Elkészült a WTC elleni támadás szimulációja

hol látsz te it valós paramétereket? A hozzászólások 90%ban a következõk vannak:
-szerintem ez nem elég..
-én úgy vélem hogy túl kevés/sok/kicsi/nagy...
-lehetséged de én nem hiszem hogy ....

Ennél már csak az a jobb, ami videót valaki belinkelt a pentagonról.
szemtanú: szerintem olyan volt mint valami rakéta nem repülõ...
gondolom ezek szerint a szemtanú már látott 100 méterrõl rakétát is meg repülõt is és ez alapján döntötte el hogy melyikhez hasonlitott nem?

Pontosabban: 60 000 tonna acél, 10 millió tégla
És a 79. emeletre csapódott be a bombázó, az épület pedig 102 emeletes...

> Egyébként jó az amikor 10000 kmrõl probálják meg a kedves fórumozók kitalálni hogy mitõl dõlt össze a wtc...

Nem ertem, hogy ez mennyiben befolyasolo tenyezo valos parameterek alapjan lekepezett fizikai szimulaciok vizsgalata kozben.

Egyébként jó az amikor 10000 kmrõl probálják meg a kedves fórumozók kitalálni hogy mitõl dõlt össze a wtc...

A WTC ha jól emlékszem "csövázas" tervezésû volt, ami a maga korában nagy ujjitás volt. Azért építetteték így hogy több legyen a hasznos tér.
A "csövázas" azt jelenti hogy volt egy közponi rész "akárhány tartó pillérel" ami végigfutott az épületben, és ezekben voltak a liftek.
A többi terhelést az épület legkülsõ részén lévõ fal vezette le.
Ami nagyon erõssé tette az épuletet.(egy más tervezésû épület azonnal összedölt volna a támadásnál.)
Az épületek több olog miatt döltek össze
A legfontosabb a tûz,(mert a becsapódást még túléte)a becsapodásnál megsérült a külsõ és belsõ tartók egy része ami kitartott volna
Csak akkora volt a tûz mértéke, hogy az acél egyszerüen elhajlott az ép részeken is stb stb.( még egy érdekesség, az ilyen épületek tartó acélgerendáit egy spéci tûzvédelmi habbal vonják be, ami jelen esetben sok helyen sérült elöregedett vagy egyáltalán nem is volt)
Mellesleg a tervezõk számoltak repülõgép becsapódásával, csakhogy nem ilyen sebességel.(1957-ben egy gép csapódott a Empire State B. -be.)

Nem akarom fokozni és nem akarok senkit meggyõzni.
Tõlem hihettek amiben akartok, midenki úgy égeti le magát ahogy akarja.
Mert egy két hozzászólás arról árulkodik, hogy fogalma nincs a témáról csak hülyeségeket irogat.
Vannak olyan dolgok amik nem léteznek, a télapó és nem a gólya hozza a gyerkeket stb.
Amerika nem Magyarország persze ott is vannak dolgok amik rosszul veszi ki magukat de ez a VALÓSÁG és nem egy Sci- összeesküvés elmálet film.
Ami elég sok megy a TVben mostanában.
Tehát észre se veszitek, hogy a média alakítja a valós v vélt félelmeinket.

> Akkor miért van az, hogy mikor az autópályán kivasaltunk 1 fácánt behorpasztotta az elejét? Nem nem mûanyag hûtõmaszk volt elõl.

Gondolom az alvaz is celofanpapirkent tekeredett ossze. <#smile>

igazad van 😊

És hova rakták azokat a bombákat amikkel rásegítettek? És mikor? És hogyan feltûnés nélkül? Már mikor építették gondolom belerakták, hogy jól fog az még jönni.
És hol voltak a bombák? felette allatta a becsapódásnak? külön robbanást sehol se látni. Oda rakták volna ahova a gép becsapódott? És miért nem akkor robbantak fel a becsapódás hatására mikor a gép keresztül vágódott az épületen. Vagy akkor robbantak fel? De akkor miért nem azonnal omlott össze az épület?

Ez nem nekem szol. <#smile>

De az tégla épület, és éppen a tetején találta el, ami kilátóként üzemel.

""Itt nem egy-két liter kerozinról van szó, hanem gépenként legalább 60-70 köbméterrõl."
Es ez mit jelent? Tobb kerozik melegebb mint keves kerozin? Nem ertem, ez most mire erv?"

