146
-
Epikurosz #146 Amúgy van egy jó hírem:
Oroszország költségvetési TÖBBLETE (ugye milyen furcsa ilyenről hallani, amikor nekünk pld. állandóan deficitünk van), az idén kb. 7%-os lesz. Köszönhetően annak, hogy nőttek az olajbevételek, és a pénzeket külföldre kilopó oligarchákat (olyanokat, mint Hodorkovszkij) sikerült kikapcsolni. Szóval lesz több pénz az orosz embereknek vodkára és kolbászra, de jut valamennyi az űrprogramokra is. Ilyenekre például...
Én ennek nagyon örülök, mert már azt hittem csak a NASA-ra kell szorítkoznunk. -
Epikurosz #145 A dologban az a vicces, hogy a NASA mégiscsak piacgazdasági körülmények között működik. Gondolj bele, hogy a szovjetek mennyi pénzt szétszórhattak anno.
Mondjuk a rakétaipar azért egy olyan terület, ahol - a fenti állításomnak ellentmondva - nincs igazi piaci verseny. A résztvevők körét eleve behatárolja az, hogy robbanószerekről, tehát katonai eszközökről van szó, és - anélkül, hogy pontosan ismerném az amerikai mechanizmust - erre a piacra nem lehet csak úgy besétálni. Ha neked, mint magánembernek, lenne egy bődületesen nagy ötleted, akkor a legjobb, amit tehetsz, hogy eladod valamelyik nagy cégnek. Nem másért, de a kísérletek elvégzését úgy sem tudnád megoldani, és ezen a területen egyből működő csodák nincsenek. -
jerec #144 Lehet, hogy a NASA tényleg sokat költ, de nem arra amire kéne ( nem akarják vagy nem ENGEDIK ) és elúszik a sok pénz. -
Epikurosz #143 Hallottam erről, de csak elméleti szinten. -
BiroAndras #142 Most hirtelen nem találok jó linket.
Arról van szó, hogy elektromágneses térrel ritkítják a levegőt a jármű előtt. De ez tisztán elmélet egyelőre. Szerintem volt erről cikk az SG-n is. -
Epikurosz #141 Nem védeni jöttem az USA-t, de temetni sem!
Tény, hogy az USA sok rákfenével küzd, de magában hordozza az öngyógyítás lehetőségét. Ezzel szemben az USA-val szembenálló rezsimek totalitáriusok, nem tűrnek meg más életfelfogást, mint amelyet ők hirdetnek.
Van különbség. -
HUmanEmber41st #140 Milyen terrort ?
Amit USA gerjeszt?
Sajnos a fegyverkereskedelem ma nagyobb üzlet, mint az űrkutatás...
-
Epikurosz #139 +fox lepődni, de ha a terrort nem győzzük le, űrkutatás sincs. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#138
A NASA még így is többet költ az űrkutatásra, mint az EU és Oroszország összesen! -
jerec #137 Személy szerint úgy gondolom, hogy a tudományos részek többségét meg lehet(ne) valósítani, csak pénz kéne és itt a probléma! A pénzt olyan dolgokra költik ( és most Amerikát szidom ) , hogy háború meg olaj. A NASA-t kéne erősen támogatni nem pedig az Irakba küldött hadsereget. -
Epikurosz #136 "De van olyan meghajtás, ami jelentősen csökkenti a légellenállást is"
Csupa fül vagyok. :-) -
Caro #135 Oks, tudjátok mit?
Találkozzunk holnap délben, megbeszéljük a tervet, és összedobjuk. :)
Van rá felesleges harminc rugóm. :D
Erre igényelünk még párszázmillió állami támogatást. ;)
Bár lehet, hogyha féreglyukkal próbálkoznánk, az egyszerűbb lenne. :D -
SzájenszFiksön #134 Az űrlift elég vaddisznónak hangzik. -
BiroAndras #133 Minden üzemanyag esetén. A légellenállás nem függ az üzemanyagtól.
De van olyan meghajtás, ami jelentősen csökkenti a légellenállást is, de szerintem az nem a te súlycsoportod. -
Epikurosz #132 Hagyományos üzemanyagok esetében. -
Caro #131 Nem igazán jó, mert nagy a légellenállási felület a benne tárolt hajtóanyaghoz képest.
