A NASA az ember vezette űrutazás jövőjéről
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#96
Amúgy felvetõdnek érdekes lehetõségek az emberes misszió,vagy szondák küldése terén.Pl. 30 év múlva a számítógépek már némileg fejlettebbek lesznek mint ma,és közelebb is állhatnak az MI-hez.Elképzelhetõ lenne hogy a Marsra küldenek egy rakás felszíni robotszondát a mûszerekkel a bolygó körül pedig pályára állítanak egy izom szuperszámítógépet,amely távirányitja a lent lévõ robotokat.....Esetleg a keringõ egységhez egy lakómodul is csatlakozna néhány programozóval akik felügyelhetnék az "agyat"......
Egyébként az emberiség jövõje szerintem is a Naprendszer benépesítése,de ehhez olyan technológiai környezet áll majd rendelkezésükre amit ma még el sem tudunk képzelni,és akkorra már valószínûleg az "ember" és "gép" alatt sem egészen ugyanazt értjük majd mint manapság....<#alien>
Egyébként az emberiség jövõje szerintem is a Naprendszer benépesítése,de ehhez olyan technológiai környezet áll majd rendelkezésükre amit ma még el sem tudunk képzelni,és akkorra már valószínûleg az "ember" és "gép" alatt sem egészen ugyanazt értjük majd mint manapság....<#alien>
#95
Az energiaellátás és hajtómûvek terén nem kell mindenképp fúzióban gondolkodni,az még csupán egy távoli lehetõség.A jó öreg fissziós reaktorok,energiaellátók és az ezen technológiával készült hajtómûvek is kipróbált,megértett,jól alkalmazható kompakt szerkezetek,melyek már készen állnak csak épp nem használják õket.Ha ezekkel kalkulálnak az valódi minõségi ugrás lehetne az ûrkutatásban....Az atomenergia kb. milliószoros energiasûrûségû a kémiai energiához képest..<#worship>
#94
Ezt a lendkereket én is számolgattam már,de sajna olyan centrifugális erõ jött ki komolyabb omega mellett,hogy azt a mai legerõsebb nemesacél sem bírná ki.A henger sûrûsége/tömege amúgy szinte lényegtelen,a fõ a gyors forgás,tehát nem kell ozmium....Ebbõl akkor lehet valami,ha egyszer megjelennek a szupererõs szén nanocsöves ötvözetek.....És sok sikert kolléga!<#eljen>
#93
Ez valamien hidegfúziós kütyü akar lenni? Az álmodozás bizony szép dolog.......
#92
Ha jól tudom a Marson a mûanyagot a légkör szén-dioxidjából akarják elõállítani(persze valahonnan szednek hozzá még egy kis hidrogént is).
Azért jó, mert a kozmikus sugárzás ellen is szépen véd a polietilén.
Azért jó, mert a kozmikus sugárzás ellen is szépen véd a polietilén.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#91
Ha jól emlékszem ezt már BiroAndras-nak is mutattad, és õ se tudott rá mit mondani 😊
Majd lehet késõbb visszatérhetünk rá 😊
Majd lehet késõbb visszatérhetünk rá 😊
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#90
Eltekintve attól, hogy a javaslatodban a részletek kicsit nagyvonalúak, 1-2 év szerinted kielégíti az önfenntartás kritériumát? Ennél azért már jobban vagyunk, lásd pl. Biosphere 2 projekt (http://www.bio2.edu/). De ez se mûködik.
De igazad van, legyen hurráoptimizmus, a Mars-bázisra küldött tíz fickó tutira le fogja generálni az összes titánötvözetet az utolsó szál kompozit mûanyagig, az biztos. Majd visznek két CNC esztergást, a CNC-t meg kifaragják kõbõl. A WC-re is van megoldás, majd a kakiból csinálják a kõolajat, amit frakcionált desztillálnak. Vagy mi. Aztán már csak egy aprócska mûanyagipart kell felhúzniuk (itt a Földön se volt bonyolult), és máris igazi marsi kóláspohárral a kezükben nézhetik, ahogy feldolgozzák a kézzel összekalapált elsõ vaskohójukban a levonszolt fémmeteoritot, és vakarhatják a fejüket, hogy lesz ebbõl ûrhajó vagy pótalkatrész. Vagy anyacsavar.
De igazad van, legyen hurráoptimizmus, a Mars-bázisra küldött tíz fickó tutira le fogja generálni az összes titánötvözetet az utolsó szál kompozit mûanyagig, az biztos. Majd visznek két CNC esztergást, a CNC-t meg kifaragják kõbõl. A WC-re is van megoldás, majd a kakiból csinálják a kõolajat, amit frakcionált desztillálnak. Vagy mi. Aztán már csak egy aprócska mûanyagipart kell felhúzniuk (itt a Földön se volt bonyolult), és máris igazi marsi kóláspohárral a kezükben nézhetik, ahogy feldolgozzák a kézzel összekalapált elsõ vaskohójukban a levonszolt fémmeteoritot, és vakarhatják a fejüket, hogy lesz ebbõl ûrhajó vagy pótalkatrész. Vagy anyacsavar.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#89
Az nem jó, hogy felküldik az egészet, és onnan eresztik le? Bár akkor már lehet, hogy sokkal többe kerülne... 😊
A turbolenciák az üzemeltetés alatt is állandó hibát jelentenének, tehát az indítóállás mindenképpen fontos lenne. Valamelyik terven egyenesen 50km magas (!!!) indítóépülettel számoltak.
A turbolenciák az üzemeltetés alatt is állandó hibát jelentenének, tehát az indítóállás mindenképpen fontos lenne. Valamelyik terven egyenesen 50km magas (!!!) indítóépülettel számoltak.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#88
Természetesen, szép is volna, ha még ennyire se lettek volna képesek, ha már százharmincöt milliárd dollárért odafurikázták õket (http://en.wikipedia.org/wiki/Project_Apollo). Szerinted a felsorolt dolgok valóban megérik az ember jelenlétét? Egy leszakadt porvédõ lap javítása - ami esetleg nem is kellene oda, ha nem lett volna ember a küldetésben? Inkább azokat az eseteket sorold, amikor lényeges hozadéka volt az emberi jelenlétnek, amit idõvel nem tudtak volna kideríteni a szondák is, és azóta se tudnánk, ha nem lett volna ott ember.
De persze azokat az eseteket is sorolhatjuk akkor, amikor semmit sem tudtak tenni, mert nem volt mûszerük/eszközük/felszerelésük hozzá. Lásd pl. az Apollo 13 esetét, ahol az ûrhajósoknak esélyük sem volt, hogy megszereljék a masinát (örültek, ha életben maradnak). Ha ugyanebbõl a pénzbõl kimegy száz szonda, akár mindegyik ott talált érdekes kérdést külön is vizsgálhatja. Az ember ezekben a küldetésekben az õt szállító gépek foglya, nincs mozgástere, nem tud lényegesen többet tenni, mint amit a küldetés elõkészítése során neki megterveztek. Kétségkívül nagyobb flexibilitással jár az emberi jelenlét, eldöntheti, hogy a kis sziklához vezeti-e a marsjárót vagy a nagyhoz, de a problémák nagy részét ugyanúgy épp az emberi jelenlét okozza. Lásd ISS meg Mir esete, ahol az ûrhajósok a tudományos programok végrehajtása helyett azzal vannak elfoglalva, hogy a bárkájukat toldozgassák meg csomagokat pakolásszanak.
