Evolúció - döntésre kényszerül az egyház
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Ezért undorodom minden vallástól mert ilyen mocskos szemét megállapításokat tesznek.
Azért mert konkréten hegyekben állnak a bizonyítékok.
"az élet véletlen keletkezése és véletlen mutációkkal való fejlõdése"
Igazából nem a véletlen a lényeg, sokkal inkább a szelekció.
Ha nagyon akarjuk, a véletlent teljesen ki lehet iktatni. Például a számítógépes szimulációknál pszeudo-véletlen számokat használnak, mégis mûködik a dolog.
"Az, h különbözõ rétegekben különbözõ lények csontjait találjuk, csak azt bizonyítja, h azok a fajta lények akkor éltek, majd egy idõ után kihaltak."
Kb. 200 évvel le vagy maradva.
"Szeretném látni hogyan "kódolódik" az egyén tapasztalata a génekbe, majd hogyan változik végül is ( gének által ??? ) öröklõdõ viselkedésformává."
Ez már néhányszor emgkérdezted, és minden alkalommal elmagyaráztam, hogy hogyan lehetséges. Meg azt is, hogy normálisan ez fordítva történik.
"Jézus Visszatér"
"Jézus visszatérésének jelei"
"Az emberek Isten teremtményei, akiknek az Isten által tanított tökéletes erkölcsi elvek alapján kell élniük"
"Isten teremtette a világot, minden élõlényt és az embert is."
"Albert Einstein, akit korunk legnagyobb lángelméjének tartunk, szintén olyan tudós volt, aki hitt Istenben,"
"Darwin szerint az egyes fajokat nem külön-külön teremtette Isten, hanem egyetlen közös õstõl származnak, és a természeti hatások következtében különültek el egymástól."
"Ezeknek az embereknek a fõ célja Isten létezésének tagadása"
"Vagyis Isten teremtésének eredménye"
"A Korán hírt ad arról, hogy azok az emberek, akik Isten helyett más istenségeket imádnak, nem élnek az eszükkel, vagyis nem értenek"
"Ilyen minoségû és élességû képet pedig csak Isten tud tervezni, akinek ereje mindenhez elegendõ."
"Nyilvánvaló, hogy a szem, a fül és az emberi test minden egyéb része, egy felsõbbrendû teremtés eredménye. És mint olyanok, Isten páratlan és utánozhatatlan teremtésének, tudásának és erejének egyértelmû bizonyítékai."
"Nem más ez, mint korlátoltság, amelyre Isten a Koránban is rámutat"
"Egy másik ájában pedig Isten közli, hogy ezek az emberek annyira büszkék, hogy a csodáknak sem hinnének"
"Isten a Koránban..."
"Ez a természetfeletti erõ pedig az Egyetlen Isten teremtése, aki semmibõl teremtette az egész világmindenséget."
"Ennek a logikának megfelelõen a materializmus, már a kezdetektõl fogva, mindenfajta Isten-hittel illetve Isten által kinyilatkoztatott vallással szemben áll." - ÉÉÉÉS?
"Isten az Õ Saját tetszése szerint teremt"
"Ez a Teremtõ Isten, aki Ura az egeknek, a földnek és annak, ami e kettõ között található."
"Charles Darwinnak 30 évesen sikerült magyarázatot találnia a fajok fejlõdésére. Egyesítve a véletlen illetve az élethez szükséges küzdelem teóriáját, a fajok fejlõdésében figyelmen kívül hagyta Isten szerepét"
"A helyi média evolucionistái többnyire legalább olyan tudatlanok, mint amennyire a vallás ellenségei"
"Ha megnézzük azoknak a kiadóknak a könyveit, amelyek számára (az evolucionisták) reklámanyagot biztosítanak vagy amely az õ tulajdonukat képezi, nyílt evolúciós propagandát illetve ezzel párhuzamos vallásellenességet figyelhetünk meg."