Több kerozin = nagyobb hõterhelés.. nem feltétlenül melegebb.. csak tovább tart.. és igen ha tovább tart akkor meggyengítheti az acélszerkezetet.. nem arra kell gondolni hogy megolvad, csak pl könnyebben meghajlik.. és igen , ha meghajlik, akkor már össze is dõlhet

""hogy robbant is egyet a becsapódó gép(a másodiknál fel is vették), de az égés innentõl végig tartott, egész az összeomlásig."
Ezt tudom. Es ebbol most akkor mi kovetkezik?
Azt mondom hogy a kerozin nagyja az epuleten kivul egett el. Hogy belul mennyi, az jo kerdes, de en azt gondolom hogy nem annyi ami jelentos kart tudott volna okozni meg a butorokkal egyutt sem az acelszerkezetben.
"
A gép a becsapódás pillanatában szétesett, a kerozin nagy része az épületben maradt... de mind1


""Ami pedig az összeomlást illeti, itt a feladat: Számold ki, hogy mekkora mozgási energiával rendelkezik húsz emelet, amely 5 emeleten át szabadon zuhant le! (Megsúgom: sokkal)"
Nem tudom mi az az 5 emelet amit te most itt felhozol.
De persze "sokkal" rendelkezik, de csak azert mert "sokkal" rendelkezik, nem latom be hogy mitol roskadt volna maga ala 10 masodperc alatt az epulet. Ha az epuletek ilyenek lennenek, hogy csak ugy maguk ala roskadnak, akkor nem lenne munkajuk az epuletrobbantassal foglalkozoknak. Eleg lenne valamelyik felso emeleten 2-3 molotov koktelt korbedobalni, es az epuletek egyszeruen osszedolnenek olyan gyorsan mint az ablakon kidobott ko. "


Na ezt a választ nagyon megmosolyogtam.. nagy szerencse hogy nem kell szerencsétlen anyatermészetnek meggyõznie téged minden egyes fizikai törvényrõl... azért mert TE nem látod be miért dõle össze egy épület ha a felsõ 20 emelete ráomlik az alatta lévõkre attól még ÖSSZE FOGY OMLANI..

és azért egy pár millára fogadnék, hogy nincs az a felhõkarcoló ami ha a felsõ 20 emelete zuhanan akár csak 2 emeletet állva maradna...

Egy felhõkarcolóknál 1000 !!! tonnákról beszélünk ám...

Épület rombolásról meg ajánlom figyelmedbe az National G. idevágó sorozatát... de azért elmondom, hogy nem használnak sok, se nagy erejû robbanóanyagaot.. csak pár gerendát robbantanak el és puff már dõl is össze az épület...

Minden statikus szakember számára teljesen egyértelmû hogy miért dõlt össze az a 2 épület, csak úgy ahogy minden ûrhajózással foglalkozó tudós és szakember számára egyértelmû hogy volt holdraszállás!!

Akik a mûsort csinálják, azok wanabe médisztárok, "azthiszemhogyszakértõvagyok" emberkék, és bolondok.. rengetek valódi szakembernek tûnõ nyilatkozik, de ha megnéznéd mit csináltak eddig valójában te se nagyon hinnél nekik 😄

Ja, a nagy televizio bemondta? Akkor biztos ugy volt.

Egyebkent ez melyik discovery channel? Amelyik az egyik musoraban tomjenezte az amerikai M1A1 (Abrams) tankot, hogy meg soha nem lottek ki egyet sem? Csak az iraki haboruban lottek ki kozel otvenet, ezekbol 3-mat 14 ev alatti gyerekek amortizaltak le.

"A gondom ott van hogy ha ket targy utkozik, akkor hogyan lehetseges az hogy a puhabb szedi szet a kemenyebbet?"

Pedig képzeld el van ilyen. Akkor miért van az, hogy mikor az autópályán kivasaltunk 1 fácánt behorpasztotta az elejét? Nem nem mûanyag hûtõmaszk volt elõl.

Egyébként tudtátok, hogy a történelem során csak 3 magasépület omlott össze tûz miatt??? Gondolom nem fogjátok kitalálni hogy melyikek. Az egyik a wtc7-es....a másik kettõ pedig az ikertornyok (legalábbis a hivatalos magyarázat szerint)...hát nem érdekes??
Egy másik érdekes eset: 1945. júl. 28. egy B-25-ös bombázógép eltévedt a ködben és az Empire State Building-be ütközött, 14-en meghaltak, 1 millió dolláros kár keletkezett, de az épület még ma is áll...hmmmm
Bõvebben a LOOSE CHANGE címû dok.filmben, aki nem látta az nézze meg.

> Azt mondom hogy a kerozin nagyja az epuleten kivul egett el. Hogy belul mennyi, az jo kerdes, de en azt gondolom hogy nem annyi ami jelentos kart tudott volna okozni meg a butorokkal egyutt sem az acelszerkezetben.

