Mi az idő?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#805
Neki aztán beszélhetsz, buta mint a kõ.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#804
A newton törvényekhez valóban feltételezni kell azt hogy inerciarendszerben vizsgáljuk a mozgást,nekem is így tanította az összes fizika professzor az egyetemen,akik már elég rég óta fglalkoznak fizikával.
A kilõtt golyó alatt a forgó föld elmozdul,a golyót úgy lõjük ki hogy nincs oldal irányú mozgása. Ezt, a forgó rendszerbõl nézett mozgást jellemzzük a coriolis-erõvel.Nekem így tanították az egyetemen,ez a deffiníciója.
A kilõtt golyó alatt a forgó föld elmozdul,a golyót úgy lõjük ki hogy nincs oldal irányú mozgása. Ezt, a forgó rendszerbõl nézett mozgást jellemzzük a coriolis-erõvel.Nekem így tanították az egyetemen,ez a deffiníciója.
#803
Júj de durva.
Plusz feladat péntekre: inerciarendszer fogalmának megértése.
Most már egyértelmû mivel állunk szemben. Neked tetszenek a fizika tudományos kifejezései, és azt hiszed, ha ész nélkül fûzöd õket egymás után, attól majd okosnak fogsz tûnni<#hehe>
Eddig minden amit megemlítettél, a hozzá nem értésedrõl tett tanúbizonyságot. Tudsz-te egyáltalán valamit fizikából? Mi értelme van ennek?
Azért kíváncsian várom mit szól majd hozzá, ha valaki aki kicsit is konyít a témához betéved ide, és elolvassa a faszságaidat.
Plusz feladat péntekre: inerciarendszer fogalmának megértése.
Most már egyértelmû mivel állunk szemben. Neked tetszenek a fizika tudományos kifejezései, és azt hiszed, ha ész nélkül fûzöd õket egymás után, attól majd okosnak fogsz tûnni<#hehe>
Eddig minden amit megemlítettél, a hozzá nem értésedrõl tett tanúbizonyságot. Tudsz-te egyáltalán valamit fizikából? Mi értelme van ennek?
Azért kíváncsian várom mit szól majd hozzá, ha valaki aki kicsit is konyít a témához betéved ide, és elolvassa a faszságaidat.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#802
"Azért nem vagy semmi... Szóval eljutottunk odáig, hogy nemcsak a relativitáselméletet és a Coriolis-hatást nem érted, hanem MÉG NEWTON TÖRVÉNYEIT SEM! Na ez a nem semmi, öcsém! És így akarsz hozzászólni fizika témához?"
Dislexiás vagy?
Te vitattad több alkalommal Newton hatás-ellenhatás törvényét. Ezt róttam fel neked.
Vagy azt hiszed, hogy idemásolsz pár sort és elhisszük azt, hogy érted is?
Szóval nem érted azt amit ide másoltál, íme a bizonyíték:
"EGYETLEN feltétele van a Newton-törvényeknek, hogy CSAK INERCIARENDSZERBEN IGAZAK, gyorsuló rendszerben NEM (illetve FIKTÍV ERÕKET KELL BEVEZETNI, hogy igazak maradjanak)"
A Newton törvények minden esetben érvényesek. A fiktív, nem létezõ, csupán matematikai segéderõk semmire sem hatnak, kizárólag akkor kellenek a hibás számítások korrigálására, amikor helytelenül vetted fel a vonatkoztatási rendszert.
Újabb butaságod:
"Másik megfogalmazása az, hogy az a vonatkoztatási rendszer, AHOL IGAZAK Newton törvényei, inerciarendszernek nevezzük"
1. tehetetlenség
2. dinamika
3. hatás-ellenhatás
4. erõk szuperpozíciója
Állításod melyik Newton törvényre vonatkozik?
Mert az inerciális és az accelerált rendszerben mind a négy érvényes. Más lehetõség nincs.
Talán ha nem próbálnál "felül kerekedni" akkor megérthetnéd legalább azt, hogy a tanárodat sohasem fogod megbuktatni.
Dislexiás vagy?
Te vitattad több alkalommal Newton hatás-ellenhatás törvényét. Ezt róttam fel neked.
Vagy azt hiszed, hogy idemásolsz pár sort és elhisszük azt, hogy érted is?
Szóval nem érted azt amit ide másoltál, íme a bizonyíték:
"EGYETLEN feltétele van a Newton-törvényeknek, hogy CSAK INERCIARENDSZERBEN IGAZAK, gyorsuló rendszerben NEM (illetve FIKTÍV ERÕKET KELL BEVEZETNI, hogy igazak maradjanak)"
A Newton törvények minden esetben érvényesek. A fiktív, nem létezõ, csupán matematikai segéderõk semmire sem hatnak, kizárólag akkor kellenek a hibás számítások korrigálására, amikor helytelenül vetted fel a vonatkoztatási rendszert.
Újabb butaságod:
"Másik megfogalmazása az, hogy az a vonatkoztatási rendszer, AHOL IGAZAK Newton törvényei, inerciarendszernek nevezzük"
1. tehetetlenség
2. dinamika
3. hatás-ellenhatás
4. erõk szuperpozíciója
Állításod melyik Newton törvényre vonatkozik?
Mert az inerciális és az accelerált rendszerben mind a négy érvényes. Más lehetõség nincs.
Talán ha nem próbálnál "felül kerekedni" akkor megérthetnéd legalább azt, hogy a tanárodat sohasem fogod megbuktatni.
#801
Egy.
Örömmel látom, hogy 1-4 ig megismételted azt amit már korábban leírtam.
Most pontosak az idézeteid, ezért nem fogalmaztál hibásan.
A "dia" kifejezésrõl feltételezem, hogy valamilyen pps-rõl másoltad az egészet. Nem baj! A lényeg, hogy megértsd.
De valóban érted is, vagy csak másoltad értelem nélkül?
Örömmel látom, hogy 1-4 ig megismételted azt amit már korábban leírtam.
Most pontosak az idézeteid, ezért nem fogalmaztál hibásan.
A "dia" kifejezésrõl feltételezem, hogy valamilyen pps-rõl másoltad az egészet. Nem baj! A lényeg, hogy megértsd.
De valóban érted is, vagy csak másoltad értelem nélkül?
#800
Azért nem vagy semmi... Szóval eljutottunk odáig, hogy nemcsak a relativitáselméletet és a Coriolis-hatást nem érted, hanem MÉG NEWTON TÖRVÉNYEIT SEM! Na ez a nem semmi, öcsém! És így akarsz hozzászólni fizika témához?
EGYETLEN feltétele van a Newton-törvényeknek, hogy CSAK INERCIARENDSZERBEN IGAZAK, gyorsuló rendszerben NEM (illetve FIKTÍV ERÕKET KELL BEVEZETNI, hogy igazak maradjanak)
Másik megfogalmazása az, hogy az a vonatkoztatási rendszer, AHOL IGAZAK Newton törvényei, inerciarendszernek nevezzük.
Gratulálok, épp most buktál meg általános iskolai tananyagból. Ez nem kis teljesítmény! Hány éves is vagy? Hány éve tanítod, amit nem tudsz?
EGYETLEN feltétele van a Newton-törvényeknek, hogy CSAK INERCIARENDSZERBEN IGAZAK, gyorsuló rendszerben NEM (illetve FIKTÍV ERÕKET KELL BEVEZETNI, hogy igazak maradjanak)
Másik megfogalmazása az, hogy az a vonatkoztatási rendszer, AHOL IGAZAK Newton törvényei, inerciarendszernek nevezzük.
Gratulálok, épp most buktál meg általános iskolai tananyagból. Ez nem kis teljesítmény! Hány éves is vagy? Hány éve tanítod, amit nem tudsz?
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#799
Egy
tehetetlenség
Zárt rendszernek sem a lendülete, sem a perdülete nem változhat meg egy inerciális vonatkoztatási rendszerhez képest. A zárt rendszereknek ezt a jellemzõjét fejezi ki a tehetetlenség fogalma.
tehetetlenségi erõ
Olyan erõ, melyet létezõnek tekinthet egy megfigyelõ, akinek vonatkoztatási rendszere gyorsul egy inerciális vonatkoztatási rendszerhez képest. Tegyük fel például, hogy egy O origójú vonatkoztatási rendszer forog egy megegyezõ origójú inerciális vonatkoztatási rendszerhez képest. Egy részecske, melyre valamekkora eredõ erõ hat, úgy mozog, hogy mozgása eleget tesz Newton második mozgástörvényének. A forgó vonatkoztatási rendszer megfigyelõje számára úgy tûnik, hogy a részecske csak akkor tesz eleget Newton második mozgástörvényének, ha azt kiegészítjük bizonyos tagokkal. Az additív tagoknak a megfigyelõ tehetetlenségi erõket feleltethet meg. Ha ezeket az erõket létezõknek tekintjük, akkor Newton törvényei érvényessé válnak nem-inerciális vonatkoztatási rendszerben is.
Képzeljük el azt a speciális esetet, amikor a forgó vonatkoztatási rendszer szögsebessége állandó, és a részecske olyan síkban mozog, mely merõleges a forgó vonatkoztatási rendszer szögsebesség-vektorára! Az egyik tehetetlenségi erõ hatásvonala metszi a forgó vonatkoztatási rendszer forgástengelyét: ezt centrifugális erõnek nevezik. Ez az a kifelé mutató erõ, amelyet egy körhinta utasa létezõnek vél. A másik tehetetlenségi erõ merõleges a részecskének a forgó vonatkoztatási rendszer megfigyelõje által észlelt pályájára: ezt hívják Coriolis-erõnek.
A Földön álló megfigyelõ a Föld tengely körüli forgása miatt úgy látja, hogy az interkontinentális rakétákat és a hasonló objektumokat a Coriolis-erõ letéríti pályájukról. Az északi féltekén az eltérülés jobbkéz-irányú, a déli féltekén balkéz-irányú. Ennek az erõnek, amelyet elõször Gustave-Gaspard de Coriolis (1792–1843) francia matematikus és mérnök írt le, fontos alkalmazásai vannak a légtömegek mozgásának meteorológiai vizsgálatában.
Hasonló tehetetlenségi erõk lépnek fel akkor is, ha a megfigyelõ vonatkoztatási rendszere gyorsul egy inerciális vonatkoztatási rendszerhez képest. Ilyen tehetetlenségi erõt észlel például egy gyorsuló lift utasa, amikor egy burkolólapot lát leesni a felvonó plafonjáról.
Kettõ
"Forgó rendszerekben jelentkezõ látszólagos eltérítõ erõ, amely az ezen rendszerekben mozgó testekre "hat"."
Három
30. diától:
"Egy a vonattal együtt mozgó megfigyelõ szerint a golyót egy „láthatatlan” erõ gyorsítja."
Négy
"Az inga síkjának elfordulását az úgynevezett Coriolis erõ okozza. Ez ez erõ csak forgó vonatkozási rendszerek esetében lép fel. Ilyen rendszer a Földünk is a csillagokhoz viszonyítva."
Öt
Ebbõl nem idézek, rád férne az egész, úgy ahogy van. 17. diától van arról szó, amirõl beszélgetünk.
Hat
"Látjuk, hogy a vonatkoztatási rendszer gyorsulása és forgása miatt az inerciarendszerbeli F erõn túl a következõ további négy "tehetetlenségi erõ" is fellép: "
"A Coriolis-erõt nehezen tudjuk megfigyelni. Ha viszont megpróbálnánk egy körhintán egy másik körhintázó társunknak egy tárgyat átdobni, azt tapasztalnánk, hogy a tárgy nem úgy röpül, ahogyan megszoktuk, s célt tévesztenénk, mintha egy titokzatos erõ eltérítené."
Ezt olvasd végig, ez is nagyon jó írás!
Innentõl már csak rajtad múlik, hogy felfogod-e. Én több idõt rád nem pazarlok. A sok faszság irogatása helyett tanulj inkább, nagyon erõsen rád fér! Fõleg az inerciarendszerek és a gyorsuló vonatkoztatási rendszerek közti különbségeket lenne érdemes átnézned, az az a téma, amihez teljesen hülye vagy, még mindig nem érted, hogy mi közte a különbség, mire jó az egész, és hogy egyáltalán miért kell ezzel baszakodni.
Ha ezt felfogod, nagy lépést teszel elõre a fizika megértésében.
Anaid te is olvasd el ezeket! Kíváncsi lennék, melyikõtök érti meg hamarabb... Pénteken feleltetés lesz, úgy készüljetek!
tehetetlenség
Zárt rendszernek sem a lendülete, sem a perdülete nem változhat meg egy inerciális vonatkoztatási rendszerhez képest. A zárt rendszereknek ezt a jellemzõjét fejezi ki a tehetetlenség fogalma.
tehetetlenségi erõ
Olyan erõ, melyet létezõnek tekinthet egy megfigyelõ, akinek vonatkoztatási rendszere gyorsul egy inerciális vonatkoztatási rendszerhez képest. Tegyük fel például, hogy egy O origójú vonatkoztatási rendszer forog egy megegyezõ origójú inerciális vonatkoztatási rendszerhez képest. Egy részecske, melyre valamekkora eredõ erõ hat, úgy mozog, hogy mozgása eleget tesz Newton második mozgástörvényének. A forgó vonatkoztatási rendszer megfigyelõje számára úgy tûnik, hogy a részecske csak akkor tesz eleget Newton második mozgástörvényének, ha azt kiegészítjük bizonyos tagokkal. Az additív tagoknak a megfigyelõ tehetetlenségi erõket feleltethet meg. Ha ezeket az erõket létezõknek tekintjük, akkor Newton törvényei érvényessé válnak nem-inerciális vonatkoztatási rendszerben is.
Képzeljük el azt a speciális esetet, amikor a forgó vonatkoztatási rendszer szögsebessége állandó, és a részecske olyan síkban mozog, mely merõleges a forgó vonatkoztatási rendszer szögsebesség-vektorára! Az egyik tehetetlenségi erõ hatásvonala metszi a forgó vonatkoztatási rendszer forgástengelyét: ezt centrifugális erõnek nevezik. Ez az a kifelé mutató erõ, amelyet egy körhinta utasa létezõnek vél. A másik tehetetlenségi erõ merõleges a részecskének a forgó vonatkoztatási rendszer megfigyelõje által észlelt pályájára: ezt hívják Coriolis-erõnek.
A Földön álló megfigyelõ a Föld tengely körüli forgása miatt úgy látja, hogy az interkontinentális rakétákat és a hasonló objektumokat a Coriolis-erõ letéríti pályájukról. Az északi féltekén az eltérülés jobbkéz-irányú, a déli féltekén balkéz-irányú. Ennek az erõnek, amelyet elõször Gustave-Gaspard de Coriolis (1792–1843) francia matematikus és mérnök írt le, fontos alkalmazásai vannak a légtömegek mozgásának meteorológiai vizsgálatában.
