Kemény kritikát kapott az emberi űrrepülés

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

GyuriX2572
#151
Sötét energiának meg még sokkal több értelme van.... aki gyakorlatban nem csinál semmit az jobb ha meg sem szólal <#banplz><#gun><#bdead>

#150
Belekotyoghatok?

100 Hubble-ûrtávcsõnél fontosabb a Mars, ha már választani kell.

Én magam jelentkezem önkéntesnek a Marsra.

Kell ennél több?

Szerintem Weinberg csak irigy, le akar beszélni minket arról, hogy kívánkozzunk az ûrbe.

Pedig egy piros-fehér-zöld zászló a Marson nem nézne ki rosszul.

Kara kánként folytatom tanításom.

#149
Azért ne túlozzunk, az ott nem a Nap, hanem a Föld, a bal felsõ sarokban az a kis elmosódás pedig minden bizonnyal a Hold.

DjDano
#148
Ha a fószer logikáját követnénk még mindig barlangban laknánk.....

#147
Lehet hogy más bolygókról kisebbnek tûnik a Nap de így is bevállalná egy csomó ember.
Ez még csak a kezdet, lehet hogy ma furcsán hangzik de nem biztos hogy a Föld a legjobb bolygó a világegyetemben szal a távoli jövõben még az a hülye helyzet is elõállhat hogy pont a Földön nem akarnak majd az emberek élni hanem mindenki az új és jobb bolygókra akar majd kivándorolni.

20+ év együttélés egy tengeralatjáróban jellegû kisérletek azért nincsenek mert az ember nem örökké él és ENNYI idõt egy KISÉRLETÉRT senki sem akar elpazarolni az életébõl, ráadásul úgy hogy még igazi értelme sincs, 20+ év egy idegen bolygón már teljesen más tészta, annak egyértelmû és hasznos célja van és aki odamegy az tudni fogja hogy nem az idejét pazarolja a semmire.

A kolonizálásnak sem kell egyébként feltétlenül más bolygókra vonatkoznia, megfelelõ technikai háttérrel az emberiség kiköltözhet "mû világokba", óriási ûrállomásokra ahol ténylegesen úgy alakíthatja a környezetét ahogy csak akarja anélkül hogy egy meglévõ bioszférát közben hazavágna, az ûr végtelen a Föld viszont nem az és az emberiség terjeszkedni akar, ennyi.

Persze ez nem a közeljövõ de az elsõ lépéseket már ma meg kell tenni hogy egyszer lehessen is valami az egészbõl.

#146
Sokkal könnyebb lenne megvalósitani 1 víz alatti várost, vagy az Anktartiszon lévõ kis kolóniát. Pedig az se lenne piskõta. Ha azok teljesen önellátóak lennének akkor talán alkalmas lehet az ember 1 másik bolygón hozzon létre kolóniát. De a kolónia az 1 nagyon távoli jövõ.

#145
Vagy 1 "ûrvitorlás" kifejelsztésével. 😊

#144
'Én se vagyok ellene egy minimális szintû emberes ûrkutatásnak'
#143
Én se vagyok ellene a teljesen embermentes ûrkutatásnak, az orbitális kísérletek még beleférnek sztem, de ezek a más bolygóra utazgatások nagyságrendekkel nagyobb pénzeket igényelnek.
Helyette, mint kukacos mondta, új nukleáris hajtómûvek tesztelés, ûrtávcsó(hálózat) építésével hihetetlen távlatokat nyithatnánk a tudományban és a technikai fejlõdésben. 😊
#142
Ne keverd a dolgokat. Én 2-3 évet simán kibírhatónak tartok, persze csak kiképzett emberekkel. Így is gyakori volt anno a zendülés, ráadásul itt voltak a bolygón, sokszor kikötöttek stb. Kolumbusznak is necces volt, ráadásul csak 5 hétig tartott.

20+ év mindenkinek meghaladná a tûréshatárát (kevesebbb is). Vajh mér nem csinálnak ilyen kísérletet? Mi lesz így a hõsies kolonizálásból? Mit szólnál, ha halálodig egy távoli kietlen ûrtelepen kéne élned, ahol a Nap ekkora:


Ráadásul nagyjából esélytelen egy ilyen telep az önellátásra. Ha meg az anyabolygótól függenek, akkor mi értelme ilyen iszonyú pénzeket beleölni?
#141
Úgy számolta Kolombusz, hogy nem lesznek annyi ideig összezárva, mint amit valóban eltöltöttek. Sokkal optimistábbak voltak, magyarán azt hitték közelebb van Ázsia. Azért tört ki a vége felé már majdnem lázadás, hogy csak mennek és mennek a semmibe. Azt szerencsére ott volt Amerika elõttük.

