Az USA nem kér az evolúcióból

Ez a megoldás nyert :)

Az evolúció nem csak az emberre vonatkozik, a többi néhány millió faj is eszerint fejlõdik. Azt meg nem nagyon fogjuk/akarjuk irányítani, csak néhány számunkra hasznosat közülük. Tehát amíg élet lesz, lesz evolúció is.

Az elsõ bekezdés butaság.

Ez a zsiráf dolog inkább fordítva lehetett, ugyanis amíg alacsonyan van az alma, nem fog nyújtózkodni senki. Az egész úgy lehetett, hogy voltak a zsiráfok, magasságaik (és a többi tulajdonságai)között volt egy természetes szórás. Hpoo, kihaltak a bokrok, csak a magasak zabáltak, az alacsonyak kihaltak. És így csak a magasak maradtak.
Persze ez egy kisarkított példa, de a lényeg ez.

Szerintem az evolúció egyre inkább a háttérbe szorul,és felváltja a helyét majd a genetikai tervezés,ami sokkal gyorsabb és hatékonyabb.És ez lessz az ember felemelkedésének következõ ugródeszkája,okosabb,ellenállóbb és erõsebb embereket hozhatunk majd létre.

Képzeljük el, hogy te egy ózsiráf vagy. És mondjuk rájössz, hogy ha nyújtózkodsz, akkor idõnként több kajához tudsz jutni. A szomszédaid hülyének néznek, hogy mit görcsölsz össze egy-egy fa alatt még két almáér, de te azér nyújtózkodsz. Aztán lesznek kölkeid és eltanulják tõled, aztán az õ kölkeik meg tõlük is. Aztán 5-6 generáció múlva jön egy homokvihar és elviszi az alacsonyan lévõ almákat. A te utódaid még eszegetnek fentebbrõl, de szomszéd utódai akkor döbbennek rá, hogy ezt a hülyeséget jó volna vagy jó lett volna tudni nekik is. Aztán egyre többen kezdik eltanulni és picit mindig változik.

Aztán vegyünk egy õsembert, aki rájön, hogy egy kõvel fel lehet törni a diót. Mások is ellesik tõle. És használják diótörésre a követ. Aztán jön egy hülye majom, aki rájön, hogy a szomszéd fejét is fel lehet törni a kõvel. Egy másik meg rájön arra, hogy lehet célbadobósdit is játszani vele. Mire az egész világon elterjed a kõ használatának ismerete, már egész sokrétû lesz. De az elsõ diótörõt vagy ózsiráfot hiába is találnád meg 100 millió év múlva, valószínûleg nem is jönnél rá, hogy az az a bizonyos. Viszont ami meg már elterjedt az már egy összetetebb, több élõlény tapasztalataira épített tudás.

És ez simán így lehet a bioszban is (és így van a technikában is, pl. ezért van - és nem 1886-tól, hanem késõbbrõl - szélvédõ az autókon és nincs a szekereken, meg ezért nem lyukszalagot használunk, hanem pen driveot). Tegyük fel az ózsiráf megtapasztalja, hogy 1 méterrel magasabban több darázs van, akkor megvan az esélye, hogy a vastagabb bõrûek kerülnek elõnybe még a magasabb nyakúak közül is. satöbbi-satöbbi. Ahogy megjelenik az új tudás az egyre újabb és több egyed DNS-ében egyre több új nézõpontból döntetik el róla, hogy hasznos e vagy sem illetve milyen további kihatásai vannak, milyen változtatásokat igényel. Mire az egész világon elterjed, addigra rengeteg szempontból átkerül egyfajta szûrõn, és ahogy az egész világ tapasztalati szûrõjén átkerül, onnantól már viszonylag statikus lesz. Majd csak az újabb tudások módosítanak rajta.

De ilyen a tudomány is. Jön egy új ismeret, elterjed a világon, mindenhol igyekeznek hasznosítani. Majd amikor már nem számít újnak és jönnek újabbak és újabbak, akkor azok hatnak rá.

Nagyon nagy butaságokat beszélsz. Egykicsit merülj bele a mai evolúciótudományba. Teljesen egyértelmû, hogy nem értesz ahhoz amirõl véleményt nyílvánítasz. Egy két átmenet amirõl még nem hallottál: Archaeopteryx, bojtosúszós hal...stb. Több szót nem szeretnék a témára vesztegetni, mert egy ilyen komoly tudományt nem lehet pár szóban megérteni és megértetni.

kedvencem amikor aztmondják csak a zember szeretkezik az élvezet miatt. nahpersze, mert a többi állat tisztában van azzal mi az a fajfenntartás, és azért dugnak, nem azért mert kanosak.

