Űrkutatás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#9594
Szép tervek és számok , de egy kicsit én jobban belegondoltam a számok mögé.
Tehát addig rendben is van, hoyg a matek az kijön amit bemutatott a felvihető felszereléseket illetöen,
De.
Egyrészt, hova mit is akar enynit vinni? mert ha 3x naponta 1 éven keresztül számolta a felvihető menyniséget, az azt jelenti, hogy feltehetően föld körüli pályáyra , mert egy hajonak annyira van üzemanyaga.
Ha a marsi missiora akar ennyit felvinni, akkor ott már máshogy alakulnak a számok.
Mert napi 3 fellövésből az egyiknek utántankolo tanker feladata lenne amivel az elözöleg fellött hajót utántölti, hogy elindulhasson a mars felé. a napi 3. fellövés megint lehet hasznos teher, de akkor várnia kell egy napot , hogy a következő tanker utántöltse.
igy 2 naponta ismétlödne egy ciklus, tehát máris megfelezödött a hasznos teher mennyisége mert a másik fele csak tanker feladat.
A következő amit nem emlitett, hogy napi 3 fellövéssel évente az 1000 hajót jelent. a mars elérése 6 de inkább 9 honap a jobbik esetben.
A megérkezés után kipakolni kell és valahogy utántölteni a visszautra.
A vissza ut szintén 9 honap, tehát also hangon 2 év mire az első hajó visszaér ,hogy ujra lehessen hasznositani mégegy fellövésre.
A visszauton üresen jön vissza, mert nincs ott semmi ami megpakolja.
igy ha folyamatosan akarja küldeni a hajókat akkor közel 2000 hajó lesz fellöve mire az első visszatérne , hogy ujra mehessen, vagy csak 1000, de akkor a következő évben meg egysem
A hasznos fellövések száma igy máris csak a negyede mint amit bemutatott a prezentácioban.
Azt meg még senki nem mondta, hogy ha még sikerül is minden hajót elinditania marsra, akkor hogyan is fogják kipakolni és felépiteni a dolgokat ott, mert ha napi 3 hajó indul utnak akkor elvileg napi 3 hajó is érkezik meg a marsra, mindegyik 100tonnás rakománnyal.
Ha emberek lesznek az elö körbe küldve akkor hol fognak megszállni mig felépul a bázis, ha meg csak a bázis elemeit küldik oda akkor ki fogja vagy mi felépiteni kipakolni ugy, hogy azonnal költözhető legyen mire megérkeznek az első emberek ?
Ha meg ottmaradnak a csillaghajók, mint lakoegységek arra az idöre akkor meg nem beszélhetunk ujrahasználható urhajókról, mert akkor évekik csak folyamatos gyártás lesz ahelyett, hogy ujra fel lehessen löni bármelyiket is ami megjárta már az utat.
#9593
Nem javítani, csak kiegészíteni próbáltam, amit írtál. Egyébként rosszul is írtam úgyhogy pontosítom: a négyes booster áll ott összeszerelve, az fog felmenni az első teszttel, aztán az óceánba(ha minden a tervek szerint megy). Az ötös tényleg parklópálya, valszeg kiállítási tárgy lesz belőle a kihagyott shipek, meg a hopper mellett. A hatost viszont már kettes raptorokkal fogják szerelni.
Peace!;)
Peace!;)
#9592
naponta megnézem az összefoglalot, hogy mi törtét ott , ugyhogy képbe vagyok vele és nem azt mondtam, hogy smemit nem történt csak azt , hogy ahhoz hogy azt hirdették, hogy az első orbit novemberben meglesz ahhoz képest amit azóta megcsináltak azt mutatja, hogy ténylegesen meg tervben sem volt , hogy tavaly de még talán idén tavasszal is megtörténne az első fellövés.
Annyi minden hiányzott a kilövö toronyrol is ami nem csak az elkapáshoz, de a fellövéshez is muszáj lett volna, hogy igy visszanézve lehetlen lett volna az akkori fellövés.
