926
Szabad energia, olyan gépek, amelyek sértik az energiamegmaradás törvényét.
-
HUmanEmber41st #326 Hm.. Orfyreus kereke?
( akit érdekel, elküldöm pdf-ben) -
laci3000 #325 Ezt egy másik hasonló topikban találtam:
vargaendre 2006. 10. 03. 22:43
Jó gondolatra épül a topik. Akkor most gondoskodjunk róla, hogy mindenki tudja, hogyan kell szabadenergiakicsatoló szerkentyűt csinálni. Sokfélét lehet, de a legegyszerűbb a gravitációs generátornak nevezhető dolog. Ha mindenki tud róla:
1. Nem lehet eltüntetni.
2. Bárki megcsinálhatja pártízezer-párszázezer forintból.
3. Nincsen 1 kitüntetett személy, aki mivel tudja a kulcso(ka)t, veszélyben lehetne.
A legegyszerűbb szabadenergiakicsatolási módszert gyerekek alkalmazzák saját szórakoztatásukra már évszázadok óta. Ez a: JÁTSZÓTÉRI HINTA. Ki is lehet számolni, de számolgatás nélkül is be lehet látni, hogy a hintázáskor kb. 1000-2000% százalékos energiakicsatolás történik:
Ígérem, hogy semmi újat nem fogok mondani. :)
1. megközelítés:
1. Állítsunk fel egymás mellé két hintát. Az egyszerűség kedvéért a láncaikat cseréljük fix rudakra.
2. Az egyik hintát fektessük el, hogy vízszintesen "hintázhasson", szereljünk alája sínt, amelyen csúszhat.
3. A függőleges hintába ültessünk egy gyereket és kérjük meg hogy hintázzon. A vízszintes hintához állítsunk egy felnőttet és kérjük meg, hogy kézzel úgy csúsztassa a fektetett hintát, hogy annak mozgása pontosan reprezentálja a függőleges hinta lengését.
Az eredmény: a vízszintes hinta mozgatásáért felelős ember pár perc alatt teljesen elfárad, míg a függőleges hintában ülő gyermek unalomig hintázik, gyakorlatilag nem fárad el.
Ez mutatja, hogy a függőleges hinta működtetéséhez az egyébként szükséges kinetikus energiabefektetés töredékére volt szükség.
2. megközelítés:
1. Ültessünk egy gyereket egy hintába, és húzzuk fel, amilyen magasra csak tudjuk. Tekintsük ezt egységnyi energiabevitelnek.
2. Engedjük el és hagyjuk hogy lelendüljön. Ha csak ugyanannyi munkát kapnánk vissza a hintából, amennyit befektettünk, akkor a hinta a gyermekkel pontosan megállna a kezdeti, nyugalmi állapotban. Azonban nem ezt teszi, hanem tovább leng, és annak a munkának a többszörösét végzi, mint amit a hinta felhúzása jelentett.
Mi történik pontosan?
A gyerek beül a hintába, és elkezd a lábával és a törzsével előre-hátra hajlongani. Ha eltalálja a megfelelő frekvenciát és a fáziseltérést, akkor a hinta lengése beindul és az amplitúdó növekszik.
A gyerek folyamatosan hajlong, ezzel kevés munkát végez. Valójában áthelyezi a rendszer tömegközéppontját, ezzel, mivel megváltozik a ráható gravitáció iránya, kiváltja, hogy a rendszer egyensúlyba kerüljön. A lengés túlfelén azonban ellenkező irányba tolja a rendszer tömegközéppontját, és így még nagyobb kiegyenlítődést von maga után. A hinta lengése beindul. Ha a gyerek abbahagyja a hinta hajtását, csökkenő lengést tapasztalunk, amíg a hinta egyensúlyba kerül.
Ez a kulcs: a gyermek a hinta veszteségét pótolja.
Tehát a befektetett munka a súlypontáthelyezés (hajlongás). A veszteség pedig definició alapján az összes munkánál kevesebb. Ha egy hinta vesztesége 10%, akkor a hinta teljesítménye ennek reciproka: 1000%.
