971
Itt beszélgethetünk a töténelemről
  • sempronius18
    #811
    Nem biztos már a XIX század vége óta megvolt a terv egy zsidó állam létrehozására. Kb az első világháború után dőlt el, hogy ez a zsidó óhazában lesz, ekkor kezdődött meg a zsidók tömeges hazavándorlása, aztán volt egy másik nagy hullám a 30-as években, majd egy 3. a II vh után.

    Egyébként voltak őrült radikális zsidók, akik az új államot Galíciában, vagy Magyarország egy részén akarták létrehozni.
  • ReszegKoldus
    #810
    "Makkai György szerint ha nincs Hitler és a gonosz nácik, akkor ma nincs Izrael."

    Ez szerintem is így van. :)
  • remark #809
    A "szent cél" érdekében lehet előítéletesnek lenni, ellenében viszont bűn.
  • ManoNegra
    #808
    Ez is érdekes TD linkjéből:

    Bármilyen furcsán is hangzik, itt egy esztétikai elvről van szó. Ha a mérleg egyik serpenyőjébe hatmillió zsidó halálát helyezzük, a másikba pedig a náci rendszert, a legnagyobb bűnöző csoportot, amely valaha is megszerezte egy modern állam irányítását, akkor nagyjából egyensúlyi állapot jön létre: a legnagyobb bűn, a legnagyobb bűnösökkel.

    Tényleg ennyire egyszerű lenne? Tudom hogy Hahner is idézi ezt, de nyilván azért hozza fel példaként, mert egyetért vele. Szóval tényleg ennyi az egész, hogy gonosz nácik?

    Makkai György szerint ha nincs Hitler és a gonosz nácik, akkor ma nincs Izrael.
  • ManoNegra
    #807
    Például annak sokkal jobban örülnék, ha (az én érdeklődési köröm vagy tudásom firtatása helyett) arról írnál, mit tudsz a Magyar Királyság területén működő vagy nem működő inkvizícióról, van-e valami tanulmány amit jó szívvel ajánlanál, hitelesnek ítéled-e meg Fehér M. Jenő által közzé tett középkori kódex másolatát. Ezzel némiképp ontopik lennél, és legalább nem promót linkelnél egy most megjelenő könyvhöz...
  • ManoNegra
    #806
    Ahelyett hogy velem foglalkozol, beszélgessünk a történelemről.
  • ManoNegra
    #805
    Ééérdekes, hogy a saját előítéleteidnél fogva állapítasz meg rólam valamit, amit aztán itt a szememre vetsz. Semmit sem tudsz rólam, de azt azért elég magabiztosan hirdeted.
  • ReszegKoldus
    #804
    "a tévhitek terjesztése jó üzlet: ha egy történelmi probléma iránt megnövekedett érdeklődés mutatkozik, akkor az újságok és a könyvkiadók az anyagi hasznon reményében minden írást megjelentetnek ezzel kapcsolatban, anélkül, hogy ellenőriznék a szerzők megbízhatóságát"

    lásd holokauszt
  • TomDantes
    #803
    Ja, és tudod te meg a hozzád hasonlók állítják be folyton magukat úgy mint naaagy hazafiak, és naaagyon tudnak ám mindent, nem úgy mint a hazafiatlan hazudós hülye történészek...aha.
    Na, tudod, a hazafiassághoz az is hozzátartozik, hogy a teljes magyar múlt érdekel, nem csak egy gumicsont.Ezer és egy dolgot lehetne felvetni, ami érdekelhetne titeket is, de nem. Középkor-koraújkor-újkor? Mintha eltelt volna pár év...de nem...csak a gumicsontok, és még csak fel se tűnik, fel sem fogjátok, hogy ez egy jó üzlet. Az hogy volt-e háromrészre szakadás, vagy ez egy téves értelmezés nagyon fontos kérdés, de ezt nem lehet eladni, azt hogy de nem is finnugor meg de Horhty bezzeg tökömtudja, azt a sok hülyének ellehet adni.

