1406
Tényleg nem létezik?
-
#1125
Ja, meg még annyi, hogy amikor elnyelődik, akkor sem lelassul, hanem egy pillanat alatt eltűnik a sebessége. Az elnyelődés előtti pillanatban fénysebességgel "megy", utána meg megszűnik létezni, tehát értelemszerűen sebessége sincs. -
#1124
Azért, mert nem tömeggel rendelkező test. Lassulni sem tud. Amikor úgy tűnik, hogy lassul, akkor épp nem részecske, hanem hullám természetű. Nem a foton lassul le, hanem a hullám terjedési sebessége változik meg.
A részecske természet leginkább csak kibocsájtáskor és becsapódáskor értelmezhető. Útközben hullám.
Ez nem egy darab kő, amit lökdösöl. Fény. Azé' ezt ne felejtsük már el. -
#1123
Miért pont gyorsítani nem lehet? Visszverődhet, fizikai testekre hatást gyakorolhat, csomó mindent "tud", gyorsulni, lassulni miért nem? -
#1122
A foton nem gyorsul fel, hanem fénysebességgel "indul". Másrészt egy tömeg nélküli dolgot nem is tudsz gyorsítani sem.
Sztem első körben kicsit mélyedj el a témában, aztán majd ráérsz rajta gondolkodni... -
lotsopa #1121 Gondolkozz, halad feléd...annyi az egész hogy hamarabb oda érne mint ha fénysebességgel jönne. :)
De komolyabban, én nem értek nagyon ehhez, nem tudom hogy miért nem haladhat valami gyorsabban a fénysebességnél(ez nem azt jelenti hogy a vízben mondjuk csak 250...valamennyi ezek kilométert tesz meg másodpercenként, hanem az állandó, maximális sebességet), azt hallottam már hogy túl sok energia kéne hozzá, de egy foton is felgyorsul erre a sebességre, ki lehet számítani hogy mennyi idő alatt, mekkora távolságon...szóval ha ezt a fotont hosszabb úton érné ugyan ez a gyorsító hatás, vagy nagyobb lenne maga a hatás akkor elvileg a sebessége is nagyobb lehetne. SZERINTEM :) -
lotsopa #1120 Az nem igaz hogy ha valami fénysebességnél gyorsabban megy akkor az láthatatlan lesz. :) -
#1119
A jó modor tőlem alapból mindenkinek kijár. Aztán van aki eljátssza. Én meg -veled ellentétben- nem felejtek. -
Albertus #1118 "Melyik része nem volt érthető ennek?"
Az a része amelyben a jól neveltségedről volt szó. -
#1117
Melyik része nem volt érthető ennek? -
Albertus #1116 Akkor ezen te tudsz változtatni. Vagy mondd, hogy melyik válaszodra nem reagáltam (sorszámmal,) vagy utalj rá pár sorban. -
#1115
Nem hát. Persze hogy nem. -
Albertus #1114 Nem értem ezt a kérdésedet:
-
#1113
-
#1112
http://imagerz.com/QENAWEtvAwIMU1tEFwVT -
Albertus #1111 Egy tucat fórumon, naponta több száz emberkével beszélgetek. Megpróbálok mindenkire figyelni. De tudom, hogy megeshet az is, hogy nem vettem észre valahol valakinek a válaszát.
Ilyen esetekben elnézést szoktam kérni, és válaszolok a hozzászólásra.
Persze általában a szerző legalább a hozzászólása számával segít..
Nos, melyik írásodra nem feleltem? -
#1110
Memóriaproblémák,hmmm? Nem. Nem fogok tréningezni a kedvedért. Még ennyit sem. Keresd meg magad, ha választ akarsz erre. -
#1109
szerintem őt idegesíti, ha figyelembe sem vesszük, és nem olvassuk el a hozzászólásait. én ezt az eljárást fogom követni mostantól... 
