10000
-
#5980
Mi előnye van egy Hold körül kerintő állomásnak az ISS-szel összevetve? Mire lehetne használni? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#5979
It's a start. Az ARM küldetéshez képest így is impozáns. A sok SLS indítás miatt mondjuk bődületesen drága lesz, de más szempontból viszont van benne ráció (Cis-lunar űrállomás mind "staging area"). De értelme csak akkor van, ha kis is használják. Előnye hogy rugalmas. Ha menet közben úgy döntenek, hogy Holdraszállást akarnak, már ott van egy űrállomás a Hold körül... -
#5978
71 hajtómű, nem rakéta. ;)
De amúgy eszméletlen brutális, ez cirka 10-12 Proton rakétához elegendő hajtómű...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.03.30. 16:45:55 -
#5977
Számomra valahogy nem vonzó az egész, amit felvázoltak. -
#5976
Proton-rakéta balhé, újabb fejezet: szinte a teljes készlet (71 darab!) Proton rakétát (többségében második-harmadik fokozatúakat) visszaküldték ellenőrzésre és javításokra, mert olyan súlyos hibákat találtak bennük, hogy a küldetéseket veszélyeztetik. -
#5975
Nocsak-nocsak. A NASA gyorsan összedobott egy elképzelést a 2030-ig tartó mélyűri missziókra. Röviden:
2023-2026 között négy modulból álló Hold-közeli űrállomást építenek. A 4 indításnál egy-egy Orion is lesz a rakéta orrán, a Hold körüli űrállomást cirka 10 tonnás modulokból építenék fel, a kész állomás ~40 tonnás lesz, önálló meghajtás/energiatermelő/lakómodullal. Alapvetően 4 fő részére max. 30 napos tartózkodásra találták ki, tehát nem lesz folyamatosan lakott. Az űrállomást fel lehetne használni a későbbiekben a Holdra-szállásokra, akár más űrügynökségek által is (itt kb. az ESA a fő tényező, nem hinném, hogy a Roszkozmoszra gondolnának), illetve mélyűri / Mars missziók kiinduló és beérkező állomása lenne. Az űrállomás neve Deep Space Gateway (DSG). Érdekesség, hogy az állomás ellátására két Falcon 9 indítással is számolnak.
![]()
2027-2029: Egy 41 tonnás mélyűri űrhajó indítása a DSG-hez. A Deep Space Transport (DST) nevű jármű egy meghajtó/energiatermelő és lakómodul összessége, tömegét az SLS Block 1B teherbírása határozza meg (ennyit tud TLI pályára állítani). Két Orion út lesz, az első egy szimpla logisztikai repülés lesz, a második előtt pedig egy újabb 41 tonnás logisztikai / üzemanyag-szállító út lesz a DSG/DST pároshoz. A DST meghajtásáról egy 40kW-os napenergia-elektromos-Ion meghajtást használnának. A második Orion út alapvetően a DST tesztútjáról szól, egy 300-400 napos időtartamú út alatt a jármű és a személyzet korlátait tesztelik, miközben a Földhöz közel maradnak, így vész esetén hamar haza lehet hozni őket.
![]()
2030 után: A DST-t egy újabb teherszállító SLS út segítségével újratankolják, majd egy Orionnal a személyzet elindul a Marshoz a DST-vel. Az út után visszatérve a DST a DSG-hez dokkol, onnan egy Orion segítségével tér vissza a Földre.
![]()
A program minimalisztikus, nincsenek benne nagyravágyó dolgok, figyelemre méltó, hogy sem Hold-, sem Mars-landolásról nem tesznek említést. Előbbi megvalósítható úgy is, hogy menet közben kifejlesztik a Holdra szálló járművet, amely majd a DSG-re dokkolva várja, mikor szükség lesz rá (a ellátó küldetések segítségével pedig újratankolják majd). Utóbbi viszont nem igazán fér bele a keretbe, a DST túl kicsi, hogy lander modult is magával vigyen, tehát én arra gyanakszom, hogy az elképzelés majd a Mars körül is létrehozna egy DSG állomást, és a DST ezek között ingázva szállíthatná az űrhajósokat, ha pedig meglesz a Mars-lander, akkor kezdődhet a Marsraszállás.
