5675
Dinoszaurusz és egyéb őslények.
-
#307
Igazad van. Én b@sztam el. Sorry -
Dexantreal #306 háhh, dinoszauruszukról topik! 
...érdekelnek ők, szal sasolok majd ide is
...mellesleg láttam egy hsz-t amibe az illető a Jurassic Park: Operation Genesis-t ajánlotta, mint géjm..lelehet kapni még valahonnan?
-
#305
Bocs, hogy belekötök, de a thecodontiáknak közük nem volt az emlősszerű hüllőkhöz. Ebbe a csoportba régebben primitív archosauriákat soroltak, amikből többek között a krokodilok, a dinoszauruszok és a pterosauriák fejlődtek ki. Ha jól tudom, ma már a csoportot így, hogy Thecodontia nem is használják.
A kihaláselméletek folytatását várom. Kötekedni akarok. ;)
-
#304
A BBC-nek volt még pár ilyen "Walking With..." sorozata. Volt egy a tengeri hüllőkről, az emlősökről, a dinoszauruszok előtti hüllőkről... Ezeket látta valaki?
-
#303
Jó ez a "Hogyan készült" oldal :) -
#302
A dinoszauruszok tehát specifikálódtak. A pillanatnyi evolúciós környezetben jól megvoltak, ám a nagyobb változások egyre nehezebbé tették számukra az alkalmazkodást. De nem ez lett a vesztük, hiszen ezt 150 millió éven keresztül mindig megoldották. Egy másik állatcsoport egyre nagyobb veszélyt jelentett uralmukra: ők voltak az ősi emlősök, minden mai emlősök őse, többek között az embereké is.
4. Visszaelőzés
A Föld története során nem egyedül a 65 millió évvel ezelőtti volt az egyetlen "nagy pusztulás". Kb. 220 millió évvel ezelőtt is volt , és azelőtt is és azelőtt is. Nincs tehát kizárva egy következő sem. De térjünk vissza a 220 millió évvel ezelőttire! Akkoriban a hüllők egy korábbi csoportja uralta a földet. Közöttük voltak olyanok amelyek merőben más irányba kezdtek változni, mint azok akikből a mai hüllőcsoportok származtathatók. Ők voltak az emlősök és a dinoszauruszok (így a madarak) ősei is. Thecodoniták a nevük és ők is több irányra oszthatók fel fejlődési szempontból, ezekből csak kettő maradt fenn, az egyikből fejlődtek ki a dinoszauruszok, a másikból emlősszerű hüllők, akik még nem voltak emlősök, de már hüllők sem. A két csoport közt álltak, valószínüleg szőrük is volt már és testtartásuk hasonlított a mai szalamandráékhoz. És hogy miért fontos ez a dinoszauruszok kihalása szempontjából? Ez a két csoport már létezett (kis hányadban ugyan) a 220 millió évvel ezelőtti nagy kipusztuláskor és ugye túlélték. A megüresedett élettér birtoklásáért eme két csoport kezdett versengeni. Mivel a dinoszauruszok akkor sokkal fejlettebbek voltak testfelépítésük és adottságaik miatt ők lettek a győztesek. Példa nélküli azonban, hogy a vesztes csoport nem halt ki!!! A vereség ellenére az emlősszerű hüllőkből emlősök fejlődtek és "várták az alkalmas pillanatot". 150 millió évvel később az előző fejezetekben tárgyalt okok miatt a dinoszauruszok fejlődése lelassult. És ekkor történt meg az előzés. Az emlősök visszaelőztek a "fejlettségi listán" alkalmazkodó képességük, időközben kifinomult szaporodásuk, totális melegvérűségük és szívósságuk végett. Azt a csatát, amit korábban elvesztettek, most megnyerték, ám ez nem volt elegendő a "hatalomátvételre". [Folyt. köv.] -
#301
Azt eddig is tudtuk, hogy több dinócsoportnál külön-külön alakultak ki tollak. Ott van pl. a Troodon, aki a raptorok rendjébe tartozik, vagy a Avimimus, akinek karjai kicsik voltak, mégis tollak nőttek rajta.
És ha két lelet között 2 millió év eltérés van, az az evolúcióban majdnemhogy nulla. Mindenesetre érdekes -
#300
Megvan CD-n mind a hat rész -
#299
a Walking With Dinosaurs nagyon jó volt! a másikat is láttam amit mondasz, de a cimét sajna nem tudom :( -
#298
Helyesbítek:
CG mammutokkal, kardfogú tigrisekkel...
Kicsit másik kor...
