Szabad energia
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#376
http://www.gyogyitokezek.hu/fe/study1.htm
Angol nyelven ha jól fordítom:
Az energia(megmaradás) tétel sérülés hullámterekben
Angol nyelven ha jól fordítom:
Az energia(megmaradás) tétel sérülés hullámterekben
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#375
"hogy egy Bánki-turbina meghajtana egy generátort"
1. A bánki turbina hatásfoka 100% alatti:
Forrás: http://www.xsany.hu/banki.html
"A Bánki-turbina hatásfoka kisebb, mint más vízturbináké, ennek ellenére biztos piaca van olyan alkalmazásoknál, ahol az alacsony költségszint és egyszerû kivitel követelmény. Házilag is készíthetõ. Feldarabolt acélcsõbõl készített lapátokkal viszonylag jó hatásfokú (70-80% 3 m-es esés mellett) turbina építhetõ."
Forrás: Wikipédia
"A legújabban gyártott vízturbinák hatásfoka igen jó (90-95 %)."
Forrás: http://www.ttk.pte.hu/ami/phare/energ/energ6.htm
Másrészt sem a generátor, sem a vízszivattyú hatásfoka is 100% alatti.
Ebbõl következik, hogy örökmozgót ebbõl nem tudsz építeni.
"Azok az emberek, akik nem fértek hozzá folyók vizéhez, természetesen más energiaforrást kerestek. Ennek a problémának a megoldására egy olyan, zárt rendszerû vízimalom kínálkozott megoldásnak, amit egy angol fizikus, alkimista, asztrológus, filozófus és misztikus, Robert Fludd (1574- 1637) javasolt 1618-ban (4. ábra). Ha a vizet, ami a malomkereket forgatja, össze lehetne gyûjteni a kerék aljánál, és valahogy vissza lehetne juttatni a kerék fölötti tárolóba, akkor a folyóvízforrásra már nem volna szükség. Ésszerû volt, hogy a kerék hajthat egy szivattyút, ami visszakeringteti a malom vizét. Abban az idõben (és még 200 évig azután), amikor Fludd ezt a berendezést ajánlotta, nem lehetett tudományosan magyarázni ennek a berendezésnek a mûködését. Abból a megfigyelésbõl, hogy a víz emberi beavatkozás nélkül is felszállhat a felhõkbe, és - visszajutva a földre - munkát lehet vele végeztetni, kézenfekvõnek tûnhetett, hogy a felemelkedés segítése csak kevés energiát emészthet fel, ezért a vízkerék forgását csak kicsit akadályozza a szivattyú. De természetesen minden, ilyen mûködésû gép megvalósítására irányuló próbálkozás kudarcba fulladt. Ezek a berendezések a nyugalmi helyzet nélküli kerekek egy másik változatát képezik, és így az örökmozgók elsõ fajtáját alkotják."
Forrás: Iparjogvédelmi és Szerzõi Jogi Szemle - 108. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2003. DECEMBER - itt olvashatsz Orffyreus-kerekérõl is:
HUmanEmber41st által felajánlott pdf elérhetõ itt (#327-es hozzászólásomban már megadtam), de óvatosan kezeld...
1. A bánki turbina hatásfoka 100% alatti:
Forrás: http://www.xsany.hu/banki.html
"A Bánki-turbina hatásfoka kisebb, mint más vízturbináké, ennek ellenére biztos piaca van olyan alkalmazásoknál, ahol az alacsony költségszint és egyszerû kivitel követelmény. Házilag is készíthetõ. Feldarabolt acélcsõbõl készített lapátokkal viszonylag jó hatásfokú (70-80% 3 m-es esés mellett) turbina építhetõ."
Forrás: Wikipédia
"A legújabban gyártott vízturbinák hatásfoka igen jó (90-95 %)."
Forrás: http://www.ttk.pte.hu/ami/phare/energ/energ6.htm
Másrészt sem a generátor, sem a vízszivattyú hatásfoka is 100% alatti.
Ebbõl következik, hogy örökmozgót ebbõl nem tudsz építeni.
"Azok az emberek, akik nem fértek hozzá folyók vizéhez, természetesen más energiaforrást kerestek. Ennek a problémának a megoldására egy olyan, zárt rendszerû vízimalom kínálkozott megoldásnak, amit egy angol fizikus, alkimista, asztrológus, filozófus és misztikus, Robert Fludd (1574- 1637) javasolt 1618-ban (4. ábra). Ha a vizet, ami a malomkereket forgatja, össze lehetne gyûjteni a kerék aljánál, és valahogy vissza lehetne juttatni a kerék fölötti tárolóba, akkor a folyóvízforrásra már nem volna szükség. Ésszerû volt, hogy a kerék hajthat egy szivattyút, ami visszakeringteti a malom vizét. Abban az idõben (és még 200 évig azután), amikor Fludd ezt a berendezést ajánlotta, nem lehetett tudományosan magyarázni ennek a berendezésnek a mûködését. Abból a megfigyelésbõl, hogy a víz emberi beavatkozás nélkül is felszállhat a felhõkbe, és - visszajutva a földre - munkát lehet vele végeztetni, kézenfekvõnek tûnhetett, hogy a felemelkedés segítése csak kevés energiát emészthet fel, ezért a vízkerék forgását csak kicsit akadályozza a szivattyú. De természetesen minden, ilyen mûködésû gép megvalósítására irányuló próbálkozás kudarcba fulladt. Ezek a berendezések a nyugalmi helyzet nélküli kerekek egy másik változatát képezik, és így az örökmozgók elsõ fajtáját alkotják."
Forrás: Iparjogvédelmi és Szerzõi Jogi Szemle - 108. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2003. DECEMBER - itt olvashatsz Orffyreus-kerekérõl is:
HUmanEmber41st által felajánlott pdf elérhetõ itt (#327-es hozzászólásomban már megadtam), de óvatosan kezeld...
#374
Ha kéred, elküldöm PDFben Orrfireus történetét.. tanulságos
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#373
Császtok! Gondolkoztam már örökmozgón meg mindenen és az jutott eszembe hogy egy Bánki-turbina meghajtana egy generátort és az meg amit termelne áramot ha jól van méretezve akkor meghajtana egy vízszivattyút és ez meg hajtaná a Bánki-turbinát és ha jól van méretezve akkor elvileg örökmozgóként mûködne nem??
#372
Látom kezded kapizsgálni.....
az ismerõsöm említette hogy dec 20 környékén hazalátogat és akkor majd még ad pár infót (feltéve ha lesz idõm összefutni vele...)
az ismerõsöm említette hogy dec 20 környékén hazalátogat és akkor majd még ad pár infót (feltéve ha lesz idõm összefutni vele...)
#371
Különben az ismerõsödnek igaza van abban hogy a nyomás és hõmérséklet változások miatt újra és újra kell számolni mindent.
A hõkapacitásokat, a visszareakciót mindent.
Amirõl a szerzõk pedig alapvetõen megfeledkeznek, az az hogy egy olyan cellának, ahol az egyik elektród gázelektród, a potenciálja függ a nyomástól. Amikor a gáz nyomás eléri azt az értéket, ami az adott anyag feletti parciális nyomása a gázkomponensnek, ott a cella potenciálja zérussá válik. Vagyis közel nem biztos hogy annyi energiát szednek ki mint amennyit gondolnak. Az viszont igaz, hogy annyival kevesebb hõ is kell a bonláshoz, hiszen a bomláshõben benne van a környezeten végzett térfogati munka is, ami kis nyomásnál persze kevesebb.
A hõkapacitásokat, a visszareakciót mindent.
Amirõl a szerzõk pedig alapvetõen megfeledkeznek, az az hogy egy olyan cellának, ahol az egyik elektród gázelektród, a potenciálja függ a nyomástól. Amikor a gáz nyomás eléri azt az értéket, ami az adott anyag feletti parciális nyomása a gázkomponensnek, ott a cella potenciálja zérussá válik. Vagyis közel nem biztos hogy annyi energiát szednek ki mint amennyit gondolnak. Az viszont igaz, hogy annyival kevesebb hõ is kell a bonláshoz, hiszen a bomláshõben benne van a környezeten végzett térfogati munka is, ami kis nyomásnál persze kevesebb.
#370
"Vegyi szempontbol a regeneracioval az a baj, hogy a litium a
kaliummal otvozetet kepez (maguk is irjak), tehat a tiszta elemeket
erinto reakciok (akar teljesen) maskepp mukodhetnek."
- leírták hogy többszörösen megismételt kisérletet végeztek, miszerint a kálium a lítiumhidriddel reakcióba lép és atmoszférikus kürülmények között távozik a hidrogén egy része.
"egyszeruen nem hiszem, hogy hidrogen legkorben
a kalium kiredukalna az egesz litium mennyiseget"
- le is írták hogy mekkora a hatásfokkal redukálta ki, ráadásul nem is egyensúlyi kisérletet végeztek.
"magyaran a
625 Torr a harangbol visszanyomja a litiumot a gazterbe, ott ismet LiH
kepzodik es visszajutunk a kezdopontba."
- Nem mindegy hogy a csapot mikor nyíitottak és mikor zártak. A visszaképzõdõ LiH elszeparálódik a lítiumtól és az elzárja a hidrogéntõl.
laci3000! Szívesen értekeznék ezzel a manussal, mert õ láthatóan megértette, vagy legalábbis hasonlóan értelmezi mint én.
kaliummal otvozetet kepez (maguk is irjak), tehat a tiszta elemeket
erinto reakciok (akar teljesen) maskepp mukodhetnek."
