1111
Elgondolkodtató matematikai, logikai feladatok, feladványok
-
#791
Ez tulajdonképpen egy vicc.Legalábbis én először viccnek olvastam,és miután elolvastam mi a megoldás,kiderült,hogy a lelkem mélyén sorozatgyilkos vagyok.Még a legszarabb vicc topikban volt pár hónapja. -
#790
nekem az ugrott be, hogy... de ezt elvetettem.
aztán arra gondoltam, hogy bizonyára bosszúból ölte meg a nővérét, mivel az megölte az anyjukat.
nem, nem tudom miért, csak gondolatébresztőnek szántam... -
Thanatos #789 szerintem emg csak simán unatkozott, igy megölte a nővérét , mert jó poénnak tünt, ugyse jöttek ki soha... :D -
#788
abból kiindulva, hogy valaki képes simán megölni a nővérét, valószínűleg egy elborult/beteg/gyilkos elmével van dolgunk, erre alapoztam -
#787
a lány a könyörtelen sorozatgyilkos
először valószínűleg megölte az apját, aztán az anyját, (ami közben a nővére szemtanúként véletlen meglátta, és látta hogy a temetésen a nővére egy fiúval beszél), pár napra rá megölte a nővérét (nehogy lebukjon) és bízik benne hogy eljön a fiú a temetésre, akit szintén meg fog ölni, mert hátha elmondott neki valami a gyilkosságról a nővére
aztán lehet hogy még folytatja az egész gyilkolászást, mert rákapott az "ízére" -
#786
erre tök jó összesküvés elméleteket is belehetne bizonyitani :C -
ba32107 #785 A fiú megszólalásig hasonlít a nővérére, tehát ő a soha nem látott ikertestvér. Az anyja temetésére eljött, és itt látta meg a lány. Miután hazament, szembesítette a nővérét, aki bevallotta, hogy csak a lány nem tudott a testvéréről, ezért elkeseredésében és az anyja elvesztése miatti fájdalom miatt megölte a nővérét. -
Dougie #784 tényleg ez lenne a megoldás? nekem ez nem tetszik
és ha nem megy el a fiú másodszor a temetésre, mert csak a lány anyját ismerte, akkor teljesen feleslegesen ölte meg a testvérét, ki az aki ezt vállalja, biztosan máshogy is ki lehetne deríteni, hogy ki volt a rejtélyes fiú
ez így elég bizonytalan szerintem, ráadásul akkor megér neki egy családgyilkosságot egy olyan ember, akivel még nem soha is beszélt/nem tud róla semmit, csak pár másodpercig látta - ez elég hihetetlen -
#783
ja hopp, frissíteni elfelejtettem, a multitab átka -
#782
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!valószínűleg nézte a fiút a sírnál, de nem ismerte, és senkit sem talált az alatt a pár nap alatt, aki tudta volna hogy ki volt az, ezért úgy gondolkozik, hogy ha az anyja temetésén ott volt a srác, minden bizonnyal megjelenik a nővére temetésén is, és így újra találkozhat vele. vagyis úgymond feláldozta a nővérét a szerelemért
-
#781
Megtetszik neki,nem tudja a telefonszámát,ezért megöli egy családtagját,a lány/fiú meg annak a temetésére is elmegy,ha az anyjáéra is elment,így ott újra talákozhat vele. -
Dougie #780 nagyon érdekesen hangzik ez a feladat,
az interneten találtam egy hasonlót: Adott egy srác, aki egyszer az anyja temetésén összefutott egy nagyon szép lánnyal. Két héttel később megölte a nővérét. Mi lehetett az indíték?
