1406
Tényleg nem létezik?
-
Albertus #1005 Eddig csak kettőtökről derült ki, hogy még az erők alapfogalmaival sem vagytok tisztában.
Így a ti véleményetek sajnos abszolút értéktelen.
-
uwu #1004 Jaj mekkora arcod van még mindig, hihetetlen. Ennyi beégés után...
Tényleg nem zavar, hogy mindenki hülyének néz?
Szánalmasak a tereléseid.
Nekem kicsit fura látni, ahogy Zero folyamatosan osztja a méretes pofonokat, de te mindig felkelsz a porból, és ugrasz neki megint, mint egy veszett kutya. Nem értem hogy tudod magadnak megmagyarázni, hogy ettől okosabbnak fogsz tűnni. Szánalmas még nézni is
-
Albertus #1003 Egyébként ha kinézel a szótárból egy ilyen szót, mint a
"Fizikai axiómákat tagadsz. AXIÓMÁKAT!",-- akkor olvasd el a jelentését is.
Szóval? Hol van az a test? -
Albertus #1002 Még mindig nem mutattál test nélküli erőt!
Meddig bújsz ki? -
Albertus #1001 Egyébként sem az én szavaimat kellene elhinned, hanem az alapszabályokat megtanulnod:
1. erő fogalma, szabályai
2. Newton törvények
kezdetnek elegendő ennyi is. -
#1000
De, megengedi.
A beszélgetésnek a továbbiakban nincs értelme. Fizikai axiómákat tagadsz. AXIÓMÁKAT!
Most már tényleg nem tudok mit mondani, vegyél elő egy 5. osztályos fizikakönyvet, és olvasd el, tanuld meg. -
Albertus #999 "Megint eljutottunk oda, hogy egyetlen szavadat sem hiszem el, amit magadról állítasz, annyira ellentétben áll a tényekkel."
Nem.. a tudásod áll ellentétben a fizikában jelenleg érvényes szabályokkal.
"Hajlandó vagy bemutatkozni?" -- Minek? Attól megtanulnád az elemi szabályokat?
Kétlem. -
Albertus #998 "A rakétahajtómű. A kiáramló gáz nem test."
Az ovisoknak.. talán. De a többiek tudják hogy a gáz tömeggel, impulzussal rendelkező, ezért gázfázisú test.
"De teljesen lényegtelen, mert mint említettem, a fizikai modell megengedi, hogy forrás nélküli erőket működtess, "csak úgy"."
Nos, nem engedi meg.
-
#997
Megint eljutottunk oda, hogy egyetlen szavadat sem hiszem el, amit magadról állítasz, annyira ellentétben áll a tényekkel.
Hajlandó vagy bemutatkozni? -
Albertus #996 Ott tartunk, hogy
"Mutass egy olyan esetet amikor az egyik test erővel hat a másik testre, de a másik nem hat vissza erővel."
Mutass.. Aztán megbeszéljük a többit is. -
#995
A rakétahajtómű. A kiáramló gáz nem test.
De teljesen lényegtelen, mert mint említettem, a fizikai modell megengedi, hogy forrás nélküli erőket működtess, "csak úgy". -
Albertus #994 Ebben is tévedsz..
Tanítottam kicsiket is, tapasztalatból tudom, hogy még a nyolcadikosok között is sokan vannak akik pontosan úgy nem értik az erő szabályait ahogy te sem.
-
Albertus #993 Most ,ár végre válaszolsz az én korábban feltett kérdésemre?
Mutass egy olyan esetet amikor az egyik test erővel hat a másik testre, de a másik nem hat vissza erővel. -
#992
Kezdem elveszíteni a türelmem.
Ezt a gyerekek már ötödikben érteni és alkalmazni szokták. Te meg nem érted. -
Albertus #991 Foton.. Pontszerű, kiterjedés nélküli.. és nagyon is valós. -
Albertus #990 "Ez csak azért tűnik neked így, mert iszonyatosan téves elképzeléseid vannak a fizikáról."
Ne személyeskedj, főleg ne állíts igazolhatatlant! Még valaki hazugnak nevezne.. a produkciód láttán.
Maradjunk a tényeknél. A valóság modelljéről azt állítottad, hogy a valóságtól független.
Ez téves állítás. -
#989
Oké, mutass nekem egy valóságban létező pontszerű, kiterjedés nélküli testet! -
Albertus #988 "Egyébként most nem a valóságot leíró modellekről beszélünk, a kinematika 100% absztrakció."
Tévedsz! A kinetika, a kinematika a valóság matematikai leképezése.
Sohasem lehet független a valóságtól! Különben nem a valóságot ábrázoló modell lenne!
-
#987
Ez csak azért tűnik neked így, mert iszonyatosan téves elképzeléseid vannak a fizikáról.
Mindenesetre nekem állnak hídjaim az országban, amiknek a statikáját ilyen tudatlanul számítottam ki. Érdekes, nem? -
Albertus #986 "A másik testre."
