146
-
#26
Lola: Egy állandó Holdbázis esetén - amely maga állítaná elő a hordozórakétát és a hasznos terhet egyaránt - már egész más a helyzet.
Esrohnoil: Ilyen alapon visszamászhatunk a fára is.
LittleL: "Én úgy tudom hogy nagy probléma az is, hogy a világűr sugárzása jelentős egészségkárosodást okoz"
A légkör hiánya miatt a felszínen, védőöltözet nélkül igen (nem tudok róla hogy a Holdnak van-e a Földéhez hasonló, elektromágneses (Van-Allen) védőrétege, nem valószínű) Azonban. Már egy vékony vasbeton vagy egy még vékonyabb fémréteg is képes felfogni a sugárzást, igazi probléma Nap-kitörések esetén adódhat. Ám ekkor sem a védett helyen lévő élőlények, hanem a roppant érzékeny IT/kommunikációs berendezések károsodhatnak.
-
IoIa #25 "Magyarul _jóval_ kevesebb üzemanyag kell, és _sokkal_ több lehet a hasznos teher, ha a Holdról indítják, nem pedig a Földről." - ember! Te szoktál gondolkodni is? És a Holdra magától fog eljutni, hogy onnan kevesebb üzemanyag kelljen? Minek vinnék előbb oda? -
year #24 ez hülyeség kedves Deus Ex!!! az emberes űrrepülés fontos , mivel szegény bolygónk halldoklik (remélem azért megmentik) energiahordozók kimerülőben és ami a legfontosabb az ember azért ember mert kalandvágya csillapithatatlan és vágyunk az uj megismerésére és ha ezek eltünnek akko az ember többé nem ember( Nehogy komolyan vegyétek):) -
Deus Ex #23 Üdv.
Nem írtátok ide az egész buli cehjét, de sejtésem szerint több száz szondás misszió árába kerül, hogy végre a Mars homokjába is zászlót szúrjanak.
Mi az, amit több százszor, vagy akár csak több tízszer hatékonyabban lehet vizsgálni egy harminc év alatt kivitelezhető programmal, mint a szondás missziókkal..?
Várható az egységnyi hasznos teher pályára állítása költségének jelentős mértékű csökkenése, valamint technológiai újítások bevezetése. A tanulmány épít ezek segítő hatására, vagy a jelenlegi szintet alapul véve készült a terv?
Én nem látom értelmét az emberes ürrepülésnek. A politika belevitte a nagyhatalmakat ebbe a játékba, és azóta belefeletkeztek. Tud valaki valamilyen belátható időn belül megtérülést hozó területet mondani, amely feltétlenül ígényli az emberes repülést? Az "Űr a jövőnk", "Mi lett volna, a Colombus óta senki sem Ámerika felé" stb. frázisoktól kíméljük meg egymást.
További kellemest. -
#22
A Hold-bázis, már ha egyáltalán megvalósul az is irtózatosan magas költségekkel fog járni.
Én úgy tudom hogy nagy probléma az is, hogy a világűr sugárzása jelentős egészségkárosodást okoz.
Még ezt is meg kell oldani. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#21
Nem, a cikk még csütörtökön-pénteken készült. :) -
atari #20 Bezzeg ha terroristák lennének a Holdon.Esetleg elég lenne elterjeszteni a hírét ? -
year #19 Nah!!!Legalább tart vmerre az emberi űrutazás.
Az ISSA gáz volt ----> nem jó project.Sokkal jobban kihasznált (és persze olcsóbb) űrállomásokat kéne csinálni.Tul messze van még 2018:( Hajrá kinaiak!!! ----> lehet hogy jövőre indulnak a Marsra:) jah vettem bérlete a Holdra megyök piknikezni. nah bye all -
#18
Azért az Apollo-8 repülésnek volt egy erőteljes politikai felhangja: stipistop amcsi ember volt először a Hold körül, beee;)!
Amúgy én nem hiszem hogy jó ötlet több hónapon keresztül emberrel tesztelni egy új eszközt.
Még az oroszok sem kockáztatták meg hogy embert is küldjenek a Holdhoz valamelyik Zond űrhajóval.
