491
-
Garfi81 #451 Nem ertem mit nem lehet ezen erteni! CSAK a sikeressen szaporodo/elo fajok maradnak fen! Ha a virag rossz strategiat valasz kipusztul, ez van.. Valoszinuleg tobb MILLIO (TRillio) noveny es faj pusztult ki es csak a leg erettebbek maradtak fent! Ennyi nincs ebbe semmi "Isteni" kez meg Idegen E.T.-k akik jottek oszt iranyitottak.. egyszeru termeszet! Mint ahogy megannyi faj (legyen az noveny vagy allat) azert el hogy utodjaival fenttartsa a fajt.
Nos mint mindig a legegyszerubb megoldas a helyes megoldas! Semmi misztikus dolog nincs benne! Egyszeruen csak a fajfentartas az oka hogy azok a novenyek/allatok meg elnek amiket most ismerunk!
-
#450
néha nagyon el tudok csodálkozni.. hogy miért vagyok éppen itt, most? -
#449
Számomra egyre nyilvánvalóbb, hogy megnyertük az ötöslottot. Csak úgy véletlen összejöttek az okok, feltételek, és megszülettünk, mennyi volt ennek az esélye? Pont Te, pont mi? -
BiroAndras #448 "A szélrebízott maggal szaporodó növény HONNAN TUDJA, hogy sikeres módszerrel szaporodik?"
Nem tudja. Mint ahogy te is írtad, a lényeg az, hogy a sikeres stratégia szaporodik, a többi kipusztul. Ezt hívják természetes kiválasztódásnak.
"pl. amit itt leírtam, azt leprogramozni"
Ez már másoknak is eszébe jutott (én is írtam már ilyen programot). A google-nek írjál ilyen kulcsszavakat : "artificial life", "genetic algorithm", "evolutionary computation". -
#447
De mivel az olvasáskészség nem játszott szerepet a párválasztásban, így rejtbe öröklődhetett nyugodtan. -
#446
OFF: nagyon régen mesélték, akik külföldi kutatóintézetekben dolgoztak és elkerültek ide-oda: Japán (USA is lehetne): Készülék megtervez (inkább ~épít) marha sok pénzből, kísérlet kezdődik, adatok gyülnek, semmi használható. OK, minden abbahagy és akkor ülnek le gondolkodni, hogy akkor most mi is van. Na, ezért a sztereotipia, ha ez már nem az eleve...
Pár éve a MIT-ről dokumentumfilm a Spektrumon: Narrátor mondja: "Az USA Hadügyminisztériuma X*10^N dollárral támogatja az intézményt." - Hatásszünet - "...Naponta...", úgy emlékszem, N=5, ilyen nagyságrendnél X lényegtelen.
-=ZR=- -
Fenjoy #445 egy Gondalat erejéig:)
Olvasáskészségünk akkor alakult ki, amikor a történelem előtti ember agykérge kifejlődött, noha a történelem elötti világban senkinek sem volt szüksége az olvasásra. Ha az evulúció olyan véletlenszerű, ahogy számos genetikus állítja, akkor olvasáskészségünknek egymillió éve el kellett volna tűnnie, hiszen a túlélésben vett "haszna" egyenlő volt a nullával.
:)
-
dez #444 Azért az egy kicsit demagóg dolog, hogy az USÁ-ban mindenki hülye. A többség képes felfogni ezeket az elveket. Csak azt nem fogadják el szerintem, hogy ezek abszolút mindent megmagyaráznak. Még a kutatók között is vannak, akik nem gondolják ezt. -
#443
hmmm... BIZTOSAN ismert, de sokan nem tudják MEGFOGALMAZNI. ha nem tudják elmondani, vajon valóban értik is? miközben az ember igyekszik minél pontosabban fogalmazni, annál jobban rá van kényszerítve a végiggondolásra. valszeg az USA-ban ez nem elterjedt. ;)
az egyszerű dolgokból azért nagyon jó dolgokat lehet csinálni. pl. amit itt leírtam, azt leprogramozni...! és akkor lehet látni, hogy a gyapjas lepke hogyan zabálja a juharfákat.
az "alkalmazkodás darwini elve" ezen a szinten nekem veszett logikusnak tűnik, de ha az ember a mechanizmust is meg akarja érteni, vajon az is csupa magától értetődő lépést tartalmaz? tehát az egy dolog, hogy ilyen stratégia létezik és megint más, amikor ezt használja valami.