De persze azokat az eseteket is sorolhatjuk akkor, amikor semmit sem tudtak tenni, mert nem volt mûszerük/eszközük/felszerelésük hozzá. Lásd pl. az Apollo 13 esetét, ahol az ûrhajósoknak esélyük sem volt, hogy megszereljék a masinát (örültek, ha életben maradnak). Ha ugyanebbõl a pénzbõl kimegy száz szonda, akár mindegyik ott talált érdekes kérdést külön is vizsgálhatja. Az ember ezekben a küldetésekben az õt szállító gépek foglya, nincs mozgástere, nem tud lényegesen többet tenni, mint amit a küldetés elõkészítése során neki megterveztek. Kétségkívül nagyobb flexibilitással jár az emberi jelenlét, eldöntheti, hogy a kis sziklához vezeti-e a marsjárót vagy a nagyhoz, de a problémák nagy részét ugyanúgy épp az emberi jelenlét okozza. Lásd ISS meg Mir esete, ahol az ûrhajósok a tudományos programok végrehajtása helyett azzal vannak elfoglalva, hogy a bárkájukat toldozgassák meg csomagokat pakolásszanak.
#87
Közben megtaláltam az emberes Mars-expedíció angol nyelvû doksitját, feltettem a tárhelyemre, letölthetõ innen. Nyilván az új program másként alakul, de ez is ad némi áttekintést a lehetõségekrõl, nehézségekrõl.
#86
A földi napállandót használhatjuk a Hold esetében is, így - figyelembe véve az alacsony, ~21%-os hatásfokot - kb. 200 watt energiát nyerhetünk 1 négyzetméterrõl. A Mars távolságában ennél kevesebbet. Nem véletlen, hogy a Marsra 160kW-os nukleáris erõmûvet szándékoznak juttatni, persze nem egyet, hanem kettõt. Az energiaellátáshoz egy is elegendõ lenne, a második tartalék, mint ahogy minden létfontosságú egységbõl van tartalék, amit - ha minden rendben megy - a következõ legénység használhatna üzemszerûen, persze közben újabb tartalékegységeket juttatnának a bázisra.
#85
Jaj mindíg ezek a negatív hullámoki!
Induljunk a legegyszerûbb modellbõl: na most fúrsz a sziklába egy monnyuk 100 köbméteres likat. Kibéleled valamilyen hõ meg légszigetelõ anyaggal. Az akár 40 évig is megmarad.
Aztán fogod Joe-t, adsz rá egy alsógatyát hogy a tv közvetítéseken ne a jancsikáját kelljen nézegetni. Adsz neki vagy 10 tonna dehidratált kaját, A vizet a kilélegzett párából és egyéb melléktermékekbõl, nem túl bonyis, de megbízható berendezésekkel vissza lehet alakítani.
Az energiát elõ lehet állítani pl. üza cellával, vagy olyan erõforrásal ami pl a voyagerekben is mûködik vagy 30 éve.
A co2-t ki lehet szûrni és redukálni, így az 02 is megoldott.
Kis szerencsével Joe önállóan kihúzhatja a PS3-játékaival akár 1-2 évig is!
Ez szerintem igazán jól hangzik😉
De igazad van, egy nagyon fontos dologra nem gondoltam!😉)))
A wc problémáját meghagyom neked!
Persze igaz hogy elég minimál konfigos ez a "holdbázis" de pl az önfenntartás kritériumát kielégíti.
Másrészt bizonyos szempontokból az ûrben meg lehet hogy könnyebb is lenne nagy tisztaságú ötvözetek elõállítása. Nincs levegõ, kevesebb a szennyezés, nincs gravitáció az alkotóelemek nem különülnek el, A vasmeteorokból szinte tisztán nyerhetjük ki a fémet! A megmunkálás persze más tészta, viszont az ûrhajókszerkezetének ha már fenntvannak nem kell akkora igénybevételeket kiállniuk, mint a fel leszállás során, vagy egy repülõnek a légköri repülés során!
Akár kisebb aszteroidákat, üstökösöket is használhatunk ûrutazásra, a kitermelt anyagot/salakot használva hajtóanyagként.
A lehetõségek határtalanok.
De még sehol nem tartunk.
Minden esetre ez a CEV-es projekt sajnos nekem se úgy tûnik hogy elég nagy lépés lehessen akár csak az elsõ lépcsõfokra.
Induljunk a legegyszerûbb modellbõl: na most fúrsz a sziklába egy monnyuk 100 köbméteres likat. Kibéleled valamilyen hõ meg légszigetelõ anyaggal. Az akár 40 évig is megmarad.
Aztán fogod Joe-t, adsz rá egy alsógatyát hogy a tv közvetítéseken ne a jancsikáját kelljen nézegetni. Adsz neki vagy 10 tonna dehidratált kaját, A vizet a kilélegzett párából és egyéb melléktermékekbõl, nem túl bonyis, de megbízható berendezésekkel vissza lehet alakítani.
Az energiát elõ lehet állítani pl. üza cellával, vagy olyan erõforrásal ami pl a voyagerekben is mûködik vagy 30 éve.
A co2-t ki lehet szûrni és redukálni, így az 02 is megoldott.
Kis szerencsével Joe önállóan kihúzhatja a PS3-játékaival akár 1-2 évig is!
Ez szerintem igazán jól hangzik😉
De igazad van, egy nagyon fontos dologra nem gondoltam!😉)))
A wc problémáját meghagyom neked!
Persze igaz hogy elég minimál konfigos ez a "holdbázis" de pl az önfenntartás kritériumát kielégíti.
Másrészt bizonyos szempontokból az ûrben meg lehet hogy könnyebb is lenne nagy tisztaságú ötvözetek elõállítása. Nincs levegõ, kevesebb a szennyezés, nincs gravitáció az alkotóelemek nem különülnek el, A vasmeteorokból szinte tisztán nyerhetjük ki a fémet! A megmunkálás persze más tészta, viszont az ûrhajókszerkezetének ha már fenntvannak nem kell akkora igénybevételeket kiállniuk, mint a fel leszállás során, vagy egy repülõnek a légköri repülés során!
Akár kisebb aszteroidákat, üstökösöket is használhatunk ûrutazásra, a kitermelt anyagot/salakot használva hajtóanyagként.
A lehetõségek határtalanok.
De még sehol nem tartunk.
Minden esetre ez a CEV-es projekt sajnos nekem se úgy tûnik hogy elég nagy lépés lehessen akár csak az elsõ lépcsõfokra.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#84
" Nekem az a képem van az ilyen missziókról, hogy az ember nem aktív résztvevõ, hanem éppolyan fogaskerék a gépezetben, mint a többi mûszer."
Ez kb. a Mercury repülések végéig volt igaz. Az tény, hogy szinte percre pontosan be van osztva az ûrhajósok ideje, de azért nem egyszerû robotok, minden kezdeményezõképesség nélkül. Nézzük csak:
- Gemini 8, Neil Armstrong lélekjelenlétének és felkészültségének köszönhetõ, hogy legalább részben teljesült a program.
