Az USA nem kér az evolúcióból

akkor hogy lássuk, jól értem-e (igazából amit én errõl eddig is gondoltam, mert a válaszokból kicsit hiányolom az igazi okot): van egy növény, szórja a magokat, mint bolond a lisztet. ha ez jó módszer, akkor az utód megmarad és az is szórja. ha nem jó módszer, akkor nem marad fenn az utód és nem is lesz olyan genetikai anyagú utód (mert ugye utód sem lesz), aki szórhatná.

és akkor a lényeg szerintem: az hogy fennmaradok, nem csak a genetikai anyagom függvénye, hanem a környezetemé is. az a növény, aki szórja a magot és jó messze tõle is JÓ KÖRNYEZETI FELTÉTELEK vannak, akkor azon a helyen ez egy jó stratégia. ha nem jók a körülmények, akkor ez a szaporodási mód abban a környezetben meg fog szûnni.

ha szûkös a termõföld tápanyag ellátottsága, akkor a szülõnek érdeke, hogy minél messzebb paterolja a porontyokat, ne élõsködjenek rajta. de ha messzebb nem jók a körülmények, de fenn is akar maradni, akkor azok a röptetõ szerkezetû magok maradnak fenn, amik elég messze, hogy a szülõt ne abajgassák, de még a termõtalajra röpítik az utódot, tehát annyira azért nem messze.

és bizony mondom néktek, ez igencsak jó optimálási módszer. eltekintve attól a sok redvás mag kifejlõdésétõl, ami sok energiát emészt. a magok száma is optimálható, valszeg.


Ugye, akkor jó irányba kapisgálok...?! ;)


-=ZR=-

A szülõ növény itt sem tudja meg. Az új növényre vonatkozik a dolog.

De, ismeri a természet a forgó mozgást, sejtszinten.

Miért is kellene megtudnia?

ebben a válaszban is a lényeg nem világos: "nem jön be a konstrukció": ezt HONNAN TUDJA a szülõ növény, ha az utód 500-1000m-re van tõle???


-=ZR=-

valszeg nem szerencsés konstrukció egy forgó alkatrész a természetben. a periodikus mozgás kivitelezésére természetesen sokkal jobb mechanizmusok vannak, amiket izmok mûködtetnek alternáló mozgásra kényszerítve, de forgó mozgást kivitelezni természetben található eszközökkel (értsd: biológiai eszközökkel: élõ szövet, áramló testnedvek, stb...) eléggé macerás. Nekünk viszont természetes, hogy a legegyszerûbb periodikus mozgást egy forgó tengely végzi. A gépeink is olyanok, hogy ezt a természet számára teljesen ismeretlen mozgásformát használják ki.

Milyen drágák azok az eszközök, amik a nem szép sima felületen is gurulnak, pl. egy Land Rover.

Vagy a "robotrovarok" egy kissé dimbes-dombos felületen semmit sem érnek, ha kerekeken gördülésznek mindenfelé.


-=ZR=-

de megmondja neki valaki? vagy kap valami ilyen MMS-t, hogy az infantilis lényemet is belevigyem:




??????????????


-=ZR=-

Igen. De van ám "kísérletezõ kedvû" növény is: backup-ba teszi a génjeit, és a szokásosnál szabadabb utat enged a mutacióknak - ha nem jön be, visszatér az elõzõ verzióhoz. :) Nem jön be = rosszabbodik a kondició.

Nagyszerû, de akkor nem értem, miért nem érted, hogy miért nem kereke van a kutyának. :)

Onnan tudja, hogy még nem halt ki. Aki roszt módszert választott az meg már rég kihalt.

:) akkor csak a kérdés, mert a cukormáz alatt eltûnik a lényeg: A szélrebízott maggal szaporodó növény HONNAN TUDJA, hogy sikeres módszerrel szaporodik?

Ezt válaszolja meg nekem egy szakember.





