5675
Dinoszaurusz és egyéb őslények.
-
#387
:))) -
#386
nagyon szép rajzok! 
a #380-ba betett rajz nekem annyit üzen...véged van! :D -
#385
Jorge Antonio Gonzalez rajzolta, itt fenn van még pár munkája. Nem gyengék :)
![]()
-
#384
Köszönöm az információkat :) Egyébként az agya miatt kedveltem meg főleg. :)))) -
Nyiri #383 Az osszes dino portren mindig az jut eszembe, hogy akkor valszeg nem volt "beszeljuk meg a problema" helyzet. Ha gyengebb vagy akkor kaja leszel. Ennyi. -
#382
Mennyire gyönyörű ez a kép! Teljesen olyan, mintha élne :) -
#381
Jaja. Okos kis moslék lehetett :) -
#380
Mellesleg szép nagy szemei voltak, amik a dinoszauruszok többségével ellentétben előre néztek és valószínűleg egész jó térlátást kölcsönöztek a Troodonnak.
Az agytérfogata is a legnagyobbak egyike volt a dinoszauruszok között.
![]()
![]()
Hmm... Az ember után folytatását én sem ismerem, de nem hinném, hogy ez a Speculative Dinosaur projekt az lenne.
-
#379
A Tröodonnak (mert így írják a nevét helyesen) nagyon sokáig csak a fogait ismerték és csak feltételezni merték testfelépítését. Arra azonban nem számítottak, hogy amikor megtalálják a test maradványait a 60-as években, egy mini-raptorral találják szembe magukat. Sokak szerint a Tröodon tollazatot viselt, mert jópár lelet erre enged következtetni, bár ezt többen a zsákmánynak tulajdonítják.
A Tröodon mindenesetre egy rettegett ragadozó volt a kisebb állatok körében, hisz alig volt fél méter magas. Magányosan, vagy 2-3 fős csoportokban vadászott
![]()
-
#378
![]()
Troodon az egyik kedvencem -
#377
Az "Az ember után - a jövő zoológiája" könyv eszméletlen jó! Ezt a dinósat viszont még én sem láttam :(( -
#376
Pár évvel ezelőtt megjelent egy könyv "Az ember után - a jövő zoológiája" címmel. Abban arról van szó, hogy a ma élő állatok mivé fejlődhetnek x millió év múlva. Nem sokkal később hallottam, hogy készül a folytatása, pont ez a 'milyenek lennének a dinoszauruszok ma' témával, de azóta sincs nyoma a hazai könyvesboltokban. Nem erről a projektről van szó? (én már tényleg semmit nem látok a linkekből) -
#375
nagyon jó képek:) -
#374
Kissé vicces, csak porszemeiben vélem bennük felfedezni a tudományos észszerűséget. De nagyon jók! Télleg kár, hogy már nem jön le az összes kép :( -
#373
Na mégegyszer...
![]()
De most látom, hogy egy csomó link már nem is működik. Kár érte, jó kis szájt volt :(
-
#372
Nem tudom, ezzel az oldallal találkoztatok-e?
The Speculative Dinosaur Project
Pár paleontológus és művész összeállt, és megpróbálta elképzelni, milyen lenne ma a világ, ha a dinoszauruszok nem haltak volna ki :)
Fantáziájuk van, az biztos :)
![]()
[img]http://www.bowdoin.edu/~dbensen/Spec/puusamoly.jpg[img]
![]()
![]()
![]()
![]()
-
#371
:PPP :D -
#370
Ez is csak azt bizonyítja, hogy a dinoszauruszok le voltak maradva az alkalmazkodóképesség versenyben, a madarak és az emlősök sokkal dinamikusabban tudtak változni ;) -
#369
Boing... a családfa szétcsúszott. Ennek valahogy így kéne kinézni :)
![]()
-
#368
Hmm, igaz, búvármadarak azelőtt is voltak :)
Mindenesetre a modern madárcsoportok ilyen korai megjelenése azért jó pár embert meglepett. Eddig mindenki azt hitte, hogy a neornithesek csak jóval a dinoszauruszok kihalása után diverzifikálódtak, de most úgy tűnik, hogy ez már korábban, mondjuk a kréta vége felé is végbemehetett (vagy pedig az egész nagyon rövid idő alatt történt...)