de erre sem volt válasz
szerintem lehet, hogy nincs is rá helyes válasz, a kérdés csak az, ki milyen indítékot tart elképzelhetőnek, de lehet, hogy mégis van rá logikus magyarázat, ki tudja
szerintem általában ezekért szoktak gyilkosságot elkövetni: pénzért, féltékenységből, információszerzés miatt, információ elhallgattatása miatt, bosszúból, valami személyes ügy miatt, vagy más miatt, esetleg nincs is indítéka, csak megölte, (bár azt kétlem, hogy ebben a feladatban ez lenne a megoldás)
igazából nekem gyanús, hogy talán az örökség miatt ölhette meg a testvérét, de nem tudom, mi köze van akkor ahhoz, hogy meglátott a temetésen valakit, szóval talán inkább valami más lesz (persze semmi sem biztos)
az a szép ebben a feladatban, hogy alig tudunk valamit az egészről, és elképzelhetőnek tartom, hogy ezért több megoldása is van - pl. nem tudjuk hogyan halt meg az anyja (akár meg is gyilkolhatták, persze egy csomó más oka is lehetett, mondjuk öngyilkosság a lánya(i) miatt pl., de lehet hogy sima betegség, vagy baleset stb. mivel nem tudjuk, hogy ennek köze lehet-e bármihez), vagy nem tudjuk, élt-e az apja, vannak-e még a lánynak testvérei, ismerte-e a fiút, ha nem, abban a pár napban ami a temetéstől a gyilkosságig eltelt beszélt-e/találkozott-e a fiúval, stb. stb., akár közösen is végrehajthatták/kitervelhették, de lehet hogy pár napra rá a fiúval is végezni fog a lány - ki tudja..., de lehet hogy lényeges az, hogy a nővérét ölte meg (nem a húgát, vagy fiútestvérét, már ha egyáltalán volt neki persze), aztán lehet hogy a lány ölte meg már az anyját is, én már bármit elképzelhetőnek tartok... - persze ez még nem indíték, hogy megölje a nővérét is pár napra rá, szóval nem tudom
mondjuk szerintem teljesen rossz nyomon vagyok, de jobb jelenleg nem jut az eszembe -
#779
ezt a logikai feladatot már nem tudom hol olvastam, a megoldását sem tudom. remélem valaki ismeri közületek.(lehet h nem pontosan idézem)
egy lány épp az anyja temetésén van, amikor megpillant egy fiút az anyja sírjánál. néhány másodpercig bámulja a fiút, majd hazamegy. pár nap múlva megöli nővérét. kérdés: mi volt az indítéka?
-
#778
egy ilyen kijelentés indoklás nélkül nem ér semmit, kb. a személyeskedés határát súrolja. -
#777
hopp. rosszul olvastam. sry.
ték -
ba32107 #776 Már miért lenne hülyeség? -
#775
hülyeség. -
#774
Azért a határérték nem csak az, amihez a fv. a végtelenben tart. Egy fv. határértékét bármelyik pontjában lehet nézni. Ahol a fv. értelmezett és folytonos, ott a határértéke maga a helyettesítési értéke.
Pl.: az f(x) = 2x függvén értéke az 1-ben 2 (f(1) = 2), és a határértéke is ugyanannyi.
Viszont a határérték ott is értelmezett lehet, ahol a függvény nincs értelmezve, mint például az f(x) = 1/x példában a 0 helyen.
"Pl az 1/x függvény 0-ban a végtelenhez tart"
azért ez így nem egészen igaz. Az 1/x-nek a 0-ban nem létezik határértéke. Csak külön jobb- és baloldali határértéke van, a jobboldali a + végtelen, a baloldali a - végtelen. -
#773
Szerintem majdnem ugyan az,mint amihez a függvény asszimptotikusan simul. -
#772
thx kapisgálom..majd csinálok sok feladatot és jó lesz:) -
ba32107 #771 Ha esetleg nem értetted volna zero magyarázatát:
Ha x tart valamihez (például nullához), akkor az azt jelenti, hogy x olyan értékeket vesz fel, ami egyre jobban megközelíti a nullát. Ezek lehetnek egészen kicsik is, de nem érik el, ezért mondjuk hogy "x tart nullához".
Ekkor a függvény határértéke nullában az a szám, amihez a függvényértékek tartanak, ha x tart nullához.
Zero példájában: 1/x. Ha x tart nullához, akkor x egyre kisebb szám lesz. 1/egy kicsi szám = egy nagy szám. Tehát ha x tart nullába, f(x) tart végtelenbe.
Fordítva pedig: 1/nagyon nagy szám = nagyon kicsi szám. x->oo , f(x)->0. -
#770
Ami felé a függvény tart. Általában nem éri el sosem, csak a végtelenben, vagy csak végtelen közel közelíti meg.
