971
Itt beszélgethetünk a töténelemről
-
DantesHUN #931 Hát, a koraközépkorban, Árpádkorban sem mellőzhette a király bizonyos nemesi rétegeket. A rendiség még nem alakult ki, István idejében. Ebben a korban, attól függ melyik uralkodót nézzük, hogy mennyire volt a hatalma erős. Istváné elég erős volt, de nem azonnal, hiszen uralkodása kezdetén megkellet küzdenie elég sok mindenkivel. Az utána következő időszakba István alatt igen, elmondható, hogy nagyon erős volt a királyi hatalom.
De, 1222-től már változik a helyzet, ha rendiség még nem is jött ekkor létre, de elkezdődött a folyamat, és hát igen, az Aranybulla fontos pont volt.
Szinte 1867-ig rendre előkerültek az Aranybulla rendelkezései. Például a nemesi ellenállás jogára igen gyakran hivatkoztak, mondjuk Rákócziék is. -
Solt #930 Nem! :) Koppány is "keresztény" volt már, tehát az István vs Koppány ellentét nem a nyugati kereszténység vs ősi magyar vallás mentén ment.
Utoljára szerkesztette: Solt, 2015.11.23. 19:21:19 -
DantesHUN #929 Az orosz cári uralmat, egy-két kivételtől eltekintve ma már nem tartják abszolutisztikusnak. Inkább, despotikus rendszernek tartják, úgy IV Ivántől II. Miklósig, végig.
Az angolok, az biztos, hogy polgárosodottabbak voltak. Önkormányzati szinten is elég erősek voltak, jellemző hogy Károly próbált szembe menni a rendekkel, de belebukott. -
ManoNegra #928 István képviselte a nyugati kereszténységet, de az tény, hogy egyedülálló jogokat vívott ki magának. -
Solt #927 Na igen, csak az egyik a nyugati kereszténységet, a másik a keletit szolgálta! Ha nem csap szét köztük, akkor már 1000-ben megcsinálták volna Trianont. Ehhez képest gyakorlatilag kiváltságos jogokkal létrehozott egy keresztény államot, amelynek a királya Apostoli rangban uralkodhatott. (sehol máshol nem volt erre példa) -
ManoNegra #926 Más elgondolással, de valószínűleg mindegyik ellenfele a saját hatalmi pozícióit szolgálta. :-) -
Solt #925 Ehhez azt kell megnézni, hogy akiket levert, azok kit szolgáltak. -
ManoNegra #924 Abból, hogy mindenkit erővel levert, aki ellenállni merészelt. -
Solt #923 Ezt miből gondolod? -
ManoNegra #922 István idejében ez valószínűleg még nem volt gyakorlat. -
Solt #921 A Szent Korona jogrendjében nincs abszolút hatalma királynak, így Istvánnak sem volt. -
ManoNegra #920 Érdekes módon szerintem Magyaországon István idejében volt a legerősebb a királyi hatalom, ha csak a királyi földek és nemesi földek arányára gondolok. Abban az időben, amikor nyugaton a királyoknak jóval kevesebb hatalmuk volt, sokszor csap papíron tartozott alájuk terület, pl: Franciaországban.
Szerintem is érdekes dolog ez. István valóban szinte korlátlan hatalommal bírt, és ahhoz képest az Aranybulla, majd a Tripartitum egyértelműen a társadalmi fejlődés jelének tekinthető, amivel bizonyos mértékig egyet is lehet érteni, hogy ne legyen a királynak abszolút hatalma.
Majd pár évszázaddal később az abszolutizmust is társadalmi fejlődésként állítják be. -
wednes #919 Érdekes kérdés.
Valószínű belejátszott a nemesség is, na meg a figyelem megoszlás nem egy homogén birodalom volt, népességi, területi különbségek stb. A gazdasági vonal is jó kérdés. Elmaradottabb területeken is kialakult valamiféle abszolutizmus, persze a direkt összehasonlítás lehet alma és körte. A spanyoloknál is volt meg az oroszoknál is, bár lehetnek ebben különbségek a franciához képest.
A spanyoloknál lehet a kezdeti újvilág gazdagsága segített, bár ezzel élni nem tudtak hosszabb távon. Inkább megvettek mindent készen az iparosodottabb külföldtől, maguk nem fejlődtek. Az oroszokat annyira nem ismerem.
