3993
Fizika 2006
-
Peti95 #3507 Milyen könyvben/könyvekben tudnék ezekről részletesebben olvasni? -
pet0330 #3506 Na akkor tegyük tisztába a dolgokat. Te elneveztél valami jelenleg ismert hatást gravimágnesességnek, és úgy mint ha te te találtad volna ki?
Bocsánat, nem sértő akarok lenni, de én jelenleg így látom a helyzetet. -
Albertus #3505 Van két, egymással rokon elmélet. Az egyikben a relatív mozgás hatásairól írt Einstein, A másikban a téridőről.
A mozgó test tömege nem változik abban az értelemben ahogyan a kérdésedben szerepel.
Vegyünk két esetet példaként. Mindkettőben te állsz, lebegsz a világűrben.
Az elsőben bekapcsolod a jetpack-et gyorsulsz. A másodikban végignézed, hogy egy nagy betonfal gyorsul hozzád közeledve.
Mindkét folyamat végén ugyanazon relatív sebesség lesz köztetek.
A relativitás elve szerint a betonfal energiája-tömege hozzád viszonyítva mindkét esetben azonosan változik.
Vagyis egyik esetben sem a tömegek, hanem a mozgási energiák változtak.
Így a gravitáló képességek sem függenek a sebességtől, amely minden esetben relatív sebesség. Nagysága csak attól függ, hogy melyik két test közötti nagyságát vizsgáljuk.
A gyorsulás mentes, egyenletes sebességű haladó mozgás az maga a nyugalom. Nincs fizikai ok ilyen állapotban az idő azaz a szerkezetek-folyamatok működési sebességének a megváltozására.
Ugyanakkor ez ezen folyamatokról tudósító fénysebességű jelzések késési aránya ß=1/gyök(1-(v/c)^2) nagyságú. Vagyis lassultnak látszanak.
A gravitációban pedig valóban lassulnak a folyamatok.
Nagyon érdekes hatás amikor a gravitációs mezőben a mező forrásához relatívan mozog egy test.
Ugyanis ekkor a relatív Doppler jelenségének érvényesülési mértékében hat rá a gravitáció időlassító hatása. -
Peti95 #3504 Itt azt írják, hogy az idő lelassul a gravitációs térben(általános relativitás elmélet bizonyítéka). Akkor a közel fénysebességgel haladó test 'órája' is azért lassul le mert megnő a tömege is. Tehát nem a sebesség miatt közvetlenül? -
hiper fizikus #3503 A Gravity Probe B műhold éppen a Föld gravimágneses terét mérte ki. Pontosan az elméletileg jósolt értéket mérték. -
hiper fizikus #3502 Sziasztok mindenkinek !
A graviMágnesesség térerejének a mértékegységével sikerult egy kicsit elorébb jutnom, bár bizonytalan vagyok még:, itt ni ,.
-
Peti95 #3501 Mármint hogy akkor tényleg a mérés omlasztotta össze az interferencia képet? -
Peti95 #3500 Akkor meg van oldva ez a probléma? -
commissioner #3499 Nem erről beszél, hanem arról, hogy már úgy is tudnak detektálni, hogy mindkét rés nyitva van és megmarad az interferencia-minta.
A kísérlet enwiki cikkében írnak róla a "With particle detectors at the slits" című fejezetben (egyébként itt a válasz is a kérdésre). -
Peti95 #3498 És ez mit változtat a kísérleten? -
#3497
lezárják ez egyik rést mielőtt megfigyelik az eredményt. -
Peti95 #3496 Sziasztok!
A kétrés kísérletnél hallani olyat, hogy megcsinálták úgy, hogy a megfigyelés nem befolyásolja a mérést.Ezt hogyan csinálják? :O -
polarka #3495 Since the mathematicians have invaded the theory of relativity, I do not understand it myself anymore. enwikiquote: Albert Einstein -
SovereignXY #3494 Üdv all!