- leírták hogy többszörösen megismételt kisérletet végeztek, miszerint a kálium a lítiumhidriddel reakcióba lép és atmoszférikus kürülmények között távozik a hidrogén egy része.
"egyszeruen nem hiszem, hogy hidrogen legkorben
a kalium kiredukalna az egesz litium mennyiseget"
- le is írták hogy mekkora a hatásfokkal redukálta ki, ráadásul nem is egyensúlyi kisérletet végeztek.
"magyaran a
625 Torr a harangbol visszanyomja a litiumot a gazterbe, ott ismet LiH
kepzodik es visszajutunk a kezdopontba."
- Nem mindegy hogy a csapot mikor nyíitottak és mikor zártak. A visszaképzõdõ LiH elszeparálódik a lítiumtól és az elzárja a hidrogéntõl.
laci3000! Szívesen értekeznék ezzel a manussal, mert õ láthatóan megértette, vagy legalábbis hasonlóan értelmezi mint én.
#369
Huh! Ez nagyon érdekes! Jó felvetés.
#368
Hát fiúk már remélketdem hogy végre valami áttörés de ismét csak sajnálkozhatunk....
Egy kedves barátom véleményét is kikértem ezzel a lítium hidrides szerkezettel kapcsolatban
(a srácról annyit kell tudni hogy egy neves európai egyetem docense...tehát szaktekintélyként kezelem)
A válasza a következõ:
Hello, nem haragudj hogy csak most valaszolok, de sikerult a messze
legsurubb hetembe beletalalnod es csak most jutok hozza hogy irjak.
Nem igazan ertem, hogy mit kellene szakmagyarazattal a foldbe
dongolni. Maga az elem-dolog mukodik, utananeztem a J. Phys. Chem.-ben
megjelentetett cikknek, az passzol. Csak sejtem, hogy a lap aljan kinalt
2. termodinamikus tetel ervenytelenseget bizonyitani probalo cikkbe kell
belekotnom, abba pedig tenyleg nem nehez (en altalaban nagyon hiszek a
termodinamikaban, a kemia nelkule igazan nagyon rosszul allna).
Az egesz ertekezes egyik baja, hogy a kozolt adatok kisse kuszak.
Hiaba vannak pontosan megadva a LiH olvadas- es bomlaspontjai, mikor
(gondolom), hogy ezek 1 atm nyomas alatt ertendok, tehat izobar adatok.
Tehat amint valtozik a nyomas (marpedig allandoan valtoztatjak, hiszen
zart rendszerekrol ertekeznek, azok pedig izochorok), akkor ezek az
adatok es a rajuk tamaszkodo fejtegetesek ervenyuket vesztik (10-25 Torr
nyomason egeszen mas adatok ervenyesek). Bar ez nem is lenne tulzottan
baj, mert biztos follelhetok a vonatkozo adatok, csak kivancsi vagyok,
hogy azok alapjan megallna-e az egesz fejtegetes.
Vegyi szempontbol a regeneracioval az a baj, hogy a litium a
kaliummal otvozetet kepez (maguk is irjak), tehat a tiszta elemeket
erinto reakciok (akar teljesen) maskepp mukodhetnek. Mind a ket fem
reagal hidrogennel, ez igaz, de MINDEN kemiai reakcio csak az egyensuly
bealltaig fut spontan, es egyszeruen nem hiszem, hogy hidrogen legkorben
a kalium kiredukalna az egesz litium mennyiseget. A bemutatott K-Li
fazisdiagram nem bir informacios sullyal, mert valoszinuleg inert
atmoszferaban volt megallapitva (azert kivancsi lennek hogy ki csinalta,
mert en mar talakoztam kaliummal szobahomersekleten, es szivesen latnek
olvadtat is, de jokora tavolsagbol).
A lap aljan talahato cikk pedig egyszeruen humbug. Elfogadom, hogy
kezdetben 25 Torr nyomas lesz a folso hengerben, ami tegyuk fol, hogy
meg is marad a hevites utan, ami egy adiabatikusan (hocsere nelkuli)
zart harangot tetelez fol, ami ugyan a gyakorlatban nehezen
kivitelezheto -- ha egyaltalan -- de azert tegyuk fol, hogy lehet. Ha
most a 903 C-ra valo hevites utan kinyitjuk az also szelepet,
nyilvanvaloan annyi litium todul be a hengerbe, hogy kiegyenlitse a ket
nyomast. Nem ertem, hogy miert hiszik azt, hogy visszahutes eseten marad
625 Torr nyomas a rendszerben (!): eloszor is a H2 mint gaz alacsonyabb
homersekleten nyilvanvaloan kisebb nyomassal bir, es ha meg hasznalodik
is belole ujboli LiH kepzodesere, akkor duplan esik a nyomas, magyaran a
625 Torr a harangbol visszanyomja a litiumot a gazterbe, ott ismet LiH
kepzodik es visszajutunk a kezdopontba.
Ha majd otthon leszek, jobban is szetszedhetem a cikket, de remelem,
hogy most ennyi is eleg. Szia, r.
Tehát fausztusz ismét igazad volt....(már megint)
kíváncsi lennék hogy mivel foglakozool....
Egy kedves barátom véleményét is kikértem ezzel a lítium hidrides szerkezettel kapcsolatban
(a srácról annyit kell tudni hogy egy neves európai egyetem docense...tehát szaktekintélyként kezelem)
A válasza a következõ:
Hello, nem haragudj hogy csak most valaszolok, de sikerult a messze
legsurubb hetembe beletalalnod es csak most jutok hozza hogy irjak.
Nem igazan ertem, hogy mit kellene szakmagyarazattal a foldbe
dongolni. Maga az elem-dolog mukodik, utananeztem a J. Phys. Chem.-ben
megjelentetett cikknek, az passzol. Csak sejtem, hogy a lap aljan kinalt
2. termodinamikus tetel ervenytelenseget bizonyitani probalo cikkbe kell
belekotnom, abba pedig tenyleg nem nehez (en altalaban nagyon hiszek a
termodinamikaban, a kemia nelkule igazan nagyon rosszul allna).
Az egesz ertekezes egyik baja, hogy a kozolt adatok kisse kuszak.
Hiaba vannak pontosan megadva a LiH olvadas- es bomlaspontjai, mikor
(gondolom), hogy ezek 1 atm nyomas alatt ertendok, tehat izobar adatok.
Tehat amint valtozik a nyomas (marpedig allandoan valtoztatjak, hiszen
zart rendszerekrol ertekeznek, azok pedig izochorok), akkor ezek az
adatok es a rajuk tamaszkodo fejtegetesek ervenyuket vesztik (10-25 Torr
nyomason egeszen mas adatok ervenyesek). Bar ez nem is lenne tulzottan
baj, mert biztos follelhetok a vonatkozo adatok, csak kivancsi vagyok,
hogy azok alapjan megallna-e az egesz fejtegetes.
Vegyi szempontbol a regeneracioval az a baj, hogy a litium a
kaliummal otvozetet kepez (maguk is irjak), tehat a tiszta elemeket
erinto reakciok (akar teljesen) maskepp mukodhetnek. Mind a ket fem
reagal hidrogennel, ez igaz, de MINDEN kemiai reakcio csak az egyensuly
bealltaig fut spontan, es egyszeruen nem hiszem, hogy hidrogen legkorben
a kalium kiredukalna az egesz litium mennyiseget. A bemutatott K-Li
fazisdiagram nem bir informacios sullyal, mert valoszinuleg inert
atmoszferaban volt megallapitva (azert kivancsi lennek hogy ki csinalta,
mert en mar talakoztam kaliummal szobahomersekleten, es szivesen latnek
olvadtat is, de jokora tavolsagbol).
A lap aljan talahato cikk pedig egyszeruen humbug. Elfogadom, hogy
kezdetben 25 Torr nyomas lesz a folso hengerben, ami tegyuk fol, hogy
meg is marad a hevites utan, ami egy adiabatikusan (hocsere nelkuli)
zart harangot tetelez fol, ami ugyan a gyakorlatban nehezen
kivitelezheto -- ha egyaltalan -- de azert tegyuk fol, hogy lehet. Ha
most a 903 C-ra valo hevites utan kinyitjuk az also szelepet,
nyilvanvaloan annyi litium todul be a hengerbe, hogy kiegyenlitse a ket
nyomast. Nem ertem, hogy miert hiszik azt, hogy visszahutes eseten marad
625 Torr nyomas a rendszerben (!): eloszor is a H2 mint gaz alacsonyabb
homersekleten nyilvanvaloan kisebb nyomassal bir, es ha meg hasznalodik
is belole ujboli LiH kepzodesere, akkor duplan esik a nyomas, magyaran a
625 Torr a harangbol visszanyomja a litiumot a gazterbe, ott ismet LiH
kepzodik es visszajutunk a kezdopontba.
Ha majd otthon leszek, jobban is szetszedhetem a cikket, de remelem,
hogy most ennyi is eleg. Szia, r.
Tehát fausztusz ismét igazad volt....(már megint)
kíváncsi lennék hogy mivel foglakozool....
#367
Ne azon izguljatok, h miért nem mûködhet.
A szekond lav alól vannak kivételek😊 Csak erõsítik a szabályt 😊
A szekond lav alól vannak kivételek😊 Csak erõsítik a szabályt 😊
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#366
nekem is volt egy ilyem megérzésem.....