  • TomDantes
    #802
    Szóval ebből se fogtál fel semmit. Hihetetlen. Na mégegyszer: képzeld el :a történelem nem abból áll, hogy ,,nem is finnugor" ennél több a történelem, csak ezt lehet nektek hülyéknek eladni, errőllehet 10 új könyvet, filmet cikket csinálni, mert ez egy hergelős téma, és ti hülyék be is szopjátok! Ez olyan mint a bulvár. Ha valakit tényleg érdekelne a történelem és lenne agya, nem ragadna le itt. Felfogható -e? Áh, úgy se érted...túl buta vagy te ahhoz.
  • Solt
    #801
    De morcos vagy ma! :)
  • ManoNegra
    #800
    Miért Te akarod megmondani, hogy valakit mi érdekeljen? Ki vagy Te? Töröld le a habot a szád széléről, aztán utána beszélgethetünk...
  • TomDantes
    #799
    Az meg külön poén, hogy az ilyen idiótáknak a történelem a honfoglalásból és akkor sem finnugor-ból áll, meg Horthy+világháború. Csak ez érdekes, mint ahogy Hahner Péter is megfogalmazta, hogy miért ezek ,,érdekesek"

    Arról például soha nem hallani, hogy mondjuk hogyan ítéljük meg az Erdélyi Fejedelemség külpolitikáját a Rzeczposplitával szemben. Áh,...egy szart.
  • TomDantes
    #798
    Nem érdekel Sándor Klára, és igen, igazam lett. Lófaszt se fogtok fel az egész cikkből.
  • ManoNegra
    #797
    Az őstörténetünkkel kapcsolatban úgy tudom nincs teljes konszenzus a történészek között. Vagy ezen az oldalon megtalálható a kettős honfoglalás elmélete is?

    Sándor Klára ráadásul nem is történész, hanem nyelvész.
  • Solt
    #796
    Tudom, de egy ilyen helyről mégis mit lehet várni? Azért írtam, hogy jó neked, mert van türelmed ezek után még végig olvasni... a felemás itt már bőven jónak számít.
  • ManoNegra
    #795
    Nem a komplett oldalra gondoltam, hanem az oldalról linkelt Hahner írásra.
  • Solt
    #794
    Felemás? Jó neked, hogy eddig eljutottál! Én konkrétan felnyerítek a röhögéstől amikor meglátom ezt a "valóságot bemutató, tárgyilagos, független" oldalt! :D

    Menj be a szerzőink fülre, és megkapsz minden magyarázatot! :D

    "Hun-magyar rokonság: Sándor Klára nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense, + szabad madár évekig + szabadelvű párt alapítója"

    Na most ezek után? :D
  • TomDantes
    #793
    Minek? Vita lenne belőle csak, nem hisznek a történészeknek. Nem volna értelme. Az a baj, hogy ez szép és jó, csak egy történész se tud arra megoldást mondani, mit lehet kezdeni az ilyen emberekkel. Leginkább semmit azt hiszem.
  • uwu420
    #792
    Az oldal kezdőlapjának linkjét ki kéne rakni a magyar őstörténelem topik fejlécébe :)
  • ManoNegra
    #791
    Elég felemás érzéseim vannak ezzel az írással kapcsolatban, vannak nagyon jó megállapításai, és van amiben ugyanolyan előítéletes mint amit a laikus érdeklődőknél kifogásol...
  • Solt
    #790
  • TomDantes
    #789
    tanulságos lehetne. De akiknek kéne úgy se értik meg.
  • ManoNegra
    #788
  • ManoNegra
    #787
    Mályusz Elemér: A vörös emigráció.
  • remark #786
    Ez jutott erről eszembe...
  • ManoNegra
    #785
  • ManoNegra
    #784
    A pszichológiai hadviselés
    Az amerikai hidegháborús pszichológiai hadviselési kampány alapjait megvető 10/2-es számú nemzetbiztonsági tanácsi direktívát 1948 júniusában fogadták el. E dokumentum meghatározó eleme az úgynevezett „piszkos akciók" kilátásba helyezése, beleértve a „vörös vezetőket lejárató" és kompromittáló titkos műveleteket és feketepropagandát. A vasfüggöny mögé irányuló propagandának mindenekelőtt az élet- és jövedelmi viszonyokra, a mindennapi élet megpróbáltatásaira, a feketepiac visszásságaira és az ellátási nehézségekre, a helyi kommunista vezetők alkalmatlanságára és viselt dolgaira kellett össztüzet zúdítania. Minden sztrájkot, elégedetlenséget, szabotázsakciót (ezek egy részét minden valószínűség szerint maga az amerikai titkosszolgálat szervezte vagy bátorította) föl kellett használni a kommunista rezsimek elleni propagandában is. Egy későbbi kormányzati nemzetbiztonsági dokumentum pedig egyenesen arra ösztökélt, hogy az Egyesült Államok erre hivatott szervezetei igyekezzenek kisebb lázadásokat és felkeléseket provokálni a vasfüggöny mögött, amelyeket akkor is jól lehet hasznosítani propagandacélokra, természetesen mindenekelőtt a nyugat-európai közvélemény befolyásolására, ha történetesen elbuknak. Sőt, akkor igazán. [...]