ÉS ajjoz , hogy ez megtörténjen, még legalább 2-3 hét kell , hogy az állványon összereszelt állapotban is, dolgozzanak és telszteljék az egész rakétát mielött feelllövik.
1-2 statikus vagy nyomásproba még ott is lesz lelötte feltehetőleg. meg a vezérlö felületek és rakéták tesztelése is.
ÉS igen az engedélyekre is várni kellett amit ha jol tudom januárba meglesz.
Annyi minden hiányzott a kilövö toronyrol is ami nem csak az elkapáshoz, de a fellövéshez is muszáj lett volna, hogy igy visszanézve lehetlen lett volna az akkori fellövés.
ÉS ajjoz , hogy ez megtörténjen, még legalább 2-3 hét kell , hogy az állványon összereszelt állapotban is, dolgozzanak és telszteljék az egész rakétát mielött feelllövik.
1-2 statikus vagy nyomásproba még ott is lesz lelötte feltehetőleg. meg a vezérlö felületek és rakéták tesztelése is.
ÉS igen az engedélyekre is várni kellett amit ha jol tudom januárba meglesz.
#9591
Ha jol tudom akkor engedelyre is varniuk kell, mert egy foldkoruli repteteshez es iranyitott zuhanashoz Hawaii mellett a hatosagok aldasa is szukseges.
De nem vagyok teljesen up to date, hogy meg mindig arra varnak, vagy mar megkaptak es mason dolgoznak.
De nem vagyok teljesen up to date, hogy meg mindig arra varnak, vagy mar megkaptak es mason dolgoznak.
#9590
Az úgy elég meredek hogy semmi látványos nem történik, inkább a szokásos elon-time/realtime arányról van szó. Én is durván alábecsültem ezt, amikor még tavaly tippeltem.
Egyébként ami azóta történt:
-a tank farm készre szerelése,
-az indítóállás (+mechzilla) készreszerelése zajlik, elkezdték tesztelni
-az új, highbay magasságú, dupla széles szerelőcsarnok (widebay) építése folyik
-átállnak a raptor2-re, valószínű, hogy már az első nagytesztnél is, így az ötös booster kuka, a hatos lesz az első, ami felmegy. Amiből az jön, hogy február- március előtt esélytelen.
-közben eldőlt hogy nemcsak a booster, a ship is a mechzillára száll le, így -egyelőre- annak se lesz lába.
-a ship20 túl van pár static-fire-n
És ez csak az, ami kívülről látszik. Szóval csak azért tűnik eseménytelennek, mert reptetős teszteket épp nem csinálnak. Ettől még folyamatos a munka.
Egyébként ami azóta történt:
-a tank farm készre szerelése,
-az indítóállás (+mechzilla) készreszerelése zajlik, elkezdték tesztelni
-az új, highbay magasságú, dupla széles szerelőcsarnok (widebay) építése folyik
-átállnak a raptor2-re, valószínű, hogy már az első nagytesztnél is, így az ötös booster kuka, a hatos lesz az első, ami felmegy. Amiből az jön, hogy február- március előtt esélytelen.
-közben eldőlt hogy nemcsak a booster, a ship is a mechzillára száll le, így -egyelőre- annak se lesz lába.
-a ship20 túl van pár static-fire-n
És ez csak az, ami kívülről látszik. Szóval csak azért tűnik eseménytelennek, mert reptetős teszteket épp nem csinálnak. Ettől még folyamatos a munka.
#9589
Az egyik ok, amiért ilyen trükkösre kellett faragni, mert nem csak mint rétegek védik, hanem a réteget egymás közt tökrözve oldalra kivezetik a fényt (infravörös tatományban), hogy így semennyire se tudjon átjutni a hideg oldalra. Ehhez viszont pontos méret és forma kell.
#9588
Félreértesz, nem azt mondtam, hogy nem igy muködnek a dolgok, de ha elözetesen novemberre volt tervezve valami akkor gondolom addigra már ezek a folyamatok lezárodtak volna, hogy kész legyen minden a fellövésre.
Persze közbejöhetett valami amiről nem tudunk és ezért csuszik.
De ami azota még folyamatban volt, nem ugy tunt, hogy bármi is készen lett volna a tervezett fellövésre.
