750
-
assdf #568 Hát persze.Sztem meg sokkal egyszerübb lett volna ha ásnak egy bazi nagy gödröt, bele a köveket és utánna már csak el kellet hordaniuk a homokot egyiptomból hogy leessen a talajszint :DDD
Nem tudjuk hogy csináltak. Ilyen eccerü a dolog.Lehetne róla napokat vitatkozni -
#567
40 éven át 10 ezer embert fizetni, hogy a végeredménye egy piramis legyen?
számolj utánna mennyi pénz az, ráadásul, aki most negyven elmúlt, az nem fog bele, mer nem éli meg, hogy felépüljön... az egy másik kor volt, meg lehetett ideologziálni, hogy miért kell felépíteni, meg azokat az eszközöket használtak, amik adottak voltak. ma ez kicsit úgy nézne ki, hogy csak azért tartson tízszer annyi ideig és költsek rá százszor annyit, hogy bebizonyítsam: így is lehet ... ráadásul amekkora számokról szó van, ez senkinek se a mellényzsebéből menne -
#566
Hát ez a kép egy tripoláris-kvantumfluktuációs-gravitációállandó-manipulátor készüléket ábrázol,valószínűleg ezzekkel a kéziszerszámokkal emelték magasba a köveket.
Visszatérve a piramisok építésére szerintem ha Fekete Lálszó elég babot és kolbászt enne el bírná húzni a fogával az egyik olyan követ. -
#565
Szerintem a piramisok építésénél a megoldás egyszerű,nem valami bonyorultat kell keresni.Az építésekről több fontos történelmi emlék is elveszhetett az alexandirai könyvtárban.
1.Hogyan vitték oda a köveket?Mondok találomra egy megoldást.Pl az egyik felén kiásták alatta a földet megbillentették egy kicsit majd aláraktak valami alátétet(pl farönköket),amit lehet vinni,vagy meg sem emelték hanem elhuzták odáig.
2.Ha a Nílus másik felén volt a kőbánya hogyan vitték oda?Pl:Csináltak egy ideiglenes gátat,sok embernek ez pár nap alatt megvan,aztán mikor gyorsan átvitték ujra kiásták a nílust.Igaz veszélyes volt hogy a homok besüpped ezért mondjuk máshonnan hoztak megfelelő talajt vagy kavicsokat tettek oda....
3.Először is az alapoknak csináltak helyet,oda betolták,vagy levették az alététről a köveket.A következő szintre már kisebb köveket kellett rakni,matematikusok segítségével pontosan lemérték mekkora kell,ha tévedtek a helyszínen lefaragtak belőle vagy újat hoztak.A következő szinte vagy valamilyen masszív és ferde álványzattal juttatták fel a köveket,amit minden szintnél át kellett építeni,vagy megemelték a talajszintet és egy alátét segítségével rárakták az előző szintre,és ott finoman a helyére tolták.És később eltávolították a fölösleges talajt.A munkát koordinálni kelett,a hatékonyság érdekében.
Nem állítom hogy így volt de szerintem ez lehet egy magyarázat az építésre. -
IoIa #564 Tudni senki sem tudja, maximum tippelget. -
assdf #563 Elefántok nem élnek egyiptomban. Felhőkarcolot mai technikával nem kunszt épiteni.Nem azt mondtam hogy mindenki épitsen piramist, hanem azt hogy miért van az hogy még senkise probálta meg?
De most tökmindegy mert te is csak találgatsz, persze lehet hogy elefántokat használtak, vagy zsiráfot mert jó hosszú a nyaka...
Valdd már be hogy te sem tudod hogy épitették. -
Epikurosz #562 +1:
elefántokat is használtak (?) -
Epikurosz #561 a mai örült gazdagok felhőkarcolókat építenek. -
assdf #560 Persze.Az hogy nem tudom.Senkise tudja. -
Epikurosz #559 nyilván neked erre megvan a tuti magyarázatod. -
assdf #558 Sztem ember lenne csak módszer nincs. Van épp elég sok örült gazdag multimilliárdos a földön aki tuti örök hirnévre tenne szert ha sikerülne egy épitenie.Persze nem kell akkorát, meg nem muszály olyan precizet.Csak azt akarom mondani hogyha van ember aki 20 millió dollárt kifizet hogy feljusson az ürbe, akkor olyan is lenne aki pár másfél tonnás követ elmozdit a helyéről emberi erővel.
