146
-
#66
Így igaz: a Hold kőzetei például gazdagok felszabadítható oxigénben. Egy nagyobb Holdkolónia (amely már félig-meddig önellátó lenne) fő problémája a megfelelő energiaellátás lenne, meglehetősen nagyteljesítményű erőmű szükségeltetne hozzá. De egy erőmű megépítése már lehetővé tenne sokmindent.
- oxigén és víz előállítható a kőzetekből
- az ásványkincsekre bányászat építhető
- a Holdon lehetőség nyílna a veszélyes hulladékok
tárolására
- bármilyen hihetetlen, de a Hold talaja olyan gazdag ásványi elemekben hogy termékenyebb a földinél (zárt, széndioxid-gázos hidrofarmok építhetőek)
- és a már említett kisebb gravitáció miatt kiváló ugródeszka lenne a további kutatásokhoz/terjeszkedéshez.
Lola: ez így igaz, nem lenne két napos munka egy Holdkolónia felépítése, de gondolj bele: annak idején amikor az első európaiak átkeltek az Atlanti-Óceánon hogy felépítsék kolóniáikat, nem arra gondoltak hogy munkájuk nehéz, felesleges és veszélyes.
-
#65
És jó esetben 50 év múlva lehet hogy lesz fúziós hajtómű is;( -
#64
Igazad van, de ilyen teljesen autonóm környezetre nem lenne szükség.
Nem Ádámot és Évát kellene a Marsra küldeni egy kőbaltával, hogy építsenek civilizációt isten kedve szerint.
Elég lenne pl ha a Hold és a Mars nyújtotta környezet ismeretéből kiindulva minimálisra redukálnánk az utánpótláshoz szükséges anyagmennyiség tömegét.
Pl azért az Antarktiszon is vannak kutatóállomások, akár több hónapra is magukra hagyva. Persze lényegesen nehezebb lenne ugye úgy ellátni ezeket, ha a finnyás kutatók nem elégednének meg a hólével és csak palackos ásványvizet akarnának fogyasztani.;)
Pl Oxigén szinte minden kőzetben van. Energiával kinyerhető az is. A hidrogén a szén is gyakori elemek. A növények/baktériumok meg ideális nagymolekulás vegyület szintetizálók, ráadásul szélsőséges körülmények között is működnek. stb
Már az ISS-en is van egy csomó olyan technológia, ami 1-2 tényező esetén minimális anyagutánpótlás melett biztosítja a létfeltételek fenntartását.
Én azt látom, hogy végre eldöntötték, hogy milyen szállítási technológiát választanak. Csak éppen ez más kérdések mögött másodlagos szempont. Azt hogy ezekkel az eszközökkel mit és milyen mennyiségben akarunk szállítani, még mindíg nem tudjuk.
Bár az szerintem is kijelenthető, hogy egy pár 10 négyzetméteres, pár főt befogadó Holdbéli kis kutatóállomáson értelmes mennyiségben anyagok (építő/üzemanyag/étel/vize stb) nem állíthatók elő! Márpedig ez a szállító technológia úgy tűnik csak egy ilyen kis állomás ellátására alkalmas. -
Kryon #63 Ha,a szondák küldése túl személytelen,az emberes misszió meg túl drága.....,erre a 2030 körüli időpontra gondolva,lehet hogy kiborgok mennek.... 
-
Caro #62 Egyébként: a Mars misszió valóban nem feltétlenül előnyös, de a Hold mindenképpen fontos.
Az ITER kb. 2020-ra üzemképes lesz, és ha működik, akkor az a kis Hélium-3 nagyon jól jöhet.
Nézzétek csak:
3He+3He→4He+2p+12.9 MeV
Hélium fúzió teljesen ideális űrhajók meghajtására, mert nem keletkezik neutron, és mind az alfa részecske, mind a protonok irányíthatók mágneses térrel, így csak a gamma sugárvédelmet kell megoldani, ami jóval egyszerűbb, mint a neutronok elleni védekezés. És a Holdon nagyon sok hélium-3 van ám... :) És mindig is lesz, mert a napszél termeli őket.
