Utazás a 248. dimenzióba

nem is tudom ki jött azzal a baromsággal (talán Molnibalage, de lehet h tévedek..) h itt nem térdimenziókról van szó, hanem vmi más matematikai vonatkoztatásról..
Természetesen fizikában nem csak térdimenziók vannak, de ebbe most ne menjünk bele..

Van aki felvállalja a véleményét (függetlenül attól h helyes-e v helytelen) és van akinek még az sincs, csak birkaként követi a többieket.Azzal erre akartam célozni, ha nem jött volna le.

Az absztrakció természetesen korábban jelent meg mint a XX.sz, de szvsz akkor szaladt vele el igazán a ló.. :)

A cikk télleg szar, de ez nem teljesen a fordító hibája.

Vajon mire? Ti kezdtétek L magyarázni a dimenziókat.. lekezelõen célozva azokra akiknek persze semmi problémájuk a dimenziókkal, csak a fent említett 60Gigás mandalával.

hûha, 248. dimenzió, én kajakra még a 4. dimenziót sem tudom elképzelni, hogy hogyan nézhet ki valami 4 dimenziósan, vagy hogy a fenébe is mondják?:)

Áááá..el vagytok vetemülve. :D

sorry, Black-Scholes <#guluszem1>

Tegyük fel a "Mi volt elöbb, tözsde, vagy sztochasztikus opcióárazás?" kérdést, aztán merengjünk el rajta. Aztán bizonygassuk, hogy az alkalmazások nem serkentik a matematika, mint tudomány fejlödését.

Mondjuk ´97-ben tényleg gazdasági, és nem matematikai Nobel-díjat adtak a Back-Scholes formuláért, de aki egy cseppet is ismeri az elméleti hátterét, az nem nevezné "csupán alkalmazásnak". Ito integrál meg egyéb ocsmányságok, broáf...

„a személyeskedést (tõled tanultam)“

Ha a más fórumokra beírt höbörgésedböl idézni „személyeskedés”, akkor ez jogos, akár csak a p´cs. Ami pedig az idézett mondatfoszlány után következik, azzal kiérdemelted a távkiértékelö szájkaratésok feketeövét:

„de ez lehet h segít rajtad- akinek az általános mûveltségben is lemaradása van”

Khm... ezt például honnan veszed?

„v qrvára nem vágja a témát”

Az igaz, hogy a matematikusi diploma megléte sem önmagában, sem néhány éves szakmai gyakorlattal a hátam mögött nem tesz a téma szakértöjévé. Mondjuk azért többet nyom a latba wanek vagy roliika vállveregetésénél, nem? (bocs srácok, ne vegyétek személyeskedésnek)

„és azzal kompenzál“

Talán most már elhiszed, kettönk közül nem én szorulok kompenzációra.

Ja, és nem tisztem a cikkírót védeni, de talán a BBC link megadja a 2. pontodra a választ. Valószínüleg innen jön a cikk. Ès igen, igazad van, a BBC-nél is csak tudatlan tajparasztok ülnek, nyomatják itt az áltudományos kamuhíreket.

Az alkalmazott matematika, és nem mint tudomány használják.
Egyszerûen csak a matematika eredményeit használják fel, és nem foglalkoznak a fejlesztésével.

"Õk nem mondják azt h maga a matematika hülyeség, v h nem értik a dimenziókat (Sathinel és Molnibalage!)"

Ezzel meg mire akarsz célozni?

"gyanis itt térdimenziókról van szó és nem másfélérõl"
Miért, még milyen dimenziók léteznek? Tudtommal a dimenzió terek bázisainak számosságát jellemzi (hány elemû egy bázis). Mindegy, hogy az a tér mibõl áll, a világ csak halmazok és elemek összessége, amelyeken axiómák érvényesülnek.

"Roliika és Wanek pedig olyan emberek szvsz, akiknek van saját véleményük"
Ez is egy nézõpont. Nekem pl. 7 évesen rossz véleményem volt a rockzenérõl. Aztán megismertem a rockzenét. Most jó véleményem van róla.