Epikurosz: milyen kártyáimat? -
Epikurosz #557 Mielőtt továbbmennénk, mutasd meg te is a kártyáidat. -
#556
Fogalmam sincs miért szeretsz fürdeni a tengerben, kapásból felsorolok 20 embert a baráti körben aki hegyet szeret mászni, vagy az alföldért bolondul, ebből 5 fél az Adrián is ha be kelle mennie.
Miért folyóparta épülnek a civilizációk? Ugye ezt nem komolyan kérdezted? Általános iskola elsős vagy másodikas anyag, hogy miért előnyö:
-kereskedelem, hajózás
-öntözéses földművelés
-termékeny iszap
-halászat
-ivóvíz (tengerből is)
-vallási alapok (lsd Neptunusz, Szent János mint a vizek védőszentje, stb.)
-és egy jó ideje turizmus...
A saját álmaid ne keverd ide kérlek... én is azok közé tartozom akiket jobban lenyűgöz az Anktartisz vagy mondjuk a Mount Everest (hegyek) mint a tenger, a sivatagok szélsőséges körülményeihez alkalmazkodott elővilágot nem is említve.
Természetesen elfogadom, hogy az őseienk főleg az élelemszerzés miatt igyekeztek a tengerek, óceánok közelében élni, de a Hardy-féle elmélet több sebből vérzik... És hál égnek vannak olyan felvilágosult emberek akik nem tűrik meg az oktatásban ez efféle kitalációkat.
A fürdőkádban való fürdésről nekem a Római civilizáció ugrik be és nem az, hogy az ősöm egy búvárkund volt. De kinek a pap, kinek...
-
#555
ember nincs aki most ezt csak a próba kedvéért megfinanszírozza, addig meg lehet mondani, h ma nem lehetne... szal elég felesleges vita szvsz. (de ti tudjátok) -
assdf #554 :)
Jó lenne ha vmi tényszerüséget is irnál.
Honnan veszed hogy ez szerint a modell szerint?
Valahogy az egyiptomiak ezt elfelejtették megemliteni... De neked biztos van vmi különkiadású 3000 éves pergamened aminek az a cime: hogyan épitsünk egyszerüen piramist... :) -
Epikurosz #553 Igen, az ókorban e modell szerint építettek piramisokat. Kb. 10.000 ember 30-40 év alatt. -
assdf #552 Az semmivel sem jobb mint az elmélet. A modell bizonyiték a hozzá felhasznált elméletre, de nem bizonyiték a gyakorlatra.Szóval épitett vki ilyen piramist vagy csak otthon feltolt egy 10 kilos követ két méterre ezzel a modszerrel..? -
Epikurosz #551 Modell.
Teccik tudni mi az? -
assdf #550 Igen én sem találtam sehol ezt a piramist? melyik évben épitették kik és hol?
-
#549
És hol található ez a piramis?;) -
#548
Akkor csak azt magyarázd meg, hogy a legtöbb várost miért folyópartra építjük, a legtöbb ember a tengerparthoz közeli pár száz km-es sávban él, a szárazföldek belsejében egyre kevesebb.
Miért esek extázisba ha tengerparta megyek, miért érzem úgy hogy hazaértem, a nagy magyar rónaság meg miért megy az agyamra.?
Miért szeretek órákat dagonyázni a fürdőkádban?
Miért lakatlan szigetről álmodozik az ember, és miért nem lakatlan nagy büdös pusztákról, vagy max lakatlan fáról?
És ezek az erős ösztönök, hogyan kapcsolódnak a szavannán vándorló őseim életmódjához?
(Lehet hogy valami bajom van és csak nekem vannak ilyen érzéseim?;)))) -
Epikurosz #547 "Persze vannak elméleti megoldások mint ahogy korábban már irta vki hogy spirálisan feltuszkoltak a vizes földön, de valójában ezt igazi gyakorlatban sohasem probálták ki."