- Apollo 10, Stafforn és Cernan lélekjelenléte és felkészültsége mentette meg a holdkompot a pusztulástól.
- Apollo 11, Armstrong pillanatok alatt átlátta a leszállás lehetetlenségét az eredeti helyen és új leszállóhelyre irányította a kompot, mielõtt kifogyott volna a leszállóegység üzemanyaga. Nem hiszem, hogy ezt akár ma bármilyen mesterséges intelligencia ilyen rövid idõ alatt meg tudná oldani.
- Apollo 12, Conrad és Bean találékonyságának köszönhetõ, hogy az egyébként elfuserált mélyfúróval 2-3 méter mélyen levõ mintára tehettek szert.
- Apollo 17, a rover leszakadt porvédõjének javítása térképlappal, ragasztószalaggal.
- Skylab leszakadt hõvédelmének javítása.
Még sorolhatnám, de remélem, ennyi elég.
Azt se feledd, hogy Smith volt az egyetlen tudós a Holdon, a többiek többnyire berepülõ pilóták voltak, az Apollo 15-tõl kezdve sebtében kapott geológiaki képzéssel. A jövõ hold- és marsbázisain tudósok fognak dolgozni, akik bizony szó szerint mindenhez kell, hogy értsenek. Olvastam egy angol nyelvû kb. 150 oldalas dokumentumot egy leendõ marsexpedícióról, ahol emberre le van bontva, hogy milyen képzettséggel kell rendelkezniük. A napirend pedig rugalmas, a legalapvetõbb teendõkön kívül minden további ténykedés a pillanatnyi helyzettõl függ. Szóval légy nyugodt, nem zombikká lealázott bábként ténykedõ emberek utaznának sem a Holdra, sem a Marsra.
Ez kb. a Mercury repülések végéig volt igaz. Az tény, hogy szinte percre pontosan be van osztva az ûrhajósok ideje, de azért nem egyszerû robotok, minden kezdeményezõképesség nélkül. Nézzük csak:
- Gemini 8, Neil Armstrong lélekjelenlétének és felkészültségének köszönhetõ, hogy legalább részben teljesült a program.
- Apollo 10, Stafforn és Cernan lélekjelenléte és felkészültsége mentette meg a holdkompot a pusztulástól.
- Apollo 11, Armstrong pillanatok alatt átlátta a leszállás lehetetlenségét az eredeti helyen és új leszállóhelyre irányította a kompot, mielõtt kifogyott volna a leszállóegység üzemanyaga. Nem hiszem, hogy ezt akár ma bármilyen mesterséges intelligencia ilyen rövid idõ alatt meg tudná oldani.
- Apollo 12, Conrad és Bean találékonyságának köszönhetõ, hogy az egyébként elfuserált mélyfúróval 2-3 méter mélyen levõ mintára tehettek szert.
- Apollo 17, a rover leszakadt porvédõjének javítása térképlappal, ragasztószalaggal.
- Skylab leszakadt hõvédelmének javítása.
Még sorolhatnám, de remélem, ennyi elég.
Azt se feledd, hogy Smith volt az egyetlen tudós a Holdon, a többiek többnyire berepülõ pilóták voltak, az Apollo 15-tõl kezdve sebtében kapott geológiaki képzéssel. A jövõ hold- és marsbázisain tudósok fognak dolgozni, akik bizony szó szerint mindenhez kell, hogy értsenek. Olvastam egy angol nyelvû kb. 150 oldalas dokumentumot egy leendõ marsexpedícióról, ahol emberre le van bontva, hogy milyen képzettséggel kell rendelkezniük. A napirend pedig rugalmas, a legalapvetõbb teendõkön kívül minden további ténykedés a pillanatnyi helyzettõl függ. Szóval légy nyugodt, nem zombikká lealázott bábként ténykedõ emberek utaznának sem a Holdra, sem a Marsra.
#83
Én is egy kalappal kívánok😉
(És ha már a hidrogénfúziónál tartunk engem viszont érdekelne a véleményed errõl😉))
(És ha már a hidrogénfúziónál tartunk engem viszont érdekelne a véleményed errõl😉))
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#82
1)Köszi, remélem jól fog menni. 😊
2)Igen, meg sajna azt is olvastam, hogy az elemi szálaknak ugyan megvan a kellõ szakítószilárdságuk, de a "fonál"-nak nincs. Valahogy úgy próbálkoznak, hogy az elemi szálak között tetraéderes gyémánt kötéseket kialakítani, és az már valószínûleg összetartaná eléggé. Az nem jó, hogy felküldik az egészet, és onnan eresztik le? Bár akkor már lehet, hogy sokkal többe kerülne... 😊
3)Az végül is csak attól függ, hogy mennyi energiát akarsz tárolni.
Persze célszerûbb az energiaigényes mûveleteket "nappal" elvégezni. Ugye E=teta*omega*omega
Tehát az omegát érdemes növelni. Ehhez kell még egy erõs anyag, ami megtartja a belsõ nehéz anyagot(pl.:ozmium).
2)Igen, meg sajna azt is olvastam, hogy az elemi szálaknak ugyan megvan a kellõ szakítószilárdságuk, de a "fonál"-nak nincs. Valahogy úgy próbálkoznak, hogy az elemi szálak között tetraéderes gyémánt kötéseket kialakítani, és az már valószínûleg összetartaná eléggé. Az nem jó, hogy felküldik az egészet, és onnan eresztik le? Bár akkor már lehet, hogy sokkal többe kerülne... 😊
3)Az végül is csak attól függ, hogy mennyi energiát akarsz tárolni.
Persze célszerûbb az energiaigényes mûveleteket "nappal" elvégezni. Ugye E=teta*omega*omega
Tehát az omegát érdemes növelni. Ehhez kell még egy erõs anyag, ami megtartja a belsõ nehéz anyagot(pl.:ozmium).
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#81
Ne aggódj, ha ez megnyugtat, mint fizikushallgató ebbe az irányba szeretnék továbbmenni, úgyhogy majd próbálom felgyorsítani a folyamatokat 😊
Akkor innen is drukkolunk és támogatunk a sikeresen munkában! 😊
És az ûrlifttel mi lett?
A wikipedián írták, hogy 20 millió gramm nanocsõ kell, és 1 gramm 100$ volt 2004 elején, mára már biztosan olcsóbb.
Most 2 milliárd $-on vacakolnának, mikor olyan olcsó lehet az ûrbe juttatás, mint semmi mással?
A probléma csak az, hogy a nanocsõ kevés. Kell egy pár kilométer magas indítóállomás (de célszerû min. 15km-el számolni), ahonnan úgy lehet "felindítani" a kábelt, hogy az ne legyen kitéve a nagyobb légköri turbolenciáknak. Ez az épület szintén belekerülne pár(tíz) milliárd dollárba, ráadásul leginkább az egyenlítõ környékén lenne célszerû felépíteni. Jelenleg pedig senki sem hajlandó ennyit beleinvesztálni, noha több okból is jó üzlet lehetne (egyfelõl a nagy volumenû megrendelés fellendítheti a nanocsõ kutatást és gyártást, másfelõl ahogy most kinéz, még 20 év múlva is mindent tarolni lehetne a piacon 1-2.000$/kg-os feljutattási áron, és hosszú távon a megtérüléssel aligha lenne gond...).
