A NASA az ember vezette űrutazás jövőjéről
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#146
Amúgy van egy jó hírem:
Oroszország költségvetési TÖBBLETE (ugye milyen furcsa ilyenrõl hallani, amikor nekünk pld. állandóan deficitünk van), az idén kb. 7%-os lesz. Köszönhetõen annak, hogy nõttek az olajbevételek, és a pénzeket külföldre kilopó oligarchákat (olyanokat, mint Hodorkovszkij) sikerült kikapcsolni. Szóval lesz több pénz az orosz embereknek vodkára és kolbászra, de jut valamennyi az ûrprogramokra is. Ilyenekre például...
Én ennek nagyon örülök, mert már azt hittem csak a NASA-ra kell szorítkoznunk.
Oroszország költségvetési TÖBBLETE (ugye milyen furcsa ilyenrõl hallani, amikor nekünk pld. állandóan deficitünk van), az idén kb. 7%-os lesz. Köszönhetõen annak, hogy nõttek az olajbevételek, és a pénzeket külföldre kilopó oligarchákat (olyanokat, mint Hodorkovszkij) sikerült kikapcsolni. Szóval lesz több pénz az orosz embereknek vodkára és kolbászra, de jut valamennyi az ûrprogramokra is. Ilyenekre például...
Én ennek nagyon örülök, mert már azt hittem csak a NASA-ra kell szorítkoznunk.
Kara kánként folytatom tanításom.
#145
A dologban az a vicces, hogy a NASA mégiscsak piacgazdasági körülmények között mûködik. Gondolj bele, hogy a szovjetek mennyi pénzt szétszórhattak anno.
Mondjuk a rakétaipar azért egy olyan terület, ahol - a fenti állításomnak ellentmondva - nincs igazi piaci verseny. A résztvevõk körét eleve behatárolja az, hogy robbanószerekrõl, tehát katonai eszközökrõl van szó, és - anélkül, hogy pontosan ismerném az amerikai mechanizmust - erre a piacra nem lehet csak úgy besétálni. Ha neked, mint magánembernek, lenne egy bõdületesen nagy ötleted, akkor a legjobb, amit tehetsz, hogy eladod valamelyik nagy cégnek. Nem másért, de a kísérletek elvégzését úgy sem tudnád megoldani, és ezen a területen egybõl mûködõ csodák nincsenek.
Mondjuk a rakétaipar azért egy olyan terület, ahol - a fenti állításomnak ellentmondva - nincs igazi piaci verseny. A résztvevõk körét eleve behatárolja az, hogy robbanószerekrõl, tehát katonai eszközökrõl van szó, és - anélkül, hogy pontosan ismerném az amerikai mechanizmust - erre a piacra nem lehet csak úgy besétálni. Ha neked, mint magánembernek, lenne egy bõdületesen nagy ötleted, akkor a legjobb, amit tehetsz, hogy eladod valamelyik nagy cégnek. Nem másért, de a kísérletek elvégzését úgy sem tudnád megoldani, és ezen a területen egybõl mûködõ csodák nincsenek.
Kara kánként folytatom tanításom.
#144
Lehet, hogy a NASA tényleg sokat költ, de nem arra amire kéne ( nem akarják vagy nem ENGEDIK ) és elúszik a sok pénz.
#143
Hallottam errõl, de csak elméleti szinten.
Kara kánként folytatom tanításom.
#142
Most hirtelen nem találok jó linket.
Arról van szó, hogy elektromágneses térrel ritkítják a levegõt a jármû elõtt. De ez tisztán elmélet egyelõre. Szerintem volt errõl cikk az SG-n is.
Arról van szó, hogy elektromágneses térrel ritkítják a levegõt a jármû elõtt. De ez tisztán elmélet egyelõre. Szerintem volt errõl cikk az SG-n is.
#141
Nem védeni jöttem az USA-t, de temetni sem!
Tény, hogy az USA sok rákfenével küzd, de magában hordozza az öngyógyítás lehetõségét. Ezzel szemben az USA-val szembenálló rezsimek totalitáriusok, nem tûrnek meg más életfelfogást, mint amelyet õk hirdetnek.
Van különbség.
Tény, hogy az USA sok rákfenével küzd, de magában hordozza az öngyógyítás lehetõségét. Ezzel szemben az USA-val szembenálló rezsimek totalitáriusok, nem tûrnek meg más életfelfogást, mint amelyet õk hirdetnek.
Van különbség.
Kara kánként folytatom tanításom.
#140
Milyen terrort ?
Amit USA gerjeszt?
Sajnos a fegyverkereskedelem ma nagyobb üzlet, mint az ûrkutatás...
Amit USA gerjeszt?
Sajnos a fegyverkereskedelem ma nagyobb üzlet, mint az ûrkutatás...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#139
+fox lepõdni, de ha a terrort nem gyõzzük le, ûrkutatás sincs.
Kara kánként folytatom tanításom.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#138
A NASA még így is többet költ az ûrkutatásra, mint az EU és Oroszország összesen!
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#137
Személy szerint úgy gondolom, hogy a tudományos részek többségét meg lehet(ne) valósítani, csak pénz kéne és itt a probléma! A pénzt olyan dolgokra költik ( és most Amerikát szidom ) , hogy háború meg olaj. A NASA-t kéne erõsen támogatni nem pedig az Irakba küldött hadsereget.
#136
"De van olyan meghajtás, ami jelentõsen csökkenti a légellenállást is"
Csupa fül vagyok. :-)
Csupa fül vagyok. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#135
Oks, tudjátok mit?
Találkozzunk holnap délben, megbeszéljük a tervet, és összedobjuk. 😊
Van rá felesleges harminc rugóm. 😄
Erre igényelünk még párszázmillió állami támogatást. 😉
Bár lehet, hogyha féreglyukkal próbálkoznánk, az egyszerûbb lenne. 😄
Találkozzunk holnap délben, megbeszéljük a tervet, és összedobjuk. 😊
Van rá felesleges harminc rugóm. 😄
Erre igényelünk még párszázmillió állami támogatást. 😉
Bár lehet, hogyha féreglyukkal próbálkoznánk, az egyszerûbb lenne. 😄
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#134
Az ûrlift elég vaddisznónak hangzik.
#133
Minden üzemanyag esetén. A légellenállás nem függ az üzemanyagtól.
