A NASA az ember vezette űrutazás jövőjéről
← ElőzőOldal 3 / 3
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#46
érdemes lenne elolvasnod Asimovtól a Halhatatlanság halálát, (részben) pontosan arról ír, hogy hova vezet az, ha nem vállalják a kockázatot és a veszteséget a haladás érdekében
(tudom, hogy sci-fi, de érdemes elolvasni, mert némileg a témába vág)
(tudom, hogy sci-fi, de érdemes elolvasni, mert némileg a témába vág)
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#45
"Csak terraformálni kell" - ne álmodozz! Az ember még a Földet sem képes terraformálni, nemhogy más bolygókat! A Földön is képtelenek vagyunk a természet erõit akárcsak megfékezni is, nemhogy irányítani!
#44
"Egy állandó Holdbázis esetén - amely maga állítaná elõ a hordozórakétát és a hasznos terhet egyaránt - már egész más a helyzet." - szép álom. Ehhez nem is kéne több, mint legalább pártízezer tonna cuccot a Holdra eljuttatni. Ezt mivel, mikor és hogyan juttatják fel?
#43
Én azt gondolom le kéne lassítani az egész ûrkutatást.A technológiák nem elég fejlettek ahhoz,hogy az ember ilyen nagy vállalkozásokba fogjon.A pénz nagyrészét az új technológiák kifejlesztésére kéne költeni,amik mint már korábban is mondták megtérülne,mert ezek általában több területen is felhasználhatóak.Szerintem is maradni kéne a szondás felderítéseknél,ûrteleszkópok építésénél és ezek fejlesztésénél.Az állandó holdbázis létesítésével egyetértek,az még talán hasznos lehet,de a mars utazás az sokkal komolyabb feladat,sok problémát kell megoldani,és nagyon sokba fog kerülni.
#42
Egy pillanatig sem vitatom a szondák létjogosultságát, sõt, nélkülözhetetlenek az emberes repülés támogatásánál (kommunikáció, felderítés). Azonban egy emberes expedíció hónapok alatt annyi munkát tudna elvégezni (igen, valóban nagyon drágán), amennyit szondákkal évtizedek alatt lehetne, lásd eredmény->új szonda több év alatt->újabb eredmény ciklusokat.
Az is nyilvánvaló, hogy egy emberes expedíció tevékenysége nem korlátozódna a bázis közvetlen környezetére, a tervekben több hétig önállóan mûködni képes, hermetikus kabinnal ellátott marsjárók is szerepelnek, továbbá a késõbbiekben helyben elõállított üzemanyaggal mûködõ repülni képes egységekben több ezer kilométerre levõ célpontokat is felkereshetnek. Természetesen mindezt mars körül keringõ szondák hathatós támogatásával.
Az is nyilvánvaló, hogy egy emberes expedíció tevékenysége nem korlátozódna a bázis közvetlen környezetére, a tervekben több hétig önállóan mûködni képes, hermetikus kabinnal ellátott marsjárók is szerepelnek, továbbá a késõbbiekben helyben elõállított üzemanyaggal mûködõ repülni képes egységekben több ezer kilométerre levõ célpontokat is felkereshetnek. Természetesen mindezt mars körül keringõ szondák hathatós támogatásával.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#41
Jogos, félreérthetõen fogalmaztam.
Tehát racionálisan nézve a robotszondák alkalmazása hatékonyabb, mint az emberes ûrkutatás. Ezt kellett volna írnom. 😊
Tehát racionálisan nézve a robotszondák alkalmazása hatékonyabb, mint az emberes ûrkutatás. Ezt kellett volna írnom. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#40
"Tehát racionálisan nézve a robotszondák létjogosultsága megkérdõjelezhetetten."
Senki nem beszélt a szondák mellõzésérõl, nem a szondák helyett mennek oda, hanem mellette. Az emberi ûrutazás pedig ugyanolyan fontos, habár racionálisan nézve az egész csak pénzkidobás, szóval a racionalitást kicsit hanyagolni kell a témában.
Senki nem beszélt a szondák mellõzésérõl, nem a szondák helyett mennek oda, hanem mellette. Az emberi ûrutazás pedig ugyanolyan fontos, habár racionálisan nézve az egész csak pénzkidobás, szóval a racionalitást kicsit hanyagolni kell a témában.
Gracie Barra
#39
Az ISS-be még a Clinton-kormányzat alatt fogott a NASA. 2000-ig semmi komolyabb vád nem érhette a NASA-t, sõt, inkább az oroszokat lehetne inkább szapulni a Zvezda fellövésének késlekedése miatt. A fordulópont 2000 volt. A Bush-kormányzat gyakorlatilag kiherélte az ûrállomást azzal, hogy leállította az amerika-lakómodul és a CRV mentõûrhajó fejlesztését (továbbá lelõtte az X-33/Venture Star ûrsiklóprogramot). Ezek nélkül az eredeti 7 fõs állandó legénység három fõsre olvadt. A "kegyelemdöfés" pedig a Columbia-katasztrófa, és az az utáni STS-program felfüggesztés volt.