    A CIA, helyesebben az OPC legfontosabb vállalkozása a Szabad Európa és a Szabadság Rádió létrehozása volt. A gondolat, hogy a vasfüggönyt az éteren keresztül lehet a leghatékonyabban áttörni, már 1948 végén fölmerült Frank Wisner, az OPC vezetője, és George Kennan közti levelezésben. A megvalósítás három évet vett igénybe. Az első, már idézett NSC 10/2-es direktíva szellemében mindenekelőtt arról kellett gondoskodni, hogy az Egyesült Államok kormányának szerepe és közreműködése az akcióban a kívülálló számára ne legyen egyértelmű, illetve ne legyen bizonyítható. A CIA égisze alatt, kvázi civil kezdeményezésként hozták létre a Szabad Európa Bizottságok szervezetét, amely végül a rádiók névleges létrehozója volt. A pénzalapokat látszólag gyűjtésből teremtették elő, valójában a rádiók finanszírozása egészen a 70-es évek elejéig a CIA költségvetésében volt elbújtatva. Furcsa módon az amerikaiak ebben is a szovjet példát koppintották (lásd a már idézett Reston-elemzést a szovjet közvélemény-manipulálás és a behatolás különféle rejtett, fondorlatos technikáiról), amikor az állami politika nem hivatalosnak szánt akcióit civil kezdeményezések mögé rejtették. [...]

    Az 1956-os forradalom leverése után a SZER által végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a csalódottság oka nem az volt, hogy a beígért katonai segítség végül elmaradt, hiszen katonai segítséget valóban senki nem ígért. Az ígéret maga a rádió, illetve az amerikai propaganda volt: „Ha komolyan és szenvedéllyel írtak rólunk, nem hihettük, hogy nem segítenek" - mondta az egyik névtelen menekült egy 1957-ben készült interjúban. „A vélemény az volt, hogy ha egy nagyhatalom polgárai egy ilyen intézményt felállítanak és működtetnek, akkor azzal akarnak is valamit. […] Ha a nyugati rádiók mögött nem áll semmiféle erkölcsi vagy más erő, akkor ténykedésük nem más, mint cinikus üzleti vállalkozás" - így a másikuk. „A SZER többé nem beszélhet NEM-ről (Nemzeti Ellenállási Mozgalom), meg arról, hogy csak napokig kell kitartani, mert már otthon tudják, hogy a SZER mögött nem áll senki és semmi" - vonta le a konklúziót egy harmadik megkérdezett. Azt még a rádió belső elemzése is önkritikusan elismerte, hogy tévesen mérték fel az adások hatását: „Úgy hittük, hogy erősíteni kell a szabadság iránti hitet. De ezen már nem volt mit erősíteni. Ehelyett megmondhattuk volna az igazat."


    link
  • ManoNegra
    #783
    Közös királynak közömbös az emléke?
  • ManoNegra
    #782
    Bakócz Tamás, az 1513-as pápaválasztás esélyese

    ... Bakócz Tamás, akinek államférfiúi tevékenységét Európa-szerte elismerték, alacsony sorból emelkedett fel. Származását sosem szégyellte és tagadta, inkább kérkedve vallotta, hogy „nem nemes szülők gyermeke, és szegény házból magasztalta föl a Gondviselés kegye.” A jobbágysorú kerékgyártómester, Bakócz Ferenc harmadik fiából lett bíborosnak nem ismerjük pontos születési dátumát, korabeli forrásokból következtethetjük ki, hogy 1442 körül látta meg a napvilágot a Szatmár vármegyei Erdődön. Környezetéből egyedüli felemelkedési lehetőségnek az egyházi pálya tűnt, melyben nagybátyja (Fraknói Vilmos szerint bátyja), Bakócz Bálint titeli prépost segítette. Mivel a prépost akkoriban már magasabb körökben forgolódott, nemesi címet kapott, és igyekezett Tamásra is kiterjeszteni, hogy a fiú minél jobb iskolákban tanulhasson. Tamás a szatmárnémeti domonkosok kolostori iskolájában kezdte tanulmányait, majd Bálint prépost támogatásával külföldi egyetemeken, Krakkóban, Ferrarában és Páduában folytatta. ...