Olyannyira keves, hogy az osszeomlas elott 20-30 perccel egy kozepkoru no alldogalt a becsapodasi pontnal az egyik szinten. Az egyik felvetelen ki is zoomoltak. Tehat nem volt ott semmifele pokoli hoseg csak k. sok fust.

Aha. Mert a Discovery egyenes adásban ott volt 200 kamerával az épületben? Ha az egyik oldal nem igaz, attól még nem biztos, hogy a másik igaz! Ugyanis, mind a két "feltételezés" (meg a többi pár szár) ugye nagyrészt megvezetés, figyelem elterelés, hogy NE keresse senki se a valós hátteret. Még eszükbe se jusson! Én is láttam filmeket, hogy az épület tulajdonosa milyen jól járt például. Csak nem ragozzák tovább, mert az igazi nyertesek a hadi ipar, és azok a háttérben meghúzódó "emberek", akiknek ez csak egy játék, kb mint a sakk, vagy monopoly.<#wow1><#guluszem1>

Mire gondolsz? Marmint hol az osszefugges a nyiro hatas es az "elvagott" oszlopok kozott?

Nem hûlyeség a nevére nem emlékszem de a lényeg az ez.
Amúgy ha néznétek a Discovey csatornát néha nem lennétek ennyire elrugaszkodva a valóságtól.
Ugyanis ezen a csatornán egy 2 órás filmben bennevolt minden.

A titanikor meg elsüllyeszthetetlennek építették, azt mégis elsüllyedt...

Az ember nem tud összedönthetetlen épületet építeni...

"Itt nem egy-két liter kerozinról van szó, hanem gépenként legalább 60-70 köbméterrõl."
Es ez mit jelent? Tobb kerozik melegebb mint keves kerozin? Nem ertem, ez most mire erv?

"Ha neked lenne igazad, akkor húsz-harminc emelet lángolt volna kívülrõl pár percig."
En nem irtam semmi olyat amibol az kovetkezne hogy az epulet 20-30 emeletenek langolnia kellett volna.

"Ha egyáltalán negnézted volna az eredeti felvételeket, akkor tudnád,"
Nagyon kedves hogy feltetelezed hogy nem lattam azt amirol beszelek... :-)

"hogy robbant is egyet a becsapódó gép(a másodiknál fel is vették), de az égés innentõl végig tartott, egész az összeomlásig."
Ezt tudom. Es ebbol most akkor mi kovetkezik?
Azt mondom hogy a kerozin nagyja az epuleten kivul egett el. Hogy belul mennyi, az jo kerdes, de en azt gondolom hogy nem annyi ami jelentos kart tudott volna okozni meg a butorokkal egyutt sem az acelszerkezetben.

"Ami pedig az összeomlást illeti, itt a feladat: Számold ki, hogy mekkora mozgási energiával rendelkezik húsz emelet, amely 5 emeleten át szabadon zuhant le! (Megsúgom: sokkal)"
Nem tudom mi az az 5 emelet amit te most itt felhozol.
De persze "sokkal" rendelkezik, de csak azert mert "sokkal" rendelkezik, nem latom be hogy mitol roskadt volna maga ala 10 masodperc alatt az epulet. Ha az epuletek ilyenek lennenek, hogy csak ugy maguk ala roskadnak, akkor nem lenne munkajuk az epuletrobbantassal foglalkozoknak. Eleg lenne valamelyik felso emeleten 2-3 molotov koktelt korbedobalni, es az epuletek egyszeruen osszedolnenek olyan gyorsan mint az ablakon kidobott ko.

Tessek utanaolvasni az epuletek es a gepek jellemzoinek, a korulmenyeknek, nem pedig a "ha jól emlékszem" szintu felinformaciokbol a hulyeseget hatvanyozni.

Én még mindig kíváncsi vagyok a wtc7-re, a pentagonra, a sorozatos robbantáshangokra (tûzoltók beszámolóiból kiderül), Bush érdekes reakciójára, az összeomlás furcsaságára, a szabadesés magyarázatára.
Amúgy a légiirányítók nem észleltek semmi gyanúsat? Ha ezeket mind megválaszoljátok, talán közelebb jutunk az igazsághoz...talán

"Azért a repülõket se papírból csinálják. Egy 767-es üresen 81 tonna max tömeg felszállásnál lehet 170 tonnás. És nem gyenge erõhatásoknak kell a levegõbe ellenállnia."
Persze, nem semmi egy repulo, de egy felhokarcolohoz kepest az.

"A becsapódás ereje meg a tömeg és sebesség függvénye."
Persze. De nem ezt firtatom. A gondom ott van hogy ha ket targy utkozik, akkor hogyan lehetseges az hogy a puhabb szedi szet a kemenyebbet? Lasd a merokanal vs. vasuti sin talalkozast. Tok mindegy hanyszaz km/h-s sebesseggel csapodik be a merokanal a sinbe, azt hogy talalkozasnal melyik targy serul meg jobban az nem attol fugg mekkora a merokanal sebessege. Csak attol nem a merokanal lesz a "gyoztes" mert az "nagyon gyors".