Hasonló tehetetlenségi erõk lépnek fel akkor is, ha a megfigyelõ vonatkoztatási rendszere gyorsul egy inerciális vonatkoztatási rendszerhez képest. Ilyen tehetetlenségi erõt észlel például egy gyorsuló lift utasa, amikor egy burkolólapot lát leesni a felvonó plafonjáról.
Kettõ
"Forgó rendszerekben jelentkezõ látszólagos eltérítõ erõ, amely az ezen rendszerekben mozgó testekre "hat"."
Három
30. diától:
"Egy a vonattal együtt mozgó megfigyelõ szerint a golyót egy „láthatatlan” erõ gyorsítja."
Négy
"Az inga síkjának elfordulását az úgynevezett Coriolis erõ okozza. Ez ez erõ csak forgó vonatkozási rendszerek esetében lép fel. Ilyen rendszer a Földünk is a csillagokhoz viszonyítva."
Öt
Ebbõl nem idézek, rád férne az egész, úgy ahogy van. 17. diától van arról szó, amirõl beszélgetünk.
Hat
"Látjuk, hogy a vonatkoztatási rendszer gyorsulása és forgása miatt az inerciarendszerbeli F erõn túl a következõ további négy "tehetetlenségi erõ" is fellép: "
"A Coriolis-erõt nehezen tudjuk megfigyelni. Ha viszont megpróbálnánk egy körhintán egy másik körhintázó társunknak egy tárgyat átdobni, azt tapasztalnánk, hogy a tárgy nem úgy röpül, ahogyan megszoktuk, s célt tévesztenénk, mintha egy titokzatos erõ eltérítené."
Ezt olvasd végig, ez is nagyon jó írás!
Innentõl már csak rajtad múlik, hogy felfogod-e. Én több idõt rád nem pazarlok. A sok faszság irogatása helyett tanulj inkább, nagyon erõsen rád fér! Fõleg az inerciarendszerek és a gyorsuló vonatkoztatási rendszerek közti különbségeket lenne érdemes átnézned, az az a téma, amihez teljesen hülye vagy, még mindig nem érted, hogy mi közte a különbség, mire jó az egész, és hogy egyáltalán miért kell ezzel baszakodni.
Ha ezt felfogod, nagy lépést teszel elõre a fizika megértésében.
Anaid te is olvasd el ezeket! Kíváncsi lennék, melyikõtök érti meg hamarabb... Pénteken feleltetés lesz, úgy készüljetek!
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#798
Már leírtam, csak nem érted.
Ha értenéd csendbe lennél, és már rég elsunnyogtál volna ahogy szoktad.
Eredetileg csak segíteni akartam, hogy tisztába legyél a dolgokkal, de látva a rosszindulatodat, elveszett belõlem minden jó szándék. Amíg azt hiszed igazad van úgyis írni fogsz, én meg válaszolok, és hagyom, hogy égesd magad.<#eplus2>
Ha értenéd csendbe lennél, és már rég elsunnyogtál volna ahogy szoktad.
Eredetileg csak segíteni akartam, hogy tisztába legyél a dolgokkal, de látva a rosszindulatodat, elveszett belõlem minden jó szándék. Amíg azt hiszed igazad van úgyis írni fogsz, én meg válaszolok, és hagyom, hogy égesd magad.<#eplus2>
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#797
"Nem lopás ez te kis butus, csak a jó szándék jele" -- Jó szándék?
Sima lopás és rosszindulatú félrevezetés.
dronkZéró megtagadja a Newton törvényeket, nem ható erõket emleget erõként.
Ha egyetértesz vele írd azt. Ne sértegetéssel próbálkozz.
Sima lopás és rosszindulatú félrevezetés.
dronkZéró megtagadja a Newton törvényeket, nem ható erõket emleget erõként.
Ha egyetértesz vele írd azt. Ne sértegetéssel próbálkozz.
#796
Nem lopás ez te kis butus, csak a jó szándék jele. Az volt a feltételezés, hogy a te szavaidat használva könnyebb lesz megértetni veled a jelenséget, mert majdnem jól leírtad, csak rosszul értelmezed.
Azt hittem érted mit írsz, de kiderült, hogy tévedés volt<#nyes>
Nembaj, az a lényeg másoknak még hasznára lehet, rólad már lemondtam.
Azt hittem érted mit írsz, de kiderült, hogy tévedés volt<#nyes>
Nembaj, az a lényeg másoknak még hasznára lehet, rólad már lemondtam.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#795
Nem, itt most te vagy a házi bolond<#bohoc>
Bárki láthatja aki visszaolvas, ilyen ez a fórumozás, ha hülyét csinálsz magadból, örökre úgy maradsz<#hehe>
Bárki láthatja aki visszaolvas, ilyen ez a fórumozás, ha hülyét csinálsz magadból, örökre úgy maradsz<#hehe>
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#794
Na tessék.. Mindenki hülye.. csak dronkZéró az ész..
#793
"Hülye vagy. Adtam forrást."..
Buta vagy mint a dronkZero! Ez a hülyeség abszolút mércéje.
Elolvastál pár sort a netrõl, de érteni nem érted.
A pálya menti gyorsulás és ebbõl következõ erõ sohasem lehet fiktív.
Légyél szíves fogd fel végre, hogy a téves számítások javítgatásához felvett fiktív, nem létezõ erõk NEM erõk.
Kizárólag helytelenül felvett vonatkoztatási rendszerben lehet szükség fiktív erõk felvételére. Ilyen helytelenül felvett vonatkoztatási rendszer az általad emlegetett forgó vonatkoztatási rendszer is.
A Coriolis erõ akkor Coriolis erõ amikor hatása van! Ha pedig hatása van akkor nem fiktív!
Ennyire alap tételt ilyen sokszor csak a nagyon makacsul hülyéknek kell a szájába rágni.
""Te írtál hülyeséget! Nincs erõ ellenerõ nélkül! Newton törvény."
De van, "-DE NINCS. NEWTON TÖRVÉNY! Hatás-ellenhatás törvénye. Fogd fel végre!
"a gyorsuló rendszer korrekciójához szükséges tehetetlenségi erõk, például a Coriolis-erõ." -- Nem, a rossz számítások korrekciójához felvett fiktív erõk a nem létezõ erõk!
"Tényleg százszor kell leírnom, mire felfogod?" -- Ezt a végtelen ostobaságodat ne írd le többször!
"Aha, azzal az apró problémával mit kezdesz, hogy nekem van igazam a világon fellelhetõ összes forrás szerint?" -- Ilyen probléma nincs. Mert egyetlen forrás szerint van igazad: dronkZero
Te aki a Newton hatás-ellenhatás törvényérõl állítod, hogy nem érvényes, ne magyarázz! Ezt az ostobaságot csak dronkZero állítja.
"De véleményem szerint szemenszedett hazugság." -- Nos, dronkZero állítja így, dronkZero saját magából kiindulva állítja.
"Illetve azt még el tudom képzelni, hogy ilyen ellenállások soros-párhuzamos kapcsolását, meg véegyenlõespertét tanítgatsz 6832.-jére is általános iskolás negyedikeseknek."
Nos, ha jártál volna iskolában, akkor tudnád, hogy melyik tananyagot mikor tanítjuk. Nincs negyedikben ellenállás, sem soros, sem párhuzamos kapcsolással. Semmilyen negyedikben.
Ezek szerint csak írni tudsz. Másodikban vagy harmadikban abbahagytad a tanulást.
Egyébként fordítsd le a "véegyenlõespertét" kifejezést, mert így még a te szintedhez képest is értelmetlenebb.
"másikban meg inerciarendszerben." -- Buta vagy! Az inerciális mozgás jelentése tehetetlenségi mozgás. Csak annyiban van köze az inercia rendszerekhez, hogy mindkettõ helyen szerepel a tehetetlenség.
A trágárságot fejezd be!
""Nos az az erõ, amelyik nem hat, az nem erõ."
Ostoba vagy, és fel sem akarod fogni." - Buta vagy, az erõ attól erõ mert hat. A nem ható erõ nem létezik.
Felvehetsz fiktív erõt, sõt fiktív elefántot vagy fiktív kisnyulat is a rosszul felvett vonatkoztatási rendszerbeli számítások korrigálására. De attól még nem fog hatni az az erõ, elefánt vagy kisnyúl.
"Na az baszna be, ha te esetleg tervezni akarnál ezzel a totálisan nulla tudásoddal" -- Ne írj trágár kifejezéseket!
Egyébként a tanítás mellett éveken át tervezõmérnöke voltam az egyik nagy cégnek. A mai napig minden berendezésem üzemel. Ja igen, mint említettem, több végzettséggel rendelkezem.
""From an analytical viewpoint, to use Newton's second law in a rotating system, Coriolis force is mathematically necessary, but it disappears in a non-accelerating, inertial frame of reference."
Analitikus szemszögbõl, ha Newton második törvényét egy forgó renszerben akarjuk használni, akkor a Coriolis-erõ matematikailag szükséges, ami azonban eltûnik egy nem gyorsuló, inerciális vonatkoztatási rendszerben."
És még mindig nem érted az idézeted értelmét. Nyilván nem, mert ha értenéd akkor nem az ellenkezõ értelmû bizonygatásért hoztad volna fel.
Szomorú.
Kétlem, hogy értelmes beszélgetésre képes lennél. Eddig az ellenkezõjét bizonygattad.
Buta kijelentések, félreértett fizikai törvények.. vagy a Newton törvény megtagadása.
És a mérhetetlen butaság egyértelmû jelzõje a trágárságod.
Buta vagy mint a dronkZero! Ez a hülyeség abszolút mércéje.
Elolvastál pár sort a netrõl, de érteni nem érted.
A pálya menti gyorsulás és ebbõl következõ erõ sohasem lehet fiktív.
Légyél szíves fogd fel végre, hogy a téves számítások javítgatásához felvett fiktív, nem létezõ erõk NEM erõk.
Kizárólag helytelenül felvett vonatkoztatási rendszerben lehet szükség fiktív erõk felvételére. Ilyen helytelenül felvett vonatkoztatási rendszer az általad emlegetett forgó vonatkoztatási rendszer is.
A Coriolis erõ akkor Coriolis erõ amikor hatása van! Ha pedig hatása van akkor nem fiktív!
Ennyire alap tételt ilyen sokszor csak a nagyon makacsul hülyéknek kell a szájába rágni.
""Te írtál hülyeséget! Nincs erõ ellenerõ nélkül! Newton törvény."
De van, "-DE NINCS. NEWTON TÖRVÉNY! Hatás-ellenhatás törvénye. Fogd fel végre!
"a gyorsuló rendszer korrekciójához szükséges tehetetlenségi erõk, például a Coriolis-erõ." -- Nem, a rossz számítások korrekciójához felvett fiktív erõk a nem létezõ erõk!
"Tényleg százszor kell leírnom, mire felfogod?" -- Ezt a végtelen ostobaságodat ne írd le többször!
"Aha, azzal az apró problémával mit kezdesz, hogy nekem van igazam a világon fellelhetõ összes forrás szerint?" -- Ilyen probléma nincs. Mert egyetlen forrás szerint van igazad: dronkZero
Te aki a Newton hatás-ellenhatás törvényérõl állítod, hogy nem érvényes, ne magyarázz! Ezt az ostobaságot csak dronkZero állítja.
"De véleményem szerint szemenszedett hazugság." -- Nos, dronkZero állítja így, dronkZero saját magából kiindulva állítja.
"Illetve azt még el tudom képzelni, hogy ilyen ellenállások soros-párhuzamos kapcsolását, meg véegyenlõespertét tanítgatsz 6832.-jére is általános iskolás negyedikeseknek."
Nos, ha jártál volna iskolában, akkor tudnád, hogy melyik tananyagot mikor tanítjuk. Nincs negyedikben ellenállás, sem soros, sem párhuzamos kapcsolással. Semmilyen negyedikben.
Ezek szerint csak írni tudsz. Másodikban vagy harmadikban abbahagytad a tanulást.
Egyébként fordítsd le a "véegyenlõespertét" kifejezést, mert így még a te szintedhez képest is értelmetlenebb.
"másikban meg inerciarendszerben." -- Buta vagy! Az inerciális mozgás jelentése tehetetlenségi mozgás. Csak annyiban van köze az inercia rendszerekhez, hogy mindkettõ helyen szerepel a tehetetlenség.
A trágárságot fejezd be!
""Nos az az erõ, amelyik nem hat, az nem erõ."
Ostoba vagy, és fel sem akarod fogni." - Buta vagy, az erõ attól erõ mert hat. A nem ható erõ nem létezik.
Felvehetsz fiktív erõt, sõt fiktív elefántot vagy fiktív kisnyulat is a rosszul felvett vonatkoztatási rendszerbeli számítások korrigálására. De attól még nem fog hatni az az erõ, elefánt vagy kisnyúl.
"Na az baszna be, ha te esetleg tervezni akarnál ezzel a totálisan nulla tudásoddal" -- Ne írj trágár kifejezéseket!
Egyébként a tanítás mellett éveken át tervezõmérnöke voltam az egyik nagy cégnek. A mai napig minden berendezésem üzemel. Ja igen, mint említettem, több végzettséggel rendelkezem.
""From an analytical viewpoint, to use Newton's second law in a rotating system, Coriolis force is mathematically necessary, but it disappears in a non-accelerating, inertial frame of reference."
Analitikus szemszögbõl, ha Newton második törvényét egy forgó renszerben akarjuk használni, akkor a Coriolis-erõ matematikailag szükséges, ami azonban eltûnik egy nem gyorsuló, inerciális vonatkoztatási rendszerben."
És még mindig nem érted az idézeted értelmét. Nyilván nem, mert ha értenéd akkor nem az ellenkezõ értelmû bizonygatásért hoztad volna fel.
Szomorú.
Kétlem, hogy értelmes beszélgetésre képes lennél. Eddig az ellenkezõjét bizonygattad.
Buta kijelentések, félreértett fizikai törvények.. vagy a Newton törvény megtagadása.
És a mérhetetlen butaság egyértelmû jelzõje a trágárságod.
#792
Ja igen.. Buta õ is, buta vagyok én is, de te aki a mi sorainkat lopod, te nem vagy buta.. Csak azok a buták akiktõl lopsz.
Nem csak buta vagy, hanem neveletlen is. Szégyeld magadat!
Nem csak buta vagy, hanem neveletlen is. Szégyeld magadat!
#791
Ezt a baromságot... Szerintem idejelenne leállnod, mert egyre gázabb.
AMD FX X8 8350 BOX|Cooler Master - Hyper 212 EVO|Gigabyte R9 270X 2GB|Gigabyte - GA-970A-UD3P Super Flower 550W Bronze Series|ADATA Premier Pro SP900 128GB|Kingston DDR-3 8GB /1866 HyperX Fury Black
#790
"A földi mozgásokat ennek megfelelõen az északi félgömbön mindig jobbra, a délin balra téríti el."
Hogy lenne standard az iránya, ha nincs erõ ellenerõ hatás?