#140
Mindkét fél támaogatói olyan érvekez hoznak fel vagy mondanak ellenépédát, amik annyira csak a távoli jövõben valósulhatnak csak meg. szuper intelingens gépek, terraformálás stb. A terraformálás a mai elképzelések szerint évezredeket vehet igénybe. Elõször valami közelebbi, elérhetõbb célokkal kéne foglalkozni.

Szerintem mindkét elkézelés jó. Talán elõször a gépeket kéne elõtérbe helyezni, de nem 0-ra csökkentve ezzel az emberrel kapcsolatos részvételt.

#139
Hát ha rajtad múlt volna akkor asszem a Santa Maria sohasem fut ki hiszen olyan hosszú idõt úgy sem birnak ki az emberek összezárva, a tenger amúgy sem az emberek világa és különben is le fognak esni a világ peremén...

#138
Na te a díszpéldánya vagy azoknak, akik elhiszik, hogy a világûr az Ember epikus küzdelmének helyszíne. Sõt, az ûrhajósok valódi hõsök, hiszen õk maguk (!), fél kézzel új hegesztõkészüléket találnak fel... 😊 Weinberg pedig az összes szegény, senyvedõ ûrhajóst megalázta, nem igaz? A mocsok.

#137
Te se vagy képes megérteni, hogy csak és kizárólag azért szolgálna több adattal, mert beleöltek kétszáz, de inkább több milliárd dollárt, míg a Marsra eddig küldött robotoknak összesen nincs ötven-századakkora költsége sem. Képzelj el százszor ennyi robotot a Marson. Akkor is több adattal szolgálna pár ember?

#136
Hát nézzük sorjában.

A tapasztalt geológus egy pillantással több információt dolgoz fel, egy gyors terepfelméréssel, mint amit a gép jelenleg tud. Pár perc alatt eldönti, hogy hol érdmes próbálkozni, egy gép erre ma képtelen.

Teszi ezt ma már a Földrõl a Marson is, a videókamera alapján. Szerinted a rovereknek ki adja a parancsot?

Jelenleg a Földi körülmények közt sincs olyan automata autó ami dombokat mászna meg.

Szimplán nem igaz:

http://en.wikipedia.org/wiki/DARPA_Grand_Challenge

Ha egy kétmillió dolláros díjra két év alatt autonóm terepjárót fejlesztettek ki, milyen jármûvet lehetne kétszázmilliárd dollárból?


Ha ma ember lenne a Marson a roverok eddigi munkáját pár nap alatt elvégezte volna. Mennyit tettek meg eddig külön-külön? Kb. 5km-ert... Ezt Mars autóval és emberrel kb. 1 óra alatt simán meglenne. A mintákat begyûjtik és elemzik olyan gyorsan, mint a rover. Az ember jelenlétével kb. 100x-szor gyorsabb lenne minden, mint most. A bejárható terület nagyságáról nem is beszélve.

Már bocs, de rohanunk talán valahová? Azért legyek hasraesve, mert az ûrhajós 1 óra alatt elvégzi, ami a rover 2 hónap alatt? A sebesség talán javítja a tudományos eredményeket, vagy mi a szösz? És megint, kétszázmilliárd dollárért ennyit azért el is várok. Ennyi pénzért lépegetõ exkavátort és bányagépet küldünk a Marsra, ami kilométer mély vájatot fúr. Adj az ûrhajósodnak egy lapátot, megnézzük, mennyi idõ alatt végez.

Mellesleg én nem tudoki róla, hogy geológus végzettségû embert küldtek volna a Holdra.

Tessék:

http://en.wikipedia.org/wiki/Harrison_Schmitt

Szóval eddig minden megcáfolva. Egyelõre semmi olyat nem mondtál, ami ember jelenlétét indokolná az ûrexpedíciókban, a legnagyobb érved az volt, hogy gyorsabban szedi össze, amit akarunk. Ami teljesen, totálisan érdektelen.

#135
Mik azok, amiket csak kézzel lehet végrehajtani? Továbbra is várjuk a listát...