Az absztrakcióval a ló kb. a 16-17. században szaladt el (felvilágosodás, vagy mi a szösz).

A cikk pedig tényleg elég konyhanyelvû, talán azért, hogy aki érti, vagy szeretné érteni, mirõl van szó, az utánaolvashasson, aki meg csak olvasgat, hogy tájékozottabb legyen, mint akiknél az internet kimerül a privi.hu-ban, azok is lássanak valamit a dologból, még ha nem is tudják elképzelni, mert nem ebben jártasak.

1.Szerintem nem kell ahhoz 100as IQ, h rájöjjön bárki is, ez NEM minden "profra" vonatkozott..

2.A fórumon SENKI nem tudja mi a fenérõl szól ez a cikk, még a cikk írója sem tudja, hiszen akkor nem ilyen pongyolaszart dobott volna ki..
Gyengébbeknek: a legtöbb embernek valszeg lejött h megoldottak 1 rejtélyt ami nemlétezõ tárgyak nemlétezõ szimmetriáival áll kapcsolatban. Meg a soksok dimenziót is el tudja képzelni, akinek nagy a fantáziája (jelentem nekem nagyonnagy!:) és talán sok ember olvasott már, több mint 3 térdimenzióról (ugyanis itt térdimenziókról van szó és nem másfélérõl:) néhányan még számoltak is velük, geometriai transzformációkat stb.. (én pl régebben.)
De h mitõl különleges az a 248. dimnezió, meg mi a szarér rajzolnak le 2D-re egy sokkal magasabb térdimenziós tárgyat, arról már qrvára nem szól a cikk, pedig az lenne az érdekes. De lehet h az érintett tudósok is ködösítenek, h több pénzt kapjanak, a letölthetõ mandala meg csak marketing.

3.De itt sok okostojás ugat, h: fúdejó holnap kész lesz a rákgyógyszer a 60Giga krixkrax segítségével és aki ez ellen szól, annemtud számóni! Meg különben is..

Te (és még néhányan) tipikusan olyan ember vagy -bocs, a személyeskedést (tõled tanultam), de ez lehet h segít rajtad- akinek az általános mûveltségben is lemaradása van v qrvára nem vágja a témát és azzal kompenzál, h ha 1 nagy tudós mondja azt akkor szentül hiszi, ill a többség mellé áll (pl fórumokon), mert akkor tuti nem lesz 'égõ'.
Roliika és Wanek pedig olyan emberek szvsz, akiknek van saját véleményük, mégha híres tudósokéval ellenkezik is, emiatt persze a legtöbb átlagemberével is (akiknek ugye fingja sincs az egészrõl..), vagyis árral szemben úsznak egy SG fórumon :) És Õk nem mondják azt h maga a matematika hülyeség, v h nem értik a dimenziókat (Sathinel és Molnibalage!), épp ellenkezõleg, Roli és Wanek rájöttek arra h ez az 1ik lexarabb cikk amit ezen a héten lehetett olvasni az SGn, hiszen nem magyaráz el semmit, olyan mint egy mise: hiszed v nemhiszed bzmeg, ez van, kész. Továbbá, velem 1ütt úgy gondolják, h a matematikában mint minden más tudományban néha vannak vadhajtások amit le kell vágni, pl a XX.sz-ban ezekkel a képzelt absztrakt dolgokkal felettébb elszaladt a ló. ;)

Ha progmatos vagy, netán ELTE-n, akkor majd Simon-féle Analízis 4 környékén tegyél ilyen meggondolatlan kijelentéseket. Proginfó nem ér, mivel ott rég nem azt a mennyiségû és minõségû matekot tanítják, amit például én még tanulhatok. Ha proginfós vagy, akkor kérlek, ne rontsd a szakom (programtervezõ matematikus) hírnevét és értékét azzal, hogy progmatosnak nevezed magad.

