Jegyzőkönyv: az ember nem az evolúció eredménye

Azt hiszem a sok barnatörpe csillag is azért lehet, mert nem mindig sikerült a magfuzió beinditása az angyaloknak, vagyis, ha a gázbolygó tul sürü volt, akkor az energia lelassult benne, s akkor nem gyulladt ki olyan Nap az égen belõle, mint pl. a miénk.

AZONKIVÜL AZ ÓRIÁSI CSILLAGOK, MINT A BETELGUSE LEHET, HOGY 400 CSILLAG EGY FEKETELYUK KÖRÜL.

Jé, egy másik felkiáltójeles :-)
Melyik gázbolygóra gondoltál? A Jupira? Láttad az Ûrodüsszeia 2001-et, gondolom.

a génmanipuláció, tegyük hozzá, hogy: ma még kényes téma, de ma még az abortusz is az sokszor, szal ezen a téren asszem gyerekcipõben járunk (pedig a görögök a Tajgetosszal már utat mutattak ;DD )

(egyébként mostanában néha belegondolok, hogy annyi minden látszik a (távoli?) jövõben ami valszeg megvalósul és nem fogom megérni, pedig szivessen megnézném)

Aztán mi lesz, ha ugy döntenek, hogy Isten teremtette a csillagokat?

Én is ugy vélem, hogy a gázbolygók begyujthatók magfuzióval, s akkor az egész égitest õlazmává válik.

az elégedettséggel kapcsolatos eszmefuttatásodra reagálva: a nagy felfedezéseket mindig is azok csinálták, akik elégedetlenek voltak a helyi viszonyokkal.
kár, hogy ma az állam tartja kezében az ûrexpedíciókat, de tény, hogy kolumbusz utazásait is a spanyol királypáros (állam) szponzorálta.
ahogy nõ itt a népsûrûség úgy fog nõni a nyomás, hogy egyesek kimenjenek. ez elkerülhetetlen, és lesz még pár áldozat is, gondolom. sokat kell még adaptálódni is az új kihívásoknak való megfeleléshez. de sztem itt már nem elég a természetes evolúció, tervezett génmanipulációkra lesz szükség, csak ugye ez egy kényes téma.

nos ha anettka feljutt, akkor ez máris egy ok, h én miért ne ;D

én nem vagyok ennyire szkeptikus (más témában persze nagyon az vagyok).
ha anettka feljut, akkor én miért ne?
az más kérdés, hogy jobb szeretném magam csinálni a járgányt, mert nem bízom másokban. :-)

jut eszembe, fogalmam sincs a megvalósíthatóságáról, de a világûr asszem elég hideg... persze, hogy milyen a hûtésfoka az nem tudom, de talán lehetne használni ilyen célra

ezzel kapcsolatban már felmerült egy nukleáris energiával (reaktorral) táplált ion hajtómû is, ami így együtt szerintem elég jól hangzik (persze mi aligha ülünk valaha is ilyenen😊 )

ja bocs, van már a gyémántnál erõsebb szintetikus anyag, csak nem jut eszembe a neve.

én is régóta rágódom ezen.
Az a másik pasas azzal a kifogással élt, hogy nincs 3000 celsiust kibíró ûrhajótest.
pedig vannak kerámiák, de azok törékenyek. viszont, ha betétet használsz, ami átveszi a húzóerõket, akkor nincs gond.
mondjuk megerõsített gyémántból fasza kis ûrhajót lehetne csinálni. csak ki kellene vájni, méretre. (az indiaiaknak ehhez lesz türelmük)

😄D
komolyan mondom ez már... 😊
idézet az elõzõ hozzászólásomból a másik topicban:
© valamit ma 18:19 | Privát | Válasz | #79
..."ahonnan pl. nem okoz gondot nukleáris hajtõmûvel ûrhajót indítani (mert ha ott robban is az elég messze van már, hogy itt ne fájjon)"...
de amúgy ezt is írtam már régebben itt az sg-n 😊

no mindegy, végülis a fórumozás a kollektív tudat megnyilvánulása.
(a nagyon tiktos terveim épp ezért nem írom le, mert azért szeretem a babért én is. különben még mindig zárójelben: lola meg az vette tõlem, hogy az itteni moderátorokat, ha az alkalmazottjuk lenne kirúgná. amúgy tetszett, lola, örülük ha sikerül klónozni a gondolataim :-) (így szaporodom)