Van valahol egy elméleti határ, aminél az adott meghajtásnál nem lehet kisebbet építeni. -
Epikurosz #130 Én régóta töröm az agyam piciny, parányi űrhajó megépítésének lehetőségén. Kb. akkora lenne, mint egy teniszlabda. Személyesen nem akarok utazni, egyelőre. Nem biztos, hogy meg tudom csinálni, ismerem a korlátaimat. -
Caro #129 Ha idedobnák rá a pénzt, bármikor.
Államilag persze ez 10E6-7x annyiba kerül, mintha mindent magunk csinálnánk.
Ha mindent állami cégek csinálnának, sokkal olcsóbb lenne. -
HUmanEmber41st #128 De ha Mars hajót építünk,nem jut a gazdáknak agrártámogatásra..
Mit esznek majd akkor az űrhajósok? -
Epikurosz #127 Ezek az alternatív technológiák legfeljebb olcsó kis projektekbe valók, kísérletezésre.
A napelemek is nevetségesek.
Greenpeace meg más hülye környivédők ide vagy oda, tudomásul kell venni, hogy a Naprendszer feltárása HATÉKONYAN a következő ötven évben csak atomenergiát használó űrhajókkal lehetséges.
Abban telejs mértékben egyetértek, hogy specializálódni kellene, na nem úgy hogy mi magyarok csak pille palackokat gyártunk sugárzármérésre, hanem pld. a következőképpen:
- a kínaiak kapjáka Vénuszt, úgyis szeretik a vöröset,
- a japánok kapják a Merkurt
- az amcsiké és a maygaroké lesz a Mars,
- a franciáké legyen a Hold (mert úgyis holdkórosok) stb. :-))
A technológiában lehetne együttműködni, de a finanszírozást mindegyik állam maga oldaná meg.
Az ISS bukásának oka szerintem, mint már elmondtam 1x, az, hogy Amerika nem akar közösködni. Mivel az űrkutatásnak kb. 40%-a katonai vonzatú, meg is lehet őket érteni.
Hogyan közösködnének pld. a kínaiakkal, akik még atomfegyver alkalmazását sem zárták ki, ha konfliktusra kerülne sor (mondjuk Tajvan miatt)?
Amerika rájött arra, hogy hatékonyan egyedül tud előrehaladni. Ebben nincs semmi kivetnivaló, a Holdra sem nemzetközi együttműködésben jutottak fel röpke 10 év alatt!!
Ami minket európaiakat illeti, nehezeb dolgunk van, mint az amcsiknak de rá kellene állni néhány megvalósítható és gyors projektre:
- a Hold tanulmányozása, esetleges hasznosítása egyértelmű;
- a Nap tanulmányozása szükségszerű;
- az üstökösök, aszteroidák tanulmányozása létfontosságú;
- a Mars tanulmányozása presztizskérdés, de egyben a jövő szempontjából nagyon fontos
- emellett be kellene vállani egy ambíció projektet. Stílusosan a Jupiter holdja, az Európa holdja minket illet, az amcsik nyűglődjenek csak a szurkos Titánnal.
Nekünk atomenergiát használó szondát kell sürgősen küldeni az Európára, amely átfúrja magát a ajégpáncélon, és bekukucskál az alatta lévő vízóceánba. Atomenergia nélkül ez nem megy, de azzal viszont nagyon.
Na, ugye milyen jól leosztotttam én a kártyákat? :-)
Hoppá!
Mi magyarok, elsősorban a Holdra és a Marsra kell, hogy koncentráljunk, persze besegítve az Európa-tervbe (Széchenyi-terv mellett ez is elmegy).
2050 előtt magyar űrhajót akarok látni a Marson!
Ki tart velem?
-
HUmanEmber41st #126 Sajnos (mint mondtam) az alternatív űrbe jutási technológiák még mindig a sci-fi szintjén mozognak..( anti-grav, űrlift, meg a lineáris-mágneses gyorsító is)
-
Caro #125 Érdemes elnézni a NASA honlapjára.
Ott virít a NASA's NEW SPACESHIP.
Hát, eléggé érdekes, két akkora rakétát használnak egy küldetéshez, mint a Saturn-V volt, és az pedig nem az olcsóságáról volt híres, pedig az alja nem is hidrogénnel, hanem kerozinnal ment. -
HUmanEmber41st #124 Még a marsi landolás és felszállás is megoldott lehetne az Xdíjat nyert SpaceShip1 kisebb átalakításával...mert a nagy hajó körpályán maradna ugye.. -
HUmanEmber41st #123 nah csak el***:
semmi alapvető -
HUmanEmber41st #122 A másik gond talán az lehet, h a NASA meg az ESA is egyszerre százféle projekten dolgozik. Ha a tudósgárda egyszerre csak 1 nagy projekten dolgozna (mint anno az ember kijutása a világűrbe, vagy Holdutazás)higyjétek el, mindenre lenne pénz.