-=ZR=- -
dez #442 Hát nem költői kérdés volt az ok firtatása? Ha nem is, a #432-ben szerintem ott a válasz.
Nos, most leírtad az alkalmazkodás darwini elvét. Csak nem gondolod, hogy ez nem ismert? -
#441
akkor hogy lássuk, jól értem-e (igazából amit én erről eddig is gondoltam, mert a válaszokból kicsit hiányolom az igazi okot): van egy növény, szórja a magokat, mint bolond a lisztet. ha ez jó módszer, akkor az utód megmarad és az is szórja. ha nem jó módszer, akkor nem marad fenn az utód és nem is lesz olyan genetikai anyagú utód (mert ugye utód sem lesz), aki szórhatná.
és akkor a lényeg szerintem: az hogy fennmaradok, nem csak a genetikai anyagom függvénye, hanem a környezetemé is. az a növény, aki szórja a magot és jó messze tőle is JÓ KÖRNYEZETI FELTÉTELEK vannak, akkor azon a helyen ez egy jó stratégia. ha nem jók a körülmények, akkor ez a szaporodási mód abban a környezetben meg fog szűnni.
ha szűkös a termőföld tápanyag ellátottsága, akkor a szülőnek érdeke, hogy minél messzebb paterolja a porontyokat, ne élősködjenek rajta. de ha messzebb nem jók a körülmények, de fenn is akar maradni, akkor azok a röptető szerkezetű magok maradnak fenn, amik elég messze, hogy a szülőt ne abajgassák, de még a termőtalajra röpítik az utódot, tehát annyira azért nem messze.
és bizony mondom néktek, ez igencsak jó optimálási módszer. eltekintve attól a sok redvás mag kifejlődésétől, ami sok energiát emészt. a magok száma is optimálható, valszeg.
Ugye, akkor jó irányba kapisgálok...?! ;)
-=ZR=-
-
dez #440 A szülő növény itt sem tudja meg. Az új növényre vonatkozik a dolog. -
dez #439 De, ismeri a természet a forgó mozgást, sejtszinten. -
dez #438 Miért is kellene megtudnia? -
#437
ebben a válaszban is a lényeg nem világos: "nem jön be a konstrukció": ezt HONNAN TUDJA a szülő növény, ha az utód 500-1000m-re van tőle???
-=ZR=- -
#436
valszeg nem szerencsés konstrukció egy forgó alkatrész a természetben. a periodikus mozgás kivitelezésére természetesen sokkal jobb mechanizmusok vannak, amiket izmok működtetnek alternáló mozgásra kényszerítve, de forgó mozgást kivitelezni természetben található eszközökkel (értsd: biológiai eszközökkel: élő szövet, áramló testnedvek, stb...) eléggé macerás. Nekünk viszont természetes, hogy a legegyszerűbb periodikus mozgást egy forgó tengely végzi. A gépeink is olyanok, hogy ezt a természet számára teljesen ismeretlen mozgásformát használják ki.
Milyen drágák azok az eszközök, amik a nem szép sima felületen is gurulnak, pl. egy Land Rover.
Vagy a "robotrovarok" egy kissé dimbes-dombos felületen semmit sem érnek, ha kerekeken gördülésznek mindenfelé.
-=ZR=- -
#435
de megmondja neki valaki? vagy kap valami ilyen MMS-t, hogy az infantilis lényemet is belevigyem:
![]()
??????????????
-=ZR=- -
dez #434 Igen. De van ám "kísérletező kedvű" növény is: backup-ba teszi a génjeit, és a szokásosnál szabadabb utat enged a mutacióknak - ha nem jön be, visszatér az előző verzióhoz. :) Nem jön be = rosszabbodik a kondició. -
dez #433 Nagyszerű, de akkor nem értem, miért nem érted, hogy miért nem kereke van a kutyának. :) -
#432
Onnan tudja, hogy még nem halt ki. Aki roszt módszert választott az meg már rég kihalt. -
#431
:) akkor csak a kérdés, mert a cukormáz alatt eltűnik a lényeg: A szélrebízott maggal szaporodó növény HONNAN TUDJA, hogy sikeres módszerrel szaporodik?
Ezt válaszolja meg nekem egy szakember.
"ha egy kis biológiát is tanultál volna": azért nem vagyok annyira butus. :P Ha nagyon megfeszítem magam, tudok ám mindenféle egyenfeszültségű tartókat kialakító progit írni, ami olyan alakokat produkál, mint a csontok vagy a faágak - be is vállalom, mondjuk fél év biztosan elegendő lenne.