Akkor nem lenne többé gond, hogy 20x annyi az üzemanyag tömege, mint a hasznos teher, akár a Földről induló rakétáknál sem.
Mindemellett a sugárzás is kicsi, mert mind az alfa-részecske, mind a proton(hidrogénion) nagy kölcsönható képességű, így nagyon hamar elnyelődnek, és a gamma sugi sem vészes a fúziónál.
Ezért már megéri a Holdra menni! -
Caro #61 Akár holnap is indulhatnánk, ha megfelelő rakétáink lennének(amit megtervezni 10 perc, legyártani mondjuk 1 hónap). Lehet, hogy a kozmikus sugárzás miatt lenne aki hamarabb meghalna, de így is bőven lennének önkéntesek az asztronautáink között. -
juzosch #60 "Az egésznek a kulcsa hogy a földkörüli pályára mennyiért leszünk képesek a terhet feljuttatni." Ott a pont.
Egyébként 100 milliárd$ sokszorosát elköltötték már irakra. -
kukacos #59 Magamat ismétlem: ma még ötletünk sincs, milyen technológiákkal lehet a teljes emberi civilizáció háttere nélkül fenntartani egy berendezést, ami a technikai fejlődésünk csúcsterméke. Én várnék még úgy száz évet ezekkel a nagyszabású elképzelésekkel.
-
kukacos #58 Akkor ismerjük be végre, hogy az egész emberes űrrepülés kirakat, amivel a politikusok el tudják adni az űrhajózást a költségvetésnek. Ekkor viszont politikai problémával állunk szemben. Pontosabban pszichológiaival, mert a politikusok épp ezért tartják ezt eladhatóbbnak, amiért az itt hozzászólók nagy része aktívan ágál az emberes űrrepülés mellett "haladás" címszóval, pedig nem tudnak egy értelmes indokot felhozni, miért is lenne rá szükség. Ti választjátok meg a politikusokat, illetve a szüleitek, aki épp ugyanígy gondolkodnak: "robotot küldeni a Marsra... na és? De embert! Az már valami!" Amíg ilyen pleisztocén agyunk van, ami csak azt hiszi el, amit megrághat, és kíváncsi ugyan, mi van a folyón túl - de MAGA akar odamenni, a fotó már nem elég - nos, addig épp elég bajunk lesz itt a Földön is. -
kukacos #57 Nem a haladás mellőzéséről beszélek, hanem a haladás mikéntjéről... -
#56
A hétfőn ismertetett részletek fényében én úgy látom, nincs itt szó semmilyen "Alfaholdbázis" szerű önellátó, sőt üzemanyagot is termelni tudó Hold kolóniáról.
Ez a reanimált Apolló program szerintem ua költséggel is csak arra lesz képes, mint a 40 évvel ezelötti! Évi 1-2 max 5-6 Hold utazás.
Egy ipari méretekben dolgozó a Mars jármű feltöltésére készített űzemanyag előállító berendezés kifejlesztése odatelepítése a rendelkezésre álló forrásokból szerintem nem lehetséges, és nem hiszem hogy ezek a költségek tartalmaznak ilyesmit.
A gond ráadásul az ezzel is mint minden államilag finanszírozott üripari tevékenységgel, hogy eszméletlen drágán megteremtenek egy drága ipari kapacitást, amit csak egyszer/kétszer használnak.
Ha a cél a valóban rendszeres kolonizálásra alkalmas Hold/Mars szállító kapcitás lenne, az egyrészt sokkal nagyobb tőkét igényel mint 100 milliárd pezó. Másrészt hhosszú távon viszont sokkal alacsonyabb szállítási küöltséget jelentene.
Ez a terv egy DEMO. Ugyan olyan mint az Apollo program, azt se bírta volna el az amerikai gazdaság ha rendszeres utazásra használják.
Olcsó hatékony ipari méretű berendezésekre van szükség, nem ilyen eszméletlen drága játékszerekre!
