146
-
Thrawn #1 Csak ami első olvasatra feltűnő:
- A Shuttle rendszer egyik, biztonságtechnikai szempontból gyenge pontjának a szilárd hajtóanyagú rakétákat tartják, erre mi a terv? Az új hordozórakéta is kap ilyent, bár már van mentőtorony is.
- ISS 2016-os leállása döbbenet, ez igen, gratula, megérte. Több évtizedes tervezgetés, építés, 6 év működés befejezettnek nyilvánított, de valójában csonka állapotban. Nem is olyan régen még a Hold és Mars expedíciókhoz felhasznált bázisként is számoltak vele.
-Az ütemtervet nézegetve én legkorábban 2050 körülre tenném az első emberes Mars-expedíciót, ~25 éves terv az eddigiek alapján simán csúszhat még 15 évet. -
HUmanEmber41st #2 Ez a Cifu...
Már megint 1 jó cikk..
Te grafomán vagy?? :) :) :)
de ezt a Boeing tervet már mintha láttam volna 1 filmben, csak az éppen a Jupiterre ment és HAL volt a pilotája. :) :) Persze ez most a jelenlegi tudásszint alapján elképzelhető legjobb modell..
És szerintetek mi a ráknak mennek megint a Holdra?
Vagy először?? ( Bár erre a kérdésre ugye ott van a tápik.. )
Vagy inkább a Holdon akarják öszerakni a Marsi zűrhajót? -
Thrawn #3 Egy Mars-űrhajó Holdon történő összerakása önellátó bázist, telepített ipart feltételez, ilyen jelenleg vágyálom szinten van. Ezek nélkül csak megbonyolítanák a dolgot, rengeteg pénz, kockázat a Mars-űrhajót darabokban a Holdra szállítani, majd onnan elindítani. Irtózatos pazarlás lenne az elemeket a Holdraszálláshoz lefékezni (persze szállítójárművel együtt), majd ismét Hold-körüli pályára gyorsítani. -
Zedas #4 Nagyon jó, 2034-ben pont 60 leszek... Ehh, ebből se lesz semmi (legalábbis én már nem élem meg)... -
Cat #5 "2032: az első személyzettel ellátott Mars- körüli misszió (leszállás nem történik)"
Ennek van BÁRMI értelme? éveket utazik a csávó oda vissza, és jóval kevesebbet tud tenni, mint pl. a ma ott lévő mars express -
IoIa #6 Lehet, hogy bokorgyuriéknek fegyverkezésre már nem szavaz meg a kongresszus súlyos milliárdokat, de erre a projektre esetleg igen. Valahogy meg kell alapoznia a jövőjét az unokáknak is...
Egyébként meg ennek az utazgatásosdinak semmi értelme nincs, mint ahogy a korábbi "holdraszállás"nak sem volt. -
juzosch #7 Leálltak, mielőtt bármi haszon lett volna belőle. Az űrutazás baja az, hogy csak hosszú idő alatt térül meg, egy emberöltő alatt talán nem is.Viszont az emberiség jövőjének egyetlen esélye, ha új kolóniákat hozunk létre. -
#8
2034 persze, amikor még ezt a nyomorult űrállomást se képesek normálisan megcsinálni.
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#9
- A Shuttle rendszer egyik, biztonságtechnikai szempontból gyenge pontjának a szilárd hajtóanyagú rakétákat tartják, erre mi a terv? Az új hordozórakéta is kap ilyent, bár már van mentőtorony is.
Természetesen maradna. Sőt, annak a lehetőségét is vizsgálják, hogy a CEV teherszállító változatát egy SRB (szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta) orrán indulna az űrbe. Előnye hogy viszonylag olcsó és ugyanakkor nagyon erős.
- ISS 2016-os leállása döbbenet, ez igen, gratula, megérte. Több évtizedes tervezgetés, építés, 6 év működés befejezettnek nyilvánított, de valójában csonka állapotban. Nem is olyan régen még a Hold és Mars expedíciókhoz felhasznált bázisként is számoltak vele.
2000 óta az ISS csak nyűglődik. Az új NASA irányelveket meghatározó tanulmányában külön kiemelték, hogy a CEV tervezésekor adott esetben az ISS igényet ne követelménynek, "csak" ajánlásnak. Ebből lehet sejteni, hogy mik a prioritások.
Az európai és japán űrügynökségnek meg persze habzik a szája a dühtől. Ők is több milliárd dollárt költöttek már az ISS Alfára...