Elég csak a kilövö állomáson végzett munkákat megnézni, hogy a feltöltö csonkok még csak november után kerültek rá és a védo burkolatok is a kilövö állomásra.
Tehát erre mondtam, hogy hogy akartak novemberben felovést.
A teleszkophoz, meg a folia feladata , hogy a feényszennyezést és a hőt távoltartsa a tükörtől, ehhez miért kell ilyen bonyolult forma és mechanizmus?
Persze közbejöhetett valami amiről nem tudunk és ezért csuszik.
De ami azota még folyamatban volt, nem ugy tunt, hogy bármi is készen lett volna a tervezett fellövésre.
Elég csak a kilövö állomáson végzett munkákat megnézni, hogy a feltöltö csonkok még csak november után kerültek rá és a védo burkolatok is a kilövö állomásra.
Tehát erre mondtam, hogy hogy akartak novemberben felovést.
A teleszkophoz, meg a folia feladata , hogy a feényszennyezést és a hőt távoltartsa a tükörtől, ehhez miért kell ilyen bonyolult forma és mechanizmus?
#9587
MerlinWVIP
Hogy húzol védőfóliát hengerből egy nem konvex felületre?
A ship-el kapcsolatban, (amellett hogy ünnepek voltak és a SpeceX-ben is emberek dolgoznak, ráadásul ők is 8 órában) ez nem valami amit csak össze kell rakni. Ezt most találják ki. Több száz/ezer ember brainstorm-ingol, megbeszélik a problémákat, megoldásokat, dokumentálják őket, jóváhagyatják egymással, szimulálják (amihez programokat kell készíteni, ha nincs), alkatrészeket terveznek (hetek, hónapok), tesztelnek (hetek), szimulálnak (napok, hetek), gyártósorokat készítenek (hetek, hónapok) / konfigurálnak (napok, hetek), ha nincs, legyártják őket (hetek, hónapok), szállítják őket (napok), építik (hetek), lebontják, módosítanak, terveznek, tesztelnek, szimulálnak, legyártják őket, szállítják őket és így tovább.
Egy komolyabb videójáték patch-en is százak dolgoznak 3-6 hónapon át, évtizedek óta bejáratott megoldásokkal, eszközökkel. Az űrkutatásban 80%-a a dolgoknak most "találódik" fel. Falcon 9 is 5 év alatt készült el, úgy hogy előtte 3 évvel már tervezték. Starship ötletét 2018-ban kezdték el feszegetni.
Ez űrkutatás, nem sörgyár :)
Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2022.01.09. 13:34:05
A ship-el kapcsolatban, (amellett hogy ünnepek voltak és a SpeceX-ben is emberek dolgoznak, ráadásul ők is 8 órában) ez nem valami amit csak össze kell rakni. Ezt most találják ki. Több száz/ezer ember brainstorm-ingol, megbeszélik a problémákat, megoldásokat, dokumentálják őket, jóváhagyatják egymással, szimulálják (amihez programokat kell készíteni, ha nincs), alkatrészeket terveznek (hetek, hónapok), tesztelnek (hetek), szimulálnak (napok, hetek), gyártósorokat készítenek (hetek, hónapok) / konfigurálnak (napok, hetek), ha nincs, legyártják őket (hetek, hónapok), szállítják őket (napok), építik (hetek), lebontják, módosítanak, terveznek, tesztelnek, szimulálnak, legyártják őket, szállítják őket és így tovább.
Egy komolyabb videójáték patch-en is százak dolgoznak 3-6 hónapon át, évtizedek óta bejáratott megoldásokkal, eszközökkel. Az űrkutatásban 80%-a a dolgoknak most "találódik" fel. Falcon 9 is 5 év alatt készült el, úgy hogy előtte 3 évvel már tervezték. Starship ötletét 2018-ban kezdték el feszegetni.
Ez űrkutatás, nem sörgyár :)
Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2022.01.09. 13:34:05
[merlinw.org]
#9586
mostanában nem igen történik semmi látványos elörehaladás a space shippel, ahhoz képest , hoyg novemberre volt tervezve az első orbit fellövés, nem ógy tűnik, hogy bármi is történne még januárban se.