Nem értek hozzá, de én a Coriolis-erõt inkább Coriolis ellenerõnek nevezném, amely egy erõhatásra "válaszképpen" ellenerõként lép fel, így az irányultsága mindig adott.
Hogy lenne standard az iránya, ha nincs erõ ellenerõ hatás?
Nem értek hozzá, de én a Coriolis-erõt inkább Coriolis ellenerõnek nevezném, amely egy erõhatásra "válaszképpen" ellenerõként lép fel, így az irányultsága mindig adott.
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#789
"Kedves Zero nézd meg, mi van a fiktív szó után zárójelben."
Hol? Itt?
"A Coriolis-erõ az egyenletes képl szögsebességgel forgó koordinátarendszerekben ható fiktív (tehetetlenségi) erõ"
És én mi a búbánatos fasztarisznyát mondtam szerinted?! Idézem magamat: "A centrifugális erõt, a Coriolis-erõt és az Euler-erõt összefoglalóan inerciális erõknek, fiktív erõknek, vagy álerõknek nevezzük"
Menj már a picsába, kedves Anaid, kérlek!
"A falklandi céltévesztés meg azt mutatja, hogy az eltérés csak mérhetõ, már ha a métert megfelelõ mértékegységnek tekintjük.😄"
A méter meg kibaszottul távolság, nem erõ. A hatás tapasztalható(mellémegy a lövés x méterrel), az erõ nem mérhetõ.
"Legalább utánanézek dolgoknak és nem fújom a sörözõs haverom nótáját vele együtt "betyárbecsületbõl"."
Baszd meg, olyan szájbakúrt hihetetlen, hogy ha két embernek ugyanaz a szakmája, és mindketten értenek hozzá, akkor e szakmát érintõ kérdésekben egyetértenek? Mondjuk azt elhiszem, hogy ha az embernek nincs szakmája, és az égvilágon semmihez sem ért, akkor ez valóban meglepõ lehet...
Hol? Itt?
"A Coriolis-erõ az egyenletes képl szögsebességgel forgó koordinátarendszerekben ható fiktív (tehetetlenségi) erõ"
És én mi a búbánatos fasztarisznyát mondtam szerinted?! Idézem magamat: "A centrifugális erõt, a Coriolis-erõt és az Euler-erõt összefoglalóan inerciális erõknek, fiktív erõknek, vagy álerõknek nevezzük"
Menj már a picsába, kedves Anaid, kérlek!
"A falklandi céltévesztés meg azt mutatja, hogy az eltérés csak mérhetõ, már ha a métert megfelelõ mértékegységnek tekintjük.😄"
A méter meg kibaszottul távolság, nem erõ. A hatás tapasztalható(mellémegy a lövés x méterrel), az erõ nem mérhetõ.
"Legalább utánanézek dolgoknak és nem fújom a sörözõs haverom nótáját vele együtt "betyárbecsületbõl"."
Baszd meg, olyan szájbakúrt hihetetlen, hogy ha két embernek ugyanaz a szakmája, és mindketten értenek hozzá, akkor e szakmát érintõ kérdésekben egyetértenek? Mondjuk azt elhiszem, hogy ha az embernek nincs szakmája, és az égvilágon semmihez sem ért, akkor ez valóban meglepõ lehet...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#788
Tényleg, akarod még alázni magad?
"Tévesen írtad.."
Hülye vagy. Adtam forrást. Tehetetlenségi erõ, vagy fiktív erõ, vagy ál-erõ. Ezek ugyanazt jelentik, és mindhárom kifejezés használatos. Elhiheted, hogy a fogalmat nem én találtam ki, nem én írtam fel az angol Wikipédiára.
"Tévedés! Mérhetõ, tapasztalható, ezért fedezte fel Gaspard-Gustave Coriolis."
Látom kurvára fingod nincs, hogy a "mérhetõ" és a "tapasztalható" közt mekkora óriási különbség van. A HATÁS tapasztalható, és az erõ nagysága kiszámítható, de mérni nem lehet.
"Te írtál hülyeséget! Nincs erõ ellenerõ nélkül! Newton törvény."
De van, a gyorsuló rendszer korrekciójához szükséges tehetetlenségi erõk, például a Coriolis-erõ. Tényleg százszor kell leírnom, mire felfogod?
"Minél többet írsz, annál inkább világosabban bizonyítod, hogy mennyire nulla a tudásod minden téren."
Aha, azzal az apró problémával mit kezdesz, hogy nekem van igazam a világon fellelhetõ összes forrás szerint? Mutass kérlek egy fizikakönyvet, ahol BÁRMELYIK állításodat alátámasztják, amit ebben a vitában ellenem hoztál!
"Írod ezt olyannak aki tanítja évtizedek óta.. Butább vagy mint elsõre látszik."
Elég szomorú, ha ez igaz. De véleményem szerint szemenszedett hazugság. Esetleg privátban bemutatkozhatunk egymásnak, én állok elébe!
Illetve azt még el tudom képzelni, hogy ilyen ellenállások soros-párhuzamos kapcsolását, meg véegyenlõespertét tanítgatsz 6832.-jére is általános iskolás negyedikeseknek... Csak azért ezt ne nevezzük már "fizikával foglalkozás"-nak.
Emellett tekintélyelvet feldughatod a seggedbe. Én meg statikus vagyok, és tervezõmérnökként dolgozom. Mindenesetre az én fizikatudásomon életek múlnak és százmillió forintok, míg te ha hülye vagy, akkor annak csak az lesz a következménye, hogy az onnan kikerülõ gyerekek nem fogják szeretni a fizikát.
És most ezt hidd el nekem: fizika témában ÉN TUDOM MIT BESZÉLEK, veled ellentétben. És eddig még nem hibáztam a munkám során, amit kiszámoltam és megépült, az áll. Érdekelnek a referenciáim?
"Ha ismernéd a speciális relativitás elvét, akkor tudnád, hogy forgó testhez nem rögzíthetõ inercia rendszer. Minden további ezen alapuló fejtegetésed értelmetlen."
Ha ismernéd a fizikát legalább középiskolai szinten, akkor tudnád, hogy vonatkoztatási rendszer viszont minden további nélkül, csak az nem tekinthetõ inerciarendszernek. ÉS PONT AZÉRT NEM, MERT FIKTÍV ERÕKET KELL BEVEZETNI.
Egyébként ha visszaolvasod, erre kínosan ügyeltem, hogy a forgó rendszert vonatkoztatási rendszernek nevezzem, az állót pedig inerciarendszernek.
Örülök, hogy végre legalább a legelemibb fogalmakat kezded felfogni.
Centrifuga témában össze-vissza beszélsz. Egyik mondatban a vízhez rögzített vonatkoztatási rendszerben teszel kijelentést, másikban meg inerciarendszerben. Ez az, amit nem lehet megcsinálni egy gondolatmenetben. Teljes káosz, totális faszság.
"Nos az az erõ, amelyik nem hat, az nem erõ."
Ostoba vagy, és fel sem akarod fogni.
Angol egyes, nem másolom be.
"From an analytical viewpoint, to use Newton's second law in a rotating system, Coriolis force is mathematically necessary, but it disappears in a non-accelerating, inertial frame of reference."
Analitikus szemszögbõl, ha Newton második törvényét egy forgó renszerben akarjuk használni, akkor a Coriolis-erõ matematikailag szükséges, ami azonban eltûnik egy nem gyorsuló, inerciális vonatkoztatási rendszerben.
Google fordítóprogramját meg kend a hajadra.
A disappear azt jelenti, eltûnik. Ez nem vita tárgya.
Elég szánalmas, hogy fordítási problémának tekinted azt, hogy a fizikához hülye vagy, mint a segg. Nem arról van itt most szó, hogy hogyan kell azt a mondatot fordítani, hanem hogy hogyan mûködik a transzformáció inerciarendszerbõl forgó rendszerbe és vissza. Én ezt tudom. Te meg most látod leírva elõször a mondatot, aztán vergõdsz az értelmezésével... Láthatóan a büdös életben nem tanultál fizikát ezen a szinten. Ha elõre mondod, hogy nem beszélsz angolul, akkor magyar linket adtam volna...
"Eddig semmi nem támasztott alá tégedet, de még a kijelentéseidet sem."
Ja, hát ha nem nézed meg, vagy nem tudod elolvasni, akkor ezt nyilván soha nem fogod belátni. Akkor legyen elég annyi, hogy én értek hozzá, te meg nem, úgyhogy hidd el, hogy igazam van.
"Nyilván, ha kolléga lehetnél, eszedbe sem jutna ilyen trágár szavakat leírnod."
Na az baszna be, ha te esetleg tervezni akarnál ezzel a totálisan nulla tudásoddal. Mondjuk elég hamar börtönben találnád magad, amikor elkezdenének meghalni a munkások, akik építik...
Vagy úgy gondolod, hogy én legyek tanár? Kösz nem, szarul fizet. Na meg ha ezt a mai dolgot face-to-face mûveled, akkor már bebasztam volna az orrod egy fizikakönyvvel. Nem vagyok alkalmas tanárnak, csak intelligens emberekkel van türelmem foglalkozni. Te már kiestél ebbõl a kategóriából, el is fogyott a türelmem veled szemben.
"Aludj jól! Áldjon meg a jó Isten legalább annyi ésszel, hogy képes legyél legalább megérteni azt amit leírtam, amit a tankönyveidben olvastál."
Nem aludni mentem, csak dolgom volt... 😛
"Tévesen írtad.."
Hülye vagy. Adtam forrást. Tehetetlenségi erõ, vagy fiktív erõ, vagy ál-erõ. Ezek ugyanazt jelentik, és mindhárom kifejezés használatos. Elhiheted, hogy a fogalmat nem én találtam ki, nem én írtam fel az angol Wikipédiára.
"Tévedés! Mérhetõ, tapasztalható, ezért fedezte fel Gaspard-Gustave Coriolis."
Látom kurvára fingod nincs, hogy a "mérhetõ" és a "tapasztalható" közt mekkora óriási különbség van. A HATÁS tapasztalható, és az erõ nagysága kiszámítható, de mérni nem lehet.
"Te írtál hülyeséget! Nincs erõ ellenerõ nélkül! Newton törvény."
De van, a gyorsuló rendszer korrekciójához szükséges tehetetlenségi erõk, például a Coriolis-erõ. Tényleg százszor kell leírnom, mire felfogod?
"Minél többet írsz, annál inkább világosabban bizonyítod, hogy mennyire nulla a tudásod minden téren."
Aha, azzal az apró problémával mit kezdesz, hogy nekem van igazam a világon fellelhetõ összes forrás szerint? Mutass kérlek egy fizikakönyvet, ahol BÁRMELYIK állításodat alátámasztják, amit ebben a vitában ellenem hoztál!
"Írod ezt olyannak aki tanítja évtizedek óta.. Butább vagy mint elsõre látszik."
Elég szomorú, ha ez igaz. De véleményem szerint szemenszedett hazugság. Esetleg privátban bemutatkozhatunk egymásnak, én állok elébe!
Illetve azt még el tudom képzelni, hogy ilyen ellenállások soros-párhuzamos kapcsolását, meg véegyenlõespertét tanítgatsz 6832.-jére is általános iskolás negyedikeseknek... Csak azért ezt ne nevezzük már "fizikával foglalkozás"-nak.
Emellett tekintélyelvet feldughatod a seggedbe. Én meg statikus vagyok, és tervezõmérnökként dolgozom. Mindenesetre az én fizikatudásomon életek múlnak és százmillió forintok, míg te ha hülye vagy, akkor annak csak az lesz a következménye, hogy az onnan kikerülõ gyerekek nem fogják szeretni a fizikát.
És most ezt hidd el nekem: fizika témában ÉN TUDOM MIT BESZÉLEK, veled ellentétben. És eddig még nem hibáztam a munkám során, amit kiszámoltam és megépült, az áll. Érdekelnek a referenciáim?
"Ha ismernéd a speciális relativitás elvét, akkor tudnád, hogy forgó testhez nem rögzíthetõ inercia rendszer. Minden további ezen alapuló fejtegetésed értelmetlen."
Ha ismernéd a fizikát legalább középiskolai szinten, akkor tudnád, hogy vonatkoztatási rendszer viszont minden további nélkül, csak az nem tekinthetõ inerciarendszernek. ÉS PONT AZÉRT NEM, MERT FIKTÍV ERÕKET KELL BEVEZETNI.
Egyébként ha visszaolvasod, erre kínosan ügyeltem, hogy a forgó rendszert vonatkoztatási rendszernek nevezzem, az állót pedig inerciarendszernek.
Örülök, hogy végre legalább a legelemibb fogalmakat kezded felfogni.
Centrifuga témában össze-vissza beszélsz. Egyik mondatban a vízhez rögzített vonatkoztatási rendszerben teszel kijelentést, másikban meg inerciarendszerben. Ez az, amit nem lehet megcsinálni egy gondolatmenetben. Teljes káosz, totális faszság.
"Nos az az erõ, amelyik nem hat, az nem erõ."
Ostoba vagy, és fel sem akarod fogni.
Angol egyes, nem másolom be.
"From an analytical viewpoint, to use Newton's second law in a rotating system, Coriolis force is mathematically necessary, but it disappears in a non-accelerating, inertial frame of reference."
Analitikus szemszögbõl, ha Newton második törvényét egy forgó renszerben akarjuk használni, akkor a Coriolis-erõ matematikailag szükséges, ami azonban eltûnik egy nem gyorsuló, inerciális vonatkoztatási rendszerben.
Google fordítóprogramját meg kend a hajadra.
A disappear azt jelenti, eltûnik. Ez nem vita tárgya.
Elég szánalmas, hogy fordítási problémának tekinted azt, hogy a fizikához hülye vagy, mint a segg. Nem arról van itt most szó, hogy hogyan kell azt a mondatot fordítani, hanem hogy hogyan mûködik a transzformáció inerciarendszerbõl forgó rendszerbe és vissza. Én ezt tudom. Te meg most látod leírva elõször a mondatot, aztán vergõdsz az értelmezésével... Láthatóan a büdös életben nem tanultál fizikát ezen a szinten. Ha elõre mondod, hogy nem beszélsz angolul, akkor magyar linket adtam volna...
"Eddig semmi nem támasztott alá tégedet, de még a kijelentéseidet sem."
Ja, hát ha nem nézed meg, vagy nem tudod elolvasni, akkor ezt nyilván soha nem fogod belátni. Akkor legyen elég annyi, hogy én értek hozzá, te meg nem, úgyhogy hidd el, hogy igazam van.
"Nyilván, ha kolléga lehetnél, eszedbe sem jutna ilyen trágár szavakat leírnod."
Na az baszna be, ha te esetleg tervezni akarnál ezzel a totálisan nulla tudásoddal. Mondjuk elég hamar börtönben találnád magad, amikor elkezdenének meghalni a munkások, akik építik...
