1406
Tényleg nem létezik?
-
4m4t3uR #1286 patiang: Ezt hogy érted? Tehát ha álmodsz valamit és úgy érzed hogy az álom x ideig tart, akkor az a valóságban is addig tart-e? Nem igazán értem a kérdésed 
-
patiang #1285 Lehet, hogy nincs rá válasz, DE: ha én álmodok, és egy egész történetet, az akkor is idöt foglal magában? -
4m4t3uR #1284 Nos, így már érdekesebb a felvetésed. Várom én is az okosabbak válaszát. De szerintem érdekesebb lenne a felvetés, ha keringene egymás körül a két fekete lyuk. Ahhoz mit szólsz? :) -
karesz6 #1283 Inkább arra gondoltam hogy a fekete lyukak keltenek gravitációs hullámokat. Amik gondolom tudnak interferálni. Mi történik egy ilyen csomópontban? Mi történik a minimum pontokon? Ezek hogyan befolyásolják az időt? A test egyes részein gyorsabban máshol meg lasabban fog folyni az idő? Ha két hajó elúszik egymás mellettt akkor köztük örvények keletkeznek. Ez a téridővel megeshet? Mi történik azzal ami ebbe az örvénybe bekerül? stb. -
4m4t3uR #1282 "mi történik a köztük lévő űrhajóval?"
Az 1-es feketelyukhoz közelebb lévő részét az 1-es, a 2-es közelebbi részét a kettes nyeli el :)
amúgy szerintem simán tekinthetnéd úgy is a dolgokat, hogy szimplán egy feketelyuk van. Bár én nem értek annyira a témához, de nem gondolom, hogy befolyásolná a dolgokat az, hogy kettő is van. szerintem. -
karesz6 #1281 Félre ne értsetek imádom ezeket a fórumokat olvasgatni de döbbenet egyesek mennyi időt és fáradtságot beleöljenek hogy reménytelen eseteket győzködjenek teljesen nyilvánvaló dolgokról.:) pl. embereket győzködni arról hogy az idődilatáció létezik. Én konkrétan egy sorát sem értem a relativitásnak de azt értem hogy miért szálna el a gps a kocsiban ha a einstein nem lett volna.
pár kérdés:
Ha jól tudom a relativitás csak a fénysebességnél nagyobb sebességre történő gyorsulást tiltja. Eleve gyorsabban mozgó részecskék létét nem. Az "ő" órájuk mit mutat? Esetleg visszafelé haladnak az időben? Volt t=0 időpillanat. Mi történik ha azt elérik? Ezek a részecskék szükségesek vagy csak megengedettek?
És egy ráadás kérdés.:)
Van két nagyon nagy tömegű fekete lyuk amik egymással szemben mozognak és nagyon nagyon nagy sebességgel húznak el éppen csak egymás melett. Ha feltételezzük hogy nem ütköznek csak elmennek egymás melett akkor mi történik a köztük lévő űrhajóval? Mit érzékelnek rajta az utasok/műszerek? Esetleg nem számít (bár ezt kötve hiszem) hogy 2 fekete lyuk van és gyorsan, egymással szemben mozognak hanem olyan mintha 1 lenne? -
4m4t3uR #1280 Oké. Mi a foglalkozásod? :P -
#1279 Na figyelj!
Tehát vannak a húrok ,és van a sötét anyag!
Ne haragudj,hogy hülyének szólítalak,de nagyon közel állsz a legkissebb unokaöcsém értelmi szintjéhez!Ez neki dicsőség,neked tré! -
palack #1278 Tuti nem filozófus 
-
sublimiter #1277 Igen, meg. xD
-
4m4t3uR #1276 Sublimiter, megkérdezhetem, hogy mi a foglalkozásod? :) -
sublimiter #1275 A pontos valasz, mindket iranyba kilott ora lasabb lesz az urhajon levohoz kepest.