Mivel semmialavető újítás nem történt az űrbe kijutás módjára ( még mindig rakétahajtás a nyerő) akkor rakjanak össze a nemzetközi űrbázison 1 bazi nagy Marsi űrhajót, akár behasználhatnák az ISS már fennt levő moduljait is, képezzenek ki egypár jógit, akik sokat tudnak aludni, és bírják a megpróbáltatásokat (kevés kaja, kevés mozgás, sok tudományos mefigyelés :) ) Aztán irány a Mars!
Ha nem lennének politikussá állatiasodott emberszabásúak,ilyen egyszerű lenne. -
#121
A gond az, hogy az ISS maga egy igencsak méltányolandó kezdeményezés volt. Rá kellene ébredni, hogy a világűr kutatása hatékonyabban lenne végezhető, ha az országok összefognának. Egy-egy országnak túlságosan is nagy megterhelés egy saját, teljes értékű űrprogram, de összefogva még a kisebb országok is hatékonyan részt vehetnének benne. Ilyen téren tehát én úgy vélem, hogy maga az ISS jó alap lett volna. Csak sajnos a politika közbe szólt. Ennek az lesz a vége, hogy továbbra is párhuzamosan fognak fejleszteni az országok azonos képességeket, amely gyakorlatilag erőforráspazarlás (a CEV személyszállító modulja és a Kliper szinte teljesen azonos képességekkel bír...). -
Epikurosz #120 Egyébként, amíg nincs igazi MI, addig emberes küldetésekre szükség van. Sok minden eldől az elkövetkező 20 évben.
Mellékesen szólva: 3 viszonylag nagyobb műtétem volt eddig (a tyúkszem kivételét nem számítom ide).
Ebből egyszer voltam altatva, kétszer ébren végezték el a beavatkozást.
Az egyiknél szószerint féltem, hogy az a hülye sebész elbaltáz vmit.
Azóta nagyon várom a robotsebész megjelenését, amely tutti munkát végez, nem kell félni, hogy benned felejti az ollót. Én vhogy a gépekben jobban kezdtem bízni, mint az emberekben. -
Epikurosz #119 No, csak egy rövid megjegyzés, mer sietek:
Az ISS-nek az a baja, hogy I, vagyis nemzetközi.
Amerika, miután elmúlt a hidegháború utáni közeledés mámora, inkább egyéni terveket szeretne megvalósítani, nem akar közösködni.
Talán, vki elmondta nekik a magyar (főleg Erdélyben ismert) közmondást: "Közös lónak túrós a háta."
Majd meglátjuk, hogy mire lesznek képesek önerőből. Talán hatékonyabb lesz a munka.
-
HUmanEmber41st #118 Colombus Indiába indult aranyért !!!!
Szerintetek megérné mondjuk vasat bányászni valami aszteroidán??
Csak akkor van értelme űrbéli üzemeknek, ha kb akkora az űrhajóforgalom, mint mondjuk Colombus idejében a tengeri hajóforgalom..
Amikor már eseményszámba megy, ha a Földről indítanak űrhajót, mert a zűrhajók nagyrészét már a zűrben szerelik össze -
#117
Élni veszélyes.
Mindíg lesznek olyanok akik önként vállalják az átlagosnál nagyob veszélyt.
Fölösleges valami rosszul értelmezett humanizmusból visszatartani őket!
Nem hódításról van szó, legalább is nem katonai értelemben, hanem inkább az ismeretlennel a félelmekkel való szembenézéssről, ez az emberi lét értelme.
Ülni és csak várni amíg az űrutazás "megfelelően?" biztonságos lesz, és csak nézni a robotok által közvetített képeket csak annyira értelmes dolog, mint mást nézni ahogy játszik a számítógéppel.
Az emberi élet lényege hogy OTT legyünk!
Nem azért mert valami tudományos értelme van, hanem mert egyénileg van értelme.
Columbus nem azért ment az Új világba mert neki vagy a megbízójának ez anyagilag megérte (bár ez is indok volt), de a fő ok mert hogy el KELLETT mennie! -
Caro #116 Űrlifttel 2 körül lenne, ha csak a villanyt számoljuk.
Az lenne jó, ha fúziós reaktorból lehetne picit(értsd: hátizsák méretűt) készíteni.
