22714
nincs egy normális lány, aki nem csak külsőleg hanem belsőleg is kibírható
-
#3178
Hát, a randi lényege, hogy megismerjétek egymást, nem? -
#3177
talán, de ha meg nem ismerem akkor ugyse jön el... (illetva, ha ő nem ismer)
-
#3176
Elhívod ide-oda, hamar kiderül a dolog... -
#3175
Na jó, de ahoz azért idő kell hogy ilyen szintre eljuss és rákérdez, hogy mégis mivan. Akkora meg már nem idegen, ismered ő is téged. Ha ismered akkor meg elég nehéz csak ugy mintha misem történt volna tovább állni...
-
#3174
És ha kiröhög, akkor mi van? Mondd magadban, hogy ez is csak egy buta liba kigyúrt kopaszoknak, majd állj tovább. A lényeg a nagy számok törvényében van, és ez tényleg nagy igazság: minél többet ismerkedsz, annál biztosabb, hogy előbb-utóbb össze fog jönni :) -
#3173
Meg kell krédezni...?
nőknek velem ellentétben van önbizalmak nem mondanák, meg ha netán ugy is lenne... inkább még pofán röhögnének hogy ők legyenek fölénybe...
-
#3172
Az olyan "barátok" akiket igazábol nem is érdkelsz, azok nem barátok...
nálam van olyan kategoria, hogy ismerős, haver meg barát...
ha valakivel jóba vagyok akkor ismerös, ha jóban vagyunk akkor haver, barát kategoriában van 1 talán még egy ember. Nem kell mindenkire azt mondani hogy barát, hogy megbiz benne és közben le se szar, vagy érdek van a dolgok mögött. Legyen egy vagy kettő de akkor azokra számithatsz és nem vágja át a fejed.
Persze mondták már ezért, hogy mert "milyen vagyok," meg milyen buta felfogásom...
A hogy vagy, mizu stb. dumáktól falramászok én is, föleg, ha tudják hogy nem vagyok túl jó paszban de azért csak megkérdezik... aztán ha nem adok értelmes választ akkor bunkó vagyok.
Volt nekem is hasonló esetem egy lányal. Mindig olyan érdekesen viszonyult hozzám, jóba lettünk MSN-en rengeteget beszélgettünk és meg biztam benne, talán ő is bennem. De 10/9 alkalommal én irtam neki, ő magátol nem igen írt. Néha eröltetett volt az egész máskor egész jól elbeszélgettünk. Problémáit is elszokta mondani, bár nagyon eröltetve. Folyton az volt, hogy "inkább mesélj valamit te"...
Ahogy megismertem kezdtem azt gondolni, hogy milyen különleges, rendes lány stb. (azt végén pofára esés nem kicsit nagyon... naivitás már megint)
Suliban volt, hogy köszönni is alig akart, máskor pedig hogy benne megbizhatok, "hisz barátok vagyunk" szöveg.
Aztán mikor barátnőivel tervézték hogy elmennek valahova bulizni, akkor hogy oké de mennyek el én is stb.
Aztán persze a dolog itt megáll, sose jutottunk el sehova se.
Ha valami aproságon öszevesztünk elmondott minden féle szar szemétnek, máskor meg mikor én mondtam magamra akkor azon sértödött meg, hogy megint magamat mocskolom, meg ne legyek ilyen stb. sokszor azon sértödött meg, ha bocsánatot kértem...
Aztán hirtelen egyik naprol másikra megváltozott, onét meg csak romlottak a dolgok...