Angoloknál a nemesség egy része idővel (később persze) megtalálta a helyét a társadalomban, mint vállalkozó. Volt nekik földjük, akkor elkezdtek birkát tenyészteni, a szövőipar így lendült fel. -
DantesHUN #918 Nyilván, természetesen a középkorban.
De ügye XIV Lajos, már nem középkori. Nem ismerem túl részletesen, mondjuk a Napkirály adózási rendszerét, de amennyire tudom, egyrészt a közvetlen adókat még vissza is vette, de a közvetett adókat növelte. Például a vámokat.
Tehát az abszolutista uralkodó már nem a földbirtokai után jut leginkább jövedelemhez, hanem állami szinten. Állami adó az volt nálunk is, füstaadó, kapuadó, ügyebár. Illetve a vámok, sóadó, kereskedők megadóztatása. De persze mindez csak akkor működik ha az országban van jelentős pénzforgalom és virágzó gazdaság: más esetben nincs igazán kit ügye megadóztatni.
És igen, nagyon lényeges dolog, hogy a hatalom kikerült a korábbi nemesi réteg kezéből. Korábban sok nemes mint előjogként kapott hivatalt, földet, stb. Az abszolutizmusban a hivatalnokok a királytól kapnak fizetést, -már nem az számít, hogy hány faluja van valakinek- csak a király révén emelkedhetnek fel, vagy bukhatnak el. A középkorban ezzel szemben, egy nagyhatalmú birtokos, akinek van 100 faluja meg 5 vára, akkor is nagyhatalmú maradt, ha épp nem szerette a király( ha csak ki nem végeztette, de ez ritkább)
A másik dolog a hadsereg.
Pontosan így van, korábban a nemesek adták a hadsereg lényegét. Ezután, tőlük független, csak a királyhoz hű hadsereg lett.
Egyébként, ezt ritkán szokták mondani, de az abszolutizmus kialakulásához, a gazdasági fejlődés, és haditechnikai fejlődés is hozzájárult. Utóbbinál arról van szó, mondjuk az Árpádkorban, ha egy földesúr szembeszáll a királlyal, elég bajos a lázadó földesurat kiszedni a várából. Mégha a királynak nagyobb a serege is.
Ám az abszolutizmus időszakára, a modern hadseregeknek egy nemesi vár se állhat ellen. Nagy erejű ágyúk vannak, tüzérség, amit eleve csak a király tud megfizetni, és nincs az a gazdag nemes, aki ellentudna szegülni.
Viszont, az abszolutizmus se fenntartható sokáig, előbb-uóbb mégis csak figyelembe kellet venni a rendeket, Mondjuk ha az abszolutista uralkodó kifogy a pénzből, vagy olyan háborúba keveredik, hasonló dolgok. Franciáknál is csak XVI Lajosig volt fenntartható.
Angoloknál igazán nem is volt abszolutizmus. Bár a jó öreg VIII Henrik elég vaskézzel uralkodott. Nálunk Magyarországon meg, hát néhány rövid időszaktól eltekintve nem igazán.
Szerintem érdekes kérdés, hogy nálunk miért nem épült ki abszolutista rendszer tartósan. Mária Terézia és II. József felvilágosult abszolutizmusa nem volt hosszú életű.
Én azt mondanám a magyar nemességnek túl nagy hatalma volt, túl sokan voltak, és a magyar gazdaság hát nem volt olyan modern mint a francia(merkantilizmus, manufaktúrák) amire az abszolutista rendszer alapulhatott volna. -
wednes #917 A középkort és az akkori viszonyokat azért említettem mert szerintem kihatással voltak a későbbi lehetőségekre.
A középkorba igen is számított a földbirtokok mérete. Egyszerűen a mezőgazdaság adta a gazdaság és a jövedelem alapját. Ha ebbe az időbe jelentős földbirtokokhoz jutottak a nemesek, akkor a jövedelmük növekedésével növekedett a befolyásuk is. Nemesi rendi gyűléseken különböző jogok kiharcolása (adómentességtől kezdve jobbágyság helyzete, királyválasztás, hadügyek stb), erősebb nagyobb várak építése (2x is meggondolja a király, hogy egyáltalán ki tudja -e ostromolni onnan a renitenst stb), saját hadsereg növelése.