Az ESA-ban már azon tanakodnak mit lehetne tenni - az ESA tanulmányai szerint ugyanis elképzelhető, hogy a NASA egyszerűen lehagyja a Columbus modult, mivel nem fér bele az űrsiklóprogram hátralévő repüléseibe. Miután a modult úgy tervezték, hogy az űrsikló viszi fel, ezért átalakítani, hogy mondjuk egy Proton vigye fel, további jelentős költségeket jelentene... -
#10
És szerintetek mi a ráknak mennek megint a Holdra?
A tervek között szerepel egy tudományos holdbázis, továbbá lehetséges üzemanyagforrás (víz) feltárása is. A Mars-űrhajó a földről indulna, de az üzemanyag legalább egy része a Holdról származna - ez jelentősen olcsóbb lenne, ha hosszú távon gondolkodnak. -
#11
Ennek van BÁRMI értelme? éveket utazik a csávó oda vissza, és jóval kevesebbet tud tenni, mint pl. a ma ott lévő mars express.
Ugyanaz a felállás, mint az Apollo-8, és -10 volt anno az Apollo-11 elött. Tesztelik az űrhajókat, a technológiát éles körülmények között. Valószinüleg egy rövid Mars-misszió lesz (tehát csak rövid időt töltenek a Mars körül, és a fellövés után 2-300 nappal vissza is térnek a Földre. Ha az "éles" Marsra-szállás következik, már lesznek tapasztalatok a hosszú ideig tartó űrutazásról, az űrhajók működéséről, stb.
Ezen tesztek nagy részét nem tudják sem a Földön, sem föld körüli pályán végrehajtani. -
#12
Ha a NASA így halad, megérjük, hogy mire újra leszállnak a Holdon már Kupolás strandok várják ott a túristákat. A Marson meg valóban Kínai gyerekek köszöntik az odalátogató amerikaiakat..
-
Caro #13 Nana!
A Hold a legideálisabb pont a Naprendszer bejárására.
Közel van, és a felszíni pályasebesség 1 km/s.
Magyarul _jóval_ kevesebb üzemanyag kell, és _sokkal_ több lehet a hasznos teher, ha a Holdról indítják, nem pedig a Földről.
Meg van elképzelés, hogy mágnesesen gyorsítják fel az űrhajót-> sokkal-sokkal kevesebb energiára, üzemanyagra van szükség.
Egy mai rakétának a tömegéből 95-98%(wikipediás adat, lásd az alábbi linket) az üzemanyag!
Ha a holdról menne én ezt kb 15-20%-ra saccolnám.
Tehát egy 1000t-s rakétából nem 3-5 tonna lenne a hasznos teher, hanem 800-850 tonna!!!
Mellegleg akit érdekel:
http://en.wikipedia.org/wiki/Spacecraft_propulsion
Szép dolgokkal foglalkoznak :)
Főleg az az antianyag rakéta aranyos :)
400 mikrogramm antianyaggal szökési sebességre gyorsítani 1 tonnát, a Földről... Azért nem rossz :)
Kár hogy még ha 100% hatásfokkal tudnánk is előállítani, akkor is 1 grammhoz 90 TJ energia kell...
Bár nem is olyan sok. Paks 1 blokkjával 62 óra alatt elő lehet állítani annyi energiát. Csak az a baj, hogy közel sem lehet 100%-os hatásfokkal előállítani, a tárolásról nem is beszélve. -
#14
Ja, 
-
juzosch #15 http://www.ujgalaxis.hu/archivum/02szam/ujgx0219.htm
Ezt olvassátok el, antianyag rakétánál sokkal aranyosabb dolgok vannak benne:) Nagyon jó cikk a meghajtási lehetőségekről a mai hidrogén-rakétáktól kezdve az antianyagon keresztül... -
#16
Ha pár szóban akarnám jellemezni az űrprogramot, a "Madagaszkár" c. animációs filmből a pingvinek jutnak eszembe, mikor nagy nehezen eljutnak vmelyik sarkra, és ezt mondják ott ácsorogva:
-Hát ez gáz. -
burninhell #17 hehe ISSA.... elég mire kész lesz
még a MIR is jobb volt -
#18
Azért az Apollo-8 repülésnek volt egy erőteljes politikai felhangja: stipistop amcsi ember volt először a Hold körül, beee;)!