Az egésznek a kulcsa hogy a földkörüli pályára mennyiért leszünk képesek a terhet feljuttatni. Az STS rendszer marha drága volt (monnyuk főleg az ürrepülőgép miatt). Ha a részegységeit használják sem várható nagyságrendi költségcsökkenés, szerintem! -
kukacos #55 Szerintem el vagy tájolódva az emberes űrrepülések menetéről. Nekem az a képem van az ilyen missziókról, hogy az ember nem aktív résztvevő, hanem éppolyan fogaskerék a gépezetben, mint a többi műszer. Az űrhajósok programja percre le van bontva. Nem afféle űrcowboyok, akik folyton rögtönöznek. Nem tudnak egy hirtelen megfigyelt új jelenséghez összebarkácsolni egy új műszert, mert nincs alkatrészük, és nem is értenek hozzá. Egyedül a szemüket tudják használni, ami kétségkívül nagyon jó műszer, de minden célra kitaláltunk már alkalmasabbat is. A hibákat nem tudják kijavítani, ha nincsenek rá előre felkészülve. Az Apollo-13 pl. egy szerencsés véletlen volt (és a baleset sem lett volna baleset, ha nincsenek ott emberek). Amit az űrhajós segít az űrhajóban (azon kívül, hogy kísérleti nyuszi), az az intelligenciája, de miután a döntési lehetőségei behatároltak, már a mai számítógépek is legalább olyan jó önálló döntéseket tudnak hozni, ha jól vannak programozva. Százmilliárd dollár nagyon sok pénz. A Cassini kb. 3 milliárd dollárba került. Évekig fogja közvetíteni az adatokat olyan dolgokról, ahova az ember ma még csak nem is álmodhat, hogy valaha járni fog. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#54
Ez a dolog politikai ága. Az egész CEV program létjogosultságát megkérdőjelezi az, hogy arról már több tucatnyi terv készült, miként, hogyan és mikor menjünk a Holdra, vagy a Marsra. De arról nem sok tanulmány készült, hogy minek. Nincs egy összerakott tudományos program, hogy akkor mit keresünk, merre megyünk, és a többi. Nagy vonalakban felvázolták, de ennyi... -
kukacos #53 Igen, de feltétlen MOST van erre szükség? Talán olyan sokat tudunk a Marsról, hogy minden új dolgot már csak egy élő ember kifinomult IQ-ja (amit számítógépek és a Föld hada segít) és éles szeme (már ha lát a napellenzőtől odaát) vehet észre? Nem azért voltak "sikeresek" az eddigi emberi küldetések, mert akkor muszáj volt rávenni a mérnököket, hogy nagy/megbízható/alapos munkát végezzenek, hogy Space Joe meg ne haljon? Vajon a világűrt a műszerek megfigyeléseiből vagy az űrhajósok útinaplójából ismerjük-e jobban? Nézzük a történelmet: mit csináltak a Holdon az űrhajósok, amit nem tudott volna egy szonda elvégezni? A legnagyobb haszna az volt a misszióknak, hogy hazahoztak fél tonna válogatott kőzetet. Ha otthagyjuk az űrhajósokat, 200 kilóval többet hozhattak volna. -
kukacos #52 Nem pénzügyi haszonról beszélek, hanem haszonról. A kutatás önmagában nem térül meg direktben, de nem vitatom a hasznát. Itt arról beszélünk, hogy milyen kutatást folytassunk: embereset vagy szondásat. Miután a cikk a következő ötven év programjáról szól, én is arról beszélek. Hosszú távon persze mindig érdemes újragondolni a dolgokat, ki tudja, talán még az emberi test is alkalmasabb lesz az űrrepülésre, de kétszáz évre előre nem látunk. A következő ötven évben pedig nincs értelme dollármilliárdokat elszórni arra, hogy életben tartsunk négy reszkető űrhajóst a Mars körül, amikor az odacipelt oxigén helyett autonóm, önjavító, önállóan döntést hozó robotszondákat lehetne odaküldeni zéró kockázattal, ugyanennyi pénzből mondjuk úgy százat. Az emberes űrrepüléssel meg kellene várni azokat a technikákat, amelyek a berendezéseink komplexitását csökkentik, ahelyett, hogy tovább bonyolítanák azokat. Mert egy olyan űrbázisnak, amely folyamatosan külső segítségre szorul és önmagától előbb-utóbb biztosan elpusztul, nem sok haszna van, az itt felsorolt hangzatos kolonizálás és egyéb célok szempontjából sem. Ma még ötletünk sincs, milyen technológiákkal lehet a teljes emberi civilizáció háttere nélkül fenntartani egy berendezést, ami a technikai fejlődésünk csúcsterméke. -
Caro #51 Nem olyan reménytelen az a Holdra telepített ipar.