"ha egy kis biológiát is tanultál volna": azért nem vagyok annyira butus. :P Ha nagyon megfeszítem magam, tudok ám mindenféle egyenfeszültségû tartókat kialakító progit írni, ami olyan alakokat produkál, mint a csontok vagy a faágak - be is vállalom, mondjuk fél év biztosan elegendõ lenne.

Elõszeretettel használunk genetikus algoritmusokat optimális döntések meghozatalához (konkrétan vízellátással kapcsolatban). Engem személy szerint érdekel, hogyan lehet madárrajokat szimulálni (talán az egymást aug. 20-án megtaposó csõcselék is jobban megérthetõ lenne egy-egy ilyen futtatással).

A gépészek meglepõen jól fel vannak szerelve más tudományterületek információival... Az én PhD témám pl. az emberi vénás keringés modellezése lenne, (ha azt választanám, de nem az lesz :) ) és nálunk a tanszéken igencsak elõrehaladott állapotban van az artériás rendszer szimulációja.

Én személy szerint a laborban levõ berendezéshez szivet készítettem egy kis membránszivattyúból - a vezérlés volt a feladatom. Még a Deltában is leadták! (Wooooowwww!)

Szóval annyira azért nem butus emberek irsokálnak ide :P



-=ZR=-

amik

"Ha növény lennék és biztosra kellene mennem, én kacsokat/gyökérszálakat eresztenék ki magamból és ha érzem, hogy a magamból kinövõ rész termõtalajhoz ért és ott megvan a kellõ mennyiségû tápanyag, termõtalaj, napsütés és víz, csak akkor szakítanám meg a kapcsolatomat a hajtásommal."

Van ilyen növény: pl. a szõlõ. De sok másik is.

"A szélrebízott mag - misztikus szemmel - tudatosságot és elõre eltervezettséget sugallt nekem."

Romantikus... :)

"Most, gépészmérnökként nem értem, miért nem rudakból állnak a csontjaink és a kutyának miért nincs kereke..."

Nos ha egy kis biológiát is tanultál volna a gépészmérnökség mellé, akkor a kettõ alapján tudnád, hogy azok nem lettek volna olyan optimális megoldások, mint amikor most vannak.

(

Gyerekkoromban sohasem értettem, hogy egy növény honnan tudja, hogy olyan létezik, hogy "máshol". Nem értettem, miként tudja egy növény azt a szaporodási módot választani, hogy a magjait a szélre bízza.

Éreztem, hogy itt nem a próbálkozás a kérdés (mert miért ne szórná a magjait a szélbe!?), hanem az, hogy ez miként alakulhatott ki. Ha már van egy ilyen mód a szaporodásra, a szülõ növény honnan tudja, hogy sikeres? Létezik olyan hatás, ami arra kényszeríti a növényt, hogy kialakítson egy efféle módszert, mert az sikeres fog lenni? A növény esetleg képes elõre tervezni és érti a lényegét a szél mozgásának? Vannak ismeretei más helyek termõviszonyairól?

Ha növény lennék és biztosra kellene mennem, én kacsokat/gyökérszálakat eresztenék ki magamból és ha érzem, hogy a magamból kinövõ rész termõtalajhoz ért és ott megvan a kellõ mennyiségû tápanyag, termõtalaj, napsütés és víz, csak akkor szakítanám meg a kapcsolatomat a hajtásommal.

A szélrebízott mag - misztikus szemmel - tudatosságot és elõre eltervezettséget sugallt nekem.

)


Most, gépészmérnökként nem értem, miért nem rudakból állnak a csontjaink és a kutyának miért nincs kereke...


-=ZR=-

Szóval, egy echte materialista tudós is a maga módján fogja magyarázni a dolgokat, és egy nem-tudós x vallási ember is. De van olyan variáció is, hogy nem-materialista tudós, hívõ/pap tudós, nem-materialista nem-hívõ tudós. Utóbbiak hangja ma még elvész a másik két nagy tábor ricsajában.