Előszeretettel használunk genetikus algoritmusokat optimális döntések meghozatalához (konkrétan vízellátással kapcsolatban). Engem személy szerint érdekel, hogyan lehet madárrajokat szimulálni (talán az egymást aug. 20-án megtaposó csőcselék is jobban megérthető lenne egy-egy ilyen futtatással).
A gépészek meglepően jól fel vannak szerelve más tudományterületek információival... Az én PhD témám pl. az emberi vénás keringés modellezése lenne, (ha azt választanám, de nem az lesz :) ) és nálunk a tanszéken igencsak előrehaladott állapotban van az artériás rendszer szimulációja.
Én személy szerint a laborban levő berendezéshez szivet készítettem egy kis membránszivattyúból - a vezérlés volt a feladatom. Még a Deltában is leadták! (Wooooowwww!)
Szóval annyira azért nem butus emberek irsokálnak ide :P
-=ZR=- -
dez #430 amik -
dez #429 "Ha növény lennék és biztosra kellene mennem, én kacsokat/gyökérszálakat eresztenék ki magamból és ha érzem, hogy a magamból kinövő rész termőtalajhoz ért és ott megvan a kellő mennyiségű tápanyag, termőtalaj, napsütés és víz, csak akkor szakítanám meg a kapcsolatomat a hajtásommal."
Van ilyen növény: pl. a szőlő. De sok másik is.
"A szélrebízott mag - misztikus szemmel - tudatosságot és előre eltervezettséget sugallt nekem."
Romantikus... :)
"Most, gépészmérnökként nem értem, miért nem rudakból állnak a csontjaink és a kutyának miért nincs kereke..."
Nos ha egy kis biológiát is tanultál volna a gépészmérnökség mellé, akkor a kettő alapján tudnád, hogy azok nem lettek volna olyan optimális megoldások, mint amikor most vannak. -
#428
(
Gyerekkoromban sohasem értettem, hogy egy növény honnan tudja, hogy olyan létezik, hogy "máshol". Nem értettem, miként tudja egy növény azt a szaporodási módot választani, hogy a magjait a szélre bízza.
Éreztem, hogy itt nem a próbálkozás a kérdés (mert miért ne szórná a magjait a szélbe!?), hanem az, hogy ez miként alakulhatott ki. Ha már van egy ilyen mód a szaporodásra, a szülő növény honnan tudja, hogy sikeres? Létezik olyan hatás, ami arra kényszeríti a növényt, hogy kialakítson egy efféle módszert, mert az sikeres fog lenni? A növény esetleg képes előre tervezni és érti a lényegét a szél mozgásának? Vannak ismeretei más helyek termőviszonyairól?
Ha növény lennék és biztosra kellene mennem, én kacsokat/gyökérszálakat eresztenék ki magamból és ha érzem, hogy a magamból kinövő rész termőtalajhoz ért és ott megvan a kellő mennyiségű tápanyag, termőtalaj, napsütés és víz, csak akkor szakítanám meg a kapcsolatomat a hajtásommal.
A szélrebízott mag - misztikus szemmel - tudatosságot és előre eltervezettséget sugallt nekem.
)
Most, gépészmérnökként nem értem, miért nem rudakból állnak a csontjaink és a kutyának miért nincs kereke...
-=ZR=- -
dez #427 Szóval, egy echte materialista tudós is a maga módján fogja magyarázni a dolgokat, és egy nem-tudós x vallási ember is. De van olyan variáció is, hogy nem-materialista tudós, hívő/pap tudós, nem-materialista nem-hívő tudós. Utóbbiak hangja ma még elvész a másik két nagy tábor ricsajában. -
dez #426 Úgy érted, utópia, hogy az emberiség (úgy általában) elér egyszer ide, vagy utópia maga a gondolat, hogy valahol találkozhat a két oldal? Nos, az utóbbi nem utópia, mivel a dolgok valahogy vannak, csak az emberek gondolják ezt vagy azt. Most egyik oldalnak sincs teljesen igaza, és tévedés, hogy a kettő közül lehet csak választani. Ez kicsit olyan, mint a politika. Egyesek csak az egyik, vagy csak a másik nagy párthoz húznak, közben egyiknek sincs teljesen igaza, csak próbálják a dolgokat meggyőzően a saját érdekeiknek megfelelően magyarázni. A két oldal vitája és veszekedése egy bohózat, sok statisztával. -
#425
Utópipa :) -
dez #424 (Mindkét oldal. -- Akkor már nem lesz két oldal.) -
dez #423 ..remélem, egyszer majd többet is láttok a világból, és nem ilyen kevés infóból próbáltok majd mindent levezetni.. -
#422
Amit a második bekezdésben írtál az a leghatékonyabb "Isten-kétségbevonó" érv. :) -
#421
Amikor nekem sikerült, abban nem volt semmi darabosság. Mint egy kifeszített állókép, pedig a dolgok ugyanúgy változtak. Nem rohamoztak sem múlt, sem jövő, sem jelen képei, épp attól van megállítva. -
BiroAndras #420 "Darwin bácsi arra számított, h majd találnak pl olyan halat,( vagyis hal-fosszíliát) amiben meg lehet találni valami tüdő-kezdeményt."