Az tény, hogy a Bush-kormányzat szemében az ISS egyfajta tüske...
Az tény, hogy a Bush-kormányzat szemében az ISS egyfajta tüske...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#38
(A Jupiter sugárzási öve pillanatok alatt végezne az emberrel)
Lehetséges elvileg olyan ûrhajót/ûrruhát készíteni, amely megvédi az embert ettõl a sugárzástól.
Egy ûrszondás küldetésnél az eredmények újabb, másképp felszerelt szondát igényelhetnek, ami nyilván évek alatt készül el. A hibaelhárítás is nagyságrendekkel gyorsabb, távirányítással vagy lehetetlen, vagy hosszadalmas, lásd a hetekig homokba süllyedt marsjárót.
Egy ûrszondás Mars-misszió pár száz millió $-ból kijön. Egyetlen emberes küldetés több tíz milliárd $-ba kerülhet. Egy emberes misszió árából tehát több tucatnyi marsszondát küldhetünk oda, amelyek nagyobb terepet és alaposabban deríthet fel, mint hat ember, ráadásul a kifejlesztésük/elkészítésük is összehasonlíthatattlanul olcsóbb és egyszerûbb, mint a személyzettel ellátott Mars-ûrhajóé és Mars-bázisé. Tehát racionálisan nézve a robotszondák létjogosultsága megkérdõjelezhetetten.
Lehetséges elvileg olyan ûrhajót/ûrruhát készíteni, amely megvédi az embert ettõl a sugárzástól.
Egy ûrszondás küldetésnél az eredmények újabb, másképp felszerelt szondát igényelhetnek, ami nyilván évek alatt készül el. A hibaelhárítás is nagyságrendekkel gyorsabb, távirányítással vagy lehetetlen, vagy hosszadalmas, lásd a hetekig homokba süllyedt marsjárót.
Egy ûrszondás Mars-misszió pár száz millió $-ból kijön. Egyetlen emberes küldetés több tíz milliárd $-ba kerülhet. Egy emberes misszió árából tehát több tucatnyi marsszondát küldhetünk oda, amelyek nagyobb terepet és alaposabban deríthet fel, mint hat ember, ráadásul a kifejlesztésük/elkészítésük is összehasonlíthatattlanul olcsóbb és egyszerûbb, mint a személyzettel ellátott Mars-ûrhajóé és Mars-bázisé. Tehát racionálisan nézve a robotszondák létjogosultsága megkérdõjelezhetetten.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#37
Igen, és még tovább fog tartani, de ez a fejlõdés útja.
Gracie Barra
#36
Nem értem az amcsikat..... Akkor minek fogtak bele az ISS-be? Kampányfogás volt az is, és a Marsutazás is az lesz. Az a baj az ûrkutatás körül, hogy a politikusok csak a kampányuk részeként gondolnak rá. "Ha nyomjuk a NASA-t, akkor megint uralkodhatunk, és kétszer annyi rakétát nyomhatunk a r.hadt arabokra"-címmel megy az egész. Ezért rühellem az amcsikat.
#35
A szondákat oda kell küldeni, ahová ember egyelõre be nem teheti a lábát, például az óriásbolygók környezetébe (A Jupiter sugárzási öve pillanatok alatt végezne az emberrel). A Mars emberes felderítése szerintem indokolt, az emberi intuíciót semmiféle mesterséges intelligencia nem pótolhatja. Egy jól felszerelt expedíció a helyszínen dönthet az addig elért erdmények alapján a továbbiakról. Egy ûrszondás küldetésnél az eredmények újabb, másképp felszerelt szondát igényelhetnek, ami nyilván évek alatt készül el. A hibaelhárítás is nagyságrendekkel gyorsabb, távirányítással vagy lehetetlen, vagy hosszadalmas, lásd a hetekig homokba süllyedt marsjárót.
#34
Azt tény és való hogy az egész cucc (minden ûrrepüléssel kapcsolatos dolog) fantasztikusan drága... de a pénz amit ráköltenek visszaforgatodik a gazdaságba, szóval sokba kerül, de felpörgeti a kutatás fejlesztést és a gazdaságot is. Mondhatni pl hogy az ISS nem ott fent fog megtérülni hanem itt lenn a Földön mert van egy infrastruktura amit kiépítettek és használnak (másra is általában).
#33
A Mars terraformálására szvsz csak évszázadok múlva lesz esély, ha egyszer elértünk egy kellõ szintû technológiai fejlettséget.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#32
Az ember szeret hódítani, és a jövõ kétségkívûl az ûrbéli terjeszkedésé, kolóniákat lehet felépíteni például a Holdon, a Marson, aztán jöhetnek a külsõ bolygók holdjai. Aki elöbb elkezdi, az kétségtelenül elõnyben lesz a többiekkel szemben - mert el fogják kezdeni, ebben biztos vagyok. Mondjuk aligha az én életemben, de talán még ebben a században.