#365
Aha, most kezd világos lenni. Beteszik a cellát egy nagy hõtartályba egy hûtõszekrénybe. Ha a lehûtött cellából egy alkalommal kiszedhetõ villany több mint amennyi a hûtõ egy alkalommal való mûködtetéséhez kell, akkor az elvesztett energia a külsõ hõtartályból pótlódik.
Vagyis egy az egyben hõbõl villany lesz. És ebben a rendszerben érdektelenek a veszteségek, mert minden a külsõ hõtartályba kerül vissza hõként. Csak egy a feltétele, hogy a cella több áramot tudjon adni, mint amennyit a visszahûtéséhez a hûtõ fogyaszt.
Vagyis egy az egyben hõbõl villany lesz. És ebben a rendszerben érdektelenek a veszteségek, mert minden a külsõ hõtartályba kerül vissza hõként. Csak egy a feltétele, hogy a cella több áramot tudjon adni, mint amennyit a visszahûtéséhez a hûtõ fogyaszt.
#364
#363
Bizony, bizony én vagyok entropiax. Csak azzal itt nem sikerült regisztrálnom. pvcpadlo tette fel a dolgot elöször az indexre
Mellesleg már megint feltettek valamit. Ahogy nézem leegyszerûsítették.
Mellesleg már megint feltettek valamit. Ahogy nézem leegyszerûsítették.
#362
"Mások" véleménye???
entropiax = turkalo2
entropiax = turkalo2
#360
Hmmm... úgy tünik ezt mások is feszegetik
second law. For example, clover is grown on some farms. The cloverleaves reject the green ... condenser-zone, and return through the lithium-retum wick ...
ieeexplore.ieee.org/iel5/7257/19575/00905132.pdf - Hasonló lapok
second law. For example, clover is grown on some farms. The cloverleaves reject the green ... condenser-zone, and return through the lithium-retum wick ...
ieeexplore.ieee.org/iel5/7257/19575/00905132.pdf - Hasonló lapok
#359
Ha ez elvileg mûködik - eltekintünk a sugárzásos hõveszteségtõl és a sosem százszázalékos hõszigeteléstõl, akkor ez egy másodfajú örökmozgó.
Az pedig borítja az annak lehetetlenségét kimondó második fõtételt és felrúgja az ebbõl levezetett entrópia fogalmát
Borítja az egész termodinamikát és a kémia rengeteg ágát.
Muszáj megtalálni ebben a gondolatmenetben a hibát. Ha ezt nem tudják megcáfolni, akkor felrúgódott egy 150 éves termodinamikai szemlélet.
Én azt nagyon valószínûtlennek tartom, hogy néhany magyar szobatudós akik egy ilyen gagyi oldalon leírják a dolgaikat, rájöjjenek olyanra, amit 150-200 éve a fizikusok mérnökök álma az egész világon.
Engem az idegesít hogy azt hittem eddig magamról hogy értek a termodinamikához. És most szégyenszemre rá kell jönnöm hogy nem, mert nem találom benne a hibát.
Könyörgöm, valaki találja már meg! http://secondlaw.acs.hu
Az pedig borítja az annak lehetetlenségét kimondó második fõtételt és felrúgja az ebbõl levezetett entrópia fogalmát
Borítja az egész termodinamikát és a kémia rengeteg ágát.
Muszáj megtalálni ebben a gondolatmenetben a hibát. Ha ezt nem tudják megcáfolni, akkor felrúgódott egy 150 éves termodinamikai szemlélet.
Én azt nagyon valószínûtlennek tartom, hogy néhany magyar szobatudós akik egy ilyen gagyi oldalon leírják a dolgaikat, rájöjjenek olyanra, amit 150-200 éve a fizikusok mérnökök álma az egész világon.
Engem az idegesít hogy azt hittem eddig magamról hogy értek a termodinamikához. És most szégyenszemre rá kell jönnöm hogy nem, mert nem találom benne a hibát.
Könyörgöm, valaki találja már meg! http://secondlaw.acs.hu
#358
És ha nincs bukta? Összerakod és mûködik???
Mikor Max Plank iskolába járt, azt javasolták neki a tanárai, h ne legyen fizikus, mert az már egy lezárt tudomány, csak 1-2 kérdést kell tisztázni..
Mikor Max Plank iskolába járt, azt javasolták neki a tanárai, h ne legyen fizikus, mert az már egy lezárt tudomány, csak 1-2 kérdést kell tisztázni..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#357
Nem, mert amikor a regenerált cellát visszahûtöd a cellahõmérsékletre és a maradékhõt átpumpálod egy regenerálandó cellába, akkor ott fog megjelenni a hõszívattyúzás munkája, mert a szivattyúzott hõ. Csakhogy az a hõ ami a kémiai bomlásra fordítódott és majd abból lesz a cella villamos energiája, az a nem megy át. Vagyis nem áll rendelkezésre az összes hõ a regenerálandó cella felhevítéséhez és elbontásához, amit kivûlrõl kell pótolni. Az energiamegmaradás értelmében. (I. fõtétel)
Viszont pont ennek értelmében ez az elvi gép százszázalékban alakít hõt villamos energiává és ez itt a gáz.
Én már értem a gondolatmenetüket és nem találom benne a hibát.
Pedig amit írnak az pofon egyszerû és egyszerûen kizárt hogy ez még egy fizikusnak, vagy vegyésznek nem jutott eszébe.
Tehát valahol van bukfenc - kell lennie - csak úgy látszik én vagyok kevés hozzá hogy megtaláljam és ez idegesít.
Viszont pont ennek értelmében ez az elvi gép százszázalékban alakít hõt villamos energiává és ez itt a gáz.
Én már értem a gondolatmenetüket és nem találom benne a hibát.
Pedig amit írnak az pofon egyszerû és egyszerûen kizárt hogy ez még egy fizikusnak, vagy vegyésznek nem jutott eszébe.
Tehát valahol van bukfenc - kell lennie - csak úgy látszik én vagyok kevés hozzá hogy megtaláljam és ez idegesít.
#356
Kísértetiesen hasonlít ez a leírás más ingyen energia gépek mûködésére:
kezdeti energia közlés után önmagának teremti meg a mûködési feltételeket.
kezdeti energia közlés után önmagának teremti meg a mûködési feltételeket.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#355
Miért kellene az 1-es állapotba jutni? Az csak a gép indításánál van.
Leírják hogy a körfolyamat 2-3 a melegítés, 3-4 a bontás, 4-5 a visszahûtés 5-2 a cella kimerítése.
Az egy tökéletes körfolyamat. Minden lépése reverzibilis.
Leírják hogy a körfolyamat 2-3 a melegítés, 3-4 a bontás, 4-5 a visszahûtés 5-2 a cella kimerítése.
Az egy tökéletes körfolyamat. Minden lépése reverzibilis.
#354
"a Carnot féle ciklust, az sem több mint egy gondolatkisérlet."
De 1. hõerõgépekre van levezetve (nem veszi figyelembe az elektromos energiát) 2. gyakorlatilag még nem volt arra példa, hogy hõerõgép (gõzgép, gõzturbina, Otto motor) semmibe vette volna (gyakorlatilag alá van támasztva) 3. nincsen benne "ha" (ha sikerül átalakítani az elektromos energiát teljesen munkáva).
Másrészt a Carnot-kõrfolyamat reverzibilis folyamatokra igaz (lásd Budó Ágoston: Kisérleti Fizika I. 402. oldal). De az elõbb emlegetett rendszer nem reverzibilis (nem jutunk vissza az ezen látható 1. állapotba).
De 1. hõerõgépekre van levezetve (nem veszi figyelembe az elektromos energiát) 2. gyakorlatilag még nem volt arra példa, hogy hõerõgép (gõzgép, gõzturbina, Otto motor) semmibe vette volna (gyakorlatilag alá van támasztva) 3. nincsen benne "ha" (ha sikerül átalakítani az elektromos energiát teljesen munkáva).
Másrészt a Carnot-kõrfolyamat reverzibilis folyamatokra igaz (lásd Budó Ágoston: Kisérleti Fizika I. 402. oldal). De az elõbb emlegetett rendszer nem reverzibilis (nem jutunk vissza az ezen látható 1. állapotba).
#353
Gondolatkisérlet? Igazad van. Ha azonban elolvasod a Carnot féle ciklust, az sem több mint egy gondolatkisérlet. Ott sem foglalkozik a surlódással, hõsugárzással, a munkaközeg összenyomásának "kicsiny" túlnyomásával, stb.
A Carnot féle levezetés semmivel sem alaposabb mint amit õk leírnak, aztán mégis az a termodinamika egyik pillére.
A Carnot levezetés alapja hogy kimutatja hogy munkavégzõ körfolyamatot nem tudnak csinálni külsõ hûtés nélkül.
Mert a munkaközeg visszanyomása ugyanannyi munkába kerülne mint amennyit kivettek.
Itt meg az a trükkjük ha jól értelmezem, hogy a termikusan regenerált cellánál a munkaközeg eredeti állapotba visszajuttatásához szükséges energia nem közvetlenül határozódik meg a kivett energiától.
Az õ levezetésöket én semmivel nem érzem kevésbé alaposnak a Carnot ciklusnál.
Annyiban igen, hogy le kellene írniuk a hõkapacitásokat, stb.
Csakhogy ez az elmélet számtalan kémiai anyagra igaz lehet. No jó a lítiumhidridre tudjuk hogy mûködik, hiszen ezt a General Electric szabadalmaztatta.