Ettõl a mátrixos-vektoros dologtól meg nem kell hasraesni: Pascalban is létrehozhatsz akárhány dimenziós vektort, tömböt, nevezd, aminek akarod.

Továbbá egy mátrix felfogható egy m dimenziós vektorként is (sõt, sok esetben célszerû így kezelni), amelynek elemi n dimenziós vektorok, (amelyek elemei lehetnek egyszerû valós vagy complex számok, esetleg (i x k) x (j x p) dimenziós mátrixok, és hasonló perverziók), és láss csodát, ugyanazon egyszerû elvek alapján lehet ilyeneket összeadni-szorozgatni-invertálni, ahogy például az 1+1-et és elvégzed, vagy az 1/2-t kiszámolod.

Hogy mi értelme? Például a 2d-s forgatási mátrixnak sincs ránézésre túl sok értelme, de mikor a gép a 3d-s forgatási mátrix-szal szorozgat össze 3d-s vektorokat, akkor azért jól esik, hogy nem csak egy irányba lehet menni a Quake-ben.

Gyakorlati példa 4d-s számításokra: adott egy kép, például PNG formátumban, amelyben 1 pixelt 4 érték határoz meg: vörös, zöld, kék, alpha. Ha ezen élt szeretnénk keresni (Laplace például), bizony, 4d-s vektorokkal kell számolni, mert akárhogy is nézem, itt egy pixelt 4 jellemzõvel írtam le. (Meg sem merem említeni, hogy maga a kép egy 2 dimenziós térbõl 4 dimenziós térbe képezõ függvény, hiszen minden egyes koordinátához (X, Y) hozzárendelünk egy színt (R, G, B, A), és akár lehet egy teljesen egyszerû, folytonos, diffható függvény, pl. ha a kép egy számítógéppel generált sinus-plazma, vagy egy textúra).

Élkeresésnél egy 3x3-as vagy 5x5-ös mátrix-szal szokás a képet leíró W x H (szélességszer magasság) darab pixelen ún. konvolúció mûveletet végezni. A képet felbontjuk 3x3-as (vagy 5x5-ös) részmátrixokra (amelyek elemei 4 dimenziós vektorok), és ezekre alkalmazzuk a konvolúciós mátrixot (elemei valós számok). Ez a gyakorlatban persze jóval egyszerûbb:

Végiglépkedünk a kép összes pixelén, melyek ugyebár egy 2d-s vektorhoz (koordináta) tartozó 4d-s vektorok (szín). Egy iterációban a következõt csináljuk egy 3x3-as konvolúciós mátrixszal:

fogjuk a kép adott pixelét, ez lesz egx 3x3-as mátrix középpontja. A körülötte lévõ 8 elemmel együtt ez a pixel egy 3x3-as mátrixot alkot (nevezzük képmátrixnak), amelynek elemei 4d-s vektorok. A konvolúciós mátrix egy 3x3-as, valós számokat tartalmazó mátrix. Most a 4d-s koordinátákra (rgba) a következõt csináljuk:

a képmátrix minden piros koordinátáját megszorozzuk a konvolúciós mátrix hozzá tartozó elemével, majd ezek összege (normalizálva, például 9-cel leosztva) lesz az új képnek a kiinduló pixel helyén lévõ pixelének piros koordinátája.

Ugyanezt eljátsszuk a többi komponensre is, tehát így kapjuk meg az új pixel zöld, kék és alfa értékét. Bárki kipróbálhatja kedve szerint a dolog mûködését kedvenc képszerkesztõjében, PhotoShopban vagy Gimp-ben. (Utóbbiban: filters/generic/convolution matrix.)

Hoppá, ezek szerint mégis van értelme a mateknak és az n-dimenziós számításoknak?