#134
Mi abban a fejlõdés és hogy max párszáz ember kísérletképpen vegetál, a Naprendszer viszonylag 'barátságosabb' pontjain? Szted nem õrülnének meg a kényszerösszezárás, a totálisan mesterséges környezet, az elszigeteltség hosszú évTIZEDEI alatt? Ráadásul földi gravitációhoz hasonlót csak forgó hengerek palástján lehet elérni. Mert ha te komolyan veszed a kolonizálást bizony embereket kell kipaterolni egy életre odaki. Erre ki vállalkozna? Ki az, aki nem a Földön akar élni? Evolúciós örökségünk nem merül ki a két ügyes kezünkben és fejlett analitikus agyunkban, a génjeink ugyanúgy meghatározzák szociális-társas igényeinket, motivációinkat (és korlátainkat). Még ha a születésük óta kondicionálnánk õket (ami újabb morális kérdéseket vet föl), akkor se lesz képes egy életet leélni az ûrben, vagy inkább, ami fontosabb, h nem akar, még ha fizikailag képes is lenne. És akkor jön a zendülés, az összezárás miatti feszültségek, ami hazavágja az egész kísérletet. Az ember nem az ûrbe való (genetikai korlátai vannak) és még jó ideig nem lesz olyan technológia, ami mesterségesen kiválthatja az igényeinket (mesterséges grav. stb). Ráadásul a Mars terraformálása sztem eleve halott ötlet, a földi grav. durván kétötöde, a magnetoszféra és a lemeztektonika hiánya miatt. Ekkora a gravitációnál nem lehet tartós önellátó kolóniát létrehozni, ehhez 'mutánsok' kellenek.

Igazából már ma ellehetne kezdeni a kísérletet, elég lenne fogni egy atomtengeralattjárót, megtömni emberekkel azt mehet a tengerfenékre úgy 30 évre, néha kapnának ellátmányt. Kíváncsi lennék meddig bírnák... pedig ez egész barátságos környezet a világûrhöz képest.

Akkor már inkább a túlnépesedés és a gyerekjegy, százszor jobb élet az ennél. Az emberiség talán megtanulja, hogy nem mehet az expanzió a végtelenségig, vannak korlátok.
#133
Epikurosz ez a Weinberg nem zsidó...? 😉
#132
Ne a "2 rover a marson vs ember a marson" scenariot hasonlitsd ossze, hanem az "ember a marson vs ugyanannyi penzbol robotok a marson" jeleneteket.
#131
Teljesen igazad van.

"
"Autóvezetés. Szerinted nem automatizálható"
Hát az sem, mert a Holdom igen extrém körülmények vannak. Itt is dönteni kell. Jelenleg a Földi körülmények közt sincs olyan automata autó ami dombokat mászna meg."

Ha a Hold egy feltérképezett részén kajtat a gép, akkor abszolút megoldható a dolog. a központi egység mindig tudja, hogy merre mi van, annak függvényében tervezhet magának útvonalat. Kellõ tudás birtokában a fizikai világ értelmezhetõvé válik virtuális szinten is, ha az alacsony szintû feladatokat végzõ egységek rendesen ki vannak építve.(pl. kerekenként érzékelõk, stb) Ha a rengeteg információt, amit a környezetbõl kap a gép, sikerül átalakítani és értelmezhetõvé tenni számára, akkor egy sima offroad autós játék "MI"-je is elvezetgeti. (tomahawk vs humán pilóta esete)

#130
Ez egy fasz. Igen sok dolgot kísérleteztek ki fõként orosz és amerikai ûrhajósok amit ma már az emberek a mindennapi életben használnak.És õ ezen emberek munkáját semmibe veszi.Emlékszem még arra az Aeromagazinos cikkre amiben Kubaszov ûrhajós (aki Farkas Bertalan parancsnoka volt)mesélt arról hogy hogyan fejlesztettek ki (és kísérleteztek vele az ûrben) egy speciális hegesztõkészüléket ami ma már közhasználatben van az egész világon.És könnyen elõfordulhat,hogyha valami megtörik ennek a parasztnak az autóján akkor pont 1 ilyen cuccal fogják meghegeszteni? Akkor is haszontalan az egész? Hülye gyökér. Menjen és szopja le a robotait,váljon el a feleségétõl és vegyen el egy robotot aztán kúrja azt. Félreértés ne essék nem ellenzem a robotokat,de sztem az emberes és robotos dolgoknak együtt kéne fejlõdnie. És együtt dolgozni. Mondjuk pl. ha eljutunk a Marsra és nagy bézist hatalnas épületekkel fel akarunk ott húzni akkor nem ártanának mondjuk olyan okos robotok akiket vinnének magukkal az orosz vagy amcsi vagy akármilyen ûrhajósok és azok raknák össze a nagy épületeket az emberek helyett. Mert a robotnál pl.nem gond,hogy az épitkezés közben mondjuk kiszakad a szkafandere és nem kap levegõt.Az ember viszont abba belehal. Az ûrhajósok meg persze addig lakhatnának egy kisebb lakómodulban ott lenn a Marson amit innen a földrõl vittek oda készen persze 1 kurvanagy ûrhajóban amiben elfér. Szerintem.Szóval sztem együtt kéne fejleszteni a kettõt.De ilyet kimondani hogy az emberes ûrkutatás teljesen haszontalan és semminek tekinteni olyan emberek munkáját akik mondjuk legalább fél évig nem találkozhatnak a családjukkal mert TUDOMÁNYOS KUTATÁSOKAT végeznek kinn az ûrben egy olyan állomáson ami az egyetlen emberlakta hely ott a semmi közepén és ha beüt a szar akkor nincs ott 8 másodpercen belül a spec mentõcsapat,szóval ilyet csinálni mérhetetlenül undorító, ganáj köcsög dolog még gy Nobel-díjas tudóstól is.