"Akkor miért van az, hogy 1 pár kilóméteres aszerioda ha becsapódna a Földbe akkor leradírozná az életet a felszínérõl?"
De az tok mas kerdes hogy az eletet leradirozza-e vagy hogy a Foldet szetveti-e. Ez a pelda nem kapcsolhato a WTC-hez.

"Azt karadod mondani, hogy a felhõkarcolót elõtte átvágták?"
Nem tudom hogy erted, de nem a felhokarcolot vagtak at. A "rasegites" resze az hogy elrobbantjak a tartooszlopokat.

A WTC ha jól emlékszem "csövázas" tervezésû volt, ami a maga korában nagy ujjitás volt. Azért építetteték így hogy több legyen a hasznos tér.
A "csövázas" azt jelenti hogy volt egy közponi rész "akárhány tartó pillérel" ami végigfutott az épületben, és ezekben voltak a liftek.
A többi terhelést az épület legkülsõ részén lévõ fal vezette le.
Ami nagyon erõssé tette az épuletet.(egy más tervezésû épület azonnal összedölt volna a támadásnál.)
Az épületek több olog miatt döltek össze
A legfontosabb a tûz,(mert a becsapódást még túléte)a becsapodásnál megsérült a külsõ és belsõ tartók egy része ami kitartott volna
Csak akkora volt a tûz mértéke, hogy az acél egyszerüen elhajlott az ép részeken is stb stb.( még egy érdekesség, az ilyen épületek tartó acélgerendáit egy spéci tûzvédelmi habbal vonják be, ami jelen esetben sok helyen sérült elöregedett vagy egyáltalán nem is volt)
Mellesleg a tervezõk számoltak repülõgép becsapódásával, csakhogy nem ilyen sebességel.(1957-ben egy gép csapódott a Empire State B. -be.)

Kotozkodsz, meg butasagokat irsz. Most vegyem komolyan amit irsz?
Az ertelmes reszekre a valasz:

"A folyékony benzin nem robban, hanem ég (sztm a kerozin is, de olyannal még nem játszottam). Csak a benzin gõze ég el robbanásszerûen, a folyékony nem."
Nem latom mi koze van a kerdeshez annak hogy a benzin vagy a goze robban-e. A kerdes az volt hogy ha valamit fel akarsz melegiteni, akkor meg lehet-e tenni ugy, hogy csak egy "robbanasnyi" ideig melegited.
Vagy kerdezek mashogy: ha vizet akarsz forralni, akkor ha kelloen turelmes vagy, akkor ugye a gaztuzhelyen az edenyt fel tudod melegiteni, a benne levo vizzel egyutt. De ha nem vagy turelmes, akkor vajon mekkora hohatasnak kellene kitenni a labost hogy a labosban levo viz a masodperc tortesze alatt felforrosodjon? Es ha nem felforralni akarom a vizet, hanem azt akarom (elmeletben) hogy labos 800 fokra melegedjen? Gondolom speicalis korulmenyek kozott a dolog megoldhato. Ahol nem megoldhato, az a WTC akarhanyadik emelete, es amivel nem megoldhato az egy repulogep...

"Szerinted hol robbant/gyulladt be a kerozin? (...) kisrpiccelt az épületen kívülre és ott?"
A felvetelen lathato hogy hol robban fel. Az a hatalmas tuzgomb, es az altala keltett homennyiseg az epuleten _kivulrol_ hogyan melegitette fel az epulet belsejeben levo oszlopokat?
Azt en is irtam _valamennyi_ kerozin bent egett el. De azt senki se tudja pontosan hogy mennyi egett el olyan kozel a tartooszlopokhoz, hogy azokra jelentos hatast gyakoroljon. (Vagy ha van aki tudja, hat mondja.)

"Az egyes szintek feltételezem, hogy..."
"...nem hiszem, hogy az oszlopok..."
Mindenkinek megvan a maga elmelete... Par kommenttel lejjeb mar irtam, hogy a tenyekre lennek kivancsi, mert elmeletbol annyi felet hallott mar az ember. Lasd #104.

Mondjuk én ezen nem csodálkozom. Láttad már a londoni olimpia logofilmjét?
az is jó drága volt, és olyan gagyi mint valami 70es évekbeli rossz scifi bevezetõje... és nem csak a tartalma hanem a külcsin is

Jah azt is hallottam már a WTC tartóoszlopai egyfajta termit reakció miatt olvadtak meg...
http://www.youtube.com/watch?v=oEoKhyXKWxQ

A másik érdekesség, h az mégis hogyan lehet h "csak" 3000-n haltak meg összesen amikor ez egy keddi munkanapon történt... Olyankor hányan is szoktak dolgozni a világ kereskedelmi központban??? (az is igaz lehet h egy része a dolgozóknak kitudott menekülni, de...)