Most az új leletek fényében csináltak pár molekuláris vizsgálatot, és a pingvinek rokoni kapcsolataira valami ilyesmi jött ki:
---------sólyom
| `--ölyv
`----------csigaforgató
| `--kőforgató
`----------alka
| `-----gólya
| `--pingvin
`-----albatrosz
`--viharmadár
Azt nem tudom, mennyire pontos ez az új meghatározás, de azért érdekes belegondolni, hogy ha 62 millió éve már voltak pingvinfélék, akkor talán a kréta végén már sólymok is létezhettek?
-
#367
Nézd meg a Hesperornis nevű madarat! Még fogai vannak de már repülni sem tud, mitöbb járni sem nagyon, hanem szinte csak úszni. Ha jól emlékszem 80 millió évvel ezelőtt élt -
#366
a mindenit! hát tényleg nem tétlenkedtek ezek szerint 
-
#365
Nem feltétlenül dinoszauruszos hír, de szerintem érdekes. Új-Zélandon találtak egy 62 millió éves pingvint :)
Elég hirtelen diverzifikálódhattak a madarak, ha pár millió évvel a dinoszauruszok kihalása után már voltak ilyen specializált csoportok.
![]()
-
#364
Hja, sajna nekem sincs közel, de novemberig talán még rászánom magam, hogy felnézzek :)
-
#363
Jaja! Ilyenkor csorog az ember nyála :)) -
#362
Talán. Végtére is őszik tart a tárlat. Megbeszélhetnénk egy összeröffenést. Te is felruccanhatnál erre az alkalomra -
#361
megnézitek?:) nekem sajna messze van:( -
#360
Fincsi :)
Főleg a Hungarosaurus
-
#359
Dinoszauruszok a Váci úton
A Dinoszauruszok Csodás Világa című kiállításon több tucat, beépített robotok által élethűen mozgatott dinoszaurusz mellett először láthatja a nagyközönség az első magyarországi dinoszaurusz-leleteket
2006. április 7 - november 26.
Helyszín: Budapest XIII., Váci út 19. (Tudományos Játszóház egykori kiállítóterme)
Telefon: 450-0048
nyitvatartás:
hétfő-péntek: 9.00-17.00
szombat-vasárnap: 10.00-18.00
Százhatvan millió éven át a dinoszauruszok uralták a Földet, mígnem körülbelül 65 millió éve váratlanul kihaltak - ma sem tudjuk pontosan, miért. A Tudományos Játszóház korábbi kiállítótermében, a Váci út 19-ben április 7-től november végéig 28 különféle dinoszaurusz-modell csodálható meg, látványos ismertetéssel.
2000-ben hosszas kutatások eredményeként a Bakonyban felszínre kerültek az első magyarországi dinoszaurusz-leletek, amelyeket most először mutatnak be a nagyközönségnek. (Első magyarországi dinoszaurusz-leletekről olyan értelemben beszélhetünk a Bakonyban, hogy ezek voltak az első igazi csontok, amelyek előkerultek, de már korabban is ismertek voltak lábnyomok a Mecsekből, Komlosaurus néven.)
4x2,5 méteres homokágyban látható a Hungarosaurus tormai csontváza, úgy, ahogy a fosszilizálódott csontok eredeti helyzetükben megőrződtek. A Hungarosaurusok közel 4 méteres páncélos dinoszauruszok voltak, és a mai Bakony-hegységet járták 85 millió évvel ezelőtt.
A kiállítás másik látványossága a repülő hüllők vagy pteroszauruszok egyetlen hazai képviselője, a Hungarosaurus lelőhelyén előkerült Bakonydraco galaczi - a faj egy egyedének fogatlan alsó állkapcsa és négy nyaki csigolyája látható a kiállításon. Az állat szárnyfesztávolsága a maradványok rekonstruálása alapján elérhette a 3-3,5 métert, ami közepes méretnek számít a repülő őshüllők között. Ahogy az összes pteroszauruszra, a Bakonydracóra is jellemző, hogy csontjai rendkívül vékony falúak voltak. Fogatlan állkapcsa arra utal, hogy halakkal, vízparton élő ízeltlábúakkal, puhatestűekkel táplálkozhatott. A Bakonydraco legközelebbi rokonai Üzbegisztánból, Spanyolországból, illetve Marokkóból ismertek. Ők voltak a Azhdarchidák, a "hosszú nyakú" pteroszauruszok.