A megoldás:
1. Mivel a rabszolgatartás nem szép dolog, ezért a gyereket lecseréljük egy mechanikára, amely a megfelelő frekvencián és fáziseltéréssel mozgat egy tömeget. Ezt a leghatékonyabban álló hengerek aszimmetrikus forgatásával lehet megoldani.
2. Le kell cserélni a láncot rúdra.
3. A rudat fixen kell rögzíteni a hinta tengelyére, a tengelyt pedig egy áttételen keresztül egy dinamóra kell csatolni.
Mivel már tudjuk, hogy a súlypontáthelyezés a hinta veszteségét pótolja, biztosak lehetünk benne, hogy kevesebb energiát emészt fel, mint amennyit a dinamón mérünk.
Ez az ún. gravitációs erőmű a gravitációból nyeri a plusz energiát. A gravitáció pedig nem fogy el, ahogy nem fogy el ettől a Föld tömege sem. Ez nem vész el sehonnan és nem emésztődik fel az erőműben a kicsatoláskor. Csak akkor lehetne másképpen, ha a gravitáció leárnyékolható lenne, azonban tudjuk hogy nem az, mivel ha leárnyékolható lenne, akkor a tárgyak külseje leárnyékolná a belsejüket, és így az anyagok fajsúlya nem lenne állandó, hanem csökkenne a méretük növelésekor.
Na, összedobjuk a pénzt? ;-D
5.összes előzmény | előzmény: Thunderbird 2006. 10. 03. 11:10
a link:Itt -
laci3000 #324 sajnos csak földgázból nyeri a hidrogént.....de mégis valami -
laci3000 #323 Érdekes csak kár hogy a kémia nem az erősségem.
De talltam ást is itt
My PHILL néven forgalmazott házi hidrogént előállító egység.... -
turkalo2 #322 Ja! csak a weblap címét nem írtam le...
secondlaw.acs.hu wéwéwét nem kell eléírni! -
turkalo2 #321 Sziasztok!
Érdekes weblapra hívta fel a figyelmemet egy ismerősöm.
Nem világos kiknek a weboldala és mire szolgál, mintha egy belső használatú információs oldal lenne.
Na olyan primitíven is van megírva.
Szóval ez a weblap egy tök érdekes energia átalakítási módot ír le.
Na meg egy cáfolatot is a második főtételre.
Régen tanultam kémiát, de a dolog nekem nem tűnik hülyeségnek.
-
#320 "Durability, service life, and special requirements for some type of cells. Stationary applications typically require more than 40,000 hours of reliable operation at a temperature of -35 °C to 40 °C, while automotive fuel cells require a 5,000 hour lifespan (the equivalent of 150,000 miles) under extreme temperatures."
Forrás: Wikipedia -
laci3000 #319 Köszi az infókat
esetleg tudsz-e valamit az élettartalmukról?
(forgó kopó alkatrész igaz hogy nincs bennük de mégis....) -
#318 Itt olvashatsz egy remek összefoglalást erről, itt egy kis linkgyűjtemény.
Sajnos ami alacsony hőmérsékleten működik (AFC, PEMFC, DMFC), az vagy tiszta hidrogént kíván (AFC, PEMFC), vagy alacsony hatásfokú (DMFC). Ami pedig sok mindennel hajtható (MCFC, SOFC), az magas működési hőmérsékletet kíván.
Saját készítésről meg Google.
-
laci3000 #317 Hali
Ki mit tud az üzemanyag cellákról?
Mennyibe kerülnek?
mien a hatásfokuk?
lehet-e házilag kivitelezni?
Mien a kapacitásuk?
Van e magyarnyelvű leírás valahol aneten?
Ha tudtok valamit akkor légyszi osszátok meg a többiekkel is...
köszi -
#316 "A pulzáló feszültség még véletlenül sem egyenáram."
Mondok erre egy gyakorlati példát: van egy 25 méter hosszú, kéterű vezetéked; egyik végén egy egyenfeszültségű motor, másik végén egy hozzá való pulzáló "egyen"feszültséget (szinuszos félhullámfeszültséget) biztosító táp.