"A Milliyet Kiadó például 1996-ban megjelentetett egy könyvet Darwin: kezdõk részére címmel, amely tele van Darwin dicsõítésével és vallásellenes gyalázkodásokkal"
"ehelyett a fajok váratlanul jelennek meg és tûnnek el és ez az anomália támasztja alá a teremtéselméletet, amely szerint minden fajt Isten teremtett"
"Ahogyan Isten egy csodaként megteremt olyan rendkívüli organizmussal és tulajdonságokkal bíró létezõt, mint a sejt, úgy ezeket az embereket is,"
"Az evolucionisták Isten óriási csodái; hiába mondják el nekik többször is, nem képesek megérteni, felfogni azokat az egyszerû tényeket, amiket még a kisgyermekek is könnyen meglátnak."
stb...
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
De az evolúció vs. "eccerre teremtette meg nektekek eztet segfejek" elmélet pártján inkább az evolucionisták oldalára húzódnék, bármilyen 'kevés' is a fellelhetõ 'bizonyíték'.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
A mutációkból az marad meg amelyik legjobban tud alkalmazkodni az életfeltételekhez, az életfeltételeket meg nem irányítja semmi. A jégkorszakot pld nem az atyaúristen csinálta.
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
A mai élet abszolút nem véletlenül alakult ki. Csupán csak annyi kellett, hogy EGY darab önmagát másolni tudó organizmus létrejöjjön véletlenül, amelynek hibázhat a másoló rutinja. Bár kicsi az esélye, szinte biztos hogy bekövetkezik (és be is következett), tekintve az univerzumban, vagy akár a Földön levõ részecskék számát, azok lehetséges kombinációit, valamint a kurva sok idõt ami eltelt. Innentõl fogva meg szabad az út az alkalmasabb, valamint a komplexebb élõlények felé. Ezt körülbelül annyira lehet véletlennek nevezni mint a neurális hálókat.
"Szeretném látni hogyan "kódolódik" az egyén tapasztalata a génekbe, majd hogyan változik végül is ( gének által ??? ) öröklõdõ viselkedésformává."
Fordítva. A mutáció okozza a viselkedésformát, a viselkedésformától meg függ hogy mennyire alkalmas az élõlény.
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
Belátható idõn belül sem tökéletesen bizonyítani, sem cáfolni tudományos módszerekkel nem lehet.
Vitatkozzunk, ismételgessünk részeredményeket. Nagyon jó. Talán így eljut a tudomány oda, h felismerje és úgymond hivatalosan is bevallja, h a két verzió ( az élet véletlen keletkezése és véletlen mutációkkal való fejlõdése és a tudatos tervezés-és építés)közül egyik sem bizonyítható szigorú tudományos szempontok alapján jelenleg.
Ahhoz ugyebár el kellene menni más naprendszerekbe, találni olyan bolygót, ahol éppen alakul ki az élet "õsleves" formájában, vagy legalább olyan helyet, ahol még nem alakultak ki domináns értelmes lények. Találni kell legalább még egy példát arra, h csak a Földön van ilyen változatos bioszféra, vagy ez általános. Az, h különbözõ rétegekben különbözõ lények csontjait találjuk, csak azt bizonyítja, h azok a fajta lények akkor éltek, majd egy idõ után kihaltak.
Szeretném látni hogyan "kódolódik" az egyén tapasztalata a génekbe, majd hogyan változik végül is ( gének által ??? ) öröklõdõ viselkedésformává.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
Számunkra nincs tavasz. Csupán a szél az, mi frissen fúj a vihar előtt.

Nem is kell lennie. A tudat mindenképp a legmagasabb szintû mûködés, ami minden másra ráépül.
Ennek ellenére hallottam olyan kísérletrõl, ahol valamennyire be tudták határolni a tudat helyét. A trükk az volt, hogy különféle ingereket mutattak az alanynak, akinek le kellett nyomnia egy gombot, ha tudatosan észlelte õket. Közben figyelték az agy különbözõ területeinek aktivitását. Volt különbség a tudatos, és a nem tudatos észlelés közt.