A WEBB teleszkopnál, nem tudom, hogy mi volt az ok, hogy egy ilyen bonyolult és rizikos modot választottak a hőpajzs kinyitásához és miért nem csak egy szimpla feltekert hengerről görgették ki a foliát
A WEBB teleszkopnál, nem tudom, hogy mi volt az ok, hogy egy ilyen bonyolult és rizikos modot választottak a hőpajzs kinyitásához és miért nem csak egy szimpla feltekert hengerről görgették ki a foliát
#9583
A grid-finekről azt mondta Musk, hogy később majd megcsinálják csukhatóra, a jelenlegi teszteknél jó az fixen is.
Utoljára szerkesztette: gothmog, 2021.12.27. 19:00:54
Utoljára szerkesztette: gothmog, 2021.12.27. 19:00:54
#9582
Nézd meg, hogy száll le a falcon 9. A sebessége pont a leérkezés pillanatában csökken nullára, ez benne a trükk. A lábaknak -és elvileg majd a mechzillának- csak a jármű majdnem üres tömegét (+- néhány százalék) kell megtartania. A lassítást a hajtóművek végzik. Persze ettől még elég meredek az elképzelés, de annak idején a falcon 9 leszállítása is az volt.
Utoljára szerkesztette: gothmog, 2021.12.27. 17:28:37
Utoljára szerkesztette: gothmog, 2021.12.27. 17:28:37
#9581
A távcső fellövésénél fura volt látni azért, hogy a fellövés után mikor elérte a 330km-es magasságot a röppálya visszaereszkedett 190km-ig.
Bár ez sztem csak virtuálisan csökkent, a föld görbülete miatt.
Meg , hogy milyen hamar ledobták az orrkupot és szabadon hagyták a tükröt. persze ez is a tömeg miatt, hogy anynival kevesebbet kelljen a gyorsitásra elpazarolni, de igy megy csak növeli a föld körül a szemetet ahelyett, hogy elvinné olyan távolságra ahol már nem okoz problémát.
Illetve, hogy a kis porszemek ne károsítsák a tükör felületét amig a célhoz nem ér
Bár ez sztem csak virtuálisan csökkent, a föld görbülete miatt.
Meg , hogy milyen hamar ledobták az orrkupot és szabadon hagyták a tükröt. persze ez is a tömeg miatt, hogy anynival kevesebbet kelljen a gyorsitásra elpazarolni, de igy megy csak növeli a föld körül a szemetet ahelyett, hogy elvinné olyan távolságra ahol már nem okoz problémát.
Illetve, hogy a kis porszemek ne károsítsák a tükör felületét amig a célhoz nem ér
#9580
Nem probálták még sehol igy, de ha beválik az hasznos lehet , hogy sok kilóval lehessen kevesebb a rakéta.
A grill rácsnál elvileg meg van erősitve, hogy elbirja a suját a rakétának.
Az, már elvieg már üres lesz vagy minimális üzemanyaggal mire az elkapó szerkezetre ér. ami nekem furcsa, hogy a fellövéskor se csukják be igy elég nagy légellenűállást generál .
A másik ami fura számomra, hogy ha az elkapás azon az oldalán a toronynak lesz ahol most vannak a karok az nekem veszélyes manővernek tünik,mert azon az oldalon nem messze van a tank farm a több ezer liter oxigén és metán, és müködö rakétákkal kell egy kis részen bemanővereznie a rakétának.
Másrészrol,meg ha a másik oldalon történne meg ott szabad a terület, viszont ha valami nem jön össze a leszállás vagy elkapás idején akkor meg pont a tankfarmba csapodik az egész rakéta.
Meg ha hővédő csempék is csak ugy fel vannak pakolva a végén és nincs egy lezáró sor ami le lenne törve a széle vagy kiegyenesítve , igy nekem ugy tünik, hogy a légáramlat bele tud jobban kapni és a felszállásnál is lefeszitheti a helyéről. Meg ahogy nézem , hogy a gyűrűknél ugyan ugy megvan az elválasztás a hővégő csempéknél is, miért nem egységes a teljes felületre átfedve a csempékkel a toldást.