Amúgy én nem hiszem hogy jó ötlet több hónapon keresztül emberrel tesztelni egy új eszközt.
Még az oroszok sem kockáztatták meg hogy embert is küldjenek a Holdhoz valamelyik Zond űrhajóval.
A cikk tényleg jó!;)
Benne vannak a hétfőn megjelent infók? -
year #19 Nah!!!Legalább tart vmerre az emberi űrutazás.
Az ISSA gáz volt ----> nem jó project.Sokkal jobban kihasznált (és persze olcsóbb) űrállomásokat kéne csinálni.Tul messze van még 2018:( Hajrá kinaiak!!! ----> lehet hogy jövőre indulnak a Marsra:) jah vettem bérlete a Holdra megyök piknikezni. nah bye all -
atari #20 Bezzeg ha terroristák lennének a Holdon.Esetleg elég lenne elterjeszteni a hírét ? -
#21
Nem, a cikk még csütörtökön-pénteken készült. :) -
#22
A Hold-bázis, már ha egyáltalán megvalósul az is irtózatosan magas költségekkel fog járni.
Én úgy tudom hogy nagy probléma az is, hogy a világűr sugárzása jelentős egészségkárosodást okoz.
Még ezt is meg kell oldani. -
Deus Ex #23 Üdv.
Nem írtátok ide az egész buli cehjét, de sejtésem szerint több száz szondás misszió árába kerül, hogy végre a Mars homokjába is zászlót szúrjanak.
Mi az, amit több százszor, vagy akár csak több tízszer hatékonyabban lehet vizsgálni egy harminc év alatt kivitelezhető programmal, mint a szondás missziókkal..?
Várható az egységnyi hasznos teher pályára állítása költségének jelentős mértékű csökkenése, valamint technológiai újítások bevezetése. A tanulmány épít ezek segítő hatására, vagy a jelenlegi szintet alapul véve készült a terv?
Én nem látom értelmét az emberes ürrepülésnek. A politika belevitte a nagyhatalmakat ebbe a játékba, és azóta belefeletkeztek. Tud valaki valamilyen belátható időn belül megtérülést hozó területet mondani, amely feltétlenül ígényli az emberes repülést? Az "Űr a jövőnk", "Mi lett volna, a Colombus óta senki sem Ámerika felé" stb. frázisoktól kíméljük meg egymást.
További kellemest. -
year #24 ez hülyeség kedves Deus Ex!!! az emberes űrrepülés fontos , mivel szegény bolygónk halldoklik (remélem azért megmentik) energiahordozók kimerülőben és ami a legfontosabb az ember azért ember mert kalandvágya csillapithatatlan és vágyunk az uj megismerésére és ha ezek eltünnek akko az ember többé nem ember( Nehogy komolyan vegyétek):) -
IoIa #25 "Magyarul _jóval_ kevesebb üzemanyag kell, és _sokkal_ több lehet a hasznos teher, ha a Holdról indítják, nem pedig a Földről." - ember! Te szoktál gondolkodni is? És a Holdra magától fog eljutni, hogy onnan kevesebb üzemanyag kelljen? Minek vinnék előbb oda? -
#26
Lola: Egy állandó Holdbázis esetén - amely maga állítaná elő a hordozórakétát és a hasznos terhet egyaránt - már egész más a helyzet.
Esrohnoil: Ilyen alapon visszamászhatunk a fára is.
LittleL: "Én úgy tudom hogy nagy probléma az is, hogy a világűr sugárzása jelentős egészségkárosodást okoz"
A légkör hiánya miatt a felszínen, védőöltözet nélkül igen (nem tudok róla hogy a Holdnak van-e a Földéhez hasonló, elektromágneses (Van-Allen) védőrétege, nem valószínű) Azonban. Már egy vékony vasbeton vagy egy még vékonyabb fémréteg is képes felfogni a sugárzást, igazi probléma Nap-kitörések esetén adódhat. Ám ekkor sem a védett helyen lévő élőlények, hanem a roppant érzékeny IT/kommunikációs berendezések károsodhatnak.
-
#27
Én úgy tudom hogy nagy probléma az is, hogy a világűr sugárzása jelentős egészségkárosodást okoz.
Még ezt is meg kell oldani.