A másik topikba már nem megyek be, mert nyagyon fáradt vagyok, sok a munkám.
Örülök, hogy az a pasas, (ki is?) nyomatja az atomenergiát, mint a legjobb ûrhajóhajtónergiát. Tudomásul kell venni, hogy egyelõre az atomenergia a legtökösebb energia, amit uralunk, és messzire tudna vini, rövid idõ alatt, persze kellõ biztonmsági intézkedések mellett.
szólj a nasa-nak, hogy ezért kellene a Hold, hogy onnan induljanak a távolsági vonatok, és baleset esetén itt ne legyen gáz.

egyébként talán ezt is olvastad (a hasonló szóhasználatból gondolom):

© valamit tegnap 13:28 | Privát | Válasz | #44
ja igen, már valamikor írtam, de fentartom: Asimov a Halhatatlanság halálában elég jól fejtegeti azt pl., hogy egy az elégedettségre épülõ társadalom a fejlõdésében milyen nehézségekkel néz szembe. ugyanis a változás nem szabadna, hogy egy ilyenben bárkinek is igénye legyen, hiszen a cél: az elégedettség. (boldogság, stb.) pedig az igazi nagy fejlõdések jelentõs változást, helyenként akár sok ember életet követelõ kockázatot rejtenek magukban, olykor akár önfeláldozást.

így utólag még: az a tegnap az 10.26

😊
nem hinném, hogy nekem itt van haverom, webmester meg pláne nem... 😊
amúgy ezt a dolgot már hetekkel ezelõtt is vmi másik tudományos topickban itt már fejtegettem, csak kevésbé kereken írtam akkor le (vmi utalást is tettem a Halhatatlanság halálával kapcsolatos Asimov mûre, ami erre a témára engem rávezetett, és ajánlom neked is ha még nem olvastad, jó kis könyv)
az meg csak jó, ha hasonlóan gondolkodunk valamiben...

viszont lécci ne fenyegess, h figyelni fogsz, mer már így is túl sokan mondják, h üldözési mániám van😉

Erre gondoltam:

http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1130078877
2005.10.26 21:30 | #668
© Epikurosz

Ironka üzijére reagálva:
"Az összes emberszabású majom fél a víztõl KIVÉVE AZ EMBERT!"
Legyünk õszinték: a legtöbb emberszabású ember is fél a víztõl.
Mint ahogy fél a magasságtól (magasságiszony), a kígyóktól (...iszony), az ûrtõl.
Az embernek az intelligencia - még1x leírom - hatalmas mankót, evolúciós elõnyt jelent, mert olyan kalandokba is belevág, amelyeknek kockázata van.
Itt természetesen bejön a fantázia, mert fantáziával lehet lemodellezni a lehetséges következményeket, és tervezett cselekménnyel csökkenteni a kockázatokat.
A kockázatok ilyetén felvállalása - be kell ismerni - ragadozókra jellemzõ magatartás, sõt az együttmûködés is ide sorolható, de a közösség érdekében vállalt önfeláldozás már a legelõ állatokkal vagy a rovarokkal rokonít minket.
-----------------------------
http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1130250064
© valamit 2005.10.26. 20:33 |#55

már errõl egyszer hasonló témában írtam. szal az a véleményem, hogy a jelen társadalom, ill. gazdasági rendszer nem szereti a kockázatot, és ezzel ellene hat nagy avagy gyors változásoknak

mire törekszik szinte minden gazdaság? alacsony inflációra. a fejlett társadalmak többsége 1-5 % körüli inflációval gazdálkodik. ez egyszersmind a kockázatvállalási küszöb is (pl. a kamatlábon keresztül). azaz, sokan mernek így majd vállalkozni, hisz 10 %-os nyereség már hasznot hoz, ez viszont általában nem igényel nagy kockázatot. (hisz épp ezért mernek vállalkozni) a hatalmas összeggel való hatalmas kockázatvállalás meglehetõsen ritka (és tök érthetõ is)
a globális növekedés egy-két százalék körül van, ez kb. azt jelenti, hogy a változás elég kicsi világszinten. (persze tudom, h cél a fenntartható növekedés, ami meg teljesül)

(persze lehet ez tök hülye megközelítés, mert most találtam ki😊 ) mindenesetre érdekel kinek mi a véleménye errõl

--------------------------------------------------

... de végülis kiderült, hogy a kockázatról szóló elmélkedésed elõttem 1 órával született, így a vádjaimat visszavonom.
Lehet, hogy sikerült idõutaznod, és elolvastad a késõbbi hozzászólásom, és saját gondolatként adta el...vagy a webmester a haverod, és átállította az órát<#fejvakaras>