  • ManoNegra
    #781
    Drága jó feleségem segítségével egyetemi tanár lettem, bár sohase hittem volna, hogy valaha is tanárkodásra adom a fejem. De amint mondtam már, Havas Emilnek igaza volt. Tudta, miről beszélt. Se elbeszéléseim, se regényeim nem kellettek az amerikai kiadóknak. Meg is mondták őszintén: "Maga feketelistán van, uram, maga fasiszta!"

    Így aztán vakon ugrottam bele a tanárságba, hogy megélhetésem legyen és maradjon időm az írásra is. Kényelmes foglalkozásnak ígérkezett, és az is volt. Azonban nem ez a fontos. Hamarosan kiderült, hogy maga az Úristen rendelt ebbe az állásba, mert itt döbbentem csak reá, hogy nekünk, szerencsétlen magyaroknak, mi volt az átkunk. Mi hozta reánk a trianoni csapást, s mindazt, ami utána következett. Szemnyitogatásom azzal kezdődött, hogy amikor tanártársaim megkérdezték mindjárt az első napokban, hogy honnan a csudából fútt oda a szél, s én becsületesen megmondtam, hogy Erdélyből, úgy bámultak rám, mintha azt feleltem volna, hogy valahonnan Bergengóciából. Míg aztán az irodalom tudós professzora fejére ütött és elrikkantotta magát: "Drakula országából...!"

    Attól kezdve bizalmas baráti körben "Count Drakula" volt a nevem. Hiába bizonykodtam, hogy ez a
    Drakula-mese mindössze egy részeg angol újságíró fejében született meg, és hogy Erdély már évszázadokkal ezelőtt is civilizált ország volt, hogy ott hirdették meg elsőnek a vallásszabadságot, hogy Erdély iskolái világhíresek voltak, senki se hitte el. Hogy igazamat alátámasszam, nekiestem a könyvtáraknak, de ebben se volt köszönet.

    Egyetemem három óriási méretű könyvtárában alig leltem valami kevés adatot Erdélyről. Földrajzkönyvek, enciklopédiák csak annyit tudtak róla, hogy Románia nyugati tartománya, mely annak idején Dacia néven a római birodalomhoz tartozott, és őslakói ma is a latin nyelvetbeszélik. A népvándorlás során több ázsiai horda rohant keresztül rajta, a hunok, avarok, magyarok, tatárok és törökök. Az utóbbi évszázadok alatt a Habsburg birodalomhoz tartozott, majd az első világháború után Románia vette át. Lakosai nagyrészt románok, de élnek ott németek és magyarok is.

    Attól kezdve a könyvtárakat bújtam minden szabad időmben, Magyarországra és a magyarokra vonatkozó adatokat keresve. Keveset találtam, s amit találtam, abban sem volt köszönet. A középkorra vonatkozó régebbi munkák mind német szerzők tolla alól kerültek ki, s a magyarokat úgy emlegették bennök, mint ázsiai hordát, akik félEurópát végig dúlták, míg végül is Lech mezején leverték őket a németek, majd királyukat rákényszeríttették a keresztény hitre, és hadat adtak neki, hogy kiirthassa országából a pogányokat. Attól kezdve aztán a német civilizáció hatása alá került a magyarok országa s lakosainak jó része német. Az újabb kiadású könyvek arról is tudtak, hogy Magyarország egy elmaradt, primitív ország volt, ahol feudális főurak uralkodtak a különböző nemzetiségű őslakosság felett, kegyetlenül elnyomva a népet.

    Mint ahogy annak idején, gyerekkoromban, nagyapám jó orrú kopói kajtatták föl a megbúvó rókát a mezőházi nádasokban, úgy kezdtem el én is kinyomozni ezeknek a hamis adatoknak az eredetét. Nem volt nehéz.