A minap eszembe jutott vmi. Kvantumösszefonódás. Ugye ha két részecske iylen állapotban van akkor amit az egyikkel csinálunk a másikon annak az ellentetje történik. Ha a spinjét pl "megfordítjuk ballra" akkor a másikon "jobbra fordul". ÖÖ... de mi van ha a pár egyik tagjának növeljük az energiáját? -
Zero 7th #3493 Gömbvillám témához:
-
polarka #3492 Szerintem is. Az nem kizáró vagy akart lenni. Azt nem szoktam használni, csak külön jelzéssel. Én ezt szoktam meg természetesnek a digitális technika miatt. Merthogy ott a Boole algebra szerint van értelmezve. -
polarka #3491 A Newton-féle nem is tudna, mert az egy centrálszimmetrikus erőtér. -
#3490
sztem mindkettő. :D -
hiper fizikus #3489 Én 1985-ben jottem rá teljesen onállóan egy hegyi nagyobb faluban, hogy gravimágneseség lehet, de sehogy se tudtam azóta érvényesulni vele. Nem arról van szó, hogy ha a Newton féle gravitációs tér orvénylik, akkor az lesz a graviMágneseség!!!
-
uwu420 #3488 na ide klne menni mérni -
polarka #3487 Hát mert béna vagy képzetlen.
De az alapötlete már sokakban felmerült:
Olyan gravitációs tér amelyik örvényes, de túl gyenge ahhoz, hogy a legtöbb jelenség során felfigyeljünk rá.
Én is csak most látom, hogy még mindig nem sikerült elvetni, sőt bizonyos esetekben jó közelítést is ad (enwiki: Gravitoelectromagnetism). -
polarka #3486 Tehát azt szeretted volna mondani, hogy nem tudnád kísérletileg megvalósítani, mert nem tudsz kellően nagy tömegáramot kelteni a kimutatásához. Akkor ahogy mondod lehet a csillagászokhoz fordulni és ottani relativisztikus áramokat megfigyelni.
Felhívnám a figyelmedet, hogy az általam leírt analóg kísérletben, ha a csövek átmérője elhanyagolható a távolságukhoz képest, akkor F=BIl erő lép fel az l hosszú, I áramú csöveden, ahol B a másik cső által keltett gravimágneses indukció. Tehát nem csak a tömegáramsűrűségtől függene az erőhatás, az csak kivitelezhetőséget befolyásolhatja.
Egyébként most olvasom, hogy még mindig dolgoznak a Gravity Probe B adatain, ahol többek közt a gravimágnesességet is vizsgálják. -
hiper fizikus #3485 Elméletileg nem megálapítható, hanem feltételezheto, mert semi se cáfolja a graviMágneseséget. Úgy is lehet kísérletezni, hogy ha még nincs kész az elméleti alap hozzá. Te nagyon egysíkú vagy, úgy látom, hogy a filozófia hiányzik neked! -
#3484
kábé ennyit mondtál most: blablabla blablabla trallalallala.
polarka-t eszemben sincs bántani, sokkal több sütnivalója van, mint neked, sőt, talán még nálamnál is. felhívtam a figyelmét arra, hogy hiába próbálnál kísérletileg kimérni valamilyen gravimágnesességet, ha arra nincs semmilyen elméleti összehasonlítási alapod, mert még csak elméletileg sem állapítottál meg semmilyen erőhatást. -
hiper fizikus #3483 Én az állandókat vezetem le és ebbol kovetkeztetéseket vontam le és elképzeltem a lehetséges végtelen sok dimenziós fizikai hiperteret filozófiailag.
Polarkát ne bántzsd, mert ő csak azt csinálja amit ajánlottam nektek, hogy más úton-módon kozelíti meg a graviMágneseség eszméjét !!! Te is jobb belátásra térhetnél !?
-
#3482
de ő semmilyen összefüggést nem vezetett le az erő (N) és a gravimágneses térerősség közt (???). mégcsak az utóbbi egységét sem tudta felírni annak ellenére, hogy valamilyen módon definiálta. azzal ütötte el, hogy "én állandóm mértékegységével van probléma". szóval teljes nonszensz. -
hiper fizikus #3481 A legnagyobb tomegáramlást az égitestek produkálják a forgásukkal. Felhívnám a figyelmedett, hogy a gravimágneses kísérletekheza a { tomegáramsűrűségnek } kellene lennie minél nagyobbnak. {Ez analóg az áramsűrűséggel.} A giroszkóp, az ultracentrifuga ilyesmi technikák. -
polarka #3480 Vagy egy másik kísérlet, ha a mérőkeretest nehezebben tudnád kivitelezni:
Fogsz egy csövet vízszintes helyzetben, azon is átáramoltatsz valamit, méred a súlyát. Fölé helyezel egy másik csövet párhuzamosan, amiben szintén áramlást keltesz, ha a második esetben másnak találod az alsó csőnek és a benne áramló anyagnak a súlyát, akkor szintén volna miről beszélni. -
#3479
"Kérdésem: két majdnem egy időben lecsapó villám között - elnézést nem energiát kellett volna írnom - milyen hatások ütköznek? Felhívnám azért a figyelmedet, hogy lökéshullámokról azért itt is van szó, ahogy a kristályos kísérletnél volt, de mindegy. A levegő pontos összetételét nem ismerhetjük, oké. Mekkora feszültdégek, feszültségkülönbségek?"