No, mindegy, most megúsztad, de vigyázz, mert szemmel tartalak.
<#ejnye1>

létszi homályosítsál már fel mi volt az az ötlet amit elloptam tõled? (nekem most per pill fogalmam sincs, de kiváncsivá tettél)

az meg, h ki nagy pofájú, aztán talán ott kezdõdik, h megnézem kinek vannak büntetõpontjai, meg nem ott hoz fel témákat, ahol elõjönnek (goto egy bekezdéssel feljebb)

Mi az lola! Visszajött a neved? :-)
Különben én is kaptam egy büntetõpontot, képzeld. :-))
No, ennyi baj legyen.
Amúgy, ha már szóba hoztad a loppintásokat: Érdekes, hogy olyan emberizing, aki itt nagypofájúskodik (valamitre gondolok) az ötleteimet egy másik topikban sajátjaként próbálja eladni. Egy másik, meg - utánam - hosszasan fejtegeti, hogy miért kellene atommeghajtású ûrhajó.
Jó hely ez az SG. :-))

Elolvastam egy csomó idézetet, amit én írtam, mindegyik után volt egyéb szöveg, de sem magyarázatnak, sem logikus érvelésnek nem tûnt egyik sem.

"Ez az önszervezõdés - kvantumfizika ide vagy oda - kurvára nem mûködik. Ha ez így lenne, akkor bumm bele egy lombikba az összetevõket, majd jól önszervezõdnek. Hát ez eddig nem sikerült, bármennyit is próbálkoztak."

Senki sem mondta, hogy minden esetben mûködik. Megvannak a feltételei (pl. az egyensúlyi helyzetétõl messze levõ rendszer). És hogy mûködik, azt nem nehéz belátni. Önszervezõdés eredményei az atomok, a molekulák nagy része, és a kristályok. Pl. amikor a víz jéggé fagy, akkor erõssen önszervezõdik.

"Az érdekes lenne, ha a gravitáció is beleszólna a sejtek differenciálódásába, mert az anya testhelyzete nem állandó (áll/fekszik/hajol)."

Nagyjából mindíg ugyanarra ven a lefelé. És nem kell abszolút pontosnak lennie, elég ha csak átlagosan jó az irány.

"Mivel az õssejtek ugyanolyanok, és minden õssejthez (kellõ számú osztódás után) ugyanannyi további õssejt kapcsolódik, így kommunikálhatnak azok egymással ahogy akarnak, nem lesznek elõrébb."

Van sorrend köztük, vannak külsõk, és belsõk, és van egy már a kezdeteknél meghatározott hossztengely (asszem ehhez kell a grav., de ebben nem vagyok egészen biztos). Ezen kívül van még a véletlen, ami kis különbségeket okozhat.
Ha már egyszer megvanak az alapirányok, a többi már gyerekjáték, akkor már van mihez viszonyítani.

"Amíg a magzat meg nem születik, az immunitásról az anya szervezete gondoskodik. Sõt, utána is még az anyatejjel sokmindent kap a csecsemõ, ami szükséges a védekezéshez."

Igen, és?

"Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy az immunrendszer sejtjeiben nem a DNS változik, hanem egyéb."

Én úgy tudom, hogy ezt igazolták. De egy biológust kéne megkérdeni (vagy google, de ahhoz már fáradt vagyok).

"Elvégre van a sejten belül a DNS-en kívül egyéb is."

Van, de a DNS irányít majdnem mindent. Nem kell túlmisztifikálni a dolgokat, egyszerûen arról van szó, hogy a szervezet rengetegféle antitestet gyárt, melyek küzöl 1 majdcsak felismeri a kórokozót, és ha az megvan, akkor jöhet a sorozatgyártás. Ezért kell több idõ a betegség legyõzéséhez az elsõ alkalommal, és ezért van, hogy sok betegséget csak 1x lehet elkapni.

"Ha igaz az, hogy a DNS végébõl állandóan letörik valami, akkor nem igaz az, hogy az ember minden sejtjében azonos a DNS."

A DNS maga ugyanaz, de a végekre rá van rakva egy "kupak". Annak nincs semmi más szerepe, mint egy visszaszámlálás. Mellesleg ez az egyik védelem a rák ellen.

"Számítógépes programmal élõ dologra értelmetlen szimulációt csinálni."

Szó nem volt élõ dologról. Az evolúció elméletének mûködõképességét igazolják a szimulációk. Sokan mondják azt, hogy a mutáció+szelekció nem képes belátható idõ alatt rendezett, mûködõ struktúrákat létrehozni.

"Hiszen attól, hogy a program valami eredményt ad, az még nem bizonyíték arra, hogy az életben is igaz lesz."

De igazolja, hogy elvileg lehetséges. És támpontod adhat a valós kísérletekhez.

"Részeredmény nem eredmény."