A WTC-el történt eseményeket még viszonylag meg lehet magyarázni, de nekem valaki azt mondja már meg, h a pentagonnál hova lett a gép és mégis ez a videó mégis miben "hazudik"?!?!
http://www.pentagonstrike.co.uk/pentagon_hu.htm#Main
Elõre is köszönöm.

> Ja és mégegy: a repülõgépek fö építési anyaga még mindíg az alumínium, illetve különféle mûanyagok, kompozitok. Ezek ezer fokon egyszerüen elégnek.

Sot, fospuha halmazallapotukbol adodoan meg acelvazas felhokarcolokat is rombolnak. <#smile>

> 1. Igaz ugyan, a kerozin (azaz a gõze) kb. 800 fokon gyulad meg, de égéskor bõven eléri az ezer fok feletti tartományt is.

Ami ugye nem jott letre oxigen hianybol fakadoan, helyette a nagy resze elegett az epuleten kivul a becsapodast kovetoen.

> 2. A szerkezeti acél összetételétõl függõen 1300 fok és 1470 között olvad meg, de a szilárdságát már 800 fok körül elveszti.

Olyannyira, hogy egy felhokarcolo 1-2 oraig meg all, majd gondol egyet aztan 10mp alatt omlik ossze.

> 3. Mindkét torony úgy omlott össze, hogy a felsõ 15-20 emelet rároskadt arra 4-5 szintre, ahová becsapódott a repülõgép, és az alatta lévõ szinteket a mozgásban lévõ épületrész egyszerûen összenyomta.

Meghozza szabades mellet (10mp) teljesen szabalyosan, fuggoleges iranyban.

> 4. A szimulációt informatikusok tervezték, nem építész-robbantók. Könnyen tévedhettek, nem kifejezetten a szakterületük.

A szimulaciot valos fizikai szimulatorok vegeztek nem pedig animatorok. Ezert hivjak szimulacionak, nem pedig animacionak. Mivel mar masodszorra irom le a gyengebbek kedveert elmondanam, hogy a ketto kozott mi a kulonbseg. Az animacioban a fizikai jelensegeket keszitik el majd lekepezik, a szimulacioban pedig fizikai parametereket hataroznak meg, majd az ott lathato esemenyeket az ott vegbemeno fizikai szamitasok eredmenyei generaltak. Vagyis amit ott latsz az a valosag, nem pedig holywood.

> 5. A hatvanas évek végén a Fekete Szeptember, és más arab terrorszervezetek jópár repülõgépet eltérítettek, párszor többet is egyszerre. Fõleg az El-Al gépeit.

Egeszsegukre.

> 6. Az eltérített repülõgépek szinte kivétel nélkül utasszállítók, azokra a legkönnyebb feljutni.

Tehat nem igaz a mese, hogy utasszallitok tamadasara nem voltak felkeszitve.

> 7. Sohasem szabad az emberek rosszindulatát, és ostobaságát alábecsülni. De a hülyeségüket sem!

Egyetertek.

"A szimulációt informatikusok tervezték, nem építész-robbantók. Könnyen tévedhettek, nem kifejezetten a szakterületük."

Ebbõl látszik, hogy nem értesz a numerikus szimulációkhoz, nem saját programot írtak (bár szubrutinuokat tehettek bele), hanem kereskedelmi forgalomban használatos méröki progikkal dolgoztak (valszeg), csak kapcsolt üzemmmódban használták õket. Kizárt, hogy saját numerikus megoldójuk lett volna, mert több száz ember ír egy ilyen progit évekig.

Van fogalmad arról, hogy mi az a numerikus szimuláció??

""3. Mindkét torony úgy omlott össze, hogy a felsõ 15-20 emelet rároskadt arra 4-5 szintre, ahová becsapódott a repülõgép, és az alatta lévõ szinteket a mozgásban lévõ épületrész egyszerûen összenyomta."
Lehet hogy osszenyomta az emeleteket (bar el nem tudom kepzelni hogy ez hogyan lehetseges), na de mi torte darabokra a fuggoleges oszlopokat?"