-
Albertus #1108 Már volt olyan, hogy figyelmen kívül hagytam az írásodat? -
#1107
Minek? Hogy legyen amit figyelmen kívül hagyhatsz? Azt már nem. Te csak üldögélj szépen ott fent a magas lovadon, és oszd az észt. És légy boldog vele. -
Albertus #1106 Kedves Qetuol!
Már tudjuk, hogy még elsős sem voltál felsőfokú iskolában, most azt is igazolni szeretnéd, hogy érettségid sincs? -
Albertus #1105 Kedves Gothmog!
Tudsz értelmes hozzászólást is írni?
-
#1104
Inkább szomorú. -
#1103
érdekes h valaki ennyire ne vegye észre magát.... -
Albertus #1102 Kedves Qetuol !
Te összekeverted a tömeg növekedését a tehetetlenség növekedésével.
Aki ilyen óriási hibát követ el, annak fogalma sincs a fizika alapjairól.
Ezért a "lol"-ozás helyett, farkadat behúzva, jegyezd meg a neked szóló felvilágosítás tartalmát!
-
#1101
Feltűnt, mi? -
#1100
szakmai? lol -
Albertus #1099 :) itt vagy a hamis törvényekben?
Mert te ott írogattál, többször is. Igaz, sértegető troll szövegeket..
Semmi szakmai tartalmat.. De írogattál. -
#1098
csak nem gondolod h bárki is szóba áll veled? -
Albertus #1097 Érdekes, hogy egyetlen értékes válasz, hozzászólás sem született.. -
#1096
-
#1095
Az idő pénz.
Relatív kinek mennyi elég.
-
Albertus #1094 Van itt néhány félreértés..
Először is a térbeli sebesség tetszőleges nagyságú, miután a térrel semmi sem lép kölcsönhatásba, ezért a tér sem korlátozhatja semminek sem a sebességét.
Így a fény sebességének korlátossága nem a tér tulajdonsága, akkor csak a fényforrás jellemzője lehet.
A fényforrás minden ismert esetben töltéssel rendelkező részecske, (, általában elektron, ) gyorsulása.
Ez a gyorsulás lehet "gyorsuló" vagy "lassuló" mozgás valamely megfigyelőhöz viszonyítva.
A gyorsulás nagyságával arányos a kisugárzott fotonok energiája. A tapasztalat szerint a gyorsulás közben átadott, időegységre jutó energia nagysága E=h*f ahol a h a Planck féle állandó és f a kisugárzások üteme másodpercenként.
Ebből viszont az következik, hogy a fény sebesség értéke a kisugárzójának az anyagi tulajdonsága.
Azaz amikor E=(1/2)*m*dv² energiát vesz át a foton ( ahol m=9,1e-31 kg az elektron tömege, dv az a gyorsulással bekövetkező sebesség változás ) a gyorsulás energiájából, ezzel a kisugárzó elektron közel elveszti a gyorsulással szerzett ugyanennyi mozgási energiáját.
Így a foton kisugárzásával az elektron mozgási energiája közel visszaállva a kisugárzás előtti értékre, azt jelenti, hogy a sebessége is közel visszaáll a gyorsulás előtti értékűre.
Az anyagokban Avogadro mérései szerint 6e23 db atom van gramm atomsúlynyi tömegben. Ez azt jelenti, hogy egymással párhuzamosan például 56 g vasban amikor felizzítjuk 3e24 db elektron gyorsulhat fel fékeződhet le különféle ütemben.
Azaz annak ellenére, hogy fénysebességgel lép ki a foton, az elektronok átlagos sebessége csak közel a gyorsulás előtti átlagsebesség.
Azt is tudni kell, hogy a fénylés az izzókban nem a gyorsítás alatt következik be, hanem az ütközések lassulásaikor.
Ugyanis csak ekkor elegendően nagy a dv sebesség változás értéke a látható tartományú fotonok kisugárzásához.
A gyorsítási szakaszban a termikus infra tartományban ill a rádió zaj tartományban sugároznak a gyorsuló elektronok.