Rövid távon igazad van, hatékonyabb a robotszondákkal való felderítés. De nem csak rövid távon kell gondolkozni.
Rövid távon igazad van, hatékonyabb a robotszondákkal való felderítés. De nem csak rövid távon kell gondolkozni.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#31
Mi értelme akkor az egész mars-szonda programnak? Miért van a SETI-program? Semmi pénzügyi haszna nincsen nekik.
Egyrészt az ember ilyen, szeretné megismerni környezetét, szeret utazni. Másrészt hosszú távon nem árt, ha van valahol egy back-up emberiség katasztrófa esetére. És a gazdasági fejlõdést is beindítja a terjeszkedés.
A naprendszeren belül is van pár jó hely, pl a mars. Csak terraformálni kell. Aztán ki tudja milyen bolygók vannak más naprendszerekben?
Egyrészt az ember ilyen, szeretné megismerni környezetét, szeret utazni. Másrészt hosszú távon nem árt, ha van valahol egy back-up emberiség katasztrófa esetére. És a gazdasági fejlõdést is beindítja a terjeszkedés.
A naprendszeren belül is van pár jó hely, pl a mars. Csak terraformálni kell. Aztán ki tudja milyen bolygók vannak más naprendszerekben?
Gracie Barra
#30
Az egész ûrsiklót meg a rakétáit ki kéne dobni a kukába. Mi értelme velük menni a holdra? 10x annyiba kerülnek, akkor már 50 éves technológia lesz.
A biztonságot meg le kéne csökkenteni 99.9999999%-ról csak 99 %-ra, máris sokkal olcsóbb lenne.
A biztonságot meg le kéne csökkenteni 99.9999999%-ról csak 99 %-ra, máris sokkal olcsóbb lenne.
Gracie Barra
#29
Cifu, "A Naprendszer meghódítása"? Nem mondod komolyan. Ugyan melyik égitestet szeretnénk ma meghódítani a Naprendszerben és miért? Melyiket akarjuk majd kétszáz év múlva? Mi az, ami miatt egy ember jelenléte ott szükségszerû lesz? Egyelõre semmi keresnivalónk személyesen odakint. Nem éri meg. Már bebizonyítottuk, hogy rövid ideig tudunk a világûrben élni komoly erõforrások ráfordításával. Ennyi elég is. Talán létre is tudnánk hozni egy párfõs kolóniát a Holdon. De minek? Én azt tartanám célszerûnek, hogy azt a 100 milliárd dollárt szondákra költenék a kirakatûrrepülések helyett. Nincs biztonsági kockázat és az ár/hozadék arány ezerszer jobb.
#28
A tudományos kutatás önmagában valóban hatékonyabb tisztán robotokkal, de a cél hosszú távon a naprendszer meghódítása az ember számára. Tehát a személyzettel ellátott ûrmissziók létjogosultsága csak hosszú távon igazolható szerintem is - viszont ha elhanyagolják az elkövetkezõ idõkre marad azon technológiák kifejlesztése, amelyeken ma dolgoznak...
Egyébként a becslések szerint mintegy 100 milliárd $-ba fog kerülni összesen 2018-ig, a Holdraszállásig a CEV program. Ami miatt (szerintem) jogosan érheti kritika a NASA-t, az az, hogy egyfelõl nagyon bebetonozódott az STS, és más, már rendelkezésre álló rendszer részelemeinek a használata (talán nem teljesen ok nélkül sokan korruptnak tartják az egész beszerzési rendszert, miután az árak eléggé horrobilisek, fõleg ha figyelembe veszünk más (orosz, európai, stb.) rendszereket). Ez káros, mert nem fognak új technológiákat kifejleszteni, például hiába van egy igen hatékony, gyakorlatilag kész aerospike rakétahajtómû a kezükben, egyszerûen lemondanak róla, mert az SSME (az ûrsikló hidrogén és oxigén hajtóanyagú rakétája) már bizonyított és bevált. A második probléma pedig ez a bizonyos hozzáállás. Annyira félnek a kudarctól, annyira a biztonságra hajtanak, ami már szinte kabarészintûvé teszi az egészet. Szó szerint ódzkodnak a legkisebb kockázatvállalástól is.
