5675
Dinoszaurusz és egyéb őslények.
-
#147 Szerintem is inkább bolnyolultabb, mivel ugye a hídnak nem kell mozognia :) -
#146 -
#145 rendben, ezt megtárgyaltuk :D -
#144 Hát inne a székből :DD -
#143 attól függ honnan nézzük:) -
#142 Kezdetleges?? Szerintem sokkal bonyolultabb :)) -
#141 na ez sem semmi:) mekkora egy állat volt ez is. és milyen érdekes szintén, hogy a természet már évmilliókkal ezelőtt megalkotta a mai függőhidak kezdetleges modelljét :) -
#140 A Diplodocus koponyája a pöcökszerű fogakkal:
-
#139 Diplodocust fenyegetnek Allosaurusok:
-
#138 Az Diplodocus sokáig a klasszikusan legnagyobb dinoszaurusz címet viselte, trónja azonban manapság meginogni látszik egy bizonyos Seismosaurus miatt. A legtöbb könyvben hossza 27 méternek van feltűntetve, pedig az az eddig talált legnagyobb példányé volt. De hát, hja, egy rekordernek mindig a legjobbat kell nyújtania. A diplodocus a késői sauropodák jellegzetes formája, hosszú nyakával és farkával (amit nem a földön húzott), és oszlopszerű lábaival amelyek közül menet közben 3 minium a földön volt. Emiatt az állat igen lassan haladt. Ennek ellenére nem volt ellenfele, hiszen korának legnagyobb ragadozója az Allosaurus volt, akinek testmérete természetesen töredéke volt az óriásénak.
Az állat feje hosszúkás volt, állkapcsai és fogai meglehetősen egyszerű felépítésűek voltak. A táplálék teljes felőrléséhez nem is voltak elegendőek, ezért a diplodocus gyomorköveket (ún. gastrolitokat) nyelt, hogy gyomrában tovább darabolódjanak a táplálékok.
Az állat testtartása sokáig hibásan volt modellezve a földön húzott farokkal. A modern paleontológusok hídmérnököket (!) hívtak segítségül a "szerkezet" megfejtésére. A végeredmény több mint érdekes. Megdöbbentő mennyire hasonlít egy modern függőhídhoz. A diplodocusnak is voltak "feszítő kábelei". Ez a gerince felett húzódott. A csigolyák felül egy mélyedéssel rendelkeztek ahol az ín futott. A képen ez pirosan van jelölve egy diplodocus csigolya keresztirányú metszetén:
Az ín, amely a fejtől egészen a farok végéig futott, megfeszülve tartotta fenn az egyensúlyt a farok és a nyak között. Így a diplodocus különösebb erőlködés nélkül tarthatta egész nap vízszintben a nyakát:
-
#137 Diplodocus Carnegii:
-
#136 Diplodocus Carnegii:
-
#135 várjuk:) -
#134 Holnap a diplodocus kerül sorra! :) -
#133 Azért arra is gondolj, hogy akik ezt "kitalálták" azok biztos jobban értenek az anatómiához mint mi és biztos figyelembe vették ezt, bár már írtam, hogy magyarázatot nem találtak rá. Asszem ez csak akkor fog kiderülni, ha újraklónozzák őket mint a Jurrasic Parkban :)))) -
#132 igen, ez elég ésszerüen hangzik. mert ha összefutottak volna akkor ekkora erőhatást nem hiszem, hogy kibirtak volna agyi sérülés nélkül. -
#131 Sajna nem végeztem paleontológus szakon, úgyhogy az én véleményem csak egy dolog, de szerintem nem lehetett hangképző, mert tömör, nem üreges. Biztos, hogy valami erőelnyelő hatása volt, de én is kételkedem a "klasszikus" elméletben. Én arra tippelek, hogy "vívtak" ugyan vele, de nem úgy, hogy összefutottak, hanem, mint a szarvasok. Szembe álltak és elkezdték taszigálni egysmást. De mondom, ez csak az én véleményem... -
#130 én szivesen olvasom amit beirsz. ugyhogy nem hagyjuk eltünni a topicot:)
egyébként tényleg érdekes ez a koponya felépítés. mi van ha éppen valami hangképző szerepe volt és nem lökhárító?:) -
#129 A koponya:
-
#128 A Pachycephalosaurus (a továbbiakban Pachy) egy átlagos méretű hétköznapi testfelépítésű növényevő dinoszaurusz volt. A különlegessége nem is ebből fakad. A feje búbján a koponya csontja akár 10 cm vastagra is kifejlődött. A kutatókat nagyon meglepte ez a különleges "képződmény" és eleinte nem is tudtak mit kedzeni vele. A legkézenfekvőbb magyarázat az volt, hogy a Pachyk vívtak egymással. Fejüket leszegve rohantak egymásnak és koponyájuk félelmetes erővel csattant össze a találkozáskor. Ez a magyarázat a mai napig fennáll, mégis a cáfoló jelek egyre csak gyűlnek. Azt még senki sem tudta kitalálni, hogy az álltok agya hogy viselhette el ezeket a hatalmas erő-behatásokat agyrázkódás nélkül. A másik árulkodó jel, hogy a púp alatt vízszintes vonalban húzódik egy csont és szaru-kinövésekből álló sáv. Ez is inkáb valamiféle olyan képződményről árulkodik, amely a fosszilizáció alatt "eltűnik". Ez a rejtély még megoldásra vár.
