1406
Tényleg nem létezik?
-
#1246 "materealista" Nem mondhatunk véleményt adig ameddig nem vizsgálodtunk kőrben.Az ájult Embernek,5Mp=30Mp-nek.Már amit ő átél.Az agyban lezajló "időkonfiguráció" merőben függ az alany idegi és testi időérzetéhez,agyi kapacitásához,és nsm utolsó sorban,az addig átélt élményeihez. -
lotsopa #1245 Mit értesz negatív erő alatt? -
#1244 A negatív erő is erő! Ezt nefeledd soha ebben a materalista életben!
Különben neked is boldog karácsonyt. -
lotsopa #1243 (c*t)^2-r^2=(c*t')^2-(r')^2
Ezzel a képlettel lehet kiszámolni hogy mennyi idő telik el két esemény között, szépen látszik hogy az álló megfigyelő és a mozgó megfigyelő más időt fog mérni.
-
sublimiter #1242 Mar regota nem bosszankodom.
A forumokat sokfelekepp lehet olvasni. Lehet tamadasnak venni akar olyat is, amit nem is neked irnak. Ami rossz iranyba sodorja az erzeseid, azt nem szabad olvasni.
Csak a jot szabad beengedni a tudatba. Ez fontos az egeszseg szempontjabol is.
-
#1241 Egy bölcs Ember azt monta,hogy más hülyeségén idegeskedni anyi, mint magunkon bosszút állni.
Nyugodj le.Boldog karácsonyt. -
sublimiter #1240 Es most sem azt irtam, hogy van, hanem hogy kell hogy legyen.
Dehat Dirac is ezt mondta, keress ra. Ennek ellenere nehany forumon ezt jobban tudjak.
Nem is olvasom oket, mert felesleges idopocsekolas. Az eletnek nagyobb az erteke, mint hogy az ember ertelmetlensegeken bosszankodjon. -
sublimiter #1239 Nem mindig neked valaszolok.Az utolso hozzaszolasom egy adott csoportnak szol, de ezt ok tudjak.
Vannak akik nem kepesek felfogni, hogy az einsteini relativitas matematikailag teljesen megkulonboztethetetlen a klasszikus fizikara epulo Lorentz eter-elmeletetol.
Einstein szerint nem kell eter, Lorentz szerint van.
De van egy fontos reszlet. Einstein nem azt mondta, hogy nincs eter, hanem hogy nem kell a specialis relativitasba, anelkul is jol elvan. Ez az egyszeruseg vezetett oda, hogy ez lett a dominans elmelet.
De.
Semmi nem tart orokke.
Einstein elmelete nagyon osszerakott, hiszen foleg Lorentz matematikai epitmenyet hasznalja, az pedig helyes. Csak 'ertelmezeseben' mas.
Erdekes, mindenhol azt hangoztatjak, hogy a fizika nyelve a matek. Mar bocsanat, de akkor mi az az 'ertelmezes'? Nem ertem. lol
Igen, valoszinuleg van valamifele eter, es ezt egyre tobben fogjak belatni. Hivatalosan nincs. -
#1238 Van sötét anyag ami ezt az egész fost összetartja!Az idő amiröl beszélünk,nem más mint a mi számunkra periódikusan 3 dimenzióban érzékelt "idő" fogalma.Lásd-Disc.Science műsorában Így működik a világegyetem. -
palack #1237 Jó akkor kérdezek 
Nem a klasszikus fizikáról, hanem a relativisztikusról. Ez lényeges.
"A specrel idodimenzioja nem mas, mint egy kozegben terjedo hullammal mert ido."
Tudtommal pont a specrel állítja, hogy nincs közeg (éter) amiben terjed a fény. Most akkor van vagy nincs? -
sublimiter #1236 A klasszikus fizikat inkabb meg kellene tanulni, nem 'megcafolni'
LOL
-
sublimiter #1235 Ha azt a ket pillanatot, amikor a hullam eleri a hajo elejet es veget, egyidejunek veszem, akkor ezekkel a szamokkal felvehetek egy ujabb koordinata-rendszert.