Azt ne feledd hogy minden munka - kivéve a kisugárzottat - hõvé alakul, az bennt marad a rendszerben, tehát az csökkenti a regenerálásra fordítandó hõt. Minden munka amit betettél azt viszont a villanyodból fedezted. Tehát csak egy feltételnek kell megfelelnie ennek az elvi gépnek, hogy a regenerált cellából a regenerálandó cellába a hõ átpumpálásához szükséges munkát a cella fedezni tudja.
A Carnot féle levezetés semmivel sem alaposabb mint amit õk leírnak, aztán mégis az a termodinamika egyik pillére.
A Carnot levezetés alapja hogy kimutatja hogy munkavégzõ körfolyamatot nem tudnak csinálni külsõ hûtés nélkül.
Mert a munkaközeg visszanyomása ugyanannyi munkába kerülne mint amennyit kivettek.
Itt meg az a trükkjük ha jól értelmezem, hogy a termikusan regenerált cellánál a munkaközeg eredeti állapotba visszajuttatásához szükséges energia nem közvetlenül határozódik meg a kivett energiától.
Az õ levezetésöket én semmivel nem érzem kevésbé alaposnak a Carnot ciklusnál.
Annyiban igen, hogy le kellene írniuk a hõkapacitásokat, stb.
Csakhogy ez az elmélet számtalan kémiai anyagra igaz lehet. No jó a lítiumhidridre tudjuk hogy mûködik, hiszen ezt a General Electric szabadalmaztatta.
Azt ne feledd hogy minden munka - kivéve a kisugárzottat - hõvé alakul, az bennt marad a rendszerben, tehát az csökkenti a regenerálásra fordítandó hõt. Minden munka amit betettél azt viszont a villanyodból fedezted. Tehát csak egy feltételnek kell megfelelnie ennek az elvi gépnek, hogy a regenerált cellából a regenerálandó cellába a hõ átpumpálásához szükséges munkát a cella fedezni tudja.
#352
Nem mind az ûrre van ráizgulva?
Jah, de melyik országnak van rá ereje?
Jah, de melyik országnak van rá ereje?
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#351
"Nem lehet azért, mert ismert nevek vannak mögötte, akik ha tévednek nem akarják nevetségessé tenni magukat?"
Bill Gates mondta: "640 kB elegendõ mindenre!". Vagy a Windows 98 bemutatóján egy drivertelepítés közben lefagyott az operációs rendszer (na az már azért égõbb dolog). Vagy az Internetet "egyetemista diákok játszóterének" nevezte.
Hülyeséget mondott/tett? Igen. Nevét adta azért hozzá? Igen. Mégis a világ egyik vezetõ nagyvállalatának elismert guruja. A tévedés emberi dolog.
Az elsõ oldalon levõ LiH cella tökéletesítéssel nincs is gond - újításokat tesznek egy mûködõ technológián, prognosztizálják a 80-90%-os hatásfokot, szabadalmaztatják, stb. Akár be is válhat.
A második fõtételt firtató oldal viszont teória, gondolatkísérlet, játék. Egy "tegyük fel hogy"-jellegû dolog még annyira "alfa" állapotban van (értsd úgy, hogy kidolgozatlan) hogy sci-fi novellának, álmodozásnak illene be. Azt pedig egy egyetemi docens is kreálhat nyugodtan (mivel ember õ is, ezért attól még tévedhet, álmodozhat).
Vagy lásd az ITER projectet - az is bár valamelyest alá van támasztva elméletekkel (és részkísérletekkel), de hogy tényleg be fog válni az hát... (bár drukkolunk nekik)
Vákumszivattyú: 100%-os hatásfokú vákumszivattyú nincs. A bevitt energia egy része haszontalanul elveszik (hõ, elektromos sugárzás,...) egy részét talán vissza lehet forgatni, de ez még mindig nem teljes.
Ezzel valószínûleg õk is tisztában vannak - ezért nem állítanak magasabb hatásfokot (több helyen is leírják: 80-90%!).
A spallációs reaktorok meg még tervezett technológiák. Arra csak akkor lehetne építeni, ha már mûködõképesek lennének biztos, mért energiamérleget ismernénk.
"A USA legújabb doktrínája most hogy elfoglalja az ûrt és megakadályozzon ebben másokat."
ESA? Ruszkik? Kínaiak? Anettka? X-Prize? Nem mind az ûrre van ráizgulva?
Bill Gates mondta: "640 kB elegendõ mindenre!". Vagy a Windows 98 bemutatóján egy drivertelepítés közben lefagyott az operációs rendszer (na az már azért égõbb dolog). Vagy az Internetet "egyetemista diákok játszóterének" nevezte.
Hülyeséget mondott/tett? Igen. Nevét adta azért hozzá? Igen. Mégis a világ egyik vezetõ nagyvállalatának elismert guruja. A tévedés emberi dolog.
Az elsõ oldalon levõ LiH cella tökéletesítéssel nincs is gond - újításokat tesznek egy mûködõ technológián, prognosztizálják a 80-90%-os hatásfokot, szabadalmaztatják, stb. Akár be is válhat.
A második fõtételt firtató oldal viszont teória, gondolatkísérlet, játék. Egy "tegyük fel hogy"-jellegû dolog még annyira "alfa" állapotban van (értsd úgy, hogy kidolgozatlan) hogy sci-fi novellának, álmodozásnak illene be. Azt pedig egy egyetemi docens is kreálhat nyugodtan (mivel ember õ is, ezért attól még tévedhet, álmodozhat).
Vagy lásd az ITER projectet - az is bár valamelyest alá van támasztva elméletekkel (és részkísérletekkel), de hogy tényleg be fog válni az hát... (bár drukkolunk nekik)
Vákumszivattyú: 100%-os hatásfokú vákumszivattyú nincs. A bevitt energia egy része haszontalanul elveszik (hõ, elektromos sugárzás,...) egy részét talán vissza lehet forgatni, de ez még mindig nem teljes.
Ezzel valószínûleg õk is tisztában vannak - ezért nem állítanak magasabb hatásfokot (több helyen is leírják: 80-90%!).
A spallációs reaktorok meg még tervezett technológiák. Arra csak akkor lehetne építeni, ha már mûködõképesek lennének biztos, mért energiamérleget ismernénk.
"A USA legújabb doktrínája most hogy elfoglalja az ûrt és megakadályozzon ebben másokat."
ESA? Ruszkik? Kínaiak? Anettka? X-Prize? Nem mind az ûrre van ráizgulva?
#350
Idesüss milyen cikket találtam! Mások is feszegetik hogy nem stimmel a 2 fõtétel, nem csak ezek a nonamek!
http://www.newscientist.com/article.ns?id=dn2572
http://www.newscientist.com/article.ns?id=dn2572
#349
Egyébként vezessük tovább az ipari lehetõségeit!
A USA legújabb doktrínája most hogy elfoglalja az ûrt és megakadályozzon ebben másokat.
Az ûrben az egyik legnagyobb probléma hogy nincs elég energia. Atomerõmû telepítése pedig nagy teljesítményû hûtés nélkül nehéz.
Ha megnézed az a bizonyos szabadalom is ûrcuccokhoz készült amire hivatkoznak, egy USA szabadalom.
Ha ez mûködik és a NASA ebbõl csinál egy ûrben alkalmazható nagyteljesítményû atomreaktort, akkor az USA elött megnyílik az ûr elfoglalásának esélye.
Ennek súlyos katonai-gazdasági jelentõsége van.
A USA legújabb doktrínája most hogy elfoglalja az ûrt és megakadályozzon ebben másokat.
Az ûrben az egyik legnagyobb probléma hogy nincs elég energia. Atomerõmû telepítése pedig nagy teljesítményû hûtés nélkül nehéz.
Ha megnézed az a bizonyos szabadalom is ûrcuccokhoz készült amire hivatkoznak, egy USA szabadalom.
Ha ez mûködik és a NASA ebbõl csinál egy ûrben alkalmazható nagyteljesítményû atomreaktort, akkor az USA elött megnyílik az ûr elfoglalásának esélye.
Ennek súlyos katonai-gazdasági jelentõsége van.
#348
Például a http://secondlaw.acs.hu/IIfoteteleng.html az angol verzió rettenetes, mert még arra is lusták voltak hogy a rajzok magyar feliratai közé mondjuk odetegyék hogy bypass second law. :-))
#347
Miért is noname a dolog?
Nem lehet azért, mert ismert nevek vannak mögötte, akik ha tévednek nem akarják nevetségessé tenni magukat?
Szerinted mi történne teszem az egy docenssel ha le merné írni hogy õ tud egy megoldást egy másodfajú örökmozgóra? :-))
Ha csak kiröhögik a többiek, az még a legkevesebb.
Nem lehet azért, mert ismert nevek vannak mögötte, akik ha tévednek nem akarják nevetségessé tenni magukat?
Szerinted mi történne teszem az egy docenssel ha le merné írni hogy õ tud egy megoldást egy másodfajú örökmozgóra? :-))
Ha csak kiröhögik a többiek, az még a legkevesebb.
#346
Az biztos hogy nagyon összecsapott. Nincs benne még egy hozávetõleges számítás se. Fõképp abban a részben kellene ahol a második fõtételt támadja, mert ott tételesen be kellene bizonyítania adatokkal, hogy a kapott villamosenergia elegendõ az adott hõmérsékletkülönbségen, adott hõkapacitások melletti hõmennyiség Carnot szerinti átszivattyúzására.
Az ipari megvalósításra való fogalmazásiban nyílván a sugárzásos hõveszteségbõl adódó gyakorlati irreverzibilis veszteségekre gondol.