Es ahogy irod, minden koordinata-rendszer veges kiterjedesu. Ezt az altalanos relativitas ugy fogalmazza meg, hogy csak lokalis koordinata-rendszereket lehet felvenni.
Ez az ekvivalencia-elv elso pontja.
http://www.phys.unideb.hu/jegyzetek/arelll.pdf
-
sublimiter #1274 mindenki igy kezdi=mindenki igy kezdte -
sublimiter #1273 Nincs olyan, hogy gyorsabban.
Bocs, gravitacios terben van ilyen is.
De a specrelben, ahol csak egyenletes mozgasok vannak, az az ora, amelyik relative mozog a koordinata-rendszerhez kepest, mindig lasabban jar.
Mindegy merre megy, merrol jott, es hogy milyen szinu. ,-) -
sublimiter #1272 1. a fenysebesseget allandonak mered. Ez teny. Hogy emogott mi rejtozik, arra sok lehetseges valasz letezik. Az egyik amit itt eloadtam.
2. Nincs globalis koordinata-rendszer. Nem lehet ilyet felvenni. Ez mar az altalanos relativitas terulete, ami a gravitaciot is magaba zarja. A terido nem sik a nagy tomegek korul. Gyakorlatilag ez a fenysebesseg globalis valtozasai miatt lep fel, de ezt igy azert nem szoktak leirni, mert felreertheto ebben a formaban.
A fenysebesseget barhol mered, mindig egy allando erteket kapsz. Ez nem kerdes, ez teny. Einstein elmelete/i/ azert sikeres/ek/ mert erre epul.
De ha gorbult teridoben globalisan nezed a fenysebesseget, akkor az a tomegek kozeleben egyre kisebb. Ha SZAMOLSZ. De merni mindig egy allando erteket fogsz merni.
Mivel a globalis szemlelet hibas eredmenyre vezet, lasd valtozo fenysebesseg, ezert ertelmetlen globalis koordinata rendszerrol beszelni.
Halkan megjegyzem, hogy Lorentz elmeletere ra lehet epiteni egy gravitacios modelt, de az nem embernek valo feladat.
"lassabban vagy gyorsabban "
A mozgo ora mindig lassabban jar. Nincs olyan, hogy gyorsabban.
A gorbult teridoben ez meg bonyolodik azzal, hogy nem csak a sebesseg miatt lassulnak az orak, hanem a tergorbulet, azaz a gravitacio miatt is.
Igazabol azt sem mondhatom, hogy rossz amit csinalsz, mert valamikor mindenki igy kezdi. De ha a pontos valaszokra vagy kivancsi, akkor tanuld meg hasznalni a relativitas matek-eszkoztarat. Akkor egyszeruen le tudsz ellenorizni barmit, amit kitalalsz.
Mert en most valaszolhatnak a kerdesedre barmit, te meg vagy elhiszed vagy nem. Ez igy nem vezet teged elobbre.
Csak a szamok.
-
palack #1271 Nos igen.
A félreértések egyik forrása pont az a kijelentés, hogy a fénysebesség (c)állandó. Ugyanis sebességet csak két egymáshoz képest mozgó pont között mérhetsz. Ezen két pont sebességének arányát pedig csak egy harmadik pontból tudod értelmezni. Tehát ez a kijelentés már önmagában feltételezi külső megfigyelő(k) létezését (éter, koordinátarendszer). Ekkor lehet azt mondani, hogy valaminek a sebessége mondjuk 0,5c
Csillagközi méretekben viszont már nem találsz viszonyítási alapot.
Íme az én teljesen általánosított relativitás elméletem:
Feltételezzük, hogy a koordinátarendszer (éter) végtelen kiterjedésű.