A Pachy nem csak egy faj volt, hanem rendje, a Pachycephaloidák, legnagyobb képviselője. A rend összes fajánál megtalálható a "púp" és szaru-sáv. -
#127 Szintén a legkülönlegesebb dinoszaurusz címre pályázhatna a Pachycephalosaurus:
-
#126 Akkor folytatom, hátha vannak még csodák -
#125 Én kb. 1 héten át nyomtam be a dinókat és mindenki cseszett rá...
No de mindegy. Ez a cikk nevetséges! Tele van hibákkal -
#124 majdnem elsüllyedt a topic. még jó, hogy jött ez a hir:) -
#123 Kissé gyanús ez nekem. A krokodilok már a dinoszauruszok előtt léteztek, mint "kezdetlegesebb" hüllők. Ez valami kacsa lesz -
#122 Nem csupán az ásatások szolgálnak új felfedezésekkel, hanem a múzeumok raktárai is, ezt bizonyítja a New York-i Természettörténeti Múzeum alagsorában talált két méter magas kétlábú, csőrös archoszaurusz. A 210 millió éves őskövületet még az 1940-es évek második felében ásta ki egy múzeumi csapat az új-mexikói Ghost Ranch Bányában, ami számos, a triász korban élt Coelophysis, kis húsevő dinoszaurusz nyughelyéül szolgál. Mivel a paleontológusok úgy vélték, hogy a Coelophysis volt az egyetlen gerinces fosszília a bányában, így a krokodilős közel 60 évig elfeledve pihent egy kőtábla társaságában a raktár mélyén.
A kövületeket tartalmazó zsákot a múzeum kurátora, Mark Norell és egy kutató, Sterling Nesbitt nyitotta fel 2005-ben, újabb Coelophysis maradványok reményében. Meglepetésükre egy struccszerű dínóra, az ornithomimidre hasonlító kövületet találtak. Ez a faj - amit sokan a Jurassic Park című filmből ismerhettek meg - azonban 80 millió évvel később élt, azaz nagyon úgy tűnik, hogy sikerült kétszer is kifejlődnie.
A The Royal Society szaklapban megjelent cikk szerint a lénynek nagy szemei, csőre és hosszú farka volt. Fogai nem voltak, farkát kinyújtva két lábon járt. Valamikor a triász végén, az első dinoszauruszokkal egy időben élte napjait. Azt nem lehet pontosan megállapítani, mivel táplálkozhatott, hiszen csőrével alapvetően bármit elfogyaszthatott. Bár koponyája szinte teljesen azonos a strucc-dinoszauruszokéval, bokája és szemüregei megegyeznek a krokodilfélék jellemvonásaival, melyekhez a mai krokodilok és aligátorok is tartoznak. Az új állat az Effigia okeeffeae nevet kapta a latin "szellem" szóból, ami arra a tényre utal, hogy ilyen sokáig láthatatlan tudott maradni a tudomány számára, valamint egy, az ásatás közelében élő művész, Georgia O'Keeffe tiszteletére. Norell szerint nem ritka dolog, hogy értékes felfedezéseket rejtenek a múzeumi raktárak. Sokszor a kutatók nem ismerik fel mit is találtak valójában, illetve mire a tárolókból az anyag eljut az elemzésig, addig akár évek is eltelhetnek.