Ugyanakkor elismerjük vagy sem, jelenleg a NASA-n kívûl más nem néz ennyire elõre. Lassú, körülményes, drága, de az ESA-nak vagy az oroszoknak sincs ennyire elõretekintõ (és megvalósulásra képes) terve. Egy kicsit "vakok között félszemû a király" felállás... <#rolleyes>
Egyébként a becslések szerint mintegy 100 milliárd $-ba fog kerülni összesen 2018-ig, a Holdraszállásig a CEV program. Ami miatt (szerintem) jogosan érheti kritika a NASA-t, az az, hogy egyfelõl nagyon bebetonozódott az STS, és más, már rendelkezésre álló rendszer részelemeinek a használata (talán nem teljesen ok nélkül sokan korruptnak tartják az egész beszerzési rendszert, miután az árak eléggé horrobilisek, fõleg ha figyelembe veszünk más (orosz, európai, stb.) rendszereket). Ez káros, mert nem fognak új technológiákat kifejleszteni, például hiába van egy igen hatékony, gyakorlatilag kész aerospike rakétahajtómû a kezükben, egyszerûen lemondanak róla, mert az SSME (az ûrsikló hidrogén és oxigén hajtóanyagú rakétája) már bizonyított és bevált. A második probléma pedig ez a bizonyos hozzáállás. Annyira félnek a kudarctól, annyira a biztonságra hajtanak, ami már szinte kabarészintûvé teszi az egészet. Szó szerint ódzkodnak a legkisebb kockázatvállalástól is.
Ugyanakkor elismerjük vagy sem, jelenleg a NASA-n kívûl más nem néz ennyire elõre. Lassú, körülményes, drága, de az ESA-nak vagy az oroszoknak sincs ennyire elõretekintõ (és megvalósulásra képes) terve. Egy kicsit "vakok között félszemû a király" felállás... <#rolleyes>
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#27
Én úgy tudom hogy nagy probléma az is, hogy a világûr sugárzása jelentõs egészségkárosodást okoz.
Még ezt is meg kell oldani.
A NASA már jóideje dolgozik a problémán. A cél egy olyan sugárpajzs, ami könnyû, vékony, és megvéd a töltött részecskéktõl is (a napszél jó része ilyen). Állítólag nagy áttörések volt e téren a közelmúltban, ill. várhatóak is még...
Még ezt is meg kell oldani.
A NASA már jóideje dolgozik a problémán. A cél egy olyan sugárpajzs, ami könnyû, vékony, és megvéd a töltött részecskéktõl is (a napszél jó része ilyen). Állítólag nagy áttörések volt e téren a közelmúltban, ill. várhatóak is még...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#26
Lola: Egy állandó Holdbázis esetén - amely maga állítaná elõ a hordozórakétát és a hasznos terhet egyaránt - már egész más a helyzet.
Esrohnoil: Ilyen alapon visszamászhatunk a fára is.
LittleL: "Én úgy tudom hogy nagy probléma az is, hogy a világûr sugárzása jelentõs egészségkárosodást okoz"
A légkör hiánya miatt a felszínen, védõöltözet nélkül igen (nem tudok róla hogy a Holdnak van-e a Földéhez hasonló, elektromágneses (Van-Allen) védõrétege, nem valószínû) Azonban. Már egy vékony vasbeton vagy egy még vékonyabb fémréteg is képes felfogni a sugárzást, igazi probléma Nap-kitörések esetén adódhat. Ám ekkor sem a védett helyen lévõ élõlények, hanem a roppant érzékeny IT/kommunikációs berendezések károsodhatnak.
Esrohnoil: Ilyen alapon visszamászhatunk a fára is.
LittleL: "Én úgy tudom hogy nagy probléma az is, hogy a világûr sugárzása jelentõs egészségkárosodást okoz"
A légkör hiánya miatt a felszínen, védõöltözet nélkül igen (nem tudok róla hogy a Holdnak van-e a Földéhez hasonló, elektromágneses (Van-Allen) védõrétege, nem valószínû) Azonban. Már egy vékony vasbeton vagy egy még vékonyabb fémréteg is képes felfogni a sugárzást, igazi probléma Nap-kitörések esetén adódhat. Ám ekkor sem a védett helyen lévõ élõlények, hanem a roppant érzékeny IT/kommunikációs berendezések károsodhatnak.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
#25
"Magyarul _jóval_ kevesebb üzemanyag kell, és _sokkal_ több lehet a hasznos teher, ha a Holdról indítják, nem pedig a Földrõl." - ember! Te szoktál gondolkodni is? És a Holdra magától fog eljutni, hogy onnan kevesebb üzemanyag kelljen? Minek vinnék elõbb oda?
#24
ez hülyeség kedves Deus Ex!!! az emberes ûrrepülés fontos , mivel szegény bolygónk halldoklik (remélem azért megmentik) energiahordozók kimerülõben és ami a legfontosabb az ember azért ember mert kalandvágya csillapithatatlan és vágyunk az uj megismerésére és ha ezek eltünnek akko az ember többé nem ember( Nehogy komolyan vegyétek)😊
#23
Üdv.
Nem írtátok ide az egész buli cehjét, de sejtésem szerint több száz szondás misszió árába kerül, hogy végre a Mars homokjába is zászlót szúrjanak.