A fenti algoritmussal baromi egyszerûen lekezeltük az elmélet bonyolultságát, hiszen csak számokat szorozgatunk és adunk össze, de vajon az elmélet nélkül (tehát anélkül, hogy a köznapi értelemben vett képet 2D-s térbõl 4D-s térbe képezõ függvényként fognánk fel) ki tudná levezetni ezeket az összeadásokat és szorzásokat? Hiszen az élkeresés nem más, mint egy függvényben a nagy eltérések megkeresése, és máris a differenciálhatóságnál és a deriválásnál vagyunk. Sõt, mit ad Isten, az elmosás vagy az élesítés effekt is pontosan ugyanígy zajlik, csak mások a konvolúciós mátrix elemei (momentán egyetlen effekt mátrixát sem tudom fejbõl, bocsi, de elég régen foglalkoztam ezzel ahhoz, hogy elfelejtsem).

Vagy egy másik példa: van-e értelme negatív számból páros gyököt vonni? Minden minimum közepes képességû középsulis rávágja, hogy nincs, mert tanulták. Aztán ha valaki azt mondja, hogy az i-vel jelölt szám négyzete -1, azt körberöhögik. De például Vangelis vagy Jean Michelle Jarre milyen jó zenéket csinál pár szintetizátorral, nem? Na, a szintetizátor (vagy a sampler) meg úgy mûködik, hogy fog egy hangmintát (pl. egy zongora A hangjának leütése), és annak különbözõ magasságú változatait állítja elõ. Miközben ezt a mûveletet végzi, komplex számokkal számol, ún. Fourier-transzformációt végez, amirõl elég annyit megemlíteni itt, hogy van benne (ha nem tévedek) mínusz végtelentõl plusz végtelenig történõ integrálás, mégpedig olyan függvényé, amelyben kitevõként szerepelnek komplex számok (amelyek négyzete ugyebár lehet negatív). És ebben az sem igazán jelent akadályt, hogy sem a végtelen, sem az i nem létezik.

Mire használják önmagában? Olyasmiröl, hogy statisztika, hallottál már? Pénzügyi matematika, biztosítástan, stb... még kérdés?

Ez a fenti ábrázolás a goa party- k kellékeire emlékeztet. <#gonosz1>

A matematika valóban nagyon szép tud lenni, csak mire használod önmagában? :)
Egyébként az én szótáramban a matematika nem tudomány, mert a tudomány magában hordozza az empíriát is. De mindegy, definíció kérdése.

Mindig is kíváncsi voltam a dimenziók közötti összefüggésekre és átszámításokra.

Érdekes cikk.

Számítástechnikai értelemben a vektor egy dimenziós tömb, a mátrix két dimenziós tömb.
Algebrai vagy topológiai értelemben a dimenzió nyilván mást jelent.

Tök mind1 nem kell túl bonyolítani. Az elnevezések lényegtelenek, én pl programozásról beszéltem azon belül pascal. ott a mátrix 3ds, vagyis elvileg mert ugyábár a programozó sohasem fogja ezt élõben látni.

Összekevered a saját lustaságod az eredmény fontosságával. Nem érted, mirõl szól ez az eredmény, és lusta vagy utánaolvasni, inkább azt mondod, értéktelen. Pedig ez kizárólag a te hibád, a munka értékérõl nem mond semmit. Persze ez nem csak rád igaz itt.

A mai tudomány a laikus számára nagyjából mágia. Egyes posztmodern tudománytörténészek szerint a tudomány és a mágia közötti különbség bizonyíthatatlan. Nekem elég bizonyíték a különbségre a tévé vagy az atombomba, amit cilinderbõl ezidáig nem sikerült elõhúzni.

A másik fontos különbség, hogy a fenti ábra esetében az alap tudományos következtetési rendszerrel is VAN rá esélyed, hogy megértsd, hogy készült és miért érdekes. A mágia eredményei esetében a következtetési rendszert is újra kellene tanulnod.

Tudsz mondani egy példát rá? És hogy miért veszti értelmét n dimenzióban? Bocsi, de nem egészen értettem.

