971
Itt beszélgethetünk a töténelemről
-
ManoNegra #771 Akkor én is ajánlanék még egy könyvet: Dümmerth Dezső: Az Anjou - Ház nyomában -
#770
Tudnám Neked ajánlani Bertényi Iván: Magyarország az Anjouk korában című könyvét. Próbáld meg netten megkeresni hátha fent van elektronikus formában. Az a könyv pont a te házi dolgozatodhoz lenne jó, mert Károly Róbertről illetve I. Nagy Lajosról szól. -
ManoNegra #769 Nem tudom miért, de nem azt jeleníti meg amit szeretnék, hanem a kezdőlapot. :-/ De gondolom megtalálod az Anjouknál. -
ManoNegra #768 Elsőre? -
#767
Tudnátok segíteni ? Házi dolgozathoz kellene anyag Károly Róbertről, minden segítséget megköszönök ! -
Solt #766 
-
ManoNegra #765 Soha nem látott eredeti amatőrfilm-részletek, és eredeti rádiófelvételek, közöttük nem publikált kültéri felvételekkel
-
ManoNegra #764 Magyarország helye a Nap alatt. Biztonságot Közép-Európának!
Szerző: Lord Rothermere, Daily Mail, 1927. június 21.
Kelet-Európa sem más, mint sok kis Elzász-Lotaringia. Amikor 1871-ben a frankfurti béke elszakította ezt a két ikertartományt Franciaországtól, elkerülhetetlenné vált az újabb háború. Nagyobb méretekben ugyanezt a baklövést követték el az Osztrák–Magyar Monarchiát felosztó békeszerződések is. Döntéseik nyomán elégedetlen nemzeti kisebbségek jöttek létre Közép-Európa féltucat országában, melyek közül bármelyik gyújtópontja lehet egy újabb világégésnek.
A Közép-Európa térképét átrajzoló három szerződés közül az utolsó és legszerencsétlenebb a trianoni, melyet Magyarországnak 1920. június 4-én kellett aláírnia. Ahelyett, hogy egyszerűsítette volna a nemzetiségek amúgy is szövevényes hálóját, még tovább bonyolította azt. Olyan mély elégedetlenséget váltott ki, hogy minden pártatlan utazó, aki a kontinensnek erre a tájára téved, világosan látja az elkövetett hibák jóvátételének szükségességét.
Az új közép-európai államok jelenlegi határai önkényesek és gazdaságtalanok. De van egy ennél súlyosabb vonzatuk is: igazságtalan voltuk folyamatos veszélyt jelent Európa békéjére.
Ha visszaemlékezünk, milyen körülmények között nehezedett a szövetséges hatalmak államférfiai maroknyi csoportjának vállára a világtérkép átrajzolásának feladata, nem lepődünk meg azon, hogy hatalmas munkájuk néhány kisebb részlete elnagyolt lett. Az Osztrák–Magyar Monarchia területeinek felosztása néhányuk számára természetesen kevésbé fontos ügynek látszott, mint például a Németországgal kötendő megállapodás. A vezető küldöttek megelégedtek az Ausztria–Magyarországgal határos, a háború során a mi oldalunkra állt kisebb szövetséges nemzetek és a Habsburg Monarchia alávetett népei képviselőinek véleményével és javaslataival.
A szövetséges miniszterelnökök azonban nem vették figyelembe a történelem hódítási hullámai és népvándorlásai által Közép-Európába sodort sokféle nép között meglévő vad féltékenységet és mohóságot. Kétségtelen, hogy az így megfogalmazott különböző szerződésekben az igazságosság néha áldozatul esett a mohóságnak, aminek az lett a következménye, hogy Közép-Európa nagy része ma nagyon ingatag egyensúlyi állapotban, teljesen balkáni körülmények között él.
Nekünk itt, Angliában annyi komoly problémával kell szembenéznünk, hogy hajlamosak vagyunk ezeket a félig elfelejtett békeszerződéseket véglegesen elrendezett dolgoknak tekinteni és figyelmen kívül hagyni. De aki ismeri Közép-Kelet-Európa viszonyait, nem helyezkedhet erre a kényelmes álláspontra. A kéz, amely a jelenlegi politikai helyzetet kialakította ezen a területen, egy eljövendő háború magvait hintette el.