Még anyit a barátság dologhoz... ha megkérdezek valamit akkor az igazat mondják, ne azt amit mondani kell vagy ami jobban esne nekem...
mert ha pofámba hazudnak szarabbul esik mintha a fájdalmas igazságot hallanám... -
#3171
Valóban egészen érdekes dolgokat írsz. Sajnos ha tetszik egy nő, akkor - még ha jó emberismerő is az ember - hajlamos rosszul levenni a reakciót (tetszek neki/nem tetszek neki/néha kicsit ezt gondolod, kicsit azt). Sajnos ez mindig így lesz, csak egy módon tudhatja meg az ember: meg kell kérdezni (és remélni, hogy nem beszél félre). -
#3170
Engem néha az lep meg, hogy van olyan lány, aki tetszik nekem, és nincsen barátja. Először sosem értem, hogy miért. Aztán amikor kiderül h miért, akkor azt mondom, hogy "Aha".
Én a legfontosabb dolgoknak a szeretetet, a megértést, a gondviselést tartom, ezek nélkül nincsen őszinteség, illetve szerelem, vagy éppen barátság.
Nem kevés "barátomnál" figyeltem már meg azt az, hogy csak azért törődik velem, azért hív el ide-oda, azért érdeklődik felőlem, mert azt látta, hogy ezt "így kell csinálni". Igazából nem érdekli, hogy mi van velem, nem érdekli, hogy én mit gondolok, mit érzek, azért keres meg, mert így letudhatja a kötelező "barátokkal megyek ide-oda" dolgot.
A leggusztustalanabb dolog az, hogy az ilyen emberek képesek elhitetni veled, hogy a barátaid. Nehéz átlátni rajtuk.
Van, akinek ez elég. Őket csak sajnálni tudom. Nekem nem. Éppen ezért gyűlölöm a "Hogy vagy?", "Mi van veled?", "Mi a helyzet?" jellegű kérdéseket, mert ezekből már le lehet mérni, hogy mennyit számítasz valakinek.
Ha egyszer megkeres téged valaki, akinek tényleg fontos vagy, nem fog olyat kérdezni, hogy "Mi a helyzet?".
A barátok mindig valamiféle konflikthelyzetben mérettetnek meg.
Nahh, a lényeg az, hogy én ismerek ilyen lányt. Szép lány, helyes az arca, jó az alakja, kedvesnek, aranyosnak látszik. Valamikor talán éreztem is valamit iránta. Úgy éreztem, ő is érez irántam valamiféle barátsággal vegyes nemtommit...intimebb vonzalmat...aztán idővel rájöttem, hogy ő nem akar, és valószínűleg soha nem is akart tőlem semmit...sem a barátom nem akart lenni, sem mást nem akart tőlem...és nem értettem, hogy akkor miért talál meg MSN-en, miért mondja, hogy fussunk össze valamikor (persze később általában kiderült, hogy a lefixált időpontban mégsem fog ráérni, persze, lol)...igazából...sosem tudtam vele beszélgetni sem, mert nyomta az ahákat, perszéket, hűűű-ket, az "az durvákat", és közben nem is nagyon nézett rám. Állandóan telefonálgatott miközben beszélgetni próbáltam vele, és ez engem kurvára idegesített. Néha már ott tartottam, hogy kifakadok, és otthagyom őt egyedül, mert idegesített és fájt, hogy hülyére vesz.
Éppen azért, mert ismertem egy másik arcát is, ami-bár szintén nem volt valódi- szimpátiát, intim vonzalmat ébresztett bennem.
Szóval a durva az, hogy azért találkoztam vele többször, mert néha viszont képes volt egy időre elhitetni velem, hogy nem azért van itt, mert "Mi a helyzet", hanem miattam...
Én azt gondolom, hogy az ilyen emberek csak konflikthelyzetben mutatják meg az igazi arcukat, amely általában olyan förtelmes, hogy az ember a felismerés után úgy érzi magát, mintha megerőszakolták volna...
Nekem nem kellenek ilyen "barátok"...az ilyen embereket hívom "fals figuráknak"... -
#3169
Hát iskolán kivül mindent komolyan veszek...
a változás jó, de nehéz...
-
#3168
Megkell tanulni a váratlan helyzetekben jól reagálni, és nem sokat tétovázni... Ez pontosan így van.