Megint csak a szupravezetõ mágneses terében lebegtetett lendkereket tudom felhozni. Jó erõs külsõ borítással.
Talán hosszú távon megfelelõ megoldás lenne (bevallom ehhez a témához gyenge vagyok, szóval vitatkozni érdemben esélyem sincs 😊), de mégis milyen tömegû és kiterjedésû lenne ez az eszköz? Mennyi idõre lenne szükség a megépítésére?
Akkor innen is drukkolunk és támogatunk a sikeresen munkában! 😊
És az ûrlifttel mi lett?
A wikipedián írták, hogy 20 millió gramm nanocsõ kell, és 1 gramm 100$ volt 2004 elején, mára már biztosan olcsóbb.
Most 2 milliárd $-on vacakolnának, mikor olyan olcsó lehet az ûrbe juttatás, mint semmi mással?
A probléma csak az, hogy a nanocsõ kevés. Kell egy pár kilométer magas indítóállomás (de célszerû min. 15km-el számolni), ahonnan úgy lehet "felindítani" a kábelt, hogy az ne legyen kitéve a nagyobb légköri turbolenciáknak. Ez az épület szintén belekerülne pár(tíz) milliárd dollárba, ráadásul leginkább az egyenlítõ környékén lenne célszerû felépíteni. Jelenleg pedig senki sem hajlandó ennyit beleinvesztálni, noha több okból is jó üzlet lehetne (egyfelõl a nagy volumenû megrendelés fellendítheti a nanocsõ kutatást és gyártást, másfelõl ahogy most kinéz, még 20 év múlva is mindent tarolni lehetne a piacon 1-2.000$/kg-os feljutattási áron, és hosszú távon a megtérüléssel aligha lenne gond...).
Megint csak a szupravezetõ mágneses terében lebegtetett lendkereket tudom felhozni. Jó erõs külsõ borítással.
Talán hosszú távon megfelelõ megoldás lenne (bevallom ehhez a témához gyenge vagyok, szóval vitatkozni érdemben esélyem sincs 😊), de mégis milyen tömegû és kiterjedésû lenne ez az eszköz? Mennyi idõre lenne szükség a megépítésére?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#80
Von Braun-nak már az 1940-es évek végén volt Mars-ûrhajó terve, egy egész flottát akart küldeni a vörös bolygóhoz. Ambiciózus terv volt, de egy Manhattan project szintû állami támogatás és háttér nélkul reménytelen vállalkozás.
A CEV alapjában véve egyébként tényleg nem más, mint egy továbbfejlesztett Apollo ûrhajó. Sajnos úgytünik a nagyobb szintû elõrelépéshez kevés a bátorság és a kezdeményezõ képesség... 😞
A CEV alapjában véve egyébként tényleg nem más, mint egy továbbfejlesztett Apollo ûrhajó. Sajnos úgytünik a nagyobb szintû elõrelépéshez kevés a bátorság és a kezdeményezõ képesség... 😞
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#79
Rengeteg féle energiatárolási módszer létezik, a kémiai energiáktól a mechanikaiakon keresztül az erõteres módszerekig.
Megint csak a szupravezetõ mágneses terében lebegtetett lendkereket tudom felhozni. Jó erõs külsõ borítással.
Egyébként bocs, hogy mindig más fázisban vagyunk. 😊
Megint csak a szupravezetõ mágneses terében lebegtetett lendkereket tudom felhozni. Jó erõs külsõ borítással.
Egyébként bocs, hogy mindig más fázisban vagyunk. 😊
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#78
És az ûrlifttel mi lett?
A wikipedián írták, hogy 20 millió gramm nanocsõ kell, és 1 gramm 100$ volt 2004 elején, mára már biztosan olcsóbb.
Most 2 milliárd $-on vacakolnának, mikor olyan olcsó lehet az ûrbe juttatás, mint semmi mással?
A wikipedián írták, hogy 20 millió gramm nanocsõ kell, és 1 gramm 100$ volt 2004 elején, mára már biztosan olcsóbb.
Most 2 milliárd $-on vacakolnának, mikor olyan olcsó lehet az ûrbe juttatás, mint semmi mással?
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#77
A napelemekkel a két hetes Holdi nappal és északa a probléma. Részben ezért is akarják a déli-sarkra telepíteni a holdbázist. Egy magas tartóoszlopra szerelve már megoldható a folyamatos energiaellátás. Viszont szvsz a Holdra telepített napelemekkel nem lehet annyi áramot termelni, amely az ipari szintû energiafelhasználásra elég lenne...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#76
Ne aggódj, ha ez megnyugtat, mint fizikushallgató ebbe az irányba szeretnék továbbmenni, úgyhogy majd próbálom felgyorsítani a folyamatokat 😊
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#75
Nekem személy szerint pont az a legfájóbb pontja az egész CEV programnak, hogy az 1970-es évek elemeire épít (SRB, SSME, ET). Amíg nem oldják meg az olcsó ûrbe jutattást, addig nincs remény...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74
Jó, ez picit magasan lett<#idiota>, de nem feltétlenül kell stac. pályát használni...
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#73
Az ITER 2020-ra elkészül, de ez még nem jelenti azt, hogy lesz egy He·3 üzemanyagú fúziós reaktorunk. Azt is ki kell fejleszteni és a többi. Tökéletesen egyetértek a meglátással, csak a baj ott van, hogy a NASA-nál (és pl. az oroszoknál is) a bevált fissziós atomreaktorokban gondolkodnak. Ismert, kipróbált technológia, minimális továbbfejlesztést igényel. Nem tartom valószinûnek, hogy feladnák egy ugyan sokkal potensebb, egyértelmûen jövõbe mutató, de ugyanakkor még gyerekcipõben járó technológiáért...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#72
Szerintem aki egy kicsit is a dolgok mögé nézett már, az tökéletesen látja ezt. 😊
"Szokásos" módon utasították a NASA-t, hogy most ez az útirány, erre kell haladni, ezt kell csinálni. Õk meg csinálják...
"Szokásos" módon utasították a NASA-t, hogy most ez az útirány, erre kell haladni, ezt kell csinálni. Õk meg csinálják...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#71
Nem tudom felfigyeltetek-e arra, hogy az ûrsiklók leállítása után visszatérnek a 70-es években használt rendszerhez, csak kicsit módosítva.
Valamelyik IPM-ben olvastam egy cikket a NASA-ról és a Nixon-kormányról.
A Nixon kormány idején állították le az akkori rendszert és akkor kezdték el építeni az ûrsikló programot.
Ráadásul az alkatrészek ellenõrzését nem a gyártó cég végezte, hanem egy teljesen másik. Ekkor kezdtek el felszökkeni az árak és ekkor lett ilyen nagy a költségvetés is.
A felvihetõ hasznos teher ára körülbelül ott mozgott ahol ma a polgári ûrrepülõkkel tervezik. Tehát nem lett volna sok.