Ez egy epuletbontasoknal hasznalt technika, ha sporolas miatt nem akarjak az osszes szintet meggyengiteni. Eleg egy szintet annyira meggyengiteni, hogy a folotte levok raroskadjanak. Mivel az oszlopokat az epites soran emeletenkent szerelik be, ezert ezek nem alkotnak merev vazat, hanem a fodemnel kapcsolodnak ossze. A wtc egyebkent is gyartasi hibas volt, mar evekkel korabban tudtak, hogy a fodem-oszlop kapcsolodasi pontok tul gyengek, tovabba hogy hianyzik a tuzallo burkolat jo resze. A masik problema hogy a wtc tornyoknak az empire state-el ellentetben nem volt belso vaza (oszlopsorai), es a kulso vaz is csak 10 szazalekkal lett tulmeretezve. Tehat eleg valahol kiutni 10%-nyi kulso oszlopot az egyik oldalon es mar is dol az egesz. (lasd kartyavar, ahol a kvazi fuggoleges oszlopokat ugyancsak a visszintesek tartjak ossze) A repulok a legnagyobb kart a hajtomuveikkel tettek mivel azok a legtomorebb elemeik. A gepek egyebkent nemreg szalltak fel, tehat manjdnem maximalis felszallosullyal es uzemanyagszintel repultek neki a tornyoknak.

Egyebkent a merenyloknek szerencsejuk volt, ha a masodik gep nem veti el a rafordulast es nem veszit magassagot akkor feljebb csapodik be es a ket torony megmarad, mert a felso reszek sulya nem tudta volna osszenyomni a serult szinteket. Az, hogy az elso osszeomlas elvitte a masik tornyot is csak azert volt, mert kozos alapra epultek, es a lokeshullam atterjedt a korabban serultre is. Mindezeken tul az egyik wtc epulet mar eleve meg volt serulve, amikor kirobbantottak benne 3 garazsszintet es ezt sem hoztak utanna teljesen helyre.

"100 fokon lévõ acélszerkezet"

1000 fokon

"Ergo az oszlopoktol X tavolsagra ferobbant kerozin hogyan melegithette fel az oszlopokat? Ez rejtely marad."

Senki nem mondta azt, hogy attól melegedtett volna fel a maradék oszlop. Ha így lenne abba a pillanatba összedõl az épület. De nem ez történt. Hanem tûzet fogtak a bent lévõ dolgok égtek és égtek. És akkor ott bent pokoli hõ keletkezik. Nem kell megolvadnia az acélnak ahhoz, hogy az épület összedõljön. Ez nem úgy néz ki, hogy az 100 fokon lévõ acélszerkezet még betonstabilan áll de 1300-on hopp varázsütésre megroggyan.

Tegyél be 1 csokit a hûtõbe. Vedd ki és elég nehéz eltörni. Majd ahogy melegszik fel egyre könnyebb. Annál se úgy van, hogy amíg nem folyik a csoki ugyan olyan nehéz lenne eltörni. Fokozotatosan veszít a szilárdságából

"Az is megvalaszolando kerdes szamomra, hogy mit keres ugyanezeken az oszlopokon egy szep atos iranyu heges szelu "vagas"."

Nyíró hatásról hallottál már?

Itt nem egy-két liter kerozinról van szó, hanem gépenként legalább 60-70 köbméterrõl. Ha neked lenne igazad, akkor húsz-harminc emelet lángolt volna kívülrõl pár percig.

Ha egyáltalán negnézted volna az eredeti felvételeket, akkor tudnád, hogy robbant is egyet a becsapódó gép(a másodiknál fel is vették), de az égés innentõl végig tartott, egész az összeomlásig.

Ami pedig az összeomlást illeti, itt a feladat: Számold ki, hogy mekkora mozgási energiával rendelkezik húsz emelet, amely 5 emeleten át szabadon zuhant le! (Megsúgom: sokkal)

Azért a repülõket se papírból csinálják. Egy 767-es üresen 81 tonna max tömeg felszállásnál lehet 170 tonnás. És nem gyenge erõhatásoknak kell a levegõbe ellenállnia.
A becsapódás ereje meg a tömeg és sebesség függvénye. Azért elég rendesen függ a sebességtõl. Akkor miért van az, hogy 1 pár kilóméteres aszerioda ha becsapódna a Földbe akkor leradírozná az életet a felszínérõl? 10 kilóméter kiterjedés lófing a Földhöz képest még Magyarországhoz képest is.

"Az is megvalaszolando kerdes szamomra, hogy mit keres ugyanezeken az oszlopokon egy szep atos iranyu heges szelu "vagas"."
Azt karadod mondani, hogy a felhõkarcolót elõtte átvágták?

Túl sok Cobra 11-et nézel. A folyékony benzin nem robban, hanem ég (sztm a kerozin is, de olyannal még nem játszottam). Csak a benzin gõze ég el robbanásszerûen, a folyékony nem.

Szerinted hol robbant/gyulladt be a kerozin? Volt olyan kedves, kisrpiccelt az épületen kívülre és ott?

