5675
Dinoszaurusz és egyéb őslények.
-
primavis #3554 További kellemes játszadozást a gyerekeknek! Bár tanulni sem ártana! -
W B #3553 puf! vége.
Innentől már csak mosolyogtatóak az irományaid:)
Garex! dobhatod képed -
primavis #3552 No, ezt a karos dolgot - mint még sok mindent - rosszul tudod! Létezik egy olyan biológiai alaptörvény, hogy az evolúcióban nincs visszaút! Ami egyszer megváltozott, az ugyanoda nem juthat vissza! Úgyhogy kiváncsi lennék erre a - ezt a tételt cáfoló - példádra!
Tudni meg nem elég látni! Főleg nem azt, amit nektek mutatnak a rekonstruált fantáziaképek! Ezek csak a készitőik koncepcióját /elképzeléseit mutatják, de semmiféle garancia sincs rá, hogy megközelitenék a valóságot! S te ezt magadévá téve hadakozol azok ellen, akik másként képzelik el! -
W B #3551 kösz az infókat, de tudjuk... ha valaki tudja hogy gastorni akkor ezt is tudja. ha nem akkor ha tényleg érdekli utánna néz, ha meg nem talál akkor kérdez. ez a lényege a játéknak.
Amúgy a dínó - madár dolgot még bizonyítja hogy eggyes terorr madaraknak (tudtommal egy faj) a szárnya KAROKKÁ (jó elülső végtagokká) alakultak. -
primavis #3550 Azért ezt az egy őst tessék rugalmasabban kezelni! Arról van szó ugyanis, hogy minden ma elő lény kötelező módon visszavezetheti "családfáját" a legősibb élőlényekig. Node, ezekből nem egy élt egyszerre a fÖldön, hanem számtalan, hiszen igen egyszerű, mikroszkópikus lények voltak. S utódaik is számtalan változatban örökiteték tovább tulajdonságaikat. Ahol egy leszármazási vonal utódok nélkül megszakadt, omnnan nincs tovább út! Ez történt a kihalt fajok egyedeivel is (pl. a dinókkal is!). A mi őseink nem haltak ki, mivel akkor mi sem lennénk! Csak éppen generációról generációra módosultak/változtak (annyira amennyire ez szülő/utód viszonylatban megtörténhetett!) s így elérünk jó másfél milliáérd év után hozzánk és kortárs élőlényekhez, a baktériumoktól az embe
rig.
Más. A Gastornithiformes rend tagjai, pl. a Gastornis edwardsii vagy a Diatryma gigantea (a megfelelő nevű családokból) már a földtörténeti újkorban (kainozoikum) éltek, a paleocénban és eocénban (É-Amerika, Európa, Kina) és nagytermetű röpképtelen ragadozómadarak voltak! Szinte teljesen visszafejlődött szárnykkal és szőr/piheszerű tollazattal. -
W B #3549 Amúgy igen Gastonis.
az ember rokon a légyölő galócával. egy őstől származunk. -
#3548
az egysejtűekről:) -
W B #3547 amúgy az ember is rokon a T-rexel. -
garex #3546 gastornis. amúgy ha jól emléxem már Sarchosochus is volt belinkelve ami njem dino és sokkal távolabbi rokon. szóval nem értem a vitát -
W B #3545 akkori fajokat lehet. sőt kétéltűt is lehet! -
#3544
de pl a krokodilok is rokonaik,sőtt még kortásaik is voltak -
W B #3543 én is ezt mondom, és az elöbb nem vitának írtam. csak azt hogy mind a ketőnk szemszögéből lehet madarat linkelni. -
Keszike222 #3542 Ne kezdjük már el megint ezt a vitát.Egyezünk meg valamiben.A dino-madár témát ne hozzuk fel többet. -
W B #3541 figyelj, a te szemszögedből nézve a madár rokon, + a madár engedélyezve van vagyis azt is lehet linkelni. felőlem jácinkékarát is linkelhetsz.
viszont az én szemszögemből a madár is dínó. ennyi.