#129
Akik a mellett érvelnek hogy a robotok el udnak végezni mindent amit az ember azûrben, na azok élnek a Sci-Fi világában, nem azok akik az emberes ûrrepülést támogatják.

1 ember 1 hétig a marson több adattal szolgálna mint az eddigi összes marsra leszált robot...

+ Ember a marson sokkal jobban hangzik mint robot a marson...

BTW olvassatok Asimov-ot 😄 rájöttök miért nem jó a robot.. hehe

Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they\"sense\"(in common)as their common natural understanding. Go buy some!

Molnibalage
#128
"Kõzetválogatás és a kõzetek beemelése a hordozóba. Szerinted nem automatizálható?"

Hát jelenleg rohadt messze vagyunk ettõl. A tapasztalt geológus egy pillantással több információt dolgoz fel, egy gyors terepfelméréssel, mint amit a gép jelenleg tud. Pár perc alatt eldönti, hogy hol érdmes próbálkozni, egy gép erre ma képtelen.

"Autóvezetés. Szerinted nem automatizálható"
Hát az sem, mert a Holdom igen extrém körülmények vannak. Itt is dönteni kell. Jelenleg a Földi körülmények közt sincs olyan automata autó ami dombokat mászna meg.

"Most is csinálja pár rover a Marson ezredannyi pénzért. Más? Ugyan mi a fenét tud majd az ember a Marson csinálni, amit robotok nem?"

Ha ma ember lenne a Marson a roverok eddigi munkáját pár nap alatt elvégezte volna. Mennyit tettek meg eddig külön-külön? Kb. 5km-ert... Ezt Mars autóval és emberrel kb. 1 óra alatt simán meglenne. A mintákat begyûjtik és elemzik olyan gyorsan, mint a rover. Az ember jelenlétével kb. 100x-szor gyorsabb lenne minden, mint most. A bejárható terület nagyságáról nem is beszélve.

" A NASA a végén már geológusokat küldött a Holdra, mert az elõször odaküldött vadászpilóták, bár nagyon egészségesek voltak és jól mutattak az amcsi zászló mellett, még megfelelõ kavicsokat sem tudtak hazahozni."

Az összes pilóta kapott geológus kiképzést, persze nem olyanok, mint egy már 30 éve dolgozó geológus, de mégis jól végezték a munkájukat. Mellesleg én nem tudoki róla, hogy geológus végzettségû embert küldtek volna a Holdra.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#127
Ezek egszerû mérések! Én olyanokról beszélek amit csak KÉZZEL lehet végrehajtani. A robotok jelenleg célspecifikusak és halál rugalmatlanok az ember nem, képes a tervtõl NAGYON eltérõ dolgokat mûvelni. Ha az Apollo-13-on robot lett volna, akkor annak a modulnak annyi, bár ez rossz példa, mert max. a tudományos anyagért sírtak volna, emberi életben nem esett volna kár.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#126
Érdekes amit írsz, egyet is értek vele sok helyen, bár az ûrrepüléshez nem sok köze. De azon kívül, hogy rögzítetted a dolgok állását, miért írtad le mindezt? Min kellene változtatni? Én speciel örülök neki, hogy a pénz, mint trükk és újraelosztási eszköz segítségével a lenini kommunizmushoz megtévesztésig hasonló rendszer jött létre nyugaton úgy, hogy a közben várható nyávogást és diktátorokat elkerültük. De mindig is nagyon bonyolult volt a kölcsönhatás a hatalom és a "nép" között, és gyakran a kettõ érdeke nem esik egybe. Mégis, a helyzet nem annyira rossz, talán a történelem során a legjobb, a mostani hatalom legalább a felszínen igyekszik az adó formájában beszedett pénzt legalább meggyõzõen csomagolva elkölteni. Pedig a többség egyáltalán nem költene ûrkutatásra, ha rajta múlna. Hányszor nyögi be valamelyik hülyegyerek itt is elsõ hozzászólásként egy tudományos hírhez, hogy "de kinek jó mindez?" A NASA csak azért létezik, mert a döntéshozóink, ha tetszik, nemzetközi versenybõl, katonai célokból vagy akármibõl, de hajlandók szponzorálni az emberi kíváncsiságot. Nyilván közben ötvenszer annyit költ mondjuk direkt emberölésre (hadsereg), de akkor is örülni kell a kicsinek is, és okosan elkölteni. Nem akarom én megreformálni az emberi társadalom struktúráját, de a hangsúlyok fokozatos eltolása fontos lenne, és ehhez a közvélemény fontos segítség. Mert bizony, tud eredményeket elérni (lásd vietnami háborútól az általad is vázolt kommunista rendszer kialakításáig), csak lassan mozdul.