Így van, mi sem vagyunk olyan hûde kiemelkedõek. Az intelligenciának sok szintje megfigyelhetõ, az amõbától, a kutyán, a delfinen és a már majdnem emberi majmokon keresztül egészen az emberig. Nincsen kiemelkedõen nagy ugrás közöttük, mi csupán a csúcs vagyunk ebbõl a szempontból. Más szempontból meg más állat a csúcs.
Mi egész egyszerûen átléptünk egy elméleti határt, amitõl néhány más állat sincs messze.

qwertyvel kapcsolatban benned is van egy rakás oylan dolog aminek régen volt vmi értelme, de ma már fölösleges vagy inkább káros.
lásd mandulák vagy lábujjak. és rendgeteg olyan dolog ami "gyártástechnológia" miatt létezik. lásd köldök vagy férfimellbimbó.

sztem azért akarják egyesek különválasztani "állatokat" és "embereket" mert akkor nem kell azzal a ténnyel szembesülni, hogy valójában mi sem igazán vagyunk tudatos lények. én nem azt eszem ami kell a szervezetemnek hanem ami finom(az, hogy mi finom nem a tudatom dönti el) nem azért jön be egy csaj, mert tom, hogy kiráyl utódokat tudna nekem szülni.halvány lila fingom sincs mit fogok csinálni mondjuk egy év múlva. gõzöm sincs hogy mûködöik a szervezetem pontosan, én nem is tom kontrollálni csak közvetett eszközökkel. valóban összetettebb módon tudok kommunikálni mint a többi faj, megtok oldani komplexebb feladatokat, naés akkor mivan. mások fajok meg tudnak sötétben tájokozódni meg hálót szõni. még nagyon sokáig fenn kéne maradjon az emberiség ahhoz, hogy például a csótányok életbenmaradási szintjére eljussunk

<#banplz><#taps><#wow3>

Az elterjedés sikeressége a lényeg. És ez a technikában is meg a biológiában is így van.

Azért mert a technikai eszközök elterjedése nincs szoros összefüggésben az alkalmazhatósággal és a termék használhatóságával. A biológiában a sikeres fajok és egyedek maradnak életben, amik a legjobban tudnak alkalmazkodni a környezethez.
Nézzük azonban a technikai helyzetet: A technikában nem azok a megoldások terjednek el legtöbbször, amik a legjobbak és igy a "legsikeresebbek" lennének, hanem amiket a legjobban megszoktak az emberek. Például billentyüzet. Mint tudjuk ma létezõ billentyüzet a legroszabb kiosztású, ezen lehet a leglassabban irni. Oka hogy amikor a billentyüzetet kitalálták még mechanikus irógépek voltak, és ha valaki gyorsan irt összeakadtak a karok. Igy aztán megalkották a létezõ leghülyéb bill. kiosztást. eltelt 100 év, és még mindig ugyanez a kiosztás pedig már nincs mechanikai probléma, de mégis az embereknek ez van megszokva, igy nem történik változás.Nem a legjobb hanem a legmegszokottabb terjedt el és lett sikeres. Evoluciós bukta gyakorlatilag.
Aztán a sorozatgyártás mint irtam 19-20. századi találmány a gépek korának köszönhetõ. Elõtte minden egyes modelt egyedileg, kézzel szereltek össze, igy aztán ez lassú, drága folyamat volt. Ebbõl következik hogy egy sikeres termékbõl akkor sem tudtak volna annyit elõállitnai mint manapság ha minden más adott lett volna. Ezért aztán nem összehasonlitható számszerüen hoyg egy adott termék egy adott korban mennyire volt sikeres, egy másik korban gyártott másik hasonló termékhez képest.
Fõképp ezek az okok azok amik eltérnek a biológiai evouluciótól. Ott nincs olyan hogy valamit szériában gyártanak vagy nem, és olyan sincs hogy valami teljesen használhatatlan, nálánál sokkal sikeresebb példányok jelennek meg, és mégsem hal ki az alkalmazkodásképtelen faj. Legalábbis ez nagyon ritka a technikában pedig általában pont az ellenkezõje igaz. Az új és sokkal jobb termékek terjednek el nagyon nehezen a régiekkel szemben.

No akkor eg kis elmélkedés.

"Miért van kevés lelet?"