Nagyon tévedsz. Lényegében minden amit tudunk részeredmény valamilyen szempontból, mégis remekül elboldogulunk velük.

Ez az önszervezõdés - kvantumfizika ide vagy oda - kurvára nem mûködik. Ha ez így lenne, akkor bumm bele egy lombikba az összetevõket, majd jól önszervezõdnek. Hát ez eddig nem sikerült, bármennyit is próbálkoztak.

"én azt olvastam hogy még a mai legjobb emelú daruk segítségével is igen nehéz akkora kövek mozdítása...aztán lehet hoyg téves az info, nem tom"

Néhány ezer tonnát vígan emelnek.

"Már az ostoros baktériumok ostorának kialakulása igen sok problémát felvet, hiszen annak kialakulása már túlságosan nagy ugrás lett volna..."

A szokásos hiba itt, hogy klasszikus fizikában gondolkodnak. Az a bizonyos ostor molekuláris méretû, tehát a kémia és a kvantumfizika írja le õket, nem a mechanika. A kulcsszó az önszervezõdés, és az egyszerûség. Az önszervezõfés aazt jelenti, hogy ha az alkatrészeket összeöntöd egy kupacba, és kicsit felrázod, akkor maguktól összeállnak egy rendszerré. A másik dolog pedig, hogy nem egy lépésben jönnek eezk létre, a ma látottaknál lényegesen egyszerûbb szerkezet is mûködõképes, megint csak azért, mert nem a megszokott merev fémszerkezetekrõl van szó, hanem rugalmas, alakváltozásra képes óriásmolekulákról. Ráadásul nincs súrlódás sem.

Az érdekes lenne, ha a gravitáció is beleszólna a sejtek differenciálódásába, mert az anya testhelyzete nem állandó (áll/fekszik/hajol).
Mivel az õssejtek ugyanolyanok, és minden õssejthez (kellõ számú osztódás után) ugyanannyi további õssejt kapcsolódik, így kommunikálhatnak azok egymással ahogy akarnak, nem lesznek elõrébb.
Amíg a magzat meg nem születik, az immunitásról az anya szervezete gondoskodik. Sõt, utána is még az anyatejjel sokmindent kap a csecsemõ, ami szükséges a védekezéshez.
Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy az immunrendszer sejtjeiben nem a DNS változik, hanem egyéb. Elvégre van a sejten belül a DNS-en kívül egyéb is.
Ha igaz az, hogy a DNS végébõl állandóan letörik valami, akkor nem igaz az, hogy az ember minden sejtjében azonos a DNS. Eddig pedig mindenhonnan csak ezt lehetett hallani.
Számítógépes programmal élõ dologra értelmetlen szimulációt csinálni. Hiszen attól, hogy a program valami eredményt ad, az még nem bizonyíték arra, hogy az életben is igaz lesz. Sõt, ha ez ilyen egyszerû lenne, akkor az élet titkát is meg lehetne határozni, vagy ha úgy tetszik, akkor élettelenbõl élõt lehetne csinálni. De nem lehet.
Részeredmény nem eredmény.

"Ehhez képest én még sosem hallottam olyat hogy vki megprobált volna egy nyamvadt követ átcipelni a niluson és felemelni olyan magasra.Csak probaképp."

Volt ilyen próbálkozás. Sikerült is megmozgatniuk egy akkora követ, de sok technikai probléma adódott. Ezeket nyílván idõvel megoldhatták volna, csakhogy nagyon korlátozott idejük és pénzük volt, úgyhogy nem próbálkozhattak túl sokszor. Azt mindenesetre megmutatták, hogy nem reménytelen a dolog.

"kísérletileg még senki nem végzett evolúciót."

Dehogynem. Többször is írtam már. Pl. a tenyésztés is mesterséges evolúció. De megfigyelték számtalan esetben, pl. bacikon, vírusokon, rovarokon, sttb., valamint számítógéppel is szimulálták. Szimulációs programot én is írtam még a gimiben, és negyon szépen mûködtek. Egyszer az eygetemen is volt egy olyan matek feladat, amit genetikus algoritmussal oldottam meg, mert más nem jutott eszembe. Nem vártam tõle sokat, mivel hogy kaotikusnak látszott a rendszer viselkedése, de legnagyobb meglepetésemre tökéletesen mûködött a dolog.

"de honnan tudod, hogy az úgynevezett õssejtben nincs-e egy számláló mechanizmus, ami azt figyeli, hányadik másolata az eredeti sejtnek?"

Van ilyen. Még a neve is eszembe jutna, he kicsit kevésbbé fáradt lennék. A lényeg az, hogy a DNS végén van egy sorozat lezáró elem, amikbõl minden másoláskor 1-2 letörik. Amikor elfogynak a DNS szétesik, és a sejt elpusztul.