A fotonikus kristályos kísérletnél:
- speciális félvezető kristályok voltak
- GPa-os nyomás (10^10 N/m^2 vagyis egy 10^9 kg tömegű test 10 m/s^2 gyorsulással!)
- a fény iránya - mivel a lökéshullámmal pontosan szembe ment - 180 fokos fordulatot vett, és frekvenciája is megváltozott
Na most a kavargós-fotonos gondolatkísérletedet követve, hogy az adott térrészben a fotonikus kristályban tapasztalhatóhoz hasonló módon kavarogjanak a fotonok, nagyon gyorsan (mivel a térrész maximum pár méter, a kavargó fotonok meg fénysebességhez közeli sebességgel kavarognak - tehát ha a térrész 1 m átmérőjű, kb. 1/300000000 másodpercenként!) kell a térrész széleiről erős lökéshullámoknak indulni. A térrésznek meg fotonikus kristályból kell állnia. Ja és nem látnál belőle semmit, mert 1. megváltozik a fény frekvenciája - akár extrém módon is (például rádióhullám lesz belőle) 2. mivel a fotonok abban a térrészben kavarognak és nem jön létre kölcsönhatás a retinád és a foton között.
Ilyen két villám között nem jön létre, az hétszentség.
"Kezdjük akkor az alapoknál: a fény kettős természetéről dereng valami? Mindegy..."
Ahhoz, hogy a fotonjaid egy adott térrészben kavarogjanak, a levegő törésmutatójának extrém módon kéne megváltoznia (~kvázi "megfagynia"). És mindezt nagyon precízen. Ja és nem látnál belőle semmit, mivel a fotonok abban a térrészben kavarognak és nem jön létre kölcsönhatás a retinád és a foton között.
""A nagyon erős és intenzív lézerimpulzusoknál a levegő lencseként működhet, kis átmérőjű területen tartja a villámot, ilyenkor a lézerimpulzusban a fény intenzítása olyan nagy, hogy önfókuszálás jön létre.""
Itt csak annyiról van szó, hogy:
* Kibocsátanak kis teljesítményű, de rövid idejű lézerimpulzusokat
* A lézersugár felmelegíti a levegőt - így körülötte plazma jön létre (ami meg természetesen fénylik, mert a gázmolekulákból elektronok szakadnak le, az meg fotonkbocsátással jár)
* A plazma meg egy elektromosan vezető alagutat hoz létre, amiben az elektromosság könnyen terjedhet.
Semmi köze a gravitációs lencséhez. -
Kútágas #3478 Na csá, részemről ez letudva. :) Akinek most sem érthető hagyja.... :) -
Kútágas #3477 Kezdjük akkor az alapoknál: a fény kettős természetéről dereng valami? Mindegy...
[URL=http://index.hu/tech/2012/06/28/villamfegyvert_fejlesztett_az_usa/]cikkecske :)
"A nagyon erős és intenzív lézerimpulzusoknál a levegő lencseként működhet, kis átmérőjű területen tartja a villámot, ilyenkor a lézerimpulzusban a fény intenzítása olyan nagy, hogy önfókuszálás jön létre." Ahogy a gravitációs lencse -
Kútágas #3476 villámról
"Megfigyelhető az is, hogy a hang csak a fényjelenség után hallható. A hanghatás oka az elektromos kisülés. A villám által 20-30 000 Celsius fokra felhevített levegő hirtelen kitágul, összeütközik a környező légtömegekkel, és az így elindított lökéshullámot halljuk."
Kérdésem: két majdnem egy időben lecsapó villám között - elnézést nem energiát kellett volna írnom - milyen hatások ütköznek? Felhívnám azért a figyelmedet, hogy lökéshullámokról azért itt is van szó, ahogy a kristályos kísérletnél volt, de mindegy. A levegő pontos összetételét nem ismerhetjük, oké. Mekkora feszültdégek, feszültségkülönbségek?