A békemegállapodás ingatag voltára utal az a tény is, miszerint három közép- és kelet-európai ország: Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia azonnal fontosnak érezte, hogy katonai szövetséget kössön Franciaország támogatásával a szerződések, különösen a Magyarországgal kötött trianoni szerződés érvényben tartása érdekében, amely nyilvánvaló tévedéseket és igazságtalanságokat tartalmaz.
Ez a kisantant néven ismert szövetség ma is fennáll, bár a múlt hónapban megtartott éves konferenciáján a három állam magatartása Magyarországgal szemben sokkal kevésbé volt agresszív, mint az elmúlt években. Ez a fejlődés kétségtelenül annak köszönhető, hogy bár Magyarország állandóan tiltakozik a békeszerződés igazságtalan volta miatt, híven teljesíti annak feltételeit. [...]
![]()
-
ManoNegra #763 A pálos rovásírás -
Gabic11 #762 Azért akad még egy pár hely...
-
ManoNegra #761 
-
uwu410 #760 Napjainkban a rabszolgaság már nem jellemző, mégis vannak akik rabszolgának vallják magukat. Nyilván ennek pszichés okai vannak, vagy egyszerűen nem tudják mi is az pontosan. De itt fel kell tennünk a kérdést:
Lehet-e káros a történelemből szerzett tudás?
Elkerülhető lenne-e a jelenség?
Ez azért veszélyes mert tömeghisztériához vezethet. Lehet hogy ezeknek az embereknek kár volt megtudni hogy voltak rabszolgák. Talán meg kéne ígértetni mindenkivel mielőtt beavatják őket a történelem titkaiba, hogy nem hagyják abba a tanulást, elkerülendő a hülyeség búrjánzását.
De lehet hogy jobb megoldás lehetne a titkolózás, mert így a pszichopatáknak se jutna eszükbe rabszolgának érezni magukat.
-
Solt #759
-
ManoNegra #758 -
ManoNegra #757 Biztos kuncogott magában a festő... :D -
ManoNegra #756 Itt egy jobb kép:
![]()
Itt pedig:
![]()
Fülöp fermói püspök, pápai legátus Magyarországra jön
-
ManoNegra #755 Biztos sokszor előfordult a világtörténelemben, hogy kispapok kiátkozzák a pápát, csak én nem tudok róla...
A képes krónikában is megemlékeznek a pápai követről:
![]()
Gentile bíboros bejövetele
Sajnos nem találtam nagy felbontású színes képet, de a lényeg (mi a furcsa a képen?) így is látszik. Annak ellenére, hogy állítólag annyira behódoltunk Rómának, Károly Róbert megkoronázása sem volt egy egyszerű eset... -
#754
mármint mi is ebben az egyedülállóság? -
ManoNegra #753 1302-ben Károly Róbert sikertelenül ostromoltatta Budát Csák nembeli Márk fia II. István Bakonyi ispánnal a III. Vencel párti urakkal és a budai polgárokkal szemben. Ezután VIII. Bonifác pápa Vencelt és a budai polgárokat egyházi átokkal sújtja. Viszonzásul a budai polgárok (a történelemben egyedülálló módon) kiátkozzák a római pápát.
-
#752
a trianoni "rendezésben" az angolok és amerikaiak formálisan vettek csak részt mint szövetségesek,az új határok meghúzását a franciákra bízták akik saját külpolitikai érdekeiket vették csak figyelembe.Az volt a céljuk hogy lehetőleg örökre megnyomorítsák Ausztriát és Magyarországot,ennek érdekében bármire hajlandók voltak,a nemzetiségek felhasználásával sosemvolt országokat hoztak létre a legyőzöttek rovására.Saját logikájuk szerint a győztesnek mindent szabad a vesztessel csinálni,csak tudnám miért nem találták akkor igazságosnak mikor 1940-ben legyőzték és megszállták őket a németek...ráadásul nekik csak 4-5 évig kellett tűrniük a megaláztatást.Gyűlölöm ezeket. -
ManoNegra #751 Mohácsi csata animációs feldolgozása. -
#750
Ha már itt tartunk...