Ez szinte egy az egyben a specrel. A kulonbseg csak annyi lesz, hogy b=1, ami a hosszkontrakcio miatt lep be az egyenletbe.
A specrel idodimenzioja nem mas, mint egy kozegben terjedo hullammal mert ido.
Lehet mondani, hogy nem, de az kinyilatkoztatas. Ezek itt pedig egyszeruen kiszamolhato tenyek. -
sublimiter #1234 Es van, aki kepes vitatkozni azon, hogy nem ez a keses az ok.
t'=(t-v*x/(c*c))*b
t-vx, ott van az egyenletben. Ez az ok.
-
sublimiter #1233 elore(t') 0.010483 =hatra(t') 0.010483
Ha nem lenne a vizhullamain kivul mas lehetosegunk arra, hogy merjunk, akkor el kellene fogani, hogy a hajo elejet es veget a ket jel egyszerre eri el. Nem tehetnenk mast.
Nos a valosagban a fenynel ugyan ez tortenik. Nem tehetunk mast, mint elfogadjuk ezt. De aki tud szamolni, mint pl Lorentz, az tudja, hogy itt egy kozegben terjedo rezges a ludas.
Ennyi.
-
sublimiter #1232 Lassuk, mennyire egyszeru ez az egesz.
Vegyunk egy tengeralattjarot. A feladat az, hogy idot merjunk a vizben terjedo hullamokkal.
Ez a kovetkezo keppen tortenik. A hajo oldalan a vizben hanghullamokat gerjesztunk. Ezek amikor elerik az elejet es a veget, egy ujabb hullamokat keltenek, amit majd kozepen detektalunk. Hogy ne keveredjenek a jelek, ezek lehetnek mas frekvenciajuak, de ez csak a gyakorlati megvalositasnal fontos.
A hajo mozog pozitiv x iranyba. Most csak ez az irany letezik a szamitasoknal. A tobbi mellekes. Mikor eri el az elejet a hullam? Alap fizikai kerdes.
s=teljeshossz/2 felhosszu a tengeralattjaro. Az elorekuldott jelnek s utat kell megtennie, es meg annyit, amennyit elmozdul a hajo a tovabbi ido alatt.
Tehat s+v*dt=c*dt ahol v a hajo sebessege, es c a hullamok sebessege a vizben. dt ido kell ahhoz, hogy elerje a hullam a hajo elejet. Ebbol kifejezheto dt.
s/dt+v=c
s/dt=c-v
s/(c-v)=dt
Hatrafele az s hosszbol levonodik a hajo elmozdulasa.
s-v*dt=c*dt
s/dt-v=c
s/dt=c+v
s/(c+v)=dt
Mostmar kiszamolhato konkret ertekekkel is a feladat. Egy biztos, az elore kuldott hullam mindig kesobb eri el az elejet, mint a hatrakuldott.
Ez megjegyzendo.
Ez mar kezd hasonlitani a Lorentz-transzformacio idokoodinata komponensere t2=(t-v*x/(c*c))*b , ahol most a t-vx a lenyeges.Minel nagyobb x, ami a haladasi irany, annal nagyobb lesz az adott oran a keses a transzformacio utan.
Hogyan tudjuk megallapitani, hogy kesobb eri el a hullam a hajo elejet? Mert latunk.Szamunkra letezik egy gyorsabb hullam, a feny. Ez nyilvanvalova teszi, hogy itt nem egyideju esemenyekrol van szo.
De most tegyuk fel, hogy a feny helyett a viz hullamaival 'latunk'. Vajon ekkor is megallapithato, hogy az elore kuldott jel kesobb eri el a hajo orrat, mint a hatrakuldott a veget? Nem. A visszaigazolo jel pont egyszerre erkezik vissza.
A ket esemeny egyideju lesz, ha a hajo kozepen utazunk. Mivel szamunkra a hajo eleje es a vege is s tavolsagra van, ezert mi a hullam terjedesi sebesseget a hajohoz kepest allandonak fogjuk szamolni.