én mindent komolyan veszek van amit komolyan kell venni, de néha el kell tudnod engedned magad. Én ilyen vagyok. A munkám során nem ismerem a tréfát, de magánéletben megpróbálok lazítani (nem is szeretek munkatárssal randizni, mert munkában eléggé "kemény" vagyok és bárkit le tudok b@szni ha megérdemli, még egy barátnőt is)
én elmondom magamat mindenféle szarnak Ezt azért ne! Ez az aláírásodban is benne van, magadnak soha nem bocsátasz meg. A jó tulajdonságaidnak örülj (biztos van), de fókuszálj a rosszakra. Legyél tisztában a hibáiddal, de azért, hogy tudjál rajtuk változtatni. -
#3167
Én egy régi barátom álltal kerültem bele a társaságba, aztán végülis mind ketten kikerültünk szerencsére. Igaz a srácnak kicsit jobb a természete mint nekem, könyeben veszi az akadályokat, igy nem itt tart ahol én, holott volt nálam sokkal lejebb is... -
#3166
Megkell tanulni a váratlan helyzetekben jól reagálni, és nem sokat tétovázni...
önbizalom hiány... hát pl természettől is függ... én mindent komolyan veszek sajnos, nem tudom mikor mit miért mondanak mások, igy lehet hogy viccből mondják de én magamra veszem... meg aztán nem csak nő ügyek végett alakulhat szerintem ki, amugyis bármilyen csalódástól kudarctól, lehet az bármilyen apró és jelentéktelen... sok kicsi sokra megy...
Én olyan szinten vagyok hogy még más jót mond magára én elmondom magamat mindenféle szarnak, mert igy gondolom. -
#3165
ez a társaág sosem volt kifejezetten balhés.általában csak annyi baj volt velünk hogy szívtunk :D ezt sokan nem bírják elviselni...
1 emberrel tartom a kapcsolatot, vele jó barátok voltunk, segítettünk egymáson ahogy tudtunk.a többiek ugyan azt csinálják mint régen...butára itták/szívták magukat, elviselhetetlenek számomra! -
#3164
Köszi, megállt az önbizalom csökkenésem mára.
Egyébként ez az egész helyzet kb. olyan mint mikor a 10-11 éves kissrácokat elkezdik érdekelni a kocsik, aztán hogy nekik ez meg az kell meg vezetni akarnak... háhá 17 éves korod után... addig ne akarj semmit. -
Jacky #3163 Egyetértek. Ilyenkor oda kell menni és segíteni. És ne érdekeljen, hogy mások mit szólnak!
Miért, utána is ott lesznek majd mindíg, hogy beszóljanak? 2 perc és új dolgon röhögnek majd.
Boldogok a lelki szegények..
Most gondold el, és ha az volt életed nagy lehetősége? És te kihagytad?
Szóval legközelebb segíts! És ne tántorítson el senki. Hajrá, hajrá
-
#3162
Az önbizalomhiány csak az elutasítás és a kudarctól való félelem miatt alakul ki. Ezeket aránylag könnyű kigyógyítani, ennél sokkal rosszabb lelki problémák is vannak.
Azt kell megtanulni, hogy hogyan "ne" gondolkodjunk. Mint pl. a csaj akinek a fejére esett a virágcserép. Oda kellett volna menni segíteni. E helyett te elkezdtél gondolkozni: miért menjek oda, engem is ki fognak röhögni, mit mondjak neki, stb. stb. -
#3161
Kilencedikes voltam mikor rosz társaságba keveredtem, ott mindenki tolta a drogot meg nap nagyrészét kocsmába töltötték... hát akkor voltak érdekes húzásaim egykétszer összecsomagolták anyámék a cuccaimat... de aztán rájöttem, hogy milyen az a banda, még havernak se mondhatók. (volt hogy megismerkedtem egy lányal discoban odajött az egyik ilyen havernak mondott alak hogy hagyam a csajt mert jolesz majd a xy-nak... aztán a lány is elküldte őket akkor jött a balhé.) kb másfél év után elkezdtem elszakadni tőlük, most már ugyvagyok, hogy ha buszon látom is öket mintha nem is ismerném egyiket se. Lényeg, hogy tudom milyen irányba is mehettem volna de nem akarok, most itthon ülös önbizalomhiányos vagyok. De talán nem vagyok egy utolsó szemétláda szar alak. -
#3160
Pedig abszolút jól látod a helyzetet. -
#3159
Hát ha megnyugtat nálam is ez a helyzet...