"Érdekes dolog az is, hogy a megtermékenyített petesejt elkezd osztódni. Egy ideig csupa egyforma sejt képzõdik (õs sejtek), aztán elkezdenek differenciálódni. De miért? Hiszen elvileg mindegyik sejtben ugyanaz a DNS van. Honnan tudják az egyes sejtek, hogy õk hányadik másolatként jöttek létre, és hogy milyen sejtté (idegsejt, hámsejt, stb.) kell fejlõdniük?"

Egymással kommunikálnak mindenféle kémiai jelzésekkel. Meg ha jól emléxem a gravitáció is beleszól (kijelül egy irányt, amihez lehet viszonyítani). ÉS bár a DNS egyforma minden sejtben, a környezetétõl függõen más-más gének aktiválódnak, és így teljesen különbözõ sejtek is létrejöhetnek. Egyébként az sem teljesen igaz, hogy a DNS azonos minden sejtben, mert az immunrendszer egyes sejtjei variálják a saját DNS-üket, hogy az új kórokozókat is fel tudják ismerni (lényegében ez is evolúció).

"Így igaz! Nem ajánlott ezért elvetni egyetlen elméletet sem azzal, hogy "bah ez mekkora hülyeség"."

Fordítva. Én pont azt mondom, hogy ezek 99.99%-a tényleg baromság. Ezért nem érdemes egyikre sem figyelni, hacsak nem tûnik ki a többi közül azzal, hogy van rá valamiféle bizonyíték.

Hadd válaszoljak saját magamnak:
"Mi leszünk az elsõ ismert állat, amely kimerészkedik az ûrbe. Azért ez egy izgalmas kilátás."

Olyan horderejû ugrás ez, mint a tûz meghódítása kb. 60.000 évvel ezelõtt.
Szeretnék élni még 60.000 évet, hogy lássam az újabb kaland eredményét.

Kedves lola!

Amikor téged olvaslak mindig a Skoda reklámja jut ezsembe: hutyutyu-hutyutyu! :-))

BTW: lehet fizikálisan idõsebb vagy mint én, de én vagyok a bölcsebb. Na bumm!
--------------

Ironka üzijére reagálva:
"Az összes emberszabású majom fél a víztõl KIVÉVE AZ EMBERT!"
Legyünk õszinték: a legtöbb emberszabású ember is fél a víztõl.
Mint ahogy fél a magasságtól (magasságiszony), a kígyóktól (...iszony), az ûrtõl.
Az embernek az intelligencia - még1x leírom - hatalmas mankót, evolúciós elõnyt jelent, mert olyan kalandokba is belevág, amelyeknek kockázata van.
Itt természetesen bejön a fantázia, mert fantáziával lehet lemodellezni a lehetséges következményeket, és tervezett cselekménnyel csökkenteni a kockázatokat.
A kockázatok ilyetén felvállalása - be kell ismerni - ragadozókra jellemzõ magatartás, sõt az együttmûködés is ide sorolható, de a közösség érdekében vállalt önfeláldozás már a legelõ állatokkal vagy a rovarokkal rokonít minket.
Sikerünk titka épp a taktikák sokszínûsége.
Mi leszünk az elsõ ismert állat, amely kimerészkedik az ûrbe. Azért ez egy izgalmas kilátás.

"Ironka: Magyarázd el nekem ostoba vegyésznek és informatikusnak, hogy miért van az, hogy az !összes! emberszabású majom fél a víztõl + képes fél méteres vízbe belefulladni (lsd állatkerti példák betemették a vizesárkokat -jobb helyeken- a majmok ketrecébõl.)
Ha a Darwini elméletet elfogadjuk mint irányadó (ha nem is minden szavát), akkor vezesd le nekem kérlek, hogy az emberszabasú majom hirtelen miért növesztett úszóhártyát és miért nem ment az orrába a víz (érdekes az én orromba mindig belemegy ahogy sok más emberébe is). Azt ne mond, hogy azért mert Afrika víz alá került. Lábuk szerencsére volt, menni tudtak miért választották volna azt a helyet amit szépen lassan elkezdett elönteni a víz?"