-
#297
" A közelmúltban volt látható a "Séta a dinoszauruszokkal" (Walking With Dinosaurs) címû rendhagyó ismeretterjesztõ film a TV2 csatornán. Az alkotás természetfilmnek is tekinthetõ, csak a szereplõi 65 millió évvel ezelõtt kihaltak. A film készítõi nagy kihívás elé néztek. A gyönyörû helyszíneken leforgatott háttereket a számítógép által gondos munkával létrehozott modellekkel kellett kombinálni."
Hogyan készült
Volt egy sorozat TVben, ahol ősembernek maszkírozott színészek szerepeltek CG dínókkal...látta valaki? Mi a címe?
-
#296
A Juravenator 150 millió éves, 2 millió évvel régebbi, mint a Compsognathus. A Sinosauropteryxen egyelőre még vitatkoznak, de vagy 135, vagy 120 millió évesek a rétegek ahonnan előásták. Szóval mindenképpen fiatalabb, mint a Juravenator.
A gubanc ott van, hogy ezek szerint a compsognathidáknál jóval később fejlődtek ki a tollak, mint pl az Archaeopteryxnél. Ez arra utal, hogy a tollak egymástól függetlenül több dinoszauruszcsaládnál is kialakultak.
Vagy a Juravenator egyszerűen egy tollatlan faj volt :P
-
#295
Mikori is ez a Juravenator? Mert ha régebbi, mint a Compso, akkor nincs gubanc. Ha nem akkor sincs baj, hisz a tollak hiánya nem jelenti azt feltétlenül, hogy nem volt neki... -
#294
Köszi! Örülök, hogy akadnak még itt dinoszauruszrajongók :D
Asszem én is elkezdek napi információadagokat bedobni, hátha kisül belőle valami jó =)
Pár napja (vagy lehet hogy hete, nem tudom pontosan) találtak Németországban egy Juravenator starki nevű pici ragadozót, ami a Compsognathussal áll közeli rokonságban. A leleten a csontokon kívül bőrlenyomatok is fennmaradtak, ami így önmagában még nem lenne különleges, viszont a lenyomatokon nyoma sincs tollaknak...
Még a '90-es évek közepén találták meg Kínában a Compsognathus másik közeli rokonát, a Sinosauropteryxet, amit viszont piheszerű tollak borítottak. Szóval a tudósok most ráncolják a homlokukat, hogy a tollak végül is mikor fejlődhettek ki a kis ragadozó dinoszauruszoknál...
Ő a Juravenator:
![]()
Ő pedig a Sinosauropteryx:
![]()
Ja, és a topik tényleg jobb helyen lenne a tudományosban...
-
#293
üdv a klubban :) -
#292
Asszem megkérek egy modit, hogy tegye át a tudományos részlegbe a topicot -
#291
Na végre, mégegy ember! :)) 
-
#290
Jé, egy dinoszaurusz topik... hogy ezt miért csak most vettem észre? :)
Nemrég találtam két érdekes cikket:
Találtak egy szép állapotban lévő Spinosaurus koponyát, ami alapján most már tényleg a Spinosaurus a valaha élt legnagyobb szárazföldi ragadozó (ez eddig is sejthető volt, de az egyetlen használható csontváz elpusztult a 2. világháborúban és így nem volt hivatalos bizonyíték)
A másik friss lelet egy bébi Triceratops koponyája. Ez csak aranyos ^_^
-
#289
köszi! :) -
#288
Az éghajlatváltozások a földteke közepén fekvő vidékein is gyökeres változásokat vont magával. Amellet, hogy a vulkáni tevékenységek sokkalta intenzívebbek voltak, mint ma, a növényfauna, az egyik legnagyobb "reformon" esett át. Megjelentek a zárvatermők. Addig a harasztok és a nyitvatermők voltak a legfejlettebb és legelterjedtebb növények, következésképp a növényevő dinoszauruszok legfőbb tápláléka. A krétában ezek szépen lassan el kezdtek tűnni a meleg éghajlatú vidékekről és ennek következményeként teljesen eltűntek a nagyméretű sauropodák. A növényevők új serege merőben más volt, mint a régi, így a rájuk vadászó ragadozók is átalakultak, bár nem annyira mint prédáik. Ezek az összetett klímaváltozások rendkívüli rugalmasságot kívántak az állatoktól és ebben a versenyben mindinkább kitűnt az - ugyan akkor még jelentéktelen méretű és számú - emlősök előnye. Ugyan a dinoszauruszok fajgazdagsága sosem látott fokon virágzott ekkor, de hüllő mivoltukból eredt, hogy az alkalmazkodást nagyfokú specifikálódással tudták ellensúlyozni. Ebbe az evolúciós csapdába esett például napjainkban a gepárd. Az emlősök emellett kis fajszámuk és melegvérűségük miatt nem szenvedtek ilyen hátrányokat.