A vákuum szivattyúzás: Azt ne feledd hogy ott ha kiszedi térfogati munkával a káliumot - az valószínüleg zavarná õket a cellában - akkor annak a térfogati munkának az energiája hõként a káliumban megjelenik, amit a regenerálóba visszavezet, különben nem lenne körfolyamat és akkor csökkenti ugyan a kinyer villamos energiát a végzendõ munka, de ugyanannyival csökkenti a regeneráláshoz befektetendõ hõt.
Az a vicc hogy minden munka amit a villanyból valamilyen oknál fogva vissza kell vezessen a gép mûködtetéséhez, az hõvé alakul, viszont akkor annál kevesebb külsõ hõt kell betennie az energia megmaradás elve szerint.
Vagyis csak azt kellene bizonyítania, hogy külsõ hûtés nélkül, a cella által adott villany több mint amennyi a körfolyamat mûködtetéséhez kell és máris felrúgta a 2. fõtételt.
Ez a számítás viszont hiányzik.
Más. Én utánaszámoltam annak a mecseki uránérces számításuknak és az is stimmel. Azt nézted?
Az ipari megvalósításra való fogalmazásiban nyílván a sugárzásos hõveszteségbõl adódó gyakorlati irreverzibilis veszteségekre gondol.
A vákuum szivattyúzás: Azt ne feledd hogy ott ha kiszedi térfogati munkával a káliumot - az valószínüleg zavarná õket a cellában - akkor annak a térfogati munkának az energiája hõként a káliumban megjelenik, amit a regenerálóba visszavezet, különben nem lenne körfolyamat és akkor csökkenti ugyan a kinyer villamos energiát a végzendõ munka, de ugyanannyival csökkenti a regeneráláshoz befektetendõ hõt.
Az a vicc hogy minden munka amit a villanyból valamilyen oknál fogva vissza kell vezessen a gép mûködtetéséhez, az hõvé alakul, viszont akkor annál kevesebb külsõ hõt kell betennie az energia megmaradás elve szerint.
Vagyis csak azt kellene bizonyítania, hogy külsõ hûtés nélkül, a cella által adott villany több mint amennyi a körfolyamat mûködtetéséhez kell és máris felrúgta a 2. fõtételt.
Ez a számítás viszont hiányzik.
Más. Én utánaszámoltam annak a mecseki uránérces számításuknak és az is stimmel. Azt nézted?
#345
"Vagyis akkor ez egy százszázalékos hõ-villamosenergia konverzió."
No azért:
"Vagyis így egy igen nagy hatásfokú - számításaink szerint 80-90 százalékos - hõ-villamos energia konverter építhetõ."
---
"Jelenleg 80-90 százalékos hõ-villamosenergia konverzió látszik reálisnak iparilag."
---
"A folyékon lítium megtisztítása tehát a káliumtól mielött a cellába vezetjük,
minimális térfogati munkával - vákuumszivattyúzással - lehetséges, aminek térfogati munkáját a nyert villamos energia
egy részébõl fedezhetjük."
Forrás: http://secondlaw.acs.hu/lihcell.html
Tehát itt nincs szó 100%-ról, nem sérül a 2. fõtétel (bár a magas hatásfok azért megmarad).
"ráadásul mint írják a Li és K nem is elegyedik"
"Vagyis nem csak hogy a káliummal szétbontjuk a lítiumhidridet, de azok még el is különíthetõk egymástól,
csak csekély részleges oldódás van."
Forrás: http://secondlaw.acs.hu/lihcell.html
"akkor viszont nem kell hûtés."
Hûtés nem, de szeparálás (lásd felül) kell.
"Biztos oka van miért noname az egész."
Az a baj, hogy nem tudni miért. Lehet hogy "belsõ anyag", de akkor is gyanús hogy miért ilyen "összecsapott" az egész (talán valakinek jegyzetfüzetként szolgált).
Szóval ha ebbõl valamit akarnának kihozni (újsághír, publikáció, "plebs" tájékoztatása), akkor névvel, forrásokkal, pontos mérési jegyzõkönyvekkel ellátva, sokkal átláthatóbban kellene ezt megfogalmazni.
No azért:
"Vagyis így egy igen nagy hatásfokú - számításaink szerint 80-90 százalékos - hõ-villamos energia konverter építhetõ."
---
"Jelenleg 80-90 százalékos hõ-villamosenergia konverzió látszik reálisnak iparilag."
---
"A folyékon lítium megtisztítása tehát a káliumtól mielött a cellába vezetjük,
minimális térfogati munkával - vákuumszivattyúzással - lehetséges, aminek térfogati munkáját a nyert villamos energia
egy részébõl fedezhetjük."
Forrás: http://secondlaw.acs.hu/lihcell.html
Tehát itt nincs szó 100%-ról, nem sérül a 2. fõtétel (bár a magas hatásfok azért megmarad).
"ráadásul mint írják a Li és K nem is elegyedik"
"Vagyis nem csak hogy a káliummal szétbontjuk a lítiumhidridet, de azok még el is különíthetõk egymástól,
csak csekély részleges oldódás van."
Forrás: http://secondlaw.acs.hu/lihcell.html
"akkor viszont nem kell hûtés."
Hûtés nem, de szeparálás (lásd felül) kell.
"Biztos oka van miért noname az egész."
Az a baj, hogy nem tudni miért. Lehet hogy "belsõ anyag", de akkor is gyanús hogy miért ilyen "összecsapott" az egész (talán valakinek jegyzetfüzetként szolgált).
Szóval ha ebbõl valamit akarnának kihozni (újsághír, publikáció, "plebs" tájékoztatása), akkor névvel, forrásokkal, pontos mérési jegyzõkönyvekkel ellátva, sokkal átláthatóbban kellene ezt megfogalmazni.
#344
Köszi a választ! Lehet engem csak azért izgat a dolog mert viszonylag gyorsan megértettem, meg olyanoktól hallottam, akik viszont a témához értõek.
Biztos oka van miért noname az egész.
Nekem van egy egyszerû gondolatmenetem ezzel kapcsolatban, õk nem ezt járják.
Kiváncsi vagyok a véleményedre!
Az a baj ezzel a dologgal, hogy már kimondták hogy a másodfajú örökmozgó megvalósítása lehetetlen és kész. Innentõl kezde senki sem foglalkozik vele.
Pedig rendesen felborítaná a fizikát és az energiaipart is ha kiderül hogy lehetséges.
Már eleve amit ezek leírnak szerintem sok minden borít, de látod egyesek a végiggondolásával sem foglalkoznak.
Termikusan regenerált cellák vannak, ez tény. Ott hõenergiából csinálnak villamos energiát. A veszteség abból van hogy vissza kell hûteni regenerálás után a cellát.
Vagyis a reakció magas hõmérsékleten a LiH -> Li + 1/2H2, ezeket szeparálják, visszahûtik és a cellában lesz a Li|LiH|H2 rendszer amely visszaadja azt az energiát amit a bontásra fordítottunk. Sima kémia.
Viszont az meg elemi kémia hogy LiH + K = KH + Li
Viszont a KH elbomlik, tehát az a bruttó reakció hogy LiH + K = Li + K +1/2 H2 már a cella mûködési hõmérsékletén végbemegy (kisérletileg is igazolták) - ezt minden vegyész tudja (ráadásul mint írják a Li és K nem is elegyedik) - akkor viszont nem kell hûtés.
Vagyis akkor ez egy százszázalékos hõ-villamosenergia konverzió.
Hiba van a logikámban, vagy nem stimmel a 2. fõtétel ahogy õk írják.
Az viszont magával rántja az entrópiára tett megállapításokat is!
Biztos oka van miért noname az egész.
Nekem van egy egyszerû gondolatmenetem ezzel kapcsolatban, õk nem ezt járják.
Kiváncsi vagyok a véleményedre!
Az a baj ezzel a dologgal, hogy már kimondták hogy a másodfajú örökmozgó megvalósítása lehetetlen és kész. Innentõl kezde senki sem foglalkozik vele.
Pedig rendesen felborítaná a fizikát és az energiaipart is ha kiderül hogy lehetséges.
Már eleve amit ezek leírnak szerintem sok minden borít, de látod egyesek a végiggondolásával sem foglalkoznak.
Termikusan regenerált cellák vannak, ez tény. Ott hõenergiából csinálnak villamos energiát. A veszteség abból van hogy vissza kell hûteni regenerálás után a cellát.
Vagyis a reakció magas hõmérsékleten a LiH -> Li + 1/2H2, ezeket szeparálják, visszahûtik és a cellában lesz a Li|LiH|H2 rendszer amely visszaadja azt az energiát amit a bontásra fordítottunk. Sima kémia.
Viszont az meg elemi kémia hogy LiH + K = KH + Li
Viszont a KH elbomlik, tehát az a bruttó reakció hogy LiH + K = Li + K +1/2 H2 már a cella mûködési hõmérsékletén végbemegy (kisérletileg is igazolták) - ezt minden vegyész tudja (ráadásul mint írják a Li és K nem is elegyedik) - akkor viszont nem kell hûtés.
Vagyis akkor ez egy százszázalékos hõ-villamosenergia konverzió.
Hiba van a logikámban, vagy nem stimmel a 2. fõtétel ahogy õk írják.
Az viszont magával rántja az entrópiára tett megállapításokat is!
#343
"Akkor ezeknek a cuccára mit fog mondani a szabadalmi vizsgáló?