A NASA már jóideje dolgozik a problémán. A cél egy olyan sugárpajzs, ami könnyű, vékony, és megvéd a töltött részecskéktől is (a napszél jó része ilyen). Állítólag nagy áttörések volt e téren a közelmúltban, ill. várhatóak is még... -
#28
A tudományos kutatás önmagában valóban hatékonyabb tisztán robotokkal, de a cél hosszú távon a naprendszer meghódítása az ember számára. Tehát a személyzettel ellátott űrmissziók létjogosultsága csak hosszú távon igazolható szerintem is - viszont ha elhanyagolják az elkövetkező időkre marad azon technológiák kifejlesztése, amelyeken ma dolgoznak...
Egyébként a becslések szerint mintegy 100 milliárd $-ba fog kerülni összesen 2018-ig, a Holdraszállásig a CEV program. Ami miatt (szerintem) jogosan érheti kritika a NASA-t, az az, hogy egyfelől nagyon bebetonozódott az STS, és más, már rendelkezésre álló rendszer részelemeinek a használata (talán nem teljesen ok nélkül sokan korruptnak tartják az egész beszerzési rendszert, miután az árak eléggé horrobilisek, főleg ha figyelembe veszünk más (orosz, európai, stb.) rendszereket). Ez káros, mert nem fognak új technológiákat kifejleszteni, például hiába van egy igen hatékony, gyakorlatilag kész aerospike rakétahajtómű a kezükben, egyszerűen lemondanak róla, mert az SSME (az űrsikló hidrogén és oxigén hajtóanyagú rakétája) már bizonyított és bevált. A második probléma pedig ez a bizonyos hozzáállás. Annyira félnek a kudarctól, annyira a biztonságra hajtanak, ami már szinte kabarészintűvé teszi az egészet. Szó szerint ódzkodnak a legkisebb kockázatvállalástól is.
Ugyanakkor elismerjük vagy sem, jelenleg a NASA-n kívűl más nem néz ennyire előre. Lassú, körülményes, drága, de az ESA-nak vagy az oroszoknak sincs ennyire előretekintő (és megvalósulásra képes) terve. Egy kicsit "vakok között félszemű a király" felállás...
-
kukacos #29 Cifu, "A Naprendszer meghódítása"? Nem mondod komolyan. Ugyan melyik égitestet szeretnénk ma meghódítani a Naprendszerben és miért? Melyiket akarjuk majd kétszáz év múlva? Mi az, ami miatt egy ember jelenléte ott szükségszerű lesz? Egyelőre semmi keresnivalónk személyesen odakint. Nem éri meg. Már bebizonyítottuk, hogy rövid ideig tudunk a világűrben élni komoly erőforrások ráfordításával. Ennyi elég is. Talán létre is tudnánk hozni egy párfős kolóniát a Holdon. De minek? Én azt tartanám célszerűnek, hogy azt a 100 milliárd dollárt szondákra költenék a kirakatűrrepülések helyett. Nincs biztonsági kockázat és az ár/hozadék arány ezerszer jobb.
-
juzosch #30 Az egész űrsiklót meg a rakétáit ki kéne dobni a kukába. Mi értelme velük menni a holdra? 10x annyiba kerülnek, akkor már 50 éves technológia lesz.
A biztonságot meg le kéne csökkenteni 99.9999999%-ról csak 99 %-ra, máris sokkal olcsóbb lenne. -
juzosch #31 Mi értelme akkor az egész mars-szonda programnak? Miért van a SETI-program? Semmi pénzügyi haszna nincsen nekik.
Egyrészt az ember ilyen, szeretné megismerni környezetét, szeret utazni. Másrészt hosszú távon nem árt, ha van valahol egy back-up emberiség katasztrófa esetére. És a gazdasági fejlődést is beindítja a terjeszkedés.
A naprendszeren belül is van pár jó hely, pl a mars. Csak terraformálni kell. Aztán ki tudja milyen bolygók vannak más naprendszerekben? -
#32
Az ember szeret hódítani, és a jövő kétségkívűl az űrbéli terjeszkedésé, kolóniákat lehet felépíteni például a Holdon, a Marson, aztán jöhetnek a külső bolygók holdjai. Aki elöbb elkezdi, az kétségtelenül előnyben lesz a többiekkel szemben - mert el fogják kezdeni, ebben biztos vagyok. Mondjuk aligha az én életemben, de talán még ebben a században.