-
#121 "-.-" <-ez mit jelent? -
#120 -.- -
#119 Mondjak még ilyet? -
#118 Hehe, jó tudni :D -
#117 A média és Hollywood találmánya :(
Úgy mint ahogy a Jurassic Park 3-ban a Spinosaurus nagyobb mint a T.Rex, csak az a bibi, hogy a Spinosaurus kb 2/3-a volt a T.Rexnek -
#116 Én hallottam vmi "szuperszauruszról", lehet rosszul írom a nevét, de az a dög állítólag lazán gyilkolta a T-Rexeket. O_o -
#115 A Megaraptor egyenlőre még csak egy bizonytalan találgatás eredménye -
#114 Iguanodon bernissartensis:
-
#113 Iguanodon bernissartensis:
http://www.researchcasting.ca/images/iguanodon%20skeleton.psd.jpg[/IMG]
Iguanodon atherfieldensis:
[IMG] -
#112 Az Iguanodon (Leguángyík-szerű) az legismertebb dinoszauruszok egyike.
Az "első dinoszaurusz" jelzőt azért érdemelte ki, mert Gideon Mantel és felesége eme dinoszaurusz leltét "fedezte fel" előszőr az 1840-es években. Persze, biztos, hogy régebben is előfordult már, hogy dinó leletekre bukkantak, mégis ez a felfedezés indította el a dinoszauruszok tudományos tanulmányozását. A Mantel házaspár elvitte a leleteket egy angol egyetemi tanárhoz, Richard Owenhez. A tudós hosszas munka után rakta össze a hiányos "puzzle"-ből az állat csontvázát és erre jutott:
Látható, hogy az állatnak "tülköt" adtak, ám ez valójában a "hüvelykujja" volt. A képen látható rekonstrukció az akkori média felkapása volt, hiszen ilyen kis Iguanodon szobrocskákat árultak. Természetesen ma már tudjuk, hogy az állat nem így nézett ki. Ám az alkat sokáig így "maradt". Ez örökítette meg Waterhouse Hawkins, korabeli szobrász, kinek két szobra ma is ott áll a londoni kristály palota kertjében:
Egyik készülő szobrában tartották meg az ún. dinoszaurusz-estet, ahol a legelismertebb szaktekintáélyeket verbuválta össze Owen és ahol megszületett Owen javaslatára a DINOSZAURUSZ (rettentő gyík) elnevezés.
1873-ban a Belgiumban, Bernissart bányájában 23 szinte teljesen ép csontvázat ástak ki, melyek preparálása egészen a 20. század második feléig elnyúlt. A leletek végképp eltörölték az egykori "tülkös gyík" formát, amely már addig is vitatott volt. A csontvázakat a korabeli nézetnek megfelelően felegyenesített két lábon járó testtartásban állították fel és a világ sok részén megtalálhatóak, mint pl.: Londonban, Brüsszelben, New Yorkban...
Ma már tudjuk, hogy az Iguanodonnnak volt egy másik fajtája, a kissé kisebb és gyengébb felépítésű Iguanodon atherfieldensis. Ezek a leletek is óriási jelentőséggel bírtak, hisz ezek segítették elő a felismerést, hogy a dinoszauruszok nem felegyenesedve jártak, ahogy azt addig hitték, hanem a testük vízszintben egyensúlyra törekedett a hátsó lábukon járva. Az Iguanodon ráadásul mellső kép lábát is használta járásra és futásra is.
Az Iguanodon az alsó kréta legáltalánosabb növényevő dinoszaurusza volt. Rendkívül elterjedt volt az föld minden részén. Az első Hadrosauriaként tartják számon. -
#111 Története hétfőn -
#110 Az Iguanodon, az "első dinoszaurusz":
-
#109 Kész vagyok teljesen -
#108 Nem hittem volna, hogy a Dinó téma ennyire népszerűtlen lesz itt