Hát több okból is. Elõször is baromi régen történt az egész és a szerves cuccok azért elég szépen bomlanak amiket találnak az már egy olyan valami amiben megkövesedve van meg az "információ", alaki hasonlóság van de nem ugyanaz az anyag ami régen volt. (Asszem a volt szerves anyagra rakódott és a közébük beépült nem szerves anyagok alkotják. Tehát hibáa votl a csont szerves és élõ anyag valaha, amit találnak az már csak egy darab kõ/szikla)

Másodszor gondolatban játsz el egy kísérlettel. Fogsz több millió emberi csontvázat és egyéb most használatos szrves anyagot, de akár fémet is. Szórd szét at egéstz világon aztán várj évmilliókat. Szerintetek mennyit talál meg az utókor, úgy hogy nem is keresik õket, hanem csak véletelenül akadnak bele a leletbe és azután kutatják át a talált lelet környékét. Már 50-100 év után se nagyon találnál sokimndet abból amit ÖSSZESEN eldobáltál.

"Hiányzik az átmenet."

Ez a fenti tényekbõl adódik. Az élõlények igen bonyolutalk és egyes mai fajok is alig különbözetethetõk meg egymástól pusztán a maradványokból, nagy szakértelem kell hozzá. Ha régen is annyi faj volt, mint most, mennyi a valószínûsége, hogykét azonos vagy csak rokon fajból találjál valami leletet több millió év után? Szinte semmi.

De egy primitív példán keresztül ami igen rossz leírást ad, de remélem érthetõ a dolog. Látsz két poharat amit valalki elenged, két különbözõ színût és nagyságút. (Legyen ez modjuk két faj.) Szem becsuk, aztán pillantatokkal késõbb kinyit. (Evolóciós szempontból modjuk 500 ezer-1millió év) Látsz két zuhanó poharat, de ha feltételezzük, hogy az eredeti lelet nem ismert akkor honnan jöttek? (A két faj lassan változik.) Szem becsuk. Poharak földet érnek és széttörnek és összekeveredenek a darabok. A két pohárból sok új az elõzös egyezõ színû, de más méretû lett. (Mondjuk igen közeli fajok. Voltak hasonló színû, de más méretû elõdeik?

Aztán a pohártöredékekbõl ismét "nagy poharak lesznek", de csak az életképes kis tördékekbõl akik átadják génjeiket utódaiknak. Ezek maradnak meg. Aztán majd megint törnek a poharak és közben változhat a színük is behatások miatt.


Az evolúció megjegyzem egy folyamat és nem egy személy. Az nem "gondolkodik",
egyszerûen megtörténik.

"Evolúció csak elmélet."

Ez igaz, de ha csak pillanatfelvételeid vannak egy eseményrõl ami arról szól, hogy egy ember felõl száll egy labda egy jól látható ívben, ha összerakod még a távoli képkockákat (van idõbeli információ a képek elkészültéjének idejérõl is, ez a lelet) és mellé rakod az egyszeû hajítás fizikáját, akkor igencsak látható a folyamat egésze, holott csak pillanatokat ismersz belõle, de egy "teóriával" (annál persze a fizika az jóval több)már megmagyrázható a dolog és kiderül, hogy nem egy ismeretlen, megfoghatalan miatt repül az a szerencsétlen labda.

Én persze a bilológiai hasonlóságok a világ összes élõlénye között. Miért mindenki abból a szerencsétlen 20 amninosavaból építkezik??? Talán, mert az elsõ fennmaradt lények is ebbõl állatak és annyira elterjedtek, hogy ez maradt a domináns. (Lehet, hogy voltak másmilynek is, de akkor õk megfirgáztak a evolúció során.)
Miért használ minde élõlény DNS-t és a külsõre hasnoló fajok között miért olyan nagy a genetikai hasonlóság?

Vagy akaik nem ismeroûik el az elvolúcót akkor azok szerint nincs DNS? Akkor náluk ez mondjuk egy bûnügyben vagy apasági perben nem biznyoító erejû??

Bocs, hogy hosszú voltam.

Õk csak komolyan veszik ami a bibliában írva vagyon, mégpedig:
BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI 3,5
"Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédbõl; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál."<#nezze>

Még szép hogy az Amerikaiak nem hiszek az evolucioban mert ez velük nem történt meg

és ez sajnos tényleg így van...

Ez az egész arról szól az USA kormány részérõl hpgy minnél butább egy közösség vagy egy nemzet annál könnyebb irányítani!