A részletekre már nem emlékszem, de az már ebbõl is látható, hogy nem teljesen reménytelen a tudat tudományos vizsgálata.
"Továbbá az agy nem "nézi" saját magát."
Nem is vagyunk tudatában a mûködés legnagyobb részének.
"A tudatban párhuzamosan megjelenõ képi és egyéb információk az agyban fizikailag elkülönülten találhatók, ráadásul kódolt, széttöredezett, stb. formában. De valahogy egy "illúzió" összeszedegeti és kikódolja magának. Ez az átélõ tudat."
A számítógépben is szanaszét vannak (kódolva, töredezve, stb.) az információk.
Sõt, mostanában már a feldolgozó egységek is. Mégis a futó szoftver magasabb szintjein ez nem érzékelhetõ, ott minden egyszerûen "kéznél van". Sõt, fizikai távolság a feldolgozás semmilyen szintjén nem jelenik meg.
Egyébként, ha a "consciousness" és a "brain" szavakat írod a google-be, akkor ilyesmiket lehet találni:
http://www.ecs.soton.ac.uk/~harnad/Papers/Py104/searle.prob.html
http://www.macalester.edu/psychology/whathap/UBNRP/Split_Brain/Split_Brain_Consciousness.html
http://www.macalester.edu/psychology/whathap/UBNRP/Split_Brain/Consiousness.html
Volt még két kvantumfizikás cikk is. Az egyik a már korábban említett Roger Penrose féle elméletrõl szólt.
A másik meg abból indúlt ki, hogy az agy számítási teljesítménye, és reakcióideje túl sok ahhoz képest, ami az idegi kapcsolatok sebessége alapján lehetséges. Ennek az alapgondolatnak számtalan problémája van, amit most nem fejtenék ki, mert te úgysem errõl beszéltél.
Sokadszori kérésre se tudtad megnevezni azokat a más tudósokat.
"Kereshetõ, csak nem található."
De jó, hogy te mindenkinél jobban tudod.
"mikor mások már rég meglelték máshol a magyarázatokat."
Pontosan kik, és hol?
Mert te aztán nagyon értessz hozzá, ugye? Egyébként se mondtam soha olyat, hogy szakértõ vagyok. Azt se mondtam, hogy fogadd el a véleméynemet. Én csupán érveket és tényeket sorakoztatok fel az állításaim igazolására. És hivatkozom olyanokra, akik nálam sokkal jobban értenek az adott témához.
"Egy diploma által nem leszel mindenttudó."
Te diploma nélkül még kevésbbé. Különben azt se mondtam egy szóval se, hogy mindentudó lennék.
Tökéletes bizonyítás csak a matematikában van. A többi tudománynál ezt nem lehet garantálni. Annyit lehet biztosan tudni, hogy adott kísérletek adott eredményt adnak, és ezt egy matematikai model hibahatáron belül pontosan leírja.
Ehhez semmit nem kell tökéletesen ismerni.
A részekrõl annyit lehet mondani, hogy ha az "összetettebb dolog" ismert tulajdnoságai következnek a részek ismert tulajdonságaiból, akkor további összetevõket nincs okunk feltételezni. Hogy mennyire vagyunk biztosak abban, hogy nincs más összetevõ, az pont hogy nem a részek, hanem az egész ismeretén múlik. Hiszen az egész tulajdonságait kell visszavezetni, nem a részekét. Ha az egész összes tulajdonságával megvagyunk, akkor nem érdekes, hogy a részeknek hány ismeretlen tulajdonsága van még.