A grill rácsnál elvileg meg van erősitve, hogy elbirja a suját a rakétának.
Az, már elvieg már üres lesz vagy minimális üzemanyaggal mire az elkapó szerkezetre ér. ami nekem furcsa, hogy a fellövéskor se csukják be igy elég nagy légellenűállást generál .
A másik ami fura számomra, hogy ha az elkapás azon az oldalán a toronynak lesz ahol most vannak a karok az nekem veszélyes manővernek tünik,mert azon az oldalon nem messze van a tank farm a több ezer liter oxigén és metán, és müködö rakétákkal kell egy kis részen bemanővereznie a rakétának.
Másrészrol,meg ha a másik oldalon történne meg ott szabad a terület, viszont ha valami nem jön össze a leszállás vagy elkapás idején akkor meg pont a tankfarmba csapodik az egész rakéta.
Meg ha hővédő csempék is csak ugy fel vannak pakolva a végén és nincs egy lezáró sor ami le lenne törve a széle vagy kiegyenesítve , igy nekem ugy tünik, hogy a légáramlat bele tud jobban kapni és a felszállásnál is lefeszitheti a helyéről. Meg ahogy nézem , hogy a gyűrűknél ugyan ugy megvan az elválasztás a hővégő csempéknél is, miért nem egységes a teljes felületre átfedve a csempékkel a toldást.
#9579
Láttam hogy nem szabadesésben esik be, de azok a hajtóművel előbb utóbb kikapcsolnak. Na mindegy majd meglátjuk.
#9578
Az elkapó torony a lábak helyett van, a hajtóművek "fogják meg" lefelé jövet, ugyanúgy, ahogy a falcon9-et. Szóval az igazi nehézséget a pontos leszállás jelenti, de arra meg van már némi tapasztalat így a századik f9 leszállás környékén.
#9577
Ezt az elkapórendszert valaha próbálták bármilyen módon? Mert így animációk alapján egyelőre hiszem ha látom kategória. Akármilyen hidraulikus rendszer is lassít majd ott több száz tonnákat, az a 3,6 mm-es lemez nem tudom hogy bírja ezt ki. Másik kérdésem a grill rács lett volna, de talán megmagyaráztam magamnak. Azok a tüskés részek azért vannak rajta hogy felszálló szakaszban ne legyenek turbulens leváló légáramlatok amik növelnék a légellenállást, lefelé jövő szakaszban meg "megtörik" a levegőt mint mikor úszásnál az ujjunk hegyét tesszük először vízbe hogy megtörjük a felületét. Vagy teljesen más szerepük van?
#9576
Akit érdekel itt követheti a JWST helyzetét és állapotát:
https://jwst.nasa.gov/content/webbLaunch/whereIsWebb.html
https://jwst.nasa.gov/content/webbLaunch/whereIsWebb.html
#9572
Nincs felszine, mert a nap gyakorlatilag egy gaz-orias. Szoval csak egyre surubb es surubb lesz ahogy kozelebb mesz.
Szoval akar azt is mondhatnank hogy epp most szalltak le a felszinere:)
Szoval akar azt is mondhatnank hogy epp most szalltak le a felszinere:)
#9570
Akkor, ott nagyon be van fűtve!! Viszont, a földi légkörhöz képest, sokkal ritkább, az anyag ottan, így nem eszik azt olyan forrón. Vajon, meddig lehetne még elmerészkedni? 3-4-5 millió km? Ha, képletesen szólva le lehetne, a nap látható felszínére szállni, az már technikai bravúr lenne, csak nem ismerünk olyan anyagot, ami kibírná ezeket, a körülményeket.
#9569
MerlinWVIP
"The outermost atmospheric layer is the corona, which gets really hot, almost 2,000,000 degrees F (~1,100,000 C). This is where the solar wind begins."
[merlinw.org]
#9568
#9567
Nem rosszból, de hogy fog a Holdra kerülni egy 50 m-es centrifuga úgy, hogy még nem avult el?
Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2021.12.09. 10:16:33
Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2021.12.09. 10:16:33
#9565
Gondoltam, hogy a gondolkodás nem megy, a holdon akár 50 méteres átmérő is belefér, persze ekkor továbbra is kell rakétafokozat, mert akkor a holdrol sem fog teljes orbitra küldeni, azaz ha valóban össze akarod vetni az egyéb megoldással, akkor igenis 200 méteres lesz és elég magában, csak az űrbeli navigáláshoz kell majd valami meghajtás, nem pedig az orbitra állás befejezéséhez, azaz továbbra is mivel viszed fel az 50 vagy 200 métertes eszközt, ja pont azzal, amivel építed a sokkal egyszerűbb rendszert, amihez nem kell mindent alapjaiban újratervezni. Az űrsziklát meg vagy eleve behozzuk a fold közelébe, és akkor egyik sem kell, közvetlen parkoljuk az építendő léétesítmény mellé. Vagy nem az aszteroida orbitja az érdekes cél, hanem vissza a földre, amihez ismét messze több kellene, legalább az ötven méteres, ha űrben akarjuk használni, vagy opció a légkörben fékezés. Ha meg még egy föld/mars orbit és utánna landolás, akkor bizony ott hatalmas rakétát indítasz, amihez haosnlóan nagy inditó kellene.
#9564
200m az a foldi verzio. A holdon sokkal kisebbre van szukseg, egy aszteroidan pedig meg annal is sokkal kisebbre.
#9563
A teljes méretű csúzli a kétszázméter átmérővel bír, mennyivel másabb, mint a többi eszköz? Melyik rakétával viszed fel a komplett iss tizszeresét egyben és rakod le a holdon? Mindegyik egyébként azzal kezdődik, hogy energiaforrásat telepítesz, ami mindkettőt meghaladó infrastruktúra. Ennek alig van bármi értelme, és az is legfeljebb a légkörrel bíró égitesteken, mindenütt máshol egyszerűbb a már "meglévő" eszközökkel.
#9562
Áh azért sajnálom hogy jövőre csúszik, de mindegy csak legyen sikeres:
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2021.11.18. 07:12:31
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2021.11.18. 07:12:31
#9561
Ezek mind kilometeres szerkezetek, ami egy infrastruktura-project.
Ez a csuzli viszont kompakt, es egy egysegkent epitheto es telepitheto eszkoz, amit viszonylag konnyen le lehet tenni barhova.
Ez a csuzli viszont kompakt, es egy egysegkent epitheto es telepitheto eszkoz, amit viszonylag konnyen le lehet tenni barhova.
#9560
Nem, ott simán egy sínágyút/maglevet fogunk használni erre, mert nincs légkör, és máris nem kell a képzeletbeli rakétánk oldalfalának elviselnie jópár g-t a gyorsítás során (percekig vagy akár órákig.) A holdon még lehet, hogy inkább egy űrlift lesz egyébként, mert ott a mai anyagokkal is megvalósítható az, és elvben az előnyei indokolják, persze majd akkor, ha egyáltalán lesz ezen mókákra igény egyszer.
#9559
Viszont ha a holdra/aszteroidara teszik hogy pl a banyaszott anyagot hazakuldjek, maris van ertelme.
#9558
Műszakila valszeg megoldható. Az a kérdés, hogy megéri e.
//www.youtube.com/embed/JAczd3mt3X0
#9557
Vagy ágyúval. :D (Verne: Utazás a Holdba.)
#9555
Ha lesz hozzá "második" fokozat, akkor esetleg, bár érdemben alig több, mint bohóckodás, az indítás energiaköltsége olyan 3% magasság, 15%-20% légkör és gravitációs veszteség, a maradék, 80%+ az oldalsó sebesség.