( Az elektrotechnikában az ellenállásokban 20-30 C fokon tapasztalható "sörétzajt' a 20-30C fokos termikus mozgás okozza. Ilyen alacsony hőmérsékleten már hangfrekvenciás sávú a gyorsulások keltette fotonok frekvenciája.)
A tömeg növekedésről.. Nem növekszik a tömeg.
Csupán a mozgás irányú tehetetlensége növekszik meg a testeknek.
Newton IV. törvénye szépen leírja a jelenséget. Hiába mozog valamelyik irányban egy tömeg akármekkora sebességgel, minden más irányú sebesség változásához éppen akkora erőre van szükség, mintha éppen állna.
Azaz ha a tömege növekedne, akkor Newton II.-IV. törvényei nem lehetnének érvényesek, mert akkor a többi irányú elmozdítást már csak (a nagyobb tömegnek megfelelő) nagyobb erővel lehetne elérni.
Eddig viszont minden mérési tapasztalat azt bizonyította-igazolta, hogy nincs ilyen "nagyobb erő" igény, hanem Newton törvényei minden sebességnél érvényesek.
Akkor miért nem lehet fénysebességnél nagyobb sebessége az anyagnak?
Nos, az igaz, hogy a gyorsításhoz az eredeti kiindulási rendszerből nézve egyre nagyobb sebesség esetében egyre nagyobb gyorsítási energia kellene.
Sőt, mint itt fentebb írtam, a gyorsuló töltések sugárzása miatt a gyorsított folyton energiát veszít, mert lesugározza a gyorsítással kapott energia egy részét.
De nem ez az igazi ok. Hanem az, hogy ha valamilyen tömeg hozzánk viszonyított sebessége megegyezik a fény sebességével, akkor számunkra láthatatlanná válik. Miután a róla hozzánk indult fotonok beérkezési üteme zéróra csökken.
-
#1093
link -
#1092
Idézek a cikkből amit linkeltem.
"Akárhogyan is, jogosan vetődik fel a kérdés, hogy létezik-e olyan, hogy "teljesen üres vákuum". Ha nem, akkor miért csodálkozunk azon, hogy a fény nem tud gyorsabban menni egy adott határértéknél?
Másképp is feltehetjük a kérdés. Mi van, ha a fény sebessége igazából végtelen? Csak éppen, nincs olyan üres tér, amiben el tudná érni ezt a sebességet, így sosem tudtuk megfigyelni igazi valójában."
Tovább gondolva: Ennyi erővel az a leg gyorsabb dolog, amihez a legkevesebb energia kell, hogy mozogjon. -
#1091
Igazából aztsem tudjuk mitől van a tömeg. Elvben ha nem lenne egy részecskének tömege, se ellen állása, akkor mehet gyorsabban minta fény. Mert azt tudom (nemrég olvastam :)), h a fénynek van ellenállása. -
#1090
azért kérlek ,mert ha valamit elkezdünk gyorsítani, akkor a tömege is elkezd növekedni (annál jobban, minél nagyobb a sebessége). Ha már a fénysebességghez közeli a sebessége, akkor a tömege is olyan nagy, h hiába is próbálnánk még tovább gyorsítani, nem növekedne a sebessége tovább (de a tömege igen). Ki van ez próbálva a részecskegyorsítókban, szal ez nem csak elmélet hanem gyakorlat. -
#1089
Én megnéztem Telle Ede előadását, mert laikusnak tartom magam és annak ellenére, hogy hat éves szinvonalon mondta, én mégsem értem mért ne lehetne gyorsabban menni mint a fény. Mert az egészet amit mondott azt mind az egyenletes sebesség mellett értelmezte. De mivan, ha folyamatosan gyorsul az ember? Találtam egy cikket ezzel kapcsolatban.
A fénynél is gyorsabban -
#1088
Nem egy abberátusz, na. :D -
#1087
Na jó, de mennyire jó arc már ez az ürge. :)
respect
-
#1086
hanem csak egy populáris előadás laikusoknak, mint te vagy.