[origo] -
#358
Peace 
-
#357
Akkor én is bocsánatot kérek! Béke :)
![]()
Mellesleg én örülök annak, hogy végre nem csak én írok ide :) -
#356
Sorry a flémért, de szerintem ha valaki azt mondja, hogy ha nem úgy látod a dolgokat mint én akkor inkább ne foglalkozz a paleontológiával, az fölényeskedés. Mindegy, összeveszni én se akarok, nagyon örülök hogy végre van egy topik ahol dinoszauruszokról lehet vitázni.
Még egyszer mondom, én abba kötöttem bele, hogy szerinted bizonyított tény hogy bizonyos dinoszauruszok hidegvérűek voltak, szerintem legfeljebb vitatott elmélet.
-
#355
Nem tudom miért mondod fölényeskedőnek. Annyi a baj, hogy te elolvasol valamit a neten megtetszik és egy cikk alapján te eldöntöd, hogy az igaz-e. Belinkelek én neked ide annyi cikket mint a franc amit itt ott megírtak és semmi köze a valósághoz. Az meg, hogy a dinók nagyjából fele hidegvérű lehet, hogy nem videokamerával bizonyított tény, de kb. annyira elfogadott tény, mint az, hogy a dinók hüllők voltak.
A Brachiosaurus meg azért emésztett nagyon lassan, mert neki volt a leghosszabb bélrendszere és az ő gyomrában szokták találni messze a legtöbb gastrolitot.
Ja! És úgy gondolom, nem úgy dobálózom a kijelentésekkel, hanem mindig megmondom a hátteret is.
Nem akarok én itt összeveszni veled hiszen a fórum lételeme a vita, de ha valaki nem ért veled egyet, te rögtön fölényeskedőnek és okoskodónak nevezed. Próbálj kicsit máshogy hozzáállni egy vitához. -
#354
Hát igen. Ez az! Ha AotS barátunk kicsit visszanézett volna a topicban, akkor látta volna, hogy ez már leírtam itt. De jobban elmagyaráztad. Köszi :) -
#353
"A hüllők általában jóval takarékosabban emésztenek mit az emlősök. A megevett táplálékból sokkal több alakul át hasznos energiává, és így jóval kevesebbet kell enniük. Szóval ha a dinoszauruszoknak inkább hüllőkhöz hasonló emésztőrendszerük volt, akkor lehettek egyszerre nagyok és melegvérűek."
Már bocs, de ez így nem igaz. A hüllőknél nem az emésztés jobb, mint az emlősöknél, hanem a táplálékból kinyert energia felhasználása "takarékosabb". Ez viszont éppen azért van, mert a hüllők hidegvérűek, azaz nem kell folyamatosan fűteni a testüket. Ha egy faj melegvérű, akkor kénytelen a tápanyag nagy részét az állandó testhőmérséklet fenntartására fordítani (kb. a négyötödét). A takarékosség és a melegvérűség nem fér össze.
A Sauropodák gigantikus méretűvé növekedését tudtommal nem az okozta, hogy hogyan, hanem az, hogy mit ettek. A dinoszauroszok felemelkedése idején a zsurlók, páfrányok és a nyitvatermők voltak az uralkodó növényfajták. Ezek sokkal nehezebben bonthatóak le, mint a ma 'divatos' fűfélék és zárvatermők.
Emiatt a növényevőknek sokkal hosszabb emésztőszerv-rendszerre volt szüksége, ami a teljes testméret megnövelését eredményezte. A ragadozók meg egyszerűen követték a növényevőket.
Egyébként úgy tudom, hogy a melegvérű elmélet elsősorban közvetett bizonyítékokra támaszkodik. Ilyen pl. a gyors mozgás, a közösségben élő állatok vagy az utódgondozás - ezek nem túl valószínűek egy passzív élőlénynél. Ugyanakkor senki sem tudja, hogyan is érhették el ezt az állandó testhőmérsékletet - lehetséges példáúl, hogy a nagyméretű állatoknál pusztán a hatalmas testtömeg elegendő volt egy adott szint megtartásához. Ráadásul akkoriban az éghajlat is melegebb volt, mint a mostani 'jégkorszakban'.
-
#352
"A Stegosauria lemezei szinte biztos, hogy hőfelvételre szolgáltam, mert találtak olyan lenyomatokat, amelyek megmutatják, hogy rengeteg apró és vastag ér futott át rajta"
Az erek annyit bizonyítanak, hogy jó volt a vérellátása, azaz nyugodtan szolgálhatott a vér hűtésére is.
"Ha ezek nem elég bizonyítékok, akkor nem szabad foglalkozni a paleontológiával..."