Például azért, mert elszigetelõdtek egy szigeten? Tehát szted, aki fél a víztõl ösztönösen (genetikailag kódoltan), az nem tud megváltozni évszázezrek-milliók alatt? Errõl szól az evolúció! Akkor hogy kerülsz te ide? Még mindig szerves törmeléket kéne szûrögetned a sekélytengerekben és tapogatóidat rettegve fordítani a szárazföld felé.
Az összes emberszabású majom fél a víztõl KIVÉVE AZ EMBERT! (remélem megtanultad az isiben, hogy mi is azok vagyunk...) Vigyázz, fordítva kötötted be az agyféltekéidet, mert ez a kijelentés pont nekem kedvez. 😛

És honnét veszed, h a közös õsünk is félt a víztõl. Kicsit antropomorf a gondolkodásod ehhez a témához.

Akivel lehetett intelligensen eszmét cserélni annak köszönöm, akivel nem azt sajnálom. Részemrõl nem látogatom ezt a topicot, mert egy nap alatt még mindig ott tart a banda, hogy egymást köpködi. Sajnos nem vagyunk elég intelligensek (és sem, mert én is elragadtattam már magam az elsõ hülyézésre) ahoz, hogy egy ilyen mély témáról érdemben vitatkozzunk.
Szóval részemrõl tisztelet Coppensnek, Hardynak (ezzel az elméletével volt csak gondom egy szóval sem "fikáztam" a személyét), Darwinnak.
Vége.

Itt olvashatod, hogy mit koppintottál: #577

Ki az az Adamfark?

Az elsõ sor felejtõs (kitaláció).

A 2. bekezdés 2. mondatában Adamfark ragyogó meglátását koppintottad (ismételted/loptad).

Ami utána jön, azzal értek egyet.

és a többivel mér' nem?

Az utolsó bekezdéssel egyetértek.

Szerintem te értettél valamit nagyon félre.

"az !összes! emberszabású majom fél a víztõl "

Az tény, hogy a Majmok bolygóján is a majmok féltek a víztõl.
---

A vízimajom elmélete érdekes, de szerintem sem támasztja alá sok bizonyíték. A kéz- vagy lábujjak között nincs hártya, vagy csak annyira, amennyire bármely szárazföldi emlõsnek van az ujjak forgatása miatt.

Az tény, hogy az ember intelligenssé válása azt jelentette, hogy olyan helyekre is bemásztunk, olyan jelenségekbe is beleütöttük az orrunkat, amelyektõl ösztönösen irtóztunk. Vegyük csak a tûz esetét. A tûztõl mindne állat, így az elõember is félt. Egyszercsak azonban az õsember megtanulta használni. Ez nem jelenti, hogy vlamikor is a tûzben élt volna. A víztõl való félelmünket is, az evolúció adott lépcsõfokán legyõztük. Ettõl még nem váltunk vízi élõlényekké, sõt tulajdonképpen elég gyatrán mozgunk a vízben, még a gyöngyhalászok is.

Lola:

"Mindez a sok jellemzõ a hegyekre nem mondható el. Az ember élettanilag is, és az említett okok miatt is sokkal inkább kötõdik a vízhez, mint a hegyekhez." A hegy egy példa volt, képzeld van aki azért nem megy nyaralni, hogy télen legyen elég tõkéje egy alapos sítúrához. DE ebbõl még nem következtetnék arra, hogy az az ember biztosan a Yeti leszármazottja.


Az ember és a kutya kapcsolata:
-az ember legjobb barátja a kutya
-a kutya ösztönösen keresi az ember társaságát
-a kutya gerinces állat (a kutya "testét legnagyobb arányban a víz alkotja" + a szén mivel ez is gyakori -egy pöttyet- elem itt a Földön:-D )
-számtalan kutya mentett már meg embert
-számtalan ember mentett meg már kutyát
-mentések alkalmával mentõkutyákat használnak
-szintén emlõsök
-szintén képesek sírni, érzelmeket kinyilvánítani (persze nem úgy, mint én most röhögés közben)
-a kutya "víz nélkül hamarabb meghal, mint ha nem eszik"
-a legtöbb kutya szeret úszni (tudom nálatok 10-bõl 6 nem ;-)
Lola köszönöm neked a lehetõséget, hogy segítettél bebizonyítani, hogy egyenes ágon a leszármazottai vagyunk a kutyáknak. A gõzgép megemlítése külön tetszett! Már mosolygósan sikerült a reggel... most, hogy autókat használunk kezdek rájönni, hogy lehet benzin folyik az ereimben? ;-)

(Ironka😊
Megyek elõ is kaparom Ironkának a szavannákon megtalált számos csontot (leletet) amely arra utal, hogy mennyire jól alkalmazkodott az õsi emberszabású az akkoriban kialakult körülményekhez.
"A cinizmust meg kényelmes elõvenni, ha ésszel már nem gyõzöd."
A cinizmus még mindig kúlturáltabb egy társalgásban, mint a "szánalmas, hülye, sötét" jelzõket elõkapni a tarsolyból.
Amúgy várom én is számtalan leletet melyet gondolom a "sós" közeg elég jól konzervált ahhoz, hogy láthassuk az úszóhártyákat, a hiányzó láncszem is érdekelne melyen leleten talán még kopoltyút is találna Hardy, sõt ha szerencsénk van még pikkelyeket is találunk az átmeneten vagy nem?