Pl az 1/x függvény 0-ban a végtelenhez tart, végtelenben meg a nullához.
lim(1/x)[x->végtelen]=0 -
#769
valaki el tudná magyarázni emberi szavakkal hogy mit jelent a függvény határértéke?:D -
skristof #768 persze
lásd: celsius-fahrenheit átváltás -
#767
az elsőnél sikerült sikerült elrontanom a zárójelet, szóval ez lenne ott
[(x-1)*12/9]+1 -
#766
tehát akkor ha jól értem, ez alapján mondjuk a 10-esről 13-asra való átállás így nézne ki:
[x-1]*12/9]+1
13-ról 10-re pedig
[(x-1)*9/12]+1
vagyis ezt az elvet bármilyen más átállásra is lehet alkalmazni, csak azért mert szerintem ez a képlet elég hasznos tud lenni (adott esetben) -
#765
ja-ja.
a 4:9 a kulcs.
egyébként sokféle képpen meg lehetne vizsgálni a kérdést, mármint azt, hogy milyen érték mögött milyen étrékelés van.
de ez nyilván egy matematikai modell, ami ezt nem vizsgálja.
de nekem pl elsőre az ugrott be, hogy aki legmasabb/legalacsonyabb pontszámot adott az egyikben, az valszeg ezt tenné a másikban is, tehát az 1 és 5 konvertálása egyértelmű is lehetne. így már csak a {2,3,4}-et kéne {2,3,4,5,6,7,8,9}-é konvertálni. -
#764
Nincs mit.
Ott mentetek félre, hogy megpróbáltátok az egész értékeket a másik rendszer egész értékeihez rendelni, azt meg nem lehet. Csak az 1-1 és az 5-10 kerek pár, a többi tört lesz vagy az egyik irányban, vagy a másikban.
De ez mindegy is, úgyis csak az átlag számít(az meg úgysem kerek), át lehet számolni nyugodtan. -
#763
köszi, ez egész jónak tűnik
valami ilyesmire gondoltam -
#762
Az ötről tízre áttérés képlete:
[(érték-1)*9/4]+1
Fordítva is ugyanez, csak meg kell fordítani a törtet:
[(érték-1)*4/9]+1
1 alatt egyik skálán sincs érték, a két skála aránya meg 4:9. -
#761
ötösből tízesbe kevésbé működik, mert nem tudjuk, hogy 9-est vagy 10-est adna
viszont visszafelé működnie kell, hiszen tudjuk, hogy a 9-es és a 10-es is 5-ös
egy példával visszafelé:
tízesben
224345-10 (2243450)
73520-9 (661680)
38441-8 (307528)
15731-7 (110117)
5630-6 (33780)
3169-5 (15845)
1635-4 (6540)
1478-3 (4434)
1514-2 (3028)
13200-1 (13200)
378663 (3399602) = 8,9779 aminek a fele 4,48895
ötösben
297865-5 (1489325)
54172-4 (216688)
8799-3 (26397)
3113-2 (6226)
14714-1 (14714)
378663 (1753350) = 4,6304 a duplája 9,2608
vagyis még így is magasabb az 5-ös rendszerben az átlag, bár csak 0,25 századdal (illetve annak a felével, ha a másikat nézzük)
mert látszik, hogy az eloszlás egyáltalán nem egyenlő a 9-es és 10-esek között, valószínűleg ez okozza, hogy közelebbi az átlag (mert pontosabbak a rendelkezésre álló adatok), de itt sem egyezik az átváltás után a két érték, szóval továbbra sem stimmel a dolog
a másiknál meg lehet, hogy nem a fele-felével kellene számolni, mert ez inkább valami hatványfüggvény alakú (csak az a baj, hogy nem mindig, tehát egy általános képlet/szabály nem húzható rá a dologra) -
#760
igen, szerintem sem lehet lehet egy az egybe kiszámolni, mivel az átváltásnál az ötös rendszerben mindig magasabb értékek jönnek ki, hiszem ha behelyettesítjük a számokat
1->1-2
2->3-4
3->5-6
4->7-8
5->9-10
akkor látszik, hogy az adott szám kétszerese mindig a magasabb behelyettesítésűvel azonos, a másikkal nem
vagyis mondjuk az ötös rendszerben egy gyenge 5-öst is 10-nek számolna a duplázós rendszer, miközben az épp hogy csak 9-es lenne
tehát alapvetően azon múlik, hogy az ötös rendszerben adott szám erős vagy gyenge, de ez nem derül ki (mivel 5-ös a rendszer)
egy példán levezetve:
mondjuk van egy film, amit 89-en láttak, és az átlaga 4,71
a szavazatok részletes eloszlása pedig így alakul:
68 darab 5-ös (340)
18 - 4 (72)
2 - 3 (6)
1 - 1 (1)
össz.