Mi az, amit több százszor, vagy akár csak több tízszer hatékonyabban lehet vizsgálni egy harminc év alatt kivitelezhetõ programmal, mint a szondás missziókkal..?
Várható az egységnyi hasznos teher pályára állítása költségének jelentõs mértékû csökkenése, valamint technológiai újítások bevezetése. A tanulmány épít ezek segítõ hatására, vagy a jelenlegi szintet alapul véve készült a terv?
Én nem látom értelmét az emberes ürrepülésnek. A politika belevitte a nagyhatalmakat ebbe a játékba, és azóta belefeletkeztek. Tud valaki valamilyen belátható idõn belül megtérülést hozó területet mondani, amely feltétlenül ígényli az emberes repülést? Az "Ûr a jövõnk", "Mi lett volna, a Colombus óta senki sem Ámerika felé" stb. frázisoktól kíméljük meg egymást.
További kellemest.
Nem írtátok ide az egész buli cehjét, de sejtésem szerint több száz szondás misszió árába kerül, hogy végre a Mars homokjába is zászlót szúrjanak.
Mi az, amit több százszor, vagy akár csak több tízszer hatékonyabban lehet vizsgálni egy harminc év alatt kivitelezhetõ programmal, mint a szondás missziókkal..?
Várható az egységnyi hasznos teher pályára állítása költségének jelentõs mértékû csökkenése, valamint technológiai újítások bevezetése. A tanulmány épít ezek segítõ hatására, vagy a jelenlegi szintet alapul véve készült a terv?
Én nem látom értelmét az emberes ürrepülésnek. A politika belevitte a nagyhatalmakat ebbe a játékba, és azóta belefeletkeztek. Tud valaki valamilyen belátható idõn belül megtérülést hozó területet mondani, amely feltétlenül ígényli az emberes repülést? Az "Ûr a jövõnk", "Mi lett volna, a Colombus óta senki sem Ámerika felé" stb. frázisoktól kíméljük meg egymást.
További kellemest.
#22
A Hold-bázis, már ha egyáltalán megvalósul az is irtózatosan magas költségekkel fog járni.
Én úgy tudom hogy nagy probléma az is, hogy a világûr sugárzása jelentõs egészségkárosodást okoz.
Még ezt is meg kell oldani.
Én úgy tudom hogy nagy probléma az is, hogy a világûr sugárzása jelentõs egészségkárosodást okoz.
Még ezt is meg kell oldani.
Szédült Simon mondta a vásáron a cukrásznak: Ide a sütikkel vagy átkúrom a fejed a palánkon !
#21
Nem, a cikk még csütörtökön-pénteken készült. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#20
Bezzeg ha terroristák lennének a Holdon.Esetleg elég lenne elterjeszteni a hírét ?
#19
Nah!!!Legalább tart vmerre az emberi ûrutazás.
Az ISSA gáz volt ----> nem jó project.Sokkal jobban kihasznált (és persze olcsóbb) ûrállomásokat kéne csinálni.Tul messze van még 2018😞 Hajrá kinaiak!!! ----> lehet hogy jövõre indulnak a Marsra😊 jah vettem bérlete a Holdra megyök piknikezni. nah bye all
Az ISSA gáz volt ----> nem jó project.Sokkal jobban kihasznált (és persze olcsóbb) ûrállomásokat kéne csinálni.Tul messze van még 2018😞 Hajrá kinaiak!!! ----> lehet hogy jövõre indulnak a Marsra😊 jah vettem bérlete a Holdra megyök piknikezni. nah bye all
#18
Azért az Apollo-8 repülésnek volt egy erõteljes politikai felhangja: stipistop amcsi ember volt elõször a Hold körül, beee😉!
Amúgy én nem hiszem hogy jó ötlet több hónapon keresztül emberrel tesztelni egy új eszközt.
Még az oroszok sem kockáztatták meg hogy embert is küldjenek a Holdhoz valamelyik Zond ûrhajóval.
A cikk tényleg jó!😉
Benne vannak a hétfõn megjelent infók?
Amúgy én nem hiszem hogy jó ötlet több hónapon keresztül emberrel tesztelni egy új eszközt.
Még az oroszok sem kockáztatták meg hogy embert is küldjenek a Holdhoz valamelyik Zond ûrhajóval.
A cikk tényleg jó!😉
Benne vannak a hétfõn megjelent infók?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#17
hehe ISSA.... elég mire kész lesz
még a MIR is jobb volt
még a MIR is jobb volt
#16
Ha pár szóban akarnám jellemezni az ûrprogramot, a "Madagaszkár" c. animációs filmbõl a pingvinek jutnak eszembe, mikor nagy nehezen eljutnak vmelyik sarkra, és ezt mondják ott ácsorogva:
-Hát ez gáz.