Ha bevisszük a szobába a kísérletet, anyu örülne neki? Vagy féltené a bútorokat? (Hány fokon ég egy komplett irodaberendezés, ha meggyújták?)

Mi törte össze az oszlopokat. Hát az emeletek. Az egyes szintek feltételezem, hogy az oszlopokon rögzülnek. Na ha én ráejtek egy szintre (betonlap) húsz másikat, nem hiszem, hogy az oszlopok, amik tartják azt, jól viselik. Azt hogy hogy viselkednek, most már max csak szimulálni (khmmm...) lehetne..

mondjuk ebbe valoszinu jo sok pénz volt, ahhoz képest jo gagyira sikerült.

hogy te milyen barom vagy. már bocs.

1,2:
-Nincs arra nezve bizonyitek, se elfogadhato (logikus) elmelet hogy a kerozin a tartopillerek kozeleben egett el. A felvetelek jol mutatjak a nagy mennyisegu kerozint ami az epuleten kivul eg el. Vajon ebbol mennyi jutott el az epulet belsejebe? Vannak ra elmeletek. Bizonyitek? Kevesebb.
-Nem tudom hany fokot er el a kerozin eges soran, de szerintem nincs jelentosege. Ez egy robbanas volt. Legyen a feladat az, hogy probaljunk meg pl. vizet felforralni valamilyen robbanassal. Azaz pl.: melegitsunk fel ugy egy edenyt, hogy alateszunk benzint, es begyujtjuk. Erdemeny? Bumm. Az edeny vajon mennyire lesz forro? Valamennyire biztos az lesz, nade az edeny homerseklete biztosan nincs aranyban azzal a hofokkal amin a robbanas alatt a benzin elegett. Ergo az oszlopoktol X tavolsagra ferobbant kerozin hogyan melegithette fel az oszlopokat? Ez rejtely marad.
-Szoval hofok szvsz nem igazan lenyeges, viszont a robbanas maga mint ero azert jelentos lehetett. Ettol fuggetlenul a robbanas ereje szerintem kozel se eleg ahhoz hogy a tartooszlopokra jelentos hatassal legyen. Mindig azt mondom, hogy forditsuk meg a dolgokat. Ne az legyen a kerdes hogy a robbanas meg tudta-e gyengiteni az oszlopot. Legyen a feladat az, hogy adott egy vasuti sin darab, es "gyengitsuk" meg oly modon hogy kerozint robbantunk be mellette par meterrel (!). Ez egy kicsit lehetetlen feladatnak tunik. Az a robbanoszer ami egy ilyen aceldarabot meg is tud gyengiteni, milyen hatast gyakorol akkor, ha a celtargytol tobb meterre robbantjuk fel? Elenyeszot. Max arrebbloki.
Mondjuk a robbanas erejet jo mutatja hogy a becsapodas felett es alatt nem nagyon szakitotta le a kulso, gyenge elemeket, de az elmelet szerint kozrejatszott abban hogy az ennel tavolabb, az epulet belsejeben levo tartooszlopokat meggyengitse. Igy szerintem a robbanas ereje se jon igazan szamitasba.

"3. Mindkét torony úgy omlott össze, hogy a felsõ 15-20 emelet rároskadt arra 4-5 szintre, ahová becsapódott a repülõgép, és az alatta lévõ szinteket a mozgásban lévõ épületrész egyszerûen összenyomta."
Lehet hogy osszenyomta az emeleteket (bar el nem tudom kepzelni hogy ez hogyan lehetseges), na de mi torte darabokra a fuggoleges oszlopokat?

Tudjátok a történelmet mindig az írja, akinél a pénz és a hatalom van...
(Hogy a médiát már ne is említsük)

Csak kikívánkozott belõlem...
Sok itt az olyan, aki mindent elhisz, csak nyomtatva legyen.

Sajnos az olyan ember aki nem a médiában elhangzó általános igazságot hiszi el, hanem tényleg utánanéz, gondolkodik (netán ért hozzá) azt hülyének tartják általában. Úgyhogy miért írsz ilyen hülyeségeket ide?! <#vigyor2>

És azt hogy magyarázzátok ki, hogy 9.11-én a dolgozóknak (legalábbis egy bizonyos kisebbségnek) mondták elõtte nap hogy ne menjenek be dolgozni?

És mi van, ha az egész egy elõre megtervezett forgatókönyv szerint zajlott, és egy nagyon fontos ürügy lett az arab országok lerohanására (egy bizonyos ázsiai ország nyomására).

Ja és mégegy: a repülõgépek fö építési anyaga még mindíg az alumínium, illetve különféle mûanyagok, kompozitok. Ezek ezer fokon egyszerüen elégnek.