Értem én, csak olyan fura. Most nézzünk valamit 3 dimenziós köznyezetben...arra van valamilyen szabály. Átteszem egy n+1 dimenzióba, akkor ott az n dimenzió értelmét veszti...ez nem tettszik.

Igen, ez tényleg így van. Most így utánagondolva, mert nem is emlékeztem rá. :) De nem minden terület ilyen. Lásd geometria, logika, stb.

Azt állítani egy matematikai "vadhajtásról", hogy soha semmire sem lesz jó, elég bátor dolog. Látod a jövöt?

Örömteli, hogy a matematika is kezdi megérten (bár eddig is kezelte) a többdimenziós terek nagyszerûségét. Ahogy a cikk is írja, csak ilyen módszerekkel van esélyünk a mi 11 dimenziós Univerzumunkat megérteni akár a kvantumgravitáción (húrelmélet) keresztül, akár másképp.

A klasszikus analízis (komplexitásban a határérték számítástól fölfelé) asszem 6 axiómára alapszik. Az a szép az egészben, hogy ha ezek közül egyet - pontosabban bármelyiket - tényként fogadunk el (általában a Kantor axiómával tanítják az egyetemeken), akkor a többi 5 axióma ebböl az 1 kiválasztott axiómából matematikai eszközökkel levezethetö, azaz bizonyítható állítássá válik. Tehát egy axiómacsere ebben az esetben nem változtat semmin, minden további, az axiómára épülö további tétel érvényes marad.

Szegény ember!
A matematikát tartom az egyetlen tiszta tudománynak! De sajnos itt is vannak vadhajtások, mint a többi "tudományban". Itt most pont egy ilyenrõl van szó.

Tehát amikor a matematikáról beszélsz, akkor nem csak a matekról van szó.

:)

Viszont szerintem nem igaz amit írtál, mert attól az _egész_ még nem mûködik máshogy, csak az a rész, ami a kicserélt axiómától függ. De ez természetes, ha pl. eladod a kocsidat, és veszel egy biciklit, az befolyásolja azt, hogy jutsz el A-ból B-be, de azt már nem, hogy pl. miket írsz be ide a fórumba.

A gömbös példa rossz, hiszen mi az a gömb? Ha a 3 dimenziós objektumot hívod annak, akkor az n-dimenziós cucc már nem az. Ha a tetszõleges dimenziós definíciót (kör, gömb, stb. logikus folytatását, tehát olyan pontok, amik egy adott középponttól egyenlõ távolságra vannak), akkor meg ha n-edik dimenzióban másként definiálod, azért nem hívhatod gömbnek. De attól még az igazi gömbökre minden igaz marad!
Szemléletesen: az, hogy a "vilmoskörte ehetõ", az igaz tény. Ha te elkezded az autót vilmoskörtének nevezni, attól még nem változik meg a fenti állítás igazságtartalma, hiszen te egy teljesen más dologra húzod rá a nevet.

Az, hogy a szabályok nem valtoznak meg, szemlélteti a Bólyai-geometria is. Persze, a végeredmény más, ez a végeredményt ugyanazon szabályok segítségével érték el, csak más kiindulási pontból.

Szó se róla cimbora, de a matematika azért IS fejlõdött, mert a mérnöki tudomáyoknak és a fizikiának szüksége volt rá.

Én úgy tudtam, h a vektornak iránya is van, nem csak nagysága, márpedig akkor legalább 2 dimenziós. Ugye? Ami azt jelenti számomra, h ha 248 vektoros a szóban forgó ábra akkor már nem is lehet CSAK és kizárólag 2 dimenzós egy vektor.

99-re is igen :)

Ezt most mire írtad? Amikor válaszoltam neked, még csak a "Játék a számokkal" mondat volt ott. Akkor most #99-re válaszoltál?

Ja, még valami.

"A matematika nagyon lineáris gondolkodású, és ez a hibája, mindent axiómákra épít, és igazából nem tudhatjuk, hogy ezek mindíg fogják-e állni a sarat."

