"Igaz, h a kezdeménynek abszolút semmi szerepe nincs"
Már mért nem lenne? Azzal lélegzik a hal, amikor épp a vízből nem tud (pl. kiszárad a pocsolyája, vagy ilyesmi).
"Tehát nem végtagokat hanem szerveket igazi funkció nélkül?"
Ilyet nem találtak, ami nem meglepő, mivel az evolúció elmélete szigorúan tiltja ezeket. Funkció néküli szervek csak csökevények lehetnek, nem újonan kifejlődöttek.
"Aztán nagyon sok olyan állat van, melynek igen speciális szervei, végtagjai vannak. Melyek kifejletlen formában igen csak hátráltatnák sőt akadályoznák az előd-állatokat."
Pl.?
"És ki kellett még fejlődnie a speciális végtagokhoz spec. viselkedés formának, ezeket a viselkedés formákat aztán be is kellett írni az öröklött viselkedések közé és sikeresen továbbadni, szaporodóképes populációkat létrehozva így."
A kulcs az idő, és a fokozatosság.
"És mindezt a véletlenek egybeesése, a természeti körülmények megváltozása hívja életre élőlények egy szaporodóképes csoportjában egyszerre."
Nem egyszerre. Fokozatosan. Minden kis lépés egy-egy egyedben jelenik meg, és terjed szét a populációban.
"Aztán százezer évekig semmi, majd megint egy ilyen kaszkád-folyamat és hirtelen megjelenik egy csomó új faj szinte a semmiből."
Pontosan. Az evolúció reagál a környezet változásaira. Ha a környezet állandó, akkor az élőlények adaptálódnak, és utánna nincs fejlődés. De amint megváltozik a környezet, hirtelen van hova fejlődni, így a folyamat beindul, és természeténél fogva szanaszét ágazva keresi az optimum pontokat.
"SZal ekkora káosz hogyan alakít ki ekkora igen bonyolult és önmagát tökéletesen szervező rendet??"
Ez a szép az egészben. Javaslom a káoszelmélet tanulmányozását. Meglepő módon a káoszra jellemző, hogy bonyolult, és önmagát szabályozni képes objektumokat hoz létre.
"Ugye az az egyed, mely félig fejleszti ki méregkeverési képességét, mire megy vele? Az áldozat elmenekül"
A méreg nem egyedül végez az áldozattal. Elég ha lelassítja, legyengíti. Mint ahogy már írták, a szájban bomló táplálékon élő bacik önmagukban elég mérgezők lehetnek.
A rovaroknál meg a mérgek az emésztőnedvekből alakultak ki. Sokuk úgy eszik, hogy az áldozatba fecskendezi az emésztő enzimeit, majd a félig megemésztett tápanyagot kiszívja (a rovarok páncélja remek tárolóedény).
"a kígyó meg csak egyre mérgesebb lesz.. a végén kihal, mert az áldozat elmenekül..."
Tudod, nem minden kígyó mérges ám. Van nem kevés, ami remekül boldogul nélküle. Például rátekeredik az áldozatra, és megfojtja. Ebben a tevékenysében egy gyenge méreg is segítheti, mert ha az áldozat egy kicsit gyengébb, akkor kicsit kisebb az esélye a szabadulásra.
"És az elektromos szerv? Mennyi angolna csapta agyon saját magát, míg végre valamelyik "rátalált véletlenül" a helyes útra?"
Úgy érted, hogy először lett nekik valahonnan elektromos szervük, és utánna tanulták meg használni? Ez elég nagy baromság.
Természetesen az anatómia a viselkedés párhuzamosan fejlődik mindíg. És nem lett egyből sok száz voltos csapás, hanem szép fokozatosan alakult ki, különböző célokat szolgálva. Pl. egy gyenge elektromos impulzus is összezavarhat egy másik halat, ami akár meneküléshez, akár vadászathoz hasznos. http://www.stephenjaygould.org/ctrl/futuyma_complex.html http://electrochem.cwru.edu/ed/encycl/art-f01-fish.htm
"Aztán, mint fent írtam, viselkedését bekódolta génjeibe és hibátlanul tudták már alapból az utódai is..."
Hányszor kell még ezt elmagyaráznom? Normálisan A GÉNEK HOZZÁK LÉTRE A VISELKEDÉST, és nem fordítva. Visszafelé is működhet (ezt is leírtam már), de nem az a jellemző.
"Megtalálták-e mondjuk a delfin őseit, melyeknek félig volt még lába, félig meg uszonyai??"