*sóhaj*
Pont erről van szó, itt ritkán vannak bizonyítékok, legfeljebb elméletek. A paleontológia éppen a spekulációról szól. Te itt úgy állítasz be bizonyos elképzeléseket, mintha azok egyértelmű tények lennének, erre próbáltam reagálni.
Egyáltalán nem bizonyított tény, hogy a sauropodák, stegosauriák stb. hidegvérűek lettek volna, legalább annyi érv van ami ez ellen szól, mint amennyi mellette. Nagyon nem szeretem az ilyen a fölényeskedő megjegyzéseket, és nem is lennék ennyire kiakadva, ha legalább megpróbálnád alátámasztani valamivel amit írsz, és nem csak kijelentenéd, hogy valami úgy volt ahogy és innentől kezdve nincs ellenvélemény.
"Ja! És pont a Brachiosaurus volt az, aki a leglassabban emésztett a sauropodáknál..."
Láttál Brachiosaurust emészteni, igaz? ¬_¬
-
#351
Volt 13 méteres "szárazföldi" krokodil
A Stegosauria lemezei szinte biztos, hogy hőfelvételre szolgáltam, mert találtak olyan lenyomatokat, amelyek megmutatják, hogy rengeteg apró és vastag ér futott át rajta
Ha ezek nem elég bizonyítékok, akkor nem szabad foglalkozni a paleontológiával, mert ott ennyiből állnak a bizonyítékok, mindegyikbe van egy kis bizonytalanság
Ja! És pont a Brachiosaurus volt az, aki a leglassabban emésztett a sauropodáknál, következésképp a teljes táplálkozása elnyúlt hosszú napokig -
#350
"Az bizonyított tény, hogy a Stegosauriák, Ankylosauriák, Sauropodák hidegvérűek voltak"
Én még nem hallottam egyértelmű bizonyítékokról.
A sauropodáknál azzal szoktak érvelni, hogy nem tudtak volna megenni annyi élelmet, amennyi szükséges lett volna ahhoz hogy a testhőmérsékletüket állandó szinten tartsák. Ilyenkor az emlősökhöz szokták hasonlítani őket, de lehet hogy nem kellene. A hüllők általában jóval takarékosabban emésztenek mit az emlősök. A megevett táplálékból sokkal több alakul át hasznos energiává, és így jóval kevesebbet kell enniük. Szóval ha a dinoszauruszoknak inkább hüllőkhöz hasonló emésztőrendszerük volt, akkor lehettek egyszerre nagyok és melegvérűek.
Aztán csak rá kell nézni pl egy Brachiosaurusra. Egy ilyen szájberendezéssel pillanatok alatt lekopaszthatott egy fát. Egy Diplodocus meg órákig tudott úgy legelni, hogy a teste meg se mozdult. Ráadásul az emlősök elég sok időt és energiát fordítanak rágásra (főleg ha még kérődzenek is), a sauropoda csak nyelt. Az egészben lenyelt kaja megemésztésével is rengeteg hőt tudtak termelni.
Azt is figyelembe kell venni, hogy egy hidegvérű állat nem tud egész nap aktív maradni, viszont egy ekkora test fenntartásához folyamatosan enni kell. A szárazföldön a hidegvérű állatok nem is nőnek túl nagyra. A krokodilok is max 1-2 tonnásak.
És ott vannak azok a kutatások, amiket a különböző életkorú sauropodák csontjain végeztek. Lábszárcsontokat hasonlítottak össze, és az lett az eredmény, hogy egy Janenschia kb 10-11 évesen már ivarérett volt, és 25 éves kora körül érte el a max testhosszát. Egy kifejlett Janenschia 20-30 tonna körül lehetett, szóval évente átlag 1 tonnányit kellett nőnie. Ilyen tempóban nőni egy hidegvérű állat egyszerűen nem képes.
A stegosauriákál gondolom a lemezeket mint hőfelvevő berendezéseket lehetne felhozni, de egyáltalán nem biztos, hogy azok hőfelvételre szolgáltak. Lehet hogy éppen a fölösleges hőt lehetett velük leadni. Vagy esetleg valami egész másra szolgáltak (ragadozókat elijeszteni, nőstényeket levenni a lábukról stb stb stb)
Az ornithopodáknál nem tudom, mire lehetne alapozni a hidegvérűséget, főleg amióta előkerült az a szépen megőrződött Thescelosaurus szív, amin látszanak a szépen elkülönült kamrák és az egy darab aortaív...
-
#349
Legalábbis egy részük -
#348
Sőt! A Hardosauriák is!