Hát igen. Csak ezeket az axiómákat le is lehet cserélni, és akkor már más jön ki. Jó példa erre a Bólyai-féle geometria.

Játék a számokkal.

Nem fizia hanem matematika a téma...

JeD...na végre. Csak van aki azt mondja hogy ááá...hát ez már más egy másik geometriai térben számolni mint az eredetiben, persze hogy mások az eredmények, pedig szerintem, ha tényleg logikus lenne ez az egész izé és megbízható, nem tehetném meg, hogy készítek egy n-edik dimenziót, amiben a gömb már szögletes, így a gömb képletei nem érvényesek rá...nem?

"akár a fehérrõl is be lehet bizonyítan, hogy fekete..."

Hát ember, te menthetetlen vagy! Sok szerncsét a bizonyításhoz, majd értesíts, ha meglesz jó? Megosztva kapnánk érte fizikai Nobel-díjet...

Egyszerûbb fizikai konstansokat is elég sok féle módon le lehet vezetni. Jó példa erre a pí közelítése, a matektanárom fejbõl asszem 4 féle módot mutatott be és közölte, hogy van még egy pár. A matematikában a fura, hogy sok dolog úgy tûnik, hogy nem ugyanaz a matematikai probléma, közben meg mégis. Erre is láttam szép példákat az órán, hogy két homolokegyenes megközelítéssel eljutottunk ugyanahhoz a végeredményehez. Na ez a szép a matekban!!

Ja, nem neked akart menni a követekzõ már jó helyre ment.

Visszaolvastam!
A fizikusok azért szeretik az ilyen teóriákat, mert azt remélik, az ilyen mágikus számokból kipotyognak a fizikai konstansok.
Most akkor ez tudomány vagy mágia?
És most komolyan ebbõl az ábrából (amit a gyermekeim 2 mûanyag sblonrajzoló bizbaz segítségével is meg tudnak rajzolni) meg a 60Gb!!!!!!!!!!! (12DVD) -nyi számhalmazból mit tudnak kibogarászni? Idézek:
A most kapott 205 milliárd bejegyzést tartalmazó adatbázis majdan az elméleti fizikusok számára lesz hasznos az univerzumban munkálkodó erõk egy egységes elméletének kidolgozásához.
Érted a számokat???? 205 milliárd bejegyzés! 205.000.000.000 szám!! Ezt bogarászhatja elméleti vizikus ismét 4 évig amiért aztán felveszi a nagy lóvét.
Gratulálunk.

Az ilyen magasdimenzioju szimmetriacsoportokat altalaban reszecskek kozti hasonlosagok jellemzesere hasznaljak. A 247 dimenzio nagyjabol annyit jelentene egy egy fizikai elmeletben, hogy van egy csomo (nem feltetlenul 247), valamilyen szempontbol azonosan viselkedo reszecske. De pl a gravitacionak is van csoportelmelete, de az nem a reszecskek kozti hasonlosagokat jellemzi, hanem a teridopontok es koordinatarendszerek kozti szimmetriat.

Nem érted, ugye? A hit már bõven elég ahhoz, hogy hatást váltson ki a valós világban. Egyébként a keresztény istenkép kialakulását kb. történelmileg le lehet vezetni, ezért írtam, hogy sõt.

Ha valamit hitként kezelsz, akkor persze annak megfelelõ eszközökkel kell számolni vele. Ezek nem feltétlenül matematikaiak. Vagyis fogalmazzunk úgy: alapjuk lehet matematika, csak végtelenül bonyolult, és nem ismerjük az együtthatóit sem, tehát inkább használjuk rá a megfelelõ eszközt, mint a pszichológia.

De éppen ezért mondtam, hogy nem releváns, mert a cikk témájával igen jól lehet számolni pusztán matematikával.

"amúgy programozó matematikus volnék. :D"

Hát tényleg kell a smiley, mert ez egy vicc. A kognitív disszonanciáddal majd mit fogsz kezdeni?