Lloyd George / a béke diktátum angol aláírója /: „ Az egész dokumentáció, melyet szövetségeseink a béketárgyalások alatt rendelkezésünkre bocsájtottak, csaló és hazug volt. Mi is hamis alapokon határoztunk ”.
Mitterand : „ Ami Trianonban történt, az mocskos dolog volt.”
Chamberlain angol külügyminiszter mondta: " a trianoni szerződés eredménye Európában nem a béke,hanem az új háborútól való félelem".
Ausztrália miniszterelnöke jelentette ki 1992-ben: "Mindenki tudja ,hogy Trianon óriási csalás volt".
W.Churchill mondta az angol alsóházban : "Új európai háborút készítenek elő azok,akik nem akarják revidiálni a trianoni sérelmeket."
Declassé francia külügyminiszter a szerződés aláírása után így fogalmazott: " Egy nemzet sincs megalázva azzal,hogy legyőzték vagy ha aláírt késsel a torkán egy végzetes békeszerződést.Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik,ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja.Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás ."
Robert Grower az angol alsóház tagja írja ,hogy a csehek követeléseit a nagyhatalmak titkos tárgyalásokon már 1918 nyarán eldöntötték.Hiába készült tanulmány a francia külügyminisztériumban,melyben 1918.november 20-án a szakemberek figyelmeztették : " Szlovákia létezése nem egyéb, mint mítosz.Észak-Magyarország szlovák törzsei soha nem alkottak államot.. Az általuk meghúzott etnikai vonal sehol nem érinti a Dunát, nem foglalja magába Pozsonyt sem, ahol 14 szlovákra 86 magyar és 86 német jut...ha lehet szlovák főváros, úgy az csak Túrócszentmárton lehet ". Az 1916.augusztus 16-i titkos szerződésben a nagyhatalmak Romániának ígérték egész Erdélyt, sőt a magyar Alföld nagy részét is egészen a Tiszáig "
-
ManoNegra #749 Hát igen. Még sajnos azt kell mondanunk, hogy járhattunk volna rosszabbul is. Na nem mintha ez nem lett volna elég rossz, de voltak elképzelések szláv korridorról, meg miegymás. -
Cef #748 Elég sok hasonló vélemény volt akkoriban, még az Antant országainak a politikusai is azt mondták utólag, hogy szégyen volt amit elkövettek. No persze az más kérdés, hogy politikai okokból tették-e a kijelentéseiket, vagy tényleg így gondolták, de a kor értelmisége sem helyeselte a döntést. Kár, hogy érdemi ellenlépés nem történt. -
ManoNegra #747 Igen. És milyen igaza volt. -
Cef #746 Lenin -
ManoNegra #745 „Trianonban útonállók, gyilkosok diktálták a békét.”
Tudja valaki, hogy ki mondta ezt? -
ManoNegra #744 ifj. Sarkady Sándor:
A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI FELKELÉS ÉS A SOPRONI NÉPSZAVAZÁS
[i]Tüzek a végeken"
1918. november 17-én az osztrák államtanács etnográfiai elvekre hivatkozva bejelentette igényét Nyugat-Magyarországra. Az 1919. szeptember 10-i Saint German-i béke az önrendelkezés jogát kizárva Ausztriának ítélte Moson, Sopron és Vas vármegyék nyugati sávját (Sopront és környékét is beleértve), azzal az indoklással, hogy ne valósulhasson meg a dédelgetett csehszlovák-délszláv korridor sokat emlegetett terve.