Sot, ha az elektromos aramot is a viz hullamaival helyettesitjuk, akkor semmmi modon nem tudunk idokulombseget megallapitani a ket jel futasa kozott. A visszaigazolo jel mindig pont ugy kesik/siet, mint aminek a futasi idejet merjuk.
Ha ez igaz, akkor a Lorentz-transzformacio itt is egyideju esemenyeknek fogja transzformalni azt a ket pillanatot, amikor a hullamok elerik a hajo ket veget.
Szamoljuk ki.
c=1500
v=0.3*c
s=30/2
elore halado hullam esete
dt=s/(c-v)
x=c*dt
t=dt
b=1/sqrt(1-v*v/(c*c))
x'=(x-v*t)*b
t'=(t-v*x/(c*c))*b
es hatra
dt=s/(c+v)
x=-c*dt
t=dt
elore(x,t) 21.428571 0.014286
elore(x',t') 15.724273 0.010483
hatra(x,t) -11.538462 0.007692
hatra(x',t') -15.724273 0.010483
Amibol most a transzformalt ido a fontos
elore(t') 0.010483 =hatra(t') 0.010483
Minel gyorsabban mozog a tengeralattjaro, annal jobban kesnek a visszaerkezo jelek. De mindig egyszerre ernek vissza. Ha igy merunk idot, akkor visszaadja a kiserlet a specrelt.
Egyetlen kis hibaval, a hajo sajat felhossza nem 15, hanem 15.724273.
A 15 mar egy osszement ertek. A mozgo testek osszemennek.
Ez az igazi kulonbseg a specrel es a vizi kiseerlet kozt.
-
steweee #1231 nos, ennek sztem mindenki nagoyn örül hogy te érted..... erre én csak azt mondom, hogy 2006 környékén is sokan elhitték hogy van pannon puma, és dübörgő magyar gazdaság...
de viccet félretéve mivel egyik elméletet se lehet minden kétséget kizáróan alátámasztani a tudomány és technika jelenlegi állása szerint, így én azt a korábbi véleményemet ismétlem, amit a vaktyúk is megmondott már évszázadokkal ezelőt...
megláttyuk :) - mi az igaz és mi bizonyul helytelennek későbbiekben. a baj az lenne, ha vki mondana 1x vmit, és soha senki nem akarná megcáfolni. mert akkor a föld még mindig lapos lenne, és körülötte forogna a nap.. -
sublimiter #1230 En tudom hogy a relativitas helyes, mert minden reszletet ertem.
Nem zavar az erolkodesed, de szorakoztato. -
sublimiter #1229 Nincs googled?
xD
-
palack #1228 Annak, aki szeret számolni:
http://www.utc.edu/Faculty/LingJun-Wang/Paradox.pdf -
palack #1227 Longitudinal tests
The first of these experiments was carried out by Ives and Stilwell in (1938) and although the accuracy of this experiment has since been questioned,[citation needed] many other longitudinal tests have been performed since with much higher precision [1],[2]. These usually claim greater certainty than Ives-Stilwell, but also tend to be more complicated.
Herbert E. Ives and G.R. Stilwell, “An experimental study of the rate of a moving clock”
J. Opt. Soc. Am 28 215–226 (1938) and part II. J. Opt. Soc. Am. 31, 369–374 (1941)
[1], [2] link nem működik, citation needed, a második világháború előtti cikkeket olvasgassak? Nincs frissebb? -
sublimiter #1226 A masik topikba nemreg linkeltem.
"Experimental verification"
http://en.wikipedia.org/wiki/Relativistic_Doppler_effect
-
sublimiter #1225 Mar itt is volt egy cikk arrol, mi tortenne fenysebesseg kozeli sebesseggel szaguldo urhajon.