-
#3540
tehát ha nem kortás,de rokon akkor lehet? -
W B #3539 DE MADÁR -
#3538
de nem kortárs -
W B #3537 madár
magyarán számodra a ********* nem madár? -
#3536
"Dinoszaruruszok, kiket már föld és homok fed. Vagy mégse, itt vannak köztünk, csak ki kell nyitni szemünk. A játékban Csak dinosaurusokat illetve rokon vagy kortárs állatokat lehet fel tenni. Magyarán: Dinosaurus -> madár, Pterosaurus, Pliosauruia, Plesiosauria, Ichtiosauria, stb. "
de ez nem kortás mert néhány millió évvel később élt. -
W B #3535 NE kötöszködj! Tudod jól hogy fejet tépek legszivesebben, de mivel nem tehetem ezért.... mind1. én szerintem nincs igazad, de te szerinted nekem nincs igazam. lényegtelen. és ne kezdődjön a vite ismét.
tudod mien dínó vagy sem? Jó van na madár -
#3534
ezt a filmet láttam és nem dino hanem egy terrormadár -
W B #3533 ![]()
egyik kedvenc toll csomom :) -
#3532
igen -
W B #3531 ja nem, azt mondtad hogy nem vagy benne biztos. bocs
-
W B #3530 Kentrosaurus.
amúgy meg a dryosaurus egy hipsylophodonta. és ha jól éemlékszem azt mondtad NEM AZ. -
#3529
dryosaurus volt
![]()
-
W B #3528 mond -
#3527
még nem olvastam végig a mai termést,de "bólogató jánosok" márbocs de én nem bólogatok mindenre XD(mert janos vagyok XD)
akkor megmondjam mi volt a képen? -
primavis #3526 Irtam már: a kihaláselméleteket a tengeri gerinctelenek alapján határozták meg/állitják. A szárazföldeken ez nemcsak követhetetlen , de bizonyithatatlan is!
Egy élőlény tipus és egyedei akkor kerülnek vészhelyzetbe, ha a környezeti feltételek túllépnek az ők alkalmazkodási (adaptációs) lehetőségein! Ilyenkor két lehetőség van (persze nem szándékos) a túlélésre: elegendő s megfelelő mutáns utód létrejötte, amelyek már betudnak illeszkedni az új környezeti feltételek közé és szaporodni is képesek, vagy a tipus egyedei olyan környezetbe tudnak visszahúzódni, amelyben megtudnak élni a régi jellegeikkel is.
Nem kötelező, hogy az alkalmazkodás morfológiai jellegű legyen, gyakran főleg életttani s ilyenkor látszólag változatlan külsővel élnek hosszú ideig bizonyos típusok (ld. a teknősöket, krokodilokat, stb).
Az az aránylag kevés ( a túlélők számához viszonyitva!) gerinces faj (bennük a dinók, pterosaurusok, tengeri hüllők, stb) amely nem érte meg a kainozoikumot feltehetően képtelen volt a felsorolt túlélési utak egyikének is felhasználására. Ma még túl keveset tudunk/ismerünk ahhoz ezekből a feltételekből, hogy tudhatnánk melyiknek volt lényegesebb szerepe a kipusztulásukban.
Mellesleg a "kihalás" folytonos, hiszen csak az ember evolúciója során több Homo faj/tipus is kipusztult! S ez az idősáv alig több mint 1,5 millió év! -
primavis #3525 Akit megteheti....-:))
310/316: az emlős fejlődési vonal már kezdettől más irányban indult el mint a többi hüllőé! Kilakult jellegeik meg sikeresebbé tették őket. Csak egyet mondjak: a hüllők keskenyalapú koponyájuak (beleértve a madarakat is), mig az emlősök szélesalapú koponyával rendelkeznek. Ez megnyilvánul egyrészt a szemüregek helyzetében (a két szemüreget egy válaszfal választja el egymástól, mig az emlősöknél a két szemüreg belső/hátsó fala között az orrtájékig folytatódik a koponyaüreg az agy számára! De lényeges különbségek még: az alsóállkapocs rögzülési módja, a a fül és a szem szerkezete, a fejnek az atlaszhoz való izesülése, a bordák és a mellkas jellege s vele együtt a tüdőszerkezet és a légzés módja, a vérkeringéás egyes sajátosságai, az anyagcsere jellegztességei, a szaporodás és ivadékgondozás eltérő jellege, stb. Ezek adott körülmények közt mind előnyösebbek lehetnek mint a hüllőknél létezőek.