Még egy fontos mondandóm lenne: NEM ÁLLÍTOM, hogy ez elsõ egysejtûtõl leszármaztatva végsõ soron nagyon távoli rokonaink a tengeri emlõsök, halak, de NEM is errõl társalgunk hanem (Lola értette félre) arról, hogy az emberszabású majom az a környezethez, a megváltozott körülményekhez, hogy alkalmazkodott, milyen mai képességeinket köszönhetjük neki (és az evolúciónak). Legyen az Australopithecus vagy a "vizimajom".

Ironka: Magyarázd el nekem ostoba vegyésznek és informatikusnak, hogy miért van az, hogy az !összes! emberszabású majom fél a víztõl + képes fél méteres vízbe belefulladni (lsd állatkerti példák betemették a vizesárkokat -jobb helyeken- a majmok ketrecébõl.)
Ha a Darwini elméletet elfogadjuk mint irányadó (ha nem is minden szavát), akkor vezesd le nekem kérlek, hogy az emberszabasú majom hirtelen miért növesztett úszóhártyát és miért nem ment az orrába a víz (érdekes az én orromba mindig belemegy ahogy sok más emberébe is). Azt ne mond, hogy azért mert Afrika víz alá került. Lábuk szerencsére volt, menni tudtak miért választották volna azt a helyet amit szépen lassan elkezdett elönteni a víz?

"Õk meg valószínû nem gyártottak plazma tévét... mi meg piramist nem tudnánk" - A mai technikával simán lehetne piramisokat csinálni. De itt nem errõl volt szó, hanem hogy az akkori technikával hogyan lehetett.
"én azt olvastam hogy még a mai legjobb emelú daruk segítségével is igen nehéz akkora kövek mozdítása" - viccelsz? Hol olvastad? Valami viccmagazinban?
"az akkori ismereteimmel nem igazán tudtam megvétózni" - a mai ismereteiddel meg tudod vétózni? De õszintén! 😊)
"csak nem értem miért kell ebbe a vallást belekeverni" - ebben legalább egyetértünk.

Piramis elmélet:
Miért ne lenne lehetséges hogy az Óbirodalomban ismertek oylan technológiákat amivel felépültek azok a piramisok... Annyi az egész hogy más vonalon indultak el anno mint a mi civünk... és valljuk be már az Új birodalom idején sem tudták megsimételnia régi fáraók teljesítményeit...azóta a tudás még jobban eltûnhetett valamint az Alexandriai könyvtár ahol bármilyen tudás anyag létezhetett a piramisok létrehozásáról ugyebár megsemmisült...
Szerintem érdekes téma a Piramis téma deh mioért nem lehet elfogadni azt hogy vannak dolgok amik túlmutatnak a mi technikánkon...Õk meg valószínû nem gyártottak plazma tévét... mi meg piramist nem tudnánk...(én azt olvastam hogy még a mai legjobb emelú daruk segítségével is igen nehéz akkora kövek mozdítása...aztán lehet hoyg téves az info, nem tom)
Egyébként nem kéne egymásnak esni itten... legalábbis úgyérzem az egymás ócsárolása nem viszi elõrébba topicot...
Jah és hogy a topichoz is szóljak... A Darwini elmélet tényleg jó pár helyen vérzik... és ez nem csak az ember kialakulása... Már az ostoros baktériumok ostorának kialakulása igen sok problémát felvet, hiszen annak kialakulása már túlságosan nagy ugrás lett volna...(ezt is úgy olvastam, és az akkori ismereteimmel nem igazán tudtam megvétózni...)
Nah csak ennyi
örülök hoyg pár helyen új elmáleteket is elkezdenek tanítani... csak nem értem miért kell ebbe a vallást belekeverni... valaki hihet egy magasabb enrdû rendezõ erõbe bármilyen vallás nélkül is nem???