Az ezt követő trianoni béke a döntést újból megerősítette. A békediktátum kegyetlensége Magyarország lakosságát elkeserítette, a volt szövetséges Ausztria területi követelése pedig egyenesen fölháborította. 1921. augusztus 20-án Sopronban tömegtüntetésre került sor. A soproniak és a rábaköziek ezrei tiltakoztak az elszakítás ellen. Augusztus 21-e lett volna a hivatalos átadás napja. A magyar hatóságok ha vonakodva is, de kiürítették az átadásra kijelölt területeket, így Sopront és környékét is. A város összes hivatala elköltözött, majd a Nemzeti Hadsereg kivonása is megtörtént. Úgy tűnt, hogy itt már csak a csoda segíthet. Az érintett terület átadására a magyar kormány gróf Sigray Antalt, mint kormánybiztost küldte ki, a közrend fenntartásával Ostenburg-Moravek Gyula őrnagyot, a II. országos csendőrzászlóalj parancsnokát bízták meg. Az eseményeket - ez ma már bizonyos - a magyar kormány és Bethlen István miniszterelnök és kabinetje irányította. Legalább négy szálon indult meg a fegyveres ellenállás előkészítése, miután Ausztria mindenfajta békés megállapodást elutasított, beleértve a mai Burgenland kettéosztását is. Thurner polgármester személyesen kereste meg Prónay Pál szolgálaton kívüli alezredest Sopron megmentése érdekében. A Thirring Gusztáv vezette Nyugat-magyarországi Liga önkénteseket toborzott. A Nyugat-magyarországi Szövetség röplapjai hirdették: „Sopron a soproniaké". A fegyveres felkelés megszervezője és legfőbb irányítója azonban Gömbös Gyula volt. Az antant Szövetségközi Tábornoki Bizottság, és az osztrákok - a biztos átadás tudatában - a Széchenyi-palotában várták a híreket. Az „A zóna" Magyarország felőli határán álló oszt-rák csendőrök elzárták Ágfalvát Soprontól. Ostenburg hatáskörzete a „B", vagyis a Keleti zóna volt. ... -
ManoNegra #743 Bonfini megítélése milyen, a történész urak szemszögéből? -
ManoNegra #742 .
Szántai Lajos - Mátyás Király
. -
ManoNegra #741 Köszi, utána nézek! :-) -
#740
Dehogynem! :) A török több kárt okozott ennek az országnak mint bármelyik más külső nemzet. Érdemes elolvasni Perjés Gézától a Mohács című - ismét egy régi könyv 1979-ből - könyvet. Sok mindent meg lehet tudni belőle. Többek között - csak mellékesen - , hogy nem is maga a mohácsi csata vesztés volt a tragédia, hanem ami 1526 és 1541 között megtörtént. Hogy hogyan jutott el odáig Szapolyai János, hogy szövetségre lépett a törökkel azok után, hogy elfoglalták az országot. Érdekes és olvasmányos könyv. -
ManoNegra #739 És amikor már nyilvánvaló volt István számára, hogy itt halálos veszély fenyegeti a trónra esélyeseket:
"Szent István azonban mégis megtalálta a cselekvés módját, méghozzá nagyon sajátos formában. Cselekvése minden bizonnyal titkos és - világító erejű: azt bizonyítja hogy Szent István levonta a két előző tragédia tanulságát. A Vazul elleni rémtett után - "Magához hívta... unokaöccsének, Szár Lászlónak a fiait Andrást, Bélát és Leventét, azt tanácsolta nekik, fussanak, amily gyorsán csak tudnak, hogy megóvják életüket és testi épségüket. Ezek megfogadták a szent király bölcs tanácsát, és Csehországba futottak bajok és fájdalmak színe elől." Lehet-e egy pillanatig is kétséges a látó szem előtt a történtek jelentősé és értelme? Vagy túlságosan is nyílt minden ahhoz, hogy látni tudjuk?" -
ManoNegra #738 Valóban hihető egy vadászbaleset, de az időpont viszont nagyo-nagyon gyanús! Pont akkor történik, mikor István hirtelen bejelenti, hogy átadja a trónt, és a koronázás előtt hat nappal éri a halálos baleset. Már az is szokatlan döntés, hogy egyszercsak elege lesz és átadja a hatalmat. De ha ez még nem volna elég:
"A második kinevezett trónutód halála. A fejleményeket roppant érdekesen világítja meg Székely István imént már idézett krónikája: "Mikor Szent István azt megismerte volna, hogy ő abból fel nem támadhatna (t.i. betegségéből: nagy kérdés; miből ismerte fel, méghozzá teljes bizonyossággal, hogy a testét emésztő halálos kórra nincsen ír?), azon kezde gondolkodni, kit hadna halála után a birodalomra. Ennek okáért nagyhamar elküldé a Buda nevű szolgáját Nitrába, hogy onnan Vazult, az ő rokonját hamar alá hozná, hogy minek előtte meghalna, annak előtte királlyá tenné.