Ráadásul az Apollo program idején már egy új rakéta tervezete is kész volt, amellyel 2(!), nemzetközi(!) legényéséget jutattak volna a Marsra(!).
Tehát jelen helyzetben ott tartanak ahol a Nixon kormány elõtt abbahagyták.
Lehet elgondolkozni azon, hogyha nem a pénz lett volna az úr akkor hol tartanának ma az ûrkutatásban.
Meg egyébként is, semelyik kormánynak nem érdeke az, hogy telepek jöjjenek létre bármely bolygón is, hisz nagyon könnyen függetlenné tudnának válni az anyakormáyntól. Ez részben fikció, de nagy az esély rá.
Valamelyik IPM-ben olvastam egy cikket a NASA-ról és a Nixon-kormányról.
A Nixon kormány idején állították le az akkori rendszert és akkor kezdték el építeni az ûrsikló programot.
Ráadásul az alkatrészek ellenõrzését nem a gyártó cég végezte, hanem egy teljesen másik. Ekkor kezdtek el felszökkeni az árak és ekkor lett ilyen nagy a költségvetés is.
A felvihetõ hasznos teher ára körülbelül ott mozgott ahol ma a polgári ûrrepülõkkel tervezik. Tehát nem lett volna sok.
Ráadásul az Apollo program idején már egy új rakéta tervezete is kész volt, amellyel 2(!), nemzetközi(!) legényéséget jutattak volna a Marsra(!).
Tehát jelen helyzetben ott tartanak ahol a Nixon kormány elõtt abbahagyták.
Lehet elgondolkozni azon, hogyha nem a pénz lett volna az úr akkor hol tartanának ma az ûrkutatásban.
Meg egyébként is, semelyik kormánynak nem érdeke az, hogy telepek jöjjenek létre bármely bolygón is, hisz nagyon könnyen függetlenné tudnának válni az anyakormáyntól. Ez részben fikció, de nagy az esély rá.
#70
Rossz a párhuzam is. Az Atlanti-óceán túloldalán barátságosak voltak a körülmények, volt stabil levegõ, husi, hely, és nem csak milliárd dolláros el-elromló gépek tartották életben a telepeseket.
#69
Nem elég jó a napelemtábla a kis 1100W/m2-es napállandójával?
És a holdporban is tuti van rengeteg szilícium, úgyhogy nem lesz gond õket elõállítani. Csak amennyire itt a Földön.
De a holdon mikrogravitációs gyárakat is létre lehet hozni.
Várjatok, kiszámolom, milyen magasan van ott a GEO pálya.
És a holdporban is tuti van rengeteg szilícium, úgyhogy nem lesz gond õket elõállítani. Csak amennyire itt a Földön.
De a holdon mikrogravitációs gyárakat is létre lehet hozni.
Várjatok, kiszámolom, milyen magasan van ott a GEO pálya.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#68
Neked is lásd elõzõ hozzászólásom. Nem az energia a baj. Egy ilyen állomás talán mûködhet pár évig, de nem tovább.
#67
Nem feltétlen a nyersanyagokkal van a gond, hanem azzal, hogy egy ilyen állomás a mai technikákkal szükségképpen halálra van ítélve. A berendezéseknek szavatossága van, 5-10-20 éven belül elromlanak. Nem tudunk lényegesen tovább mûködõ berendezéseket gyártani, mert nem vagyunk képesek olyan önjavító rendszereket építeni, mint egy élõ szervezet. Egy ilyen állomás szükségképpen úgy jár majd, mint a Mir végnapjaiban. A mai technológia pazarló: egy idõ után az állomást el kell hagyni, mert egyszerûbb újat gyártani helyette. Az ott dolgozók nem tudnak új elemeket gyártani/elõállítani, az állomást autonóm módon bõvíteni, mert a legkisebb termosztát mögött is több száz földi cég csúcstechnológiája van. Mondjuk például nem tudunk csúcsminõségû titánötvözetet gyártani a Marson, mert mondjuk a Földön azt egy ezer tonnás présgép közremûködésével csináljuk. Vagy nem tudunk jó minõségû ûrruhát, mert ahhoz esetleg kínai selyemhernyó kell. Egy ûrállomás rendkívül komplex, és (emberi felhasználás szempontjából) extrém alacsony entrópáját szinte a teljes földi civilizáció együttmûködésével érte el. Lehetne arról vitatkozni, hogy létre lehet-e hozni egy miniatûr önfenntartó technikai civilizációt egy idegen bolygón a teljes megismétlése nélkül, de ez inkább hit kérdése. Inkább úgy kérdezem: szerinted ha holnap a Földön minden gép eltûnne, de az elõállításukhoz szükséges tudás meglenne, vajon milyen gyorsan tudnánk visszaállítani a mai állapotot? Szerintem évtizedek, ha nem évszázadok alatt. A mai esztergapadok olyan esztergapadokon készülnek, amiket tegnap gyártottak. Ha hirtelen a szénégetõ kalyibától kellene indulni, nagyon nehéz dolgunk lenne.
Amíg ez a helyzet, az önellátó Földön kívüli bázis csak illúzió, mint ahogy az is, hogy kolonializálunk bármit is. Egy ilyen földönkívüli telep a Földtõl függne, annak hiányában az ott élõk lassú kínhalálra vannak ítélve.
Amíg ez a helyzet, az önellátó Földön kívüli bázis csak illúzió, mint ahogy az is, hogy kolonializálunk bármit is. Egy ilyen földönkívüli telep a Földtõl függne, annak hiányában az ott élõk lassú kínhalálra vannak ítélve.
#66
Így igaz: a Hold kõzetei például gazdagok felszabadítható oxigénben. Egy nagyobb Holdkolónia (amely már félig-meddig önellátó lenne) fõ problémája a megfelelõ energiaellátás lenne, meglehetõsen nagyteljesítményû erõmû szükségeltetne hozzá. De egy erõmû megépítése már lehetõvé tenne sokmindent.
- oxigén és víz elõállítható a kõzetekbõl
- az ásványkincsekre bányászat építhetõ
- a Holdon lehetõség nyílna a veszélyes hulladékok
tárolására
- bármilyen hihetetlen, de a Hold talaja olyan gazdag ásványi elemekben hogy termékenyebb a földinél (zárt, széndioxid-gázos hidrofarmok építhetõek)
- és a már említett kisebb gravitáció miatt kiváló ugródeszka lenne a további kutatásokhoz/terjeszkedéshez.
Lola: ez így igaz, nem lenne két napos munka egy Holdkolónia felépítése, de gondolj bele: annak idején amikor az elsõ európaiak átkeltek az Atlanti-Óceánon hogy felépítsék kolóniáikat, nem arra gondoltak hogy munkájuk nehéz, felesleges és veszélyes.
- oxigén és víz elõállítható a kõzetekbõl
- az ásványkincsekre bányászat építhetõ
- a Holdon lehetõség nyílna a veszélyes hulladékok
tárolására
- bármilyen hihetetlen, de a Hold talaja olyan gazdag ásványi elemekben hogy termékenyebb a földinél (zárt, széndioxid-gázos hidrofarmok építhetõek)
- és a már említett kisebb gravitáció miatt kiváló ugródeszka lenne a további kutatásokhoz/terjeszkedéshez.