Elvileg lehetseges, gyakorlatilag sok kellemetlenseggel jarna. -
palack #1224 Ha ilyen biztosan állítod, akkor nyilván már megmérte valaki. Kérem a kísérlet pontos dokumentációját. -
palack #1223 Pont az lenne a sci-fi, ha az idődilatáció miatt elég nagy sebességgel egy emberöltő alatt át lehetne utazni az univerzumot. Szerintem.
Úgyhogy alig várom, hogy minden kétséget kizáróan bizonyítást nyerjen
-
sublimiter #1222 Szerinted erdekel valakit, hogy te mit hiszel el?
Merj meg egy relativisztikus sebesseggel mozgo fenyforrasrol erkezo feny frekvencia-eltolodasat. A relativisztikus Dopplernek megfeleloen fog valtozni a frekvenciaja.
Az pedig, mint kidetult, az idodilatacio es a normal Doppler osszege. Ezek tenyek. Nem hiszed el? Maganugy. Senkit nem erdekel, -
palack #1221 Ha hasonló színvonalúak, mint ami az idődilatációt "bizonyítják", akkor nem is hiszem.
Pl. A müonok megérkeznek a földre.
"Az a tény, hogy a kozmikus sugárzásban keletkező müon rövid élettartama ellenére is eléri a földfelszínt, a speciális relativitáselmélet által megjósolt idődilatáció egyik bizonyítéka."
Csak ezzel az a bibi, hogy az nem élettartam, hanem felezési idő (a link egyébként oda is mutat), tehát a 2,2·10-6 s élettartam csak a keletkező müonok felére igaz, így aztán egy-két "idősebb" müon nyugodtan elérheti a földfelszínt.
-
sublimiter #1220 oranyuktol= iranyuktol
lol -
sublimiter #1219 Egyetlen igazsag van.
Az, hogy nem hiszed el, az a te maganugyed.
A relativisztikus Dopplert meresek tucatjai igazoljak. A mozgo hullamforrasok periodusideje lassul a sebesseguktol fuggoen, es fuggetlenul a mozgasi oranyuktol.
Ez egy egyszeru egyenletben leirhato.
Nem fontos elhinni, lehet almodozni, scifit irni. Sot, ebben a tarsadalomban ez a hatekonyabb megelhetesi lehetoseg.
-
steweee #1218 ezen is látszik hogy einsteinnek igaza volt. még akkor is ha téved. minden relatív, az igazság is :) -
sublimiter #1217 Nem celom meggyozni teged. En leirtam amit akartam es amit igaznak tartok.
Nem fogok a vegtelensegig gyozkodni senkit.
En befejeztem a relativitas temat. Unalmas.
-
palack #1216 Rákerestem
A kísérlet eredményeként a leközölt grafikonok alapján számított eltéréseket nem lehet a relativitáselmélet jósolta valóságos eltérések bizonyítékaként elfogadni az eszközölt korrekciók nagysága, gyakorisága miatt, amivel a mérési eredményeket néhol az ellenkezőjére változtatták, máshol nagyságrendi korrekciót vezettek be -
sublimiter #1215 Nem ertem. Az en gondolatmenetem ettol, amit leirtal, teljesen fuggetlen,
Vagy egy keplet, vannak kiserletek. Van sok egyezes.
Ennyi.
Te meg beszelsz valami nemletezo, elvont filozofiai megkozelitesrol.
Ha fogok ket orat, es az egyiket elviszem, majd visszahozom, eltero idoket fognak mutatni. A ket relativitas kepleteivel ez jo kozelitessel kiszamolhato. Sehogy mashogy.
Te meg jossz ezzel a mellebeszelessel. A relativitas helyes. Tehat a kepletek a valos mereseket helyesen irjak le.
Igy a Lorentz etermodel is helyes. Ahogy Heisenberg matrixai is egy az egyben Schrodinger hullamegyenleteit adjak vissza.