Majd ha lesz egy nagy, akkor majd utána meglátjuk :)
Csak az a baj vele, hogy semmivel sem kell a mágneses térhez kevesebb áram, sőt inkább több kell hozzá, mert nagyobb Lorentz erőnek kell hatnia a részecskékre, igaz kisebb térben nagyobb az indukció azonos áramnál, de itt még a fluktuációk sem lehetnek nagyon nagyok.
Ha ezt sikerülne megcsinálni, az lenne a XXI. sz első felében a tudomány csodája. -
BiroAndras #115 "Az űrben valószinúleg mindig is sokkal primitivebb körülmények között kell majd élnünk, mert nem lehet azt a nagy anyag és energia igényű infrastruktúrát az emberek és eszközök mögé állitani, mint itt a Földön. (csak egy kenyérpiritó többet fogyaszt mint egy átlagos szonda!!!!)"
Hosszú távon ez el fog múlni. Pl. egy fúziós reaktor, vagy akár csak egy hagyományos fissziós az űrben is vígan elvan, tehát energiában nics hiány. Jelenleg az egyetlen ok, amiért nem nincs még szálloda az űrben az az, hogy 20.000$/kg a feljutás költsége. Amint ez lemegy 20-ra már mehetünk is. -
kukacos #114 Elmondom mégegyszer: az emberrel az a baj, hogy a jelenléte aránytalanul keveset nyújt ahhoz képest, mint amibe kerül. Lehet hogy megbízhatóbb, de önmagában nem is tud tenni semmit. Olvasd el a lentebbi hozzászólásokat.
Az ember, a Hódító, aki megy, és benépesíti a Galaxist... szokásos felállás. Nem, nem hiszem, hogy egyelőre ez a fő célunk. Erről a hódítás dologról meg le kellene szokni. A Földön se hoztunk ki mindent magunkból. Ez egy akkora ugrás, amire egyelőre nem vagyunk felkészülve, és sokkal többet veszíthetünk azzal, hogy nekivágunk és csalódunk, mint ha óvatosan lépegetnénk előre. "Odakint" mások a körülmények, mint eddig, az ember és technikája egyelőre túl törékeny hozzá, én is ezt mondom, olvasd el a lenti hozzászólásokat. Más keresnivalónk is van ott, nem csak az, hogy Amerika után a Holdon is marakodjunk. Rengeteg megoldatlan tudományos kérdés van odakint, amelyek önmagukban is érdekesek. Még ha mindent tudnánk is a Naprendszer keletkezéséről és jelenlegi állapotáról, akkor is építhetnénk óriási űrtávcsöveket, kereshetünk életet a Naprendszerben és azon túl.
Az űr az automatákra is veszélyes hely, de "ők" jóval alkalmasabbak az ilyen kietlen pusztaságban történő kóborlásra, mint az ember. Ráadásul veszélytelen is. De mindez persze csak a közeljövőre igaz. -
#113
Na de kedves kukacos, a cél, a robotszondás kutatások célja is mégiscsak az hogy mi emberek kimenjünk az űrbe, új életteret keressünk!
Az űr sajnos elég barátságtalan és a legüresebb földi pusztaságnál is szikárabb hely. Nincsenek szállodák, 100 kmenként benzinkutak, de még levegő sem. Ez a szitu nem csak az emberre de az autómatákra is épp olyan veszélyes. Jó pár nagy értékű szonda veszett már oda, akár egy évtizedes fejlesztést magával vive, ha nincs szerviz azok se javitják meg magukat.
Az űr nem tolerálja az összetett sérülékeny dolgokat. Az űrben valószinúleg mindig is sokkal primitivebb körülmények között kell majd élnünk, mert nem lehet azt a nagy anyag és energia igényű infrastruktúrát az emberek és eszközök mögé állitani, mint itt a Földön. (csak egy kenyérpiritó többet fogyaszt mint egy átlagos szonda!!!!)
Az ember meg ha bizonyos feltételeket biztositanak, még is csak megbizhatóbb mint az eszközeink többsége. -
kukacos #112 Ez a példa már jobb, de még mindig több sebből vérzik.
1. Ezek a szerelgetős küldetések STS-sel történtek, és ezért épp az emberre építenek. Az elv az, hogy lássuk el az embereket szerszámokkal, és végezzék el ők a munkát. Ha automata küldetés lett volna, akkor az automatának kellett volna ugyanezt csinálnia. Lehet hinni/nem hinni abban, hogy ugyanolyan ügyesen csinálta volna. Mindenesetre arról, hogy a NASA is robotos javítgatásokon gondolkodik, úgy látszik, hogy ők nem tartják lehetetlennek, és azért ők sokkal jobban értenek hozzá, mint Te vagy én.