Az origóból elindul egy űrhajó egyenesen. Bizonyos idő után eléri a 0,5c sebességet. Ekkor az órák az űrhajón ugyebár lassabban járnak mint az origóban álló pontban levők. Majd egyszer csak, mikor már mindenki elfelejtette, hogy honnan is indultak és mekkora sebességgel mennek, kilőnek egy fényórát egymással ellentétes irányban, mondjuk pont a haladási iránnyal párhuzamosan 0,1c sebességgel. Ekkor a "visszafelé lőtt" óra vajon lassabban vagy gyorsabban fog járni az űrhajón lévőnél?
Ha mindkét irányban lassulni fog, abból az következik, hogy az éter/koordinátarendszer véges kiterjedésű a fénysebesség állandóságára nézve. Vagyis a fénysebesség újradefiniálódik elegendően nagy távolságok megtétele után. (Most már ez a valószínűbb)
Ha az egyik irányban lassul, a másikban gyorsul, mikor visszafordulnak ellentétesen kell viselkedniük, vagyis visszaérkezéskor azonos időt kell mutatniuk az űrhajón lévővel.
Nos melyik a valószínűbb? Esetleg egy harmadik verzió?
Az űrhajó jelképezheti akár a Földet is. -
sublimiter #1270 L3=(2*L2*L1)/(L2-L1)
Hatha valaki nem ismeri, ez ket hullam szuperpoziciojabol kialakulo vibracio hullamhossza. Szorozva 2-vel;
http://www.sg.hu/galeria/1291739216/12917392161293292304.gif
int y,x,l2=50,l1=40;
for( y=0;y<1000;y+=1)
{
for( x=0;x<800;x+=10) pont(x,y,0x002200);
for( x=0;x<800;x+=100) pont(x,y,0x005500);
}
for( x=0;x<800;x+=1)
{
float y=sin(x*2*M_PI/l1) + sin(x*2*M_PI/l2);
pont(x,400-y*50,0x00ff00);
}
x=l2*l1/(l2-l1);
printf("%d \n",x);
-
sublimiter #1269 Nem teljesen ertem a kerdest, de a Michelson-Morley kiserlet mar megmutatta, hogy az eterhez kepesti mozgas kimutathatatlan.
A masik topikban megmutattam, hogy a hullamok olyan tokeletesen kioltjak egymast, hogy semmifele eterre utalo nyomot nem fogsz talalni.
Ennek ellenere kell lennie, erre utal minden. Es ezt nem csak en gondolom igy.
A nyugalmi tomeg ismert. Ehhez egy frekvencia is hozzarendelheto. Az eterhez viszonyitott mozgas kimutathatatlan.
Egyenlore. Sosem lehet tudni, mit hoz a jovo. -
lotsopa #1268 Meg tudod mondani hogy mennyi a tömeged, ami a sebességgel változik??
:-) -
palack #1267 Pl. meg tudod mondani vagy mérni, hogy éppen most amikor ezt olvasod a fénysebesség hanyad részével mozogsz? Azt, hogy mit tekintesz együtt mozgó rendszernek rád bízom. A ház, a Föld, a Naprendszer stb.
-
sublimiter #1266 "is sokan elhitték hogy van pannon puma"
Nem tudom, hogy van-e, de volt.
Igy hivtak a masodik vilaghaboruban a Magyar Kiralyi Honved Legiero 101. Vadaszrepulo osztalyat. -
sublimiter #1265 Igy van. -
palack #1264 "Egy kozegben terjedo ALLANDO SEBESSEGU hullammal modellezett folyamatokkal merve az idot, megkapjuk a specialis relativitast.
Ballisztikus elmeletekkel ez lehetetlen. Ha a feny sebessege fuggne az ot kisugarzo test sebessegetol, akkor sehogy nem lehetne felepiteni belole a relativitast."