Ha a motort az előbb említett vezeték nélkül (vagy rövidebb 1 méteres vezetékkel) használod - a motor rendesen működik. De ha az előbb említett hosszú vezetéket használod, a motor eléggé lassan forog.
Mi a megoldás? A pulzáló feszültséget (szinuszos félhullámfeszültséget) stabilizálod és a vezeték kapacitása és induktivitása nem fog bezavarni.
Vagyis: a pulzáló feszültség != egyenfeszültség. -
juzosch #315 Azt meg hogy méréssel bizonyították, hogy tévedett, továbbra is figyelmen kívül hagyod? -
juzosch #314 Képzeld, látogattam. De tényleg nem értem mit akarsz mondani. Hisz szinuszhullámról tulképp szó sem volt. -
HUmanEmber41st #313 Igazán nem akarlak megsérteni, de látogathatnál egy-két elektrotechnika órát..Akkor sztem jobban megértenéd, mit akarok mondani. -
juzosch #312 Ráadásul mint itt már írták, többen is megmérték, hogy termel-e a szerkezet + energiát, de a mérések alapján nem. Tehát ez maximum egy jó hatásfokú motor. De valahogy ezeket sem olvastad el. -
juzosch #311 A pulzáló feszültség még véletlenül sem egyenáram. Ezen mit nem lehet érteni? -
juzosch #310 Ezzel most igazat adsz nekem, vagy csak gúnyolódsz, vagy simán csak nem érted? -
#309 "Lényeg a lényeg : Minato motorja egyenárammal működik. Egyenáram esetén pedig nem számolunk cos. fi szög hibával."
1. Az általad lerajzolt pulzáló feszültség négyszögimpulzus. A négyszögimpulzus - a Fourier-tétel értelmében - szinusz és koszinuszjelekből épül fel (bár tartalmaz egyenfeszültségű összetevőt).
3. A szinusz/koszinuszjelekre pedig van "cosfi".
4. Egyébként is a nemszinuszos áramok esetén a tekercsben az áram időbeni lefolyásától teljesen különböző feszültség keletkezik. -
HUmanEmber41st #308 De egyszerűen olyan orbitális hülyeségekkel tarkítja ezután az elméleteit, hogy nem lehet komolyan venni. És tény, hogy ezek hülyeségek. Már a legelső cikkben (vízhajtású autó) hemzsegnek.
Tökéletesen igazad van.
És a Föld lapos, mert különben leesnénk róla... -
HUmanEmber41st #307 Nem akarok most elektrotechnika órát tartani, de a pulzáló feszültséget nem szabad összekeverni a váltófeszültséggel.
Ha volna kedvem grafikont rajzolni, akkor a pulzáló feszültség így nézne ki:
-_-_-_-_-_-_-_-__________ez itt a 0 Volt.
a váltófeszültség viszont:
~~~~~~~~~~~~~~~ szinuszhullámot rajzol az oszcilloszkóp képernyőjére, mely egy periódus alatt 2X is metszi a 0 Volt tengelyt, tehát polaritást vált. A pulzáló feszültség viszont nem vált polaritást..
Ha ez neked "szarok rá "mentalitás.. Akkor még mit mondhatok?
Lényeg a lényeg : Minato motorja egyenárammal működik. Egyenáram esetén pedig nem számolunk cos. fi szög hibával. De ha még fellépne a váltóáram esetén a tekercsek gerjesztéséhez szükséges meddő teljesítmény, ez a legrosszabb esetben is 0,5 -es szorzót eredményez
( P= U*I*SINfi*COSfi*egyéb módosító tényezők,) -
juzosch #306 Nem erről van szó. Amely gondolatra épít, azt én is támogatom. Azaz nem a semmiből akar energiát teremteni, hanem az úgymond 'éterből', azaz abból az energiatengerből, amiből minden fölépül.