Lol! Mintha a Tálibokat látnám. biológiában, egyébb tudományokban vagy a fizikában még hisznek? Vagy nemsokárra lovaskocsival fognak járni? Mintha lett volna már ilyesmi a történelemben de Európa már túltette magán ezen a hülyeségen. Szép példa miért nem szabad a törvényhozásba beleszólnia az egyházaknak. Szép új világ(mintha pár száz évet visszamennénk az idõban)vár ránk ha ez folytatódik.

Vak hit helyett ki kéne próbálni gondolkodni. Filozófia nem hiába hozzátartozik a valláshoz. Ha vak hittel hiszel mert azt mondták akkor miben különböznek a szélsõségesektõl?

Sõt már akkor is versenybe szállt a villany autó, csak hát az is alul maradt.

#168: válasz assdf-nek, #169: válasz chokeerigo-nak (én nem tudni használni fórum <#alien>)

és tudtommal amerikában nem diktál az egyház, ott sokmillió miniegyház van egyszerre, még egymással sem értenek egyet

Abból amit eddig írtál, legtöbbel egyet értek, vagy meggyõztél hogy neked van igazad, az eredmény a lényeg <#vigyor0>

Viszont nem értem, hogy miért ne lehetne az evolúció fogalmát technikai dolgokra alkalmazni? Én eddig úgy tudtam, hogy az "evolúció" egy ennél általánosabb fogalom, sokszor hallottam már, hogy pl. számítástechnikai eszközök evolúciójáról, vagy nagyvállalatok, evolúciójáról, stb. beszéltek

Ebbõl a szempontból a technikai példák szerintem szemléltetésre alkalmasak a biológiai kérdések megértésénél.

Hát tévedsz volt egyszerre gõzhajtású autó és benzines is még versenyeztek is és majdnem alul maradt a benzines csak hát a verseny olyan helyen volt hogy át kellett menni egy sáros részen és a benzines a kis súlyának köszönhetõen gyõzött!!!

Jó, ok, hintó :) Én már csak ilyen paraszt vagyok, hogy ami kerekes meg ló húzza felínk az szekér, de igazad van ezek inkább hintók voltak :)

Az a baj, hogy ott az egyház diktál... szóval ilyen keresztény emberek megtámadják a múzeumokat, ahol ilyen õsember leletek vannak :D ... no comment

A szekér szerintem nem jó zsó, inkább hintók voltak azok amiket gépiesítettek, egy parasztnak nem is lett volna pénze autóra.

Az USA-ban lehet, hogy sokan nem hisznek az evolócióban, de szerencsére õket nem veszik fel a tudomány egyetemekre, mint az a dossziében is elhangzott.

Az inteligens tervezés elméletére a legnagyobb buktató pedig a mára már funkciójukat elvesztett csökevényes szervek.

Azért ha ránézel az 1880-as, 1890-es évek autóira, akkor könnyû meglátni ezt a szekér-autó párhuzamot. Talán az elsõ Peugeot pl., az kb. úgy néz ki, mint egy szekér, ami elõl kifogták a lovakat.

Na szépen soremelt a fórum... ezek a nyilak egymás alatt lettek volna kicsivel eltolva...

Az elterjedésérõl beszélek. Arról, hogy ha az terjed el, ami sikeres (legyen az robbanómotor vagy szem), akkor az átmeneti idõben az új példányok akár egészen csekély számban lehetnek. Olyan csekély számban a megelõzõekhez (1400-1870) és az utánakövetkezõekhez képest (1940-2006), hogy nagyon kicsi az esélye, hogy rátalálunk. És a terjedéssel egyszerre meg az új képesség egyre jobb lehet az új példányoknál. És ebbõl fakadhat az, hogy lépcsõfok szerûnek tûnik az amúgy relatíve normális átmenet. Ráadásul az átmenet kora lehet, hogy ezredrésze azaz azt megelõzõeknek ill. azt követõeknek, ami megintcsak csökkenti az ilyen átmeneti példányok fellelésének esélyét.

Én értem amit mondani akarsz, csak nem jó tehcnikai példákat felhozni. Mert tényleg nagy különbség van egy szekér és egy bmw között, és nem is fogsz találn iegy az egyben átmenet, hanem a sorrend kb igy fog kinézni:
szekér-->gözmotor-->gõzautó--kihalt
-->gõzmozdony--sikeres
-->gõzhajó--sikeres
-->dieselmotor
-->benzinmotor-->autó
Szóval a nyilakkal kb. azt probáltam érzékeltetni, hogy nem vezet egyenes út az autóig a szerkétõl, de a közbülsõ elemek elágazásával már igen, és ezek jelentik a tulajdonképenni átmeneti "fajokat", még akkor is ha ezek at átmeneti fajok létezhettek egyidõben az utódjukkal.