-Hát ez gáz.
War, war never changes... War doesn\'t determine who was right, only who is left.
#15
http://www.ujgalaxis.hu/archivum/02szam/ujgx0219.htm
Ezt olvassátok el, antianyag rakétánál sokkal aranyosabb dolgok vannak benne😊 Nagyon jó cikk a meghajtási lehetõségekrõl a mai hidrogén-rakétáktól kezdve az antianyagon keresztül...
Ezt olvassátok el, antianyag rakétánál sokkal aranyosabb dolgok vannak benne😊 Nagyon jó cikk a meghajtási lehetõségekrõl a mai hidrogén-rakétáktól kezdve az antianyagon keresztül...
Gracie Barra
#14
Ja, <#crazya><#nevetes1>
#13
Nana!
A Hold a legideálisabb pont a Naprendszer bejárására.
Közel van, és a felszíni pályasebesség 1 km/s.
Magyarul _jóval_ kevesebb üzemanyag kell, és _sokkal_ több lehet a hasznos teher, ha a Holdról indítják, nem pedig a Földrõl.
Meg van elképzelés, hogy mágnesesen gyorsítják fel az ûrhajót-> sokkal-sokkal kevesebb energiára, üzemanyagra van szükség.
Egy mai rakétának a tömegébõl 95-98%(wikipediás adat, lásd az alábbi linket) az üzemanyag!
Ha a holdról menne én ezt kb 15-20%-ra saccolnám.
Tehát egy 1000t-s rakétából nem 3-5 tonna lenne a hasznos teher, hanem 800-850 tonna!!!
Mellegleg akit érdekel:
http://en.wikipedia.org/wiki/Spacecraft_propulsion
Szép dolgokkal foglalkoznak 😊
Fõleg az az antianyag rakéta aranyos 😊
400 mikrogramm antianyaggal szökési sebességre gyorsítani 1 tonnát, a Földrõl... Azért nem rossz 😊
Kár hogy még ha 100% hatásfokkal tudnánk is elõállítani, akkor is 1 grammhoz 90 TJ energia kell...
Bár nem is olyan sok. Paks 1 blokkjával 62 óra alatt elõ lehet állítani annyi energiát. Csak az a baj, hogy közel sem lehet 100%-os hatásfokkal elõállítani, a tárolásról nem is beszélve.
A Hold a legideálisabb pont a Naprendszer bejárására.
Közel van, és a felszíni pályasebesség 1 km/s.
Magyarul _jóval_ kevesebb üzemanyag kell, és _sokkal_ több lehet a hasznos teher, ha a Holdról indítják, nem pedig a Földrõl.
Meg van elképzelés, hogy mágnesesen gyorsítják fel az ûrhajót-> sokkal-sokkal kevesebb energiára, üzemanyagra van szükség.
Egy mai rakétának a tömegébõl 95-98%(wikipediás adat, lásd az alábbi linket) az üzemanyag!
Ha a holdról menne én ezt kb 15-20%-ra saccolnám.
Tehát egy 1000t-s rakétából nem 3-5 tonna lenne a hasznos teher, hanem 800-850 tonna!!!
Mellegleg akit érdekel:
http://en.wikipedia.org/wiki/Spacecraft_propulsion
Szép dolgokkal foglalkoznak 😊
Fõleg az az antianyag rakéta aranyos 😊
400 mikrogramm antianyaggal szökési sebességre gyorsítani 1 tonnát, a Földrõl... Azért nem rossz 😊
Kár hogy még ha 100% hatásfokkal tudnánk is elõállítani, akkor is 1 grammhoz 90 TJ energia kell...
Bár nem is olyan sok. Paks 1 blokkjával 62 óra alatt elõ lehet állítani annyi energiát. Csak az a baj, hogy közel sem lehet 100%-os hatásfokkal elõállítani, a tárolásról nem is beszélve.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#12
Ha a NASA így halad, megérjük, hogy mire újra leszállnak a Holdon már Kupolás strandok várják ott a túristákat. A Marson meg valóban Kínai gyerekek köszöntik az odalátogató amerikaiakat..
#11
Ennek van BÁRMI értelme? éveket utazik a csávó oda vissza, és jóval kevesebbet tud tenni, mint pl. a ma ott lévõ mars express.
Ugyanaz a felállás, mint az Apollo-8, és -10 volt anno az Apollo-11 elött. Tesztelik az ûrhajókat, a technológiát éles körülmények között. Valószinüleg egy rövid Mars-misszió lesz (tehát csak rövid idõt töltenek a Mars körül, és a fellövés után 2-300 nappal vissza is térnek a Földre. Ha az "éles" Marsra-szállás következik, már lesznek tapasztalatok a hosszú ideig tartó ûrutazásról, az ûrhajók mûködésérõl, stb.
Ezen tesztek nagy részét nem tudják sem a Földön, sem föld körüli pályán végrehajtani.