A cikk tényleg jó!;)
Benne vannak a hétfőn megjelent infók? -
burninhell #17 hehe ISSA.... elég mire kész lesz
még a MIR is jobb volt -
#16
Ha pár szóban akarnám jellemezni az űrprogramot, a "Madagaszkár" c. animációs filmből a pingvinek jutnak eszembe, mikor nagy nehezen eljutnak vmelyik sarkra, és ezt mondják ott ácsorogva:
-Hát ez gáz. -
juzosch #15 http://www.ujgalaxis.hu/archivum/02szam/ujgx0219.htm
Ezt olvassátok el, antianyag rakétánál sokkal aranyosabb dolgok vannak benne:) Nagyon jó cikk a meghajtási lehetőségekről a mai hidrogén-rakétáktól kezdve az antianyagon keresztül... -
#14
Ja, 
-
Caro #13 Nana!
A Hold a legideálisabb pont a Naprendszer bejárására.
Közel van, és a felszíni pályasebesség 1 km/s.
Magyarul _jóval_ kevesebb üzemanyag kell, és _sokkal_ több lehet a hasznos teher, ha a Holdról indítják, nem pedig a Földről.
Meg van elképzelés, hogy mágnesesen gyorsítják fel az űrhajót-> sokkal-sokkal kevesebb energiára, üzemanyagra van szükség.
Egy mai rakétának a tömegéből 95-98%(wikipediás adat, lásd az alábbi linket) az üzemanyag!
Ha a holdról menne én ezt kb 15-20%-ra saccolnám.
Tehát egy 1000t-s rakétából nem 3-5 tonna lenne a hasznos teher, hanem 800-850 tonna!!!
Mellegleg akit érdekel:
http://en.wikipedia.org/wiki/Spacecraft_propulsion
Szép dolgokkal foglalkoznak :)
Főleg az az antianyag rakéta aranyos :)
400 mikrogramm antianyaggal szökési sebességre gyorsítani 1 tonnát, a Földről... Azért nem rossz :)
Kár hogy még ha 100% hatásfokkal tudnánk is előállítani, akkor is 1 grammhoz 90 TJ energia kell...
Bár nem is olyan sok. Paks 1 blokkjával 62 óra alatt elő lehet állítani annyi energiát. Csak az a baj, hogy közel sem lehet 100%-os hatásfokkal előállítani, a tárolásról nem is beszélve. -
#12
Ha a NASA így halad, megérjük, hogy mire újra leszállnak a Holdon már Kupolás strandok várják ott a túristákat. A Marson meg valóban Kínai gyerekek köszöntik az odalátogató amerikaiakat..
-
#11
Ennek van BÁRMI értelme? éveket utazik a csávó oda vissza, és jóval kevesebbet tud tenni, mint pl. a ma ott lévő mars express.
Ugyanaz a felállás, mint az Apollo-8, és -10 volt anno az Apollo-11 elött. Tesztelik az űrhajókat, a technológiát éles körülmények között. Valószinüleg egy rövid Mars-misszió lesz (tehát csak rövid időt töltenek a Mars körül, és a fellövés után 2-300 nappal vissza is térnek a Földre. Ha az "éles" Marsra-szállás következik, már lesznek tapasztalatok a hosszú ideig tartó űrutazásról, az űrhajók működéséről, stb.
Ezen tesztek nagy részét nem tudják sem a Földön, sem föld körüli pályán végrehajtani. -
#10
És szerintetek mi a ráknak mennek megint a Holdra?
A tervek között szerepel egy tudományos holdbázis, továbbá lehetséges üzemanyagforrás (víz) feltárása is. A Mars-űrhajó a földről indulna, de az üzemanyag legalább egy része a Holdról származna - ez jelentősen olcsóbb lenne, ha hosszú távon gondolkodnak. -
#9
- A Shuttle rendszer egyik, biztonságtechnikai szempontból gyenge pontjának a szilárd hajtóanyagú rakétákat tartják, erre mi a terv? Az új hordozórakéta is kap ilyent, bár már van mentőtorony is.
Természetesen maradna. Sőt, annak a lehetőségét is vizsgálják, hogy a CEV teherszállító változatát egy SRB (szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta) orrán indulna az űrbe. Előnye hogy viszonylag olcsó és ugyanakkor nagyon erős.