Vagy úgy gondolod, hogy én legyek tanár? Kösz nem, szarul fizet. Na meg ha ezt a mai dolgot face-to-face mûveled, akkor már bebasztam volna az orrod egy fizikakönyvvel. Nem vagyok alkalmas tanárnak, csak intelligens emberekkel van türelmem foglalkozni. Te már kiestél ebbõl a kategóriából, el is fogyott a türelmem veled szemben.
"Aludj jól! Áldjon meg a jó Isten legalább annyi ésszel, hogy képes legyél legalább megérteni azt amit leírtam, amit a tankönyveidben olvastál."
Nem aludni mentem, csak dolgom volt... 😛
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#787
Hírnevem?
Régebben elhangzottak olyan kijelentések itt egy tudományos fórumon, hogyaszongya ami nem mérhetõ az nem létezik, amit nem tudnak labor körülmények között reprodukálni az nem valóságos dolog, meg hasonlók (lásd régi gömbvillámos eszmecsere, ja tényleg azt még nem mérték meg, na meg laborba sem sikerült létrehozniuk, na akkor nincs is, ugyi). Hát ehhez képest az én hírnevem totál rendben. Én nemigen firtatnám a dolgot. Szerintem egy tudós a ti kijelentéseieteken jobban szórakozna, fõleg mivel ti szakavatottnak tartjátok magatokat. Én nem az enyémért aggódok😄
Régebben elhangzottak olyan kijelentések itt egy tudományos fórumon, hogyaszongya ami nem mérhetõ az nem létezik, amit nem tudnak labor körülmények között reprodukálni az nem valóságos dolog, meg hasonlók (lásd régi gömbvillámos eszmecsere, ja tényleg azt még nem mérték meg, na meg laborba sem sikerült létrehozniuk, na akkor nincs is, ugyi). Hát ehhez képest az én hírnevem totál rendben. Én nemigen firtatnám a dolgot. Szerintem egy tudós a ti kijelentéseieteken jobban szórakozna, fõleg mivel ti szakavatottnak tartjátok magatokat. Én nem az enyémért aggódok😄
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#786
Ennyi idõ alatt elolvastad a cikket? Gyorsolvasó tanfolyamot végeztél?
Legalább utánanézek dolgoknak és nem fújom a sörözõs haverom nótáját vele együtt "betyárbecsületbõl".
Nézd meg a hamis törvényekben linkelt cikket is. Õsi cikk, mégis van értelme. Voltak, vannak emberek akik nem fogadnak el mindig mindent kézpénznek még a tudomány területén sem. Hála és dicsõség, különben nem fejlõdött volna a hõn szeretett tudományotok semmit sem!
Legalább utánanézek dolgoknak és nem fújom a sörözõs haverom nótáját vele együtt "betyárbecsületbõl".
Nézd meg a hamis törvényekben linkelt cikket is. Õsi cikk, mégis van értelme. Voltak, vannak emberek akik nem fogadnak el mindig mindent kézpénznek még a tudomány területén sem. Hála és dicsõség, különben nem fejlõdött volna a hõn szeretett tudományotok semmit sem!
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#785
Látom te se érted az írott szöveget.
Állj csak be a debil mögé a sorba a következõ pofonért, a te "hírnevednek" már úgyis mindegy.
Állj csak be a debil mögé a sorba a következõ pofonért, a te "hírnevednek" már úgyis mindegy.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#784
A lényegen nem változtat, buta vagy mint a kõ, bárki láthatja aki idejön, és visszaolvas<#hehe>
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#783
Coriolis-erõ
Kedves Zero nézd meg, mi van a fiktív szó után zárójelben. A falklandi céltévesztés meg azt mutatja, hogy az eltérés csak mérhetõ, már ha a métert megfelelõ mértékegységnek tekintjük.😄
Kedves Zero nézd meg, mi van a fiktív szó után zárójelben. A falklandi céltévesztés meg azt mutatja, hogy az eltérés csak mérhetõ, már ha a métert megfelelõ mértékegységnek tekintjük.😄
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#782
"Azért ismételtem meg, mert azt hittem akkor majd könnyebben megérted "
Oké.. Leírtad ugyanazt amit korábban én már leírtam. Helyesebben csak
idemásoltad a soraimat, mondataimat.
És úgy képzeled, hogy a másoló fogja megértetni a szerzõvel a sorainak az értelmét?
Nálad a csík tolja a repülõgépet..
Oké.. Leírtad ugyanazt amit korábban én már leírtam. Helyesebben csak
idemásoltad a soraimat, mondataimat.
És úgy képzeled, hogy a másoló fogja megértetni a szerzõvel a sorainak az értelmét?
Nálad a csík tolja a repülõgépet..
#781
Nos, miután egyikük az én soraimat ismételgeti, kérdezlek:
Melyikükkel értettél egyet?
A vita egyébként nem errõl szólt. Hanem arról, hogy néhány fiatal, és a fizikát nagyon felületesen ismerõ srácot irritált az, hogy írtam pár sort.
Azaz nem több mint ostoba kakaskodás.
Melyikükkel értettél egyet?
A vita egyébként nem errõl szólt. Hanem arról, hogy néhány fiatal, és a fizikát nagyon felületesen ismerõ srácot irritált az, hogy írtam pár sort.
Azaz nem több mint ostoba kakaskodás.
#780
"Az összefoglaló nevükben, amit le is írtam..."
Tévesen írtad..
"Hatalmas tévedés. Képtelenség megmérni, csak kiszámolni lehet."
Tévedés! Mérhetõ, tapasztalható, ezért fedezte fel Gaspard-Gustave Coriolis.
"Hülyeséget beszélsz. Coriolis-erõnek nincs ellenpárja."
Te írtál hülyeséget! Nincs erõ ellenerõ nélkül! Newton törvény.
"Tudod az a helyzet, hogy minél többet beszélgetek veled,"..
Minél többet írsz, annál inkább világosabban bizonyítod, hogy mennyire nulla a tudásod minden téren.
" már 100%-ig biztos vagyok benne, hogy lövésed sincs a fizikáról,"
Írod ezt olyannak aki tanítja évtizedek óta.. Butább vagy mint elsõre látszik.
"Amennyiben a forgó testhez veszed fel a vonatkoztatási rendszert. "
Ha ismernéd a speciális relativitás elvét, akkor tudnád, hogy forgó testhez nem rögzíthetõ inercia rendszer. Minden további ezen alapuló fejtegetésed értelmetlen.
"Nem, a víz a saját tehetetlenségénél fogva sugárirányban elhagyja a dobot, míg a ruhák a dobról átadódó centripetális erõ hatására körmozgást végeznek."
Még ez is helytelen. Elõször is mindig érintõ és egyidejúleg sugár irányban mozog a víz.
A dob érintõ irányú elmozdulásra kényszerítené a vizet, így folyamatosan a víz tehetetlenségére merõleges irányban ható erõt kelt.
A sugár irányban kifelé mutató erõt nevezzük centrifugális erõnek.
Ellenpárja a víz tehetetlenségének a sugár irányú komponense, amely "helyettesíti" a centripetális erõt.
Az érintõ irányú erõ a Coriolis erõ. Ellenpárja pedig a víz tehetetlenségének érintõ irányú komponense.
"**
"Az erõhatás mentes relatív mozgást azért nevezzük erõhatás mentesnek, mert nem lép fel erõ."**
" Még mindig nem érted, hogy az az erõ nem hat, hanem csak egy matematikai absztrakció."
Nos az az erõ, amelyik nem hat, az nem erõ.
"Nem ez van odaírva. Nincsen a mondatban "látszik""
"From an analytical viewpoint, to use Newton's second law in a rotating system, Coriolis force is mathematically necessary, but it disappears in a non-accelerating, inertial frame of reference.""
Analitikai nézõpontból a Newton törvények alkalmazásakor a forgó rendszerben a Coriolis erõ mathematikailag leképezhetõ, de nem látszik (disappears = nem látható, nem látszik.) a nem gyorsított, inerciális keretek között.
"Egyelõre a fizikakönyvek, a wikipedia, de nem utolsósorban a valóság engem támaszt alá."
Eddig semmi nem támasztott alá tégedet, de még a kijelentéseidet sem.
"Ezek után nem csodálkozom rajta, hogy ekkora faszságokat képes vagy leírni, "
Nyilván, ha kolléga lehetnél, eszedbe sem jutna ilyen trágár szavakat leírnod.
"Most kicsit magadra hagylak a gondolataiddal, ma már ide nem jövök."
Aludj jól! Áldjon meg a jó Isten legalább annyi ésszel, hogy képes legyél legalább megérteni azt amit leírtam, amit a tankönyveidben olvastál.
Tévesen írtad..
"Hatalmas tévedés. Képtelenség megmérni, csak kiszámolni lehet."
Tévedés! Mérhetõ, tapasztalható, ezért fedezte fel Gaspard-Gustave Coriolis.
"Hülyeséget beszélsz. Coriolis-erõnek nincs ellenpárja."
Te írtál hülyeséget! Nincs erõ ellenerõ nélkül! Newton törvény.
"Tudod az a helyzet, hogy minél többet beszélgetek veled,"..
Minél többet írsz, annál inkább világosabban bizonyítod, hogy mennyire nulla a tudásod minden téren.
" már 100%-ig biztos vagyok benne, hogy lövésed sincs a fizikáról,"
Írod ezt olyannak aki tanítja évtizedek óta.. Butább vagy mint elsõre látszik.
"Amennyiben a forgó testhez veszed fel a vonatkoztatási rendszert. "
Ha ismernéd a speciális relativitás elvét, akkor tudnád, hogy forgó testhez nem rögzíthetõ inercia rendszer. Minden további ezen alapuló fejtegetésed értelmetlen.
"Nem, a víz a saját tehetetlenségénél fogva sugárirányban elhagyja a dobot, míg a ruhák a dobról átadódó centripetális erõ hatására körmozgást végeznek."
Még ez is helytelen. Elõször is mindig érintõ és egyidejúleg sugár irányban mozog a víz.
A dob érintõ irányú elmozdulásra kényszerítené a vizet, így folyamatosan a víz tehetetlenségére merõleges irányban ható erõt kelt.
A sugár irányban kifelé mutató erõt nevezzük centrifugális erõnek.
Ellenpárja a víz tehetetlenségének a sugár irányú komponense, amely "helyettesíti" a centripetális erõt.
Az érintõ irányú erõ a Coriolis erõ. Ellenpárja pedig a víz tehetetlenségének érintõ irányú komponense.
"**
"Az erõhatás mentes relatív mozgást azért nevezzük erõhatás mentesnek, mert nem lép fel erõ."**
" Még mindig nem érted, hogy az az erõ nem hat, hanem csak egy matematikai absztrakció."
Nos az az erõ, amelyik nem hat, az nem erõ.
"Nem ez van odaírva. Nincsen a mondatban "látszik""
"From an analytical viewpoint, to use Newton's second law in a rotating system, Coriolis force is mathematically necessary, but it disappears in a non-accelerating, inertial frame of reference.""
Analitikai nézõpontból a Newton törvények alkalmazásakor a forgó rendszerben a Coriolis erõ mathematikailag leképezhetõ, de nem látszik (disappears = nem látható, nem látszik.) a nem gyorsított, inerciális keretek között.
"Egyelõre a fizikakönyvek, a wikipedia, de nem utolsósorban a valóság engem támaszt alá."
Eddig semmi nem támasztott alá tégedet, de még a kijelentéseidet sem.
"Ezek után nem csodálkozom rajta, hogy ekkora faszságokat képes vagy leírni, "
Nyilván, ha kolléga lehetnél, eszedbe sem jutna ilyen trágár szavakat leírnod.
"Most kicsit magadra hagylak a gondolataiddal, ma már ide nem jövök."
Aludj jól! Áldjon meg a jó Isten legalább annyi ésszel, hogy képes legyél legalább megérteni azt amit leírtam, amit a tankönyveidben olvastál.
#779
De igazából most mi is a vita tárgya? Hogy hogyan van definiálva a coriolis-erõ? Mert én úgy tanultam,ahogy dronkzero és uwu mondja.
Tehát úgy van definiálva.Az hogy te valami egészen mást nevezel coriolis-erõnek,és errõl vitázol,hát annak nem sok értelme van.
Tehát úgy van definiálva.Az hogy te valami egészen mást nevezel coriolis-erõnek,és errõl vitázol,hát annak nem sok értelme van.
#778
"Melyik szó a fiktív, szerinted: a "Coriolis" neve vagy az "ERÕ".."
Az összefoglaló nevükben, amit le is írtam...
"Nem fiktív, hanem valóságos.. mérhetõ, tapasztalható erõ"
Hatalmas tévedés. Képtelenség megmérni, csak kiszámolni lehet.
"Igen, van egy ilyen megközelítés is, DE! Ez esetben az álerõk ellenpárjait nevezzük erõnek:"
Hülyeséget beszélsz. Coriolis-erõnek nincs ellenpárja.
"Azaz például a centrifugális erõ ál-erõ, ha a centripetális erõt tekintjük erõnek a forgástengely szempontjából."
Hülyeség. A mondat második felének nincs értelme.
"Ennek az önkényes megkülönböztetésnek semmi köze az erõk létezéséhez."
Tudod az a helyzet, hogy minél többet beszélgetek veled, annál inkább megdöbbenek, hogy mennyire nulla a tudásod fizikából. Eddig csak sejtettem, de ezzel a mondatoddal most már 100%-ig biztos vagyok benne, hogy lövésed sincs a fizikáról, hogy azt sem tudod, hogy mirõl beszélek, amikor azt mondom, hogy "vonatkoztatási rendszer", vagy "inerciarendszer". Elárulom, hogy a fizikában MINDEN attól függ, hogy hova veszed fel (önkényesen!) a vonatkoztatási rendszered. Innentõl nincs értelme a beszélgetésünknek, neked nem hiányosak az ismereteid, hanem totálisan hiányoznak, a fizikai tudásod nem éri el a középiskolai szintet sem. Azért folytatom a korrepetálást, hátha van értelme...
"Ugyanis a centripetális-centrifugális erõpárnál maradva, egyik sem létezik a párja nélkül "
Amennyiben a forgó testhez veszed fel a vonatkoztatási rendszert. Inerciarendszerben nincs tehetetlenségi párja a centripetális erõnek (párja van, a középpontra ható centripetális erõ, de az nem tehetetlenségi erõ), inerciarendszerben nem lép fel sem Coriolis-, sem Euler-erõ.
"Hiszen nem fogja a mosógép a centrifugális erõt fiktívnek kinevezni, amikor a centrifugális erõ húzza ki a vizet a ruhákból."
Nem, a víz a saját tehetetlenségénél fogva sugárirányban elhagyja a dobot, míg a ruhák a dobról átadódó centripetális erõ hatására körmozgást végeznek.
"Sõt! ez esetben a centripetális erõ csak a van der Waasl erõk formájában jelenik meg, és ott is csupán elhanyagolható mértékben, azaz ez esetben a centripetális erõ a fiktív erõ."