Ugyanaz a felállás, mint az Apollo-8, és -10 volt anno az Apollo-11 elött. Tesztelik az ûrhajókat, a technológiát éles körülmények között. Valószinüleg egy rövid Mars-misszió lesz (tehát csak rövid idõt töltenek a Mars körül, és a fellövés után 2-300 nappal vissza is térnek a Földre. Ha az "éles" Marsra-szállás következik, már lesznek tapasztalatok a hosszú ideig tartó ûrutazásról, az ûrhajók mûködésérõl, stb.
Ezen tesztek nagy részét nem tudják sem a Földön, sem föld körüli pályán végrehajtani.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10
És szerintetek mi a ráknak mennek megint a Holdra?
A tervek között szerepel egy tudományos holdbázis, továbbá lehetséges üzemanyagforrás (víz) feltárása is. A Mars-ûrhajó a földrõl indulna, de az üzemanyag legalább egy része a Holdról származna - ez jelentõsen olcsóbb lenne, ha hosszú távon gondolkodnak.
A tervek között szerepel egy tudományos holdbázis, továbbá lehetséges üzemanyagforrás (víz) feltárása is. A Mars-ûrhajó a földrõl indulna, de az üzemanyag legalább egy része a Holdról származna - ez jelentõsen olcsóbb lenne, ha hosszú távon gondolkodnak.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#9
- A Shuttle rendszer egyik, biztonságtechnikai szempontból gyenge pontjának a szilárd hajtóanyagú rakétákat tartják, erre mi a terv? Az új hordozórakéta is kap ilyent, bár már van mentõtorony is.
Természetesen maradna. Sõt, annak a lehetõségét is vizsgálják, hogy a CEV teherszállító változatát egy SRB (szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta) orrán indulna az ûrbe. Elõnye hogy viszonylag olcsó és ugyanakkor nagyon erõs.
- ISS 2016-os leállása döbbenet, ez igen, gratula, megérte. Több évtizedes tervezgetés, építés, 6 év mûködés befejezettnek nyilvánított, de valójában csonka állapotban. Nem is olyan régen még a Hold és Mars expedíciókhoz felhasznált bázisként is számoltak vele.
2000 óta az ISS csak nyûglõdik. Az új NASA irányelveket meghatározó tanulmányában külön kiemelték, hogy a CEV tervezésekor adott esetben az ISS igényet ne követelménynek, "csak" ajánlásnak. Ebbõl lehet sejteni, hogy mik a prioritások.
Az európai és japán ûrügynökségnek meg persze habzik a szája a dühtõl. Õk is több milliárd dollárt költöttek már az ISS Alfára...
Az ESA-ban már azon tanakodnak mit lehetne tenni - az ESA tanulmányai szerint ugyanis elképzelhetõ, hogy a NASA egyszerûen lehagyja a Columbus modult, mivel nem fér bele az ûrsiklóprogram hátralévõ repüléseibe. Miután a modult úgy tervezték, hogy az ûrsikló viszi fel, ezért átalakítani, hogy mondjuk egy Proton vigye fel, további jelentõs költségeket jelentene...
Természetesen maradna. Sõt, annak a lehetõségét is vizsgálják, hogy a CEV teherszállító változatát egy SRB (szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta) orrán indulna az ûrbe. Elõnye hogy viszonylag olcsó és ugyanakkor nagyon erõs.
- ISS 2016-os leállása döbbenet, ez igen, gratula, megérte. Több évtizedes tervezgetés, építés, 6 év mûködés befejezettnek nyilvánított, de valójában csonka állapotban. Nem is olyan régen még a Hold és Mars expedíciókhoz felhasznált bázisként is számoltak vele.
2000 óta az ISS csak nyûglõdik. Az új NASA irányelveket meghatározó tanulmányában külön kiemelték, hogy a CEV tervezésekor adott esetben az ISS igényet ne követelménynek, "csak" ajánlásnak. Ebbõl lehet sejteni, hogy mik a prioritások.
Az európai és japán ûrügynökségnek meg persze habzik a szája a dühtõl. Õk is több milliárd dollárt költöttek már az ISS Alfára...
Az ESA-ban már azon tanakodnak mit lehetne tenni - az ESA tanulmányai szerint ugyanis elképzelhetõ, hogy a NASA egyszerûen lehagyja a Columbus modult, mivel nem fér bele az ûrsiklóprogram hátralévõ repüléseibe. Miután a modult úgy tervezték, hogy az ûrsikló viszi fel, ezért átalakítani, hogy mondjuk egy Proton vigye fel, további jelentõs költségeket jelentene...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#8
2034 persze, amikor még ezt a nyomorult ûrállomást se képesek normálisan megcsinálni.
<#boxer>
<#boxer>
A lakbér késik, a wécépapir is elfogyott, de a polc televan tápkieggel! Szaros seggel mész edzeni... Ez az áldozat...ez az Animal...Vállalod?