Úgy érted, utópia, hogy az emberiség (úgy általában) elér egyszer ide, vagy utópia maga a gondolat, hogy valahol találkozhat a két oldal? Nos, az utóbbi nem utópia, mivel a dolgok valahogy vannak, csak az emberek gondolják ezt vagy azt. Most egyik oldalnak sincs teljesen igaza, és tévedés, hogy a kettõ közül lehet csak választani. Ez kicsit olyan, mint a politika. Egyesek csak az egyik, vagy csak a másik nagy párthoz húznak, közben egyiknek sincs teljesen igaza, csak próbálják a dolgokat meggyõzõen a saját érdekeiknek megfelelõen magyarázni. A két oldal vitája és veszekedése egy bohózat, sok statisztával.

Utópipa :)

(Mindkét oldal. -- Akkor már nem lesz két oldal.)

..remélem, egyszer majd többet is láttok a világból, és nem ilyen kevés infóból próbáltok majd mindent levezetni..

Amit a második bekezdésben írtál az a leghatékonyabb "Isten-kétségbevonó" érv. :)

Amikor nekem sikerült, abban nem volt semmi darabosság. Mint egy kifeszített állókép, pedig a dolgok ugyanúgy változtak. Nem rohamoztak sem múlt, sem jövõ, sem jelen képei, épp attól van megállítva.

"Darwin bácsi arra számított, h majd találnak pl olyan halat,( vagyis hal-fosszíliát) amiben meg lehet találni valami tüdõ-kezdeményt."

Miért, nem találtak? Pl. tüdõs hal-at ?

"Igaz, h a kezdeménynek abszolút semmi szerepe nincs"

Már mért nem lenne? Azzal lélegzik a hal, amikor épp a vízbõl nem tud (pl. kiszárad a pocsolyája, vagy ilyesmi).

"Tehát nem végtagokat hanem szerveket igazi funkció nélkül?"

Ilyet nem találtak, ami nem meglepõ, mivel az evolúció elmélete szigorúan tiltja ezeket. Funkció néküli szervek csak csökevények lehetnek, nem újonan kifejlõdöttek.

"Aztán nagyon sok olyan állat van, melynek igen speciális szervei, végtagjai vannak. Melyek kifejletlen formában igen csak hátráltatnák sõt akadályoznák az elõd-állatokat."

Pl.?

"És ki kellett még fejlõdnie a speciális végtagokhoz spec. viselkedés formának, ezeket a viselkedés formákat aztán be is kellett írni az öröklött viselkedések közé és sikeresen továbbadni, szaporodóképes populációkat létrehozva így."

A kulcs az idõ, és a fokozatosság.

"És mindezt a véletlenek egybeesése, a természeti körülmények megváltozása hívja életre élõlények egy szaporodóképes csoportjában egyszerre."

Nem egyszerre. Fokozatosan. Minden kis lépés egy-egy egyedben jelenik meg, és terjed szét a populációban.

"Aztán százezer évekig semmi, majd megint egy ilyen kaszkád-folyamat és hirtelen megjelenik egy csomó új faj szinte a semmibõl."

Pontosan. Az evolúció reagál a környezet változásaira. Ha a környezet állandó, akkor az élõlények adaptálódnak, és utánna nincs fejlõdés. De amint megváltozik a környezet, hirtelen van hova fejlõdni, így a folyamat beindul, és természeténél fogva szanaszét ágazva keresi az optimum pontokat.

"SZal ekkora káosz hogyan alakít ki ekkora igen bonyolult és önmagát tökéletesen szervezõ rendet??"

Ez a szép az egészben. Javaslom a káoszelmélet tanulmányozását. Meglepõ módon a káoszra jellemzõ, hogy bonyolult, és önmagát szabályozni képes objektumokat hoz létre.