Vala pedig a Vazul igen szép férfiú, kit a Szent Estván az ő vádoltságáért Nitrába a tömlöcben tartott volt. Mely dolgot a Buda megjelenté a királyné asszonynak, ki azonhelyt Buda előtt a Sebust a Nitrában bocsátá, ki a Vazulnak mind a két szemét ki tolja és a fülét ólommal beönté." Nemcsak Székely István, lényegében valamennyi krónikánk így adja elő Vazul megvakíttatásét."
Tehát István b terve is dugába dől... Ezt már nehezen lehet a véletlen számlájára írni. Innen kezdődöt az Árpádház kálváriája. -
Cef #737 Mondjuk az Árpád házi királyok korai halála tényleg elgondolkodtató, főleg, hogy egy nemrégiben megalakult államról van szó, tagadhatatlan, hogy elég dúrva külső és belső hatalmi harcok folytak. Bár szerintem Imre herceg vadászbalesete elég hihető, bárkivel történhet baleset bármikor. Az a nagy bajom a szöveggel, hogy túl sokat kombinál.
"Azt sem kell külön részleteznem talá, hogy egy csoportnak aki meg akarja szerezni a hatalmat, micsoda főnyeremény egy gyerekkirály!"
Az már biztos. Egy befolyásolható gyerekkirálynál sohasem kell jobb.
-
ManoNegra #736 Köszi megnézem könyvtárban. Jó lenne könyvekből egy 15 - 20 oldalas "demo" hogy érdemes e megvenni, vagy inkább hanyagolja az ember.
Való igaz, hogy sokminden elpusztult a török megszállás alatt, de az irásaink eltűnésében közel sem az a korszak volt a legdrámaibb! A rovásírást Szent István óta a judeo-keresztény térítésnek köszönhetően pogánynak minősítették, és (volt e rendelet nem tudom) sikerült nagyrészt eltüntetni. -
ManoNegra #735 15 perc alatt én azért nem jutottam ilyen messzire. Nem mondom azt hogy minden szava igaz, de az alapfelvetésel egyet kell értenem, miszerint felettébb gyanús az Árpádházi királyok korai halálának gyakorisága. I Béla halálának körülményei eléggé furcsák. Ráomlott a trónterem, vagy beomlot a trón alatta, ez valóban inkább véletlennek tűnik, de legalább annyira lehet merénylet is. Ha azt nézzük, egy vadászbaleset (ami ugyancsak közkedvelt módja a király vagy trónörökös eltávolításának) is lehet véletlen, ugyanakkor gyikosság is. A másik ami nekem sem tetszett annyira, az a halálra ölelgetett király teóriája. Viszont az azért elég egyértelmű, hogy a hatalomért mindig ádáz harcok dúltak,vagy nyíltan háborúval, vagy titokban orvul, összeesüvéssel... Nem véletlenül alkalmaznak nagyon régóta mégtalán a mai napig is előkóstolókat, kiküszöbölvén a mérgezést. Azt sem kell külön részleteznem talá, hogy egy csoportnak aki meg akarja szerezni a hatalmat, micsoda főnyeremény egy gyerekkirály!