De van olyan meghajtás, ami jelentõsen csökkenti a légellenállást is, de szerintem az nem a te súlycsoportod.
De van olyan meghajtás, ami jelentõsen csökkenti a légellenállást is, de szerintem az nem a te súlycsoportod.
#132
Hagyományos üzemanyagok esetében.
Kara kánként folytatom tanításom.
#131
Nem igazán jó, mert nagy a légellenállási felület a benne tárolt hajtóanyaghoz képest.
Van valahol egy elméleti határ, aminél az adott meghajtásnál nem lehet kisebbet építeni.
Van valahol egy elméleti határ, aminél az adott meghajtásnál nem lehet kisebbet építeni.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#130
Én régóta töröm az agyam piciny, parányi ûrhajó megépítésének lehetõségén. Kb. akkora lenne, mint egy teniszlabda. Személyesen nem akarok utazni, egyelõre. Nem biztos, hogy meg tudom csinálni, ismerem a korlátaimat.
Kara kánként folytatom tanításom.
#129
Ha idedobnák rá a pénzt, bármikor.
Államilag persze ez 10E6-7x annyiba kerül, mintha mindent magunk csinálnánk.
Ha mindent állami cégek csinálnának, sokkal olcsóbb lenne.
Államilag persze ez 10E6-7x annyiba kerül, mintha mindent magunk csinálnánk.
Ha mindent állami cégek csinálnának, sokkal olcsóbb lenne.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#128
De ha Mars hajót építünk,nem jut a gazdáknak agrártámogatásra..
Mit esznek majd akkor az ûrhajósok?
Mit esznek majd akkor az ûrhajósok?
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#127
Ezek az alternatív technológiák legfeljebb olcsó kis projektekbe valók, kísérletezésre.
A napelemek is nevetségesek.
Greenpeace meg más hülye környivédõk ide vagy oda, tudomásul kell venni, hogy a Naprendszer feltárása HATÉKONYAN a következõ ötven évben csak atomenergiát használó ûrhajókkal lehetséges.
Abban telejs mértékben egyetértek, hogy specializálódni kellene, na nem úgy hogy mi magyarok csak pille palackokat gyártunk sugárzármérésre, hanem pld. a következõképpen:
- a kínaiak kapjáka Vénuszt, úgyis szeretik a vöröset,
- a japánok kapják a Merkurt
- az amcsiké és a maygaroké lesz a Mars,
- a franciáké legyen a Hold (mert úgyis holdkórosok) stb. :-))
A technológiában lehetne együttmûködni, de a finanszírozást mindegyik állam maga oldaná meg.
Az ISS bukásának oka szerintem, mint már elmondtam 1x, az, hogy Amerika nem akar közösködni. Mivel az ûrkutatásnak kb. 40%-a katonai vonzatú, meg is lehet õket érteni.
Hogyan közösködnének pld. a kínaiakkal, akik még atomfegyver alkalmazását sem zárták ki, ha konfliktusra kerülne sor (mondjuk Tajvan miatt)?
Amerika rájött arra, hogy hatékonyan egyedül tud elõrehaladni. Ebben nincs semmi kivetnivaló, a Holdra sem nemzetközi együttmûködésben jutottak fel röpke 10 év alatt!!
Ami minket európaiakat illeti, nehezeb dolgunk van, mint az amcsiknak de rá kellene állni néhány megvalósítható és gyors projektre:
- a Hold tanulmányozása, esetleges hasznosítása egyértelmû;
- a Nap tanulmányozása szükségszerû;
- az üstökösök, aszteroidák tanulmányozása létfontosságú;
- a Mars tanulmányozása presztizskérdés, de egyben a jövõ szempontjából nagyon fontos
- emellett be kellene vállani egy ambíció projektet. Stílusosan a Jupiter holdja, az Európa holdja minket illet, az amcsik nyûglõdjenek csak a szurkos Titánnal.
Nekünk atomenergiát használó szondát kell sürgõsen küldeni az Európára, amely átfúrja magát a ajégpáncélon, és bekukucskál az alatta lévõ vízóceánba. Atomenergia nélkül ez nem megy, de azzal viszont nagyon.
Na, ugye milyen jól leosztotttam én a kártyákat? :-)
Hoppá!
Mi magyarok, elsõsorban a Holdra és a Marsra kell, hogy koncentráljunk, persze besegítve az Európa-tervbe (Széchenyi-terv mellett ez is elmegy).
2050 elõtt magyar ûrhajót akarok látni a Marson!
Ki tart velem?
A napelemek is nevetségesek.
Greenpeace meg más hülye környivédõk ide vagy oda, tudomásul kell venni, hogy a Naprendszer feltárása HATÉKONYAN a következõ ötven évben csak atomenergiát használó ûrhajókkal lehetséges.
Abban telejs mértékben egyetértek, hogy specializálódni kellene, na nem úgy hogy mi magyarok csak pille palackokat gyártunk sugárzármérésre, hanem pld. a következõképpen:
- a kínaiak kapjáka Vénuszt, úgyis szeretik a vöröset,
- a japánok kapják a Merkurt
- az amcsiké és a maygaroké lesz a Mars,
- a franciáké legyen a Hold (mert úgyis holdkórosok) stb. :-))
A technológiában lehetne együttmûködni, de a finanszírozást mindegyik állam maga oldaná meg.
Az ISS bukásának oka szerintem, mint már elmondtam 1x, az, hogy Amerika nem akar közösködni. Mivel az ûrkutatásnak kb. 40%-a katonai vonzatú, meg is lehet õket érteni.
Hogyan közösködnének pld. a kínaiakkal, akik még atomfegyver alkalmazását sem zárták ki, ha konfliktusra kerülne sor (mondjuk Tajvan miatt)?
Amerika rájött arra, hogy hatékonyan egyedül tud elõrehaladni. Ebben nincs semmi kivetnivaló, a Holdra sem nemzetközi együttmûködésben jutottak fel röpke 10 év alatt!!