Ebből viszont az következik, hogy a specrel is része kell legyen egy még átfogóbb elméletnek (most nem az ált. rel.-re gondoltam). A specrel csak egy bizonyos mérettartományban érvényes, ezt elfogadom, de az űrben utazó ikrek esetében nem feltétlenül alkalmazható. De ez úgyis csak akkor derül ki ha elvégzik a kísérletet. Ráadásul az űrben nem is lehet igazából egyenes vonalú egyenletes mozgást végezni. Minden pillanatban valamilyen forgó rendszer része marad az űrhajó. -
sublimiter #1263 Az idodilatacio kozvetlen oka nem a Doppler, hanem a periodikus mozgasok lassulasa.
Ezek pedig azert lassulnak, mert a feny allando sebesseggel megy, fuggetlenul a forras sebessegetol.
Ennek ellenere a Dopplernek koze van a relativitashoz. Nevszerint az elektron hullamhosszahoz. Az szinten felbonthato ket komponensre. Ezek a sebesseg fuggvenyeben Doppler-eltolodast szenvednek, es linearis szuperpozicioval kialakul egy vibracio, ami az elektron DeBroglie hullamhossza. Ez itt a forumon valahol le is lett vezetve.
Ami fontos, ennek semmi koze ahhoz, hogy egy mozgo hullamforrast tavolrol figyelunk. Ez a Doppler az elektron belso mozgasainal lep fel, pont mint ahogy az atomnal az elektron mozgasait az iment leirtam.
Ez a ket dolog fuggetlen egymastol. Nem szabad altalanositani, hogy akkor az idodilatacio is egy ilyen Doppler hatas eredmenye. Ismerni kell a reszleteket ahhoz, hogy egy ilyet teljes bizonyossaggal ki lehessen jelenteni.
Marpedig hiaba van koze a Dopplernek az elektronhullamok kialakulasahoz, a mozgo 'orak' nem a Doppler miatt jarnak lassabban.
-
sublimiter #1262 "Szamszeruleg nem ennyi a megoldas, de levezetheto a hosszkontrakcio ket szembe halado elektronhullambol."
Tessek.
v0=c/137
b=1/gyok(1-v0*v0/(c*c))
L0=h/(m*v0*b)
L0 az atom nyugalmi merete. ez v sebessegnel L4 ertekre megy ossze.
b=1/gyok(1-v*v/(c*c))
L4=L0/b
Ugyan ez, ket ellentetes iranyba mozgo atomi elektron DeBroglie hullamhosszaval felirva. L3 es L4 tokeletesen egyezik.
u=v0
v2=(u+v)/(1+(u*v)/(c*c))
b=1/gyok(1-v2*v2/(c*c))
L1=h/(m*v2*b)
u=-v0
v2=(u+v)/(1+(u*v)/(c*c))
b=1/gyok(1-v2*v2/(c*c))
L2=h/(m*v2*b)
L3=(2*L2*L1)/(L2-L1)
/Az elso elektronpalya sugara ennek a hullamhosszank a 2pi-ed resze, de most ez mellekes. Vegyuk ugy, hogy az elektron csak X iranyban mozog, 1 dimenzios a ter/ -
sublimiter #1261 Mindig elcsodalkozom, hogy ez az osszevissza mozgas az embereknek erthetobb, mint a terido abrak.
Pedig az utobbi sokkal tisztabban mutatja ugyan ezt a folyamatot. A kulonbseg csak annyi, hogy az abrakon csak az elore iranyulo mozgasok abrazolhatok.
Nincs animalva az elore-hatra mozgo eset. Pedig ott ugyan ugy lassul az 'ido'. -
palack #1260 ![]()
mégegy fényóra -
palack #1259 ![]()
fényóra -
sublimiter #1258 Ujra leirom, nem kell Einstein relativitasa, hogy az idodimenziot megertsuk.
Neha a lenyeg lemarad, de sebaj
xD
-
sublimiter #1257 Ujra leirom, nem kell Einstein relativitasa.
Egy vizben terjedo hullam oda-vissza mozgasaval merve az idot, hasonlo 'idodimenziot' kapunk, mint amilyen a specialis relativitase.