A dolog apróbb-nagyobb szépséghibái:
-Az SLS-t használja minden alkalommal indításra, ami ugye a NASA "saját" rakétája, és a két gyorsítórakétán kívül semmi más nem újrafelhasználható. Ára óvatos becslések szerint is 500 millió per indítás, de inkább 700 millió dollár, vagy talán a felett lesz. Már a DSG felépítésénél is csak az indítások ára 2-3 milliárd dollár. Plusz az Orion-ok ára és DSG kifejlesztésének, megépítésének ára, ami megint több milliárdos tétel. A NASA költségvetésébe ez csak úgy fér bele, ha plusz pénzt kap erre.
-Az egész terv az SLS nélkül is életképes lehet, a DSG elemeit a Falcon Heavy és a New Glenn is fel tudja vinni, olcsóbban, mint az SLS. Egy 'Space Tug' pedig a nem önjáró modulokat elcipelheti a Hold közeli pályára. A DST-t a Falcon Heavy csak egyszer használatos módban viheti fel, a New Glenn újrafelhasználható módban is.
-Ha viszont az SLS-t nem használják, akkor hiába fejlesztették ki...
-Lander nélkül viszonylagos az értelme az egésznek, akár Hold, akár Mars-útról van szó.
-A DST abszolút minimum megoldásokkal dolgozik, nincs például mesterséges gravitációra vonatkozó elképzelés (amit az 1960-as években már terveztek, de azóta sem történt valós teszt vele kapcsolatban).
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.03.30. 13:26:23 -
#5974
![]()
Jelenleg várható indítási időpont (itthoni idő): 2017 március 31. 00:27 (2,5 órás indítási ablak, tehát 02:57-ig lehet indítani, ha valamiért (időjárás, technikai okok, lezárt területre betévedő hajó) csúsztatni kell az indítást).
Ez lesz az első olyan indítás, ahol már repült Falcon 9 'core' fokozatot (az első fokozatot hívják így) használnak újra. A B1021 jelű fokozat a CRS-8 úton repült, 2016 április 8-án, akkor ASDS-re (vagyis hajóra) szállt le.
A SES-10 műhold tömege 5281.7kg, és 35410 km x 218 km x 26.2° Geo transzfer pályára (GTO) állítják, innen még tovább 1,789m/s ΔV szükséges, hogy a műhold ~36000km-es Geostacionárius körpályára (GEO) álljon, utóbbit a műhold saját hajtóművével valósítják meg.
Mivel lehetőség van a 'core' fokozat visszaszerzésére, ezért most is megpróbál a fokozat leszállni a Of Course I Still Love You hajóra.
SpaceX alap stream (műsorvezetőkkel, akik különféle információkat osztanak még meg):
Technikai steam (csak a 'nyitott' rádióbeszélgetések lesznek a hangcsatornán, nincsenek műsorvezetők)::
Élő vizualizáció a pályáról.
Hajózás és légiforgalom elől lezárt részek:
![]()
-
Irasidus #5973 Légköri súrlódástól vajon hány óra múlva esne az aszteroida a fejünkre, a felhőkarcolóval együtt? Egy, kettő? Te jó Ciolkovszkij! -
Pares #5972 Térjünk vissza rá 300 év múlva. -
#5971
Megújított képkereső a NASA oldalán. -
#5970
Nem tudom. Se a Dragon v2 végleges belsejét, se az űrruhát nem mutatták még be. A Boeing már megtette ezt... -
#5969
Miért nem hallottunk róla, talán nem úgy sikerült a teszt hogy nagyon mutogatni való lett volna? -
#5968
Starliner és Dragon v2 ütemterv februárból.
![]()
-Kiderül, hogy a SpaceX-nek már 2016 októberében megvolt az űrruha tesztje (de látni még nem láttuk)
-2017 Augusztus elején lesz az Abort teszt a Dragon v2-nél.
-2017 november végén lesz a személyzet nélküli repülése a Dragon v2-nek.
-2018 májusában a személyzettel ellátott tesztrepülés.
-2018 februárjában lesz a Starliner pad abort tesztje (amit ugye a SpaceX már tavaly előtt megcsinált)
-2018 június végén lesz a személyzet nélküli Starliner repülés.
-2018 augusztusban megy a Starliner személyzettel az ISS-re. -
#5967
Csak emlékeztetőül: csütörtökön délután 6-kor (magyar idő szerint péntek hajnali 1-kor) újra repülni fog és vissza is tér az óceáni platformra egy már használt Falcon 9-es. Addig biztosan lesz linkelhető videostream is. -
#5966
Direkt a megfelelő bekezdésre állítottam a Wikit is: "Portions of the X band are assigned by the International Telecommunications Union (ITU) exclusively for deep space telecommunications." (kiemelés tőlem) - tehát ezek kizárólagos sávok, amiket nem használnak másra, nincs ott más, amivel keveredni lehet, vagy ami zajt okozna rajta.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.03.28. 12:59:07 -
overseer-7 #5965 meg a másik dolog, hogy az űrből vett rádiójeleket nagyon erős hullámfokuszálással gyűjtik be.. így csak a háttérsugárzásból adódó zajból kell leválasztani a jelet.