"Ugye az az egyed, mely félig fejleszti ki méregkeverési képességét, mire megy vele? Az áldozat elmenekül"

A méreg nem egyedül végez az áldozattal. Elég ha lelassítja, legyengíti. Mint ahogy már írták, a szájban bomló táplálékon élõ bacik önmagukban elég mérgezõk lehetnek.
A rovaroknál meg a mérgek az emésztõnedvekbõl alakultak ki. Sokuk úgy eszik, hogy az áldozatba fecskendezi az emésztõ enzimeit, majd a félig megemésztett tápanyagot kiszívja (a rovarok páncélja remek tárolóedény).

"a kígyó meg csak egyre mérgesebb lesz.. a végén kihal, mert az áldozat elmenekül..."

Tudod, nem minden kígyó mérges ám. Van nem kevés, ami remekül boldogul nélküle. Például rátekeredik az áldozatra, és megfojtja. Ebben a tevékenysében egy gyenge méreg is segítheti, mert ha az áldozat egy kicsit gyengébb, akkor kicsit kisebb az esélye a szabadulásra.

"És az elektromos szerv? Mennyi angolna csapta agyon saját magát, míg végre valamelyik "rátalált véletlenül" a helyes útra?"

Úgy érted, hogy elõször lett nekik valahonnan elektromos szervük, és utánna tanulták meg használni? Ez elég nagy baromság.
Természetesen az anatómia a viselkedés párhuzamosan fejlõdik mindíg. És nem lett egybõl sok száz voltos csapás, hanem szép fokozatosan alakult ki, különbözõ célokat szolgálva. Pl. egy gyenge elektromos impulzus is összezavarhat egy másik halat, ami akár meneküléshez, akár vadászathoz hasznos.
http://www.stephenjaygould.org/ctrl/futuyma_complex.html
http://electrochem.cwru.edu/ed/encycl/art-f01-fish.htm

"Aztán, mint fent írtam, viselkedését bekódolta génjeibe és hibátlanul tudták már alapból az utódai is..."

Hányszor kell még ezt elmagyaráznom? Normálisan A GÉNEK HOZZÁK LÉTRE A VISELKEDÉST, és nem fordítva. Visszafelé is mûködhet (ezt is leírtam már), de nem az a jellemzõ.

"Megtalálták-e mondjuk a delfin õseit, melyeknek félig volt még lába, félig meg uszonyai??"

Ugyan nem a delfinekrõl szól, hanem a bálnákról, de van :
http://www.terradaily.com/reports/How_Ancient_Whales_Lost_Their_Legs_Got_Sleek_And_Conquered_The_Oceans.html
http://www.bbc.co.uk/dna/h2g2/A1283186

Bocs javitanek nem a tulvilagban nem hiszek hanem Istenben!...

Illetve ha nincs evolucio akkor meg mindig a fan csungenenk es banant kajalnank (regi szep idok).. meg neha minket a tobbi ragadozo! ;P

Hat a cikk alapjan Amerika 100 ev mulva egy kemeny kozepkorba fog sulyedni :) ... es azt fogjak hinni hogy a Nap forog a Fold korul!!

Bar szerintem az evoluciorol tarsalogni nem pont ez a forum a legjobb, de ha valaki veszi a faradsagot es nez nehanapjan Spektrumot akkor erdekes dolgokat tanulhat:

Pl.: A patkanyok a mergekbol csak kis adagot fogyasztanak, hogy hozzaszokjon a szervezetuk, es ez atoroklodik az utodokra! (evolucio)
Vagy a Haverom macskaja kinyitja az ajtot majd (nem mindig sikerul) be is csukja...
De igaz ez megannyi fajra is hogy bizony fejlodnek... es felesleges a "2 labu delfint" keresni mert nem delfin volt illetve tobb millio evel ezeleott tortent!

Es ahogy Dr Hause mondta: "Nem hiszek a tulvilagban, mert remelem hogy ez az egesz nem csak egy Teszt" - En egyetertek vele...

Viszont ami igaz, hogy jo dolgukban hulyulnek az Amcsik....