    Minden könyv, tanulmány, melyben Magyarországról vagy általában a magyarokról volt szó, az 1870-es évek utáni időből eredt, és a szerzők neve nagyobbára német vagy cseh, de akadt román és horvát is. A szerzők legtöbbje Sorbonne-i diplomával rendelkező egyetemi tanár volt, akik egy Masaryk által alapított könyvkiadó vállalaton keresztül beépitették magukat az amerikai, angol és francia közoktatás tankönyv ellátást szolgáló intézményeibe, és terjeszteni kezdték azt a jól megszervezett magyarellenes propagandát, ami végül is Trianonhoz vezetett. (Az első világháború alatt Masaryk és Benes által
    megszervezett u.n. "Cseh maffia". (szerk.) A Magyar szerzők vagy nem írtak jó tankönyveket abban az időben, vagy a magyar tanügyi intézmények nem gondoskodtak arról, hogy ezek a könyvek idegen nyelvekre fordítva utat leljenek külföldi egyetemek felé. Több, különböző kiadású és különböző időben kiadott enciklopédiában például a következő, szóról-szóra azonos mondatokat találtam, amiről arra
    lehetett következtetni, hogy azok ugyanattól a személytől származtak:

    "Magyarország, mint olyan, a valóságban soha sem létezett, mindössze egy soknépű laza egység a ,,szentkorona országai" összefoglaló név alatt. Ennek az országnak voltak a kezdetben magyar uralkodói is, azonban a tizennegyedik századtól kezdve mér csak cseh, német, olasz, lengyel és román királyok viselték az országalapító magyar király, Szent István koronáját. Ugyanezek az országok az utolsó négy évszázad során már a Habsburg birodalom alá tartoztak." Egy másik helyen: "Magyarnak csupán az uralkodó nemesi és főnemesi osztály egy kis része tekinthető, kik a földet birtokolták, míg a jobbágy, majd az úgynevezett "felszabadulás" után a paraszt a különböző ott élő, leigázott nemzetiségekből tevődött össze, kiknek egy részét hosszú idő után földesuraik erőszakkal elmagyarosították..." (Wertheimer: History of Europe, 1901, Böhm Verla, Wien-New York, page 31.)
    ...