Általában a megismerési folyamat is ennek megfelelõ, elõször egy jelenséget megvizsgálunk, és amikor már ismerjük a fõbb tulajdonságait, elkezdünk azon gondolkodni, hogy vajon mivel lehetne magyarázni. Ekkor megpróbáljuk valahogy szétszedni, vagy legalább belelátni, hogy a részeket is megismerjük. Néha akár leméleti úton is következtethetünk a részek mibenlétére (pl. az atomok létére, és egyes tulajdonságaira a kémiai tulajdonságok alapján következtettek).
Mint ahogy már említettem a termodinamika nagyon nagy részének magyarázatához csak annyit kell feltételezni az anyag építõelemeirõl, hogy pici szilárd golyók.
Ha te olyan nagyon érted, akkor magyarázd el nekem azt a közös nevezõt. De lehetõleg nem mondj ellent egyik definíciónak se, mert akkor az már nem közös nevezõ.
Nekem az jött le az egészbõl (amit már korábban is mondtam), hogy az egész meghatározás értelmetlen, mert azok a fogalmak se definiálhatók jól, amikre hivatkozik.
Másfelõl késõbb te is azt bizonygattad, hogy az anyag definíciója nem egyértelmû.
"Azt sem vonhatod kétségbe, hogy a természettudományoknak megvannak a kötelezõ alapszabályai"
Természetesen. Ezt magyarázom már nagyon hosszú ideje.
"És ezek között vannak olyanok, amik a materializmusban is szerepelnek."
Ekkora logikai bakugrást eddig csak filmeken láttam.
Komolyan azt akarod mondani, hogy ha két dolognak vannak közös tulajdonságai, akkor azonosak???
"Mint már írtam neked 1-2x, a materialista nem egy marék földben hisz, nem attól materialista."
Az a baj, hogy még mindíg nem tudom, hogy pontosan mit jelent materialistának lenni. És végképp nem értem (erre már sokadszor nem válaszoltál), hogy mi értelme van egyáltalán errõl beszélni.
Akkor egész pontosan mit állítottál?
""Most ezt magadra, vagy rám érted?"
Rád."
Akkor szólok, hogy te tévedsz nagyot.
"Mert nem látsz ki a dobozból."
Biztos vagy benne, hogy nem te vagy "dobozban"?
"Nincs annyi idõm."
Akkor meg minek állsz le vitatkozni?
"Különben is felesleges idõpazarlás lenne, amikor a másik nem megérteni akarja, csak a saját igazát szajkózni."
Ne magadból indulj ki.
"Már miért ne dönthetnél? Akkor nem az agyad dönt azokban a kérdésekben, amikben csak tudatosan születhet döntés, hanem az a valami, ami befolyásolja az agymûködést."
De itt arról beszéltünk, hogy miért hisz vagy nem hisz az ember a lélekben. A tényleges létezése ettõl független probléma.
Azt állítod, hogy sokan azét nem hisznek a lélekben, mert ettõl dönthetnek úgy, hogy figyelmen kívül hagyják a lelkiismeretüket. Erre kérdeztem, hogy pontosan hogyan gondolod ezt.
"Ha így jobban érzed magad..."
Te beszéltél errõl nem én. Engem jobban érdekel, hogy valóban létezik-e.
"Az is egy döntés, hogy nem érdekli a dolog."
Errõl van szó. Én azt nem értem, hogy mennyiben befolyásolja ezt a döntést az, hogy az illetõ mit gondol a lélek létezésérõl.
"Nem én vagyok itt az elsõ, aki megúnja az érvelést veled szemben"
Ritkán érvelsz rendesen, így nem tudom mit unsz meg.
Ha mag unod, akkor nem állj szóba velem. Az ilyen felesleges körökkel több idõd megy el neked is, mintha rendesen érvelnél.
"mert te anélkül mondasz ellent állandóan mindennek, és mondod a szabvány szöveget, hogy valóban megértenéd."
Nem mondok ellent mindennek. Ha valamivel egyetértek, akkor nem írok (ha mégis akkor meg az a bajod, hogy ismétlek valakit).