2. Elolvastam a Solar Max történetét (http://www.spacenet.on.ca/stories/robotics/solarmax/): az emberek a javítgatás során a kapkodással elsősorban rontottak az esélyeken, és a végén pedig az automata karral elkapták a szondát, miután azt a földi irányítás többé-kevésbé stabilizálta. Egyetlen olyan pontot nem látok ebben, amit ne tudott volna egy automata éppolyan jól vagy még jobban megoldani, mint egy ember, sem olyat, ahol az ember jelenléte döntötte el a sikert. Azért kellett hozzá az ember, mert a kart eleve úgy tervezték, hogy ember vezérelje. Egy robotos küldetésnél akár a Földön levő irányítóközpont is épp olyan jól elvezérelgethette volna a robot karját. A különbség az volt, hogy az űrhajósok 500 millió dollárért a kartól tíz méterre, és nem ezer kilométerre ültek.
3. A szerelős küldetésekben több az előre nem látható körülmény, tehát az biztos, hogy az emberi intelligencia jelentős előnyt jelent a gépivel szemben nem várt helyzetekben (egyelőre). Ugyanakkor az intelligencia szüksége erősen vitatható akár ezekben a küldikben is, így az is, hogy ezért megéri-e az emberes űrrepülés. Ennek oka az, hogy sose küldenének fel egy emberes szerelős küldetést, ha nem tudják pontosan, hogy 1. mi a probléma, 2. hogy kell azt rendberakni. Egyébként nagyon könnyen előfordulhatna, hogy az űrhajósok odajutnak, de nem tudnák megoldani a problémát megfelelő felszerelés/pótalkatrész hiányában. Innentől a küldetés épp olyan jól tervezhető egy robot számára, mint az emberek számára.
4. Mennyiben indokolja a javítgató küldetések sikere az emberek Mars körüli űrrepülését? Szerintem semennyiben. Ég és föld a kettő.
-
Thrawn #111 "Olyat kértem, amihez elengedhetetlen volt az ember jelenléte."
Ilyen például a Hubble szervizelése. Persze most, hogy berezelt a NASA, felvetődött egy robottal végzett karbantartás lehetősége is, de nem hiszem, hogy ez robottal megoldható olyan rugalmasan, mint emberrel. Mennyibe kerülne egy ilyen robot kifejlesztése? Tudom, egy emberes szervizelés 500 millió dollár. Mennyi időt vesztegetnének el a kifejlesztésével?
Vagy ilyen feladat volt a Solar Max megjavítása. Olyan előre nem látható nehézségek léptek fel a javítás során, ami addig pédátlan intézkedéseket követelt, helyben rögtönözve. Ez egy célgéppel megoldhatatlan. -
juzosch #110 Az emberes űrutazást nem szabad elhanyagolni, mert akkor elfelejtjük a technológiáját, mint a holdutazásnak is. Csak nem kell mindenhova embert küldeni. Elég eleinte a holdra, és csak később a marsra. De hoppá, a tervben is pont ez szerepel:P -
Kryon #109 Igy jobban elnézve valamiféle vákuumenergia-kinyerő akar ez lenni,és hát ez az az eset amikor bár látom nem igazán hiszem......,de mindenesetre ők hihetnek az igazukban,ha még meg is építették a szerkentyűt,de asszem a fizika valamien más hétköznapibb jelensége viccelhette meg őket.....,úgyhogy azt a verziót hajlok elhinni,hogy csinál valamit a szerkezet,de ők sem tudják/értik mit/miért/hogyan.... 
-
#108
Még senki nem tudta megmondani, hogy mi ez az effektus/jelenség!
Sajna a linkben található kísérleti berendezés sem ideális, amellett hogy "elég jó";) hatásfokkal (20-szoros!!!!) lehet elektromos áramot hőeneriává alakítani vele, nem igazán segít a jelenség kutatásában. Legalább egy kis üvegablak lenne rajta, hogy spektroszkópiai méréseket lehessen csinálni a reaktorban zajló átalakulásokról.
Monnyuk van egy ötletem, hogy valószínűleg hogyan lehetne elektromos energiát kinyerni vele;)))
Asszem meg is csinálom. -
#107
ott fent meg ki kellene engedni belőle a gázt, mint egy lufiból :)