"[i]Vagyis a harmincéves elhalálozásokból kiindulva, beleütközünk a gyermek királyok problémájába. A király korai halálával valami végzetes történik: megszakad a nemzedékek szellemi-tapasztalati folytonosságát biztosító lánc: az a kötelék, amely nélkül; ha általánosságban megszűnne, az emberiség néhány nemzedék alatt mérhetetlen tudatlanságba, barbárságba zuhanna vissza, tekintve, hogy az egymásra következő nemzedékek nem tudnák átadni egymásnak a saját életük folyamán felgyűlt tapasztalatokat.
S ami általában mindenkire érvényes, felfokozottan érvényes a nemzet, az ország sorsát irányító uralkodóra: minél magasabban áll valaki a társadalomban, annál több tudásra, tapasztalatra van szüksége ahhoz, hogy megfelelően tudja ellátni hivatását. A kormányzati tudás egyik legfontosabb összetevője: a titkos erők ismerete. Népek, nemzetek, országok örök küzdelmében óriási a szerepe a titkos erőknek, titkos tényezőknek, ezeknek leghivatottabb, leghitelesebb ismerője pedig - legalábbis a régi századokban - maga a központi hatalmat megszemélyesítő uralkodó: tudásának, tapasztalatainak fontosságát még aláhúzza, hogy a király személye ugyan múlandó, de a királyság folytonos, s korszakokon átívelő belső és nemzetközi kapcsolódásainak ismeretének híjával jószerivel vakká válik az ország vezetés, alkalmatlanná a hihetetlenül bonyolult nemzetközi viszonyok, tendenciák felismerésére és irányítására, csaknem olyanszerűen, akár egy vadon, erdőben felnövekedett emberi lény, aki a köztudást és köztapasztalatot nélkülözve váratlanul belecsöppen a társadalmi cselekvés sűrűjébe. A király harminc év körül bekövetkező halála megfosztja utódait a szerzett tudás és tapasztalati anyag átadásától és valójában az uralkodásra éretlen, alkalmatlan utódokat hagy hátra: azaz más szóval: az állam vezetése minden ilyen esetben valósággal lefejeztetik.f/i]"
Az is gyanús, hogy a Habsburgoknál ez a tendencia megszűnik... Na de még em végeztem a könyvvel, majd még írok a Habsburgokról. -
#734
Tessék olvasni pl EZT a könyvet van belőle XI. század is meg XIII. század is. De ezen kívül még számtalan hasonló jó könyv van. Tudom 1986 nem ma volt, de hidd el sokkal minőségibb könyveket adtak akkor ki - pl a lektorálás kötelező volt nem úgy mint ma - mint manapság.
UI: Az általad belinkelt idézettel kapcsolatban csak egy ici-pici apró megjegyzés. Tudod miért nincs nálunk krónikás hagyomány? Mert a 150 évi török uralom ezt is - meg sok minden mást is pl: egész falvakat - elpusztította és kész csoda, hogy egyáltalában ennyi megmaradt nekünk.
-
Cef #733 Elkezdtem olvasni amit belinkeltél, de úgy 15 perc után már muszáj volt abbahagynom. Nem a krónikával van bajom, hanem az értelmezéssel. Ennyi bullshitet ritkán olvasok. Fogja a krónika elég homályosan fogalmazott szövegét, és úgy csűri-csavarja, ahogy az neki tetszik. Belemagyaráz dolgokat, amik nincsenek is ott (pl.: Bélát összetöri a trónszék. De biztos hogy ez kitervelt volt, mert a krónika nem írja hogy más is megsérült volna. Még jó hogy nem, megsérült a király, ő a fontos, most mi a halálnak írnák bele, hogy megsérült még xy noname szolga is. Röhej.)Ahogy olvastam a szöveget, nekem totál másképp jöttek le bizonyos dolgok. Nem vagyok történész és a magyar történelemnek ennek a fejezete sem az erősségem, de ilyeneket én is ki tudok olvasni a szövegből, sőt, totál más dolgokat is. Leír rengeteg érdekes dolgot, de elég szabadelvűen kezeli a dolgokat (amikről azt sem tudjuk, hogy tényleg így történtek-e). Mindenki azt lát bele a szövegbe amit akar. -
ManoNegra #732 A link lemaradt: http://www.grandpierre.hu/20047/0404Attila.htm