Miért, nem találtak? Pl. tüdős hal-at ?
"Igaz, h a kezdeménynek abszolút semmi szerepe nincs"
Már mért nem lenne? Azzal lélegzik a hal, amikor épp a vízből nem tud (pl. kiszárad a pocsolyája, vagy ilyesmi).
"Tehát nem végtagokat hanem szerveket igazi funkció nélkül?"
Ilyet nem találtak, ami nem meglepő, mivel az evolúció elmélete szigorúan tiltja ezeket. Funkció néküli szervek csak csökevények lehetnek, nem újonan kifejlődöttek.
"Aztán nagyon sok olyan állat van, melynek igen speciális szervei, végtagjai vannak. Melyek kifejletlen formában igen csak hátráltatnák sőt akadályoznák az előd-állatokat."
Pl.?
"És ki kellett még fejlődnie a speciális végtagokhoz spec. viselkedés formának, ezeket a viselkedés formákat aztán be is kellett írni az öröklött viselkedések közé és sikeresen továbbadni, szaporodóképes populációkat létrehozva így."
A kulcs az idő, és a fokozatosság.
"És mindezt a véletlenek egybeesése, a természeti körülmények megváltozása hívja életre élőlények egy szaporodóképes csoportjában egyszerre."
Nem egyszerre. Fokozatosan. Minden kis lépés egy-egy egyedben jelenik meg, és terjed szét a populációban.
"Aztán százezer évekig semmi, majd megint egy ilyen kaszkád-folyamat és hirtelen megjelenik egy csomó új faj szinte a semmiből."
Pontosan. Az evolúció reagál a környezet változásaira. Ha a környezet állandó, akkor az élőlények adaptálódnak, és utánna nincs fejlődés. De amint megváltozik a környezet, hirtelen van hova fejlődni, így a folyamat beindul, és természeténél fogva szanaszét ágazva keresi az optimum pontokat.
"SZal ekkora káosz hogyan alakít ki ekkora igen bonyolult és önmagát tökéletesen szervező rendet??"
Ez a szép az egészben. Javaslom a káoszelmélet tanulmányozását. Meglepő módon a káoszra jellemző, hogy bonyolult, és önmagát szabályozni képes objektumokat hoz létre.
"Ugye az az egyed, mely félig fejleszti ki méregkeverési képességét, mire megy vele? Az áldozat elmenekül"
A méreg nem egyedül végez az áldozattal. Elég ha lelassítja, legyengíti. Mint ahogy már írták, a szájban bomló táplálékon élő bacik önmagukban elég mérgezők lehetnek.
A rovaroknál meg a mérgek az emésztőnedvekből alakultak ki. Sokuk úgy eszik, hogy az áldozatba fecskendezi az emésztő enzimeit, majd a félig megemésztett tápanyagot kiszívja (a rovarok páncélja remek tárolóedény).
"a kígyó meg csak egyre mérgesebb lesz.. a végén kihal, mert az áldozat elmenekül..."
Tudod, nem minden kígyó mérges ám. Van nem kevés, ami remekül boldogul nélküle. Például rátekeredik az áldozatra, és megfojtja. Ebben a tevékenysében egy gyenge méreg is segítheti, mert ha az áldozat egy kicsit gyengébb, akkor kicsit kisebb az esélye a szabadulásra.
"És az elektromos szerv? Mennyi angolna csapta agyon saját magát, míg végre valamelyik "rátalált véletlenül" a helyes útra?"