A lényeg: az abszolutista uralkodó, nem azért volt abszolutista mert övé volt a legnagyobb földbirtok.
Ezt nem is állítottam. Attól volt abszolutista az urakodó, hogy nem mondott ellent neki senki, illetve akaratát véghez tudta vinni. Ehhez az kellett, hogy erősebb legyen mindenkinél. Ez úgy történt, hogy a katonáskodó nemesség kezéből kierült a katonáskodás és átkerült központi irányítás alá oriási költségekkel, de tényleges hatalmat biztosítva az uralkodónak. -
DantesHUN #916 Igen, de az abszolutizmus, az már nem a középkor. Adóztatni lehet sokféle képen, kereskedelem, bányák, városok, céhek, rendkívüli adók, stb.
A lényeg: az abszolutista uralkodó, nem azért volt abszolutista mert övé volt a legnagyobb földbirtok. -
wednes #915 Napkirály idejében már valóban háttérbe szorult a föld kérdés (bár azért még mindig jelentős).
A föld alapja volt a hatalomnak. Főleg a korai időkben (1000-1300-ig) Mi más szolgált volt elég jövedelemmel? Mire lehet kivetni adót? Kereskedelem, vámok stb? Azért az nem volt elég jelentős, főleg nálunk nem.
Én nem úgy tudom, hogy egy jobbágy ennyiféle adót fizetett volna. Fizette a 10-edet, a föld urának (aki vagy nemes, vagy maga a király) és a 9-edet az egyháznak. Tehát, ha nemesi földön dolgozott, akkor nem fizetett a királynak adót, most ilyen rendkívüli adóktól eltekintve, ami később jött be. Ebben az időben igen is jelentősége volt a nemesi és királyi földek arányának.
szerk: Tehát a király persze pénz formályában szedte be az adót (régen inkább természetben). De ezt valamivel ki is kellett termelnie az adózónak, ez pedig legnagyobb részt a föld volt.
Én úgy tudom a királynak a saját földjeiből volt jövedelme, vámszedésből, vagy egyéb monopóliumokból pl: sóbánya, aranybánya, ha éppen el nem adta ezt a jogot valaki másnak.
Utoljára szerkesztette: wednes, 2015.11.23. 09:50:30 -
DantesHUN #914 Az abszolutizmusnak nem feltétlenül van a földhöz köze. Bár fogalmam sincs mondjuk a Napkirály idejében mekkora volt a királyi és nemesi földek aránya. Ami lényeges volt, egy királyhoz hű állandó hadsereg, a királyhoz hű hivatalnok réteg, és legyen ennek fedezésére pénz, ami nem feltétlenül a föld alapján jár, mert egy uralkodónak két féle vagyona lehet, az egyik mint földesurat illeti meg, a másik része mint az államot illeti meg. -
wednes #913 Sőt bizonyos körülmények között kifejezetten előnyös is lehetet az abszolutizmus. A centralizáció inkább a nemeseket érinti. Ez azzal függ össze, hogy a nemesség legfontosabb szerepe szorul a háttérbe, a fegyveres erő biztosítása. Akkor meg miért is van? Illetve miért is élvez különböző jogokat.
Ugye azért szorul háttérbe, mert nem elmúlt az idő a nemesi bandériumok, fegyelmezetlen csapatai felett. A központosításhoz kell egy rakás, képzett hivatalnok stb. Itt az uralkodónak szüksége van a polgárságra, ezzel közvetetten erősíti a "középréteget". Sőt szerintem akkor sikeres az abszolutizmus, ha a polgárságra támaszkodik az uralkodó.
Magyarország és Lengyelország esetében is egy ilyen belő konfliktus is kihatott a külpolitikai folyamatokra.
Érdekes módon szerintem Magyaországon István idejében volt a legerősebb a királyi hatalom, ha csak a királyi földek és nemesi földek arányára gondolok. Abban az időben, amikor nyugaton a királyoknak jóval kevesebb hatalmuk volt, sokszor csap papíron tartozott alájuk terület, pl: Franciaországban.