Lola: ez így igaz, nem lenne két napos munka egy Holdkolónia felépítése, de gondolj bele: annak idején amikor az elsõ európaiak átkeltek az Atlanti-Óceánon hogy felépítsék kolóniáikat, nem arra gondoltak hogy munkájuk nehéz, felesleges és veszélyes.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
#65
És jó esetben 50 év múlva lehet hogy lesz fúziós hajtómû is;(
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#64
Igazad van, de ilyen teljesen autonóm környezetre nem lenne szükség.
Nem Ádámot és Évát kellene a Marsra küldeni egy kõbaltával, hogy építsenek civilizációt isten kedve szerint.
Elég lenne pl ha a Hold és a Mars nyújtotta környezet ismeretébõl kiindulva minimálisra redukálnánk az utánpótláshoz szükséges anyagmennyiség tömegét.
Pl azért az Antarktiszon is vannak kutatóállomások, akár több hónapra is magukra hagyva. Persze lényegesen nehezebb lenne ugye úgy ellátni ezeket, ha a finnyás kutatók nem elégednének meg a hólével és csak palackos ásványvizet akarnának fogyasztani.😉
Pl Oxigén szinte minden kõzetben van. Energiával kinyerhetõ az is. A hidrogén a szén is gyakori elemek. A növények/baktériumok meg ideális nagymolekulás vegyület szintetizálók, ráadásul szélsõséges körülmények között is mûködnek. stb
Már az ISS-en is van egy csomó olyan technológia, ami 1-2 tényezõ esetén minimális anyagutánpótlás melett biztosítja a létfeltételek fenntartását.
Én azt látom, hogy végre eldöntötték, hogy milyen szállítási technológiát választanak. Csak éppen ez más kérdések mögött másodlagos szempont. Azt hogy ezekkel az eszközökkel mit és milyen mennyiségben akarunk szállítani, még mindíg nem tudjuk.
Bár az szerintem is kijelenthetõ, hogy egy pár 10 négyzetméteres, pár fõt befogadó Holdbéli kis kutatóállomáson értelmes mennyiségben anyagok (építõ/üzemanyag/étel/vize stb) nem állíthatók elõ! Márpedig ez a szállító technológia úgy tûnik csak egy ilyen kis állomás ellátására alkalmas.
Nem Ádámot és Évát kellene a Marsra küldeni egy kõbaltával, hogy építsenek civilizációt isten kedve szerint.
Elég lenne pl ha a Hold és a Mars nyújtotta környezet ismeretébõl kiindulva minimálisra redukálnánk az utánpótláshoz szükséges anyagmennyiség tömegét.
Pl azért az Antarktiszon is vannak kutatóállomások, akár több hónapra is magukra hagyva. Persze lényegesen nehezebb lenne ugye úgy ellátni ezeket, ha a finnyás kutatók nem elégednének meg a hólével és csak palackos ásványvizet akarnának fogyasztani.😉
Pl Oxigén szinte minden kõzetben van. Energiával kinyerhetõ az is. A hidrogén a szén is gyakori elemek. A növények/baktériumok meg ideális nagymolekulás vegyület szintetizálók, ráadásul szélsõséges körülmények között is mûködnek. stb
Már az ISS-en is van egy csomó olyan technológia, ami 1-2 tényezõ esetén minimális anyagutánpótlás melett biztosítja a létfeltételek fenntartását.
Én azt látom, hogy végre eldöntötték, hogy milyen szállítási technológiát választanak. Csak éppen ez más kérdések mögött másodlagos szempont. Azt hogy ezekkel az eszközökkel mit és milyen mennyiségben akarunk szállítani, még mindíg nem tudjuk.
Bár az szerintem is kijelenthetõ, hogy egy pár 10 négyzetméteres, pár fõt befogadó Holdbéli kis kutatóállomáson értelmes mennyiségben anyagok (építõ/üzemanyag/étel/vize stb) nem állíthatók elõ! Márpedig ez a szállító technológia úgy tûnik csak egy ilyen kis állomás ellátására alkalmas.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#63
Ha,a szondák küldése túl személytelen,az emberes misszió meg túl drága.....,erre a 2030 körüli idõpontra gondolva,lehet hogy kiborgok mennek....<#hehe>
#62
Egyébként: a Mars misszió valóban nem feltétlenül elõnyös, de a Hold mindenképpen fontos.
Az ITER kb. 2020-ra üzemképes lesz, és ha mûködik, akkor az a kis Hélium-3 nagyon jól jöhet.
Nézzétek csak:
3He+3He→4He+2p+12.9 MeV
Hélium fúzió teljesen ideális ûrhajók meghajtására, mert nem keletkezik neutron, és mind az alfa részecske, mind a protonok irányíthatók mágneses térrel, így csak a gamma sugárvédelmet kell megoldani, ami jóval egyszerûbb, mint a neutronok elleni védekezés. És a Holdon nagyon sok hélium-3 van ám... 😊 És mindig is lesz, mert a napszél termeli õket.
Akkor nem lenne többé gond, hogy 20x annyi az üzemanyag tömege, mint a hasznos teher, akár a Földrõl induló rakétáknál sem.
Mindemellett a sugárzás is kicsi, mert mind az alfa-részecske, mind a proton(hidrogénion) nagy kölcsönható képességû, így nagyon hamar elnyelõdnek, és a gamma sugi sem vészes a fúziónál.
Ezért már megéri a Holdra menni!
Az ITER kb. 2020-ra üzemképes lesz, és ha mûködik, akkor az a kis Hélium-3 nagyon jól jöhet.
Nézzétek csak:
3He+3He→4He+2p+12.9 MeV
Hélium fúzió teljesen ideális ûrhajók meghajtására, mert nem keletkezik neutron, és mind az alfa részecske, mind a protonok irányíthatók mágneses térrel, így csak a gamma sugárvédelmet kell megoldani, ami jóval egyszerûbb, mint a neutronok elleni védekezés. És a Holdon nagyon sok hélium-3 van ám... 😊 És mindig is lesz, mert a napszél termeli õket.
Akkor nem lenne többé gond, hogy 20x annyi az üzemanyag tömege, mint a hasznos teher, akár a Földrõl induló rakétáknál sem.
Mindemellett a sugárzás is kicsi, mert mind az alfa-részecske, mind a proton(hidrogénion) nagy kölcsönható képességû, így nagyon hamar elnyelõdnek, és a gamma sugi sem vészes a fúziónál.
Ezért már megéri a Holdra menni!
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#61
Akár holnap is indulhatnánk, ha megfelelõ rakétáink lennének(amit megtervezni 10 perc, legyártani mondjuk 1 hónap). Lehet, hogy a kozmikus sugárzás miatt lenne aki hamarabb meghalna, de így is bõven lennének önkéntesek az asztronautáink között.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#60
"Az egésznek a kulcsa hogy a földkörüli pályára mennyiért leszünk képesek a terhet feljuttatni." Ott a pont.
Egyébként 100 milliárd$ sokszorosát elköltötték már irakra.
Egyébként 100 milliárd$ sokszorosát elköltötték már irakra.