És nem "szabvány szövegem" van (inkább rád jellemzõ szeritnem). Én rendesen megindolkom a véleményemet, ha lehet hivatkozásokkal alátámasztva. És ha kell, szép hosszan kifejtem a témát.
A megoldás rendkívül egyszerû. Én elég sok témában vagyok tájékozott. Nem csak fizikus vagyok, hanem programozó is, és így jól értek az informatikához, és érdekel az MI kutatás is. Meg még jópár kapcsolódó témát ismerek.
Szóval látom, ha valaki nem elég tájékozott, az adott témában. Lehet akármekkora fizikus valaki, az még semmit nem mond arról, hogy mennyire ért pl. az informatikához.
Én nem vagyok illetékes, de elég tájékozott vagyok ahhoz, hogy tudjam, ki az illetékes, és ki nem.
Egyébként a legegyszerûbb megnézni, hogy ki milyen eredményt ért el eddig.
A fizikusok az agy, a gondolkodás, vagy a tudat kérdésében nem sokra jutottak. Többek közt azért is, mert nem is ezzel foglalkoznak.
Ellenben a modern pszichológia az informatikával és az evolúcióval megtámogatva nagyon sikeresnek bizonyult.
"Itt nem átlagemberekrõl van szó."
Hiába nagy tudós valaki a szaktrerületén, azon kívül többnyire átlagember.
"Nem tudom, ki mond ilyet, hogy lehetetlen"
Rengetegen. De ez csak egy példa, még sok mást is modnanak.
Lehet, hogy te nem arról beszélsz amirõl én. Az általunk ismert természeti törvények (matematikai modelek) "mûködése" vizsgálható, mert lehetnek náluk alapvetõbb törvények is.
Én viszont a valódi, végsõ, tényleges törvényekrõl beszéltem. Ezeknek bármiféle magyarázata, mûködése, keletkezése, stb. szükségképpen kívül esik a mi világegyetremünkön, így jelenleg a filozófia hatáskörébe tartoznak.
"Az igazi fizikusok keresik erre a választ"
Az igazi fizikusok jobban tudják, hogy mit csinálnak, és õk mondják, hogy ami kísérletileg nem vizsgálható, az nem fizika, hanem filozófia.
"Attól, hogy van egy diplomád (de semmi gyakorlati tapasztalatod kutatásban), még nem leszel egyenrangú velük."
Hol mondtam én, hogy egyenrangú vagyok velük? Én csak annyit mondok, hogy nagyrészt képes vagyok megérteni azt amivel foglalkoznak. De ha már a képzettségnél tartunk, neked még ennyi sincs.
""Konkrétan bonyolultabb igen. De nem összetettebb, mert nem bontható részekre."
Ezt nem tudhatjuk."
Ha részekre bontható (amit a kísérletek határozottan cáfolnak), akkor vannak még alapvetõbb dolgok, amik nem bonthatók tovább.
"Vannak alapvetõ különbségek: a gravitáció továbbra is fénysebességgel terjed. Ezzel szemben pl. a szuperpozició összeomlása a teljes koherens rendszerben azonnali"
Mit számít a bonyolultságban a terjedési sebeség? Egyébként is a gravitronokra is érvényes a kvantumfizika (csak még nem tudjuk pontosan hogyan).
"sõt egyes jelenségek semmi mással nem magyarázhatók egyelõre, mint különféle idõanomáliákkal. Stb."
Ebben azért nem lennék ilyen biztos.
"Ha nem vetted volna észre, én itt nem csak egy dologról beszéltem."
Ezt írtad: "Egyesek azt mondják, felesleges keresni a magyarázatot, mert az csak úgy megtörténik, mint ahogy mûködik gravitáció."
Ebbõl arra következtettem, hogy a korábbi vitánkra utalsz(hogy hogyan számol a kvantumfizika), és ez alapján válaszoltam. Ha néha kicsit bõvebben és pontosabban írnál, nem lennének félreértések. Még most sem tudom, hogy mire gondolhattál, ha nem arra, amire én.