Aztán az idő előrehaladtával, nálunk csökkent a királyi hatalom (részben földosztás), míg nyugatra fokozatosan magára talált és egyre több területet ténylegesen is ellenőrzése alá vont. -
DantesHUN #912 Igen, szükség lett volna rá, de a rendi országgyűlés ezt megakadályozta. Mátyás véghez tudta vinni az akaratát, elég erőskezű uralkodó volt. De azt is látni kell, hogy a korszakban nem csak nálunk, ez is általános, hogy a rendi gyűlések erőteljesen igyekeztek az uralkodói akarattal szembemenni. Épp ezért az abszolutizmus és a központosítás nem feltétlenül rossz, mert van egy erős állam, erős hadsereggel ami képes az országot megvédeni.
Mindenesetre az igaz hogy a magyar nemesség egy jelentős résez igen rövidlátón viselkedett, és csak a saját rövidtávú hasznával törődött, az ország védelmével már nem. Persze ez nem általánosítható, mondjuk a magyar déli területek nemesei, akik ügye elszenvedték a török csapásokat, már 1526 előtt is, ők nyilván másképp vélekedtek. -
ManoNegra #911 Viszont, az is igaz, hogy Mátyás óriási adói se működtek volna hosszútávon. Ha túl magasak az adók, az hosszútávon káros a gazdaságnak. Nem tud fejlődni. Ha meg alacsonyak az adók, nincs elég bevétel. A megoldás az, ha az ország gazdasága fejlődik, erősödik, de ez lassú és hosszú folyamat, nem megy csettintésre.
Lehet hogy nem működtek volna hosszútávon, de amikor itt van az ellenség a kapukban, akkor szükség van rá. Mátyás alatt az óriási adókkal is prosperált az ország, utána pedig lényegében működésképtelenné vált. Persze - ahogy írtad - az adókat azért beszedték, csak nem a központi hatalom, hanem aki tudta. Magának.
Utoljára szerkesztette: ManoNegra, 2015.11.22. 17:08:45 -
DantesHUN #910 A gazdasággal az a probléma, hogy Mátyás után lecsökkentek az ország bevételei. Mátyás a nagy bevételeit nagy adókkal érte el, amiket II. Ulászló megválasztásakor kapásból eltöröltek az országgyűlésen. Ennek ellenére volt a hogy a pénzt beszedték a nemesek...
A zsoldos sereg fenntartása nagyon sokba kerül, egyébként maga Mátyás se mindig tudta őket kifizetni, de ez nem feltétlenül gond, hiszen a zsoldosait olyan területeken tartotta, ahol volt mit zsákmányolni, ha késett a fizetség. De Mátyás után a zsoldos sereg is széthullot.
Újat felállítani meg: hát egyrészt kevés a pénz, másrészt olyan helyen kellet volna őket bevetni, -az ország déli részén- ahol zsákmányolni se van nagyon mit. A dolog nem működött volna.
Viszont, az is igaz, hogy Mátyás óriási adói se működtek volna hosszútávon. Ha túl magasak az adók, az hosszútávon káros a gazdaságnak. Nem tud fejlődni. Ha meg alacsonyak az adók, nincs elég bevétel. A megoldás az, ha az ország gazdasága fejlődik, erősödik, de ez lassú és hosszú folyamat, nem megy csettintésre.
Persze, nem lehet megfeledkezni arról hogy Mátyás után hiába is próbáltak rendkívüli adókat kivetni, pénzt szerezni egy hadseregre, ezt rendszerint a nemesek miatt megbukott.
A másik dolog a hadszervezet, a 15-16. században az európai hadszervezet nem volt megfelelő ellenfél az oszmánokkal szemben. A 17. századra, pláne a második felére, fordult a kocka.
Egyszerűen Európában nem voltak , vagy alig akadtak profi hivatásos katonák. Hiába tud jól vívni vagy lovagolni egy magyar vitéz, ami párviadalban biztos jó, de a másik oldalon profi katonán vannak. Alakzatban fegyelmezetten, higgadtan , parancsszóra harcolnak.
Na most, a Habsburgok a törökkel szembeni hadikiadásokat nem a magyar adókból finanszírozták, vagyis persze abból is, de magyar bevételek nem lettek volna elegek, jó sok pénzt kellet áldozniuk a törökkel szembeni harcra és a kiűzésre.
Meg még egy dolog. II. Ulászló, II. Lajos is több országnak volt királya. Ámde, ez a perszonáluniú nem jelenti azt hogy több ország haderejét fordíthatja gond nélkül a magyar határ védelmére.
Elősször is, más országokban is nehézság volt, a nem megfelelő hadsereg hiánya, aztán a pénz és tőke hiány.