Már amennyiben a Hold megfelelő ásványkincsekkel rendelkezik.
A technológia megvan, csak alapvető gépek kellenek, amikkel a bonyolultabbakat elő lehet állítani (azért nem a kőbaltára gondolok, de azzal is meg lehetne csinálni!). -
Thrawn #50 Lehet, hogy nem pont kupola formája lesz, de a talaj alatti bázis lakórészének is hermetikusnak kell lenni, tehát azt ugyanúgy a Földről kell felvinni. Plusz az ásógép(ek). Tény, hogy a talaj alatt biztonságosabb lenne, akár a sugárzást, akár a kisebb meteoritokat nézzük. Viszont költségesebb. Sok ötlet elhangzott már itt a cikk nyomán, csak egyvalamit nem képes tudomásul venni szinte senki. A jelenlegi technikával minden egyes Holdra juttatott kilogrammnyi hasznos teher iszonyat pénzbe kerül. Tehát nem olyan egyszerű a dolog, hogy sitty-sutty feldobok pár kotrógépet, amit persze előzőleg ki is fejlesztettek szintén nem kevés pénzből.
Lineáris motor? A Holdon működhet (megint csak oda kell szállítani, ami irreálissá teszi az egészet, vagy a Holdon előállítani, ami ipart feltételez). A Földről nem nyerő, túl sűrű a légkör, túl hosszúra kellene építeni, hogy emberek (vagy akár berendezések) által elviselhető gyorsulást produkáljon, stb. -
HUmanEmber41st #49 Nah.
Ha a tervezett Mars űrhajót a Föld és a Hold közötti
Lagrange pontban szerelik össze, majd a Holdon termelt üzemanyaggal töltik fel.. Annak még volna némi esélye..
De mikor lesz Holdbázis? Ott egyszerűbb lenne a talaj alatt megcsinálni a Bázist, csak az ásógépeket kell felvinni, nem kell kupolát stb építeni...
meg mit szenvednek midig a rakétákkal/űrsiklókkal????
Lineáris villanymotor, azt kész...
A nagy és okos NASAnál nem tudják, h egyszerűbb sok kicsit megmozgatni, mint egyszerre 1 nagyot????
ehhh
-
Thrawn #48 Ha tankolna is, az csak holdkörüli pályán lenne kifizetődő, a Holdra telepített ipar által olcsón előállított, pályára juttatott üzemanyagtartályból. Holdra telepített ipar, ez a bázis felhasználhatóságának kulcsa. Amíg ilyen nincs, minden, a holdbázissal számoló terv értelmetlen, gazdaságtalan, kockázatot növelő. Azt hiszem, ez nem a közeljövő megoldásai között fog szerepelni. -
Pash #47 A Marsra(vagy távolabb) induló rakétáknak a Földről jóval kevesebb üzemanyaggal kell indulnia, ha a Holdon 'tankolhat', vagyis kevesebb tömeggel indul, vagyis kevesebb üzemanyag kell a fellövéshez stb... Ezért (is) van értelme a Holdbázisnak.
Az ember nem képes terraformálni? Szerinted az üvegházhatás magától van? Az embernek semmi köze hozzá? A Marson sem kéne semmi mást csinálni, csak olyan üzemeket telepíteni, amik üvegházhatást keltő gázokat termelnek, néhány száz év elég lenne a hőmérséklet néháőny fokkal való emelésére, ami után alkalmas lenne a bolygó primitív növények, baktériumok befogadására. Az egész csak idő kérdése.