Darwin bácsi arra számított, h majd találnak pl olyan halat,( vagyis hal-fosszíliát) amiben meg lehet találni valami tüdõ-kezdeményt.
Igaz, h a kezdeménynek abszolút semmi szerepe nincs, de egyszer majd egy mutáció után majd nagyra nõ és képes lesz hozzáadni a hemoglobinokhoz a zoxigént.
Találtak-e ilyen szerv kezdeményeket állatokban?
Tehát nem végtagokat hanem szerveket igazi funkció nélkül?
( mint egyesek szerint nálam az agy :) :) )
Aztán nagyon sok olyan állat van, melynek igen speciális szervei, végtagjai vannak. Melyek kifejletlen formában igen csak hátráltatnák sõt akadályoznák az elõd-állatokat. És ki kellett még fejlõdnie a speciális végtagokhoz spec. viselkedés formának, ezeket a viselkedés formákat aztán be is kellett írni az öröklött viselkedések közé és sikeresen továbbadni, szaporodóképes populációkat létrehozva így. És mindezt a véletlenek egybeesése, a természeti körülmények megváltozása hívja életre élõlények egy szaporodóképes csoportjában egyszerre. Aztán százezer évekig semmi, majd megint egy ilyen kaszkád-folyamat és hirtelen megjelenik egy csomó új faj szinte a semmibõl.
SZal ekkora káosz hogyan alakít ki ekkora igen bonyolult és önmagát tökéletesen szervezõ rendet??
Talán egy biológus oldalakon keresztül tudna példákat sorolni, de elégedjünk most meg azokkal a fajokkal, melyek halálos mérgeket termelnek a szervezetükben
( pl Alien:) :) :)) szal pókok, egyéb rovarok, kígyók, és ide lehet sorolni az elektromos áramütéssel ölõ halakat is. Ugye az az egyed, mely félig fejleszti ki méregkeverési képességét, mire megy vele? Az áldozat elmenekül, a kígyó meg csak egyre mérgesebb lesz.. a végén kihal, mert az áldozat elmenekül...És az elektromos szerv? Mennyi angolna csapta agyon saját magát, míg végre valamelyik "rátalált véletlenül" a helyes útra?
( Aztán, mint fent írtam, viselkedését bekódolta génjeibe és hibátlanul tudták már alapból az utódai is...)
Megtalálták-e mondjuk a delfin õseit, melyeknek félig volt még lába, félig meg uszonyai??

viszont olyan megoldások meg nem igazán vannak amik tudnak létrejönni apró változásokkal, lásd kerék és társai.
kis érdekesség: már nem emléxem pontosan úgyhogy nagyvonalakban, készítettek egy kis parányi robotot ami képes volt helyet változtatni, de nem látták el érzékszervekkel. érdekes módon mégis mindig bevonult az árnyékba. mint kiderült azért, mert a processzora nem mûködött oylan hatékonyan a napon, mint árnyékban, és optimális mûködésre írták a szoftvert. a látás képessége is vhogy így kezdõdhetett nálunk, élõlényeknél.

Szerintem semmilyen ilyen példa nem döntheti meg igazából az evolúciós elméletet. Kis random változásokból simán összejöhetnek bonyolult szerkezetek. Az, hogy konrétan, hogyan történthetet arra pont az lehet a válasz, hogy volt egy jó adag olyan mutáció ami sokáig funkció nálköli volt. Kicsi rá az esély de a kis valószínûségû eseményekre is nap mint nap van példa. A lottót is folyton megnyeri valaki pedig ha azt kérdezném, hogy mégis mennyi esély volt, hogy õ nyerjen, akár arra is következtethetnék, hogy itt is kellett az isteni beavatkozás.