Aztán ,mondjuk ha tegyük fel a cseh nemesek nem mindegyike érezte fontosnak azt hogy katonákat ,és pénzt áldozzon Lajos magyarországi birtokaira. Ez egyébként is jellemző a laza perszonáluniós megoldásra.
Fordítva is igaz a dolog, magyar királyként a magyar csapatokat magyar ügyért vetheti be.
Persze, egy erős kezű, nagy hatalmú uralkodó esetében nem így lett volna, de II. Lajos nem volt, és nem is lehetett erőskezű, ráadásul minden országában a nemesek, a rendek erősen szembe mentek olykor a királyi akarattal. Szóval, csak cseh részről segédcsapatokra lehetett max. számítani.
Ellenben a Habsburgok, mondjuk 1683ban Lipót esete más , központosításra, egységes birodalomra, abszolutizmusra törekedett, ami nyilván sérti az egyes rész-országai önérzetét, de háború esetén ütőképesebb, nagyobb hadsereget tud mozgósítani. -
wednes #909 Egyébként a "szélesebb körű" összefogásokkal se volt mindig egyértelműen segítség. Ilyen volt Zsigmond támadó hadjárata, nem lehetett simán összeadni "koalíció" hadseregét, mert nem volt összehangolva a taktika. Inkább riválisnak tekintetek egymásra a különböző nemzet és zászló alatt vonuló csapatok, akikkel azzal kell versenyezni ki ér el nagyobb dicsőséget, lehetőleg egyedül. Kb mint EU4-ben a szövetségesek dobálják kis stackjeket. :D
Hiába mondták Zsigmondék ne mi kezdeményezzük a támadást, hagyjuk ezt a törökre, de a franciák másképp gondolták, azt egyedül cselekedtek.
Mohácsnál a kisebb seregünk sem egyszerre harcolt. A lovasság próbált kezdeményezni döntő rohamot, aminek meg is volt a logikája. A gyalogság meg ottmaradt a csatatéren, mikor már elveszett a csata és csak ekkor kezdett el harcolni. No nem a győzelemért, hanem mert látták értelmetlen a menekülés. Nem is tudták őket olyan könnyen megtörni, egészen addig míg az ostromágyukat fel nem sorakoztatták az álló "erőd" ellen. -
ManoNegra #908 IV. Béla követelődző hitelezői még eltűntek a történelem viharaiban, II. Lajos már nem érvényesíthette ezt a történelmi lehetőséget. -
ManoNegra #907 Mohács egyik nagy felelőse (persze attól függ honnan nézzük) a Fugger bankház, aki elszámolási vitába keveredett II. Lajossal, aki a felvidéki bányákat visszavette tőlük, ezért - mai szóval élve - teljes körű szankciót hirdetett ellene/ellenünk.
Persze voltak ott még más diplomáciai baklövések is.
Utoljára szerkesztette: ManoNegra, 2015.11.20. 22:14:58 -
wednes #906 " Se létszám, se pénz, nem volt megfelelő, se a hadszervezet, például az oszmán sereg legfontosabb részei, a janicsárok, profi, hivatásosok. Ilyesmit Európa még ekkor nem tudott felmutatni."
Ezt mi sajnos nem is tudtuk volna kitermelni. Akkor nekünk erős végvárrendszer+ ütőképes sereg kellett volna. Isten pénze nem lett volna elég. -
wednes #905 Nyílt csatára gondoltam, sereg sereg ellen egy mezőn pl.
A vár az hatalmas segítség. De ne értsd félre, nem kicsinylem le a győzelmeinket. Pont, hogy hatalmas győzelem volt Nándorfehérvár. Plusz megalázó vereség a törököknek, mert erre nem számítottak. -
DantesHUN #904 Ja, jut eszembe Szentgotthárdi csata? Keresztény győzelem, nagy ütközet, az első nyílt nagy ütközet amit sikerült megnyerni, bár nehéz ,nagy veszteségekkel járó csata volt. Mindenesetre már 1664-re is hanyatlóban voltak az oszmánok, 1683 meg végképp. -
DantesHUN #903 Hát maga a nándorfehérvári csata :) Ott ez sikerült.
Az oszmán főerőket 1683 után viszont sikerült elverni, de addig nem igazán. De 1683-ra már más volt a helyzet, az oszmán sereg rég nem volt olyan erős mint korábban, jóval gyengébb lett, míg az európai hadseregek erősebbek, modernebbek lettek.