    Wass Albert -A kivénült harcos
  • ManoNegra
    #780


  • Solt
    #779
    Nem is hallottam még róluk! Köszi az infót! :)
  • ManoNegra
    #778
    A Maderspachok Magyarországért
  • ManoNegra
    #777
    De éppúgy nem szenvedhette, mondhatnám ugyanúgy utálta gróf Teleki Pált is Főméltóságod, noha újabb írásaiban valósággal elárasztja az életében Főméltóságod által csak kontrakarírozott nagy magyar tudóst. Az viszont igaz, hogy amíg Szálasi Ferenc soha egy rossz szót nem mondott Főméltóságodra és 1944. október 15-e után megtiltotta Főméltóságod személye ellen megindult támadásokat, addig Teleki Pál gróf nem csinált abból nagyobb titkot, hogy Főméltóságodat despota, nem vezetésre termett, kis kaliberű embernek tartotta.
    Teleki Pál gróf öngyilkosságáról misztikus igazolást ír Főméltóságod, természetesen, hogy ez az öngyilkosság is az Ön bölcs előrelátását igazolja.
    Nos, Teleki Pál gróf halála igazi okát talán soha senki meg nem fejti – mert az egyetlen ember, akinek öngyilkossága éjszakáján az igazi okot megírta – dr. Milleker Rezső – halott. De vannak lelki motívumok, amelyek felderíthetők.
    Talán emlékszik még arra Főméltóságod, amikor Teleki Pál felállt azon a bizonyos kisgyűlésen a Szent György téren, és be akart számolni az „örök magyar-jugoszláv baráti szerződésről“ az egybegyűlt tömegnek, mi történt. Teleki személyét köszöntő taps után, mielőtt Teleki megkezdhette volna mondanivalóját, felzúgott a téren összegyűlt egyetemi hallgatók szavaló kórusa és betöltötte a teret a feldübörgő: „Mindent vissza! Mindent vissza! Bácskát vissza! Bánát vissza!“ Teleki Pál rettenetes méregbe gurult, teljes erejével rávágott az erkély korlátjára, s a rádió nyitott mikrofonja előtt, az egész ország füle hallatára sziszegte dühtől véglegesen eltorzult hangon: „Hát mi van itt? Milyen társaság van itt?“
    Teleki Pál itt ezen a kisgyűlésen döbbent rá először, hogy Főméltóságod által sugalmazott külpolitikája ellentétben áll a Jugoszláviával kötött barátsági szerződés tekintetében a nép lelkével. Hogy Teleki Pál grófot, aki halálosan szerette a népét, eltávolította ettől a néptől az Ön a várbeli kártyapartik szellemében kialakult külpolitikai vonalvezetése. Ez az egyik ok, ami ezt az ember ideg-összeroppanásba kergette.
    Teleki Pál gróf már egyszer megkísérelte az öngyilkosságot. Méghozzá a trianoni békeszerződés tárgyalótermében, aholis csak nagy nehezen tudták kicsavarni kezéből a pisztolyt. A trianoni országcsonkítást Teleki Pál gróf nem akarta megélni. Látta azt a gyűlöletet, amely ott a kis entente részéről Magyarországgal szemben megnyilatkozott, és ez a túlfinomult agyvelő úgy gondolta, hogy egy rideg mozdulat, egy hideg cső, egy golyó és párás kékes füstfoszlány elégséges minden egyéni fájdalom megszüntetéséhez, ha már népét nem tudta megmenteni. Ezt a féktelen bosszút, amely hazája megcsonkítását okozta, nem tudta elviselni, s bár megakadályozták az öngyilkosságát, Trianon aljassága öntudat alatt megmérgezte e nagy tudós lelkét. Ez volt a másik összetevője Teleki Pál halálának.
    A harmadik: Teleki Pál felesége súlyos betegen feküdt ebben az időben kórházban. A kezelőorvosai nem sok reményt fűztek életéhez. Teleki Pált az orvosok véleménye nagyon leverte s valóságos búskomorság vett rajta erőt. Talán ez lehetett a harmadik ok.
    Negyedik ok, hogy ez a szuperérzékeny ember április 5-én éjszaka hírt kapott arról, hogy német csapatok lépték át a magyar határt és felvonulnak Jugoszlávia ellen. Teleki nem sokkal előbb vonakodott a német csapatok átvonulását Jugoszlávia ellen megengedni. Ő ebben a nemrégen megkötött barátsági szerződés megszegését látta. Tévesen. Mert Teleki Pál nem a katonai puccsal, forradalmi úton uralomra került, magyar és német ellenes pánszláv-kommunista kormánnyal kötött megállapodást, hanem az erőszakosan, törvénytelenül eltávolított előző államvezetéssel. Vagyis többé a magyar kormányra a négy héttel előbb megkötött barátsági szerződés e forradalmi tettel érvényét veszítette.
    A ködösítés helyett sokkal nagyobb szolgálatot tett volna Főméltóságú Uram, ha bizonyára rendelkezésére állá adatok alapján a következő kérdésekre adott volna – Teleki Pál halálával kapcsolatosan választ: –
    1./ Április 5-ről 6-ra virradó éjszaka Teleki Pál meggyónt és felkereste Witz Béla kanonokot, hogy reggel áldozni kíván. Hogy lehet, hogy ilyen lelki előkészület után ez a hithű katolikus férfi mégis öngyilkos lett?
    2./ Mi volt abban a Teleki-levélben, amit Főméltóságodnak 5-6 nappal később dr. Milleker Rezső mint Teleki Pál utolsó autentikus levelét felmutatott?
    3./ Hogy lehet az, hogy Teleki pisztolyából csak egy golyó hiányzott, de a falban két ugyanaz a kaliberű golyót talált a rendőrség, ugyanabból a fegyverből?
    4./ Mi volt abban a táviratban, amit Teleki Pál gróf Bukarestből kapott 5-án éjszaka tizenegy óra körül, s amelynek elolvasása után ezt mondotta: „Akkor minden elveszett!“
    Főméltóságú uram, ma úgy ír könyvében, mintha Jugoszlávia megtámadását nagyon elítélte volna annak idején. Szabad legyen talán szíves figyelmét felhívnom arra, hogy a magyar csapatok bevonulására Bácskába Főméltóságod adott parancsot, s e parancsa így fejeződött be: „Előre az ezeréves magyar határokra!“
    Jugoszláviával kapcsolatos katonai intézkedéseink egyébként szoros összefüggésben állottak a német-magyar katonai szövetséggel. A német támadással kapcsolatosan magyar csapatoknak is részt kellett venniük az akciókban s az erre vonatkozó terveket a vezérkar már régebben el is készítette. Vagy csak nem arra várt Főméltóságod, hogy a Magyarországnak visszaítélt Bácskát egyedül a német csapatok szerzik vissza és Főméltóságodnak csak be kell fehér lovon vonulnia erre a vidékre?
    Bizony, nem lett volna elég fehér lovon országgyarapítani, mert Bácskában harcoltak. És „ahol lőnek, ott meg is lehet halni“. Nem is ment le Főméltóságod a Bácskába, mert ott lőttek.