Balázs, olvasd el, hogy mire és mit reagáltam, szerintem félrecímezted a hozzászólásod.

"Mert a 247 dimenzióval nem sikerült volna egyesíteni a egy közös kvantumgravitációs teóriává mi???"

Most ez komoly? Olvassál már egy kicsit vissza, pl. a 68-as hozzászólást. A 248 szám EREDMÉNY. Nem ebbõl indultak, hanem ide érkeztek meg. És ha jól értem, a Lie csoportok a szimmetrikus testeket (sry, ha nem pont a testeket, nem néztem utána, valami matekos javítson ki) írják le, ami igaz a fizikai kölcsönhatásokra, ezért valószínû, hogy használhatóak lesznek. Nem feltétlenül ez. De lehet.

Bármi lehet matematikai modell.
Isten meg hit kérdés...ha a hitet leírják akkor valószínû azzal is lehet számolni. Persze semmi értelme nem lenne.

"csak az a bibi, ha lerajzolom a Kockásfülû nyulat, az marhára nem létezik, ám mégis a saját világában mint matematikai modell lehet vele természetesen számolni, de nem a VALÓSÁGBAN."

Aha, gratulálok. Ezzel az érvvel csak két bibi van:
1. Kockásfülû nyúl nem matematikai modell, az általad nemlétezõknek nevezett dolgok teljesen más csoportjába tartozik.
2. Isten létét sem lehet bizonyítani, SÕT. Tehát õ kb. tényleg Kockásfülû nyúl kategória. Mégis meglehetõsen nagy hatással bírt az emberiségre. Akkor most hogy is van?

:DDD Hát te készen vagy. :DDD
a)volt elég pontom
b)miért rúgtak volna, fejpénz van :D
c)nem hagyom magam :DDD

Szépek a felkiáltó jeleid.

Mindig is tudtam hogy felhígult a prog.mat. szak, de az, hogy
a) téged felvettek
b) még nem rúgtak ki
c) nem sikerült átnevelni
az az egész tanári társadalom szégyene. Én kérem az elnézést...

Ps: mondjuk szórakoztatóbb vagy, mint a többi bitagyú geek együttvéve...<#eljen>

az "Egy prof, aki..." kezdetü bekezdésedhez:

Igen, teljes mértékben igazad van. Lovász Lászlót is azért fizeti a M$ egy "kutass amit akarsz, kerüljön bármennyibe, egy kikötésünk van: miénk az eredménye" szerzödés keretein belül, mert a) senki sem érti, mit csinál és b) semmi gyakorlati haszna nincs.

A "matematikai sejtések miért nem általánosabbak, miért nem hasznosíthatóak 1bõl a megoldásaik?" kérdést meg önmagában egy baromság. Ugyan is egy sejtés azért sejtés, mert nem bizonyított, se pro, se kontra. Ergo még nem is lehet megoldása. Egy nem létezö megoldást meg nehéz lenne használni... na jó, roliika biztos levezetné belöle a térbövítö-kibecsatoló-antigravitációs-feketelyukpajzsgenerátormodulátort, de ez nem számít...

Attól, hogy sokat gépelsz és vastagon szeded a LÈNYEGET, meg hogy erre wanek rábólint, még baromságot írsz.

A 68 is egy mágikus szám, mert az elsõ értelmes hozzászólásra mutat <#smile>

Hogy 18 embernek ezért 4 évig gondolom nem kevés pénzt fizessenek egy ilyen haszontalan szarért az szomorú!!!!
"A szimmetria a fizika legsikeresebb elve"-, tette hozzá az igazgató, aki más kutatókkal együtt arra számít: a Lie-csoportok központi szerepet játszhatnak abban, hogy a gravitáció és az anyagcserehatások elméletét egyesítsék egy közös kvantumgravitációs teóriává.
Mert a 247 dimenzióval nem sikerült volna egyesíteni a egy közös kvantumgravitációs teóriává mi???