Ostobaság.
"Az erõhatás mentes relatív mozgást azért nevezzük erõhatás mentesnek, mert nem lép fel erõ."
Még mindig nem érted, hogy az az erõ nem hat, hanem csak egy matematikai absztrakció. Nem fellépõ erõ, csak rendszerkorrekció.
"Helyesen: nem látszik (, nem jelenik meg) ha nincs gyorsulás. Egészen mást jelent!"
Nem ez van odaírva. Nincsen a mondatban "látszik". Az erõ amúgy sem látszik egyébként... Az angol sem az erõsséged, látom.
"Érdekes! Gravitáció mentes gravitációs inga! Neked nem tûnt fel, hogy több gyorsulásos az inga, és kizárólag a mozgás irányára hoztam fel példaként?"
Tökmindegy, a vizsgált hatás szempontjából indifferens. Az ingánál csak a mozgás vízszintes vetülete, és annak elfordulása szignifikáns.
"Ugyanazt írtad le amit én csak más szavakkal. Miért? Nem tetszett?"
Ja, nem tetszett. Folyton ilyen túlbonyolított fasz kifejezéseket használsz, teljesen nyilvánvalóan ködösítésként, hogy azt a hatást keltsd, mintha értenél hozzá. Laikusokkal szemben biztosan mûködik a dolog, de ez esetben rábasztál. Nem kell nagyon keresni azt a csomót egyébként, amennyi faszságot összehordtál már. Inkább olyan mondatodat nehéz találni, amiben helytálló lenne, amit írtál.
"Olyan példában ahol nem létezik a Coriolis erõ ott mondhatod, hogy fiktív."
De létezik(forgó rendszerbõl nézve), csak te segghülye vagy a fizikához, és nem érted, amit leírtam.
"De az ilyen példát a Coriolis erõ cáfolására felhozni több mint ostobaság."
Ötödszörre sem fogni fel a részletes magyarázatot, az az ostobaság. Ragaszkodni a faszsághoz ostobaság. Nulla tudással megpróbálni kioktatni egy hozzáértõt, ostobaság a négyzeten. Talán akkor még kiszállhattál volna ebbõl a hatalmas alázásból, amikor szóltam. De nem, neked igényed, hogy feltöröljem veled a padlót...
"És te ezt az ostobaságot harmadszorra erõlteted.. "
Nem, én azt erõltetem, hogy elmagyarázzam neked a tehetetlenségi erõk mûködését, valamint hogy bemutassak egy egészen egyszerû vonatkoztatási rendszer-transzformációt. De nem, te ezt képtelen vagy felfogni, csak hajtogatod a faszságaidat, meg kínodban már az angol idézeteimet fordítod szándékosan félre. Két lehetõséget látok: vagy totálisan antitalentum vagy a fizikához, vagy csak baszakszol velem. Ha elõbbi, akkor nincs veszve minden, csak nem kéne megpróbálni spanyolviaszt fosni, hanem tanulni, tanulni, tanulni. Ha utóbbi, akkor egyrészt nasgem, másrészt akkor sem bánom hogy leírtam ezt neked, legfeljebb majd mások tanulnak belõle.
Ezek nélkül egyébként ESÉLYED sincs arra, hogy felfogd, mirõl szól a relativitáselmélet, mert annak a nagy része vonatkoztatási rendszerekrõl és azok transzformációiról szól.
"Még a Coriolis erõrõl sem tudod, hogy erõhatás. A mûködését sem érted.
Sõt! Még forgó sík feletti egyenes irányú mozgás esetében sem érted."
Egyelõre a fizikakönyvek, a wikipedia, de nem utolsósorban a valóság engem támaszt alá.
"Akkor hogyan is érthetnéd meg az elektron spinonjának mozgásából a körvezetõ tengelye körül forgó mezõ létrejöttét? "
Ezek után nem csodálkozom rajta, hogy ekkora faszságokat képes vagy leírni, meg hogy Gézoo haverod azzal szopat szanaszét, amivel akar. A saját érdekedben mondom, hogy nézz utána, olvass fizikakönyveket, olvasd el a Wikipédia cikkeit, és TANULJ! Bajod nem lesz tõle, ellenben van esély rá, hogy rádöbbenj, mekkora egy köcsög geci a haverod, hogy ilyenekkel szopat. Egyébként szerinted miért nem õ jár ide, igét hirdetni Einstein ellen? Talán mert nem magából akar hülyét csinálni, hanem BELÕLED..?
Most kicsit magadra hagylak a gondolataiddal, ma már ide nem jövök.
Az összefoglaló nevükben, amit le is írtam...
"Nem fiktív, hanem valóságos.. mérhetõ, tapasztalható erõ"
Hatalmas tévedés. Képtelenség megmérni, csak kiszámolni lehet.
"Igen, van egy ilyen megközelítés is, DE! Ez esetben az álerõk ellenpárjait nevezzük erõnek:"
Hülyeséget beszélsz. Coriolis-erõnek nincs ellenpárja.
"Azaz például a centrifugális erõ ál-erõ, ha a centripetális erõt tekintjük erõnek a forgástengely szempontjából."
Hülyeség. A mondat második felének nincs értelme.
"Ennek az önkényes megkülönböztetésnek semmi köze az erõk létezéséhez."
Tudod az a helyzet, hogy minél többet beszélgetek veled, annál inkább megdöbbenek, hogy mennyire nulla a tudásod fizikából. Eddig csak sejtettem, de ezzel a mondatoddal most már 100%-ig biztos vagyok benne, hogy lövésed sincs a fizikáról, hogy azt sem tudod, hogy mirõl beszélek, amikor azt mondom, hogy "vonatkoztatási rendszer", vagy "inerciarendszer". Elárulom, hogy a fizikában MINDEN attól függ, hogy hova veszed fel (önkényesen!) a vonatkoztatási rendszered. Innentõl nincs értelme a beszélgetésünknek, neked nem hiányosak az ismereteid, hanem totálisan hiányoznak, a fizikai tudásod nem éri el a középiskolai szintet sem. Azért folytatom a korrepetálást, hátha van értelme...
"Ugyanis a centripetális-centrifugális erõpárnál maradva, egyik sem létezik a párja nélkül "
Amennyiben a forgó testhez veszed fel a vonatkoztatási rendszert. Inerciarendszerben nincs tehetetlenségi párja a centripetális erõnek (párja van, a középpontra ható centripetális erõ, de az nem tehetetlenségi erõ), inerciarendszerben nem lép fel sem Coriolis-, sem Euler-erõ.
"Hiszen nem fogja a mosógép a centrifugális erõt fiktívnek kinevezni, amikor a centrifugális erõ húzza ki a vizet a ruhákból."
Nem, a víz a saját tehetetlenségénél fogva sugárirányban elhagyja a dobot, míg a ruhák a dobról átadódó centripetális erõ hatására körmozgást végeznek.
"Sõt! ez esetben a centripetális erõ csak a van der Waasl erõk formájában jelenik meg, és ott is csupán elhanyagolható mértékben, azaz ez esetben a centripetális erõ a fiktív erõ."
Ostobaság.
"Az erõhatás mentes relatív mozgást azért nevezzük erõhatás mentesnek, mert nem lép fel erõ."
Még mindig nem érted, hogy az az erõ nem hat, hanem csak egy matematikai absztrakció. Nem fellépõ erõ, csak rendszerkorrekció.
"Helyesen: nem látszik (, nem jelenik meg) ha nincs gyorsulás. Egészen mást jelent!"
Nem ez van odaírva. Nincsen a mondatban "látszik". Az erõ amúgy sem látszik egyébként... Az angol sem az erõsséged, látom.
"Érdekes! Gravitáció mentes gravitációs inga! Neked nem tûnt fel, hogy több gyorsulásos az inga, és kizárólag a mozgás irányára hoztam fel példaként?"
Tökmindegy, a vizsgált hatás szempontjából indifferens. Az ingánál csak a mozgás vízszintes vetülete, és annak elfordulása szignifikáns.
"Ugyanazt írtad le amit én csak más szavakkal. Miért? Nem tetszett?"
Ja, nem tetszett. Folyton ilyen túlbonyolított fasz kifejezéseket használsz, teljesen nyilvánvalóan ködösítésként, hogy azt a hatást keltsd, mintha értenél hozzá. Laikusokkal szemben biztosan mûködik a dolog, de ez esetben rábasztál. Nem kell nagyon keresni azt a csomót egyébként, amennyi faszságot összehordtál már. Inkább olyan mondatodat nehéz találni, amiben helytálló lenne, amit írtál.
"Olyan példában ahol nem létezik a Coriolis erõ ott mondhatod, hogy fiktív."
De létezik(forgó rendszerbõl nézve), csak te segghülye vagy a fizikához, és nem érted, amit leírtam.
"De az ilyen példát a Coriolis erõ cáfolására felhozni több mint ostobaság."
Ötödszörre sem fogni fel a részletes magyarázatot, az az ostobaság. Ragaszkodni a faszsághoz ostobaság. Nulla tudással megpróbálni kioktatni egy hozzáértõt, ostobaság a négyzeten. Talán akkor még kiszállhattál volna ebbõl a hatalmas alázásból, amikor szóltam. De nem, neked igényed, hogy feltöröljem veled a padlót...
"És te ezt az ostobaságot harmadszorra erõlteted.. "
Nem, én azt erõltetem, hogy elmagyarázzam neked a tehetetlenségi erõk mûködését, valamint hogy bemutassak egy egészen egyszerû vonatkoztatási rendszer-transzformációt. De nem, te ezt képtelen vagy felfogni, csak hajtogatod a faszságaidat, meg kínodban már az angol idézeteimet fordítod szándékosan félre. Két lehetõséget látok: vagy totálisan antitalentum vagy a fizikához, vagy csak baszakszol velem. Ha elõbbi, akkor nincs veszve minden, csak nem kéne megpróbálni spanyolviaszt fosni, hanem tanulni, tanulni, tanulni. Ha utóbbi, akkor egyrészt nasgem, másrészt akkor sem bánom hogy leírtam ezt neked, legfeljebb majd mások tanulnak belõle.
Ezek nélkül egyébként ESÉLYED sincs arra, hogy felfogd, mirõl szól a relativitáselmélet, mert annak a nagy része vonatkoztatási rendszerekrõl és azok transzformációiról szól.
"Még a Coriolis erõrõl sem tudod, hogy erõhatás. A mûködését sem érted.
Sõt! Még forgó sík feletti egyenes irányú mozgás esetében sem érted."
Egyelõre a fizikakönyvek, a wikipedia, de nem utolsósorban a valóság engem támaszt alá.
"Akkor hogyan is érthetnéd meg az elektron spinonjának mozgásából a körvezetõ tengelye körül forgó mezõ létrejöttét? "
Ezek után nem csodálkozom rajta, hogy ekkora faszságokat képes vagy leírni, meg hogy Gézoo haverod azzal szopat szanaszét, amivel akar. A saját érdekedben mondom, hogy nézz utána, olvass fizikakönyveket, olvasd el a Wikipédia cikkeit, és TANULJ! Bajod nem lesz tõle, ellenben van esély rá, hogy rádöbbenj, mekkora egy köcsög geci a haverod, hogy ilyenekkel szopat. Egyébként szerinted miért nem õ jár ide, igét hirdetni Einstein ellen? Talán mert nem magából akar hülyét csinálni, hanem BELÕLED..?
Most kicsit magadra hagylak a gondolataiddal, ma már ide nem jövök.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#777
Azért ismételtem meg, mert azt hittem akkor majd könnyebben megérted ha a te szavaidat használva magyarázok. Te azért más környezetbe fektetted, olyan Albertusos semmit sem értõ nehézkes felfogásnak megfelelõ környezetbe.<#hehe>
Sokat kell magyarázkodnod mire ebbõl kimászol. Ezek után senki nem fog komolyan venni.
Sokat kell magyarázkodnod mire ebbõl kimászol. Ezek után senki nem fog komolyan venni.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#776
"Most már nem csodálkozom rajta, hogy nem érted a relativitás elméletet.
Ez newtoni fizika bakker, egyáltalán nem bonyolult, még matek se kell hozzá."
Ezt mibõl gondolod?
"Ha mondjuk forgó rendszerben vagy, és arra repül egy egyenes egyenletes mozgást végzõ test, te a pályáját görbének fogod látni, mert közbe elfordulsz. A testre tényleg nem hat semmiféle erõ, hisz egyenletes egyenes vonalú mozgást végez."
Így van, nem jelenik meg Coriolis erõ!
"Itt jön be a fiktív Coriolis erõ, amit azért kell felvenni, hogy megmagyarázd a forgó rendszerbõl látható íves pályát. "
Így van, ahol nem lép fel a Coriolis erõ, ott csak fiktív erõként vehetjük fel.
Ezért ebben a rendszerben nem magyarázható a nem létezõ erõ képzõdése sem.
"Tényleges erõ csak akkor lesz belõle, ha a forgó rendszer és a test közt valami kényszert hozol létre"
Így van, ha elolvastad volna a leírásomat, akkor nem ismételted volna meg.
Ez a mondatod önmagában értelmetlen:
"Ennél szájbarágósabban nem lehet elmondani."
"És még te okoskodsz a relativitásról! És égsz mint a rongy."
Te égsz. De nagyon. Megismételted a mondataimat. Ezzel jelezted, hogy még olvasni sem tudsz rendesen.
"Aztán most lehet jönni azzal, hogy a világon mindenki rosszul tudja csak te nem"
Nos, mi akik naponta használjuk, azért használjuk, mert értjük és tudjuk, hogy mire való.
Az olyan fiatalok, mint amilyen te is vagy tanulták, ha egyáltalán tanulták, de nem értik.
Mint ahogyan a fiktív Coriolis erõt összekevered a valós Coriolis erõvel, úgy valószínûleg minden mást is összekeversz.
Nem csoda hogy sértegetéssel próbálkozol a korrekt indoklás helyett.
de
Ez newtoni fizika bakker, egyáltalán nem bonyolult, még matek se kell hozzá."
Ezt mibõl gondolod?
"Ha mondjuk forgó rendszerben vagy, és arra repül egy egyenes egyenletes mozgást végzõ test, te a pályáját görbének fogod látni, mert közbe elfordulsz. A testre tényleg nem hat semmiféle erõ, hisz egyenletes egyenes vonalú mozgást végez."
Így van, nem jelenik meg Coriolis erõ!
"Itt jön be a fiktív Coriolis erõ, amit azért kell felvenni, hogy megmagyarázd a forgó rendszerbõl látható íves pályát. "
Így van, ahol nem lép fel a Coriolis erõ, ott csak fiktív erõként vehetjük fel.
Ezért ebben a rendszerben nem magyarázható a nem létezõ erõ képzõdése sem.
"Tényleges erõ csak akkor lesz belõle, ha a forgó rendszer és a test közt valami kényszert hozol létre"
Így van, ha elolvastad volna a leírásomat, akkor nem ismételted volna meg.