Már csak a termikus zaj van, amit a meleg anyagon áthaladó EM hullámok szenvednek el. Amit megfelelő hűtéssel és anyagmegválasztással ki lehet küszöbölni.
-
#5964
Tudtommal időjárás radarok is működnek ebben a sávban. Az atnennák körül amennyire tudom egyébként tiltott légtér van pont emiatt, bár eleve olyan helyszínekre tervezik építeni az eszközöket, hogy ez ne legyen zavar.
Békeidőben a tűzvezetést elég ritkán csinálják az EW radarok meg dm és méteresek.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.28. 12:38:39 -
#5963
Várj, egy lépést előreszaladtál, Dzsininek talán újdonság, hogy a legtöbb katonai tűzvezető radar X Band-ban dolgozik. Tehát háttérzaj azért adódhat, kérdés persze, hogy az adott frekvenciát használja-e valami. Gondolom kevés radar "lő" az adott frekvencián, ezért van egyáltalán esély a jelet begyűjteni... -
#5962
Pont ezt nem értem. Hiába néz az ég felé és nincs természetes forrás a földön idelent n+1 rendszer üzemel X sávban. Azok zavarjailag bármekkora szóródás esetén elég erősek ehhez képest. -
#5961
Olyan frekvenciatartományt használnak - X band, ahol nagyon kicsi a "háttérzaj" - a Cassini (szintén 8,4GHz-en kommunikált) esetében 223 ezerszeres volt a jel-zaj arány, hasonlóan -180dBm energiaszint mellett. Nagyon gyenge a jel, de még mindig nagyságrendekkel "hangosabb", mint bármi más ezen a frekvencián.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.03.28. 11:14:42 -
#5960
Ez ép ésszel nekem már felfoghatatlan, hogy ilyen kis semmit képesek vagyunk érzékelni a zajban. -
#5959
Ez kurta jóóóó! :)
Számomra meglepő inkább a Voyager-1 kapcsolat, 160bit/s, a jelerősség -160dBm (ha jól számolom 18 zeptowatt a berékező energia....
). Brutális...
-
#5958
Nasa Deep Space Network Now - (nagyjából) real-time visszajelzés arról, hogy hol, melyik űreszköz kommunikál éppen a Földdel - a részletekben átviteli sebesség, ilyesmi finomságok.
A Junoról pl. 200 kilobit/másodperc tempóval száguldanak az adatok: ilyen szép képeket küld :)
![]()
-
#5957
Hmm... érdekes, ez alapján akkor valójában a NASA ellenérdekelt az SLS leállításában... -
#5956
Egy tanulmány szerint a NASA által az Orionra költött eddigi összeg fele, az SLS (és elődei) költségeknek meg csaknem háromnegyede egyszerűen saját magára (bérekre, adminisztrációra, fejlesztésekre, ilyesmi) ment el lényeges munkálatok nélkül. 2004, az új Hold- és Mars-utazás meghírdetése óta kb. 43 milliárd dollárt költöttek el (beleszámolva még a 2021-es első tervezett repülésig tartó időszakot is) az Ares I, V, SLS rakétákra, és az Orion modulra. Bár ez kevesebb, mint fele az eredeti Apollo program becsült költségének, a tanulmány mégis azt javasolja, hogy a NASA (és az Air Force) inkább a piaci cégeket kellene megbízza ilyesmikkel, hiszen a jelenlegi SpaxeX, Boeing és Orbital ATK megbízatásaik mindössze 14 százaléka önköltség. (Valószínűleg arra gondolnak, hogy partnerségben, az eddig kifejlesztett knowhow részleges átadásával töredékére lenne csökkenthető a túlduzzasztott NASA belső vesztesége, mivel a partnerek kisebb, célirányosabb egységekkel dolgoznak kevesebb bürokrácia és szinte nulla párhuzamosság mellett.) -
Irasidus #5955 Az e-eltvel sok a gond, és a kérdés jogos, csak nem Chile felől. ESO rájött, hogy nem tudja egy az egyben finanszírozni, és az usa csatlakozott hozzá pénzügyi partnerként. Amiből az lett, sokkal több távcsőidőt, vagyis kutatást fognak kapni mint maga az építtető. Nagyon rossz szerződéseket kötöttek. Pont az ellenkezőjét érték el vele mint amit akartak. -
overseer-7 #5954 a bűnözési rátát és a szegénységet.. lehet, hogy meglepő, de jól kezelhető megfelelő oktatási és nevelési programmal.. majd az iskola után is az emberek életében jelenlévő megfelelő média programokkal.
