Szabad energia

Hm.. Orfyreus kereke?
( akit érdekel, elküldöm pdf-ben)

Ezt egy másik hasonló topikban találtam:

vargaendre 2006. 10. 03. 22:43

Jó gondolatra épül a topik. Akkor most gondoskodjunk róla, hogy mindenki tudja, hogyan kell szabadenergiakicsatoló szerkentyût csinálni. Sokfélét lehet, de a legegyszerûbb a gravitációs generátornak nevezhetõ dolog. Ha mindenki tud róla:
1. Nem lehet eltüntetni.
2. Bárki megcsinálhatja pártízezer-párszázezer forintból.
3. Nincsen 1 kitüntetett személy, aki mivel tudja a kulcso(ka)t, veszélyben lehetne.

A legegyszerûbb szabadenergiakicsatolási módszert gyerekek alkalmazzák saját szórakoztatásukra már évszázadok óta. Ez a: JÁTSZÓTÉRI HINTA. Ki is lehet számolni, de számolgatás nélkül is be lehet látni, hogy a hintázáskor kb. 1000-2000% százalékos energiakicsatolás történik:

Ígérem, hogy semmi újat nem fogok mondani. 😊

1. megközelítés:
1. Állítsunk fel egymás mellé két hintát. Az egyszerûség kedvéért a láncaikat cseréljük fix rudakra.
2. Az egyik hintát fektessük el, hogy vízszintesen "hintázhasson", szereljünk alája sínt, amelyen csúszhat.
3. A függõleges hintába ültessünk egy gyereket és kérjük meg hogy hintázzon. A vízszintes hintához állítsunk egy felnõttet és kérjük meg, hogy kézzel úgy csúsztassa a fektetett hintát, hogy annak mozgása pontosan reprezentálja a függõleges hinta lengését.

Az eredmény: a vízszintes hinta mozgatásáért felelõs ember pár perc alatt teljesen elfárad, míg a függõleges hintában ülõ gyermek unalomig hintázik, gyakorlatilag nem fárad el.
Ez mutatja, hogy a függõleges hinta mûködtetéséhez az egyébként szükséges kinetikus energiabefektetés töredékére volt szükség.

2. megközelítés:
1. Ültessünk egy gyereket egy hintába, és húzzuk fel, amilyen magasra csak tudjuk. Tekintsük ezt egységnyi energiabevitelnek.
2. Engedjük el és hagyjuk hogy lelendüljön. Ha csak ugyanannyi munkát kapnánk vissza a hintából, amennyit befektettünk, akkor a hinta a gyermekkel pontosan megállna a kezdeti, nyugalmi állapotban. Azonban nem ezt teszi, hanem tovább leng, és annak a munkának a többszörösét végzi, mint amit a hinta felhúzása jelentett.

Mi történik pontosan?
A gyerek beül a hintába, és elkezd a lábával és a törzsével elõre-hátra hajlongani. Ha eltalálja a megfelelõ frekvenciát és a fáziseltérést, akkor a hinta lengése beindul és az amplitúdó növekszik.
A gyerek folyamatosan hajlong, ezzel kevés munkát végez. Valójában áthelyezi a rendszer tömegközéppontját, ezzel, mivel megváltozik a ráható gravitáció iránya, kiváltja, hogy a rendszer egyensúlyba kerüljön. A lengés túlfelén azonban ellenkezõ irányba tolja a rendszer tömegközéppontját, és így még nagyobb kiegyenlítõdést von maga után. A hinta lengése beindul. Ha a gyerek abbahagyja a hinta hajtását, csökkenõ lengést tapasztalunk, amíg a hinta egyensúlyba kerül.
Ez a kulcs: a gyermek a hinta veszteségét pótolja.
Tehát a befektetett munka a súlypontáthelyezés (hajlongás). A veszteség pedig definició alapján az összes munkánál kevesebb. Ha egy hinta vesztesége 10%, akkor a hinta teljesítménye ennek reciproka: 1000%.

A megoldás:
1. Mivel a rabszolgatartás nem szép dolog, ezért a gyereket lecseréljük egy mechanikára, amely a megfelelõ frekvencián és fáziseltéréssel mozgat egy tömeget. Ezt a leghatékonyabban álló hengerek aszimmetrikus forgatásával lehet megoldani.
2. Le kell cserélni a láncot rúdra.
3. A rudat fixen kell rögzíteni a hinta tengelyére, a tengelyt pedig egy áttételen keresztül egy dinamóra kell csatolni.