Túl gyors az evolúció? Mihez képest? Ha ez túl gyors, akkor mennyi lenne a jó, hány év alatt kellett volna kialakulnia, ha 5 milliárd nem elég?

Hát ez egy elég viszonylagos dolog. Maradjunk abban hogy a gözmotoros autó és benzinmotor autó nem létezett egyidõben. A technikai eszközöknél nem lehet úgy fogalmazni hogy valamiket azonos században fedezték, mert a technika ennél sokkal jobban fejlõdik. De ezek a példák nem alkalmazhatóak az evolucióra és a biológiára mert ez technika.

dzsukel az intelligenciának nem kellett létrejönnie mert az eleve adott volt, a reprodukció-mutáció-szelekció rendszerét szokás manapság evolúciónak nevezni, bár az elvet a biológiából lestük el de általánosítása sok más folyamatra is illeszkedik ... vannak történészek akik szerint a történelem nem más mint az emberiség kultúráinak látványos evolúciója ... azt az állítást kell elfogadni hogy egy evolúciós rendszer önmagától intelligensen viselkedik, külsõ magyarázat nélkül képes tálalni különbözõ kérdésekre kölönbözõ "értelmes" válaszokat ... a biológia evolúció kérdése az, hogy mik az önmaguk reprodukálására képes génkombinációk ebben a világban? és erre a kérdésre adja jellegébõl adódóan a válaszokat, nem direkt, egyszerûen így alakult, a rendszer így viselkedik ... ez van, ilyen a világ

#88, #103 Riszpekt! <#eljen>

Egyébként a magyarázatom arra vonatkozott, hogy miként lehet az, hogy pl. a XIV-XIX. századi szekér és a XX-XXI. századi autó közt akkora különbség van. És arra próbáltam rámutatni, hogy a kettõ közötti átmeneti "fajok" (1880-1920 közötti robbanómotoros autók) sokkal csekélyebb példányszámban létezhettek, mint aztán a teljesen átalakult példányok, amik esetleg minimális mutációval évezredekig (vagy még akár sokkal tovább, lásd cápák) fentvoltak.

Hiánypótlás:

A szárazföldi halak többségének van úszóhólyagja, de pl cápának, rájának, stb.-nek nincsen. A helyzet az, hogy az általad "hal"-nak nevezett állatcsoport nagyobb, és sokszínûbb, mint a kétéltûek+hüllõk+madarak+emlõsök együttvéve. 100 millió év múlva rengeteg halfosszília lesz a Földön, de nem hiszem hogy bizonyítható lesz az ember egykori jelenléte...

A mai úszóhólyagos halak olyan vizekben alakultak ki, amelyek gyakran kiszáradtak. A halak kopolyúja, nyelõcsöve fel tud venni némi oxigént a levegõbõl, de ez édeskevés. Azok a halak, amelyek lenyeltek egy kis levegõt, egy picit tovább bírták.

Ezt nem tudjuk pontosan, de tegyük fel, hogy bizonyos halak testi rendellenességgel keltek ki: túl laza volt a nyelõcsövükben a kötõszövet, esetleg volt egy kis öblösödés is ott. Ez ma is elõfordulthat, embereknél is, ilyenkor néha mûteni kell. Az említett halaknak lehet hogy táplálkozási nehézséget okozott a dolog, de amikor kiszáradt a tó, és benyelték a levegõt, a nagyobb belsõ felület miatt több levegõt tartalékoltak, tovább bírták víz nélkül.

Azok a halak, akiknek volt tüdõkezdeményük, idõvel többen voltak, mert a többi hamarabb megfulladt. Idõvel az döntött a halak között, hogy melyiknek volt nagyobb, tökéletesebb, jobb hólyagja. Ezután két irányban haladt az evolúció: az egyik halcsoport visszatért a vízbe, mert ott több a táplálék, könnyebben elérhetõ, a hólyag megmaradt, mert segíti az úszást, ezért elõnyös "viselni"

A másik csoport jobban alkalmazkodott a szárazföldi élethez, mert az érintett terület talán még szárazabb lett, stb. megerõsödtek az úszók, így tovább, így tovább...