Ebből ez megspórolja a magasság mondjuk hatodát (300 km helyett 60-re repít) és a légkör egy részét (nagy részét, legyen a veszteségek mondjuk harmada) az oldalsó sebességhez meg semmit nem tesz, azaz talán az összenergia 5%-10%-t megspórolja (nem égetsz érte üzemanyagot - persze kérdés, hogy az az áram valójában milyen forrásból érkezik), cserébe kell a pörgető rendszer, meg a rakétának stabilizálnia kell majd magát, hogy jó írányba nézzen indításkor, és persze innentől az oldalsó burkolatnak el kell majd viselnie a forgatás terhelését, nem pedig csak egyenesen állnia, ahogy egy rakétánál szokás. Összességében egy lehetőség, bár kétséges, hogy akárcsak visszahozza a saját veszteségeit mire leo-n találjuk a hasznos terhet.
Ebből ez megspórolja a magasság mondjuk hatodát (300 km helyett 60-re repít) és a légkör egy részét (nagy részét, legyen a veszteségek mondjuk harmada) az oldalsó sebességhez meg semmit nem tesz, azaz talán az összenergia 5%-10%-t megspórolja (nem égetsz érte üzemanyagot - persze kérdés, hogy az az áram valójában milyen forrásból érkezik), cserébe kell a pörgető rendszer, meg a rakétának stabilizálnia kell majd magát, hogy jó írányba nézzen indításkor, és persze innentől az oldalsó burkolatnak el kell majd viselnie a forgatás terhelését, nem pedig csak egyenesen állnia, ahogy egy rakétánál szokás. Összességében egy lehetőség, bár kétséges, hogy akárcsak visszahozza a saját veszteségeit mire leo-n találjuk a hasznos terhet.
#9554
Erről ti mit gondoltok?? ---> Centrifugákból lőnék ki az űrrakétákat <#wilting>
Érdekes egy ötlet, azt nem vitatom. <#heureka>
Érdekes egy ötlet, azt nem vitatom. <#heureka>
#9552
Nem 100 vagy 1000 km magasság (távolság) elérése a nehéz, hanem a pálya menti sebesség: azaz a 28480 km/h elérni (ehhez kell sok energia, vagy jelen esetben hajtóanyag). Amúgy ez középiskolás fizika, a centripetális erő, egyenletes körmozgás, Newton törvényei, az első kozmikus sebesség. Attól, hogy kvázi légüres tér van száz km magasan, az csak annyit jelent, hogy légellenállás elhanyagolható, ezért is könnyebb (vagyis jelenlegi technikával egyedül ott lehetséges) elérni a pályára álláshoz szükséges sebességet, és megint csak légellenállás hiányában viszonylag tartósan (tehát további nagymennyiségű hajtóanyag, vagy energia fogyasztása nélkül) megtartani. Szóval a világűr nem egyenlő a föld elhagyásával, az amúgy is csak egy önkényes határ...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2021.10.18. 19:17:56
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2021.10.18. 19:17:56
#9551
Szamokkal leirva, a Blue Originnak pontosan 0 volt a sebessege 100km-en. A Falcon 9 sebessege ugyanott 7+ km/s vagyis 28.000km/h. Az azert nem kis kulonbseg.
#9550
MerlinWVIP
Ahogy lent is írták, az Origin csupán 100km-re emelkedett, majd visszaesett. Inspiration 600km magasságban 3 napig keringett. 200km-el magassabban mint az ISS.
Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.10.16. 00:16:01
Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.10.16. 00:16:01
[merlinw.org]
#9549
A Blue Originnek gyakorlatilag csak 2. fokozata van, nekik az 1. fokozat hianyzik, a booster, ami a sebessegenek a nagy reszet adja.
Szoval igen, egyertelmuen ha lenne a palyara allitashoz alkalmas raketajuk akkor palyara allhatnanak... Ez igy trivialitas. Ha nekem lenne ilyenem, akkor en is palyara allhatnek, de nincsen, ahogy nekik sincs. Persze nekik tobb eselyuk van hogy fejlesszenek egyet:D
Szoval igen, egyertelmuen ha lenne a palyara allitashoz alkalmas raketajuk akkor palyara allhatnanak... Ez igy trivialitas. Ha nekem lenne ilyenem, akkor en is palyara allhatnek, de nincsen, ahogy nekik sincs. Persze nekik tobb eselyuk van hogy fejlesszenek egyet:D
#9548
A "kilepjen az urbe"-nek igy semmi ertelme. A Blue Origin egyszeruen fuggolegesen felemelkedik, aztan visszaesik. A csucson a sebessege: 0.