Mivel már tudjuk, hogy a súlypontáthelyezés a hinta veszteségét pótolja, biztosak lehetünk benne, hogy kevesebb energiát emészt fel, mint amennyit a dinamón mérünk.

Ez az ún. gravitációs erõmû a gravitációból nyeri a plusz energiát. A gravitáció pedig nem fogy el, ahogy nem fogy el ettõl a Föld tömege sem. Ez nem vész el sehonnan és nem emésztõdik fel az erõmûben a kicsatoláskor. Csak akkor lehetne másképpen, ha a gravitáció leárnyékolható lenne, azonban tudjuk hogy nem az, mivel ha leárnyékolható lenne, akkor a tárgyak külseje leárnyékolná a belsejüket, és így az anyagok fajsúlya nem lenne állandó, hanem csökkenne a méretük növelésekor.

Na, összedobjuk a pénzt? ;-D
5.összes elõzmény | elõzmény: Thunderbird 2006. 10. 03. 11:10

a link:Itt

sajnos csak földgázból nyeri a hidrogént.....de mégis valami

Érdekes csak kár hogy a kémia nem az erõsségem.
De talltam ást is itt
My PHILL néven forgalmazott házi hidrogént elõállító egység....

Ja! csak a weblap címét nem írtam le...

secondlaw.acs.hu wéwéwét nem kell eléírni!

Sziasztok!

Érdekes weblapra hívta fel a figyelmemet egy ismerõsöm.
Nem világos kiknek a weboldala és mire szolgál, mintha egy belsõ használatú információs oldal lenne.
Na olyan primitíven is van megírva.

Szóval ez a weblap egy tök érdekes energia átalakítási módot ír le.
Na meg egy cáfolatot is a második fõtételre.
Régen tanultam kémiát, de a dolog nekem nem tûnik hülyeségnek.

"Durability, service life, and special requirements for some type of cells. Stationary applications typically require more than 40,000 hours of reliable operation at a temperature of -35 °C to 40 °C, while automotive fuel cells require a 5,000 hour lifespan (the equivalent of 150,000 miles) under extreme temperatures."
Forrás: Wikipedia

Köszi az infókat<#worship>
esetleg tudsz-e valamit az élettartalmukról?
(forgó kopó alkatrész igaz hogy nincs bennük de mégis....)<#wave>

Itt olvashatsz egy remek összefoglalást errõl, itt egy kis linkgyûjtemény.

Sajnos ami alacsony hõmérsékleten mûködik (AFC, PEMFC, DMFC), az vagy tiszta hidrogént kíván (AFC, PEMFC), vagy alacsony hatásfokú (DMFC). Ami pedig sok mindennel hajtható (MCFC, SOFC), az magas mûködési hõmérsékletet kíván.

Saját készítésrõl meg Google.

Hali
Ki mit tud az üzemanyag cellákról?
Mennyibe kerülnek?
mien a hatásfokuk?
lehet-e házilag kivitelezni?
Mien a kapacitásuk?
Van e magyarnyelvû leírás valahol aneten?
Ha tudtok valamit akkor légyszi osszátok meg a többiekkel is...
köszi<#email>

"A pulzáló feszültség még véletlenül sem egyenáram."
Mondok erre egy gyakorlati példát: van egy 25 méter hosszú, kéterû vezetéked; egyik végén egy egyenfeszültségû motor, másik végén egy hozzá való pulzáló "egyen"feszültséget (szinuszos félhullámfeszültséget) biztosító táp.
Ha a motort az elõbb említett vezeték nélkül (vagy rövidebb 1 méteres vezetékkel) használod - a motor rendesen mûködik. De ha az elõbb említett hosszú vezetéket használod, a motor eléggé lassan forog.

Mi a megoldás? A pulzáló feszültséget (szinuszos félhullámfeszültséget) stabilizálod és a vezeték kapacitása és induktivitása nem fog bezavarni.

Vagyis: a pulzáló feszültség != egyenfeszültség.

Azt meg hogy méréssel bizonyították, hogy tévedett, továbbra is figyelmen kívül hagyod?

Képzeld, látogattam. De tényleg nem értem mit akarsz mondani. Hisz szinuszhullámról tulképp szó sem volt.

Igazán nem akarlak megsérteni, de látogathatnál egy-két elektrotechnika órát..Akkor sztem jobban megértenéd, mit akarok mondani.