365. én találtam.....csak sajna igen kis részét, de ez is elég a meghatározáshoz/elnevezéshez;
407. én is, csak eszközként/módszerként használom s nem értékelem túl a jelentőségüket! -
W B #3524 Mi a helyzet a Tollas Ceratopsidákkal? :) -
#3523
Túl sok szabadidőd van :D
294: Nem is volt csupasz, épp ez az, hogy pikkelyeket találtak a Juraravenatoron ott, ahol a Sinosauropteryxen tollak voltak. Ez persze lehet hogy csak a családon belüli variáció a tollak eloszlásában.
310/316: De az azért mégis erős egy kicsit, hogy az emlősök eleve fejlettebb/rátermettebb lények voltak és csak viccből várták meg a k/t kihalást az igazán nagy kibontakozásra... Nem szeretem, amikor úgy állítják be, mintha a dinoszauruszoknak eleve az lett volna a sorsuk, hogy az emlősök egyszer átvegyék a helyüket.
344: Hm....nekem úgy rémlett, még vitatják, hogy tényleg 2-3-4-e.
350: Nem bizony. De biztos, hogy nem "bizonyított tény", hogy az ornithopodák hidegvérűek voltak. Én csak ellenérveket hoztam fel.
365: Hát....ha találnának egy krétakori pingvint :)
368: :)
380: Hol állítottam én az ellenkezőjét?
407: Én szeretem a kladogramokat :|
-
W B #3522 Én szerintem meg csak a jurakori nagy kihalás ismétlődöt meg. -
primavis #3521 Nem igen értem a kérdés körül kilakult nagy ködöt! Ha valaki sokat foglalkozik dinókkal - s ti tényleg ezt teszitek! - akkor elég szépen időrendi sorrendbe tenni, hogy melyik tipus/faj mikortol/meddig élt (igaz, ez is bizonytalan, mert csak azt tudjuk, hogy mikori a legrégebbi/legfiatalabb korú lelet belőlük) és akkor szépen kijön, hogy a kréta végére már igen kevés faj ért el (igaz ezek viszont rendszerint igen nagy példányszámban éltek, de csak a Föld bizonyos területein). Ha kihalásról beszélünk, akkor úgy kéne feltenni a kérdést, hogy ezek miért haltak ki? Részemről az a válasz, hogy kiöregedtek! Nem voltak képesek, új, a megváltozott körülményeknek megfelelő utódvonalakat létrehozni. -
primavis #3520 na, milyen szaga van? -
W B #3519 a hesperonis téren tényleg tévedtem 
amúgy mond mért haltak ki a dínók? mert a meteor a nagy kehalásnál 300 000 évvel fiatalabb. és ez semmien kárt nem okozott lényegébben. kb. olyan szintü lehetett mintha valakit jól megütnek, fáj sajog, belilul, de gyorsan helyre jön. -
primavis #3518 Mivel érintve vagy , teljesüljön a kivánságod! Nem venném a lelkemre ha belehalnál a kiváncsiságod kielégületlenségébe! -:)))
53. BOBO: Mamenchisaurus – 19 nyakcsigolya, 153 cm-es combcsont, hosszú nyak, de szó sincs 4 m-es bordákról, pláne nyakcsigolyákon!