Gracie Barra
#59
Magamat ismétlem: ma még ötletünk sincs, milyen technológiákkal lehet a teljes emberi civilizáció háttere nélkül fenntartani egy berendezést, ami a technikai fejlõdésünk csúcsterméke. Én várnék még úgy száz évet ezekkel a nagyszabású elképzelésekkel.
#58
Akkor ismerjük be végre, hogy az egész emberes ûrrepülés kirakat, amivel a politikusok el tudják adni az ûrhajózást a költségvetésnek. Ekkor viszont politikai problémával állunk szemben. Pontosabban pszichológiaival, mert a politikusok épp ezért tartják ezt eladhatóbbnak, amiért az itt hozzászólók nagy része aktívan ágál az emberes ûrrepülés mellett "haladás" címszóval, pedig nem tudnak egy értelmes indokot felhozni, miért is lenne rá szükség. Ti választjátok meg a politikusokat, illetve a szüleitek, aki épp ugyanígy gondolkodnak: "robotot küldeni a Marsra... na és? De embert! Az már valami!" Amíg ilyen pleisztocén agyunk van, ami csak azt hiszi el, amit megrághat, és kíváncsi ugyan, mi van a folyón túl - de MAGA akar odamenni, a fotó már nem elég - nos, addig épp elég bajunk lesz itt a Földön is.
#57
Nem a haladás mellõzésérõl beszélek, hanem a haladás mikéntjérõl...
#56
A hétfõn ismertetett részletek fényében én úgy látom, nincs itt szó semmilyen "Alfaholdbázis" szerû önellátó, sõt üzemanyagot is termelni tudó Hold kolóniáról.
Ez a reanimált Apolló program szerintem ua költséggel is csak arra lesz képes, mint a 40 évvel ezelötti! Évi 1-2 max 5-6 Hold utazás.
Egy ipari méretekben dolgozó a Mars jármû feltöltésére készített ûzemanyag elõállító berendezés kifejlesztése odatelepítése a rendelkezésre álló forrásokból szerintem nem lehetséges, és nem hiszem hogy ezek a költségek tartalmaznak ilyesmit.
A gond ráadásul az ezzel is mint minden államilag finanszírozott üripari tevékenységgel, hogy eszméletlen drágán megteremtenek egy drága ipari kapacitást, amit csak egyszer/kétszer használnak.
Ha a cél a valóban rendszeres kolonizálásra alkalmas Hold/Mars szállító kapcitás lenne, az egyrészt sokkal nagyobb tõkét igényel mint 100 milliárd pezó. Másrészt hhosszú távon viszont sokkal alacsonyabb szállítási küöltséget jelentene.
Ez a terv egy DEMO. Ugyan olyan mint az Apollo program, azt se bírta volna el az amerikai gazdaság ha rendszeres utazásra használják.
Olcsó hatékony ipari méretû berendezésekre van szükség, nem ilyen eszméletlen drága játékszerekre!
Az egésznek a kulcsa hogy a földkörüli pályára mennyiért leszünk képesek a terhet feljuttatni. Az STS rendszer marha drága volt (monnyuk fõleg az ürrepülõgép miatt). Ha a részegységeit használják sem várható nagyságrendi költségcsökkenés, szerintem!
Ez a reanimált Apolló program szerintem ua költséggel is csak arra lesz képes, mint a 40 évvel ezelötti! Évi 1-2 max 5-6 Hold utazás.
Egy ipari méretekben dolgozó a Mars jármû feltöltésére készített ûzemanyag elõállító berendezés kifejlesztése odatelepítése a rendelkezésre álló forrásokból szerintem nem lehetséges, és nem hiszem hogy ezek a költségek tartalmaznak ilyesmit.
A gond ráadásul az ezzel is mint minden államilag finanszírozott üripari tevékenységgel, hogy eszméletlen drágán megteremtenek egy drága ipari kapacitást, amit csak egyszer/kétszer használnak.
Ha a cél a valóban rendszeres kolonizálásra alkalmas Hold/Mars szállító kapcitás lenne, az egyrészt sokkal nagyobb tõkét igényel mint 100 milliárd pezó. Másrészt hhosszú távon viszont sokkal alacsonyabb szállítási küöltséget jelentene.
Ez a terv egy DEMO. Ugyan olyan mint az Apollo program, azt se bírta volna el az amerikai gazdaság ha rendszeres utazásra használják.
Olcsó hatékony ipari méretû berendezésekre van szükség, nem ilyen eszméletlen drága játékszerekre!
Az egésznek a kulcsa hogy a földkörüli pályára mennyiért leszünk képesek a terhet feljuttatni. Az STS rendszer marha drága volt (monnyuk fõleg az ürrepülõgép miatt). Ha a részegységeit használják sem várható nagyságrendi költségcsökkenés, szerintem!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#55
Szerintem el vagy tájolódva az emberes ûrrepülések menetérõl. Nekem az a képem van az ilyen missziókról, hogy az ember nem aktív résztvevõ, hanem éppolyan fogaskerék a gépezetben, mint a többi mûszer. Az ûrhajósok programja percre le van bontva. Nem afféle ûrcowboyok, akik folyton rögtönöznek. Nem tudnak egy hirtelen megfigyelt új jelenséghez összebarkácsolni egy új mûszert, mert nincs alkatrészük, és nem is értenek hozzá. Egyedül a szemüket tudják használni, ami kétségkívül nagyon jó mûszer, de minden célra kitaláltunk már alkalmasabbat is. A hibákat nem tudják kijavítani, ha nincsenek rá elõre felkészülve. Az Apollo-13 pl. egy szerencsés véletlen volt (és a baleset sem lett volna baleset, ha nincsenek ott emberek). Amit az ûrhajós segít az ûrhajóban (azon kívül, hogy kísérleti nyuszi), az az intelligenciája, de miután a döntési lehetõségei behatároltak, már a mai számítógépek is legalább olyan jó önálló döntéseket tudnak hozni, ha jól vannak programozva. Százmilliárd dollár nagyon sok pénz. A Cassini kb. 3 milliárd dollárba került. Évekig fogja közvetíteni az adatokat olyan dolgokról, ahova az ember ma még csak nem is álmodhat, hogy valaha járni fog.
#54
Ez a dolog politikai ága. Az egész CEV program létjogosultságát megkérdõjelezi az, hogy arról már több tucatnyi terv készült, miként, hogyan és mikor menjünk a Holdra, vagy a Marsra. De arról nem sok tanulmány készült, hogy minek. Nincs egy összerakott tudományos program, hogy akkor mit keresünk, merre megyünk, és a többi. Nagy vonalakban felvázolták, de ennyi...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#53
Igen, de feltétlen MOST van erre szükség? Talán olyan sokat tudunk a Marsról, hogy minden új dolgot már csak egy élõ ember kifinomult IQ-ja (amit számítógépek és a Föld hada segít) és éles szeme (már ha lát a napellenzõtõl odaát) vehet észre? Nem azért voltak "sikeresek" az eddigi emberi küldetések, mert akkor muszáj volt rávenni a mérnököket, hogy nagy/megbízható/alapos munkát végezzenek, hogy Space Joe meg ne haljon? Vajon a világûrt a mûszerek megfigyeléseibõl vagy az ûrhajósok útinaplójából ismerjük-e jobban? Nézzük a történelmet: mit csináltak a Holdon az ûrhajósok, amit nem tudott volna egy szonda elvégezni? A legnagyobb haszna az volt a misszióknak, hogy hazahoztak fél tonna válogatott kõzetet. Ha otthagyjuk az ûrhajósokat, 200 kilóval többet hozhattak volna.