Ráadásul mint itt már írták, többen is megmérték, hogy termel-e a szerkezet + energiát, de a mérések alapján nem. Tehát ez maximum egy jó hatásfokú motor. De valahogy ezeket sem olvastad el.

A pulzáló feszültség még véletlenül sem egyenáram. Ezen mit nem lehet érteni?

Ezzel most igazat adsz nekem, vagy csak gúnyolódsz, vagy simán csak nem érted?

"Lényeg a lényeg : Minato motorja egyenárammal mûködik. Egyenáram esetén pedig nem számolunk cos. fi szög hibával."
1. Az általad lerajzolt pulzáló feszültség négyszögimpulzus. A négyszögimpulzus - a Fourier-tétel értelmében - szinusz és koszinuszjelekbõl épül fel (bár tartalmaz egyenfeszültségû összetevõt).
3. A szinusz/koszinuszjelekre pedig van "cosfi".
4. Egyébként is a nemszinuszos áramok esetén a tekercsben az áram idõbeni lefolyásától teljesen különbözõ feszültség keletkezik.

De egyszerûen olyan orbitális hülyeségekkel tarkítja ezután az elméleteit, hogy nem lehet komolyan venni. És tény, hogy ezek hülyeségek. Már a legelsõ cikkben (vízhajtású autó) hemzsegnek.

Tökéletesen igazad van.
És a Föld lapos, mert különben leesnénk róla...

Nem akarok most elektrotechnika órát tartani, de a pulzáló feszültséget nem szabad összekeverni a váltófeszültséggel.
Ha volna kedvem grafikont rajzolni, akkor a pulzáló feszültség így nézne ki:
-_-_-_-_-_-_-_-__________ez itt a 0 Volt.