138. BOBO: Diplodocus: a csigolya fordítva van ábrázolva és a szövegben is az szerepel, hogy az ín a csigolya felett húzódott. A mélyedés számára viszont a csigolyatesten, a hasi oldalán van!
180. BOBO: Spinosaurus: de akkor a fajnév miért aegyptiacus ha először Marokkóban találták meg? Utólag igen Argentinában, Marokkóban , Algériában is.
242. BOBO: Struthiomimus: a csőr nem tojásrablásra utaló jelleg. Sok másféle táplálkozású állatnak van csőre (pl. a teknősöknek is!).
254: BOBO: Compsognathus: az igaz, hogy csontváza nagyon hasonlít az Archaeopteryx-éhez, csak hát egyiké sem hasonlít a valódi madarakéhoz, így az elődjük sem lehetnek!
274. BOBO: Archaeopteryx: mese, mese…..meskete…
275. BOBO: Archaeopteryx: ez a második, un. berlini példány! Az elsőnek, a londoninak, nem maradt meg a feje!
294: Aots: no igen, de a tollak vagy szőrszálak lenyomata és fennmaradásuk csak bizonyos tafonómiai (fosszilizálódási) feltételek közt lehetséges. A hiányuk még nem jelenti azt, hogy a bőr csupasz volt. Lehetett, de nem biztos.
310. Aots. Érdekes ez a kihalási mese. Először is a kréta legvégét már igen kevés dinó faj érte meg aszteroida nélkül is, ugyanakkor már a valódi madarak és a méhlepényes emlősök számos faja ismert s ők nem is halnak ki! Az aszteroida ellenére sem! Ahogy a ma élő tipusok ősei sem (hiszen akkor ma sem élhetnének, nemde?). Másodszor: a kihalási elméleteket elsősorban tengeri üledékekben megtalált – s főleg gerinctelen – fossziliák alapján állitják. A helyhezkötött tengeri állatok viszont jobban kivannak téve a környezetváltozások aránylag hirtelen bekövetkező hatásának!
316. Aots: tévedés, a krétában már számos ma élő emlőstípus megjelent (köztük a majmok elődjei is), a kihaltakról nem is beszélve. Az apróbb termet nem jelenti egyben azt is, hogy kevésbé voltak rátermettebbek mint a dinók! Sőt, az utóbbiak voltak kevésbé, hiszen míg a ma élő hüllőtípusok is immár több mint 200 millió éve élnek, a madarak min. 140 millió éve, az emlősök úgyszintén, mig ők már 70 millió éve kipusztultak!
344. Aots: mai tudásunk szerint a madarak ujjai ténylegesen a II,III,IV. ujjkezdeményből alakulnak ki, míg a dinóké az I,II,III-ból.
350. Aots: így igaz, csakhát a két kamra és két pitvar önmagában nem sokat számit! Egyrészt a két kamra már a krokodiloknál is megvan, s mióta! Másrészt a kloákás és erszényes emlősök testhőmérséklete sem teljesen állandó és szabályozása is más mint a méhlepényeseké, bár a szívszerkezet hasonló!á
353. Helcat: figyelembe kellene venni a melegvérűség tárgyalásánál, hogy a levegő összetétele a mezozoikumban más volt mint ma! Pl. sokkal több oxigént tartalmazott!,
365. Aots: persze, főleg ha már 130-140 millió évvel ezelőtt is diverszifikáltak voltak! A 62 millió éves pingvin már a mainak teljesen megfelelő, de elődje már 135 millió évvel élt , itt a szomszédban, az erdélyi Királyerdő akkori területén!
367. BOBO: ő igen, de egy másik rokona a Baptornis már 120 millió éve s olyan volt mint a 80 millió éves! Elcsökevényesedett szárnyakkal (csak csökevényes felkarral rendelkezve).
368. Aots: no ez az igazi probléma, ez a Sibley&Alquist féle rendszertan DNS szekvencia hibridizáción alapulva! Nagyon szép, csak éppen bizonyíthatatlan, ugyanis a mai fajok elődeinek/őseinek a DNS-e megismerhetetlen! Így aztán olyan , mintha apasági pert indítana valaki úgy, hogy a feltételezett apák DNS-e nem elemezhető!