-
#46
érdemes lenne elolvasnod Asimovtól a Halhatatlanság halálát, (részben) pontosan arról ír, hogy hova vezet az, ha nem vállalják a kockázatot és a veszteséget a haladás érdekében
(tudom, hogy sci-fi, de érdemes elolvasni, mert némileg a témába vág) -
IoIa #45 "Csak terraformálni kell" - ne álmodozz! Az ember még a Földet sem képes terraformálni, nemhogy más bolygókat! A Földön is képtelenek vagyunk a természet erőit akárcsak megfékezni is, nemhogy irányítani! -
IoIa #44 "Egy állandó Holdbázis esetén - amely maga állítaná elő a hordozórakétát és a hasznos terhet egyaránt - már egész más a helyzet." - szép álom. Ehhez nem is kéne több, mint legalább pártízezer tonna cuccot a Holdra eljuttatni. Ezt mivel, mikor és hogyan juttatják fel? -
#43
Én azt gondolom le kéne lassítani az egész űrkutatást.A technológiák nem elég fejlettek ahhoz,hogy az ember ilyen nagy vállalkozásokba fogjon.A pénz nagyrészét az új technológiák kifejlesztésére kéne költeni,amik mint már korábban is mondták megtérülne,mert ezek általában több területen is felhasználhatóak.Szerintem is maradni kéne a szondás felderítéseknél,űrteleszkópok építésénél és ezek fejlesztésénél.Az állandó holdbázis létesítésével egyetértek,az még talán hasznos lehet,de a mars utazás az sokkal komolyabb feladat,sok problémát kell megoldani,és nagyon sokba fog kerülni. -
Thrawn #42 Egy pillanatig sem vitatom a szondák létjogosultságát, sőt, nélkülözhetetlenek az emberes repülés támogatásánál (kommunikáció, felderítés). Azonban egy emberes expedíció hónapok alatt annyi munkát tudna elvégezni (igen, valóban nagyon drágán), amennyit szondákkal évtizedek alatt lehetne, lásd eredmény->új szonda több év alatt->újabb eredmény ciklusokat.
Az is nyilvánvaló, hogy egy emberes expedíció tevékenysége nem korlátozódna a bázis közvetlen környezetére, a tervekben több hétig önállóan működni képes, hermetikus kabinnal ellátott marsjárók is szerepelnek, továbbá a későbbiekben helyben előállított üzemanyaggal működő repülni képes egységekben több ezer kilométerre levő célpontokat is felkereshetnek. Természetesen mindezt mars körül keringő szondák hathatós támogatásával. -
#41
Jogos, félreérthetően fogalmaztam.
Tehát racionálisan nézve a robotszondák alkalmazása hatékonyabb, mint az emberes űrkutatás. Ezt kellett volna írnom. :) -
juzosch #40 "Tehát racionálisan nézve a robotszondák létjogosultsága megkérdőjelezhetetten."
Senki nem beszélt a szondák mellőzéséről, nem a szondák helyett mennek oda, hanem mellette. Az emberi űrutazás pedig ugyanolyan fontos, habár racionálisan nézve az egész csak pénzkidobás, szóval a racionalitást kicsit hanyagolni kell a témában. -
#39
Az ISS-be még a Clinton-kormányzat alatt fogott a NASA. 2000-ig semmi komolyabb vád nem érhette a NASA-t, sőt, inkább az oroszokat lehetne inkább szapulni a Zvezda fellövésének késlekedése miatt. A fordulópont 2000 volt. A Bush-kormányzat gyakorlatilag kiherélte az űrállomást azzal, hogy leállította az amerika-lakómodul és a CRV mentőűrhajó fejlesztését (továbbá lelőtte az X-33/Venture Star űrsiklóprogramot). Ezek nélkül az eredeti 7 fős állandó legénység három fősre olvadt. A "kegyelemdöfés" pedig a Columbia-katasztrófa, és az az utáni STS-program felfüggesztés volt.