A másik kérdésed sokkal erõsebb szerintem. Ez olyan, miért van egyáltalán bármi és nem a semmi jellegû kérdés (mármint konkrétan esetleg azt lehet mondani, hogy a világban található részecskék olyanok, hogy bizonyos szervezettségi fok felett, az evolóció törvényei szerint viselkednek. de ekkor gondolom tovább kérdeznél, hogy de mégis miért, és a végén ide jutunk). Na az ilyenekre nincs válasz és szerintem soha nem is lehet :) Az a különbség a vallásos és a racionális ember között, hogy míg az elõbbi gyárt egy mesét és úgy csinál mint ha tudná, az utóbbi elég következetes és bátor ahhoz, hogy azt mondja NEM TUDOM. (az, hgoy isten teremtette azért sem egy logikus következtetés, mert ekkor felmerül a kérdés, hogy jó jó, de hogyan lett isten. Erre vagy az a válasz, hogy örökké létezett vagy az, hogy a semmibõl lett(mindkettõ túl van az elgondolhatóság határán mellesleg). De ha ilyen válaszok vele kapcsolatban elfogadhatók, akkor miért nem fogadhatük el magával a világgal kapcsolatban. Azaz, miért nem létezhetett a világ öröktõl vagy miért nem jöhetett létre a semmibõl. Nagyon úgy tûnik, hogy tök fölösleges cicoma volt csak egy isten nevû izé bevezetése, semmi plusz magyarázó erõt nem ad.

:D Hát ez nagyon egyszerû. Amelyik növény tud enni, az életben marad. Ha ez a szín segíti az evését, akkor segíti az életben maradását. Ha lényegesen segíti (tehát egy zöld növény esélyei jóval nagyobbak, mint mondjuk egy kéké), akkor idõvel egyre több ilyen marad életben, és kipusztul a másik, ha másért nem, akkor azért, mert nem lesz számára élettér, mert azt betöltik az erõsebb (zöld) példányok.

A kaja színezi be a növényt, nem a növény dönti el, hogy milyen színû akar lenni :D És persze, hogy nem látnak :D
A levelek zöld színét a bennük nagy tömegben található klorofill adja :P

idõ alapelvével után jön még: bár folyamat. És utána a többi amit irtam

sz4bolcs: Kifejtenéd ezt pár sorban? Mert en ugy gondoltam hogy:
Modellalkotashoz kell a folyamatossag, aminek alapfeltetele az (folyamatos)IDÕ, mert az agy a folyamatossagot idõben méri (az ok is megelõzi idõben az okozatot, és az is folyamatos). Ha az IDÕ-t ignoráljuk(bontjuk meg rossz szó volt) a folyamatosság értelmét veszti lásd "darabosság" , ha pedig a folyamatosságot bontjuk meg, akkor az folyamatos idõt nem tudjuk érzékelni (folyamatos)IDÕ-nek,tehát a mult jelen jövõ "különálló lesz" megint csak. Ekkor a fennálló rendetlenséget, ami tartalmazza a darabos IDÕ-t, már nem tudjuk össszefûzni a folyamatos idõ alapelvével, ezért az össszfûzéshez kell más alapelvet keresni, az idõt már nem lehet ekkor használni. Meg lehet állítani, a tudatot, csak ekkor egy bizonyos külsõ szemlélõvé válsz, és megrohannak a mult,jövõ képei....tapasztalat....utána csúnya szavak jöttek a számra...,elég volt 1x is.<#worship><#confused>

Ezt sok keresztény állítja, pl a Jehovák Tanúi is.
Ebben legalább van logika.

(Késõbb pedig, ahogy az ember bûnbe esett, tisztátalan lett, így már nem kefélhetsz a húgoddal óvszer nélkül.)

Ászták*rva! Mennyi hozzászólás!
Ámerikai polgárok IQ-járól lehet írni, de felesleges. :)

az igaz

Attól még hogy nem lát, egy mutáció révén olyan színû lesz, hogy több rovart vonz és így arra pozitív szelekció fog hatni és elterjed az a szín.