A 1400-1500-as években azonban, szerintem még az erős végvárrendszer se lett volna elég, kellet volna egy megfelelő hadsereg, de ilyesmi nem volt. Se létszám, se pénz, nem volt megfelelő, se a hadszervezet, például az oszmán sereg legfontosabb részei, a janicsárok, profi, hivatásosok. Ilyesmit Európa még ekkor nem tudott felmutatni. -
ManoNegra #902 Javítsatok ki ha tévedek, de nyílt csatába szultáni sereget (ami Anatóliából indult mindig nagy hadjáratra) sose vertünk meg, egyszerűen a mérete és felszereltsége miatt. A váraink persze megállították őket, de mezőn nem ütköztünk meg velük, úgy, hogy nyertünk is volna.
Tehát a nándorfehérvári csatát elvesztettük, mert csaltunk a várunkkal? -
wednes #901 Töröknek ellenállni nehéz ügy volt. Az Oszmánok egy militarista államot irányítottak, aminek lételeme volt a harc és a hódítás. Erre rendezkedett be a gazdaságuk, a földek adományozása, az adminisztráció stb. Ha nem hódítottak akkor előbb-utóbb hanyatlásnak indultak.
Javítsatok ki ha tévedek, de nyílt csatába szultáni sereget (ami Anatóliából indult mindig nagy hadjáratra) sose vertünk meg, egyszerűen a mérete és felszereltsége miatt. A váraink persze megállították őket, de mezőn nem ütköztünk meg velük, úgy, hogy nyertünk is volna.
A nándorfehérvári diadal azért nagy eredmény, mert a "középkori tippmixen" sem sokan tettek volna meg minket. A nagy rohamot hatalmas nehézséggel sikerült visszaverni, de következő napon, már mindenki a végre készült, hogy még egy ilyen csapást nem bírnak ki a várvédők. Aztán szerencsére felbukkantak a keresztesek és így Hunyadinak sikerült kitörnie a várból (de ez is egy 19-re lapot húzott akció volt, de bejött).
A törököt erős várakkal lehetett volna megállítani, amíg addig bírják az ostromot míg a szultáni seregnek vissza kell vonulnia a tél közeledte miatt.
Illetve talán ha Zsigmond 6-7 évet vár a támadással (persze nem volt varázsgömbje, hogy lássa a jövőt) És kb 1402 körül indítja a hadjáratot, mikor a mongolok mértek csapást a törökökre, akkor sikeresebb hadjárat is kerekedhetett volna. -
DantesHUN #900 Nem azt mondtam, hogy nem volt lényeges. Ismerem Mátyás török ellenes harcait. Arról van szó, Mátyás nem az oszmán főerőkkel ütközött meg. Mohácsnál a főerőik voltak itt. Ez nem kisebbíti Mátyás jelentőségét. -
DantesHUN #899 A Habsburg-ház esetében ez kicsit másképp volt. Egyrészt voltak mindig olyan magyarok akik nagyon nem szeretették a Habsburgokat. Beste labanc, kutya német, stb. Meg volt itt több ok is a szembenállásra.
Másrészről némelyik Habsburg uralkodó olyan dolgokat tett, ami sértette a magyarok nemzeti önérzetét. Mondjuk jelkép használatban, ilyesmi. Például 1867 után Ferenc József a saját zászlóját húzatta fel a Budai Palotára, ami szúrta a magyarok szemét, mert miért nem a magyar zászlót húzatta fel. Ez mondjuk egy apróbb dolog, de korábban voltak nagyobb dolgok is.