A média nevel.. véleményt formál.. és formálja a gondolkodást, értékrendet.
Csak a hülye nem veszi észre, hogy micsoda hatalom van az oktatásban és a médiában.. ami régen a vallás volt.
Arra is fel lehet használni hogy a hülyék okosabbak legyenek.. a bűnözők meg inkább értelmesebb életet éljenek.
-
#5953
Chile számára ez befektetést jelent, vagyis az ESA pénzt és munkahelyeket hoz az országba, amúgy alig lakott régiójában van a terület, tehát veszteségnek biztos nem veszteség, a tudományos programokba bevonják az ország tudósait, tehát tudományos szempontból csak pozitív vonatkozásai vannak. Chile részéről tehát irgalmatlan nagy marhaság lenne zsarolási eszközként felhasználni az ország területére telepített teleszkópokat.
Az ESA számára sokkal nagyobb probléma a Francia Guianai történet. Napok óta sztrájkok és elégedetlenségi mozgalmak lángolnak a kolónián, ami többek között azt jelenti, hogy blokádokat húztak fel az űrközpontba vezető utakhoz. Az elégedetlenség csak részben köthető az űrközpontban dolgozó helyiek munkabér / munkakörülmény kérdéseihez, másrészről ugyanis olyan okokból sztrájkolnak, hogy túlságosan magas a bűnözési ráta, általános a szegénység és a hatóságok nemtörődömsége. -
overseer-7 #5952 Nem egyszerű dolog az ilyen óriási teleszkópok építése..
Ha valaki jobban utána néz, hogy mennyire fontos a tükör geometriája.. a teljes felületen.
Lézer interferométert kell használni a mérésnél, hogy tökéletes nanométeres pontosságú legyen a tükör parabolája az elméleti matematikai geometriához képest... és ezt a pontosságot tartani kell akár egy teniszpálya nagyságú felületnél is.
Talán a jwst vel .. vagy talán az az után következő óriás űrteleszkóppal már látni fogjuk a közeli exobolygók visszavert fényét is.. amiből meg spectrométerrel tudni fogjuk, hogy milyen összetevőjű a bolygó légköre ha van.
Ha nincs, akkor meg a talaj szerkezetéről kapunk infókat.
-
#5951
Gondolnak egyet, hirtelen megemelik a bérleti költségeket, ilyenek. -
#5950
Nem értem a kérdést. Zsarolási alap mihez? -
kamionosjoe #5949 Oroszok meg az amcsik között is milyen viszályok vannak, aztán mégis együtt üzemeltetik az ISS-t, biztos vagyok benne nem lenne egy űrtávcső zsarolási alap. Esetleg ha Észak-Koreába vagy az ISIS területére kerülne, de olyan helyekre meg ki épít... -
#5948
Politikailag nem gáz, hogy a világ másik végén van ilyen projekt? Nem lehet zsarolási alap? -
#5947
nem jutottak el a helyszínig
Prominent candidates include areas close to ESO's observatories La Silla and Paranal, in the Chilean Atacama desert, as well as the site of the Roque de los Muchachos on the island of La Palma (Canary Islands). Other possible candidates are being evaluated too, including but not limited to sites in Argentina, the Atlas and even particularly performing -and demanding- locations near or at the South Pole.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.03.25. 18:57:20 -
#5946
Még az EELT is akkora méretű, hogy alig bírom felfogni. Az OLT hova került volna beépítésre? -
#5945
Egy picit megalomán volt az a terv. 2005-ben másfél milliárd euróra taksálták, de feltehetően másfélszer-kétszer drágább lett volna (a 39 méteres European Extremly Large Telescope) is kicsivel 1 milliárd euro felett lesz... -
Pares #5944 Overwhelmingly Large Telescope 
-
kamionosjoe #5943 
-
overseer-7 #5942 Comparison of nominal sizes of primary mirrors of some notable optical telescopes
![]()
-
overseer-7 #5941