Hát akkor majd még hozok példákat, ha találok, vagy eszembe jut. :)

Engem jobban érdekel, hogy van olyan színû növény, ami ugyanolyan színû, mint a kaja amit megesz, hogy menjen rá... meg van ilyen állat is.. valaki említette lentebb.. Na ezek hogy kapták azt a színüket, hiszen ugye nem látnak..

ezzel azt akarotam mondani, hogy a csillagászat az egyik legelméletibb tudomány, rossz példa sztem. eléggé légbõlkapott dolog milliárd évekre és fényévekre lévõ objektumokról bizonyosságokat állítani az alapján, hogy miket látunk távcsövekkel. mikor mégg mindig naponta fedezünk fel új élõlényeket a saját bolygónkon.
csillagászat úgy mûködik, hogyha például nem stimmel az egyenlet, és bejön vmi jókis elmélet mint a sötétanyag vagy más akkor a hiányzó értékre beírják azt.

Én még csak most leszek 14 éves, de akkor nekem valaki (evolúcionista) magyarázza már el pls hogy, hogyan lett az egyszerû levélbõl kancsóka???
Hogyan kapta csíkjait az zebra? c. könyv 29. oldal 40. ábrája
Ja a másik (sztem) fontos kérdés, hogy mibõl következett be az evolúció, vagyis hogy, hogyan lett a semmibõl valami??? (nemtok túl jól fagalmazni :) )

"Az amerikai felnõttek több mint fele nem tudja, mennyi idõ alatt kerüli meg a Föld a Napot".NO COMMENT.És ezek a barmok vezetik, uralják a világot és a sok ember meg még fel is néz rájuk. Mert a sok pénzbõl jó tudósokat tud magának összelopni Amerika akikrõl késõbb azt mondja,ha csinálnak valamit,hogy:"az amerikai tudósok ezt meg azt fejlesztették ki" csak arról hallgatnak,hogy az az "amerikai"tudós egy évvel korábban valamely Kelet vagy Nyugat vagy Közép-Európa területén található országban fejlesztgette ugyanazt a cuccot jóval kevesebb pénzért.És nem azért ment át mert okosabbak a kinti tudóstársak,hanem mert több a pénz.

Nem tudom mit akarsz ezzel mondani, de ez is tudomány. :) Megfigyelés, következtetés, modellezés...

http://geographic.hu/index.php?act=napi&rov=2&id=7708&PHPSESSID=4a092cdd7008b836a22a4e7447060959

Nem haragszom. :) Kösz, hogy ha magabiztosnak látszom...pedig nem vagyok az :D

nem is tudjuk pontosan mi is történik egy szupernovában. közvetett jelekbõl lehet következtetni egy-két dologra.
de jólvan akkor legyen csak 100%-os jövõbe látás ;)

de a feltételt inkább cseréljük fel a követelmény szóval. :)

Lásd: Csillagászat, szupernóva :)

Kis érdekesség: A reprodukálhatóság nem alapvetõ feltétel a tudományban.

Az Usa sosem a polgái mûveltség hona volt... :D

Tarazamavis tetszik amit írsz, jahvalahogy én is így gondolom.
koman szted az emberiség a világ nonplusultrája?hm ez elég szomorú kis világkép lenne :) igen én nem zárom ki, hogy egy külsõ erõ hozta létre ezt a kis világot épp ezért, mert nem lehet tudni. amennyire vágju ka világot az is lehet, hogy gülüszemü alienek lombikjában csücsülünk. de ezzel ak érdéssel nem nagyon szoktam foglalkozni, épp azért mert nem lehet rá választ adni. tudomány szeritn akkor ismerünk vmit, ha kb. 100%-os pontosággal tudunk róla dolgokat prognosztizálni, illetve ha meg tudjuk ismételni a jelenséget. úgy vélem elõbb fogunk kihalni(vagy ha vmiért mégsem, akkor megválozni annyira, hogy már magunkra sem ismernénk) minthogy lássuk a jövõt és univerzumokat teremtsünk
tekken5 ne haragudj, de én ilyen fiatalon nem lennék ilyan marha magabiztos