Ez a mondatod önmagában értelmetlen:
"Ennél szájbarágósabban nem lehet elmondani."
"És még te okoskodsz a relativitásról! És égsz mint a rongy."
Te égsz. De nagyon. Megismételted a mondataimat. Ezzel jelezted, hogy még olvasni sem tudsz rendesen.
"Aztán most lehet jönni azzal, hogy a világon mindenki rosszul tudja csak te nem"
Nos, mi akik naponta használjuk, azért használjuk, mert értjük és tudjuk, hogy mire való.
Az olyan fiatalok, mint amilyen te is vagy tanulták, ha egyáltalán tanulták, de nem értik.
Mint ahogyan a fiktív Coriolis erõt összekevered a valós Coriolis erõvel, úgy valószínûleg minden mást is összekeversz.
Nem csoda hogy sértegetéssel próbálkozol a korrekt indoklás helyett.
de
#775
omg
Most már nem csodálkozom rajta, hogy nem érted a relativitás elméletet.
Ez newtoni fizika bakker, egyáltalán nem bonyolult, még matek se kell hozzá.
Ha mondjuk forgó rendszerben vagy, és arra repül egy egyenes egyenletes mozgást végzõ test, te a pályáját görbének fogod látni, mert közbe elfordulsz. A testre tényleg nem hat semmiféle erõ, hisz egyenletes egyenes vonalú mozgást végez.
Itt jön be a fiktív Coriolis erõ, amit azért kell felvenni, hogy megmagyarázd a forgó rendszerbõl látható íves pályát.
Tényleges erõ csak akkor lesz belõle, ha a forgó rendszer és a test közt valami kényszert hozol létre. Mondjuk a forgó rendszerhez képesti egyenes pályára tereled a testet, ekkor a Coriolis erõ ellentettjét kell mûködtetni.
Ennél szájbarágósabban nem lehet elmondani.
És még te okoskodsz a relativitásról! És égsz mint a rongy.
Aztán most lehet jönni azzal, hogy a világon mindenki rosszul tudja csak te nem. Nyilván még az is aki nap mint nap használja
<#idiota>
Most már nem csodálkozom rajta, hogy nem érted a relativitás elméletet.
Ez newtoni fizika bakker, egyáltalán nem bonyolult, még matek se kell hozzá.
Ha mondjuk forgó rendszerben vagy, és arra repül egy egyenes egyenletes mozgást végzõ test, te a pályáját görbének fogod látni, mert közbe elfordulsz. A testre tényleg nem hat semmiféle erõ, hisz egyenletes egyenes vonalú mozgást végez.
Itt jön be a fiktív Coriolis erõ, amit azért kell felvenni, hogy megmagyarázd a forgó rendszerbõl látható íves pályát.
Tényleges erõ csak akkor lesz belõle, ha a forgó rendszer és a test közt valami kényszert hozol létre. Mondjuk a forgó rendszerhez képesti egyenes pályára tereled a testet, ekkor a Coriolis erõ ellentettjét kell mûködtetni.
Ennél szájbarágósabban nem lehet elmondani.
És még te okoskodsz a relativitásról! És égsz mint a rongy.
Aztán most lehet jönni azzal, hogy a világon mindenki rosszul tudja csak te nem. Nyilván még az is aki nap mint nap használja
<#idiota>
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#774
" sinon a forgásért "felel"."
Bocs, elírtam, helyesen:
"spinon a forgásért "felel".
Bocs, elírtam, helyesen:
"spinon a forgásért "felel".
#773
Ja igen.. valószínûleg nem tudod, ezért röviden:
Az elektronban spinon és holon halad, a holon a töltést hordozza a sinon a forgásért "felel".
Ezért a haladó elektron haladási tengelye körüli forgását spinnek azaz perdületnek nevezzük.
Ennek a perdületnek a centripetális gyorsulása hozza létre azokat a mikrofotonokat amiket az elektron, a haladási tengelyére merõleges irányban folyamatosan sugároz.
Ezzel a mikrofotonok spirál alakban távolodnak a haladási tengelytõl.
Amikor gyorsulásra kényszerítjük az elektront, akkor a holonra is hatunk ezzel a mikrofotonok helyett a külsõ gyorsulás és a spin centripetális gyorsulásának eredõje hoz létre fotont.
Az elektronban spinon és holon halad, a holon a töltést hordozza a sinon a forgásért "felel".
Ezért a haladó elektron haladási tengelye körüli forgását spinnek azaz perdületnek nevezzük.
Ennek a perdületnek a centripetális gyorsulása hozza létre azokat a mikrofotonokat amiket az elektron, a haladási tengelyére merõleges irányban folyamatosan sugároz.
Ezzel a mikrofotonok spirál alakban távolodnak a haladási tengelytõl.
Amikor gyorsulásra kényszerítjük az elektront, akkor a holonra is hatunk ezzel a mikrofotonok helyett a külsõ gyorsulás és a spin centripetális gyorsulásának eredõje hoz létre fotont.
#772
"Ja, meg a nevében az is benne van, hogy fiktív: "
Melyik szó a fiktív, szerinted: a "Coriolis" neve vagy az "ERÕ"..
Nem fiktív, hanem valóságos.. mérhetõ, tapasztalható erõ. Ezért nevezik erõnek és nem fikciónak hívják.
"A centrifugális erõt, a Coriolis-erõt és az Euler-erõt összefoglalóan inerciális erõknek, fiktív erõknek, vagy álerõknek nevezzük)"
Igen, van egy ilyen megközelítés is, DE! Ez esetben az álerõk ellenpárjait nevezzük erõnek:
Azaz például a centrifugális erõ ál-erõ, ha a centripetális erõt tekintjük erõnek a forgástengely szempontjából.
Ennek az önkényes megkülönböztetésnek semmi köze az erõk létezéséhez.
Ugyanis a centripetális-centrifugális erõpárnál maradva, egyik sem létezik a párja nélkül (Newton hatás-ellenhatás törvénye!)
És ugyanez érvényes Euler, Coriolis és Newton féle tehetetlenségi erõkre is. Azaz adott tárgyalásmód esetében kinevezhetjük fiktív erõknek ezeket a valós erõket.
Hiszen nem fogja a mosógép a centrifugális erõt fiktívnek kinevezni, amikor a centrifugális erõ húzza ki a vizet a ruhákból.
Sõt! ez esetben a centripetális erõ csak a van der Waasl erõk formájában jelenik meg, és ott is csupán elhanyagolható mértékben, azaz ez esetben a centripetális erõ a fiktív erõ.
"Hoppácska. Ha nincs azonosítható forrása, akkor mivel is kontaktol a test, amire hat?"
Mármint minek nincs azonosított forrása? a Coriolis erõnek? A Newtoni tehetetlenségi erõnek? vagy minek?
""A csak relatív mozgáskor NEM LÉP FEL A Coriolis erõ."
De. Csak akkor lép fel."
Az erõhatás mentes relatív mozgást azért nevezzük erõhatás mentesnek, mert nem lép fel erõ. (Magyar nyelvtan ált. isk. 2.osztály.)
" de _eltûnik_, ha inerciarendszerbõl szemléljük a dolgot."
" but it disappears in a non-accelerating, "
Helyesen: nem látszik (, nem jelenik meg) ha nincs gyorsulás. Egészen mást jelent!
"Gravitációt most említed meg te elõször, az eddigiekben elhanyagoltuk, ha nem tûnt volna fel."
Érdekes! Gravitáció mentes gravitációs inga! Neked nem tûnt fel, hogy több gyorsulásos az inga, és kizárólag a mozgás irányára hoztam fel példaként?
Azonos tartalmú mondattal cáfolni próbálod?
""Még az inga esetében is egyenletesen gyorsuló a mozgás, ezzel a vízszintes irányú sebességvektor szintén egyenletesen változó nagyságú."
Kezdesz belezavarodni a saját hülyeségedbe. Az "egyenletesen változó nagyságú sebességvektort" állandó gyorsulásnak nevezzük egyébként..."
Ugyanazt írtad le amit én csak más szavakkal. Miért? Nem tetszett?
Vagy csak megpróbáltál belekötni. Csomót keresel a kákán..
""de miután ezen esetben nincs erõhatás, azaz a Coriolis erõ sem jelenik meg,
ezért értelmetlen olyan példán tárgyalni a Coriolis erõt ahol nem jelenhet meg."
Na, felfogod már végre, hogy a Coriolis-erõ fiktív,"
Olyan példában ahol nem létezik a Coriolis erõ ott mondhatod, hogy fiktív.
De az ilyen példát a Coriolis erõ cáfolására felhozni több mint ostobaság.
És te ezt az ostobaságot harmadszorra erõlteted..
"Amíg nem érted meg a Coriolis erõ mûködését.. "
"Ez a kijelentés jelen helyzetben igencsak vicces." - Nos, nem vicces, hanem tragikus.
Még a Coriolis erõrõl sem tudod, hogy erõhatás. A mûködését sem érted.
Sõt! Még forgó sík feletti egyenes irányú mozgás esetében sem érted.
Akkor hogyan is érthetnéd meg az elektron spinonjának mozgásából a körvezetõ tengelye körül forgó mezõ létrejöttét?
Sehogy sem értheted meg, és ezért te sem vagy okosabb Lorentz és Einstein tudatlanságánál. Ezért nem érheted meg a relativitást sem.
Melyik szó a fiktív, szerinted: a "Coriolis" neve vagy az "ERÕ"..
Nem fiktív, hanem valóságos.. mérhetõ, tapasztalható erõ. Ezért nevezik erõnek és nem fikciónak hívják.
"A centrifugális erõt, a Coriolis-erõt és az Euler-erõt összefoglalóan inerciális erõknek, fiktív erõknek, vagy álerõknek nevezzük)"
Igen, van egy ilyen megközelítés is, DE! Ez esetben az álerõk ellenpárjait nevezzük erõnek:
Azaz például a centrifugális erõ ál-erõ, ha a centripetális erõt tekintjük erõnek a forgástengely szempontjából.
Ennek az önkényes megkülönböztetésnek semmi köze az erõk létezéséhez.
Ugyanis a centripetális-centrifugális erõpárnál maradva, egyik sem létezik a párja nélkül (Newton hatás-ellenhatás törvénye!)
És ugyanez érvényes Euler, Coriolis és Newton féle tehetetlenségi erõkre is. Azaz adott tárgyalásmód esetében kinevezhetjük fiktív erõknek ezeket a valós erõket.
Hiszen nem fogja a mosógép a centrifugális erõt fiktívnek kinevezni, amikor a centrifugális erõ húzza ki a vizet a ruhákból.
Sõt! ez esetben a centripetális erõ csak a van der Waasl erõk formájában jelenik meg, és ott is csupán elhanyagolható mértékben, azaz ez esetben a centripetális erõ a fiktív erõ.
"Hoppácska. Ha nincs azonosítható forrása, akkor mivel is kontaktol a test, amire hat?"
Mármint minek nincs azonosított forrása? a Coriolis erõnek? A Newtoni tehetetlenségi erõnek? vagy minek?
""A csak relatív mozgáskor NEM LÉP FEL A Coriolis erõ."
De. Csak akkor lép fel."
Az erõhatás mentes relatív mozgást azért nevezzük erõhatás mentesnek, mert nem lép fel erõ. (Magyar nyelvtan ált. isk. 2.osztály.)
" de _eltûnik_, ha inerciarendszerbõl szemléljük a dolgot."
" but it disappears in a non-accelerating, "
Helyesen: nem látszik (, nem jelenik meg) ha nincs gyorsulás. Egészen mást jelent!
"Gravitációt most említed meg te elõször, az eddigiekben elhanyagoltuk, ha nem tûnt volna fel."
Érdekes! Gravitáció mentes gravitációs inga! Neked nem tûnt fel, hogy több gyorsulásos az inga, és kizárólag a mozgás irányára hoztam fel példaként?
Azonos tartalmú mondattal cáfolni próbálod?
""Még az inga esetében is egyenletesen gyorsuló a mozgás, ezzel a vízszintes irányú sebességvektor szintén egyenletesen változó nagyságú."
Kezdesz belezavarodni a saját hülyeségedbe. Az "egyenletesen változó nagyságú sebességvektort" állandó gyorsulásnak nevezzük egyébként..."
Ugyanazt írtad le amit én csak más szavakkal. Miért? Nem tetszett?
Vagy csak megpróbáltál belekötni. Csomót keresel a kákán..
""de miután ezen esetben nincs erõhatás, azaz a Coriolis erõ sem jelenik meg,
ezért értelmetlen olyan példán tárgyalni a Coriolis erõt ahol nem jelenhet meg."
Na, felfogod már végre, hogy a Coriolis-erõ fiktív,"
Olyan példában ahol nem létezik a Coriolis erõ ott mondhatod, hogy fiktív.
De az ilyen példát a Coriolis erõ cáfolására felhozni több mint ostobaság.
És te ezt az ostobaságot harmadszorra erõlteted..
"Amíg nem érted meg a Coriolis erõ mûködését.. "
"Ez a kijelentés jelen helyzetben igencsak vicces." - Nos, nem vicces, hanem tragikus.
Még a Coriolis erõrõl sem tudod, hogy erõhatás. A mûködését sem érted.
Sõt! Még forgó sík feletti egyenes irányú mozgás esetében sem érted.
Akkor hogyan is érthetnéd meg az elektron spinonjának mozgásából a körvezetõ tengelye körül forgó mezõ létrejöttét?
Sehogy sem értheted meg, és ezért te sem vagy okosabb Lorentz és Einstein tudatlanságánál. Ezért nem érheted meg a relativitást sem.
#771
"Tehát csak azért nem cáfolod meg a relativitáselméletet, mert én úgysem érteném."
Nincs ilyenrõl szó! Azért nem "cáfolom", mert értelmetlen lenne cáfolni egy leíró modellt.
A relativitás elmélete pedig egy tipikusan leíró modell.
Azt írja le, hogy hogyan számolhatjuk át a látszatot, a valóságos értékekké.
Egyébként sem cáfolásra szorul, hanem kiegészítésre, továbbfejlesztésre.
Nincs ilyenrõl szó! Azért nem "cáfolom", mert értelmetlen lenne cáfolni egy leíró modellt.
A relativitás elmélete pedig egy tipikusan leíró modell.
Azt írja le, hogy hogyan számolhatjuk át a látszatot, a valóságos értékekké.
Egyébként sem cáfolásra szorul, hanem kiegészítésre, továbbfejlesztésre.
#770
Na, akkor most jön az, hogy Wikipédia, ha nekem nem hiszed el. Én ennél szájbarágósabban nem tudok magyarázni.
"Éppen ellenkezõen! A Coriolis erõ, mint ahogyan nevében benne van:ERÕ,"
Ja, meg a nevében az is benne van, hogy fiktív:
"When transforming Newton's laws to a rotating frame of reference, the Coriolis force appears, along with the centrifugal force. If the rotation speed of the frame is not constant, the Euler force will also appear. (...) These three additional forces are termed either inertial forces, fictitious forces or pseudo forces."