Úgy érted, hogy először lett nekik valahonnan elektromos szervük, és utánna tanulták meg használni? Ez elég nagy baromság.
Természetesen az anatómia a viselkedés párhuzamosan fejlődik mindíg. És nem lett egyből sok száz voltos csapás, hanem szép fokozatosan alakult ki, különböző célokat szolgálva. Pl. egy gyenge elektromos impulzus is összezavarhat egy másik halat, ami akár meneküléshez, akár vadászathoz hasznos.
http://www.stephenjaygould.org/ctrl/futuyma_complex.html
http://electrochem.cwru.edu/ed/encycl/art-f01-fish.htm
"Aztán, mint fent írtam, viselkedését bekódolta génjeibe és hibátlanul tudták már alapból az utódai is..."
Hányszor kell még ezt elmagyaráznom? Normálisan A GÉNEK HOZZÁK LÉTRE A VISELKEDÉST, és nem fordítva. Visszafelé is működhet (ezt is leírtam már), de nem az a jellemző.
"Megtalálták-e mondjuk a delfin őseit, melyeknek félig volt még lába, félig meg uszonyai??"
Ugyan nem a delfinekről szól, hanem a bálnákról, de van :
http://www.terradaily.com/reports/How_Ancient_Whales_Lost_Their_Legs_Got_Sleek_And_Conquered_The_Oceans.html
http://www.bbc.co.uk/dna/h2g2/A1283186
-
Garfi81 #419 Bocs javitanek nem a tulvilagban nem hiszek hanem Istenben!...
Illetve ha nincs evolucio akkor meg mindig a fan csungenenk es banant kajalnank (regi szep idok).. meg neha minket a tobbi ragadozo! ;P -
Garfi81 #418 Hat a cikk alapjan Amerika 100 ev mulva egy kemeny kozepkorba fog sulyedni :) ... es azt fogjak hinni hogy a Nap forog a Fold korul!!
Bar szerintem az evoluciorol tarsalogni nem pont ez a forum a legjobb, de ha valaki veszi a faradsagot es nez nehanapjan Spektrumot akkor erdekes dolgokat tanulhat:
Pl.: A patkanyok a mergekbol csak kis adagot fogyasztanak, hogy hozzaszokjon a szervezetuk, es ez atoroklodik az utodokra! (evolucio)
Vagy a Haverom macskaja kinyitja az ajtot majd (nem mindig sikerul) be is csukja...
De igaz ez megannyi fajra is hogy bizony fejlodnek... es felesleges a "2 labu delfint" keresni mert nem delfin volt illetve tobb millio evel ezeleott tortent!
Es ahogy Dr Hause mondta: "Nem hiszek a tulvilagban, mert remelem hogy ez az egesz nem csak egy Teszt" - En egyetertek vele...
Viszont ami igaz, hogy jo dolgukban hulyulnek az Amcsik.... -
HUmanEmber41st #417 Darwin bácsi arra számított, h majd találnak pl olyan halat,( vagyis hal-fosszíliát) amiben meg lehet találni valami tüdő-kezdeményt.
Igaz, h a kezdeménynek abszolút semmi szerepe nincs, de egyszer majd egy mutáció után majd nagyra nő és képes lesz hozzáadni a hemoglobinokhoz a zoxigént.
Találtak-e ilyen szerv kezdeményeket állatokban?
Tehát nem végtagokat hanem szerveket igazi funkció nélkül?
( mint egyesek szerint nálam az agy :) :) )
Aztán nagyon sok olyan állat van, melynek igen speciális szervei, végtagjai vannak. Melyek kifejletlen formában igen csak hátráltatnák sőt akadályoznák az előd-állatokat. És ki kellett még fejlődnie a speciális végtagokhoz spec. viselkedés formának, ezeket a viselkedés formákat aztán be is kellett írni az öröklött viselkedések közé és sikeresen továbbadni, szaporodóképes populációkat létrehozva így. És mindezt a véletlenek egybeesése, a természeti körülmények megváltozása hívja életre élőlények egy szaporodóképes csoportjában egyszerre. Aztán százezer évekig semmi, majd megint egy ilyen kaszkád-folyamat és hirtelen megjelenik egy csomó új faj szinte a semmiből.
SZal ekkora káosz hogyan alakít ki ekkora igen bonyolult és önmagát tökéletesen szervező rendet??