a váltófeszültség viszont:
~~~~~~~~~~~~~~~ szinuszhullámot rajzol az oszcilloszkóp képernyõjére, mely egy periódus alatt 2X is metszi a 0 Volt tengelyt, tehát polaritást vált. A pulzáló feszültség viszont nem vált polaritást..

Ha ez neked "szarok rá "mentalitás.. Akkor még mit mondhatok?
Lényeg a lényeg : Minato motorja egyenárammal mûködik. Egyenáram esetén pedig nem számolunk cos. fi szög hibával. De ha még fellépne a váltóáram esetén a tekercsek gerjesztéséhez szükséges meddõ teljesítmény, ez a legrosszabb esetben is 0,5 -es szorzót eredményez
( P= U*I*SINfi*COSfi*egyéb módosító tényezõk,)

Nem errõl van szó. Amely gondolatra épít, azt én is támogatom. Azaz nem a semmibõl akar energiát teremteni, hanem az úgymond 'éterbõl', azaz abból az energiatengerbõl, amibõl minden fölépül.

De egyszerûen olyan orbitális hülyeségekkel tarkítja ezután az elméleteit, hogy nem lehet komolyan venni. És tény, hogy ezek hülyeségek. Már a legelsõ cikkben (vízhajtású autó) hemzsegnek.

Dehát miért hagyod abba? Hiszen Te is tudod, mindenkinek van valamiféle "hülye" elmélete, mely vagy igaz vagy sem. Tisztelem Csabai-t, de az sem biztos, hogy övé a végleges, legfeljebb közelebb kerülünk. Einstein saját bevallása szerint sem volt tévedhetetlen. Bevitt a képletébe egy általa kitalált tényezõt, melyet más tudósok bolondságnak tartottak. Erre õ ki is vette, és mégis neki lett igaza. 😊)

Áh, ahogy tovább olvasom egyre több hülyeség van benne, abba is hagyom😊

Akit érdekel, hogy hol tart most (ill 2-3 éve) a fizika, annak ajánlom ezt a cikket:

Csaba zoltán: Szuperhúrok és a mindenség eredete

Persze nem kell kézpénznek venni, ahogy halad elõre a cikk, egyre újabb és képlékenyebb elméletekrõl lesz szó, amik még könnyen változhatnak. Mindenesetre egy jó öszefoglaló, érdemes elolvasni.

Tehát ez az oldal egyszerûen nevetséges. Lehet vannak benne okos dolgok, de egyszerûen nem lehet komolyan venni ekkora fatális hibák és tudatlanság mellett.

Belenéztem a vízhajtású autóval foglalkozó cikkbe. Onnantól vált elég gyorsan nevetségessé az egész, hogy azt javasolta a tisztelt szerzõ, hogy dobjuk el a ma általános fizikai modellt ("A gázelméletben is kis gömböcskékrõl van szó"), és reformáljuk meg.

Na álljunk meg. Ez nem a mai fizika, hanem a 100 évvel ezelõtti. Ezeken már rég túl léptünk.

"A megoldás tehát az, hogy egy új modellt állítunk fel! Ebben a modellben minden egy nagy energiaóceán része, minden, még az anyag is. Nincsenek atommagok, elektronok meg molekulák, legalábbis különálló, szilárd anyagként értelmezve nincsenek, amit aztán csak a nagy üresség tölt ki."

Na igen, ezen mint említettem már rég túlléptünk. A mai fizika még véletlenül sem így tekint az anyagra, és az energiára.
Húrelméletrõl hallott már a szerzõ? Szerintem nem, mert az éppen errõl az energiából épülõ anyagról szól.

"Mi lenne azonban, ha egy olyan modellt kezdenénk felállítani, ami nem csak ideális esetekre volna igaz, hanem a valóságban fennálló nagyon széles skála minden állapotára? "
A kérdés fölösleges, a mai fizika célja éppen ezen speciális esetekben mûködõ elméletek egyesítése egy olyan elméletben, ami mindent megmagyaráz az anyagtól és energiáktól kezdve a fekete lyukakig és a gravitációs mezõkig.

És ha valaki mégis ért hozzá, és megmondja a hibát, akkor szarsz rá😊 (lásd legutóbb a cosfi dolog)

Sajnos én sem mondatom magam "szakinak"
és idõm sem engedi hogy annyit foglalkozzam ezzel a témával amennyit szeretnék,
de azért megpróbálom figyelemmel kisérni az eseményeket.
Ami pedig engem illet, véleményem szerintem realizáció szempontjából a legvalószínûbb egy hidrogént elõállító szerkezet
viszonylagosan kevés energiával (impulzusokat és el. mágneses teret is használva miközben a víz saját frekvenciáján van rezegtetve....)
tudom elsõ hallásra bonyolultnak túnik de a sok külömbözõ hatás összehangolva efektívebb lehetne az eddigi próbálkozásoknál<#nezze>

Ha ha jól emlékszem Tibinek az oldalán volt egy szerkezet mely szénrudak segítségével állította elõ ahidrogént de nem túl környezetbarát módszer ez mivel a szérúd is reakcióba lép.....
de ha ezt a rudat más anyaggal kiváltanánk (pl wolfrám) és több egymásnak szemben állított rudat haszálnánk (hogy ezek ne olvadjanak le
és ráadásul pulzálva lenne táplálva....)
jó lenne kipróbálni....<#taps>

Már linkeltem én is, sõt egy szabadalom szövegét be is raktam ide, de senki sem szólt érdemben hozzá. Sok itt az okos, de nem a szakértõ.

Szeretnék minden kedves fórumozót
(akit érdekel a Szabad energia témája)
hogy látogasson el az alábbi oldalra:
http://fenykapu.free-energy.hu/
az olvasók írták rovat is nagyon érdekes tud lenni.....
(reményeim szerint ezzel egy kicsit pezsdíthetünk ezen a döglõdésen....)<#circling><#vigyor2><#circling>

Olvasd el még egyszer: "váltóáramra (vagy legalábbis pulzálóra) utalnak"
Az elõbbi esetben van cosfi.

Nem akarok most elektrotechnika órát tartani, de a pulzáló feszültséget nem szabad összekeverni a váltófeszültséggel.
Ha volna kedvem grafikont rajzolni, akkor a pulzáló feszültség így nézne ki:
-_-_-_-_-_-_-_-__________ez itt a 0 Volt.

a váltófeszültség viszont:
~~~~~~~~~~~~~~~ szinuszhullámot rajzol az oszcilloszkóp képernyõjére, mely egy periódus alatt 2X is metszi a 0 Volt tengelyt, tehát polaritást vált. A pulzáló feszültség viszont nem vált polaritást..

"Én úgy tudom, h egyenáram esetén nem létezik cos fi."
Nem létezik, de a generátor (nem dinamó!) váltóáramot ad ki magából, illetve a "a pulzálva táplált tekercsek" (A kifejezés forrása: Index) is váltóáramra (vagy legalábbis pulzálóra) utalnak.

Jól tudod. De hogy jön ez ide?

Én úgy tudom, h egyenáram esetén nem létezik cos fi.
P= U*i

Ez a hiba létezik, ezt nem lehet kimagyarázni.