Keress ra: Hafele–Keating-kísérlet
-
palack #1214 Ha egy képlet nem a valóságot írja le, akkor nem érdemes foglalkozni vele, csupán egy teoretikus rendszerre vonatkoztatva tudsz számításokat végezni. Ezért arról nem is lehet vitatkozni, hogy pl. 2+2=4, vagy -3*(-3)=9
Próbálták az órás kísérleteket, de a mérési bizonytalanság nagyságrendekkel nagyobb, mint ami értékelhetővé tenné az eredményeket.
De hogy lásd kivel van dolgod, megpróbálom egzaktabbul megfogalmazni, hol hibádzik a gondolatmeneted.
Van a térben 3 (vagy több) pont egy egyenesen (órák sorozata). Ekkor nem tudsz olyan pontot találni a térben, mely mindhárom ponttól egyenlő távolságra van. 2 pont esetén is ez csupán egy körfelület. És hogy mi következik ebből? Az, hogy relativisztikus esetben attól függően hogy mely pontból figyeled az eseményeket, mindig más és más eredményt kapsz, hiszen a megfigyelő felé áramló információk sebessége összemérhető a rendszerben keletkezett információk sebességével.
Majd ezek után egy fénysebességgel mozgó rendszert úgy írsz le, mintha egy külső szemlélő lennél melyre nem hat semmilyen fizikai (akár relativisztikus) törvény. A kis kockás füzetben megrajzolod, kiszámolod az összefüggéseket, mint egymáshoz képest nem (vagy alig) mozgó anyagi rendszerek, majd ezt általánosítod a fénysebességgel mozgó dolgokra.
Nem mondhatod azt a valóságban, hogy ha elrepül egy közel fénysebességgel mozgó óra (vagy bármi más) álló órák sorozata mellett, hogy mindig éppen az a megfigyelő vagy amely mellett elrepült, hiszen anyagi rendszerbeli megfigyelőként kell lennie egy állandó koordinátádnak. Ha ezeknek a térben álló óráknak az eredményeit ki akarod értékelni, akkor információt kell hogy kapjál róluk, de ez az információ nem terjedhet a fénynél gyorsabban, tehát az eredmények függnek attól, hogy melyik álló óra szemszögéből nézed az eseményeket.
Tehát még egyszer a lényeg: egy hagyományos mechanikai rendszerrel szemben egy relativisztikus rendszerre nem tekinthetsz úgy, mint az eseményektől független külső szemlélő. Valahova sajnos bele kell helyezned magad a rendszerbe, és attól függően hogy hova helyezed magad, annak megfelelő eredményt kapsz.
Ha függetlennek tekinted magad a relativisztikus rendszertől (mely a fenti gondolatmenet után helytelennek tűnik) akkor megkapod a hőn áhított Lorentz-transzformációs képleteket.
Na ennyit a filozófiáról.
-
#1213 Namármost,ha jól belegondoltok itt a topikban ,kő keményen filozófálunk! -
#1212 Szerintem! Sakk-Matt. -
#1211 TC.sublimiter.
A Görög filózófusok vitték,ilyen meszire a ma ismert tudományt!
Ne! Ismétlem Ne nézd le a filozófiát,mert lehet,hogy ők találnak megoldást a globális katakizmára. -
#1210 Ha tudod honnan jöttél,és hova tartassz,akkor te vagy az ISTEN! -
sublimiter #1209 Ez a feladata a filozofianak, de nem a fizikanak.
-
#1208 Nagyon sok ember,tudományosan próbál magyarázatot találni arra a kérdésre,hogy "mi az idő?"Nagyon szórakoztató.A ma ismert fizikai,matematikai ismeretünk szerint próbáljuk defíniciálni,de ez így nem igaz.Még mindig,túlságosan matearelista szemszögből vizsgáljuk azt.A tárgyat,különböző szemszögekből is megkell vizsgálni,csakis akkor nyerhetünk rola teljesebb képet. -
sublimiter #1207 "Az én problémám, hogy egy gondolatkísérletre egy képlettel válaszolsz."
Egyetlen problemad van a fizikaval, nem foglalkozol a kepletekkel. Ez igy filozofia.
Ennek igy semmi koze a fizikahoz.