Talán egy biológus oldalakon keresztül tudna példákat sorolni, de elégedjünk most meg azokkal a fajokkal, melyek halálos mérgeket termelnek a szervezetükben
( pl Alien:) :) :)) szal pókok, egyéb rovarok, kígyók, és ide lehet sorolni az elektromos áramütéssel ölő halakat is. Ugye az az egyed, mely félig fejleszti ki méregkeverési képességét, mire megy vele? Az áldozat elmenekül, a kígyó meg csak egyre mérgesebb lesz.. a végén kihal, mert az áldozat elmenekül...És az elektromos szerv? Mennyi angolna csapta agyon saját magát, míg végre valamelyik "rátalált véletlenül" a helyes útra?
( Aztán, mint fent írtam, viselkedését bekódolta génjeibe és hibátlanul tudták már alapból az utódai is...)
Megtalálták-e mondjuk a delfin őseit, melyeknek félig volt még lába, félig meg uszonyai?? -
blakshep #416 viszont olyan megoldások meg nem igazán vannak amik tudnak létrejönni apró változásokkal, lásd kerék és társai.
kis érdekesség: már nem emléxem pontosan úgyhogy nagyvonalakban, készítettek egy kis parányi robotot ami képes volt helyet változtatni, de nem látták el érzékszervekkel. érdekes módon mégis mindig bevonult az árnyékba. mint kiderült azért, mert a processzora nem működött oylan hatékonyan a napon, mint árnyékban, és optimális működésre írták a szoftvert. a látás képessége is vhogy így kezdődhetett nálunk, élőlényeknél. -
echo #415 Szerintem semmilyen ilyen példa nem döntheti meg igazából az evolúciós elméletet. Kis random változásokból simán összejöhetnek bonyolult szerkezetek. Az, hogy konrétan, hogyan történthetet arra pont az lehet a válasz, hogy volt egy jó adag olyan mutáció ami sokáig funkció nálköli volt. Kicsi rá az esély de a kis valószínűségű eseményekre is nap mint nap van példa. A lottót is folyton megnyeri valaki pedig ha azt kérdezném, hogy mégis mennyi esély volt, hogy ő nyerjen, akár arra is következtethetnék, hogy itt is kellett az isteni beavatkozás.
A másik kérdésed sokkal erősebb szerintem. Ez olyan, miért van egyáltalán bármi és nem a semmi jellegű kérdés (mármint konkrétan esetleg azt lehet mondani, hogy a világban található részecskék olyanok, hogy bizonyos szervezettségi fok felett, az evolóció törvényei szerint viselkednek. de ekkor gondolom tovább kérdeznél, hogy de mégis miért, és a végén ide jutunk). Na az ilyenekre nincs válasz és szerintem soha nem is lehet :) Az a különbség a vallásos és a racionális ember között, hogy míg az előbbi gyárt egy mesét és úgy csinál mint ha tudná, az utóbbi elég következetes és bátor ahhoz, hogy azt mondja NEM TUDOM. (az, hgoy isten teremtette azért sem egy logikus következtetés, mert ekkor felmerül a kérdés, hogy jó jó, de hogyan lett isten. Erre vagy az a válasz, hogy örökké létezett vagy az, hogy a semmiből lett(mindkettő túl van az elgondolhatóság határán mellesleg). De ha ilyen válaszok vele kapcsolatban elfogadhatók, akkor miért nem fogadhatük el magával a világgal kapcsolatban. Azaz, miért nem létezhetett a világ öröktől vagy miért nem jöhetett létre a semmiből. Nagyon úgy tűnik, hogy tök fölösleges cicoma volt csak egy isten nevű izé bevezetése, semmi plusz magyarázó erőt nem ad. -
#414
:D Hát ez nagyon egyszerű. Amelyik növény tud enni, az életben marad. Ha ez a szín segíti az evését, akkor segíti az életben maradását. Ha lényegesen segíti (tehát egy zöld növény esélyei jóval nagyobbak, mint mondjuk egy kéké), akkor idővel egyre több ilyen marad életben, és kipusztul a másik, ha másért nem, akkor azért, mert nem lesz számára élettér, mert azt betöltik az erősebb (zöld) példányok. -
#413
A kaja színezi be a növényt, nem a növény dönti el, hogy milyen színű akar lenni :D És persze, hogy nem látnak :D
A levelek zöld színét a bennük nagy tömegben található klorofill adja :P -
TarazaMavis #412 idő alapelvével után jön még: bár folyamat. És utána a többi amit irtam