Lehet, hogy energiát nem termel a semmibõl, viszont qrva gazdaságos.
Ha energiát termelne a semmibõl, és már megvásárolható lenne, arról mindenki tudna😊

Ha figyelmesen elolvasod az angol nyelvû mérést ott kiderül:
* Az eszköz elvi megvalósításában is hibák vannak (váltóáramú eszköznél nem veszi figyelembe - ahogy a magyar fórumon is megemlítik a "cos fi"-t - simán P=U*I-vel számol):
The standard method found in all basic electronics textbooks is: to determine the accurate total power output from a circuit one needs to integrate the product of the current and voltage at each point in time, and then average it. This method takes into account that current and voltage are time varying waveforms and that the product of current and voltage must take into account that only superposition of current and voltage waveforms truly represents the net power output.
The simple eq.

Power = Volts X Amps

can be easily misinterpreted to mean that current and voltage are just linear terms that are multiplied directly to give power without taking into account the all important phase relationship between them. Our method was careful to not make this mistake and also to integrate the product of current and voltage at each point in the time over the interval of measurement.
* Méréseket is elvégeznek (nevek, helyek, mérõeszközök feltüntetésével), amik megerõsítik az elõbb említett dolgot.

Másrészt: Magyarországon miért csak az Index foglalkozott a témával? Szaklapok (Természet Világa, Élet és Tudomány,...) miért nem veszik figyelemebe Minato találmányát?

Ha figyelmesen elolvasod a magyar nyelvû cikket a szabadenergia.lap.hu oldalon, ott írva vagyon, h egy japán gyártmányú légkondiba szerelnek ventilátor meghajtómotorokat Minato "fejlesztése" alapján. Én erre hivatkozok. Ha kacsa lenne az egész, talán már kitudódott volna. Persze írják a nagy szkeptikusok, h "ez nem mûködhet", meg hibás az elmélet, de a cikk szerint ez a motort nem zavarja.

hihetetlen, mennyire következetlenek tudnak lenni az emberek.

Miért gyártották anno a Radithor nevû "csodaszert"?
Miért rendelik meg az emberek a TVShop-ban kapható gagyi morzsaporszívót?

Mert az emberek elhiszik a reklámokat, és hajlandóak vásárolni - bármit.

Akkor miért gyártják????

Hát ez az, hogy õk se tudják. Ez a szerkezet még elméletben sem mûködik.

Azt én honét tudjam? Az állandó mágneseknek nincs a "villanyórán" ( azaz villamos fogyasztásmérõn) áthaladó árama...csak a "segédtekercsek" gerjesztésére kell a hálózatról villamos teljesítmény. Legalábis amit én "kihámoztam" a cikkbõl. De az nem sok...

És mit mutat az a villanyóra? Mármint a valós villanyóra, nem arra vagyok kíváncsi, hogy mit számoltak ki.

Senki nem mondta, hogy hihetetlen. Csak nem kell tényként tekinteni rá.

Csak tudnám, mi olyan hihetetlen abban, h korát megelõzve épített egy nagy energiájú rádió adót, melynek hullámait fogva átalakította a motorhoz való egyenárammá? ( Mármint Tesla)
Most is lehet építeni mûködõ egyvezetékes rendszereket.
Ahogy én értelmezem, a MInato-féle motorban csak addig "dolgoznak" a tekercsek, míg letörik a két egyforma mágneses pólus taszítási erejét. Aztán (a két azonos pólus)szembe fordul egymással, és az ekkor keletkezõ mágneses taszítóerõ erõ hajtja igazából a motort.

És igazából csak az számít, h mit mutat a villanyóra 😊 😊

Jó persze. Életének ez a szakasza ismert, a találmányait ma is használjuk. ezért is nem röhögök körbe mindenkit, aki az õ találmányairól beszél.
Viszont miután visszavonult az elméleti munkáihoz, arról konkrétumot szinte semmit nem tudunk. Én életének errõl a szakaszáról beszélek.

"Tehát érdemes nem tényként venni a felfedezéseit."
Teslának vannak valódi, és mûködõ felfedezései.
Ilyenek a váltóáramú motor és generátor (miközben Edison az egyenáramú dinamót tartotta alkalmasabbnak), a váltóáramú hálózat.

Tesla inkább legenda. Nem lehet ezeket sem bizonyítani, sem cáfolni. Tehát érdemes nem tényként venni a felfedezéseit.