Ami minket európaiakat illeti, nehezeb dolgunk van, mint az amcsiknak de rá kellene állni néhány megvalósítható és gyors projektre:
- a Hold tanulmányozása, esetleges hasznosítása egyértelmû;
- a Nap tanulmányozása szükségszerû;
- az üstökösök, aszteroidák tanulmányozása létfontosságú;
- a Mars tanulmányozása presztizskérdés, de egyben a jövõ szempontjából nagyon fontos
- emellett be kellene vállani egy ambíció projektet. Stílusosan a Jupiter holdja, az Európa holdja minket illet, az amcsik nyûglõdjenek csak a szurkos Titánnal.
Nekünk atomenergiát használó szondát kell sürgõsen küldeni az Európára, amely átfúrja magát a ajégpáncélon, és bekukucskál az alatta lévõ vízóceánba. Atomenergia nélkül ez nem megy, de azzal viszont nagyon.
Na, ugye milyen jól leosztotttam én a kártyákat? :-)
Hoppá!
Mi magyarok, elsõsorban a Holdra és a Marsra kell, hogy koncentráljunk, persze besegítve az Európa-tervbe (Széchenyi-terv mellett ez is elmegy).
2050 elõtt magyar ûrhajót akarok látni a Marson!
Ki tart velem?
Kara kánként folytatom tanításom.
#126
Sajnos (mint mondtam) az alternatív ûrbe jutási technológiák még mindig a sci-fi szintjén mozognak..( anti-grav, ûrlift, meg a lineáris-mágneses gyorsító is)
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#125
Érdemes elnézni a NASA honlapjára.
Ott virít a NASA's NEW SPACESHIP.
Hát, eléggé érdekes, két akkora rakétát használnak egy küldetéshez, mint a Saturn-V volt, és az pedig nem az olcsóságáról volt híres, pedig az alja nem is hidrogénnel, hanem kerozinnal ment.
Ott virít a NASA's NEW SPACESHIP.
Hát, eléggé érdekes, két akkora rakétát használnak egy küldetéshez, mint a Saturn-V volt, és az pedig nem az olcsóságáról volt híres, pedig az alja nem is hidrogénnel, hanem kerozinnal ment.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#124
Még a marsi landolás és felszállás is megoldott lehetne az Xdíjat nyert SpaceShip1 kisebb átalakításával...mert a nagy hajó körpályán maradna ugye..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#123
nah csak el***:
semmi alapvetõ
semmi alapvetõ
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#122
A másik gond talán az lehet, h a NASA meg az ESA is egyszerre százféle projekten dolgozik. Ha a tudósgárda egyszerre csak 1 nagy projekten dolgozna (mint anno az ember kijutása a világûrbe, vagy Holdutazás)higyjétek el, mindenre lenne pénz.
Mivel semmialavetõ újítás nem történt az ûrbe kijutás módjára ( még mindig rakétahajtás a nyerõ) akkor rakjanak össze a nemzetközi ûrbázison 1 bazi nagy Marsi ûrhajót, akár behasználhatnák az ISS már fennt levõ moduljait is, képezzenek ki egypár jógit, akik sokat tudnak aludni, és bírják a megpróbáltatásokat (kevés kaja, kevés mozgás, sok tudományos mefigyelés 😊 ) Aztán irány a Mars!
Ha nem lennének politikussá állatiasodott emberszabásúak,ilyen egyszerû lenne.
Mivel semmialavetõ újítás nem történt az ûrbe kijutás módjára ( még mindig rakétahajtás a nyerõ) akkor rakjanak össze a nemzetközi ûrbázison 1 bazi nagy Marsi ûrhajót, akár behasználhatnák az ISS már fennt levõ moduljait is, képezzenek ki egypár jógit, akik sokat tudnak aludni, és bírják a megpróbáltatásokat (kevés kaja, kevés mozgás, sok tudományos mefigyelés 😊 ) Aztán irány a Mars!
Ha nem lennének politikussá állatiasodott emberszabásúak,ilyen egyszerû lenne.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#121
A gond az, hogy az ISS maga egy igencsak méltányolandó kezdeményezés volt. Rá kellene ébredni, hogy a világûr kutatása hatékonyabban lenne végezhetõ, ha az országok összefognának. Egy-egy országnak túlságosan is nagy megterhelés egy saját, teljes értékû ûrprogram, de összefogva még a kisebb országok is hatékonyan részt vehetnének benne. Ilyen téren tehát én úgy vélem, hogy maga az ISS jó alap lett volna. Csak sajnos a politika közbe szólt. Ennek az lesz a vége, hogy továbbra is párhuzamosan fognak fejleszteni az országok azonos képességeket, amely gyakorlatilag erõforráspazarlás (a CEV személyszállító modulja és a Kliper szinte teljesen azonos képességekkel bír...).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#120
Egyébként, amíg nincs igazi MI, addig emberes küldetésekre szükség van. Sok minden eldõl az elkövetkezõ 20 évben.
Mellékesen szólva: 3 viszonylag nagyobb mûtétem volt eddig (a tyúkszem kivételét nem számítom ide).
Ebbõl egyszer voltam altatva, kétszer ébren végezték el a beavatkozást.
Az egyiknél szószerint féltem, hogy az a hülye sebész elbaltáz vmit.
Azóta nagyon várom a robotsebész megjelenését, amely tutti munkát végez, nem kell félni, hogy benned felejti az ollót. Én vhogy a gépekben jobban kezdtem bízni, mint az emberekben.
Mellékesen szólva: 3 viszonylag nagyobb mûtétem volt eddig (a tyúkszem kivételét nem számítom ide).
Ebbõl egyszer voltam altatva, kétszer ébren végezték el a beavatkozást.
Az egyiknél szószerint féltem, hogy az a hülye sebész elbaltáz vmit.
Azóta nagyon várom a robotsebész megjelenését, amely tutti munkát végez, nem kell félni, hogy benned felejti az ollót. Én vhogy a gépekben jobban kezdtem bízni, mint az emberekben.
Kara kánként folytatom tanításom.
#119
No, csak egy rövid megjegyzés, mer sietek:
Az ISS-nek az a baja, hogy I, vagyis nemzetközi.
Amerika, miután elmúlt a hidegháború utáni közeledés mámora, inkább egyéni terveket szeretne megvalósítani, nem akar közösködni.
Talán, vki elmondta nekik a magyar (fõleg Erdélyben ismert) közmondást: "Közös lónak túrós a háta."
Majd meglátjuk, hogy mire lesznek képesek önerõbõl. Talán hatékonyabb lesz a munka.