380.Aots: Troodon. Az előrenéző szemek éjjeli életmódot igazolnak, ha nem is a viselőnél, de az elődnél mindenképpen! Ld. a baglyokat, macskákat is, pl..
393. W.B. T.rex. mint írtam az előbb, ez éjjeli tevékenységre vall, s nem arra, hogy mit eszik az állat!
407. Aots: modern taxonómia. A monofiletikus szemlélet a kladisztika terméke. A kladogram mindig csak két ágat tud elfogadni folytatásként. A természetben viszont ez nem így van.
A kladisztika egy jó elemző módszer, de nem szabad rendszert csinálni belőle. Sajna, sokan ebbe a hibába esnek manapság. Divat.
602. Gerzson. Ahhoz képest, hogy már a múlt század elejéről hányat irt le Nopcsa Hátszegről, azóta meg újak is vannak ugyanonnan, Cornet-ről (Királyerdő), Gyulafehérvár, Zsibó környékéről és Iharkútról! Újabb példája a nyugati ignoranciának. Amit nem ők találnak meg, az nem is létezik.
1787. Splendid. A paleontológus nem tippelget, hanem a méretarányok alapján számítja ki a hiányzó testrészek s az egész test kb. méretét! S ez a módszer az utólagos felfedezések révén is bizonyítottan helyes.
2079. Jrex. Megint egy helytelen általánosítás. Mind a szigeti óriásnövésre, mind a törpenövésre vannak példák bőven (őslénytanban és jelenlegi állatvilágban is). Mindig az adott környezeti feltételek döntik el az irányt.
2460. Garex. Persze, hogy a kétéltűekből, csak éppen előbb hűlőkké váltak……
2481. W.B. A Hesperornis (illetve rokonai) nemhogy nem pingvinek, hanem pont az ellenkezői: ők evezőlábuak (szárnyuk elcsökevényesedett), míg a pingvinek evezőszárnyúak!
2489. Garex: Gigantoraptor: a csontváza árulkodó: tipikus gyíkmedencéjű faj.
2682,2684… Cuchulainn: hát Keszikének nagymértékben igaza van veletek szemben….ami meg az észszerüséget illeti, nos az igen szubjektiv vélemény, az őslénytan és az állattan sokkal konkrétabb dolgokon/tényeken alapszik.
2713. W.B. attól tudós valaki, hogy már letett valamit az asztalra! Azt az utókor helybenhagyja/cáfolja de ettől még mindig hozzájárult a tudomány előre meneteléhez. Ha valaki csak a száját járatja, vagy a már ismert/meglévő adatokkal játszadozik, azzal nem.
2773, 2774 Keszike, Cuchulainn:. no lám vannak értelmes gondolatok is a témában, kb. ez az a szemléletmód ami közel jár az igazsághoz.
2819. Splendid. nekem viszont az a benyomásom, hogy akik a theropodákból vezetik le a madarakat nem igen értik az evolúciót!
-
W B #3517 tanulva az eddigi vitákból itt, ibkább kerüljük. aminek "bunyo szaga" van, az hadjuk a fenébe. ennek az van. -
#3516
Pár napot?! Legalább egy keveset dobj be most! Megöl a kíváncsiság :D
-
primavis #3515 persze, a földre fektetik a fejüket és hallgatják a talaj által jobban közvetitett hangrezgéseket (ahogy régen a falusi gyerekek tették ezt a sinre hajtva a fejüket, hogy meghallják a még láthatatlan, de közelgő vonat kerekeinek a zaját).
no, még várok a véleménynyilvánitással pár napot......
miért félsz ennyire a vitáktól? csak az viszi előre a tudományt, az érvek/vélemények ütköztetése! A "bólogató jánosok" mindent jóváhagynak!
