kukacos#88
Természetesen, szép is volna, ha még ennyire se lettek volna képesek, ha már százharmincöt milliárd dollárért odafurikázták őket (http://en.wikipedia.org/wiki/Project_Apollo). Szerinted a felsorolt dolgok valóban megérik az ember jelenlétét? Egy leszakadt porvédő lap javítása - ami esetleg nem is kellene oda, ha nem lett volna ember a küldetésben? Inkább azokat az eseteket sorold, amikor lényeges hozadéka volt az emberi jelenlétnek, amit idővel nem tudtak volna kideríteni a szondák is, és azóta se tudnánk, ha nem lett volna ott ember.
De persze azokat az eseteket is sorolhatjuk akkor, amikor semmit sem tudtak tenni, mert nem volt műszerük/eszközük/felszerelésük hozzá. Lásd pl. az Apollo 13 esetét, ahol az űrhajósoknak esélyük sem volt, hogy megszereljék a masinát (örültek, ha életben maradnak). Ha ugyanebből a pénzből kimegy száz szonda, akár mindegyik ott talált érdekes kérdést külön is vizsgálhatja. Az ember ezekben a küldetésekben az őt szállító gépek foglya, nincs mozgástere, nem tud lényegesen többet tenni, mint amit a küldetés előkészítése során neki megterveztek. Kétségkívül nagyobb flexibilitással jár az emberi jelenlét, eldöntheti, hogy a kis sziklához vezeti-e a marsjárót vagy a nagyhoz, de a problémák nagy részét ugyanúgy épp az emberi jelenlét okozza. Lásd ISS meg Mir esete, ahol az űrhajósok a tudományos programok végrehajtása helyett azzal vannak elfoglalva, hogy a bárkájukat toldozgassák meg csomagokat pakolásszanak.