Ez az, amit meg akarok mutatni. Es ez klasszikus hullamfizika. Semmi extrem.
A dolog ott kezd erdekes lenni, amikor a tengeralattjaro atomjait is a vizben terjedo ,oda-vissza mozgo hullamokkal kezdjuk modellezni. Ekkor a tengeralattjaro a sebesseg fuggvenyeben ossze fog menni, es egy az egyben megkapjuk a specrelt.
Es ez meg mindig klasszikus fizika, bar a semmiben mozgo pontszeru anyag kepe kodde valt.
-
sublimiter #1256 Teljesen mindegy, hogy a vizben terjedo hullammal szamolok ket meresi pont kozott, vagy a Lorentz transzformacioval rajzolom fel a kepet.
A kulonbseg eszrevehetetlen lesz, Lorentz trafonal az allo fenyora szelesebb mint amikor mozog. Ez az egyetlen kulonbseg.
Es hogy ennek nincs fizikai oka? Dehogynem, ott van a kvantummechanikaban az elektron vagy barmi mas hullamhossza. Minel gyorsabban megy, annal kisebb a hullamhossza. A hullamhossz pedig azt mutatja meg nekunk, hogy mekkora terreszben talaljuk meg az elektront. Minel gyorsabban megy, annal kisebb terreszben lesz megtalalhato.
Ez a fizikai oka a Lorentz kontrakcionak. Szamszeruleg nem ennyi a megoldas, de levezetheto a hosszkontrakcio ket szembe halado elektronhullambol.
Ennyi.
Majdnem. A tomeg no, ahogy no a sebessege az elektronnak. Ha a tomeg a Bragg-diffrakcio eredmenye, ahogy azt a masik topikban leirtam, akkor a dolog trivialisan igaz. A hullamhossz rovidulese teljesen azonos a tomeg novekedesevel.
A hurelmelet valahol talalkozik ezzel a megoldassal. de nem hallottam meg arrol, hogy a Bragg-diffrakciot hasznalnak a leirashoz. Akkor ideje megvizsgalni ezt is.
-
sublimiter #1255 A haboru oka se maradjon ki. A mozgo testek osszemennek.
Mirol akarnak engem meggyozni? Hogy a piros metszetek csak az egyidejuseg relativitasa miatt mutatnak mas es mas hosszt a mozgo testre.
O ize, ki mondta hogy nem?
A mondat nem erre vonatkozik, Nem az volt a kerdes, hogy a mar mozgo testet a kulonbozo sebesseggel mozgo megfigyelok mas es mas hosszunak merik. Ez trivialis, a piros vonalak szepen mutatjak ezt.
A kerdes arra vonatkozik, hogy egy allo testet felgyorsitva rovidebbnek merunk vagy nem, ha mi a nyugalmi koordinata-rendszerben maradunk.
Termeszetesen rovidul a test, es ennek semmi koze az egyidejuseg relativitasahoz.
Az elobb meg allo test zolddel jelzett hossza nagyobb, mint amikor mar mozog. Ezt jelzi a sagra vonal.
Az abra Lorentz-transzformacioval lett szamolva, tehat a relativitas valaszat mutatja a kerdesre.
Tovabbra sem ertem, mit nem lehet egy ilyen egyszeru dolgon nemerteni.
/ez a kerdes sem az itteni emberkeknek szol/
![]()
-
sublimiter #1254 Ha rakeresunk a Lorentz transformation vagy Lorentz boost szavakra, hasonlo kepeket talalhatunk. Akar 3 dimenziost is. Ezek az osszefuzott fenykupok szinten fenyorak, csak egy kiterjesztett nezetben.
http://people.ofset.org/~ckhung/b/phy/lorentz.en.php
![]()
-
sublimiter #1253 Ezzel az egyszeru egyenlettel megertheto a fenyora mukodesi elve.
Egy kozegben terjedo ALLANDO SEBESSEGU hullammal modellezett folyamatokkal merve az idot, megkapjuk a specialis relativitast.