De egyszerűen olyan orbitális hülyeségekkel tarkítja ezután az elméleteit, hogy nem lehet komolyan venni. És tény, hogy ezek hülyeségek. Már a legelső cikkben (vízhajtású autó) hemzsegnek. -
patiang #305 Dehát miért hagyod abba? Hiszen Te is tudod, mindenkinek van valamiféle "hülye" elmélete, mely vagy igaz vagy sem. Tisztelem Csabai-t, de az sem biztos, hogy övé a végleges, legfeljebb közelebb kerülünk. Einstein saját bevallása szerint sem volt tévedhetetlen. Bevitt a képletébe egy általa kitalált tényezőt, melyet más tudósok bolondságnak tartottak. Erre ő ki is vette, és mégis neki lett igaza. :)) -
juzosch #304 Áh, ahogy tovább olvasom egyre több hülyeség van benne, abba is hagyom:) -
juzosch #303 Akit érdekel, hogy hol tart most (ill 2-3 éve) a fizika, annak ajánlom ezt a cikket:
Csaba zoltán: Szuperhúrok és a mindenség eredete
Persze nem kell kézpénznek venni, ahogy halad előre a cikk, egyre újabb és képlékenyebb elméletekről lesz szó, amik még könnyen változhatnak. Mindenesetre egy jó öszefoglaló, érdemes elolvasni. -
juzosch #302 Tehát ez az oldal egyszerűen nevetséges. Lehet vannak benne okos dolgok, de egyszerűen nem lehet komolyan venni ekkora fatális hibák és tudatlanság mellett. -
juzosch #301 Belenéztem a vízhajtású autóval foglalkozó cikkbe. Onnantól vált elég gyorsan nevetségessé az egész, hogy azt javasolta a tisztelt szerző, hogy dobjuk el a ma általános fizikai modellt ("A gázelméletben is kis gömböcskékről van szó"), és reformáljuk meg.
Na álljunk meg. Ez nem a mai fizika, hanem a 100 évvel ezelőtti. Ezeken már rég túl léptünk.
"A megoldás tehát az, hogy egy új modellt állítunk fel! Ebben a modellben minden egy nagy energiaóceán része, minden, még az anyag is. Nincsenek atommagok, elektronok meg molekulák, legalábbis különálló, szilárd anyagként értelmezve nincsenek, amit aztán csak a nagy üresség tölt ki."
Na igen, ezen mint említettem már rég túlléptünk. A mai fizika még véletlenül sem így tekint az anyagra, és az energiára.
Húrelméletről hallott már a szerző? Szerintem nem, mert az éppen erről az energiából épülő anyagról szól.
"Mi lenne azonban, ha egy olyan modellt kezdenénk felállítani, ami nem csak ideális esetekre volna igaz, hanem a valóságban fennálló nagyon széles skála minden állapotára? "
A kérdés fölösleges, a mai fizika célja éppen ezen speciális esetekben működő elméletek egyesítése egy olyan elméletben, ami mindent megmagyaráz az anyagtól és energiáktól kezdve a fekete lyukakig és a gravitációs mezőkig. -
juzosch #300 És ha valaki mégis ért hozzá, és megmondja a hibát, akkor szarsz rá:) (lásd legutóbb a cosfi dolog) -
laci3000 #299 Sajnos én sem mondatom magam "szakinak"
és időm sem engedi hogy annyit foglalkozzam ezzel a témával amennyit szeretnék,
de azért megpróbálom figyelemmel kisérni az eseményeket.
Ami pedig engem illet, véleményem szerintem realizáció szempontjából a legvalószínűbb egy hidrogént előállító szerkezet
viszonylagosan kevés energiával (impulzusokat és el. mágneses teret is használva miközben a víz saját frekvenciáján van rezegtetve....)
tudom első hallásra bonyolultnak túnik de a sok külömböző hatás összehangolva efektívebb lehetne az eddigi próbálkozásoknál
Ha ha jól emlékszem Tibinek az oldalán volt egy szerkezet mely szénrudak segítségével állította elő ahidrogént de nem túl környezetbarát módszer ez mivel a szérúd is reakcióba lép.....
de ha ezt a rudat más anyaggal kiváltanánk (pl wolfrám) és több egymásnak szemben állított rudat haszálnánk (hogy ezek ne olvadjanak le
és ráadásul pulzálva lenne táplálva....)
jó lenne kipróbálni.... -
HUmanEmber41st #298 Már linkeltem én is, sőt egy szabadalom szövegét be is raktam ide, de senki sem szólt érdemben hozzá. Sok itt az okos, de nem a szakértő. -
laci3000 #297 Szeretnék minden kedves fórumozót
(akit érdekel a Szabad energia témája)
hogy látogasson el az alábbi oldalra:
http://fenykapu.free-energy.hu/
az olvasók írták rovat is nagyon érdekes tud lenni.....