89 - 419 = 4,707-es átlag
tízesbe átalakítva, felezéses módszerrel (vagyis ha az ötösök fele 9-est, a másik fele 10-est adna)
0,5 - 1 (0,5)
0,5 - 2 (1)
1 - 3 (3)
1 - 4 (4)
9 - 7 (63)
9 - 8 (72)
34 - 9 (306)
34 - 10 (340)
össz.
89 - 789,5 = 8,87-es átlag
vagyis a 4,707-es duplája 9,414 lenne, de ez így 0,544-gyel kevesebb
egyébként nagy átlagban azt vettem észre, hogy kb. a kétszerese/fele és plusz/mínusz 0,5 úgy, hogy az 5-ös a magasabb - ha ez így érhető
de arra is kíváncsi lennék, hogy mi befolyásolja a 0,5-től való eltérést, a sok ötös, sok egyes, kevés más, kevés ötös, sok más, vagy valami ilyesmire gondolok, de már kicsit belezavarodtam...
persze a valóságban nem sok esély van arra, hogy pont a fele lefelé, a másik fele felfelé szavazna a másik rendszerben, de másképp nem lehet még számolni se az egésszel, úgyhogy ez is csak egy feltételezett helyettesítés lenne, aminek viszont a nagy számok törvénye alapján "helyesnek" kellene hogy legyen
bár lehet, hogy kellene még pár példát vizsgálni, hogy rá lehessen jönni pár összefüggésre - de lehet hogy valaki tud rá kapásból mondani valamit -
ba32107 #759 Kicsit utánagondoltam. Most lusta vagyok bepötyögni, de levezettem ismeretlenekkel a két átlagot, és nem egyenlő jön ki, úgyhogy szerintem nem megoldható. -
ba32107 #758 Érdekes kérdés. Szerintem a már meglévő eredményeket nem nagyon lehet konvertálni, ugyanis ha ha 5-ösből 10-esbe akarsz, akkor bejön plusz 5 lehetőség, tehát az 5 válaszra leadott szavazatok már 10 felé kéne hogy szétoszoljanak. Elosztani nem lehet, mert pl. vegyünk egy embert, aki az ötösbeli rendszerben a 2-esre nyomott. Ha úgy gondolkodunk, akkor ez tizes renszerben a 3-as és a 4-es is lehet.....nem tudnánk, hogy melyikre nyomott volna.
Visszafelé, 10-esből 5-ösbe: itt pedig szavazatokat vesztünk, konkrétan 5 szavazat lehetőségét kéne szétosztani a többi 5 között, ezt pedig nem tudjuk megtenni. Ergo pontos eredményt nem fogunk kapni. Átlagolással talán megoldható (egyenlő mértékben osztod el őket). -
#757
azon gondolkodtam a minap, hogy hogyan lehet egy 5 lehetőséges rendszert 10-esre átkonvertálni, illetve vissza
persze egyszerűnek tűnik, mert a fele/kétszerese és kész,
csakhogy szerintem van egy páros/páratlan probléma, mivel ha a legalacsonyabb és a legmagasabb átlagát veszem, akkor nem ugyanaz jön ki, mert (1+5)/2=3 és (1+10)/2=5,5
(konkrétan az imdb 10-es és más oldalak 5-ös filmekre adható szavazása kapcsán merült fel ez bennem, hogy nem egyszerűen a fele/kétszeres az átlag)
tud valaki mondani erre valamit, hogy mi lehet a megoldás? -
#756
ja látom a másikban már megoldották.. -
#755
ő, nem gondoltam nagyon át, de ha egyszerűen kitöltjük a teret kontinuum sok ponttal, az nem felel meg az általad leírt feltételnek? -
ba32107 #754 Matek feladatok topikban már megválaszoltuk. -
#753
talán ha a pontok egy összefüggő kört alkotnak.... bár fáradt vok már ehez... holnap átgondolom :D -
#752
bocs :D oda is beírtam nemtudtam hol válaszolnak :S