Ballisztikus elmeletekkel ez lehetetlen. Ha a feny sebessege fuggne az ot kisugarzo test sebessegetol, akkor sehogy nem lehetne felepiteni belole a relativitast.
Ez az egyszeru egyenlet felrajzolva meg egyszerubb es erthetobb. A feny allando sebesseget a 45 fokban dolo vonalak mutatjak. A ido az Y tengely, X a terdimenzio.
![]()
Ha most a sotetszurke koordinatak szerint rajzolom fel az egeszet, akkor az egesz megfordul. A dolog teljesen szimmetrikus.
![]()
-
sublimiter #1252 Ez az utobbi erre ment. -
sublimiter #1251 A hajo mozgasa miatt HA VIZHULLAMOKKAL MERJUK AZ IDOT, akkor a ket koordinata-rendszer veheto fel.Mar irtam, de leirom ismet, ez a viz eseten csak akkor lenne helyes, ha nem lenne modunk a vizben terjedo rezgesnel nagyobb sebesseggel informaciot kapni ket esemenyrol. Ekkor szamunkra ezek egyidejuek lennenek.
Ekkor kis hibaval /hossz kontrakcio/ visszakapjuk a specrelt.
Igen, ahogy irod, a mozgo ideje mashogy telik. Ennek az oka is ott van a szamitasok kozt elrejtve.
dt=s/(c-v)
x=c*dt
dt2=s/(c+v)
x=-c*dt2
Ez a ket egyenlet, egy hullam periodikus mozgasat irja le egy kozegben, ket mozgo meresi pont kozt. Szamold ki, ha noveled a v erteket, no a dt+dt2 periodusido. Ez az oka annak, hogy minden folyamat lelassul a mozgo rendszerben, hiszen minden folyamat hullamokkal irhato le, ahogy a kvantummechanika megmutatta.
-
sublimiter #1250 Igy nez ki az allo es a mozgo koordinata-rendszer.
![]()
http://www.av8n.com/physics/axes.htm
Az eredeti kepbe belefirkaltam, hogy latszodjon egy-egy mozgo es allo ora. A kek mozgo ora jarasi uteme a zold vizszintes vonalakhoz kepest lassabb. A kek 4. pont kb a zold 4.5-nel van.
A negyedik zold pont pedig ugyan igy a kek 4.5-os idokoordinatanal van. A dolog szimmetrikus. Mindket rendszerbol a masik ora jar lassabban. Ez a Lorentz transzformacio grafikusan abrazolva.
A kek koordinata-rendszer ferde. Ez annak az eredmenye, amit itt lentebb felvazoltam, lathatoan minden eredmeny nelkul, mert senki nem ertette meg.
A mozgo orak annal jobban kesnek, minel elorebb vannak mozgasiranyba.
Hogy miert? Pontosan azert, amit a vizes kiserletnel leirtam. #1232 Ha valami nem ertheto, akkor el kell olvasni megegyszer, szamolni, azutan ujra. Ez a relativitas, nem valami megerthetetlen varazslat.
-
sublimiter #1249 "Dehat Dirac is ezt mondta,"
1951. Nagyon le van maradva a magyar forumozo kozosseg. Igaz, ez mar nem Lorentz-etere, hanem a Dirac-eter.
http://www.mountainman.com.au/aether_8.htm
Extracts from an article by Dirac, Nature, 1951, vol. 168, pp. 906-907
"Physical knowledge has advanced much since 1905,
notably by the arrival of quantum mechanics, and
the situation [about the scientific plausibility
of aether] has again changed. If one examines the
question in the light of present-day knowledge,
one finds that the aether is no longer ruled out
by relativity, and good reasons can now be
advanced for postulating an aether. . . .
We can now see that we may very well have an aether,
subject to quantum mechanics and conformable to
relativity, provided we are willing to consider a
perfect vacuum as an idealized state, not
attainable in practice.