(A centrifugális erõt, a Coriolis-erõt és az Euler-erõt összefoglalóan inerciális erõknek, fiktív erõknek, vagy álerõknek nevezzük)
"csak ott jelenik meg amikor erõhatás ébred a forgó és az egyenesvonalú mozgások KONTAKT találkozásakor."
"Coriolis force is a consequence of inertia, and is not attributable to an identifiable originating body"
Hoppácska. Ha nincs azonosítható forrása, akkor mivel is kontaktol a test, amire hat?
"A csak relatív mozgáskor NEM LÉP FEL A Coriolis erõ."
De. Csak akkor lép fel.
Egyébként:
"From an analytical viewpoint, to use Newton's second law in a rotating system, Coriolis force is mathematically necessary, but it disappears in a non-accelerating, inertial frame of reference."
Matematikailag szükséges, de _eltûnik_, ha inerciarendszerbõl szemléljük a dolgot.
"Gravitációs mezõben erõhatás alatt felejtsük el az inerciális mozgást."
Ennek a mondatodnak nincs értelme. Gravitációt most említed meg te elõször, az eddigiekben elhanyagoltuk, ha nem tûnt volna fel.
"Még az inga esetében is egyenletesen gyorsuló a mozgás, ezzel a vízszintes irányú sebességvektor szintén egyenletesen változó nagyságú."
Kezdesz belezavarodni a saját hülyeségedbe. Az "egyenletesen változó nagyságú sebességvektort" állandó gyorsulásnak nevezzük egyébként...
"de miután ezen esetben nincs erõhatás, azaz a Coriolis erõ sem jelenik meg,
ezért értelmetlen olyan példán tárgyalni a Coriolis erõt ahol nem jelenhet meg."
Na, felfogod már végre, hogy a Coriolis-erõ fiktív, ami ha innen nézem (gyorsuló rendszerbõl), akkor fellép, ha onnan nézem(inerciarendszerbõl) akkor nem?
"Amíg nem érted meg a Coriolis erõ mûködését"
Ez a kijelentés jelen helyzetben igencsak vicces... 😄
"Éppen ellenkezõen! A Coriolis erõ, mint ahogyan nevében benne van:ERÕ,"
Ja, meg a nevében az is benne van, hogy fiktív:
"When transforming Newton's laws to a rotating frame of reference, the Coriolis force appears, along with the centrifugal force. If the rotation speed of the frame is not constant, the Euler force will also appear. (...) These three additional forces are termed either inertial forces, fictitious forces or pseudo forces."
(A centrifugális erõt, a Coriolis-erõt és az Euler-erõt összefoglalóan inerciális erõknek, fiktív erõknek, vagy álerõknek nevezzük)
"csak ott jelenik meg amikor erõhatás ébred a forgó és az egyenesvonalú mozgások KONTAKT találkozásakor."
"Coriolis force is a consequence of inertia, and is not attributable to an identifiable originating body"
Hoppácska. Ha nincs azonosítható forrása, akkor mivel is kontaktol a test, amire hat?
"A csak relatív mozgáskor NEM LÉP FEL A Coriolis erõ."
De. Csak akkor lép fel.
Egyébként:
"From an analytical viewpoint, to use Newton's second law in a rotating system, Coriolis force is mathematically necessary, but it disappears in a non-accelerating, inertial frame of reference."
Matematikailag szükséges, de _eltûnik_, ha inerciarendszerbõl szemléljük a dolgot.
"Gravitációs mezõben erõhatás alatt felejtsük el az inerciális mozgást."
Ennek a mondatodnak nincs értelme. Gravitációt most említed meg te elõször, az eddigiekben elhanyagoltuk, ha nem tûnt volna fel.
"Még az inga esetében is egyenletesen gyorsuló a mozgás, ezzel a vízszintes irányú sebességvektor szintén egyenletesen változó nagyságú."
Kezdesz belezavarodni a saját hülyeségedbe. Az "egyenletesen változó nagyságú sebességvektort" állandó gyorsulásnak nevezzük egyébként...
"de miután ezen esetben nincs erõhatás, azaz a Coriolis erõ sem jelenik meg,
ezért értelmetlen olyan példán tárgyalni a Coriolis erõt ahol nem jelenhet meg."
Na, felfogod már végre, hogy a Coriolis-erõ fiktív, ami ha innen nézem (gyorsuló rendszerbõl), akkor fellép, ha onnan nézem(inerciarendszerbõl) akkor nem?
"Amíg nem érted meg a Coriolis erõ mûködését"
Ez a kijelentés jelen helyzetben igencsak vicces... 😄
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#769
Tehát csak azért nem cáfolod meg a relativitáselméletet, mert én úgysem érteném. Aha, persze.
Nem gondoltam volna, hogy ekkora hatással leszek az emberiségre.
Most csak miattam nem fog kiderülni mi a hiba a relativitáselméletben!
Az a gyanúm, hogy hazudsz.
Nem gondoltam volna, hogy ekkora hatással leszek az emberiségre.
Most csak miattam nem fog kiderülni mi a hiba a relativitáselméletben!
Az a gyanúm, hogy hazudsz.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#768
"A fényelnyeléskor és fényvisszaverõdéskor a fény hullámként viselkedik, nem részecskeként."
Nos, ez sem így van. Réseken áthaladáskor és még számos esetben hullámszerûen viselkedik, de detektáláskor ( éppen Planck és Einstein ismerte fel !!!) részecskeként viselkedik.
Egyedül a kétréses kísérlet okozott problémát, miután egy részecske egyszerre két úton nem haladhat.
De azóta Gézoo érdekes megoldást talált a kétréses viselkedésre is.
Ugyanis felismerte, hogy minden töltött részecske folyamatosan centripetális gyorsulást szenved a saját spinje miatt.
Ezen centripetális gyorsulás hatására, minden töltött részecske, így az elektron is, rendkívül kis energiájú fotonokat kénytelen sugározni.
Ezeket a rendkívül kis energiájú fotonokat Gézoo mikrofotonoknak nevezte.
Ezen mikrofotonáram folyamatosan eléri mindkét rést és a rések mögötti ernyõn létrehozza az interferencia mezõt.
Viszont az energiája olyan kicsiny a mikrofotonoknak, hogy fotokémiai hatást vagy látványos töltés elmozdulást nem hoznak létre.
Ugyanakkor a gyorsulás hatására az elektron fotont sugároz ki, akkor erre az idõre a mikrofotonáram megszûnik.
Ezzel a mikrofotonáram megszakadásának két frontfelülete között érkezik az ernyõre a foton az egyik résen át.
Azaz a mikrofotonáram keltette interferencia mezõbe megérkezõ foton, csupán megjeleníti az adott ponton a mikrofotonok okozta interferencia állapotát.
A megjelenítéshez szükséges energia mennyiség átadásával.
Egyébként hullámként sohasem viselkedik a fény, a foton.
A hullámmozgást kizárólag a detektorok elektronjai végeznek.
És mint ahogy egy hinta is lengésbe hozható koppanásokkal, azaz pusztán impulzusokkal, de a hinta mozgása már harmonikus hullámmozgás.
Ugyanúgy a fotonok is csupán idõben is pontszerû "koppanások" formájában átadott energiája az elektronfelhõben hullámmozgást hoz létre.
Azaz nincs olyan megfigyelés amely kizárólag a fény hullámtermészetével magyarázható lenne.
Nos, ez sem így van. Réseken áthaladáskor és még számos esetben hullámszerûen viselkedik, de detektáláskor ( éppen Planck és Einstein ismerte fel !!!) részecskeként viselkedik.
Egyedül a kétréses kísérlet okozott problémát, miután egy részecske egyszerre két úton nem haladhat.
De azóta Gézoo érdekes megoldást talált a kétréses viselkedésre is.
Ugyanis felismerte, hogy minden töltött részecske folyamatosan centripetális gyorsulást szenved a saját spinje miatt.
Ezen centripetális gyorsulás hatására, minden töltött részecske, így az elektron is, rendkívül kis energiájú fotonokat kénytelen sugározni.
Ezeket a rendkívül kis energiájú fotonokat Gézoo mikrofotonoknak nevezte.
Ezen mikrofotonáram folyamatosan eléri mindkét rést és a rések mögötti ernyõn létrehozza az interferencia mezõt.
Viszont az energiája olyan kicsiny a mikrofotonoknak, hogy fotokémiai hatást vagy látványos töltés elmozdulást nem hoznak létre.
Ugyanakkor a gyorsulás hatására az elektron fotont sugároz ki, akkor erre az idõre a mikrofotonáram megszûnik.
Ezzel a mikrofotonáram megszakadásának két frontfelülete között érkezik az ernyõre a foton az egyik résen át.
Azaz a mikrofotonáram keltette interferencia mezõbe megérkezõ foton, csupán megjeleníti az adott ponton a mikrofotonok okozta interferencia állapotát.
A megjelenítéshez szükséges energia mennyiség átadásával.
Egyébként hullámként sohasem viselkedik a fény, a foton.
A hullámmozgást kizárólag a detektorok elektronjai végeznek.
És mint ahogy egy hinta is lengésbe hozható koppanásokkal, azaz pusztán impulzusokkal, de a hinta mozgása már harmonikus hullámmozgás.
Ugyanúgy a fotonok is csupán idõben is pontszerû "koppanások" formájában átadott energiája az elektronfelhõben hullámmozgást hoz létre.
Azaz nincs olyan megfigyelés amely kizárólag a fény hullámtermészetével magyarázható lenne.
#767
És attól függõen, hogy hullámként, vagy részecskeként viselkednek szegény ártatlan fotonok attól függõen még megengeded nekik, hogy fotonok maradjanak? Vagy akkor más mittomén fotolámnak (foton+hullám)hívják õket?😄
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#766
Hogyne. Keresgélj, olvasgass. és használd ki, hogy a Google nyers fordítója minden cikket lefordít a kiválasztott nyelvre.
#765
"Nem, maga a hatás nem lép fel a kisautónál."
Éppen ellenkezõen! A Coriolis erõ, mint ahogyan nevében benne van:ERÕ,
csak ott jelenik meg amikor erõhatás ébred a forgó és az egyenesvonalú mozgások KONTAKT találkozásakor.
A csak relatív mozgáskor NEM LÉP FEL A Coriolis erõ.
"Inerciarendszerbõl szemlélve a dolgot"
Gravitációs mezõben erõhatás alatt felejtsük el az inerciális mozgást.
Még az inga esetében is egyenletesen gyorsuló a mozgás, ezzel a vízszintes irányú sebességvektor szintén egyenletesen változó nagyságú.
Azaz az elfordulás szemléltetésére jó az inga, de a számításokhoz már azért nem jó, mert egyszerre háromféle gyorsulás hatásának az eredményét mutatja.
Egy távoli puskagolyóhoz lehet inercia rendszert rögzíteni, és ha ezen golyó "alatt" tömegtelen korong forog, akkor a korong pontjainak mozgását szemlélhetjük inercia rendszerbõl, azaz a golyó rendszerébõl.
de miután ezen esetben nincs erõhatás, azaz a Coriolis erõ sem jelenik meg,
ezért értelmetlen olyan példán tárgyalni a Coriolis erõt ahol nem jelenhet meg.
"Viszont többször nem szeretném leírni ugyanezt..."
Ennek nagyon örülök! Annyi butaságot, amit eddig leírtál, én sem szívesen olvasnék el újra.
Amíg nem érted meg a Coriolis erõ mûködését, addig azt sem értheted meg, hogy az a Coriolis erõ ami a körvezetõ felett haladó elektronra hat, hogyan jön létre.
Ezzel ugyanúgy mint Lorentz és Einstein, te sem fogod megérteni, hogy a Maxwell-Hertz elvek és a látszólagos töltéseltolódás helyett az elektron spinje okozza az elektronra ható Coriolis erõhatást.
Éppen ellenkezõen! A Coriolis erõ, mint ahogyan nevében benne van:ERÕ,
csak ott jelenik meg amikor erõhatás ébred a forgó és az egyenesvonalú mozgások KONTAKT találkozásakor.
A csak relatív mozgáskor NEM LÉP FEL A Coriolis erõ.
"Inerciarendszerbõl szemlélve a dolgot"
Gravitációs mezõben erõhatás alatt felejtsük el az inerciális mozgást.
Még az inga esetében is egyenletesen gyorsuló a mozgás, ezzel a vízszintes irányú sebességvektor szintén egyenletesen változó nagyságú.
Azaz az elfordulás szemléltetésére jó az inga, de a számításokhoz már azért nem jó, mert egyszerre háromféle gyorsulás hatásának az eredményét mutatja.
Egy távoli puskagolyóhoz lehet inercia rendszert rögzíteni, és ha ezen golyó "alatt" tömegtelen korong forog, akkor a korong pontjainak mozgását szemlélhetjük inercia rendszerbõl, azaz a golyó rendszerébõl.
de miután ezen esetben nincs erõhatás, azaz a Coriolis erõ sem jelenik meg,
ezért értelmetlen olyan példán tárgyalni a Coriolis erõt ahol nem jelenhet meg.
"Viszont többször nem szeretném leírni ugyanezt..."
Ennek nagyon örülök! Annyi butaságot, amit eddig leírtál, én sem szívesen olvasnék el újra.
Amíg nem érted meg a Coriolis erõ mûködését, addig azt sem értheted meg, hogy az a Coriolis erõ ami a körvezetõ felett haladó elektronra hat, hogyan jön létre.
Ezzel ugyanúgy mint Lorentz és Einstein, te sem fogod megérteni, hogy a Maxwell-Hertz elvek és a látszólagos töltéseltolódás helyett az elektron spinje okozza az elektronra ható Coriolis erõhatást.
#764
http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BArelm%C3%A9let
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#763
Na itt jön be az, hogy a fény (illetve pontosabban az elektromágneses sugárzás) kettõs természetû, és attól függ, hogyan viselkedik, hogy melyik tulajdonságát nézed.
A fényelnyeléskor és fényvisszaverõdéskor a fény hullámként viselkedik, nem részecskeként.
A fényelnyeléskor és fényvisszaverõdéskor a fény hullámként viselkedik, nem részecskeként.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#762
Lehet vhol olvasni ezekrõl az elméletekrõl a NET-en magyarul vagy németül?
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#761
"LOL fizikus vagy?
És nem megy a matek?
Egy mezei mérnök jobban vágja a matekot mint te?"
Nos, nem vagyok fizikus. Azt írtam, hogy "A fizikus kollégák!"
Bár igaz, sokféle képzettségem van, de köztük fizikus nem vagyok.
És miért ne menne a matek?
Talán abból gondolod, hogy érthetõen magyarázok? Feleslegesen nem dobálózom függvényekkel?
Meggyõzõdésem, hogy ha így sem tudod követni a soraim értelmét, akkor diff.egyenletekkel még kevésbé tudnád.
És nem megy a matek?