Az ISS-nek az a baja, hogy I, vagyis nemzetközi.
Amerika, miután elmúlt a hidegháború utáni közeledés mámora, inkább egyéni terveket szeretne megvalósítani, nem akar közösködni.
Talán, vki elmondta nekik a magyar (fõleg Erdélyben ismert) közmondást: "Közös lónak túrós a háta."
Majd meglátjuk, hogy mire lesznek képesek önerõbõl. Talán hatékonyabb lesz a munka.
Kara kánként folytatom tanításom.
#118
Colombus Indiába indult aranyért !!!!
Szerintetek megérné mondjuk vasat bányászni valami aszteroidán??
Csak akkor van értelme ûrbéli üzemeknek, ha kb akkora az ûrhajóforgalom, mint mondjuk Colombus idejében a tengeri hajóforgalom..
Amikor már eseményszámba megy, ha a Földrõl indítanak ûrhajót, mert a zûrhajók nagyrészét már a zûrben szerelik össze
Szerintetek megérné mondjuk vasat bányászni valami aszteroidán??
Csak akkor van értelme ûrbéli üzemeknek, ha kb akkora az ûrhajóforgalom, mint mondjuk Colombus idejében a tengeri hajóforgalom..
Amikor már eseményszámba megy, ha a Földrõl indítanak ûrhajót, mert a zûrhajók nagyrészét már a zûrben szerelik össze
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#117
Élni veszélyes.
Mindíg lesznek olyanok akik önként vállalják az átlagosnál nagyob veszélyt.
Fölösleges valami rosszul értelmezett humanizmusból visszatartani õket!
Nem hódításról van szó, legalább is nem katonai értelemben, hanem inkább az ismeretlennel a félelmekkel való szembenézéssrõl, ez az emberi lét értelme.
Ülni és csak várni amíg az ûrutazás "megfelelõen?" biztonságos lesz, és csak nézni a robotok által közvetített képeket csak annyira értelmes dolog, mint mást nézni ahogy játszik a számítógéppel.
Az emberi élet lényege hogy OTT legyünk!
Nem azért mert valami tudományos értelme van, hanem mert egyénileg van értelme.
Columbus nem azért ment az Új világba mert neki vagy a megbízójának ez anyagilag megérte (bár ez is indok volt), de a fõ ok mert hogy el KELLETT mennie!
Mindíg lesznek olyanok akik önként vállalják az átlagosnál nagyob veszélyt.
Fölösleges valami rosszul értelmezett humanizmusból visszatartani õket!
Nem hódításról van szó, legalább is nem katonai értelemben, hanem inkább az ismeretlennel a félelmekkel való szembenézéssrõl, ez az emberi lét értelme.
Ülni és csak várni amíg az ûrutazás "megfelelõen?" biztonságos lesz, és csak nézni a robotok által közvetített képeket csak annyira értelmes dolog, mint mást nézni ahogy játszik a számítógéppel.
Az emberi élet lényege hogy OTT legyünk!
Nem azért mert valami tudományos értelme van, hanem mert egyénileg van értelme.
Columbus nem azért ment az Új világba mert neki vagy a megbízójának ez anyagilag megérte (bár ez is indok volt), de a fõ ok mert hogy el KELLETT mennie!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#116
Ûrlifttel 2 körül lenne, ha csak a villanyt számoljuk.
Az lenne jó, ha fúziós reaktorból lehetne picit(értsd: hátizsák méretût) készíteni.
Majd ha lesz egy nagy, akkor majd utána meglátjuk 😊
Csak az a baj vele, hogy semmivel sem kell a mágneses térhez kevesebb áram, sõt inkább több kell hozzá, mert nagyobb Lorentz erõnek kell hatnia a részecskékre, igaz kisebb térben nagyobb az indukció azonos áramnál, de itt még a fluktuációk sem lehetnek nagyon nagyok.
Ha ezt sikerülne megcsinálni, az lenne a XXI. sz elsõ felében a tudomány csodája.
Az lenne jó, ha fúziós reaktorból lehetne picit(értsd: hátizsák méretût) készíteni.
Majd ha lesz egy nagy, akkor majd utána meglátjuk 😊
Csak az a baj vele, hogy semmivel sem kell a mágneses térhez kevesebb áram, sõt inkább több kell hozzá, mert nagyobb Lorentz erõnek kell hatnia a részecskékre, igaz kisebb térben nagyobb az indukció azonos áramnál, de itt még a fluktuációk sem lehetnek nagyon nagyok.
Ha ezt sikerülne megcsinálni, az lenne a XXI. sz elsõ felében a tudomány csodája.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#115
"Az ûrben valószinúleg mindig is sokkal primitivebb körülmények között kell majd élnünk, mert nem lehet azt a nagy anyag és energia igényû infrastruktúrát az emberek és eszközök mögé állitani, mint itt a Földön. (csak egy kenyérpiritó többet fogyaszt mint egy átlagos szonda!!!!)"
Hosszú távon ez el fog múlni. Pl. egy fúziós reaktor, vagy akár csak egy hagyományos fissziós az ûrben is vígan elvan, tehát energiában nics hiány. Jelenleg az egyetlen ok, amiért nem nincs még szálloda az ûrben az az, hogy 20.000$/kg a feljutás költsége. Amint ez lemegy 20-ra már mehetünk is.
Hosszú távon ez el fog múlni. Pl. egy fúziós reaktor, vagy akár csak egy hagyományos fissziós az ûrben is vígan elvan, tehát energiában nics hiány. Jelenleg az egyetlen ok, amiért nem nincs még szálloda az ûrben az az, hogy 20.000$/kg a feljutás költsége. Amint ez lemegy 20-ra már mehetünk is.
#114
Elmondom mégegyszer: az emberrel az a baj, hogy a jelenléte aránytalanul keveset nyújt ahhoz képest, mint amibe kerül. Lehet hogy megbízhatóbb, de önmagában nem is tud tenni semmit. Olvasd el a lentebbi hozzászólásokat.