#125
"olyan célokra költse a köz pénzét, ami a köz érdeke" ... és ki az aki meghatározza, hogy mi is a köz érdeke? Na ne legyünk azért ennyire naívak, ami a "Moskvában döntenek"-et illeti... nem tudom, hogy miért emlegetik az amcsi annyira a "decided in Washington", és miért is létezik a lobby Washingtonban miért van minden szervezet jelen Washingtonban, hogy befolyásolja azokat akik nem döntenek, vagy éppen azért mert a "Moszkvát" nyugottan helyetessítheted a "Washington"-nal a mondatodban.

Vacláv Klaus - Cseh elnök egyszer kijelentette, hogy "We succeeded in getting rid of communism, but we erroneously assumed that attempts to suppress freedom were matters of the past."

Szóval egyetértek vele, hogy ma abban a rózsaszín állomban élnek az emberek, hogy megvolt a rendszerváltás és mostmár automatikussan szabadságban élünk, nem kell megkérdõjelezni a dolgokat, a politikusok az érdekünkben döntenek helyettünk, stb. A "nem Moszkvában döntenek" kijelentésed is ezt támasztja alá. Persze azért én nem értek Klaus-al egyet, hogy a kommunizmustól megszabadultunk, szerintem a kommunizmus gyõzött, csak rúhát váltott, ekkora szocializmusról amekkora most van nyugaton (korporatista izesítéssel) álmodni sem tudtak a régi kommunisták. Persze, még nem vágnak a börtönbe mert másképpen gondolkodol, de ennek nem az az oka mert jó a rendszer, hanem mert rájöttek, hogy nem számít mit gondol valaki sõt az sem számít mit mond valaki, az ami számít, hogy kinél van a hatalom. A ruszki kommunizmust sem tudták megverni sem más gondolkodással, sem dumával sõt még forradalommal sem (gondolj csak vissza pl. '56-ra), az egyetlen dolog amibe a kommunizmus/socializmus beledöglik (és ez elkerülhetetlen), hogy szétzuzza a társadalmat és társadalom nélkül nincs rendszer sem. Persze mielõtt ez megtörténik, elõbb külsõ ellenségeket találnak (jelenleg, pl. Irán, Irák, terroristák, arabok, xyz), késõbb belsõ ellenségeket találnak (ez majd jön nemsokára), és aztán összedöl a rendszer (és jön a Római birodalom bukása utáni sõtét korszakhoz hasonló, a sci-fi regényekben/filmekben annyiszor bemutatott világ...) nem hiszem, hogy ez holnap lesz, de a folyamat elkezdödött, nem hiszem, hogy 30-50 évnél több lenne még ennek a rendszernek. Tévedés, hogy Bush találta ki ezeket a dolgokat, Bush csak nem áll ennek ellen, maga a rendszer a korlátlan hatalmú állam, a "nanny state" vezetett ide.

Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan

#124
Persze. A kérdés csak az, hogy rohadt sok pénzért ott kell-e fizikailag lennünk, vagy elég, ha csak az eredményeket továbbítja ide a Földre.

#123
Hát nem tudom, ki van berúgva... nézzük a híres emberi érzékszerveket. Látás, tapintás, hallás, ízlelés. Fontosabbnál fontosabbak az ûrkutatásban. Elvégre minden geológus inkább megnyalná a kõzetet, mint hogy NMR spektrumot méricskéljen egy táskányi mûszerrel, nem igaz? A mai tudomány egy lépést sem tudna tenni a mûszerei nélkül, a tudós érzékszervei leginkább arra korlátozódnak, hogy leolvassa a skálát.

Annyi pénzbõl, amennyivel egy nyamvadt emberi testet élve a Marsra juttatunk és még vissza is hozunk, nyugodj meg, nemhogy lépcsõjáró robotot építünk, inkább egy olyat, ami autópályát épít magának a Marson.

Továbbra sem érted, hogy a mai küldetésekben az ember gyakorlatilag nagyon kis kerék, vagy kiváltható mással. Nézzük pl. a holdraszállásokat. Mik voltak az emberekre bízott tevékenységek, amiket CSAK ember tudott elvégezni? Kõzetválogatás és a kõzetek beemelése a hordozóba. Szerinted nem automatizálható? A NASA a végén már geológusokat küldött a Holdra, mert az elõször odaküldött vadászpilóták, bár nagyon egészségesek voltak és jól mutattak az amcsi zászló mellett, még megfelelõ kavicsokat sem tudtak hazahozni. Más? Autóvezetés. Szerinted nem automatizálható? Most is csinálja pár rover a Marson ezredannyi pénzért. Más? Ugyan mi a fenét tud majd az ember a Marson csinálni, amit robotok nem? Sorold.