Meg ne haragudj! De mondd! Ki tanította neked a fizikát?
Elvonatkoztattunk a ható testektől és ezért:
Támadáspontról beszéltünk. A támadásponton keresztül ható erőkről.
Ezen esetben nem térhetsz vissza az elvonatkoztatás előtti helyzethez!
-
Albertus #985 Kedves DronkZéró!
Számomra rettenetesen elszomorító, hogy még az erők alapszabályait sem ismered. -
#984
"Egy erő mindig a támadáspontjában hat! Az ellenerő is ebben a támadáspontban hat."
A másik testre. -
#983
Egyébként most nem a valóságot leíró modellekről beszélünk, a kinematika 100% absztrakció. Mert ugye olyan nincs a valóságban, hogy pontszerű test, a kinematika meg csak olyanokkal foglalkozik.
Tehát egyelőre egy tisztán matematikai modellről beszélünk. Hadd ne kelljen már ujjakat rajzolnom, amik tolnak... Nem kicsit lenne dedós... -
Albertus #982 "Mivel az a test, amelyikre az ellenerő hat, nem része a modellnek, így a rá ható erőket sincs hová felrajzolni."
Ez butaság!
Egy erő mindig a támadáspontjában hat! Az ellenerő is ebben a támadáspontban hat.
-
Albertus #981 ""Egy 5kg-os golyóra 10N gyorsítóerő hat. Mekkora a golyó gyorsulása?"
Szerinted ez a feladat megoldhatatlan? A testre csak úgy hat egy erő! Júj!"
Először is azt, hogy szerintem mi van, azt leírom ÉN MAGAM! Te ne találgasd, hogy te szerinted mit gondolok én!
Másodszorra, az F=10 N erővel egy test hat, amely testre az m=5 kg tömegű test F=10 N erővel hat vissza.
Azaz az F erő támadáspontjára érvényes Newton III. törvénye. Mégpedig azért érvényes, mert az 5 kg tömegű test visszahat pontosan akkora erővel, mint amekkora erővel hatottunk rá.
-
#980
Mivel az a test, amelyikre az ellenerő hat, nem része a modellnek, így a rá ható erőket sincs hová felrajzolni. -
Albertus #979 "Vonatkoztass már el a valóságtól, modellekről beszélünk! "
A VALÓSÁGOT leíró modell esetében NEM vonatkoztathat el senki sem a valóságtól!
"Egy fizikai modell megengedi, hogy erővel hass egy testre, úgy, hogy az erő forrása nem része a modellnek!"
Ez sem igaz! Az erő forrása, a test nem kell hogy része legyen a modellnek.
De a modell helyességének feltétele, hogy az erő támadáspontjára érvényesítsük Newton törvényeit.
Azaz nem kell felrajzolnod az F erővel ható testet, elegendő ha az erőhatását és az arra visszaható erőt feltünteted a támadáspontjában.
-
#978
Itt egy általános iskolai ötödikes kinematikai feladat.
"Egy 5kg-os golyóra 10N gyorsítóerő hat. Mekkora a golyó gyorsulása?"
Szerinted ez a feladat megoldhatatlan? A testre csak úgy hat egy erő! Júj! -
#977
Vonatkoztass már el a valóságtól, modellekről beszélünk! Egy fizikai modell megengedi, hogy erővel hass egy testre, úgy, hogy az erő forrása nem része a modellnek!
A gravitációt is működtetheted egy forrás nélküli súlyerőként, nem kell belevenned a modellbe az egész Földet. A fizika ilyen. Absztrakt. -
Albertus #976 "Igen, ez a 3. kép. Aranyos, ahogy előadod azt saj..."
Tévedés! Nem az az eset! Ne keverd össze!
Ne akard már a butaságot magyarázni! Nem olvastad el figyelmesen azt amit írtam!
Tehát ott tartunk, hogy mutatsz egy olyan esetet amikor egy test hat erővel egy másik testre, de a másik nem hat vissza erővel!
Van olyan eset? -
#975
"Most fordítsuk meg! Nézzük egy gyorsuló rendszerből az összes testet!
A gyorsuló rendszerből minden test valamekkora a gyorsulással fog mozogni."
Igen, ez a 3. kép. Aranyos, ahogy előadod azt sajátként, amit én magyarázok neked, lásd: #888, "Na most csavarunk egyet a dolgon, a golyóhoz vesszük fel a vonatkoztatási rendszert:
Ekkor azt látjuk, hogy van egy erőnk, ami nem okoz gyorsulást a testen, amire hat. Azért nem, mert a rendszerünk a golyóhoz van kötve, a nézőpontunkhoz képest nem mozdul el a golyó.
Emellett ott van a szobánk, ami minden erőhatás nélkül gyorsul az erő hatásvonala mentén."