Megfox lepődni: kipróbálták, és működött a dolog. -
assdf #546 Hát biztos én vagyok a hülye de nem tudok rájönni mit ábrázol a kép pedig már bámulom egy pár perce.El is küldöm Daniel Jacksonnak az sg-1-be :) remélem itt mindenki néz csillagkaput :)
Egyébként a
"kár a fáradtságért az ilyenek szerint ez"
itt kire gondoltál? -
#545
Én azt hiszem feladom, kár a fáradtságért az ilyenek szerint ez a kép is csak tökszedőket ábrázol.;)))))
Szerintem (meg sokak szerint) mondjuk valami elektromos lámpa. -
#544
1. Ezzel a stílussal ki is állítottál magadról egy szegénységi bizonyítványt.
2. A Hardy-féle elméletet hírből sem ismered, de az alaptalan okoskodás az megy.
"Életmódja idõvel egyre jobban kezdett hasonlítani egy - hardy szavaival élve - "trópusi pingvinéhez". "
"Az új testforma úszás közben igen hatékonynak bizonyult, és a pingvinekhez hasonlóan ez a vízi fõemlõs eredetileg inkább a vízben tudott jól mozogni, a parton kissé esetlenebb volt."
3."NEM TENGERI EMLŐSÖK VOLTUNK. TENGERPARTI VAGY BRAKKVIZI ESETLEG MOCSARAS TERÜLETEN ÉLHETETT AZ ŐSÜNK A VIZBŐL SZEREZVE TÁPLÁLÉKÁT."
Ki állította az ellenkezőjét?
Ha már az elméletet boncolgatjuk: Hardy szerint a gyermek is azért veszi természetesnek a vízben való mozgást, mert a tenger közelében élhettek.
Ez elsős medikák is tudják, hogy a magzat a 9 hónapig gyakorlatilag lebeg a magzatvízben ezért természetes számára a víz érintése, a vízben való mozgás.
-"rajongunk a vízért"... jajjjj én meg rajongok a Volvokért akkor biztos volt egy ősöm aki Volvónak született LOL.
Egyébként láttad te már az afrikai embereket "az őseinek közvetlen leszármazottait" a tengerben lubickolni? Kenyában pl. egyetlen helybeli sem megy úszni, SŐT 10-ből 1 nem tud úszni!!!
Menjünk végig az összes ponton? Ok! De nem veled, azt ki kellene érdemelni a másik kölcsönös tiszteletével.
Azért mert Csány Vilmos támogat egy elméletet az még nem jelenti ám azt, hogy az úgy is van.
Ahogy látom te az az átlag shopping sappiens vagy aki mindennek bedől ami le van írva.
Az iskolában a szerencsére nálad sokkal műveltebb tanárok még mindig a "szavanna-elméletet" oktatják.. és tudod miért? Mert az bizonyított, a másik meg találgatás/alternatív magyarázat arra ami mára már tény.
OLVASS NEVELETLEN BARÁTOM, utánna merd kinyitni a szádat. -
assdf #543 Nem akarok kötekedni de én is tudok neked a googleben keresni 500 darab linket komoly tudományos elméletről és akkor én is tetszheleghetek mint a szakma komoly hozzáértője.
Na mindegy. -
assdf #542 Archimedes sokkal de sokkal később élt mint ahogy a piramisokat épitették, bár ettől még ismerhettek egyszerü csigát.Nézd a fő probléma az hogy igazából ma senkise tud olyan egyszerü eszközt épiteni amivel fel lehet emelni egy akkora követ.Aztán oda is kellet vinniük valahogy és nem volt autójuk, nem ismerték még a csapágyat sem, igy nem volt használható kerekes jármüvük még taligájuk sem :)
És ne feledjük a probléma összetettségét se. Nem csak egyszerüen odahánytak pár követ, hanem milliméter pontossággal vannak összerakva, bizonyos mértani illetve matematikai formulák szerint. Jelengleg tudtommal senkise tud igazán meggyözö magyarázatot adni.
Ha vki fogna magát és szépen elkezdene 50 kmrel odébb olyan köveket csinálni aztán tutajokon meg ahogy tudja elvinné (csak emberi/állati erő segitségével) gázába, és ott csinálna egy kisebbet és sikerülne neki felvinni olyan magasba a köveket és olyan pontosan összeilleszteni, na akkor tudnánk hogy készültek el. De egyenlőre ilyet még senkise csinált, mert vagy nincs rá pénz vagy senkise tudja hogy kéne. Persze vannak elméleti megoldások mint ahogy korábban már irta vki hogy spirálisan feltuszkoltak a vizes földön, de valójában ezt igazi gyakorlatban sohasem probálták ki.