Az ember és a víz kapcsolata:
- az emberi testet legnagyobb arányban a víz alkotja.
- az ember víz nélkül hamarabb meghal, mint ha nem eszik
- a tisztálkodás elengedhetetlen egyik kelléke a víz
- az ember a vizet sokmindenre használja: öntözés, energiatermelés (vízierõmû), közlekedés (hajók, stb.), stb.
- a víz másik két halmazállapotát is használja (gõz: gõzgép, gõzzel mûködõ turbinák (hõerõmû, atomerõmû), stb.; jég: hûtés, sportolás)
- stb.
Mindez a sok jellemzõ a hegyekre nem mondható el. Az ember élettanilag is, és az említett okok miatt is sokkal inkább kötõdik a vízhez, mint a hegyekhez.
Az nagyon valószínûnek látszik, hogy az élet nem a szárazföldön, hanem vízben alakult ki (nem véletlen, hogy minden élõlényben megtalálható). Az, hogy a törzsfejlõdés során az ember kötve volt a víz közelségéhez, az nyilvánvaló. Véleményem szerint lényegtelen, hogy szavanna, vagy nem szavanna. Vízre szükség van.

Nem én kezdtem el és ha megnézed a hozzászólásokat még mindig alapabb hangot ütök meg mint a drágaságom...<#vigyor3>

hm......ez nem volt olyan velõs

na te tucc osztani rendesen nem mondom 😊))))))))

Nem értelek téged. Velem kapcsolatban sérelmeztél egy hasonló megnyilvánulásomat, és elmondtál mindennek, ugyanakkor te túlteszel ezen.
1. ha te ilyesmiket írsz, akkor milyen alapon reklamáltál?
2. ha már egyszer reklamáltál, akkor hogy van merszed ilyeneket írni?
Következetlen vagy, erkölcsileg ezek után egy nulla.

Igzán örülök, hogy ilyen keményen (?) tanulsz meséket. A szavanna elméletre sokkal több bizonyíték áll jelenleg rendelkezésre, mint a "vizimajom" tézisre.
A pubi szónak kérlek nézz utánna, mert nem vagy tisztában még egy ilyan alap szónak a jelentésével sem. <#nezze>
De ha lusta vagy segítek: 27 évesen kémia érettségi, vegyész technikum, mûszaki fõiskola után nem túlságosan illik személyemre ez a jelzõ. Ha "hülyét" írsz az sokkal egyetemesebb nem (persze az is minõsít meg ez is).
4.5-ös átlagtól senkinek a lába nem remegett itt meg, a fõsulin volt olyan évem ami jobban sikerült és? Kit érdekel ki mit tudott beseggelni? Ez semmit nem jelent ahogy az sem, tesz mûvelté vagy okossá, hogy azt az elméletet ajnározod ami eltér a tanultaktól. Csupán mert más még nem biztos, hogy jobb.
A hegymászós témát nem neked címeztem... ne csak nézz láss is.
JAJJJJ most látom mit írtál:
"Azt nézd meg HÁNY ember megy tengerpartra nyaralni és HÁNY hegyet mászni nagy átlagban?"

Tudod hegyet mászni nem mindenki tud, az úszást könnyû megtanulni, mert még a nehézfejûeket is fenntartja a víz. A víz már csak ilyen. Sõt mesélek még arról, hogy miért jár a legtöbb ember a strandra... igyekszem úgy mesélni, hogy megértsd.
-kint süt forró napocska ezáltal a levegõ is felmelegszik, sõt még a talaj is
-nahát nekünk is melegünk van (innentõl RPG-s lesz a figura csak a kezem figyeld, vigyázz mert csalok):
Mit teszel ha meleged van?
a, kimész legelni
b, tüzet raksz
c, elmész egy olyan helyre ahol a Földön felelhetõ egyik leggyakoribb vegyület a H2O jelen van
Segítek cö.
Az ember nem is olyan buta, mint hinnénk hiszen elmegy lehûteni magát. Mivel a többi embertársa is rájött erre ezért közösen járnak már fürödni, hogy lehûtsék maguk. Milyen jó a "súlytalanság" állapota ugye? Nahát csak nem az anyaméhben eltöltött kellemes idõszak élményeit élhetjük ráadásként át. Sõt még szép lányok is vannak akik egyre többet megmutatnak magukból... a hormonokot meg irányítani nehéz ügy. A játékról és a közös örömökrõl már nem is beszélve.
Szóval szerinted azért járunk strandra, mert a vizimajom õsei vagyunk.
Oké elfogadom, akkor kérlek fáradj a Balatonba (mondjuk holnap) és élvezd származásod :-)

Házi Feladatnak javaslom a "Pancsoló kislány" dalát LOL.

Amúgy örülök neki, hogy kapcsolatunk már olyan szintre jutott, hogy picimnek szólítasz.
Én is szeretlek drágám

epikurosz infojából
"foglakozás, hobby: gondolkodo"

istenem ezt a pasit bekéne tenni egy kabaréba 😄DDDDD
uff, tod mennyit kereshetnél? 😊