Pedig a 2 fõtétel komoly bajban van ha"
Nincs bajban, ugyanis a szabadalom (ami nagy hatásfokú - 80-90% - regenerált celláról értekezik) nem a gondolatkísérletre épül, az egy külön dolog.
Pedig a 2 fõtétel komoly bajban van ha"
Nincs bajban, ugyanis a szabadalom (ami nagy hatásfokú - 80-90% - regenerált celláról értekezik) nem a gondolatkísérletre épül, az egy külön dolog.
#342
Ne kötözködj, arra válaszolok, amire szereték😊
Egyébként az általános véleményemet ismered, a konkrét gépet viszont nem ismerem (nem is fogom, mert nincs idõm utánanézni), szal nem szólok bele.
Egyébként az általános véleményemet ismered, a konkrét gépet viszont nem ismerem (nem is fogom, mert nincs idõm utánanézni), szal nem szólok bele.
Gracie Barra
#341
"bizony sok kfki-s, bme-s és egyéb egyetemi hálózati címet lát. Állítólag még senki sem tudta megcáfolni."
1. Az hogy sok BME-s, KFKI-s hosztról nézik az oldalt, az nem jelenti azt, hogy válaszoltak is rá.
2. Ha válaszoltak is, nem látunk párbeszédet (nem közlik a leveleket, és a rá adott válaszokat).
3. Az oldal statisztikája november 13-án indult. Ez idõ alatt 189 látogató volt, ami napi 15 látogató. Ez bizony még kevés a világmegváltáshoz.
4. Cáfolat, vagy megerõsítés pedig a gyakorlati, többször, több ember által reprodukált megvalósítás lesz.
"Állítólag már újságírók is foglalkoznak az üggyel, csak senki sem meri a 150 éve elfogadott második fõtételt megkérdõjelezni."
1. Lásd az elõzõ válaszom 3. pontját: túl fiatal még az oldal (túl kicsi a hírértéke), hogy ebbõl legyen valami.
2. Az újságírók nem feltétlenül értenek a fizikához/kémiához.
3. Az adott oldalt egy "noname" emberke üzemelteti. Egy Internetes oldalon "noname" embertõl való teória (még ha egy mûködõ technológián - LiH cella - alapszik is az egész) hírértéke eléggé kicsi (Lásd Egelyt, vagy Gróf Spanyol Zoltánt vagy teszem azt Anettkát: sokkal nagyobb a hírverés, ha egy névhez köthetõ egy esemény).
4. Ráadásul ez nem egy szakmai oldalon, szakmai lapban jelent meg - így megint csak ront a hírértékén. Illetve magaz iromány nem "cikk", hanem egy összeollózott beszámoló. Így az egyszeri látogatónak nehéz követnie, mire is akar a leírás kitérni.
"feltéve hogy a cella által adott villamos munka nagyobb a hõszivattyú mûködtetésére fordítandó munkánal"
Feltéve. Ha. Talán. Vágyakozás. Reménykedés. Csodavárás? Mikulás?
"Már pedig ez az elvi gép nem csak hogy a második fõtételt, hanem az entrópia fogalmát is pofon csapja."
Elvileg könnyû ilyen gépeket kreálni (lásd ezért óckodnak a szabadalmi hivatalok a perpetuum mobile-ktõl) - hogy gyakorlatilag beválik az már kétséges.
1. Az hogy sok BME-s, KFKI-s hosztról nézik az oldalt, az nem jelenti azt, hogy válaszoltak is rá.
2. Ha válaszoltak is, nem látunk párbeszédet (nem közlik a leveleket, és a rá adott válaszokat).
3. Az oldal statisztikája november 13-án indult. Ez idõ alatt 189 látogató volt, ami napi 15 látogató. Ez bizony még kevés a világmegváltáshoz.
4. Cáfolat, vagy megerõsítés pedig a gyakorlati, többször, több ember által reprodukált megvalósítás lesz.
"Állítólag már újságírók is foglalkoznak az üggyel, csak senki sem meri a 150 éve elfogadott második fõtételt megkérdõjelezni."
1. Lásd az elõzõ válaszom 3. pontját: túl fiatal még az oldal (túl kicsi a hírértéke), hogy ebbõl legyen valami.
2. Az újságírók nem feltétlenül értenek a fizikához/kémiához.
3. Az adott oldalt egy "noname" emberke üzemelteti. Egy Internetes oldalon "noname" embertõl való teória (még ha egy mûködõ technológián - LiH cella - alapszik is az egész) hírértéke eléggé kicsi (Lásd Egelyt, vagy Gróf Spanyol Zoltánt vagy teszem azt Anettkát: sokkal nagyobb a hírverés, ha egy névhez köthetõ egy esemény).
4. Ráadásul ez nem egy szakmai oldalon, szakmai lapban jelent meg - így megint csak ront a hírértékén. Illetve magaz iromány nem "cikk", hanem egy összeollózott beszámoló. Így az egyszeri látogatónak nehéz követnie, mire is akar a leírás kitérni.
"feltéve hogy a cella által adott villamos munka nagyobb a hõszivattyú mûködtetésére fordítandó munkánal"
Feltéve. Ha. Talán. Vágyakozás. Reménykedés. Csodavárás? Mikulás?
"Már pedig ez az elvi gép nem csak hogy a második fõtételt, hanem az entrópia fogalmát is pofon csapja."
Elvileg könnyû ilyen gépeket kreálni (lásd ezért óckodnak a szabadalmi hivatalok a perpetuum mobile-ktõl) - hogy gyakorlatilag beválik az már kétséges.
#340
Ne ilyen általánosságokat mondj, hanem véleményt!!!
Nos, rajta cáfolj, vagy helyeselj!
😊
Nos, rajta cáfolj, vagy helyeselj!
😊
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#339
A szabadalmi vizsgálókat qrvára nemérdekli a 2 fõtétel, sõt egyik fizikai törvény sem. Õket csak a jogi törvények érdeklik.
Gracie Barra
#338
Megnéztem linkedet. :-))
Akkor ezeknek a cuccára mit fog mondani a szabadalmi vizsgáló?
Pedig a 2 fõtétel komoly bajban van ha egy termikusan regenerált cellát Carnot hûtõvel hûtesz vissza és a hõt egy másik regenerálandó cellába pumpálod és a termelt villany több mint amennyi a hõszivattyú mûködtetéséhez kell.
Mert akkor az energiamegmaradás törvényét (I. fõtétel) felhasználva cáfolja a második fõtételt.
Akkor ezeknek a cuccára mit fog mondani a szabadalmi vizsgáló?
Pedig a 2 fõtétel komoly bajban van ha egy termikusan regenerált cellát Carnot hûtõvel hûtesz vissza és a hõt egy másik regenerálandó cellába pumpálod és a termelt villany több mint amennyi a hõszivattyú mûködtetéséhez kell.
Mert akkor az energiamegmaradás törvényét (I. fõtétel) felhasználva cáfolja a második fõtételt.
#337
Ja a címeket a wigvan.sztaki.hu oldalon lehet megnézni, ott van egy olyan pont amiben a címhez meg lehet nézni milyen host tartozik.
Állítólag már újságírók is foglalkoznak az üggyel, csak senki sem meri a 150 éve elfogadott második fõtételt megkérdõjelezni.
Állítólag már újságírók is foglalkoznak az üggyel, csak senki sem meri a 150 éve elfogadott második fõtételt megkérdõjelezni.
#336
Amennyit én tudok a dologról, az az hogy a hõerõgépek közös problémája, hogy a munkaközeged hõt felvéve tágul és munkát végez. Carnot izoterm szakasz. Majd adiabatikusan tágul és munkát végez.
Utána azonban hogy körfolyamat legyen, azt a munkaközeget, gázt vissza kell juttatni az eredeti állapotba. Ezt egy hûtéssel majd egy összenyomással oldható meg. Itt a veszteség a hûtésnél.
Ezért minden hõerõgépnél van a hûtés miatt veszteség.
A termikusan regenerált celláknál a munkaközeg egy olyan anyag amelyet hõvel elbontanak, szeparálják a bomlástermékeket, majd visszahûtik ezeket amik cellát adnak, így a betett hõ egy részét villamosenergiában kapják vissza. A hûtés miatt ott is van veszteség.
Ez a találmány, ahogy én értelmezem beteszi a hõt és bontja az anyagokat, majd vissza úgy hût, hogy a hõt átpumpálja egy Carnot hõszivattyúval egy másik regenerálandó cellába. Amelybõl ugye annyi energia hiányzik, amennyi áramot kivettek belõle.
Belátható hogy mivel nincs szükség külsõ hûtésre, ez hõt konvertál villamosenergiává, feltéve hogy a cella által adott villamos munka nagyobb a hõszivattyú mûködtetésére fordítandó munkánal. (A hõszivattyú mûködtetésére fordított munka - amit a villanyból elvettek - az hõlént megjelenik persze a cellában, az sem elveszett).
Ez viszont hõ villamos energiává alakításának százszázalékos módja lenne.
Én nem találom benne a logikai bukfencet. Pedig ez olyan pofon egyszerû hogy képtelenség hogy erre még ne jött volna rá senki.
Már pedig ez az elvi gép nem csak hogy a második fõtételt, hanem az entrópia fogalmát is pofon csapja.
Annyi új infóm van, hogy akitõl ezt a címet kaptam, az mondta hogy azon az oldalom van internet statisztika secondlaw.acs.hu/awstats, amiben a feloldatlan IP címek teljes listáját ha valaki végignézi, bizony sok kfki-s, bme-s és egyéb egyetemi hálózati címet lát. Állítólag még senki sem tudta megcáfolni.