#7
Leálltak, mielõtt bármi haszon lett volna belõle. Az ûrutazás baja az, hogy csak hosszú idõ alatt térül meg, egy emberöltõ alatt talán nem is.Viszont az emberiség jövõjének egyetlen esélye, ha új kolóniákat hozunk létre.
Gracie Barra
#6
Lehet, hogy bokorgyuriéknek fegyverkezésre már nem szavaz meg a kongresszus súlyos milliárdokat, de erre a projektre esetleg igen. Valahogy meg kell alapoznia a jövõjét az unokáknak is...
Egyébként meg ennek az utazgatásosdinak semmi értelme nincs, mint ahogy a korábbi "holdraszállás"nak sem volt.
Egyébként meg ennek az utazgatásosdinak semmi értelme nincs, mint ahogy a korábbi "holdraszállás"nak sem volt.
#5
"2032: az elsõ személyzettel ellátott Mars- körüli misszió (leszállás nem történik)"
Ennek van BÁRMI értelme? éveket utazik a csávó oda vissza, és jóval kevesebbet tud tenni, mint pl. a ma ott lévõ mars express
Ennek van BÁRMI értelme? éveket utazik a csávó oda vissza, és jóval kevesebbet tud tenni, mint pl. a ma ott lévõ mars express
#4
Nagyon jó, 2034-ben pont 60 leszek... Ehh, ebbõl se lesz semmi (legalábbis én már nem élem meg)...
#3
Egy Mars-ûrhajó Holdon történõ összerakása önellátó bázist, telepített ipart feltételez, ilyen jelenleg vágyálom szinten van. Ezek nélkül csak megbonyolítanák a dolgot, rengeteg pénz, kockázat a Mars-ûrhajót darabokban a Holdra szállítani, majd onnan elindítani. Irtózatos pazarlás lenne az elemeket a Holdraszálláshoz lefékezni (persze szállítójármûvel együtt), majd ismét Hold-körüli pályára gyorsítani.
Ez a Cifu...
Már megint 1 jó cikk..
Te grafomán vagy?? 😊 😊 😊
de ezt a Boeing tervet már mintha láttam volna 1 filmben, csak az éppen a Jupiterre ment és HAL volt a pilotája. 😊 😊 Persze ez most a jelenlegi tudásszint alapján elképzelhetõ legjobb modell..
És szerintetek mi a ráknak mennek megint a Holdra?
Vagy elõször?? ( Bár erre a kérdésre ugye ott van a tápik.. )
Vagy inkább a Holdon akarják öszerakni a Marsi zûrhajót?
Már megint 1 jó cikk..
Te grafomán vagy?? 😊 😊 😊
de ezt a Boeing tervet már mintha láttam volna 1 filmben, csak az éppen a Jupiterre ment és HAL volt a pilotája. 😊 😊 Persze ez most a jelenlegi tudásszint alapján elképzelhetõ legjobb modell..
És szerintetek mi a ráknak mennek megint a Holdra?
Vagy elõször?? ( Bár erre a kérdésre ugye ott van a tápik.. )
Vagy inkább a Holdon akarják öszerakni a Marsi zûrhajót?
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#1
Csak ami elsõ olvasatra feltûnõ:
- A Shuttle rendszer egyik, biztonságtechnikai szempontból gyenge pontjának a szilárd hajtóanyagú rakétákat tartják, erre mi a terv? Az új hordozórakéta is kap ilyent, bár már van mentõtorony is.
- ISS 2016-os leállása döbbenet, ez igen, gratula, megérte. Több évtizedes tervezgetés, építés, 6 év mûködés befejezettnek nyilvánított, de valójában csonka állapotban. Nem is olyan régen még a Hold és Mars expedíciókhoz felhasznált bázisként is számoltak vele.
-Az ütemtervet nézegetve én legkorábban 2050 körülre tenném az elsõ emberes Mars-expedíciót, ~25 éves terv az eddigiek alapján simán csúszhat még 15 évet.
- A Shuttle rendszer egyik, biztonságtechnikai szempontból gyenge pontjának a szilárd hajtóanyagú rakétákat tartják, erre mi a terv? Az új hordozórakéta is kap ilyent, bár már van mentõtorony is.
- ISS 2016-os leállása döbbenet, ez igen, gratula, megérte. Több évtizedes tervezgetés, építés, 6 év mûködés befejezettnek nyilvánított, de valójában csonka állapotban. Nem is olyan régen még a Hold és Mars expedíciókhoz felhasznált bázisként is számoltak vele.
-Az ütemtervet nézegetve én legkorábban 2050 körülre tenném az elsõ emberes Mars-expedíciót, ~25 éves terv az eddigiek alapján simán csúszhat még 15 évet.
← ElőzőOldal 3 / 3