Az ember, a Hódító, aki megy, és benépesíti a Galaxist... szokásos felállás. Nem, nem hiszem, hogy egyelõre ez a fõ célunk. Errõl a hódítás dologról meg le kellene szokni. A Földön se hoztunk ki mindent magunkból. Ez egy akkora ugrás, amire egyelõre nem vagyunk felkészülve, és sokkal többet veszíthetünk azzal, hogy nekivágunk és csalódunk, mint ha óvatosan lépegetnénk elõre. "Odakint" mások a körülmények, mint eddig, az ember és technikája egyelõre túl törékeny hozzá, én is ezt mondom, olvasd el a lenti hozzászólásokat. Más keresnivalónk is van ott, nem csak az, hogy Amerika után a Holdon is marakodjunk. Rengeteg megoldatlan tudományos kérdés van odakint, amelyek önmagukban is érdekesek. Még ha mindent tudnánk is a Naprendszer keletkezésérõl és jelenlegi állapotáról, akkor is építhetnénk óriási ûrtávcsöveket, kereshetünk életet a Naprendszerben és azon túl.
Az ûr az automatákra is veszélyes hely, de "õk" jóval alkalmasabbak az ilyen kietlen pusztaságban történõ kóborlásra, mint az ember. Ráadásul veszélytelen is. De mindez persze csak a közeljövõre igaz.
Az ember, a Hódító, aki megy, és benépesíti a Galaxist... szokásos felállás. Nem, nem hiszem, hogy egyelõre ez a fõ célunk. Errõl a hódítás dologról meg le kellene szokni. A Földön se hoztunk ki mindent magunkból. Ez egy akkora ugrás, amire egyelõre nem vagyunk felkészülve, és sokkal többet veszíthetünk azzal, hogy nekivágunk és csalódunk, mint ha óvatosan lépegetnénk elõre. "Odakint" mások a körülmények, mint eddig, az ember és technikája egyelõre túl törékeny hozzá, én is ezt mondom, olvasd el a lenti hozzászólásokat. Más keresnivalónk is van ott, nem csak az, hogy Amerika után a Holdon is marakodjunk. Rengeteg megoldatlan tudományos kérdés van odakint, amelyek önmagukban is érdekesek. Még ha mindent tudnánk is a Naprendszer keletkezésérõl és jelenlegi állapotáról, akkor is építhetnénk óriási ûrtávcsöveket, kereshetünk életet a Naprendszerben és azon túl.
Az ûr az automatákra is veszélyes hely, de "õk" jóval alkalmasabbak az ilyen kietlen pusztaságban történõ kóborlásra, mint az ember. Ráadásul veszélytelen is. De mindez persze csak a közeljövõre igaz.
#113
Na de kedves kukacos, a cél, a robotszondás kutatások célja is mégiscsak az hogy mi emberek kimenjünk az ûrbe, új életteret keressünk!
Az ûr sajnos elég barátságtalan és a legüresebb földi pusztaságnál is szikárabb hely. Nincsenek szállodák, 100 kmenként benzinkutak, de még levegõ sem. Ez a szitu nem csak az emberre de az autómatákra is épp olyan veszélyes. Jó pár nagy értékû szonda veszett már oda, akár egy évtizedes fejlesztést magával vive, ha nincs szerviz azok se javitják meg magukat.
Az ûr nem tolerálja az összetett sérülékeny dolgokat. Az ûrben valószinúleg mindig is sokkal primitivebb körülmények között kell majd élnünk, mert nem lehet azt a nagy anyag és energia igényû infrastruktúrát az emberek és eszközök mögé állitani, mint itt a Földön. (csak egy kenyérpiritó többet fogyaszt mint egy átlagos szonda!!!!)
Az ember meg ha bizonyos feltételeket biztositanak, még is csak megbizhatóbb mint az eszközeink többsége.
Az ûr sajnos elég barátságtalan és a legüresebb földi pusztaságnál is szikárabb hely. Nincsenek szállodák, 100 kmenként benzinkutak, de még levegõ sem. Ez a szitu nem csak az emberre de az autómatákra is épp olyan veszélyes. Jó pár nagy értékû szonda veszett már oda, akár egy évtizedes fejlesztést magával vive, ha nincs szerviz azok se javitják meg magukat.
Az ûr nem tolerálja az összetett sérülékeny dolgokat. Az ûrben valószinúleg mindig is sokkal primitivebb körülmények között kell majd élnünk, mert nem lehet azt a nagy anyag és energia igényû infrastruktúrát az emberek és eszközök mögé állitani, mint itt a Földön. (csak egy kenyérpiritó többet fogyaszt mint egy átlagos szonda!!!!)
Az ember meg ha bizonyos feltételeket biztositanak, még is csak megbizhatóbb mint az eszközeink többsége.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#112
Ez a példa már jobb, de még mindig több sebbõl vérzik.
1. Ezek a szerelgetõs küldetések STS-sel történtek, és ezért épp az emberre építenek. Az elv az, hogy lássuk el az embereket szerszámokkal, és végezzék el õk a munkát. Ha automata küldetés lett volna, akkor az automatának kellett volna ugyanezt csinálnia. Lehet hinni/nem hinni abban, hogy ugyanolyan ügyesen csinálta volna. Mindenesetre arról, hogy a NASA is robotos javítgatásokon gondolkodik, úgy látszik, hogy õk nem tartják lehetetlennek, és azért õk sokkal jobban értenek hozzá, mint Te vagy én.
2. Elolvastam a Solar Max történetét (http://www.spacenet.on.ca/stories/robotics/solarmax/): az emberek a javítgatás során a kapkodással elsõsorban rontottak az esélyeken, és a végén pedig az automata karral elkapták a szondát, miután azt a földi irányítás többé-kevésbé stabilizálta. Egyetlen olyan pontot nem látok ebben, amit ne tudott volna egy automata éppolyan jól vagy még jobban megoldani, mint egy ember, sem olyat, ahol az ember jelenléte döntötte el a sikert. Azért kellett hozzá az ember, mert a kart eleve úgy tervezték, hogy ember vezérelje. Egy robotos küldetésnél akár a Földön levõ irányítóközpont is épp olyan jól elvezérelgethette volna a robot karját. A különbség az volt, hogy az ûrhajósok 500 millió dollárért a kartól tíz méterre, és nem ezer kilométerre ültek.