Szóval más kérdés az hogy te egy mühelyben a 21 század technikai tudását is hasznositva csinálsz egy emelőt, amivel sikerül egy darab követ esetleg felemelned,meg más az hogy ők az akkori tudásszinten mit tudtak.Ráadásul mindenki tudja hogy az hogy vki laborban csinál vmit egyszer az még nem azt jelenti hogy normál gyakorlati körülmények között is meglehet az értelmes ráforditások mellet csinálni. -
#541
csak eszedbe idéztem, hogy kibeszél a luk a gödörből... mellesleg lola privátja éppúgy más szobának minősül, mint amit én beidéztem... de télleg semmi közöm, beszéljétek meg lolával -
Epikurosz #540 "Gyakorlatilag végigröhögtem az egész áltudományos fejtegetést"
Gondolom Ironka listája után az ajkadra fagyott a mosoly/röhögés. :-)) -
IoIa #539 Ne cseréld fel az ok-okozat összefüggést!!! -
Epikurosz #538 Ironka, ne írj ilyet, hogy "Szánalmas egy ember vagy."
Helyette, próbáld ki azt, hogy:
"Kedves XY, szerény véleményem szerint tévedsz, és remélem nem veszed sértésnek, ha felhívom figyelmed az általad leírtakba véletlenül becsúszott egy-két hibára..." -
Epikurosz #537 Off
Nem illik tetemre hívni más topikban írt cikkeket.
De állok elébe, nem írtam semmi valótlant.
Különben nekem lolával semmi bajom, és konzervatív liberális vagyok, bár írt nekem egy csúnya magánlevelet, emiatt aláfűtöttem párszor, meg "élcelődtem" vele. Na bumm! Közöd?
Uff
A számlálóval kapcs.: vannak telomérek, amelyek minden osztódás után megrövidülnek. Ezek tartják számon az időt. Ha elfogy a telomér, elfogy az életerő.
Mondjuk, nekem ezek a telomérek elég homályos kis manóknak tűnnek, valahol a DNS-ben, talán a gének végein csücsülnek, nem t'om...
Mindenesetre, elég bozonok. -
IoIa #536 Egy ilyen gúla egyensúlyát elég nehéz megbontani. Az egész építmény súlya olyan nagy, hogy a víz általi alámosás sem nagyon valószínű. -
#535
Nekem elég bizonyítás a létre, hogy létezem. :D -
Ironka #534 Szánalmas egy ember vagy. Közöd nincs a biológiához, és például most fikáztad le Csányi Vilmos etológust, aki ennek a teóriának a támogatója, a Mindentudás Egyetemében is volt erről szó. Hihetetlen hülye vagy és látszik, h nem olvastál utána. NEM TENGERI EMLŐSÖK VOLTUNK. TENGERPARTI VAGY BRAKKVIZI ESETLEG MOCSARAS TERÜLETEN ÉLHETETT AZ ŐSÜNK A VIZBŐL SZEREZVE TÁPLÁLÉKÁT. Hogy jön ide a pingvin okoska? Totál sötét vagy a dologhoz.
Hogy milyen komoly elmélet, itt van pár cikk róla. De gondolom hülye vagy hozzájuk.
References
Aiello, L. and Dean, C. (1990). An Introduction to Human Evolutionary Anatomy. London: Academic Press.
Bauer, H. R. (1977). Chimpanzee bipedal locomotion in the Gombe National Park, East Africa. Primates, 18, (4) , pages ??
Carrier, D. R. (1984). The energetic paradox of human running and hominid evolution. Current Anthropology, 25, (4), 483-489.
Crawford, M. and Marsh, D. (1989). The Driving Force. London, Heinemann.
Crelin, E. S. (1987). The Human Vocal Tract: Anatomy, Function, Development, and Evolution. New York: Vantage Press.
Dennett, D. C. (1995) Darwin’s Dangerous Idea: evolution and the meanings of life. New York: Simon and Schuster.
de Waal, F. (1989). Peacemaking Among Primates., Cambridge, Mass: Harvard University Press.
Foley, R. (1987). Another Unique Species: Patterns in human evolutionary biology. Harlow: Longman.