Egyetlen elõnye van: hogy a társadalom képes erre a célra sokkal több pénzt adni. Ez pedig az itteni fejek miatt probléma, azt kellene megváltoztatni szerintem és Weinberg szerint is.

#122
Már nem azt az idõt éljük, amikor Moszkvában döntenek, és Amerikában sosem volt így. A probléma nem az, hogy a politikust nem lehet befolyásolni. A politikus szerepe épp az, hogy túlemelkedve az átlagpolgár érdekein olyan célokra költse a köz pénzét, ami a köz érdeke. A politikus is a távcsövet támogatná a Mars-utazás helyett, ha a közvélemény ezért verné az asztalt, de ehhez elõször fel kellene ismernie, mi az érdeke.

#121
Nemrég volt az indexen egy hír, hogy a nasa ûrhajósokat vesz fel. Vajon miért? A fizetés elég nevetséges összeg volt.
Nem olyan vonzó dolog ám ûrhajósnak lenni. Persze aki scifiket néz, és azt hiszi, hogy az ûrhajósok élete csupa kaland, az élete nem áll másból, mint egzotikus világok felfedezésébõl, vagy harc a gonosz idegenekkel, stb, az jobb, ha felébred.
#120
A napkitörések ellen nem kell bonyolult védöfelszerelés, mert a vízzel körülvett óvóhely tökéletes védelmet nyujt a napkitörések ellen, ha jól tudom. Az ember jelenlegi formájában tényleg nem alkalmas hosszútávú utazásra az ürben. Láttam én is doksi filmet a nesönelen, és ott az ürállomáson végeztek kisérletet, hogy az ürben született egereknél kifejlödik-e az egyensúlyi érzék. visszahozták öket a földre, és mindeggyik elsüllyedt a vizbe. Az embernél is hasonló lenne az eredmény. Kell a gravitáció nagyon, meg a zöld növényzet is, mert hosszutávon megörülhet az ember, a növények meg megnyugtatják az embert, erre is volt kísérlet, bár a Földön.

A buta embert gondolatai irányítják, a bölcs irányítja gondolatait.

#119
"Hát igen. Mondjuk ha lenne egy hold bázis meg mars bázis ahol kutatásokat lehetne végezni akkor azt mondom oké tényleg van értelme de így hogy értelmetlenül repkednek, hát nem látom értelmét."

Csakhogy a Holdbazishoz jol jon egy Fold koruli alaptabor, ha masert nem akkor azert hogy a holdkompokat ne kelljen egyszeri hasznalat utan eldobni. Egy bolygokozi urhajot pedig nagy valoszinuseggel csak egy Fold koruli dokkban lehet osszerakni, mivel osszeszerelve problemas lenne a feljuttatasta, tovabba az urben mozgo hajoknak nem kell aerodinamikus forma, ami viszont a legkorben (meg a felloves soran is) fontos.
tothzozo
#118
Tök jó ez a vita, de ettöl még ha értelmetlen is mindíg lesznek ûrhajósok.
És lehet hogy nem olyan hatékony és költségesebb mint a robotok, és fognak meghalni az úttörõk. De az ember mindíg áldozatok árán hóditotta meg az ismeretlent.

Azt, hogy van-e értelme nem tudhatjuk, hisz nem látunk a jövõbe.

Tedd rá a kezed a forró tűzhelyre egy percre és egy órának tűnik. Legyél együtt egy csinos lánnyal egy óráig és egy percnek tűnik majd. Na ez a relativitás. Albert Einstein

#117
Hát igen. Mondjuk ha lenne egy hold bázis meg mars bázis ahol kutatásokat lehetne végezni akkor azt mondom oké tényleg van értelme de így hogy értelmetlenül repkednek, hát nem látom értelmét.
#116
Van amiben a robot gyõz van amiben az ember. A két dolog nem helyetesíti hanem kiegészíti egymást. Nem mérném az embert a robothoz, mert nem is azért csinálunk robotot, hogy ember legyen, hanem azért, hogy kiegésszítsen bennünket. A robot is csak egy szerszám, semmi más, és minden szerszám azért készül, hogy az ember képességeit növelje, persze az ember+szerszám kombinációban.

Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan

#115
😄 nyilván sosem halottál még felvétel készítésrõl,mérõmüszerekrõl,stb...az emberi érzékszervek aztán veszett pengék....A környezeti behatásokkal szembeni sokkal nagyobb ellenállásukról nem is beszélve.....
Molnibalage
#114
"A robotok effektíve mindent el tudnak végezni, amit az ember, és sokkal többet is."