Rövid távon igazad van, hatékonyabb a robotszondákkal való felderítés. De nem csak rövid távon kell gondolkozni. -
#33
A Mars terraformálására szvsz csak évszázadok múlva lesz esély, ha egyszer elértünk egy kellő szintű technológiai fejlettséget. -
nickname #34 Azt tény és való hogy az egész cucc (minden űrrepüléssel kapcsolatos dolog) fantasztikusan drága... de a pénz amit ráköltenek visszaforgatodik a gazdaságba, szóval sokba kerül, de felpörgeti a kutatás fejlesztést és a gazdaságot is. Mondhatni pl hogy az ISS nem ott fent fog megtérülni hanem itt lenn a Földön mert van egy infrastruktura amit kiépítettek és használnak (másra is általában). -
Thrawn #35 A szondákat oda kell küldeni, ahová ember egyelőre be nem teheti a lábát, például az óriásbolygók környezetébe (A Jupiter sugárzási öve pillanatok alatt végezne az emberrel). A Mars emberes felderítése szerintem indokolt, az emberi intuíciót semmiféle mesterséges intelligencia nem pótolhatja. Egy jól felszerelt expedíció a helyszínen dönthet az addig elért erdmények alapján a továbbiakról. Egy űrszondás küldetésnél az eredmények újabb, másképp felszerelt szondát igényelhetnek, ami nyilván évek alatt készül el. A hibaelhárítás is nagyságrendekkel gyorsabb, távirányítással vagy lehetetlen, vagy hosszadalmas, lásd a hetekig homokba süllyedt marsjárót. -
#36
Nem értem az amcsikat..... Akkor minek fogtak bele az ISS-be? Kampányfogás volt az is, és a Marsutazás is az lesz. Az a baj az űrkutatás körül, hogy a politikusok csak a kampányuk részeként gondolnak rá. "Ha nyomjuk a NASA-t, akkor megint uralkodhatunk, és kétszer annyi rakétát nyomhatunk a r.hadt arabokra"-címmel megy az egész. Ezért rühellem az amcsikat. -
juzosch #37 Igen, és még tovább fog tartani, de ez a fejlődés útja. -
#38
(A Jupiter sugárzási öve pillanatok alatt végezne az emberrel)
Lehetséges elvileg olyan űrhajót/űrruhát készíteni, amely megvédi az embert ettől a sugárzástól.
Egy űrszondás küldetésnél az eredmények újabb, másképp felszerelt szondát igényelhetnek, ami nyilván évek alatt készül el. A hibaelhárítás is nagyságrendekkel gyorsabb, távirányítással vagy lehetetlen, vagy hosszadalmas, lásd a hetekig homokba süllyedt marsjárót.
Egy űrszondás Mars-misszió pár száz millió $-ból kijön. Egyetlen emberes küldetés több tíz milliárd $-ba kerülhet. Egy emberes misszió árából tehát több tucatnyi marsszondát küldhetünk oda, amelyek nagyobb terepet és alaposabban deríthet fel, mint hat ember, ráadásul a kifejlesztésük/elkészítésük is összehasonlíthatattlanul olcsóbb és egyszerűbb, mint a személyzettel ellátott Mars-űrhajóé és Mars-bázisé. Tehát racionálisan nézve a robotszondák létjogosultsága megkérdőjelezhetetten. -
#39
Az ISS-be még a Clinton-kormányzat alatt fogott a NASA. 2000-ig semmi komolyabb vád nem érhette a NASA-t, sőt, inkább az oroszokat lehetne inkább szapulni a Zvezda fellövésének késlekedése miatt. A fordulópont 2000 volt. A Bush-kormányzat gyakorlatilag kiherélte az űrállomást azzal, hogy leállította az amerika-lakómodul és a CRV mentőűrhajó fejlesztését (továbbá lelőtte az X-33/Venture Star űrsiklóprogramot). Ezek nélkül az eredeti 7 fős állandó legénység három fősre olvadt. A "kegyelemdöfés" pedig a Columbia-katasztrófa, és az az utáni STS-program felfüggesztés volt.
Az tény, hogy a Bush-kormányzat szemében az ISS egyfajta tüske... -
juzosch #40 "Tehát racionálisan nézve a robotszondák létjogosultsága megkérdőjelezhetetten."
Senki nem beszélt a szondák mellőzéséről, nem a szondák helyett mennek oda, hanem mellette. Az emberi űrutazás pedig ugyanolyan fontos, habár racionálisan nézve az egész csak pénzkidobás, szóval a racionalitást kicsit hanyagolni kell a témában.