- ISS 2016-os leállása döbbenet, ez igen, gratula, megérte. Több évtizedes tervezgetés, építés, 6 év működés befejezettnek nyilvánított, de valójában csonka állapotban. Nem is olyan régen még a Hold és Mars expedíciókhoz felhasznált bázisként is számoltak vele.
2000 óta az ISS csak nyűglődik. Az új NASA irányelveket meghatározó tanulmányában külön kiemelték, hogy a CEV tervezésekor adott esetben az ISS igényet ne követelménynek, "csak" ajánlásnak. Ebből lehet sejteni, hogy mik a prioritások.
Az európai és japán űrügynökségnek meg persze habzik a szája a dühtől. Ők is több milliárd dollárt költöttek már az ISS Alfára...
Az ESA-ban már azon tanakodnak mit lehetne tenni - az ESA tanulmányai szerint ugyanis elképzelhető, hogy a NASA egyszerűen lehagyja a Columbus modult, mivel nem fér bele az űrsiklóprogram hátralévő repüléseibe. Miután a modult úgy tervezték, hogy az űrsikló viszi fel, ezért átalakítani, hogy mondjuk egy Proton vigye fel, további jelentős költségeket jelentene... -
#8
2034 persze, amikor még ezt a nyomorult űrállomást se képesek normálisan megcsinálni.
-
juzosch #7 Leálltak, mielőtt bármi haszon lett volna belőle. Az űrutazás baja az, hogy csak hosszú idő alatt térül meg, egy emberöltő alatt talán nem is.Viszont az emberiség jövőjének egyetlen esélye, ha új kolóniákat hozunk létre. -
IoIa #6 Lehet, hogy bokorgyuriéknek fegyverkezésre már nem szavaz meg a kongresszus súlyos milliárdokat, de erre a projektre esetleg igen. Valahogy meg kell alapoznia a jövőjét az unokáknak is...
Egyébként meg ennek az utazgatásosdinak semmi értelme nincs, mint ahogy a korábbi "holdraszállás"nak sem volt. -
Cat #5 "2032: az első személyzettel ellátott Mars- körüli misszió (leszállás nem történik)"
Ennek van BÁRMI értelme? éveket utazik a csávó oda vissza, és jóval kevesebbet tud tenni, mint pl. a ma ott lévő mars express -
Zedas #4 Nagyon jó, 2034-ben pont 60 leszek... Ehh, ebből se lesz semmi (legalábbis én már nem élem meg)... -
Thrawn #3 Egy Mars-űrhajó Holdon történő összerakása önellátó bázist, telepített ipart feltételez, ilyen jelenleg vágyálom szinten van. Ezek nélkül csak megbonyolítanák a dolgot, rengeteg pénz, kockázat a Mars-űrhajót darabokban a Holdra szállítani, majd onnan elindítani. Irtózatos pazarlás lenne az elemeket a Holdraszálláshoz lefékezni (persze szállítójárművel együtt), majd ismét Hold-körüli pályára gyorsítani. -
HUmanEmber41st #2 Ez a Cifu...
Már megint 1 jó cikk..
Te grafomán vagy?? :) :) :)
de ezt a Boeing tervet már mintha láttam volna 1 filmben, csak az éppen a Jupiterre ment és HAL volt a pilotája. :) :) Persze ez most a jelenlegi tudásszint alapján elképzelhető legjobb modell..
És szerintetek mi a ráknak mennek megint a Holdra?
Vagy először?? ( Bár erre a kérdésre ugye ott van a tápik.. )
Vagy inkább a Holdon akarják öszerakni a Marsi zűrhajót? -
Thrawn #1 Csak ami első olvasatra feltűnő:
- A Shuttle rendszer egyik, biztonságtechnikai szempontból gyenge pontjának a szilárd hajtóanyagú rakétákat tartják, erre mi a terv? Az új hordozórakéta is kap ilyent, bár már van mentőtorony is.
- ISS 2016-os leállása döbbenet, ez igen, gratula, megérte. Több évtizedes tervezgetés, építés, 6 év működés befejezettnek nyilvánított, de valójában csonka állapotban. Nem is olyan régen még a Hold és Mars expedíciókhoz felhasznált bázisként is számoltak vele.
-Az ütemtervet nézegetve én legkorábban 2050 körülre tenném az első emberes Mars-expedíciót, ~25 éves terv az eddigiek alapján simán csúszhat még 15 évet.