3. A szerelõs küldetésekben több az elõre nem látható körülmény, tehát az biztos, hogy az emberi intelligencia jelentõs elõnyt jelent a gépivel szemben nem várt helyzetekben (egyelõre). Ugyanakkor az intelligencia szüksége erõsen vitatható akár ezekben a küldikben is, így az is, hogy ezért megéri-e az emberes ûrrepülés. Ennek oka az, hogy sose küldenének fel egy emberes szerelõs küldetést, ha nem tudják pontosan, hogy 1. mi a probléma, 2. hogy kell azt rendberakni. Egyébként nagyon könnyen elõfordulhatna, hogy az ûrhajósok odajutnak, de nem tudnák megoldani a problémát megfelelõ felszerelés/pótalkatrész hiányában. Innentõl a küldetés épp olyan jól tervezhetõ egy robot számára, mint az emberek számára.
4. Mennyiben indokolja a javítgató küldetések sikere az emberek Mars körüli ûrrepülését? Szerintem semennyiben. Ég és föld a kettõ.
1. Ezek a szerelgetõs küldetések STS-sel történtek, és ezért épp az emberre építenek. Az elv az, hogy lássuk el az embereket szerszámokkal, és végezzék el õk a munkát. Ha automata küldetés lett volna, akkor az automatának kellett volna ugyanezt csinálnia. Lehet hinni/nem hinni abban, hogy ugyanolyan ügyesen csinálta volna. Mindenesetre arról, hogy a NASA is robotos javítgatásokon gondolkodik, úgy látszik, hogy õk nem tartják lehetetlennek, és azért õk sokkal jobban értenek hozzá, mint Te vagy én.
2. Elolvastam a Solar Max történetét (http://www.spacenet.on.ca/stories/robotics/solarmax/): az emberek a javítgatás során a kapkodással elsõsorban rontottak az esélyeken, és a végén pedig az automata karral elkapták a szondát, miután azt a földi irányítás többé-kevésbé stabilizálta. Egyetlen olyan pontot nem látok ebben, amit ne tudott volna egy automata éppolyan jól vagy még jobban megoldani, mint egy ember, sem olyat, ahol az ember jelenléte döntötte el a sikert. Azért kellett hozzá az ember, mert a kart eleve úgy tervezték, hogy ember vezérelje. Egy robotos küldetésnél akár a Földön levõ irányítóközpont is épp olyan jól elvezérelgethette volna a robot karját. A különbség az volt, hogy az ûrhajósok 500 millió dollárért a kartól tíz méterre, és nem ezer kilométerre ültek.
3. A szerelõs küldetésekben több az elõre nem látható körülmény, tehát az biztos, hogy az emberi intelligencia jelentõs elõnyt jelent a gépivel szemben nem várt helyzetekben (egyelõre). Ugyanakkor az intelligencia szüksége erõsen vitatható akár ezekben a küldikben is, így az is, hogy ezért megéri-e az emberes ûrrepülés. Ennek oka az, hogy sose küldenének fel egy emberes szerelõs küldetést, ha nem tudják pontosan, hogy 1. mi a probléma, 2. hogy kell azt rendberakni. Egyébként nagyon könnyen elõfordulhatna, hogy az ûrhajósok odajutnak, de nem tudnák megoldani a problémát megfelelõ felszerelés/pótalkatrész hiányában. Innentõl a küldetés épp olyan jól tervezhetõ egy robot számára, mint az emberek számára.
4. Mennyiben indokolja a javítgató küldetések sikere az emberek Mars körüli ûrrepülését? Szerintem semennyiben. Ég és föld a kettõ.
#111
"Olyat kértem, amihez elengedhetetlen volt az ember jelenléte."
Ilyen például a Hubble szervizelése. Persze most, hogy berezelt a NASA, felvetõdött egy robottal végzett karbantartás lehetõsége is, de nem hiszem, hogy ez robottal megoldható olyan rugalmasan, mint emberrel. Mennyibe kerülne egy ilyen robot kifejlesztése? Tudom, egy emberes szervizelés 500 millió dollár. Mennyi idõt vesztegetnének el a kifejlesztésével?
Vagy ilyen feladat volt a Solar Max megjavítása. Olyan elõre nem látható nehézségek léptek fel a javítás során, ami addig pédátlan intézkedéseket követelt, helyben rögtönözve. Ez egy célgéppel megoldhatatlan.
Ilyen például a Hubble szervizelése. Persze most, hogy berezelt a NASA, felvetõdött egy robottal végzett karbantartás lehetõsége is, de nem hiszem, hogy ez robottal megoldható olyan rugalmasan, mint emberrel. Mennyibe kerülne egy ilyen robot kifejlesztése? Tudom, egy emberes szervizelés 500 millió dollár. Mennyi idõt vesztegetnének el a kifejlesztésével?
Vagy ilyen feladat volt a Solar Max megjavítása. Olyan elõre nem látható nehézségek léptek fel a javítás során, ami addig pédátlan intézkedéseket követelt, helyben rögtönözve. Ez egy célgéppel megoldhatatlan.
#110
Az emberes ûrutazást nem szabad elhanyagolni, mert akkor elfelejtjük a technológiáját, mint a holdutazásnak is. Csak nem kell mindenhova embert küldeni. Elég eleinte a holdra, és csak késõbb a marsra. De hoppá, a tervben is pont ez szerepel😛
Gracie Barra
#109
Igy jobban elnézve valamiféle vákuumenergia-kinyerõ akar ez lenni,és hát ez az az eset amikor bár látom nem igazán hiszem......,de mindenesetre õk hihetnek az igazukban,ha még meg is építették a szerkentyût,de asszem a fizika valamien más hétköznapibb jelensége viccelhette meg õket.....,úgyhogy azt a verziót hajlok elhinni,hogy csinál valamit a szerkezet,de õk sem tudják/értik mit/miért/hogyan....<#papakacsint>
#108
Még senki nem tudta megmondani, hogy mi ez az effektus/jelenség!
Sajna a linkben található kísérleti berendezés sem ideális, amellett hogy "elég jó"😉 hatásfokkal (20-szoros!!!!) lehet elektromos áramot hõeneriává alakítani vele, nem igazán segít a jelenség kutatásában. Legalább egy kis üvegablak lenne rajta, hogy spektroszkópiai méréseket lehessen csinálni a reaktorban zajló átalakulásokról.
Monnyuk van egy ötletem, hogy valószínûleg hogyan lehetne elektromos energiát kinyerni vele😉))
Asszem meg is csinálom.