Utána azonban hogy körfolyamat legyen, azt a munkaközeget, gázt vissza kell juttatni az eredeti állapotba. Ezt egy hûtéssel majd egy összenyomással oldható meg. Itt a veszteség a hûtésnél.
Ezért minden hõerõgépnél van a hûtés miatt veszteség.
A termikusan regenerált celláknál a munkaközeg egy olyan anyag amelyet hõvel elbontanak, szeparálják a bomlástermékeket, majd visszahûtik ezeket amik cellát adnak, így a betett hõ egy részét villamosenergiában kapják vissza. A hûtés miatt ott is van veszteség.
Ez a találmány, ahogy én értelmezem beteszi a hõt és bontja az anyagokat, majd vissza úgy hût, hogy a hõt átpumpálja egy Carnot hõszivattyúval egy másik regenerálandó cellába. Amelybõl ugye annyi energia hiányzik, amennyi áramot kivettek belõle.
Belátható hogy mivel nincs szükség külsõ hûtésre, ez hõt konvertál villamosenergiává, feltéve hogy a cella által adott villamos munka nagyobb a hõszivattyú mûködtetésére fordítandó munkánal. (A hõszivattyú mûködtetésére fordított munka - amit a villanyból elvettek - az hõlént megjelenik persze a cellában, az sem elveszett).
Ez viszont hõ villamos energiává alakításának százszázalékos módja lenne.
Én nem találom benne a logikai bukfencet. Pedig ez olyan pofon egyszerû hogy képtelenség hogy erre még ne jött volna rá senki.
Már pedig ez az elvi gép nem csak hogy a második fõtételt, hanem az entrópia fogalmát is pofon csapja.
Annyi új infóm van, hogy akitõl ezt a címet kaptam, az mondta hogy azon az oldalom van internet statisztika secondlaw.acs.hu/awstats, amiben a feloldatlan IP címek teljes listáját ha valaki végignézi, bizony sok kfki-s, bme-s és egyéb egyetemi hálózati címet lát. Állítólag még senki sem tudta megcáfolni.
#335
"Tudományos megközelítés, mibõl lesz a plusz energia??"
A kérdõjelek ebben az esetben nagyon is helytállóak: tudományos megközelítés-e? Vagy inkább áltudományos? 😉
A kérdõjelek ebben az esetben nagyon is helytállóak: tudományos megközelítés-e? Vagy inkább áltudományos? 😉
#334
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#333
"A megvalósítás roppant egyszerû, a víz alatt levõ "edény", amiben a gázt felfogjuk, egy fékekkel ellátott fogasléchez van erõsítve."
Itt a probléma. A fogasléces áttételen keresztül meghajtott generátornál veszteség lesz - e miatt nem alakulhat ki 3000 (de még 3000 se) százalékos hatásfok - bár az elv az 5letes (búvárharangba való vízbontás a tenger mélyén...).
Hinta tökéletesítése:
* A gyereknek áramvonalasnak kell lennie a mozgás során a mozgásból eredõ légáramlat ellen. De ez a tulajdonság akadályozhatja a gyereket a mozgásban. Esetleg megoldható lenne a gyerkõc vákuumba való helyezése (de ott köztudomású, hogy a gyerkõc nem él meg).
* Ha a gyerkõcöt nem lökjük meg, akkor a kezdõhelyzetbe való feljutást magának kell megoldania. Mivel a gyerkõc kicsi, magasra nem tud feljutni - ezért erõsebb "evezõmozdulatokra" van szükség (ami fárasztóbb).
* A hinta felfüggesztését (mind a tartószerkezeten, mind a hinta padján) tökéletesíteni kellene (golyóscsapágy?) a hatásfok növelés-érdekében (kisebb súrlódás!).
* Túlzottan hatékony mozgás (már amennyire ez a gyerektõl elvárható - ha neadjisten megtalálja a megfelelõ rezonanciafrekvenciát) esetén a gyerkõc kieshet a hintából (testi - púp a fejen - és lelki - "brühühü" - sérülések).
Lítium-hidrid:
maga az elv (regenerált cella) még rendben lenne (nem vagyok vegyész), csak "az egyik cellából átviszem a másik cellába a hõenergiát" megoldás csodálatosságát kétlem.
"Honnan tudod, hogy 99% hülyeség és van 1%, amin érdemes lenne gondolkodni?"
* Hogy lehet az, hogy egyetlen egy "csodaszerkezet" sem vált be (és csak legendák terjengenek róluk)?
* Hogy lehet az, hogy "Orffyreus korában elég sokan próbálkoztak örökmozgókkal, és valószínûleg sok tapasztalat gyûlt össze a sikertelenségrõl. Ennek hatására a Francia Tudományos Akadémia 1775-ben „végérvényesen” bezárta a kapuit minden olyan terv és kutatás elõtt, amely perpetuum mobile" (Forrás: MSZH)?
* Hogy lehet az, hogy "az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala - hasonlóan a többi szabadalmi hivatalhoz - évek óta elutasítja örökmozgó tárgyú bejelentések vizsgálatát, hacsak a kérelmezõ nem mutat be mûködõ modellt, vagy másképpen nem demonstrálja a találmánya mûködõképességét"?
* Hogy lehet hogy Byers szenátor hatalmas mennyiségû "Radithor" nevû csodaszertõl megdöglött? Hogy lehet a TV-shopban árult gagyi termékeket megveszik az emberek? Miért küldik tovább a láncleveleket? Mert az emberi természet hiszékeny, és csodaváró.
Itt a probléma. A fogasléces áttételen keresztül meghajtott generátornál veszteség lesz - e miatt nem alakulhat ki 3000 (de még 3000 se) százalékos hatásfok - bár az elv az 5letes (búvárharangba való vízbontás a tenger mélyén...).
Hinta tökéletesítése:
* A gyereknek áramvonalasnak kell lennie a mozgás során a mozgásból eredõ légáramlat ellen. De ez a tulajdonság akadályozhatja a gyereket a mozgásban. Esetleg megoldható lenne a gyerkõc vákuumba való helyezése (de ott köztudomású, hogy a gyerkõc nem él meg).
* Ha a gyerkõcöt nem lökjük meg, akkor a kezdõhelyzetbe való feljutást magának kell megoldania. Mivel a gyerkõc kicsi, magasra nem tud feljutni - ezért erõsebb "evezõmozdulatokra" van szükség (ami fárasztóbb).
* A hinta felfüggesztését (mind a tartószerkezeten, mind a hinta padján) tökéletesíteni kellene (golyóscsapágy?) a hatásfok növelés-érdekében (kisebb súrlódás!).
* Túlzottan hatékony mozgás (már amennyire ez a gyerektõl elvárható - ha neadjisten megtalálja a megfelelõ rezonanciafrekvenciát) esetén a gyerkõc kieshet a hintából (testi - púp a fejen - és lelki - "brühühü" - sérülések).
Lítium-hidrid:
maga az elv (regenerált cella) még rendben lenne (nem vagyok vegyész), csak "az egyik cellából átviszem a másik cellába a hõenergiát" megoldás csodálatosságát kétlem.
"Honnan tudod, hogy 99% hülyeség és van 1%, amin érdemes lenne gondolkodni?"
* Hogy lehet az, hogy egyetlen egy "csodaszerkezet" sem vált be (és csak legendák terjengenek róluk)?
* Hogy lehet az, hogy "Orffyreus korában elég sokan próbálkoztak örökmozgókkal, és valószínûleg sok tapasztalat gyûlt össze a sikertelenségrõl. Ennek hatására a Francia Tudományos Akadémia 1775-ben „végérvényesen” bezárta a kapuit minden olyan terv és kutatás elõtt, amely perpetuum mobile" (Forrás: MSZH)?
* Hogy lehet az, hogy "az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala - hasonlóan a többi szabadalmi hivatalhoz - évek óta elutasítja örökmozgó tárgyú bejelentések vizsgálatát, hacsak a kérelmezõ nem mutat be mûködõ modellt, vagy másképpen nem demonstrálja a találmánya mûködõképességét"?
* Hogy lehet hogy Byers szenátor hatalmas mennyiségû "Radithor" nevû csodaszertõl megdöglött? Hogy lehet a TV-shopban árult gagyi termékeket megveszik az emberek? Miért küldik tovább a láncleveleket? Mert az emberi természet hiszékeny, és csodaváró.
#332
Honnan tudod, hogy 99% hülyeség és van 1%, amin érdemes lenne gondolkodni? Mert ha tudod, hogy van ilyen 1%, akkor azt is tudhatnád, hogy az mivel kapcsolatos.
„Ha meg lehetne menteni Magyarországot három aranyforinton, nem hiszem találnék-e három embert, aki ezt a három forintot ide adná”
#331
97%? Feltétlen írj, ha sikerült 100% felé jutnod. Mert az elképzelés sztem is nagyon jó.
„Ha meg lehetne menteni Magyarországot három aranyforinton, nem hiszem találnék-e három embert, aki ezt a három forintot ide adná”
#330
Ez is érdekes lehet.....
A felhajtóerõ kihasználása vízbontásnál
Nagy András egy érdekes elképzelést oszt meg velünk ezen az oldalon a vízbontáskor keletkezõ gázokra gyakorolt felhajtóerõ kihasználásával kapcsolatban.