Sokat nem javít a helyzeten, mert még mindig tele van tévedéssel, hibával a gondolatmeneted.
"Ezek a valamekkora a gyorsulások és a feltételezett tömegek valamekkora F gyorsítóerőket és valamekkora tehetetlenségi ellenerő párjaikat feltételezik."
A tehetetlenségi erőknek nincs ellenereje, ez lenne a levezetés lényege. A 4. képen egyetlen erőnek van ellenereje, a testre ható F-nek az F'.
Az összes F' _FELVETT_, _FIKTÍV_, _VALÓSÁGBAN NEM LÉTEZŐ_ erő, csak arra való, hogy teljesüljenek Newton törvényei a golyóhoz felvett gyorsuló vonatkoztatási rendszerre, hogy matematikailag "megjavítsuk" a gyorsuló rendszert. -
Albertus #974 Az ahogyan te vonatkoztatsz el, önmagában sérti Newton törvényein kívül a megmaradási törvények mindegyikét.
Azaz rosszul vonatkoztattál el! -
Albertus #973 "Csak nullától különböző nagyságú eredő erő képes gyorsulást előidézni."
Áljunk itt meg..
Fogj egy autót és nyomd az ujjaddal!
Mit tapasztalunk?
Az ujjad erővel hat az autóra és az autó tehetetlensége erővel hat az ujjadra.
Most mondj egy olyan példát amikor egy test erővel hat egy másik testre és a másik nem hat vissza erővel!
-
Albertus #972 Most fordítsuk meg! Nézzük egy gyorsuló rendszerből az összes testet!
A gyorsuló rendszerből minden test valamekkora a gyorsulással fog mozogni.
Ezek a valamekkora a gyorsulások és a feltételezett tömegek valamekkora F gyorsítóerőket és valamekkora tehetetlenségi ellenerő párjaikat feltételezik.
Azaz a gyorsuló rendszerből megfigyelve a megfigyelőhöz viszonyítva nyugvó nem mozog, azaz Newton I. törvénye érvényes.
Szintén a gyorsuló rendszerből megfigyelve minden tömeg gyorsul és a gyorsulásukkal a tömegeik tehetetlenségi ereje tart egyensúlyt, azaz
Newton második és harmadik törvénye is érvényes a gyorsuló rendszerben.
És ha valamelyi test más irányú gyorsulást végez mint a többiek, akkor erre a testre több erő hat, és mindegyik rá ható erővel egyensúlyt tartanak a test tehetetlenségéből fakadó erők.
És! Newton IV. törvénye is érvényesül.
-
#971
A harmadik képen nincsenek felvéve új erők, csak tapasztalt gyorsulás van.
Utaztál már autóban? Tényleg ilyen nehéz elképzelni? Tényleg ennyire nem megy neked az absztrakció, az elvonatkoztatás? -
#970
"Gyorsíts F erővel vízszintesen egy testet. Nyilván elismered, hogy a test tehetetlenségének F=m*a ellenereje tart egyensúlyt az erővel."
Ha gyorsul, akkor nem tart ellen neki semmi. Tévedés, nagy.
Csak nullától különböző nagyságú eredő erő képes gyorsulást előidézni. -
Albertus #969 Na egy példa..
Gyorsíts F erővel vízszintesen egy testet. Nyilván elismered, hogy a test tehetetlenségének F=m*a ellenereje tart egyensúlyt az erővel.
Azaz a gyorsulás ellenére a két erő egy hatásvonalon, egyforma nagyságú de ellentétes irányú.
Azt is belátod, hogy a test minden más irányú elmozdulás tekintetében nyugalomban van.
Azaz érvényes Newton I. törvénye.
Az is nyilvánvaló, hogy ha F2 erő felfelé kezdené gyorsítani akkor a2=F2/m gyorsulással kezdene felfelé is gyorsulni.
Azaz a már gyorsuló testre igaz Newton II. és III. törvénye is.
Sőt! Miután F és F2 különböző hatásvonalú, ezért Newton IV. törvénye is érvényes a gyorsulást végző testre.
-
Albertus #968
Semmi értelme nincs a harmadik képen rosszul felvett erőknek.
Inkább felelj: Newton negyedik törvényét megértetted?
Megértetted, hogy egy testre külön-külön hatnak a különböző hatásvonalú erők? -
#967
Ne zárjuk rövidre, mert most jön a lényeg, a 3. képnél járunk, a 4.-ről még szó sem esett.
Azt belátod, hogy a 3. képen nem érvényesek Newton törvényei? Az egy korrigálatlan gyorsuló rendszer, nem érvényes sem az első, sem a második törvény. Van egy testünk, amire erő hat, és nem mozdul, és vannak testjeink, amikre nem hat erő, és mégis gyorsulnak.
Vitatod ezt? -
Albertus #966 Szuper!
Zárjuk rövidre! Megértetted Newton negyedik törvényét?