Az tény, hogy a Bush-kormányzat szemében az ISS egyfajta tüske... -
#38
(A Jupiter sugárzási öve pillanatok alatt végezne az emberrel)
Lehetséges elvileg olyan űrhajót/űrruhát készíteni, amely megvédi az embert ettől a sugárzástól.
Egy űrszondás küldetésnél az eredmények újabb, másképp felszerelt szondát igényelhetnek, ami nyilván évek alatt készül el. A hibaelhárítás is nagyságrendekkel gyorsabb, távirányítással vagy lehetetlen, vagy hosszadalmas, lásd a hetekig homokba süllyedt marsjárót.
Egy űrszondás Mars-misszió pár száz millió $-ból kijön. Egyetlen emberes küldetés több tíz milliárd $-ba kerülhet. Egy emberes misszió árából tehát több tucatnyi marsszondát küldhetünk oda, amelyek nagyobb terepet és alaposabban deríthet fel, mint hat ember, ráadásul a kifejlesztésük/elkészítésük is összehasonlíthatattlanul olcsóbb és egyszerűbb, mint a személyzettel ellátott Mars-űrhajóé és Mars-bázisé. Tehát racionálisan nézve a robotszondák létjogosultsága megkérdőjelezhetetten. -
juzosch #37 Igen, és még tovább fog tartani, de ez a fejlődés útja. -
#36
Nem értem az amcsikat..... Akkor minek fogtak bele az ISS-be? Kampányfogás volt az is, és a Marsutazás is az lesz. Az a baj az űrkutatás körül, hogy a politikusok csak a kampányuk részeként gondolnak rá. "Ha nyomjuk a NASA-t, akkor megint uralkodhatunk, és kétszer annyi rakétát nyomhatunk a r.hadt arabokra"-címmel megy az egész. Ezért rühellem az amcsikat. -
Thrawn #35 A szondákat oda kell küldeni, ahová ember egyelőre be nem teheti a lábát, például az óriásbolygók környezetébe (A Jupiter sugárzási öve pillanatok alatt végezne az emberrel). A Mars emberes felderítése szerintem indokolt, az emberi intuíciót semmiféle mesterséges intelligencia nem pótolhatja. Egy jól felszerelt expedíció a helyszínen dönthet az addig elért erdmények alapján a továbbiakról. Egy űrszondás küldetésnél az eredmények újabb, másképp felszerelt szondát igényelhetnek, ami nyilván évek alatt készül el. A hibaelhárítás is nagyságrendekkel gyorsabb, távirányítással vagy lehetetlen, vagy hosszadalmas, lásd a hetekig homokba süllyedt marsjárót. -
nickname #34 Azt tény és való hogy az egész cucc (minden űrrepüléssel kapcsolatos dolog) fantasztikusan drága... de a pénz amit ráköltenek visszaforgatodik a gazdaságba, szóval sokba kerül, de felpörgeti a kutatás fejlesztést és a gazdaságot is. Mondhatni pl hogy az ISS nem ott fent fog megtérülni hanem itt lenn a Földön mert van egy infrastruktura amit kiépítettek és használnak (másra is általában). -
#33
A Mars terraformálására szvsz csak évszázadok múlva lesz esély, ha egyszer elértünk egy kellő szintű technológiai fejlettséget. -
#32
Az ember szeret hódítani, és a jövő kétségkívűl az űrbéli terjeszkedésé, kolóniákat lehet felépíteni például a Holdon, a Marson, aztán jöhetnek a külső bolygók holdjai. Aki elöbb elkezdi, az kétségtelenül előnyben lesz a többiekkel szemben - mert el fogják kezdeni, ebben biztos vagyok. Mondjuk aligha az én életemben, de talán még ebben a században.
Rövid távon igazad van, hatékonyabb a robotszondákkal való felderítés. De nem csak rövid távon kell gondolkozni. -
juzosch #31 Mi értelme akkor az egész mars-szonda programnak? Miért van a SETI-program? Semmi pénzügyi haszna nincsen nekik.