    link
  • ManoNegra
    #776
    Bárdossy László védelmében!
  • ManoNegra
    #775
    Ezt elnéztem, mert a szlovák történész mondta.
  • ManoNegra
    #774
    Szlovák és magyar történészek találkozója Pozsonyban március 22-én

    Nem nagyon értem miért kell győzködnünk a szlovákokat, hogy itt senkit nem érdekel a trianoni békediktátum. Még ha tényleg kevés embert is érdekel - ami felettébb sajnálatos - akkor sem szabadna egy történésznek ilyet mondania, hogy "Trianon az egy érdektelen dolog és nem kell vele foglalkozni."
  • ManoNegra
    #773
    A szabadkőművesek és Trianon

    Vagyis az ok az, hogy az utódállamok szabadkőművesei saját nemzetük céljainak elérésére is felhasználták e világhatalmi befolyással rendelkező hálózat erejét, befolyását. A két világháború közötti magyar társadalom, megismerkedve a szabadkőművesség világháború alatti és utáni tevékenységével, ezt a törekvést egyáltalán nem érzékelte a magyarországi szabadkőművesek esetében. Sőt, a korabeli iratokból ennek épp az ellenkezője derül ki. A történelmi Magyarországot nem megmenteni, reformálni igyekeztek, hanem megszüntetni. Voltak ugyan páholyok (pl. Széchenyi, Sopron), melyek felemelték szavukat a várható megcsonkítás ellen, de ezek kivétel nélkül az úgynevezett konzervatív, nemzeti irányú páholyokhoz tartoztak, és kisebbségben voltak a hivatalos, baloldali, radikális Jászi Oszkár nevével fémjelzett vonalhoz képest.

    Jászi Oszkártól (aki 1919. május 1-jén hagyta el Magyarországot, 1923 augusztusáig Bécsben élt, majd Amerikába távozott) Rendezési kísérletek címmel jelenik meg írás a Szabadkőműves füzetekben. Ebben többek között a következőket írja:

    „1920. márc. 31., Prága. Tegnap fontos összejövetel Bene¹sel, Károlyi, Szende és én. Magánlakásán fogadott, [...] Károlyi csaknem egy órás expozét tartott. Kifejtette az emigráció megszervezésének szükségességét. Koalíciós alapon, esetleg a kommunisták bevonásával is [...], de az emigráció megegyeznék egy közös aktuális programban. Ilyen volna: Horthyék megbuktatása, [...] a külpolitikában küzdelem a revans ellen, békés és intenzív összeköttetés az új államokkal, törekvés lojális népszövetségre. Az emigráció összeköttetést keresne a rokon pártokkal, Leninnel is.”

    „1920. jún. 8., Prága (négy nappal a trianoni békediktátum aláírása után! — a szerző megjegyzése) Masaryk elnök tegnap fogadott, és több mint egy órát beszélgettünk. Épp oly kitűnő benyomást tett rám, mint a múltkor. Ma Európa legrokonszenvesebb vezető államférfija: messze látó, dogmákon, pártokon, osztályokon felülemelkedő [...].”[/i]

    Dr. Somogyi István: A szabadkőmívesség igazi arca
  • TDantes
    #772
    Csukovits Enikő: Az Anjuk birodalma. In: Magyarország törénete
    Engel Pál: Honor, vár ispánság
    Engel-Krisó: Magyarország története 1301-1457
    Engel-Krisó-Kubinyi Magyarország története 1301-1526
    Magyarország vegyesházi királyai
    Hómann-Szekfű: Magyartörténet