3. Specifikálódás
Tehát a dinoszauruszok legtöbb faja igen ingatag egyensúlyban élt környezetével. És ami méginkább hátrányt jelentett az emlősökkel szemben, a szaporodásuk. Megjelentek a tojástolvajlásra szakosodott madarak és emlősök amelyek komoly ritkítást végeztek a dinoszauruszok fészkeiben. A madárfészkek általában a magasban voltak, így viszonylagos védettséget élveztek.
A specifikálódás egyik legdrasztikusabb példája a T. Rex apró "kezei". Az állat teljesen alkalmatlanná vált kisebb (2-4 méteres) állatok elejtésére, hiszen állkapcsai is oly hatalmasak voltak, hogy üldözés közben szinte lehetetlen volt vele ilyen kis testet megragadni. A T.Rex (ha tette) kizárólag vele nagyjából azonos méretű állatra vadászott. Tőlük függöt az ő élete is. Később kiderül, hogy a növényevők lesznek kulcs a megoldáshoz. [Folyt. köv.] -
#287
eddig nagyon érdekes! :) várjuk öö várom a folytatást :) -
#286
A dinoszauruszok szolgálnak jópár konkrét példával alkalmazkodóképességük rugalmasságára. A Leaellynasaurák például a hűvös sarki erdőkben is képesek voltak megélni, nem tehttek más, a talpuk alatt a mostani ausztrália és antarktisz igen hamar elszakadt a főkontinenstől és egyre csak dél felé sodródott. Ő későbbi történeteik folytatódnak a következő fejezetben. A kontinensvándorlás tehát sok sok változást vont magával. Lássuk mi is történt!
2. Éghajlatváltozások
A kontinensvándorlások első és legmélyrehatóbb következménye az éghajlati viszonyok gyökeres megváltozása. A kontinensek folyamatos mozgolódása némely területen az addig majdnemhogy ismeretlen évszakokat idézte elő, máshol pont fordítva történt. Eltűntek az évszakok. Ekkortájt alakultak ki a vándorló életmódot folytató dinoszauruszok. Ám ez nem minden esetben volt megoldás a problémára. Köztudott például, hogy az Ausztráliai és Antarktiszi Muttaburrasaurus (Iguanodon-féle növényevő) elvándorolt a téli hónapokban a délebbi vidékekről, ám kihalásukat biztosan az okozta, hogy az egyre délebbre sodródó kontinensek északi vidékei nyáron is egyre hidegebbek lettek. A leaellynasaurák nem vándoroltak. Ők az erdő mélyén vészelték át valahogy a telet, de egy idő után az antarktisz déli féltekére való "beállása" után ez lehetetlen vált. [Foly. köv.] -
#285
Tehát:
AZ ELŐZMÉNYEK:
1. Kontinens-vándorlás
Amikor 230 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok "hatalomra kerültek", még csak egyetlen nagy kontinens, a Pangea létezett. 100 millió évvel ezelőtt a Pangea elkezdett feldarabolódni a tektonikus erők hatására. A kontinens egyes vidékei a föld merőben más részére kerültek ami rengeteg változást idézett el mind az éghajlatban, a faunában és a növényzetben. A dinoszauruszok alkalmazkodóképessége igénybe lett véve elég erősen. A komoly változások a dinoszaurusz-fauna specifikálódását vonták magukkal. A legjobb példa a Góbi sivatag, ahol teljesen külön populáció alakult ki a krétára. [Folyt. köv.]
![]()
A PANGEA őskontinens -
#284
igen! hajrá :) -
#283
Az az ötletem támadt, hogy szép lassan, napról-napra elkezdeném kifejteni a kipusztulás hosszú történetét és minden nap lehetne felvetni kérdéseket vele kapcsolatban! Jól hangzik?? -
#282
értem:) no hát dobjunk fel valami témát. te nagyon járatos vagy ebben a témában. dobj fel valamit amit meg lehet vitatni vagy beszélni:) -
#281
Nincs mit, csak az a baj, hogy lassan elfogynak a dinók. Kéne valami érdemi témát is indítani mert lassan már nem győzöm -
#280
köszi! :) -
#279
Szóval:
A Triceratops a tülkös dinoszauruszok legutolsó és legnagyobb képviselője. Nevének jelentése: háromszarvú arc. Hatalmas szarvaiból tényleg három meredt előre. Ezek minden bizonnyal hasznosak voltak a rivális hímekkel vívott párzási harcokban és a ragadozók elleni védekezésben is. Mindezt alátámasztja jópár "hiányos" lelet is, ahol a szarv törött, nem ritkán tőből. Egy ilyen eset az állat halálához is vezethetett, hiszen komoly vérveszteséggel járt. A Triceratops nem vol gyors állat, inkább méretében és csapatosságában bízott baj esetén. Egy könnyen elképzelhető elmélet szerint, ha ragadozó fenyegette a csapatot, a felnőttek körbevették a kicsiket fejjel (és szarvval) kifele állva. A Triceratopsot ugyanis szinte lehetetlen volt megsebezni elölről. Szemeit és arcát tülkei, nyakát csontgallérja védte, úgyhogy minden bizonnyal csak a raptorok egyes fajai tudtak elbánni vele, bár egy Triceratops méretű állatokból álló csorda közelébe nem nagyon merészkedett raptor.