csak probálkozás meg pofára esés volt. Én is mindig olyan nőktöl akartam valamit akiktől nem kellene, mert idősebb van barátja és esélytelen a dolog.
Egyrészt korosztálybeli nőknél amugyis esélytelen a dolog mert mindegyik legalább 4-5 ével idősebb fiút akar...
ilyen 12-13 éves kis lányoknál lehet, hogy lenne is talán esély, de nem vagyok pedofil... meg ugye 20-22 év alatt nem igen van normális nő...
Persze lehet az is, hogy csak kifogást probálok találni arra, hogy miért nem tudok találni magamnak egy nőt... :S -
#3158
Hát igen késön döbbenek rá, hogy talán mást kelett volna csinálni... :S -
#3157
nálam is ez volt kb, csak én már gimi 1. osztályban napi szinten szívtam...aztán speed, laszti, stb...17 évesen lett egy nagyobb gondom belőle (kékfény), de jó hatással volt rám.most 22 éves vagyok van normális melóm, kocsim és van van barátnőm is több mint fél éve. sikerült összeszedni magam elég rendesen szerintem :D -
#3156
Ez érdekes egyébként...nálam az "ereszdelahajam" korszak 18-19 magasságában indult be igazán, persze előtte is sokat buliztam, piáltam, de akkoriban én is csak azért, hogy jól hazavágjam magam...
Aztán utána jöttek a csajok, és utána már drogoztam is, még többet piáltam, nem jártam suliba...úgyhogy sikerült magam teljesen hazavágnom kb. 21 éves koromra... -
#3155
Úúúúúú....Cukifiú...XD
Igen, szerencsére én is előnyömre változtam majd minden tekintetben...
Egyébként az esztétikai érzékem elég későn fejlődött ki...
Kb. 18 éves koromig nem nagyon létezett számomra olyan, hogy szép, vagy csúnya...illetve...nyilván tisztában voltam ezen fogalmak jelentésével, de csak szélsőséges értelmezésükben...
Azelőtt nem igazán tudtam árnyaltan gondolkodni...
Ma már nyilvánvaló, h a szépség egy olyan megfoghatatlan akármilyen valami, ami a külcsínen kívül magában foglalja a mimikát, a beszédet, és a viselkedést is...
Jesszum hány olyan külsőre fullos csajt ismerek, akiket szöges léccel ütnék jó sokáig, annyira elviselhetetlen a modoruk, mocskos a szájuk, ostobák...
-
#3154
Hasonló cipőben járok én is. Tíz évvel ezelőtt a pia, a zene és a bulik érdekeltek (kemény rocker voltam). Nem foglalkoztam a csajokkal, csak azzal, hogy hétvégén kiüssem magam.
Úgy 18 éves koromban változtam meg és kezdtem csajozni, bár rögtön az első kapcsolatom hosszúra sikerült. Most 26 éves fejjel nyomom a dumát minden nőnek és egy hónap alatt több nő telefonszámát szereztem meg, mint 12-20 éves korom között.
Mások szerint, ahogy idősödök egyre vonzóbbá válok, külsőleg és belsőleg is.
-
#3153
Egyébként ahogyan az ember idősödik, úgy jelennek meg szépen fokozatosan azok a karakterisztikus, férfias vonások a személyiségében (nem a külsejében), amelyeket az érettebb csajok olyan vonzónak találnak.