Van néhány gondolatom, ami talán érdekel benneteket is.


1. Igaz ugyan, a kerozin (azaz a gõze) kb. 800 fokon gyulad meg, de égéskor bõven eléri az ezer fok feletti tartományt is.
2. A szerkezeti acél összetételétõl függõen 1300 fok és 1470 között olvad meg, de a szilárdságát már 800 fok körül elveszti. Hengerléskor, kovácsoláskor sem hevítik az anyagot jobban fel.
3. Mindkét torony úgy omlott össze, hogy a felsõ 15-20 emelet rároskadt arra 4-5 szintre, ahová becsapódott a repülõgép, és az alatta lévõ szinteket a mozgásban lévõ épületrész egyszerûen összenyomta.
4. A szimulációt informatikusok tervezték, nem építész-robbantók. Könnyen tévedhettek, nem kifejezetten a szakterületük.
5. A hatvanas évek végén a Fekete Szeptember, és más arab terrorszervezetek jópár repülõgépet eltérítettek, párszor többet is egyszerre. Fõleg az El-Al gépeit.
6. Az eltérített repülõgépek szinte kivétel nélkül utasszállítók, azokra a legkönnyebb feljutni. A teherszállítókhoz sokkal nehezebb hozzáférni, és kevesebb potenciális túsz van rajtuk.
7. Sohasem szabad az emberek rosszindulatát, és ostobaságát alábecsülni. De a hülyeségüket sem!

Szerintem meg úgy építenek meg egy házat, fõleg egy felhõkarcolót!!! hogy az semmi esetre se dõljön össze

ezt a kamut!

játszható verzió nem készül?

Azert az egesz tortenetet nem lehet leirni, foleg azert nem mert nem tegnap lattam/olvastam ezeket az anyagokat.

Ami megmaradt bennem az a fo tartopillerek osszeomlasat megkerdojelezo szál. Tolem akár akárhány emelet is osszedolhetett (de mondjuk nem ugy ahogy a felveteleken latszik), de azert a fuggoleges oszlopok kerdese nyugtalanit. Azt nem latja senki bizonyithatonak (vagy mondhatjuk ugy is hogy ertelmesnek) hogy a tartopillerek (amik nem gyufaszal vastagsaguak) mitol estek olyan "apro" kis darabokra, hogy egyik se allt ki tobb tiz meter magasan fuggolegesen a foldbol? Az is megvalaszolando kerdes szamomra, hogy mit keres ugyanezeken az oszlopokon egy szep atos iranyu heges szelu "vagas". Mi okozhat ilyen roncsolodast ezeken a massziv aceldarabokon azon anyagok kozul ami a WTC-ben valamit a repuloben volt? (Attol eltekintve hogy a repulo akarhany(szaz) meterrel a heg felett csapodott az epuletbe, es nem a "vagas" kozeleben.)
Semmi. Hol a hivatalos verzio arra nezve hogy ezek a massziv oszlopok miert nezneki ki ugy mintha valaki atlosan "atvagta" volna oket? (Nem vagtak azt, csak ugy nez ki.)

A repulo biztos nem okozott se nem ekkora se nem ilyen jellegu serulest. Ha a fantaziamra van bizva a dolog, akkor par ilyen oszlop es egy repulo talalkozasa a valosagban ugy nez ki mint a nem olyan regi Top Gear-ben a vonat es a Renault Espace talalkozasa. A vonat megy tovabb, "meg se erzi" az utkozest, a kocsi meg kilapul. Mikor egy bohom nagy epulet utkozik egy repulovel, amely repulo szerkezete ugy van kitalalva hogy konnyeden szelje a levegot (!) es egyaltalan nem ugy van tervezve hogy konnyeden szelje az aceloszlopokat, akkor hiaba a nagy sebesseg, nem a repulo fogja elkaszalni az oszlopokat, hanem epp forditva. Tolem akar minden mast is osszezuzhat minden letezo iranyba, nem erekel, de azokat az oszlopokat amik ezt a hatalmas epuletet tartottak, egyszeruen el nem tudom kepzelni hogy felbe tud csapni egy repulo.
A sebesseg se mervado. Ha azt kerdeznem, hogy fel lehet-e gyorsitani egy felhokarcolot olyan sebessegre, hogy mikor az eltalal egy utasszallito repulogepet akkor a felhokarcolo torik kette es nem a repulo, akkor erre mi lenne a valasz? Hogy ez lehetseges? Pedig nem az. Ennek szerintem eselye sincs.
Egy merokanalat se lehet soha felgyorsitani annyira hogy atusse a vasuti sint keresztbe. Vagy megis? :-)
De ez csak az en hozza nem erto fantaziam vizioja. ;-)