Afrikában sok a sarlósejtes vérszegénységben szenvedõ ember, mert a maláriaszúnyogok nem szeretik õket. A "egészséges" embereket csípik, akik ez miatt lassan kihalnak. Így lesz egy hátrányból elõny, ennyire nincs tervezés mögötte.

Elnézve az ehhez hasonló válaszokat, abban is kételkedem, hogy az intelligencia létrejött-e egyáltalán. Bár páran azért itt vagyunk... (djukel: ne vedd magadra)

Wampire1: olvastál már 1 egyetemi jegyzetet is errõl a témáról?

Fulton gõzhajója 1803-as, Benz robbanómotorja 1886-os, és minimum a kettõ között idõben, de még kicsit késõbb is, voltak gõzhajtású autók. (mégha csekély számban is) Ez nálam kimeríti azt, hogy "anno a XIX. században nagyjából egyszerre jelent meg". 1803 és 1886 egyaránt XIX. század., szerintem.

"Így aztán értelmetlen az a mondatod hogy a sikertelen kezdetleges formában elhal." - Igazad van, csökkevényes formában fenmarad, ahogy a biológiában is. Aztán aktivizálódik, ha elõnyt jelent.

Ez egy elég rosz példa, nem egy idõben jelentek meg. A gõzhajtású autók már jóval a benzinmotor feltalálása elõtt megjelentek és egyúttal ki is "haltak" a technikai hiányoságaik miatt. Igy a gõzmotor csak a hajókon és a mozdonyokon terjedt el. Késõbb megjelentek a robbanómotoros autók, de a gözhajtású vonatok és hajók még igen sokáig fennmaradtak ezután is és a robbanómotor csak a 2. világháború környékén szoritotta ki a gözmotort a vonatokból és a hajókból.
Tehát az hogy valami sikertelen vagy sikeres nem definiálható csak kor és technikai fejlõdéssel együtt. A gõzmotor igenis sikeres volt kb. 100 éven keresztül miközben robbanomotor még nem is létezett és használható villanymotor szintén nem.
A robbanomotor csak egy olyan területen tudott kifejlõdni ahol a gõzmotor használhatatlannak bizonyult és késõbb tényleg sikeresebb lett mint a gözmotor. Jelenleg a robbanomotor az egyik legsikeresebb hajtómü, de lehet hogy 50 év múlva már a villanymotor lesz a totális befutó. Igy aztán értelmetlen az a mondatod hogy a sikertelen kezdetleges formában elhal.

Pl. mennyi esélye van, hogy 300 millió év múlva kiássnak egy korai autót az 1880-as 1890-es évekbõl? Mennyivel több annak az esélye, hogy az 1940-es évek utánból? Irtózatosan sokkal több. Ennyit jelent, hogy valami elterjedt.

Figy. gondold végig úgy, hogy ami sikeres az terjedt el és tovább fejlõdött, a sikeretelen pedig kezdetleges formában elhalt. Hogy egy példáut mondjak ott vannak az autók. Anno a XIX. században nagyjából egyszerre jelent meg az elektromos, a gõzhajtású és a robbanómotoros autó. De ha te kimész az utcára ma kurva sok kocsit látsz, és nem sok gõzhatjásút. És amit nagyon sokat látsz, az már sokkal fejlettebb, mint az elsõ Benz, amibõl a világon alig pár darab volt.

Te vagy buta, ha elhiszed, hogy ez az intelligencia egy õslevesben jött létre, amibe véletlenül belebaszott a villám jónéhánymilliárd évvel ezelõtt.

Akkor hát eddig:Próbáltuk teremtõvel próbáltuk simán, káoszelmélettel megmagyarázni.Azért csak érzitek végre ti is hogy valahogy az egész nem stimmel.Szal amit olyan hihetetlenûl dogmaként és"bizonyítottként"tanítanak mégsem annyira bizonyított

Na ezt beszoptad mert én semmiféle elmélettel nem áltam elõ csak a kiszámíthatalan és megmagyarázhatatlanul értelmes és gyors evoluciéval.Ez van.

Csatlakozom a felkéréshez

"értelek, de megint hülyeség: azok a halak, amiket te megeszel vacsorára, a SZÁRAZFÖLD-ön is éltek, mielõtt VISSZAMENTEK a vízbe. Azért van úszóhólyagjuk. Na ezt add össze "
Egyébbként miért azért lenne uszóhólyagjuk?Sztem ez nem így van. Kérek egy másik embert megerõsítésre.:D

Wampire1, mondjuk, hogy a cáfolataid mind okésak. De most nézzük a Te elméletedet és annak bizonyítékait.