Hardy, A. (1960) Was man more aquatic in the past? New Scientist, 7, 642-645.
Hunt, K. D. (1994). The evolution of human bipedality, ecology, and functional morphology, J Hum. Evol., 26
Johanson, D.C., Taieb, M. and Coppens, Y. (1982). Pliocene hominids from the Hadar formation, Ethiopia. (1973-1977) Am. J. Phys. Anthrop, 57, 373-402.
Jungers, W. L. (1988). Relative joint size and hominid locomotor adaptations with implications for the evolution of hominid bipedalism, J. Hum. Evol, 17, 247-265.
Kingston, J. D., Marino, B. D. and Hill, A. (1994). Isotopic evidence for neogene hominid paleoenvironments, Science, 264.
Klein, R. G. (1989) The Human Career: Human biological and Cultural Origins: University of Chicago Press.
Kuzawa, C. (1998). Adipose Tissue in Human Infancy and Childhood: an Evolutionary Perspective. Yearbook of Physical Anthropology, 41.
Langdon, J. H. (1993). Umbrella hypotheses and parsimony in human evolution: a critique of the Aquatic Ape Hypothesis, J.Hum.Evol., 33 (4), 479-494.
Laitman, J. T. and Reidenberg, J. S. (1993). Comparative and developmental Anatomy of laryngeal Position., Vol 1, Philadelphia: J.B. Lippincott Co.
Lovejoy, C.O. (1988). The evolution of human walking, Scientific American, November, 82-89.
Mohr, P. (1978). Afar. Ann. Rev. Earth. Planet. Sci., 6, 145-172.
Montagna, W. (1972). The skin of nonhuman primates, Am. Zoologist, 12, 109-124.
Morgan, E. (1990). The Scars of Evolution. New York: Oxford University Press.
Morgan, E. (1997). The Aquatic Ape Hypothesis. London: Souvenir Press.
Napier, J. (1992). Hands. Princeton University Press.
Negus, V.E. (l 929). The Mechanism of the Larynx, London: Wm. Heinernann (Medical Books).
Newman, R.W. (1970). Why man is such a thirsty and sweaty naked animal. Human Biology, 42, 12-27.
Pawlowski, B. (1998). Why are human newborns so big and fat? Human Evolution. Vol 13,N1.
Pond, C. (1998). The Fats of Life. Cambridge University Press.
Rodman, P.S. and McHenry, H.M. (1980). Bioenergetics and the origin of hominid bipedalism, Am. J. Phys. Anthrop. 52, 103-106.
Schagatay, E. (1996). The Human Diving Response: effects of temperature and training. Lund: University of Lund Press.
Scholander, P.F., Walters, V., Hock, R. and Irving, L. (1950). Body insulation of some Arctic and tropical mammals and birds. Biol. Bull., 99.
Sokolov, W. (1982). Mammal Skin. University of California Press.
Taylor, C.R. and Rowntree, V.J. (1973). Running on two or four legs: Which consumes more energy? Science, 179, 186-187.
Wheeler, P. (1984). The evolution of bipedality and loss of functional body hair in hominids, J. Hum. Evol., 13, (1), 91-98.
Verhaegen, M. (1991) Human regulation of body temperature and water balance. Pp. 182-192, In Roede M., Wind J., Patrick J. and Reynolds V. (Eds). The Aquatic Ape: Fact or Fiction? London, Souvenir Press. -
IoIa #533 Miért nem hallottunk még ilyen vizsgálatról? -
#532
Sokszor az is elég hogy kiszárad a homok, csökken a tapadás, vagy egy kicsit megbontják a szerkezet egyensúlyát, márpedig fél Cairót felépítették a nagy piramisokból! -
#531
Valamelyik kromoszóma végén. -
#530
azér ez így kissé morbid... a homokvárat az eső elmossa, a szél elfújja. na most nagy eső lenne, ami el/alámosná a piramist és a szélből se kérnék, ami azokat a homokszemszerű 1,5 tonnás kockákat kikapdosná onnan... lehet, hogy valahol, mondjuk a Jupiter szemének viharában ilyesmi télleg csak egy homokvár lenne -
IoIa #529 Homokvárhoz szerintem a legkevésbé sem lehet hasonlítani.