Te be vagy rúgva?? Még ott ahol grvitáció van egy nyamvadt lépcsõt is alig tudnak megmászni, nemhogy súlytalanságban bonyás kísérleteket elégezni. Sok kísérlet csak helyben értékelhetõ ki és emberi érzékszervekre és intelligenicára van szükség. A mai robotok képességei egy emberhez mérve = NAGY 0!!!

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#113
Na te most itt választás elé teszed az embereket 😊 nem lehetne ezt is meg azt is, meg még egy szõke szépséget az ágyba... 😊 A saját pénzemet ott költöm el ahol akarom, viszont ezt meg ott költik el ahol õk akarják... és most itt fennál a kérdés, hogy mi lenne a jobb... mert sajnos mindent nem lehet, ezért a piacnak kellene dönteni, hogy mi az amit most jobban értékelünk, nem pedig néhány politikusnak. Azt mondja Bush, kész megyünk a holdra... aztán pedig a Marsra... talán tetszik neki mert hasonlítanak az Iraqi sivatagra.

Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan

#112
Feladom. Valaki mindig jön és benyögi, hogy mert az ember az univerzális csodamasina, és az kell mer' az jó. Végül azért lenne egy kérdésem a T. személyesen felfedezni vágyókhoz:

Az emberes Mars-küldetés költsége nagyjából ekvivalens egy olyan, Föld körüli pályán keringõ teleszkóprendszer költségével, ami úgy 100 Hubble-méretû ûrtávcsõbõl állna, és interferometrikus elven képes lenne közeli Föld-szerû bolygók felszíni alakzatait is leképezni, gyakorlatilag jó eséllyel eldönteni a "van-e élet a Földön kívül" kérdést.

Mit szeretnétek inkább látni: egy sivatagban kavicsokat szortírozó ûrhajósokat a Marson, vagy a választ erre a kérdésre?

További kellemes álmodozást mindenkinek.

#111
Mi a rákot csinál az ember az ûrben, ha váratlan helyzetbe kerül? Elmondom: többnyire elhalálozik. A jól megtervezett küldetésben az ember csak egy fogaskerék a sok között. Kreativitása nagyon ritkán kap lehetõséget bizonyításra. Mit fog csinálni az ûrhajósotok a Marson, ha elromlik az ûrhajója? Rittyent egy hajtómûgyárat a helyi kõzetekbõl a fene ügyes két kezével? Nem csakis azért fog életben maradni, mert elõrelátóan ellátták azokkal az eszközökkel, amit a két kezével fel tud majd használni?

#110
Igaz, csak az a baj, hogy látod, még a lelkes, a témában kicsit érdekelt amatõrök sem látják a lényeget és szívük csücske az emberes ûrrepülés. Persze mert szupermenen szocializálódtak, és saját X-szárnyúról álmodnak. A politikusok meg ezt tudják.

#109
Az ingatlanpiac összeomlása is ezért van, mert nagyon sok embernek hitelt adtak, hogy vegyen házat és nem volt fedezék a hitelre, simán fedezék nélküli pénzbõl adták a hitelt (subprime mortgage market) és az emberek megígérték, hogy majd a jövõben kifizetik... és a dolog addig mûködött is, még képessek voltak az igéretüket teljesíteni, de mivel a jövõvel nem lehet számolni... most jött a baj. Igéretre meg senki sem adja a valós pénzét, a bankok persze a fedezék nélküli pénzt osztották ahogy csak tudták, és persze nekik biztos haszon mert aztán kamat általi jövedelmi schémával eladták ezeket a papírokoat a befektetési alapoknak. Most amikor összedölt a dolog, a bank nem veszített semmit, mert õ már eladta a hitelt, a befektetési alap viszont nagyot veszített, azok az emberek akiket meg rávettek, hogy házat vegyenek még akkor is ha reálíssan nem engedhették meg maguknak... na azok most átkozzák azt a napot amikor aláírták.

Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan

#108
Az persze, hogy veszteségnek könyvelem el azt ami lehetett volna az még egy hibás filozófia ami sajnos nagyon vastag gyökeret ersztett a mai világban. Veszíteni csak azt lehet ami már megvolt. Ha a pénz értéke megy lefelé és a "kemény" vagyonom (árú, ingatlan stb.) ára stabil vagy megy fel, akkor én valójában nem érzem az infláció hatását. Ha viszont nem akkor érezni fogom. Az áll, hogy ha nem gyengülne a pénz és ha a portékám ára az nélkül is menne fel akkor jobban járnák, de ez nem könyvelhetõ el veszteségnek mert az csak egy mi lett volna ha lett volna duma. Ezért téves dolog azt hinni, hogy felfedeztük az idõgépet és, hogy a jövõbõl tudunk értéket hozni a jelenbe, pedig géppen ezt akarják elhitetni velünk, hogy az emberiség a holnap számlájára él, mert ez lehetetlen, nem fogyaszthatunk el semmit sem ma ami még nem létezik, viszont a jövõben fogják kifizetni a kamatot és az adóságot az örökösök, azoknak akik ma kölcsön adják. Érdekes dolog, amikor pl. Al Gore millió fát ültet el ma, és ez ugye energiába kerül ami növeli a szennyezést, hogy majd 30 év múlva ezek a fák... na aki érti az érti, aki nem annak meg hiába mondom. A jövõ az a jövõ, nem lehet vele úgy számolni mintha itt lenne, fõleg nem mert ki tudja, hogy azok a fák egyáltalán megérik e azt a pillanatot, hogy a most kalkulált környezettisztító hatást elérjék. Nem vagyok a fák ültetése ellen, én is ültetek amikor csak lehet, ne legyen félreértés, csak baromság amikor azt mondjuk, hogy azért ültessük, hogy tisztább legyen a levegõ. A jövõvel csak akkor lehet számolni amikor már múlt lett.

Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan

#107
"Nem tudom, de én nem hiszem el, hogy az ember eltudna viselni egy néhány éves utat az ûrben (nem a föld közelében, hanem interplanetáris úton), mert a sugárzás halálos lenne. Persze az lehetséges, hogy idõvel kifejlesztünk valami védõanyagokat, vagy akár genetikai módszerrel megnöveljük az ember sugárzás elviselési küszöbét. "

A sugárzás mértéke ismert, és az is, hogy milyen vastag kell, hogy legyen az ûrhajó fala, hogy az ember részére káros sugarakat feltartóztassa.

Láttam is doksifilmet, amely azt mutatta be, hogy marsi utazás során napkitörés idején belsõ "pánikszobába" vonulnak az ûrhajósok 1-2 napra, mert olyankor nõ a sugárzás.

A napszél amúgy a veszélyesebb, bár a gamma alattomosabb.

Mesterséges mágneses térrel ezek kivédhetõk, meg vastagabb ûrhajófallal stb.
Genetikával nem hiszem, hogy lehetne ezen segíteni, annyira nem vagyunk primitív lények (bacik).

A sugárvédelem szerintem a kisebbik probléma. A nagyobbak a létfenntartás, az elszigeteltség, hajtóanyag stb.

Kara kánként folytatom tanításom.

#106
Igen gyakorlatilag nem érzed meg az olaj árának emelkedését. De mégis veszteség ért téged. Mert ugye infláció nélkül meg, több lenne a bevételed, mert kevesebbet kell olajra költened belõle, több jut másra.
Kivéve abba az esetbe változatlan a dolog ha az olaj árának emelkedése indézte elõ az ingatlan árának emelkedését.

#105
Gyakorlatilag igaz, de a pontosság kedvéért... különben ha pl. ingatlanom van aminek az ára felment, vagy abból élek, hogy kiadom az ingatlant és a bérleti díj is az égbe szökött, akkor nekem nem lett az olaj drágább... szóval mindég az eszi meg a szart aki melózik és fizetésbõl él. 😞

Persze, hogy nem kõbaltával, már lejebb írtam, hogy minden ami nagy lett kicsinek született... és mondom, hogy nem vagyok semmi féle fejlõdés ellen, az ûrkutatás ellen sem, én a kérdést csak arra irányítom, hogy ki fizeti és az aki fizeti önként válalja e vagy kényszerbõl. Ennyi az egéssz.

Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan

#104
Ha az õ udvarában építi akkor semmi baj. Ahhoz, hogy a városközpontba építse meg a város lakosságát is meg kell kérdezni... ami a falvakat illeti... nem lenne, de nem azért mert az emberek nem akarják, hanem azért mert elveszik tõllük a rávalót. Nem gondolod, hogy a legtöbb faluból az emberek hiányoznak jobban mint a szobrok, mert a központi tervezés teljessen kizárta a falúban való megélhetés lehetõségét. Láttam pl. Seattleben Lenin szobrot, és hidd el, nem az állam se nem a város építette, hanem magánszemélyek. Ugyanez a helyzet könyvtárakkal, múzeumokkal, templomokkal... szóval a kultúra sem különbözik, az is virágzik ha nem tapossák le.

Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan

#103
Valahol el kell kezdnei a fejlõdést. Az ûrrakétát se kõbaltával építették. Kellett hozzá elég sokmindent feltalálni, kifejleszteni, ami költségekkel járt.

#102
"De az infláció az nem azt jelenti, hogy valami drágább lett, hanem hogy a pénz ér kevesebbet."

Magyarán akinek a pénze elértéktelenedett annak drágább lett az aru. Nem tudod mekerülni a pénzt mert abba kapod a fizetésedet. Nem mezõgazdasági termékekben.