Sajna a linkben található kísérleti berendezés sem ideális, amellett hogy "elég jó"😉 hatásfokkal (20-szoros!!!!) lehet elektromos áramot hõeneriává alakítani vele, nem igazán segít a jelenség kutatásában. Legalább egy kis üvegablak lenne rajta, hogy spektroszkópiai méréseket lehessen csinálni a reaktorban zajló átalakulásokról.
Monnyuk van egy ötletem, hogy valószínûleg hogyan lehetne elektromos energiát kinyerni vele😉))
Asszem meg is csinálom.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#107
ott fent meg ki kellene engedni belõle a gázt, mint egy lufiból 😊
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#106
Az a léghajó csak ~6000 méterig képes felemelkedni. Az sajna kevés, ha olyan 15-20 km-rõl lehetne indítani a rakétát v. ûrrepülõt, na az már komolyabb haladás lenne.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#105
egy hírrel odébb épp 500 tonnát emel egy léghajó... pár kilométerig akár az is megoldhatná, nem?
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#104
...Ha ezekkel kalkulálnak az valódi minõségi ugrás lehetne az ûrkutatásban....Az atomenergia kb. milliószoros energiasûrûségû a kémiai energiához képest..
A probléma nem is a bolygóközi utazásnál van, ott tényleg legtöbbször nukleáris-hõ (amikor a hajtóanyagot a reakciótéren áthaladva hevítik fel) vagy nukleáris-elektromos (amikor a reaktor csak energiát szolgáltat, és a hajtómû elektromos áram segítségével gyorsítja fel az üzemanyagot, pl. ion-hajtómû) meghajtás merül fel. A gond az, hogy juttatjuk fel a világûrbe a terhet. Amikor 100 tonna hasznos teher feljutattása LEO pályára 300-500 millió $, akkor nem beszélhetünk gazdaságos megoldásról - elõször ezt a problémát kellene megoldani, hogy az ûrkutatás valóban elõre tudjon lépni...
A probléma nem is a bolygóközi utazásnál van, ott tényleg legtöbbször nukleáris-hõ (amikor a hajtóanyagot a reakciótéren áthaladva hevítik fel) vagy nukleáris-elektromos (amikor a reaktor csak energiát szolgáltat, és a hajtómû elektromos áram segítségével gyorsítja fel az üzemanyagot, pl. ion-hajtómû) meghajtás merül fel. A gond az, hogy juttatjuk fel a világûrbe a terhet. Amikor 100 tonna hasznos teher feljutattása LEO pályára 300-500 millió $, akkor nem beszélhetünk gazdaságos megoldásról - elõször ezt a problémát kellene megoldani, hogy az ûrkutatás valóban elõre tudjon lépni...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#103
Nem akarok hurráoptimista lenni, csak éppen ne becsüljük le azt amire képesek vagyunk.
Találtam egy jobb példát: az ISS-t told el Hold körüli pályára, vagy a Hold felszínére. A Hold út semmilyen szempontból nem jelent technikailag megoldahatatlan problámát és a távolság is csak egy kicsit növeli meg a kockázatot. Nem az ûrben tartózkodás a veszélyes, hanem a le és felszállás (Szojúz-1, Szojúz-11, Challanger, Columbia) az egyetlen komoly ûrben történt baleset (Apollo13) is szerencsésen végzõdött.
Másrészt ha a Holdon felépítünk egy az ISS-hez hasonló nagyságú bázist az is csak arra lesz jó, mint a mostani ISS. A semminél alig valamivel többre.
Soha senki nem mondta, hogy az ûrrepülések nem veszélyesek, csak azért korlátozni ezt a tevékenységet, mert emberek halhatnak meg, ez csak a NASA(amcsi politikusok) rögeszméje.
De végül persze egyetértek veled, de nem azért mert technológiailag nem vagyunk képesek megcsinálni ezeket, hanem amit írtam is, vagy sokkal többet költünk rá, vagy maradunk a szondáknál, robotoknál.
Szerintem😉
Találtam egy jobb példát: az ISS-t told el Hold körüli pályára, vagy a Hold felszínére. A Hold út semmilyen szempontból nem jelent technikailag megoldahatatlan problámát és a távolság is csak egy kicsit növeli meg a kockázatot. Nem az ûrben tartózkodás a veszélyes, hanem a le és felszállás (Szojúz-1, Szojúz-11, Challanger, Columbia) az egyetlen komoly ûrben történt baleset (Apollo13) is szerencsésen végzõdött.
Másrészt ha a Holdon felépítünk egy az ISS-hez hasonló nagyságú bázist az is csak arra lesz jó, mint a mostani ISS. A semminél alig valamivel többre.
Soha senki nem mondta, hogy az ûrrepülések nem veszélyesek, csak azért korlátozni ezt a tevékenységet, mert emberek halhatnak meg, ez csak a NASA(amcsi politikusok) rögeszméje.
De végül persze egyetértek veled, de nem azért mert technológiailag nem vagyunk képesek megcsinálni ezeket, hanem amit írtam is, vagy sokkal többet költünk rá, vagy maradunk a szondáknál, robotoknál.
Szerintem😉
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#102
Nem hiszem, az Apollo-repülések alapján. A Marsnál szó nincs arról, hogy valami forradalmian új megközelítéssel próbálkoznának. Marad az az elv, hogy használjunk fel mindent, amit a Földön elõ tudunk állítani, teszteljük le ezerszer, építsünk tartalékokat, de semmibõl se többet, mint amirõl elõre tudjuk, hogy kellhet majd. Az ilyen misszó olyan, mint egy algoritmus. Merev és bizonyos határokon túl képtelen alkalmazkodni. Túl kicsi bennük az intelligencia. Olyan gépek kellenének, amelyek valóban önmûködõk, önjavítók, nem kell velük foglalkozni, mint pl. egy kutyával sem feltétlen foglalkozol azon kívül, hogy enni adsz neki, mégis jól õrzi a házat évtizedeken át.
#101
Én is ezt mondom...
#100
A mélyfúrós nem példa arra, amit kértem. Olyat kértem, amihez elengedhetetlen volt az ember jelenléte. Ugyanabból a pénzbõl olyan szondát is küldhetünk, aminek egyetlen feladata, hogy lefúrjon száz méter mélyre. Az ûrállomásokat rengeteg kritika éri amiatt, mert nem tudnak a tudományos programra koncentrálni. Persze egy dologhoz tényleg elengedhetetlen az ember jelenléte: ha a tanulmányozás célja az ember.