Érett csajok alatt 22+ fölötti korú csájokra gondolok elsősorban...
Ha esetleg nem ment a csajozás fiatalabb korban, mert mondjuk külsőleg nem voltál túlságosan attraktív, vagy éppen nem volt elég önbizalmad, viszont felnőtt korodra erős, karakterisztikus személyiséggé lettél, az nagyon sok csajnak bejön.
Én tini éveimben elég befordult figura voltam, gátlásaim is voltak, sokáig nem is csajoztam, p*ncit csak képen láttam XD. Kicsit talán féltem is a csajoktól. Volt olyan, hogy rám mart egy csaj, én meg egyszerűen nem foglalkoztam vele...aztán...ma meg már...ha nem vok csajok közelében, minden bajom van... -
Jacky #3152 Szerintem 18 körül még nem gáz ez. Persze, jó lenne, de ha megteszel mindent érte és mégsem sikerül, akkor nem vádolhatod magad. Majd összejön, csak próbálkozz!
Ja és ne add fel az alapvető elvárásaidat! Ezzel nem azt akarom mondani, hogy legyen egy csomó elvárásod, mert akkor tényleg nem lesz kapcsolatod. Csak azért néha ésszerű kompromisszumokat kell kötni. Lehet, hogy nem lesz modellnek kinéző csaj, de tudsz majd vele értelmesen beszélgetni több év múlva is és elviheted bárhová..
Még a szex is jobb egy normális, okos lánnyal. Azért is, mert nem egy éjszakára fog kelleni és odafigyel rád is, nemcsak magára. -
#3151
Te lehet, hogy csak olyan lányokra buksz, akiknek van pasija? Mert az izgalmasabb?
Lehet, hogy egy kicsit gonosz dolog, de attól, hogy még van barátja, szerintem próbálkozhatsz, főleg a fiatalabb korosztálynál, mert lehet, hogy a csajszi csak egy jobbra vár, aki éppen lehetsz te is! -
pecspapi #3150 menj ki horgász tóra a tó tulaja mindik hozzzz jóó csajokat.azoknak nincsen barátjuk.én is tegnap ott volt 2-ö bombáázo de nem haraptam rájuk mert utána kérdeztem meg a tulajtol van-e haverjai a csajoknak -
csgj #3149 Én mindig úgy szívom meg, hogy az a lány, aki tetszik, már jár valakivel. Egyszerűen nem találok olyan valakit, aki bejön, de nincs barátja. Tiszta őrület... Habár volt egy olyan, amikor tavaly novemberben megismerkedtem egy csajjal, de később derült ki, hogy barátja van. Aztán a végén már ő nem akart elszakadni tőlem, de csak barátságot akart. Most úgy állunk már kb 3 hónapja, hogy nincs pasija, és csak baráti kapcsolatban vagyunk. Már én sem akarok többet tőle...
Szóval, egyszerűen nincs szerencsém. Állandóan keresem a csajokat, próbálkozom, mégsincs gyümölcse. 18 évesen még sosem volt barátnőm. Na ez gáz. De persze nem azért érzem miatta rosszul magam, mert gáz... :P Hanem azért, mert vágyom rá -.- -
Wittgen #3148 Öregem, életed lehetőségét szalasztottad el. Sérült, bajba jutott csajjal való törödés mindig hálás feladat, ami nem marad viszonzatlan :) -
#3147
Hát tudom, hogy nagy marha vagyok...
Mulkor sétáltam a városban, hallom hogy valami csörömpölés meg sikit valaki és a keresztező utcában sétált egy csaj akinek a fejére esett a 2-3. emeletről egy cserepes virág (de nem műanyag cserepes) hát akkor is rosz volt nézni szegényt szédült stb. fogta fejét, jó nagy ütést kaphatott... szembe volt egy kávézo kint ültök azok emg csak röhögkted, pedig 30 év közötti emberek voltak kint...