"Sokan gondolják úgy, hogy az átélõ tudat kívül esik az ismert fizikán. (Nem csak úgy hasból, hanem különféle okokból kifolyólag.) És hogy mégis létezik, azt onnan tudjuk, hogy nekünk is van ilyen."
A világegyetemen biztosan nem esik kívül, hiszen mi definíció szerint benne vagyunk. Szóval irreleváns, hogy a fizikán kívül esik vagy sem. Egyébként is én is azt mondtam, hogy a tudat nem a fizikára tartozik (te akarod a kvantumfizikát belekeverni, ami szintén fizika).
"Nyilván számodra ez lenne a legkényelmesebb."
Érdektelen, hogy mi kényelmes és mi nem. Arról beszélek, hogy ha így van, akkor ezt legalább megtudhatjuk, ha meg nem, akkor valószínûleg soha nem fogjuk tudni. Arról egy szót sem mondtam, hogy nekem melyik tetszik, vagy hogy ez alapján kéne választani.
"Ez nem igaz."
Hanem?
"A véletlen folyamatok által lehet visszahatás. Azokról sosem biszonyítod be, hogy tényleg véletlenek-e, vagy sem (miközben fizikailag azok)."
A véletlennek is vannak szabályai, nem lehet akármit megcsinálni. Másrészt a tudat nem igazán tûnik véletlenszerûnek. Legalábbis nálam.
\"Én szeretem Istent, csak a fanklubjával vannak gondjaim...\" \"God is black! Yes, she is!\"
És van is, aki azokra is azt mondja, hogy baromság: ha emlékszünk pl. lolára. 😊
Bár itt felhozható az a tétel, hogy Isten részei vagyunk.
Baromság... Ez kb. olyan, mintha bizonyos klasszikus fizikán túli fizikai jelenségeket magyaráznék egy csak a klasszikus fizikát ismerõ egyénnek, és az kapásból azt válaszolná, hogy baromság, hiszen ilyet nem tudnak a részecskék, stb.
War, war never changes... War doesn\'t determine who was right, only who is left.
Az átélõ tudat akkor egy illúzió, tehát lehet, hogy az az Isten?
HÁÁLLLELLÚÚÚJA! Megoldottam a gordiuszi csomót!
Most komolyan: ugyanazt a baromságot nem mind1, hogy átélõ tudatnak vagy Istennek hívod?
\"Én szeretem Istent, csak a fanklubjával vannak gondjaim...\" \"God is black! Yes, she is!\"
De szerintem ha beírod egy keresõbe, hogy "tudat", vagy inkább "consciousness", erre vonatkozó információkat is találhatsz. Csak ne keverd majd össze az olyan fogalmakat, mint tudattartalom (ami a tudatba kerül az agy által), tudati folyamatok (a tudatba kerülõ indformációk agyi elõkészítése), stb. Illetve erre is rákereshetsz: "szabad akarat", "free will".
Csak 1-2 érdekesség: az agyban nincs olyan, hogy tudatközpont. Továbbá az agy nem "nézi" saját magát. A tudatban párhuzamosan megjelenõ képi és egyéb információk az agyban fizikailag elkülönülten találhatók, ráadásul kódolt, széttöredezett, stb. formában. De valahogy egy "illúzió" összeszedegeti és kikódolja magának. Ez az átélõ tudat.
-- Jól van, nyugtáztuk.
"A jobb magyarázat szerintem (és egyébként a tudósok szerint is)"
-- A tudósok egy része szerint.
"az információelméletben keresendõ."
-- Kereshetõ, csak nem található. Persze attól még a végtelenségig lehet keresni, sokan pont ezt fogják tenni, mikor mások már rég meglelték máshol a magyarázatokat. De nem baj.
A baj azzal van, hogy olyasmibe szólsz bele szakértõként, amihez nem értesz. Egy diploma által nem leszel mindenttudó.