Az állat természetesen jámbor növényevő volt és gondos szülő, az mai populációban egyértelmű, hogy az orrszarvúak töltik be helyüket... -
#278
Holnap jön a gyerekek kedvence:
![]()
-
el bruja #277 ..... 
-
#276
köszi a mai adagot is, szupi:) -
#275
A világhírű solnhofeni első lelet a toll-lenyomatokkal:
![]()
-
#274
Az Archaeopteryx volt a valaha is legnagyobb szezációt keltett lelet a dinoszauruszok történetében. A híres Solnhofen bányában talált volt az első és ha a mészkő nem őrzi meg a toll-lenyomatokat, lehet, hogy arrébdobják, hogy: már megint egy Compsognatus lelet!
Az Archaeopteryxet gyakran hívják ősszárnynak. Azt hiszem nem kell ecsetelni, hogy miért. Ő a hiányzó láncszem a madarak és a hüllők között és ez a lelet bizonyította be végérvényesen amit a tudósok már régóta sejtettek, hogy a madarak valamely apró termetű ragadozó-dinoszaurusz családból fejlődtek ki. Nem mellesleg ezután ébredtek rá, hogy nem kizárt, hogy a toll nem a madarak "találmánya" hanem a dinoszauruszoké!
De kövessük csak az Archaeopteryx fejlődését. Első lépésként ugye a mellső végtagokon fejlődhettek a pikkelyek valamiféle hosszabb nyúlványokká, amelyek lehetővé tették, hogy a gyík magasabbra ugorjon mondjuk egy repülő rovar üldözésekor. Ez a képződmény alakult aztán szép lassan tollá. A testet is kezdte elborítani aminek legfőbb célja, hogy redkívül jól hőszigetelt és ami alátámsztja, hogy a dinoszauruszok ezen csoportja igenis melegvérű volt már. Ezzel párhuzamosan elkezdett erősödni a mellizomzat, valamint a mellső végtagok spelializálódása. Itt értünk el az Archaeopteryxhez. A teljes madárrá válás még messze van, de már egy igencsak különleges hüllőről beszélhetünk, ha egyántalán még hüllőnek tekintjük. A fej tökéletesen hüllőszerű. A hosszú farok sem vall madárra, hanem szintén hüllőre. Ellenben a tollak és a mellső végtagok totálisan madárszerűek. A mellizom még nem olyan erős mint a mai madaraknál, de fejletteb mint egy átlagos Compsognatus-formánál. Valószínű tehát, hogy az Archaeopteryx rossz repülő volt, órákat nem tudott a levegőben tölteni, maximum perceket. Ezzel viszont méltó vadásza lett a repülő rovaroknak. Az alacsonyabb területeken és vízpartokon nem volt versenytársa. Magasabban ekkor még a pteroszauruszok uralták a levegőt. Elkezdődött tehát egy új állatcsoport kialakulása. Ennek ellenére valószínű, hogy az Archaeopteryx egy zsákutca az evolúcióban, mert az első valódi madarak merőben más formákat mutattak. Ezt támasztja alá a csőr hiánya, ami sok dinoszaurusznál már korábban kialakult és az első madaraknál is jelent van, fogakkal ugyan. Az Archaeopteryx így is egy összekötő kapocs. Az előtte lévő "lépcsőt" még nem találták meg, de ennek ellenére nevet már adtak neki: proavis. Ő lenne az Archaeopteryx előtti forma ám lelet még nem áll rendelkezésre, kizárólag az evolúciós tudomány gondolataiban él. Aki kíváncsi rá, keressen rá a Google képek alatt, jó pár elmélet került rajasztalra! -
#273
Az Archaeopteryx az ősszárny:
![]()
-
#272
Családon belüli erőszak miatt? :DDDD -
#271
Perejjük be! -
#270
Apai pofonok :)))) -
#269
Pfff... Ezzel azért zúzhatott a kis drága. -
#268
Bezony