#52
Nem pénzügyi haszonról beszélek, hanem haszonról. A kutatás önmagában nem térül meg direktben, de nem vitatom a hasznát. Itt arról beszélünk, hogy milyen kutatást folytassunk: embereset vagy szondásat. Miután a cikk a következõ ötven év programjáról szól, én is arról beszélek. Hosszú távon persze mindig érdemes újragondolni a dolgokat, ki tudja, talán még az emberi test is alkalmasabb lesz az ûrrepülésre, de kétszáz évre elõre nem látunk. A következõ ötven évben pedig nincs értelme dollármilliárdokat elszórni arra, hogy életben tartsunk négy reszketõ ûrhajóst a Mars körül, amikor az odacipelt oxigén helyett autonóm, önjavító, önállóan döntést hozó robotszondákat lehetne odaküldeni zéró kockázattal, ugyanennyi pénzbõl mondjuk úgy százat. Az emberes ûrrepüléssel meg kellene várni azokat a technikákat, amelyek a berendezéseink komplexitását csökkentik, ahelyett, hogy tovább bonyolítanák azokat. Mert egy olyan ûrbázisnak, amely folyamatosan külsõ segítségre szorul és önmagától elõbb-utóbb biztosan elpusztul, nem sok haszna van, az itt felsorolt hangzatos kolonizálás és egyéb célok szempontjából sem. Ma még ötletünk sincs, milyen technológiákkal lehet a teljes emberi civilizáció háttere nélkül fenntartani egy berendezést, ami a technikai fejlõdésünk csúcsterméke.
#51
Nem olyan reménytelen az a Holdra telepített ipar.
Már amennyiben a Hold megfelelõ ásványkincsekkel rendelkezik.
A technológia megvan, csak alapvetõ gépek kellenek, amikkel a bonyolultabbakat elõ lehet állítani (azért nem a kõbaltára gondolok, de azzal is meg lehetne csinálni!).
Már amennyiben a Hold megfelelõ ásványkincsekkel rendelkezik.
A technológia megvan, csak alapvetõ gépek kellenek, amikkel a bonyolultabbakat elõ lehet állítani (azért nem a kõbaltára gondolok, de azzal is meg lehetne csinálni!).
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#50
Lehet, hogy nem pont kupola formája lesz, de a talaj alatti bázis lakórészének is hermetikusnak kell lenni, tehát azt ugyanúgy a Földrõl kell felvinni. Plusz az ásógép(ek). Tény, hogy a talaj alatt biztonságosabb lenne, akár a sugárzást, akár a kisebb meteoritokat nézzük. Viszont költségesebb. Sok ötlet elhangzott már itt a cikk nyomán, csak egyvalamit nem képes tudomásul venni szinte senki. A jelenlegi technikával minden egyes Holdra juttatott kilogrammnyi hasznos teher iszonyat pénzbe kerül. Tehát nem olyan egyszerû a dolog, hogy sitty-sutty feldobok pár kotrógépet, amit persze elõzõleg ki is fejlesztettek szintén nem kevés pénzbõl.
Lineáris motor? A Holdon mûködhet (megint csak oda kell szállítani, ami irreálissá teszi az egészet, vagy a Holdon elõállítani, ami ipart feltételez). A Földrõl nem nyerõ, túl sûrû a légkör, túl hosszúra kellene építeni, hogy emberek (vagy akár berendezések) által elviselhetõ gyorsulást produkáljon, stb.
Lineáris motor? A Holdon mûködhet (megint csak oda kell szállítani, ami irreálissá teszi az egészet, vagy a Holdon elõállítani, ami ipart feltételez). A Földrõl nem nyerõ, túl sûrû a légkör, túl hosszúra kellene építeni, hogy emberek (vagy akár berendezések) által elviselhetõ gyorsulást produkáljon, stb.
Nah.
Ha a tervezett Mars ûrhajót a Föld és a Hold közötti
Lagrange pontban szerelik össze, majd a Holdon termelt üzemanyaggal töltik fel.. Annak még volna némi esélye..
De mikor lesz Holdbázis? Ott egyszerûbb lenne a talaj alatt megcsinálni a Bázist, csak az ásógépeket kell felvinni, nem kell kupolát stb építeni...
meg mit szenvednek midig a rakétákkal/ûrsiklókkal????
Lineáris villanymotor, azt kész...
A nagy és okos NASAnál nem tudják, h egyszerûbb sok kicsit megmozgatni, mint egyszerre 1 nagyot????
ehhh
Ha a tervezett Mars ûrhajót a Föld és a Hold közötti
Lagrange pontban szerelik össze, majd a Holdon termelt üzemanyaggal töltik fel.. Annak még volna némi esélye..
De mikor lesz Holdbázis? Ott egyszerûbb lenne a talaj alatt megcsinálni a Bázist, csak az ásógépeket kell felvinni, nem kell kupolát stb építeni...
meg mit szenvednek midig a rakétákkal/ûrsiklókkal????
Lineáris villanymotor, azt kész...
A nagy és okos NASAnál nem tudják, h egyszerûbb sok kicsit megmozgatni, mint egyszerre 1 nagyot????
ehhh
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#48
Ha tankolna is, az csak holdkörüli pályán lenne kifizetõdõ, a Holdra telepített ipar által olcsón elõállított, pályára juttatott üzemanyagtartályból. Holdra telepített ipar, ez a bázis felhasználhatóságának kulcsa. Amíg ilyen nincs, minden, a holdbázissal számoló terv értelmetlen, gazdaságtalan, kockázatot növelõ. Azt hiszem, ez nem a közeljövõ megoldásai között fog szerepelni.
#47
A Marsra(vagy távolabb) induló rakétáknak a Földrõl jóval kevesebb üzemanyaggal kell indulnia, ha a Holdon 'tankolhat', vagyis kevesebb tömeggel indul, vagyis kevesebb üzemanyag kell a fellövéshez stb... Ezért (is) van értelme a Holdbázisnak.
Az ember nem képes terraformálni? Szerinted az üvegházhatás magától van? Az embernek semmi köze hozzá? A Marson sem kéne semmi mást csinálni, csak olyan üzemeket telepíteni, amik üvegházhatást keltõ gázokat termelnek, néhány száz év elég lenne a hõmérséklet néháõny fokkal való emelésére, ami után alkalmas lenne a bolygó primitív növények, baktériumok befogadására. Az egész csak idõ kérdése.
Az ember nem képes terraformálni? Szerinted az üvegházhatás magától van? Az embernek semmi köze hozzá? A Marson sem kéne semmi mást csinálni, csak olyan üzemeket telepíteni, amik üvegházhatást keltõ gázokat termelnek, néhány száz év elég lenne a hõmérséklet néháõny fokkal való emelésére, ami után alkalmas lenne a bolygó primitív növények, baktériumok befogadására. Az egész csak idõ kérdése.