Alapvetően azért lenne egy lehetőség a gömbvillám keletkezésének körülményeinek pontosabb behatárolására, mérésre. Ez a felvétel a kulcs hozzá. Függetlenül attól melyikünk minek hiszi a gömbvillámot. Ha sikerül két egymás mellé lecsapó villám között a természetben méréseket végezni megközelítőleg be lehet tájolni milyen körülmények között keletkezhet gömbvillám. Nem csak a konkrét energiáját vegyük figyelembe egy villámnak, hanem egyéb hatásait is. Elméletileg ezzel a felvétellel a modellezés és mérés lehetőségének feltárása sztem letudva, főleg hogy több olyan felvételt is volt szerencsém látni, ahol két rövid idejű különbséggel lecsapó villám között keletkezett gömbvillám. Úgy tudom elég sikeresen tudják ma már "irányítani a villámcsapást". A lehetőség adott. Pl.
-
polarka #3475 Tehát ugye első lépésnek a kvalitatív megfigyelés is elég volna.
Ami mondjuk úgy zajlana, hogy fogsz egy csövet és minél nagyobb tömegáramot idéz elő benne, ez a forrás kelti a teret. Majd fogsz egy N menetes kis mérőtekercset, ami elfordulhat egy a felületének normálisára merőleges tengely mentén és amiben szintén valamekkora tömegáramot produkálsz, ez lesz a detektorod, amivel kimutatod a gravimágneses tér hatását.
A detektorod tengelyét a forrásod tömegáramával párhuzamosan tartva körbejárod a forrásodat. Ha tapasztalsz olyat, hogy a tekercsed egy-egy pozícióban a kitérítésből mindig magától ugyanazon pozícióba áll vissza, akkor jöhet a felülvizsgálat, hogy mindent valóban a mérésre alkalmasan állítottál össze és ha igen, akkor jöhetnek az újabb, akár kvantitatív megfigyelések. -
polarka #3474 Kezdd mondjuk a Biot-Savart törvény analógjának a tesztelésével. Azt gyakorlatilag szépen kiméregették. -
#3473
"Pár részlet, mely szerintem lényeges: mekkora erők munkálkodnak ilyenkor? "
Ezen iromány szerint száz MV feszültség keletkezik egy villámcsapáskor. Na most a legnagyobb, ember által előállított feszültség "csak" 25 MV - ezért sikerült eddig csak gömbvillámhoz hasonló eredményeket elérni laborkörülmények közt.
A másik kérdés, hogy pontosan milyen anyagokkal lép kölcsönhatásba ez a hatalmas feszültség, hogy ilyen plazma (mert hogy villámcsapáskor keletkező plazma, az a jelenleg a legbiztosabb modell, több mint valószínű) keletkezik.
"Visszatérve az említett felvételen keletkezhet annyi "energia" két villám között, hogy fotonokra hatást gyakoroljon pár másodpercre?"
Mivel egy villám lecsapása rövid idejű (mikro-/mili-másodpercek!), az a hatalmas teljesítményből relatíve kevés (legalábbis hogy fotonokat közvetlenül eltérítsen, ahhoz kevés) energia (~500 MJ) jön létre. -
hiper fizikus #3472 Szia Polarka !
Jól gondolod. Másoknak is ezt kell megmagyarázni nekunk!!! Másképen is levezetheto talán a graviMágneseség mint ahogyan én csináltam.
-
uwu420 #3471 Egyébként a legnagyobb különbség nem gondolkodásmódban, hanem ismeretekben van.
Ha nem vagy képes belátni hogy mi lehet fényes meg mi nem, még a többszörös szájbarágós illusztrálós leírás ellenére sem, akkor a te gondolkodásod nem kreatív, hanem semmilyen. -
uwu420 #3470 Cuki. Egy bolygó is csak kis mértékben téríti el a fényt, szerinted egy villámcsapás ahhoz képest micsoda? Ehhez nem kell számolni, tíz a nagyonsokadikon a különbség. -
Kútágas #3469 "A kavargó fotonjaiddal az a baj, hogy nagyon meg kéne görbíteni a pályájukat ha ilyen kis helyen akarnánk tartani őket,amit nagyon úgy tűnik csak nagy gravitációval lehet megcsinálni."