Szerintem meg nem javíthatók feltétlen ûrsétával. Mindenki arra gondol, hogy ha beakad a marsjáró, hogy miért nem küldünk oda valakit, aki kirugdossa a gödörbõl, ezzel puff, indokoltnak látja az ûrhajós jelenlétét. Annyi pénzért olyat is küldhetünk, ami nem akad el. Azért akadt el, mert csak pár száz millió dolláros játékatóról van szó. Nem éri meg odaküldeni ezerszer annyiért valakit, aki az életben tartó rendszereivel együtt a küldetés teljes hasznos tömegébõl mondjuk 80%-ot tesz ki. Ha az emberre mint a küldetés egyik mûszerére gondolunk, a politikai/pszichológiai faktoron kívül nem indokolható racionális indokkal az ottlétük.
NEM a gazdasági oldalról beszélünk, hanem a kutatás mikéntjérõl. Lásd #52. Szerintem költsük el a száz milliárd dollárt, sõt többet is ûrhajózásra, pl. konvertáljuk a katonai kiadásokat, amelyek ennek sokszorosa, de egyelõre ne emberes ûrrepülésekre.
Szerintem meg nem javíthatók feltétlen ûrsétával. Mindenki arra gondol, hogy ha beakad a marsjáró, hogy miért nem küldünk oda valakit, aki kirugdossa a gödörbõl, ezzel puff, indokoltnak látja az ûrhajós jelenlétét. Annyi pénzért olyat is küldhetünk, ami nem akad el. Azért akadt el, mert csak pár száz millió dolláros játékatóról van szó. Nem éri meg odaküldeni ezerszer annyiért valakit, aki az életben tartó rendszereivel együtt a küldetés teljes hasznos tömegébõl mondjuk 80%-ot tesz ki. Ha az emberre mint a küldetés egyik mûszerére gondolunk, a politikai/pszichológiai faktoron kívül nem indokolható racionális indokkal az ottlétük.
NEM a gazdasági oldalról beszélünk, hanem a kutatás mikéntjérõl. Lásd #52. Szerintem költsük el a száz milliárd dollárt, sõt többet is ûrhajózásra, pl. konvertáljuk a katonai kiadásokat, amelyek ennek sokszorosa, de egyelõre ne emberes ûrrepülésekre.
#99
"Az emberes ûrrepüléssel meg kellene várni azokat a technikákat, amelyek a berendezéseink komplexitását csökkentik, ahelyett, hogy tovább bonyolítanák azokat." - Nem éppen ezek a missziók hozzák magukkal ezeket a technikákat?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#98
Érdekes, hogy csak a povédõ lapra reagáltál, ami szükséges volt, mert a jármûvön található berendezéseket is védte, nem csak az embereket. Amire példát kértél, az ott volt a hozzászólásomban. (Apollo 12 mélyfúró berendezés)
Vagy az ûrállomásokon végzett munka, aminek jó részét szondákkal nem lehet megoldani.
Említetted a csodálatos Cassini szondát (tényleg az). Én említem a Galileot, ami bár rengeteg adatot gyûjtött, de roppant nyögvenyelõs volt az egész a beszorult fõantenna miatt. Hasonló problémák bármikor felléphetnek, ûrsétával javíthatók (lennének).
Vagy nézzük a Mars szondákat. 26 havonta küldünk egy, jó esetben kettõ szondát. A két MER másfél év alatt összesen ha ment 6-7 kilométert és bár nem elhanyagolható eredményeket értek el, nagyon is megvannak a korlátjaik. Azután 2007-ben majd indul a vegyész autó, 2009-ben a biológus autó, elhúzódik az egész. Az emberes repülés több százsor annyiba kerülne, mint a két MER, de a kutatható terület is több százszor, vagy több ezerszer akkora lenne, olyan programmal, amit szondák tucatjaival, évtizedek alatt végeznének el.
Persze elõtte szükség lenne ûrszondás felderítésre, vitathatatlan. Ha a dolog gazdasági oldalát nézzük, akkor fejezzük be az egész ûrkutatást, mert a megtérülés évtizedekben mérhetõ, még ha a kifejlesztett technológiák civil hasznosítását is nézzük. Akkor maradjunk a busásan jövedelmezõ kereskedelmi célú ûreszközöknél és gubózzunk be bolygónkra.
Vagy az ûrállomásokon végzett munka, aminek jó részét szondákkal nem lehet megoldani.
Említetted a csodálatos Cassini szondát (tényleg az). Én említem a Galileot, ami bár rengeteg adatot gyûjtött, de roppant nyögvenyelõs volt az egész a beszorult fõantenna miatt. Hasonló problémák bármikor felléphetnek, ûrsétával javíthatók (lennének).
Vagy nézzük a Mars szondákat. 26 havonta küldünk egy, jó esetben kettõ szondát. A két MER másfél év alatt összesen ha ment 6-7 kilométert és bár nem elhanyagolható eredményeket értek el, nagyon is megvannak a korlátjaik. Azután 2007-ben majd indul a vegyész autó, 2009-ben a biológus autó, elhúzódik az egész. Az emberes repülés több százsor annyiba kerülne, mint a két MER, de a kutatható terület is több százszor, vagy több ezerszer akkora lenne, olyan programmal, amit szondák tucatjaival, évtizedek alatt végeznének el.
Persze elõtte szükség lenne ûrszondás felderítésre, vitathatatlan. Ha a dolog gazdasági oldalát nézzük, akkor fejezzük be az egész ûrkutatást, mert a megtérülés évtizedekben mérhetõ, még ha a kifejlesztett technológiák civil hasznosítását is nézzük. Akkor maradjunk a busásan jövedelmezõ kereskedelmi célú ûreszközöknél és gubózzunk be bolygónkra.
#97
(Ajánlom minden kolóniában kételkedõnek Kim S. Robinson: Red Mars címû fikcióját. A felvetett problémák jelentõs részére viccesen egyszerû megoldások is léteznek... (Gondolok itt pl. a bambusznád szerkezeti építõanyagként és cellulóz forrásként való felhasználására.))
Szeretettel:
Szalma
Szeretettel:
Szalma
Oldal 1 / 3Következő →