Egyrészt az ember ilyen, szeretné megismerni környezetét, szeret utazni. Másrészt hosszú távon nem árt, ha van valahol egy back-up emberiség katasztrófa esetére. És a gazdasági fejlődést is beindítja a terjeszkedés.
A naprendszeren belül is van pár jó hely, pl a mars. Csak terraformálni kell. Aztán ki tudja milyen bolygók vannak más naprendszerekben? -
juzosch #30 Az egész űrsiklót meg a rakétáit ki kéne dobni a kukába. Mi értelme velük menni a holdra? 10x annyiba kerülnek, akkor már 50 éves technológia lesz.
A biztonságot meg le kéne csökkenteni 99.9999999%-ról csak 99 %-ra, máris sokkal olcsóbb lenne. -
kukacos #29 Cifu, "A Naprendszer meghódítása"? Nem mondod komolyan. Ugyan melyik égitestet szeretnénk ma meghódítani a Naprendszerben és miért? Melyiket akarjuk majd kétszáz év múlva? Mi az, ami miatt egy ember jelenléte ott szükségszerű lesz? Egyelőre semmi keresnivalónk személyesen odakint. Nem éri meg. Már bebizonyítottuk, hogy rövid ideig tudunk a világűrben élni komoly erőforrások ráfordításával. Ennyi elég is. Talán létre is tudnánk hozni egy párfős kolóniát a Holdon. De minek? Én azt tartanám célszerűnek, hogy azt a 100 milliárd dollárt szondákra költenék a kirakatűrrepülések helyett. Nincs biztonsági kockázat és az ár/hozadék arány ezerszer jobb.
-
#28
A tudományos kutatás önmagában valóban hatékonyabb tisztán robotokkal, de a cél hosszú távon a naprendszer meghódítása az ember számára. Tehát a személyzettel ellátott űrmissziók létjogosultsága csak hosszú távon igazolható szerintem is - viszont ha elhanyagolják az elkövetkező időkre marad azon technológiák kifejlesztése, amelyeken ma dolgoznak...
Egyébként a becslések szerint mintegy 100 milliárd $-ba fog kerülni összesen 2018-ig, a Holdraszállásig a CEV program. Ami miatt (szerintem) jogosan érheti kritika a NASA-t, az az, hogy egyfelől nagyon bebetonozódott az STS, és más, már rendelkezésre álló rendszer részelemeinek a használata (talán nem teljesen ok nélkül sokan korruptnak tartják az egész beszerzési rendszert, miután az árak eléggé horrobilisek, főleg ha figyelembe veszünk más (orosz, európai, stb.) rendszereket). Ez káros, mert nem fognak új technológiákat kifejleszteni, például hiába van egy igen hatékony, gyakorlatilag kész aerospike rakétahajtómű a kezükben, egyszerűen lemondanak róla, mert az SSME (az űrsikló hidrogén és oxigén hajtóanyagú rakétája) már bizonyított és bevált. A második probléma pedig ez a bizonyos hozzáállás. Annyira félnek a kudarctól, annyira a biztonságra hajtanak, ami már szinte kabarészintűvé teszi az egészet. Szó szerint ódzkodnak a legkisebb kockázatvállalástól is.
Ugyanakkor elismerjük vagy sem, jelenleg a NASA-n kívűl más nem néz ennyire előre. Lassú, körülményes, drága, de az ESA-nak vagy az oroszoknak sincs ennyire előretekintő (és megvalósulásra képes) terve. Egy kicsit "vakok között félszemű a király" felállás...
-
#27
Én úgy tudom hogy nagy probléma az is, hogy a világűr sugárzása jelentős egészségkárosodást okoz.
Még ezt is meg kell oldani.
A NASA már jóideje dolgozik a problémán. A cél egy olyan sugárpajzs, ami könnyű, vékony, és megvéd a töltött részecskéktől is (a napszél jó része ilyen). Állítólag nagy áttörések volt e téren a közelmúltban, ill. várhatóak is még...