Leányzó 23-25 körül lehetett kb. Eleve nem azét mentem volna oda, hogy lehet valami a dolgobol, de aztán nem mentem mert még a végén lehet kiröhög hogy mit akarok ott... azt elküld a fenébe...
persze tudom hogy hülye egy gondolkozásom van... -
#3146
Idősebbek jobbak, de mindenképp 20+ -
#3145
lehetséges, mondjuk én most kiszemeltem magamnak egy ritka rendes lányt:),
egyelőre nála fogok próbálkozni, ha nyitottabb lesz felém, ha nem akkor max maradunk barátok -
Jacky #3144 Figyelmedbe ajánlom, hogy pár évvel idősebb csajoknál is be lehet vágódni így 
Nem muszáj ám mindenáron fiatalabbat keresni és közben észre sem venni a kínálkozó lehetőségeket
-
#3143
jobban nem is írhattam volna ezt le én sem (nem is írtam:DD#3142)
-
#3142
nemár...
meg kell ragadni az ilyen lehetőségeket, én szoktam ilyen helyzetekben szinte mindenkinek segíteni, múltkor már túlbozgó is voltam, mert azt hittem, hogy leszállnak előttem a hévről, szintén nagy cuccal, és kérdeztem is egyből, hogy segítsek leadni valamit, aztán mondták, hogy még nem szállnak le :D, de megköszönték így is vagy kétszer :)
sajnos velem egykorú lány (aki még tetszene is) nem szorult segítségre eddig -
Jacky #3141 Pedig segítened kellett volna. Átkozod magad ilyenkor egy jó ideig, hogy miért nem tetted meg ugye?
Na legközelebb ha látsz egy ilyet, ajánld fel a segítségedet!
Mert mit veszíthetsz? Semmit.
Mit nyerhetsz? Sokat. Akár egy szerelem is kezdődhet így, vagy barátság lehet a dologból, vagy egyszerűen csak örülnek hogy segítettél.
Tudom, könnyű mondani, hogy menj oda stb.
Én is ilyen voltam fiatalabb koromban. De addig mondogattam magamban/magamnak hogy "menj! csináld! ne gondolkodj!" vagy valami ilyesmit, hogy aztán egyszercsak azt vettem észre, megy ez mint a karikacsapás és már nem is kell gondolkodnom rajta.
Ma pld. együtt utaztam egy lánnyal a buszon, de jóval odébb volt. Ismertem, de csak látásból, tudtam hogy a házunkban lakik. Amikor leszálltunk, én a rövidebb úton jöttem, ő a hosszabbon. De amikor beértem a házba, megvártam a lifttel, ki is nyitottam neki udvariasan. Tudod, hogy mennyit nőttem a szemében? A hangján éreztem.
Na valahogy így kell ezt. -
toretto r34 #3140 én is ilyen vagyok és tök szar napokig szarul vagyok főleg ha vége a dolgoknak -
#3139
Alkohol hatása alatt inkább kerülöm a nőket, alapból kiszámíthatatlan vagyok, nem még ha van egy kicsi is bennem. A másik pedig, hogy nők elött nem illik/szabad inni...
De mondjuk forditva is elvárnám, hogy nő se igyon ha ismerkedünk...
persze diszkoba (felénk) többet isznak mint táncolnak... de ezt már kitárgyaltuk...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!jöttem haza, buszmegállóban állt egy csaj, ismerem másik utcában lakik. Nagy utazó táskával szerencsétlenkedett gondolkoztam, hogy megkérdezzem ne segitsek-e stb... de aztán nem volt bátorságom...
:S egyrészt mert olyan top csaj, hogy esélytelen lenne alapbol, égni nem akarok, persze lehet segiteni csak udvariasságbol is de akkor is azthinné hogy ezzel akarok valamit elérni, aztán... szoval nem volt bátorságom még ehez se... :S