Van egy felvétel a youtube-on. Ajánlom figyelmedbe. A felvételen két majdnem egyszerre a földbe vágó villám látható és pár pillanattal később egy "középen" felbukkanó egy helyben álló gömbvillám. Pár részlet, mely szerintem lényeges: mekkora erők munkálkodnak ilyenkor? Levegő, föld összetétele elektromossága...stb. figyelembe vételével írd már le nekem, számold már ki mik feszülhettek egymásnak egy ilyen helyzetben. Lényeges részlet: LECSAP KÉT VILLÁM MAJDNEM HAJSZÁLRA PONTOSAN A KÉT BECSAPÓDÁS HELYE KÖZÖTT KÖZÉPEN A TALAJ FÖLÖTT EGY EGYHELYBEN ÁLLÓ GÖMBVILLÁM KELETKEZIK. Miért épp középen és pár pillanat múlva? Mekkora erőhatások munkájának eredménye? Hát tuti nem akkoráknak ami palacsinta sütéshez elég.....Nos fizikusként a két egy időben lecsapó villám között "délúton" mi jöhet létre? Mekkora erők? Vákum? Mi? Te miért nem érted, hogy gömbvillám "NEM NORMÁLIS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT JÖN LÉTRE"? Amíg laborban nem tudnak ilyen körülményeket létrehozni miért csodálkozunk rajta, hogy nem tudnak a természetben megjelenő gömbvillámot létrehozni? Laborban labor körülmények vannak. Ezt azért még gondolom te sem vitatod. "Beszédes felvétel" Ha lesz időm előkeresem. Nem tudom linkeltem-e. A lehúzások meg nem bosszantanak. Kár erőlködnöd. Te elemző típus vagy gondolkodásmódban, ha jól sejtem én inkább kreatív, ötlet szerű ami nem utal észbeli, értelembeli képességekre, csak másfajta gondolkodásmód. Nézz utána pszichológia vonalon mik a különbségek, ha érdekel. Nehezen értjük majd meg egymást, de ez szintén hasznos lehet.
Visszatérve az említett felvételen keletkezhet annyi "energia" két villám között, hogy fotonokra hatást gyakoroljon pár másodpercre? Esetleg ilyet, hogy gömb ill. szétszóródó mozgásra bírja őket esetleg közéjük szorult anyagi részecskékkel együtt? PÁR MÁSODPERC!!!! -
uwu420 #3468 Látom hogy a legcsekélyebb hajlandóságot sem mutatod a gondolkozásra, csak azért válaszolok, mert másoknak még hasznos lehet, igazából nem neked szól, a megszólítás ellenére sem. Mondjuk hasznodra válna értelmezni amiket írok, de tudom hogy nem fogod megtenni, ezért írom hogy igazából nem neked szól. Előre bocs a pongyola fogalmazásért, de szerintem neked úgyis mindegy.
A kavargó fotonjaiddal az a baj, hogy nagyon meg kéne görbíteni a pályájukat ha ilyen kis helyen akarnánk tartani őket, amit nagyon úgy tűnik csak nagy gravitációval lehet megcsinálni. Ezt viszont nyugodtan kizárhatjuk, mert a gömbvillám nem szokta beszippantani a környezetét.
A tükröt jó hogy felhozod, de az nem hajlítja a fényt, hanem visszaveri. Az hogy te a két jelenséget fejben összekapcsoltad, nem jelent semmit, csak a fogalomzavar szintjét mutatja. Nem ártana ezeket tisztáznod, és ha már itt tartasz utánanézhetnél a fénytörésnek, meg az optikai szálnak is, szorosan kapcsolódó téma.
A legfőbb baj szerintem még mindig az, hogy nem érted mi a fény. A feltételezésedet nem csak a fentiek cáfolják, leginkább még mindig az a baj hogy nem tudod elválasztani az anyagot meg a fényét. A fény nem fénylik, csak más anyag tud fényt kibocsátani. Ha megnézel bármilyen másik fényes dolgot, egyik se fényből van. A fény nem bocsát ki fényt. Ha anyagi természetében próbálod elképzelni, akkor a foton csak egy fénysebességgel száguldó golyó, és te ezekből akarsz egy golyót összegyúrni, ami ráadásul fényes, nem fog összejönni...