(reményeim szerint ezzel egy kicsit pezsdíthetünk ezen a döglődésen....) -
#296 Olvasd el még egyszer: "váltóáramra (vagy legalábbis pulzálóra) utalnak"
Az előbbi esetben van cosfi. -
HUmanEmber41st #295 Nem akarok most elektrotechnika órát tartani, de a pulzáló feszültséget nem szabad összekeverni a váltófeszültséggel.
Ha volna kedvem grafikont rajzolni, akkor a pulzáló feszültség így nézne ki:
-_-_-_-_-_-_-_-__________ez itt a 0 Volt.
a váltófeszültség viszont:
~~~~~~~~~~~~~~~ szinuszhullámot rajzol az oszcilloszkóp képernyőjére, mely egy periódus alatt 2X is metszi a 0 Volt tengelyt, tehát polaritást vált. A pulzáló feszültség viszont nem vált polaritást.. -
#294 "Én úgy tudom, h egyenáram esetén nem létezik cos fi."
Nem létezik, de a generátor (nem dinamó!) váltóáramot ad ki magából, illetve a "a pulzálva táplált tekercsek" (A kifejezés forrása: Index) is váltóáramra (vagy legalábbis pulzálóra) utalnak. -
juzosch #293 Jól tudod. De hogy jön ez ide? -
HUmanEmber41st #292 Én úgy tudom, h egyenáram esetén nem létezik cos fi.
P= U*i -
juzosch #291 Ez a hiba létezik, ezt nem lehet kimagyarázni. -
juzosch #290 Lehet, hogy energiát nem termel a semmiből, viszont qrva gazdaságos.
Ha energiát termelne a semmiből, és már megvásárolható lenne, arról mindenki tudna:) -
#289 Ha figyelmesen elolvasod az angol nyelvű mérést ott kiderül:
* Az eszköz elvi megvalósításában is hibák vannak (váltóáramú eszköznél nem veszi figyelembe - ahogy a magyar fórumon is megemlítik a "cos fi"-t - simán P=U*I-vel számol):
The standard method found in all basic electronics textbooks is: to determine the accurate total power output from a circuit one needs to integrate the product of the current and voltage at each point in time, and then average it. This method takes into account that current and voltage are time varying waveforms and that the product of current and voltage must take into account that only superposition of current and voltage waveforms truly represents the net power output.
The simple eq.
Power = Volts X Amps
can be easily misinterpreted to mean that current and voltage are just linear terms that are multiplied directly to give power without taking into account the all important phase relationship between them. Our method was careful to not make this mistake and also to integrate the product of current and voltage at each point in the time over the interval of measurement.
* Méréseket is elvégeznek (nevek, helyek, mérőeszközök feltüntetésével), amik megerősítik az előbb említett dolgot.
Másrészt: Magyarországon miért csak az Index foglalkozott a témával? Szaklapok (Természet Világa, Élet és Tudomány,...) miért nem veszik figyelemebe Minato találmányát? -
HUmanEmber41st #288 Ha figyelmesen elolvasod a magyar nyelvű cikket a szabadenergia.lap.hu oldalon, ott írva vagyon, h egy japán gyártmányú légkondiba szerelnek ventilátor meghajtómotorokat Minato "fejlesztése" alapján. Én erre hivatkozok. Ha kacsa lenne az egész, talán már kitudódott volna. Persze írják a nagy szkeptikusok, h "ez nem működhet", meg hibás az elmélet, de a cikk szerint ez a motort nem zavarja. -
#287 hihetetlen, mennyire következetlenek tudnak lenni az emberek.