From the experimental point of view there does not
seem to be any objection to this. We must make
some profound alterations to the theoretical idea
of the vacuum. . . . Thus, with the new theory of
electrodynamics we are rather forced to have an
aether"
From the following document, further quotations
relating to Dirac (bolded) and the aether:
http://philsci-archive.pitt.edu/archive/00001614/01/Open_or_Closed-preprint.pdf
Open or Closed?
Dirac, Heisenberg, and the relation
between classical and quantum mechanics
========[quoted material]===========
Among these [outstanding problems
apart from renormalisation] he [Dirac]
lists the following:
One of the problems is . . . accounting
for the number 137. Other problems are
how to introduce the fundamental length
to physics in some natural way, how to
explain the ratios of the masses of the
elementary particles and how to explain
their other properties. I believe separate
ideas will be needed to solve these
distinct problems and that they will be
solved one at a time through successive
stages in the future evolution of physics.
At this point I find myself in disagreement
with most physicists. They are inclined to
think one master idea will be discovered
that will solve all these problems together.
(Dirac 1963, p. 50)
Clearly Heisenberg would be counted among
those who believed these various problems
needed to be solved all at once. One of
Dirac's more surprising approaches to
solving these problems involved
reintroducing an aether.
Once again, he took the key to solving
a quantum problem to lie in the
development of a more adequate classical
theory. In 1951 he had developed yet
another classical electrodynamics, one
that required postulating a velocity field
defined at all points of space-time.
Dirac interpreted this velocity as the
velocity of the aether relative to the
Earth. He argued that such an aether could
be rendered consistent with relativity
theory as long as one subjected the aether
velocity to the quantum uncertainty
relations. In this way Dirac was able to
recover the Lorentz invariance of his theory.
When, in 1952, Leopold Infeld pointed out
that one could accept all of the conclusions
of Dirac's new electrodynamics without
postulating an aether, Dirac responded as
follows:
"Infeld has shown how the field equations
of my new electrodynamics can be written
so as not to require an aether. This is not
sufficient to make a complete dynamical
theory. It is necessary to set up an action
principle and to get a Hamiltonian formulation
of the equations suitable for quantization
purposes, and for this the aether velocity is
required" (Dirac 1952).
For Dirac, the Poisson bracket correspondence
that he had discovered in 1925 provided an
important link between classical and quantum
mechanics. One can only take an advantage of
this correspondence if one has a Hamiltonian
version of the classical theory. Thus in his
search for a new QED, his strategy was to
develop an appropriate Hamiltonian version
of classical electrodynamics, which could
then be quantized.
If this meant reintroducing an aether and
absolute simultaneity, then he was willing
to do this. This reinforces the fact that,
for Dirac, even the most accepted and well-
established parts of theories were open to
future revision.
When confronted with these same difficulties
of QED, Heisenberg, by contrast,attempted to
solve all of these problems at once by
restricting himself to observables only
-the same trick that had worked for him in
1925. This approach led Heisenberg to abandon
quantum field theory in favor of the S-matrix
program.
For Dirac, on the otherhand, agreement with
experiments was not the final test of a theory.
Regarding renormalization theory he writes,
"Just because the results happen to be in agreement
with observation does not prove that one's
theory is correct" (Dirac 1987, p. 196).
-
sublimiter #1248 Ha nekem irtad, akkor nem erted, amit leirtam.
En nem allitok mast, mint a relativitas.
Csak nem ertitek amit irok. -
#1247 Van ami taszít,és van ami vonz.Nevezzük a negatívot(-)val!
Oké Tehát van egy mínusz,és van egy plusz.
Nem létezik az egyik a másik nélkül.
Mert adunk ,azért nevezzük pozitív energiának,és amit elveszünk negatívnak.De mindig is kérdés marad.Akkor adsz ha,adsz,vagy tényleg elveszel,ha elveszel?