Az ötlet lényege voltaképp egyszerû, éppen ezért sejtek nagy potenciált benne. Némi számítási adat:
Vízbontás:
U - bemenõ feszültség = 2 V
I - bemenõ áram = 50 A
t - idõtartam = 3600 sec
T - hõmérséklet = 15 °C = 288 K
F = 96 485 C/mól
R = 8.314 J/(mól*K)
z (H2) = 2
z (O2) = 4
p - légnyomás = 10 500 Pa (megközelítõleg)
Ekkor a fejlõdõ gázok mennyisége:
VH2 = (R * I * t * T) / (F * p * z)
VH2 = (8,31 * 50 * 3600 * 288) / (96485 * 10500 * 2)
VH2 = 0,0212 m3 = 21 liter
VO2 = (R * I * t * T) / (F * p * z)
VO2 = (8,31 * 50 * 3600 * 288) / (96485 * 10500 * 4)
VO2 = 0.0106 m3 = 10 liter
Összesen durván 30 liter gáz, mindez 50 A * 2 V = 100 W teljesítménnyel.
Most jön az ötlet lényegi része! Ha ezt az egész mûveletet úgy végzem el, hogy az elektródák víz alatt vannak, akkor a gázok a felhajtóerõ miatt a vízfelszín felé igyekeznek.
A vízbontás kiinduló adatai csak a víz okozta plusz nyomásban térnek el, ezért kerekítettem lefelé olyan sokat a képzõdõ gázok mennyiségén. Nem beszélve arról hogy a víznyomás nemcsak a befektetett energia szükségletét növeli, de a képzõdõ gázokat is összenyomja valamelyest. Számítások után (amiket itt nem írok le, mivel így is nagyon bõ lére engedtem a dolgot) úgy látom, kompenzálva vannak mindezek a tényezõk a lefelé kerekítéssel.
Az energiatermelés fontos mozzanata, hogy a keletkezett gázokat a víz alatt fogjuk fel. A durván 30 liter gáznak a felhajtóereje megfelel 30 kg-nak. A munkavégzés erõ szorozva a megtett úttal. Ebbõl következik, hogy 30 liter gáz felhajtóereje vízben - közelítéssel élve - 300 N erõ. Felteszem - a példa kedvéért - hogy a vízoszlop magassága 10 m. 10 méteren át a gázok kifejtik a 300 N erõt. Ez nem más, mint 3000 W munka!
Elektromos generátort meghajtva még elképesztõen rossz hatásfokokkal számolva (rendszer teljes hatásfoka 10 %) is nyerhetõ többlet energia.
A megvalósítás roppant egyszerû, a víz alatt levõ "edény", amiben a gázt felfogjuk, egy fékekkel ellátott fogasléchez van erõsítve. A fogasléc feladata továbbítani a motorra a nyomatékot (áttét rendszeren át), a fékek szerepe, hogy a gázképzõdés befejezéséig helyben tartja az "edényt". Az "edény" és a fogasléc, mint mozgó alkatrész meddõ és mozgatandó tömeget képez, mindez azonban ellensúllyal kiküszöbölhetõ. De teljesen nem szabad kiegyensúlyozni a rendszert, mert az "edénynek" le kell süllyedni a víz alá, amikor nem tartalmaz gázokat.
Elsõ körben a kísérlet amúgy sikertelen volt, mert a vízoszlopot nem tudtam elég magasra csinálni. 97 % a hatásfok egyébként, s ha minden jól megy, nyáron már lesz egy 4 méteres vízoszlopom. Úgy számolom, hogy abban az esetben bõségesen kiszolgálja a lakásom világítását.
A forrást
itt
A felhajtóerõ kihasználása vízbontásnál
Nagy András egy érdekes elképzelést oszt meg velünk ezen az oldalon a vízbontáskor keletkezõ gázokra gyakorolt felhajtóerõ kihasználásával kapcsolatban.
Az ötlet lényege voltaképp egyszerû, éppen ezért sejtek nagy potenciált benne. Némi számítási adat:
Vízbontás:
U - bemenõ feszültség = 2 V
I - bemenõ áram = 50 A
t - idõtartam = 3600 sec
T - hõmérséklet = 15 °C = 288 K
F = 96 485 C/mól
R = 8.314 J/(mól*K)
z (H2) = 2
z (O2) = 4
p - légnyomás = 10 500 Pa (megközelítõleg)
Ekkor a fejlõdõ gázok mennyisége:
VH2 = (R * I * t * T) / (F * p * z)
VH2 = (8,31 * 50 * 3600 * 288) / (96485 * 10500 * 2)
VH2 = 0,0212 m3 = 21 liter
VO2 = (R * I * t * T) / (F * p * z)
VO2 = (8,31 * 50 * 3600 * 288) / (96485 * 10500 * 4)
VO2 = 0.0106 m3 = 10 liter
Összesen durván 30 liter gáz, mindez 50 A * 2 V = 100 W teljesítménnyel.
Most jön az ötlet lényegi része! Ha ezt az egész mûveletet úgy végzem el, hogy az elektródák víz alatt vannak, akkor a gázok a felhajtóerõ miatt a vízfelszín felé igyekeznek.
A vízbontás kiinduló adatai csak a víz okozta plusz nyomásban térnek el, ezért kerekítettem lefelé olyan sokat a képzõdõ gázok mennyiségén. Nem beszélve arról hogy a víznyomás nemcsak a befektetett energia szükségletét növeli, de a képzõdõ gázokat is összenyomja valamelyest. Számítások után (amiket itt nem írok le, mivel így is nagyon bõ lére engedtem a dolgot) úgy látom, kompenzálva vannak mindezek a tényezõk a lefelé kerekítéssel.
Az energiatermelés fontos mozzanata, hogy a keletkezett gázokat a víz alatt fogjuk fel. A durván 30 liter gáznak a felhajtóereje megfelel 30 kg-nak. A munkavégzés erõ szorozva a megtett úttal. Ebbõl következik, hogy 30 liter gáz felhajtóereje vízben - közelítéssel élve - 300 N erõ. Felteszem - a példa kedvéért - hogy a vízoszlop magassága 10 m. 10 méteren át a gázok kifejtik a 300 N erõt. Ez nem más, mint 3000 W munka!
Elektromos generátort meghajtva még elképesztõen rossz hatásfokokkal számolva (rendszer teljes hatásfoka 10 %) is nyerhetõ többlet energia.
A megvalósítás roppant egyszerû, a víz alatt levõ "edény", amiben a gázt felfogjuk, egy fékekkel ellátott fogasléchez van erõsítve. A fogasléc feladata továbbítani a motorra a nyomatékot (áttét rendszeren át), a fékek szerepe, hogy a gázképzõdés befejezéséig helyben tartja az "edényt". Az "edény" és a fogasléc, mint mozgó alkatrész meddõ és mozgatandó tömeget képez, mindez azonban ellensúllyal kiküszöbölhetõ. De teljesen nem szabad kiegyensúlyozni a rendszert, mert az "edénynek" le kell süllyedni a víz alá, amikor nem tartalmaz gázokat.
Elsõ körben a kísérlet amúgy sikertelen volt, mert a vízoszlopot nem tudtam elég magasra csinálni. 97 % a hatásfok egyébként, s ha minden jól megy, nyáron már lesz egy 4 méteres vízoszlopom. Úgy számolom, hogy abban az esetben bõségesen kiszolgálja a lakásom világítását.
A forrást
itt
#329
ebben igazad van hogy kell energia a szerkezet mozgatásához és az is igaz hogy a dinamó is bezavar de a kérdés az hogy lehet-e így javítani egy rendzer hatásfokát???
mennyi is lehet az a munka amit a gyermek végez a hintán és mennyi lehet az az energia ami kivehetünk egy ilyen ingából?
(esetleg a mágnesesség (pernamens) is besegíthet a két felsõ holdponton)
mennyi is lehet az a munka amit a gyermek végez a hintán és mennyi lehet az az energia ami kivehetünk egy ilyen ingából?
(esetleg a mágnesesség (pernamens) is besegíthet a két felsõ holdponton)
#328
Hi Faustus,
Érdekelne a véleményed az itt olvasható találmányról (turkalo 2 már felvetette)
az a bajom hogy a kémia nem igazán az erõsségem.....
Érdekelne a véleményed az itt olvasható találmányról (turkalo 2 már felvetette)
az a bajom hogy a kémia nem igazán az erõsségem.....
#327
"Ezt egy másik hasonló topikban találtam:"
A probléma ezzel az, hogy mind a felnõtt (aki a kezdõ lökést végzi), mind a gyerek (aki mozgásával - "evezés" - próbálja fenntartani a mozgást) a rendszer energiabevitelét szolgálja.
Ráadásul ha rárakunk egy dinamót, akkor nehezebb lesz hajtani a rendszert - no meg a dinamó hatásfoka is bezavar.
"Hm.. Orffyreus kereke?"
Íme az Egely-féle változat.
REMÉNYI PÉTER - Perpetuum mobile - a technika fejlõdésének egyik tévútja
A probléma ezzel az, hogy mind a felnõtt (aki a kezdõ lökést végzi), mind a gyerek (aki mozgásával - "evezés" - próbálja fenntartani a mozgást) a rendszer energiabevitelét szolgálja.
Ráadásul ha rárakunk egy dinamót, akkor nehezebb lesz hajtani a rendszert - no meg a dinamó hatásfoka is bezavar.
"Hm.. Orffyreus kereke?"
Íme az Egely-féle változat.
REMÉNYI PÉTER - Perpetuum mobile - a technika fejlõdésének egyik tévútja