Vagy II. József ,hogy a német nyelvet akarta hivatalossá tenni, -aminek ész szerűségi okai voltak, és nem a magyarokkal szembeni kitolás- de ez is sértette a nemzeti önérzetet. Végülis mondjuk ez csak hasznot hozott. -
ManoNegra #898 De volt, a Balkánon. Lehet hogy azért nem látszik számodra lényegesnek, mert nem konkrétan magyar területen folytak. De ettől még egy jó Király akkor üt egyet, amikor még nem itt állnak a kapuban.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar–török_háborúk
Mátyás király trónra kerülésétől kezdve kevesebb mint egy évtizedig folytatta a törökelleni harcot. Visszahódította Galambócot, 1463-ban elfoglalta Jajcát és Bosznia még török kézben levő területeit. Mátyás világosan látta, hogy az egyre kiterjedtebb Oszmán Birodalommal szemben Magyarország ereje már kevés, ezért nyugatra a németek és a csehek ellen vezetett háborúkat, amellyel a német-római császári trónt akarta megszerezni. Ha Mátyás német császár lesz akkor a magyarokkal, a németekkel és a csehekkel fordulhat a törökök ellen és kiűzheti őket Európából. -
DantesHUN #897 Pár kiegészítés:
Mátyás idejében komoly hadművelet az oszmánokkal szemben nem volt.
Lajos alatt még nem volt, az oszmán birodalom főerőivel nem került még szembe.
Zsigmond alatt és után voltak komoly hadműveletek.
Az igaz mindhárom tehetséges uralkodó volt, és Magyarország elég erős volt alattuk, de igazából az oszmánokkal szemben, egyedül Magyarország legyen akármilyen tehetséges uralkodója se győzhetett , vagyis csatákat persze nyerhetett, de az országot egyedül megvédeni, vagy pláne az oszmánokat kiszorítani nem volt lehetséges. Nemzetközi koalíció kellet volna.
Meg még más dolgok is, például Mohácsnál a magyar hadszerezet is elavult volt, nem csak az a baj hogy kicsi volt a sereg. -
ManoNegra #896 Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond sem magyar nemzetiségű volt, mégsem volt ebből probléma. Károly Róberttel még volt némi aggály, de utána csak a Cilleieknél tűnik fel újra. -
DantesHUN #895 Így van. Mivel a hódítás útjában voltunk, így hadszíntér lettünk, aminek súlyos következményei lettek.
És igen, az abszolutizmusra máshol is törekedtek, csak a mi esetünkben ezt még bonyolította a nemzeti kérdés, magyar rendek vs nem magyar származású király.
Érdekes, hogy például Csehország jóval kevésbé tudta ,szerintem megőrizni a Habsburgokkal szembeni önállóságát, függetlenségét. Talán a cseh rendek nem álltak ellen, vagy nem tudtak. Meg annak is szerepe lehet, hogy elvesztették a fehérhegyi csatát.
Bár ha már a magyar rendeket nézzük, legalábbis ami a magyar nemességet illeti, az is érdekes , hogy az adómentességüket védték legjobban, minden jog közül. -
ManoNegra #894 Mohács előtt már régóta kóstolgatott minket az oszmán, csak akkoriban még erős volt az ország, jó Uralkodókkal. I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi Mátyás. Nekik még sikerült visszaverni a támadásokat, de látható a tendencia, csak idő kérdése volt.
Utoljára szerkesztette: ManoNegra, 2015.11.20. 20:04:25 -
wednes #893 Ezt egész jól összefoglaltad.
A mi szemszögünkből a nehézség abból adódott, hogy csatatér voltunk a török hódítás útjában. A törökök Ausztriát (Bécs) akarták, az osztrákokat nem igazán érdekelték a törökök, inkább a franciákkal szerettek foglalkozni. Ezért, ha lehet kerülték a törökkel a konfliktust.
Török hódítás nélkül egy nyugalmas időben nem lett volna abból baj, ha Habsburg a magyar király. A rendi jogok korlátozása meg az abszolutizmusra való törekvésből ered. Amivel a legtöbb európai uralkodó próbálkozott, több-kevesebb sikerrel.
Nyilván, ha magyar uralkodója lett volna az országnak, neki nem kellett volna foglalkoznia nyugat-európai külpolitikával, franciákkal, hatalmi egyensúllyal, itáliai kérdésekkel stb. Így az ország védelmére jobban lehetett volna összpontosítani. A végeredmény persze lehet hasonló lenne. -
DantesHUN #892 Hát a fürdők, és a fürdőkultúra már önmagában is önmagában elég jelentős. De volt sok étel is, nem csak a kvé, a kukorica, paradicsom, pogács,a mézeskalács, torma,meg egy rakás gyümölcs, a paprika, mai talán azóta a magyar konyha alapja
A rózsa. A dohány.
De került át néhány népviseleti ruhadarab is.
Bizonyára az ételek, növények, eljutottak volna más úton is, de ide a törökön útján jutott. Ez van.