Egy mezei mérnök jobban vágja a matekot mint te?"
Nos, nem vagyok fizikus. Azt írtam, hogy "A fizikus kollégák!"
Bár igaz, sokféle képzettségem van, de köztük fizikus nem vagyok.
És miért ne menne a matek?
Talán abból gondolod, hogy érthetõen magyarázok? Feleslegesen nem dobálózom függvényekkel?
Meggyõzõdésem, hogy ha így sem tudod követni a soraim értelmét, akkor diff.egyenletekkel még kevésbé tudnád.
#760
"A kisautós modell is jó, a puskagolyós is, csak mindkettõt helyesen kell értelmezni."
Nem, maga a hatás nem lép fel a kisautónál.
Az inga valóban jó példa, és ott sincs kapcsolat(erõhatás nem lép fel) az inga, és az alatta elforduló Föld közt. Tehát az inga is szép példa arra, hogy a kiskocsis modelled miért nem jó.
"Ugyanis, ha a forgó felszín nincs kapcsolatban az egyenes vonalú mozgást végzõ testtel, akkor tisztán erõhatás mentes, relatív elmozdulás van, és NINCS azaz nem ébred Coriolis erõ."
Inerciarendszerbõl szemlélve a dolgot. Igen, a Coriolis-erõ a relatív elmozdulást magyarázó fiktív erõ, ami inerciarendszerbõl nézve nem létezik. Hajrá, közeledsz hozzá, hogy megértsd!
Ha azonban a megfigyelõ is a puskával együtt forog, akkor ahhoz, hogy a golyó pályáját leírjuk _fel_kell_vennünk_egy_fiktív_erõt_, hogy Newton elsõ törvénye ne sérüljön. Mert a megfigyelt mozgás nem egyenes vonalú. Tehát erõnek kell lennie. És mindez csak azért _látszik_ így, mert a megfigyelõ gyorsuló vonatkoztatási rendszerben van.
"Amikor viszont kapcsolatban áll a két mozgást végzõ akkor ébred a kisautónál leírt érintõ irányú Coriolis erõ."
Nem az nem Coriolis erõ, hanem simán súrlódás útján átadott, sima, hétköznapi erõhatás, ami a kisautót körmozgásra kényszeríti. Mivel adsz neki egy v=konstans sugárirányú kezdõsebességet, ezért nem körpályát ír le (inerciarendszerbõl szemlélve), hanem arkhimédeszi spirált.
"Valamint akkor tartható meg az egyenes vonalú mozgás, ha a Coriolis erõvel egyenlõ nagyságú, de (a forgással) ellentétes irányú (érintõ irányú) ellenerõvel hatunk a testre."
Amit Coriolis erõnek nevezel, az a súrlódás. El is koptatná a kisautód kerekeit, ha megakadályozod, hogy a koronggal együtt forogjon.
"Azaz tévesen állítottad, hogy a Coriolis erõ nem létezõ."
Még mindig hibás a kiindulásod, így a következtetéseid is.
"Mert csak akkor nem létezõ, amikor csak relatív elmozdulás van, erõhatás nélkül, mert ekkor valóban nincs Coriolis erõ."
Errõl beszélek, hogy a Coriolis erõ megjelenése vagy nem megjelenése a megfigyelõ helyzetétõl függ, hogy inerciarendszerbõl szemléli a dolgot, vagy a rendszerrel együtt forog. A Coriolis-hatás bizony kizárólag a forgó felszín és a nem a felszínnel együtt forgó test relatív elmozdulása.
"Vagyis olyan esettel próbáltad igazolni a Coriolis erõ nemlétezését amikor egyébként sem jelenik meg."
1. esetben megjelenik, pedig ott sincs kapcsolat a Föld és a golyó közt, mégis úgy látjuk, hogy kanyarodik.
Viszont többször nem szeretném leírni ugyanezt...
Nem, maga a hatás nem lép fel a kisautónál.
Az inga valóban jó példa, és ott sincs kapcsolat(erõhatás nem lép fel) az inga, és az alatta elforduló Föld közt. Tehát az inga is szép példa arra, hogy a kiskocsis modelled miért nem jó.
"Ugyanis, ha a forgó felszín nincs kapcsolatban az egyenes vonalú mozgást végzõ testtel, akkor tisztán erõhatás mentes, relatív elmozdulás van, és NINCS azaz nem ébred Coriolis erõ."
Inerciarendszerbõl szemlélve a dolgot. Igen, a Coriolis-erõ a relatív elmozdulást magyarázó fiktív erõ, ami inerciarendszerbõl nézve nem létezik. Hajrá, közeledsz hozzá, hogy megértsd!
Ha azonban a megfigyelõ is a puskával együtt forog, akkor ahhoz, hogy a golyó pályáját leírjuk _fel_kell_vennünk_egy_fiktív_erõt_, hogy Newton elsõ törvénye ne sérüljön. Mert a megfigyelt mozgás nem egyenes vonalú. Tehát erõnek kell lennie. És mindez csak azért _látszik_ így, mert a megfigyelõ gyorsuló vonatkoztatási rendszerben van.
"Amikor viszont kapcsolatban áll a két mozgást végzõ akkor ébred a kisautónál leírt érintõ irányú Coriolis erõ."
Nem az nem Coriolis erõ, hanem simán súrlódás útján átadott, sima, hétköznapi erõhatás, ami a kisautót körmozgásra kényszeríti. Mivel adsz neki egy v=konstans sugárirányú kezdõsebességet, ezért nem körpályát ír le (inerciarendszerbõl szemlélve), hanem arkhimédeszi spirált.
"Valamint akkor tartható meg az egyenes vonalú mozgás, ha a Coriolis erõvel egyenlõ nagyságú, de (a forgással) ellentétes irányú (érintõ irányú) ellenerõvel hatunk a testre."
Amit Coriolis erõnek nevezel, az a súrlódás. El is koptatná a kisautód kerekeit, ha megakadályozod, hogy a koronggal együtt forogjon.
"Azaz tévesen állítottad, hogy a Coriolis erõ nem létezõ."
Még mindig hibás a kiindulásod, így a következtetéseid is.
"Mert csak akkor nem létezõ, amikor csak relatív elmozdulás van, erõhatás nélkül, mert ekkor valóban nincs Coriolis erõ."
Errõl beszélek, hogy a Coriolis erõ megjelenése vagy nem megjelenése a megfigyelõ helyzetétõl függ, hogy inerciarendszerbõl szemléli a dolgot, vagy a rendszerrel együtt forog. A Coriolis-hatás bizony kizárólag a forgó felszín és a nem a felszínnel együtt forgó test relatív elmozdulása.
"Vagyis olyan esettel próbáltad igazolni a Coriolis erõ nemlétezését amikor egyébként sem jelenik meg."
1. esetben megjelenik, pedig ott sincs kapcsolat a Föld és a golyó közt, mégis úgy látjuk, hogy kanyarodik.
Viszont többször nem szeretném leírni ugyanezt...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#759
"De az anyagban is kell hogy legyenek fotonok"
Sõt mi több! Az anyag az állóhullámszerû pályán haladó fotonok tömegébõl épül fel a legújabb elméletek szerint.
Ezért tapasztaljuk azt, hogy ha az anyagot gyorsulásnak tesszük ki akkor fotonok szakadnak le róla és "világítani kezd"..
Jó példa erre az elektron, amikor gyorsulás hat rá, akár egy mikrofonban létrejövõ feszültség változás hatására, akár egy izzószálban, vagy a LED-ekben, minden gyorsulásra e.m. hullámok, azaz fotonok kisugárzásával reagál.
Sõt mi több! Az anyag az állóhullámszerû pályán haladó fotonok tömegébõl épül fel a legújabb elméletek szerint.
Ezért tapasztaljuk azt, hogy ha az anyagot gyorsulásnak tesszük ki akkor fotonok szakadnak le róla és "világítani kezd"..
Jó példa erre az elektron, amikor gyorsulás hat rá, akár egy mikrofonban létrejövõ feszültség változás hatására, akár egy izzószálban, vagy a LED-ekben, minden gyorsulásra e.m. hullámok, azaz fotonok kisugárzásával reagál.
#758
Egyébként a "foton sem mûködik így"!
Csak Einstein elmélete alapján születtek ilyen feltételezések. Amihez hozzá kell tenni, hogy Einstein sem állított ilyen következményt.
Ugyanis az Einstein által átvett Lorentz függvényeknek v=c helyen szakadása van.
Nem véletlenül vezettem le a sebességvektorok derékszögû háromszögébõl a v vektorra merõleges irányú d sebességvektort, és a ßéta
ß=c/d arányát ebbõl képeztem (Gézoo kolléga ötletét átvéve,)
Ugyanis ekkor t'=t/ß=t*d/c ahol a ßéta értéke, lévén hogy v=c
azaz d=gyök(c²-c²😉=0 1/ß=d/c=0/c=0 így:
t'=t*0/c=0
Ez az az összefüggés aminek alapján "továbbgondolva" Lorentz ill. Einstein okoskodását, a foton ideje t'=0 értékû.
Ha csak az Einstein által használt ß=1/gyök(1-(v/c)²😉 összefüggést használnánk, akkor miután a v=c esetében v/c=1 és (1-1²😉=0 .. ill. gyök(0)=0 értékû, így a ß =1/0 értelmezhetetlen lenne.
A függvénynek ez az alakja azt a látszatot kelti, hogy a foton ideje bármilyen lehet, nem tudhatjuk, mert az a függvény amit a kiszámításához használunk v=c esetére nem használható.
Ezzel szemben a másik alakkal látható, hogy nincs a függvénynek szakadási helye v=c esetében, hanem azt az eredményt adja, hogy látszólag áll a foton ideje.
Ezen a ponton nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az egész relativitás a látszatokról szól!
Azaz arról, hogy látunk valamit és a látványból kiszámoljuk, hogy a látott-megmért értékek a valóságban milyen értékeket jelentenek.
Vagyis amikor a látvány azt mutatná, hogy t'=0 akkor
a foton ideje a valóságban t#0
Magyarul a foton "rendszerében" sem lassul le az idõ és ott sem áll meg.
Csupán az lenne a látszata, miután a foton "rendszerébõl" az ottani eseményekrõl tudósító fény csak c sebességgel távolodhat az eseménytõl, azaz hozzánk c-v=0 sebességgel közeledve, sohasem érkezhet meg.
Csak Einstein elmélete alapján születtek ilyen feltételezések. Amihez hozzá kell tenni, hogy Einstein sem állított ilyen következményt.
Ugyanis az Einstein által átvett Lorentz függvényeknek v=c helyen szakadása van.
Nem véletlenül vezettem le a sebességvektorok derékszögû háromszögébõl a v vektorra merõleges irányú d sebességvektort, és a ßéta
ß=c/d arányát ebbõl képeztem (Gézoo kolléga ötletét átvéve,)
Ugyanis ekkor t'=t/ß=t*d/c ahol a ßéta értéke, lévén hogy v=c
azaz d=gyök(c²-c²😉=0 1/ß=d/c=0/c=0 így:
t'=t*0/c=0
Ez az az összefüggés aminek alapján "továbbgondolva" Lorentz ill. Einstein okoskodását, a foton ideje t'=0 értékû.
Ha csak az Einstein által használt ß=1/gyök(1-(v/c)²😉 összefüggést használnánk, akkor miután a v=c esetében v/c=1 és (1-1²😉=0 .. ill. gyök(0)=0 értékû, így a ß =1/0 értelmezhetetlen lenne.
A függvénynek ez az alakja azt a látszatot kelti, hogy a foton ideje bármilyen lehet, nem tudhatjuk, mert az a függvény amit a kiszámításához használunk v=c esetére nem használható.
Ezzel szemben a másik alakkal látható, hogy nincs a függvénynek szakadási helye v=c esetében, hanem azt az eredményt adja, hogy látszólag áll a foton ideje.
Ezen a ponton nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az egész relativitás a látszatokról szól!
Azaz arról, hogy látunk valamit és a látványból kiszámoljuk, hogy a látott-megmért értékek a valóságban milyen értékeket jelentenek.
Vagyis amikor a látvány azt mutatná, hogy t'=0 akkor
a foton ideje a valóságban t#0
Magyarul a foton "rendszerében" sem lassul le az idõ és ott sem áll meg.
Csupán az lenne a látszata, miután a foton "rendszerébõl" az ottani eseményekrõl tudósító fény csak c sebességgel távolodhat az eseménytõl, azaz hozzánk c-v=0 sebességgel közeledve, sohasem érkezhet meg.
#757
De az anyagban is kell hogy legyenek fotonok. Hogy is tanultuk a fényelnyelést, fényvisszaverést? Ugye a foton nem fékez le és végez elkerülõ manõvert egy "anyag"-gal találkozva?😄
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#756
A kisautós modell is jó, a puskagolyós is, csak mindkettõt helyesen kell értelmezni.
Jó példa még erre: http://hu.wikipedia.org/wiki/Foucault-inga
Ugyanis, ha a forgó felszín nincs kapcsolatban az egyenes vonalú mozgást végzõ testtel, akkor tisztán erõhatás mentes, relatív elmozdulás van, és NINCS azaz nem ébred Coriolis erõ.
Amikor viszont kapcsolatban áll a két mozgást végzõ akkor ébred a kisautónál leírt érintõ irányú Coriolis erõ.
Valamint akkor tartható meg az egyenes vonalú mozgás, ha a Coriolis erõvel egyenlõ nagyságú, de (a forgással) ellentétes irányú (érintõ irányú) ellenerõvel hatunk a testre.
Azaz tévesen állítottad, hogy a Coriolis erõ nem létezõ.
Mert csak akkor nem létezõ, amikor csak relatív elmozdulás van, erõhatás nélkül, mert ekkor valóban nincs Coriolis erõ.
Vagyis olyan esettel próbáltad igazolni a Coriolis erõ nemlétezését amikor egyébként sem jelenik meg.
Jó példa még erre: http://hu.wikipedia.org/wiki/Foucault-inga
Ugyanis, ha a forgó felszín nincs kapcsolatban az egyenes vonalú mozgást végzõ testtel, akkor tisztán erõhatás mentes, relatív elmozdulás van, és NINCS azaz nem ébred Coriolis erõ.
Amikor viszont kapcsolatban áll a két mozgást végzõ akkor ébred a kisautónál leírt érintõ irányú Coriolis erõ.
Valamint akkor tartható meg az egyenes vonalú mozgás, ha a Coriolis erõvel egyenlõ nagyságú, de (a forgással) ellentétes irányú (érintõ irányú) ellenerõvel hatunk a testre.
Azaz tévesen állítottad, hogy a Coriolis erõ nem létezõ.
Mert csak akkor nem létezõ, amikor csak relatív elmozdulás van, erõhatás nélkül, mert ekkor valóban nincs Coriolis erõ.
Vagyis olyan esettel próbáltad igazolni a Coriolis erõ nemlétezését amikor egyébként sem jelenik meg.