A Falcon Fold koruli palyara visz terhet. Ahhoz meg, hogy palyan(es ez meg csak LEO) is maradjon az a teher ~28000km/h-ra kell gyorsitani.
A Falcon Fold koruli palyara visz terhet. Ahhoz meg, hogy palyan(es ez meg csak LEO) is maradjon az a teher ~28000km/h-ra kell gyorsitani.
Stikkes majom. A BC2 tonkretetelenek elinditoja. A Rövid Szöveges Üzenet küldők klub
#9547
A netflixen van rola egy 6 részes sorozat, a felkészulésrol és a kilövésrol.
Egyébként egy érdekesség ezzel kapcsolatban amit furcsálok. ha a space X-nek 9+1 hajtomure és 2 fokozatra van szuksége, hogy kilépjen az urbe akkor a blue origin féle rakéta , hogy tud egy hajtomuvel és 1 fokozattal felmenni 110kmre? ennyi erővel ha lenne egy második fokozat akkor akár orbitra is állhatna.
Egyébként egy érdekesség ezzel kapcsolatban amit furcsálok. ha a space X-nek 9+1 hajtomure és 2 fokozatra van szuksége, hogy kilépjen az urbe akkor a blue origin féle rakéta , hogy tud egy hajtomuvel és 1 fokozattal felmenni 110kmre? ennyi erővel ha lenne egy második fokozat akkor akár orbitra is állhatna.
#9545
Judy Schmidt
SN 2016ADJ fényvisszhang
Egy szupernóva -robbanás történt a Centaurus A -ban. Ez az animáció körülbelül 1,5 éves időt jelent, kihagyva az első képkockát, amely 2010 -es örökölt kép. Mindez valamivel több mint egy hónappal a kezdeti robbanás után történt. Amit itt lát, az a szupernóva elhalványulása, majd a kékes gyűrű, amely egy könnyű visszhang, amely a kezdeti robbanás után azonnal kifelé kezdett terjedni. Ha közelebbről megvizsgáljuk, az utolsó két képkocka elsője után egy második, halványabb fényvisszhang jelenik meg.
Néhány megjegyzés a feldolgozáshoz: A távcső soha nem irányult kétszer azonos módon megfigyelések során, ami diffrakciós tüskéket eredményezett, és az előtér csillagának teljes PSF -je hihetetlenül zavaró volt. Ezt eléggé stabilizáltam azzal, hogy mindkettőt az adathalmazok halmozott medián verziójával használtam a tüskék teljes eltávolítására, majd a 2010 -es tüskéket visszatettem az összes kerethez. A vörös csatorna adatai hiányoztak a 3. és a 4. képkockából (az elhalványuló szupernóva második és harmadik legvilágosabb képe), ezért a színt mind kitalálják, mind a 2010 -es adatokból lehívják. Valóban tisztaságot és textúraszűrést használtam a Camera Raw -ból.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
SN 2016ADJ light echo
A supernova explosion that happened in Centaurus A. This animation represents about 1.5 years of time, omitting the first frame which is a legacy image from 2010. This all happened a bit more than one month after the initial explosion. What you see here is the fading of the supernova, and then the blueish ring that is a light echo that began to propagate outwards immediately after the initial explosion. Upon closer inspection, a second, fainter light echo seems to appear following the first in the last two frames.
Some processing notes: The telescope never oriented the same way twice when taking observations, resulting in diffraction spikes and the whole PSF of the foreground star being incredibly distracting. I stabilized this quite a bit by both using a stacked median version of the datasets to remove the spikes completely, and then added the 2010 spikes back on to all the frames. Red channel data were missing from the 3rd and 4th frames (second and third brightest images of the fading supernova) so color for that is both guessed and pulled from the 2010 data. I did use a fair amount of clarity and texture filtering from Camera Raw.
flickr.com
Utoljára szerkesztette: ximix, 2021.09.27. 23:51:17