10000
-
#9674
Megnéztem a Betelgeuse esetleges robbanása után mit lehet majd látni belőle hát ez igen! :) Lesz még egy "hold" pár évig :) és még nappal is jól fog látszódni!
https://twitter.com/i/status/1214173520894287877 -
Sequoyah #9673 A cikk nem irja, de a wiki szerint 10x nehezebb a napnal. Ilyen tavolsagban szamos hasonlo tomegu csillag letezik. Es egy ilyen tomegu fekete lyuk pontosan annyira veszelyes, mint egy ungyanilyen tomegu csillag. A Betelgeuse az egyik legismertebb csillag az egen, es nehezebb is, kozelebb is van, raadasul "hamarosan" robbanni is fog. Szoval minden szempontbol veszelyesebb ezeknel a fekete lyukaknal. -
#9672
https://index.hu/tudomany/2023/04/06/fekete-lyuk-csillagaszat-fold/
Nem kicsit hatásvadász a cikk címe.. "félelmetesen közeli" megnézem és 1560 fényév :D jesszus. Gondoltam ha félelmetesen közeli akkor közelebb lehet mint a proxima centauri (4,2) és jaaj lehet egyszer elnyel minket :) de hát 1560 :D ez kemény volt.
Utoljára szerkesztette: LSSAHPAUL, 2023.04.06. 12:48:20 -
#9671
-
#9670
Andrew McCarthy
@AJamesMcCarthy
This is the moment Mars peeked out from behind our moon after being hidden for an hour. This shot was captured using my largest telescope and a special high-speed camera. Seeing another planet rising on the horizon of our moon was such a surreal experience.
twitter
![]()
-
#9669
Cifu még aktív? Nagyonrégen láttam. -
#9668
Visszaért az orion
Még Musknak is van 1-2 hete , hogy fellöjje -
Irasidus #9667 James Webb - Titán:
![]()
-
#9666
-
Sequoyah #9665 Nagyon leegyszerusitve, a 28.000km/h szokesi sebesseg azt jelenti, hogy 27.999km/h eseten elvesziti az osszes sebesseget a fold gravitacioja miatt, tehat 0ra csokken, es szepen visszaesik a foldre.
28.001km/h eseten ugyanigy elveszit 28.000km/h-nyi sebesseget, viszont marad egy nagyon minimalis hogy tovabb tavolodjon a foldtol.
Innentol kezdve a kuldetes tervezoinek a dontese, hogy az uzemanyagon sporolnak, vagy gyorsan akarnak odaerni. Ez esetben ugy dontottek, hogy annyi extra uzemanyagot kap, hogy 5 nap alatt erjen oda, ahhoz pedig elegendo ez a sebesseg. -
#9664
Így van. Ha lenne egy űrjármű, amely nem adagokban, hanem folyamatosan tudna energiát használni a haladásra (kvázi végtelenül, ergo nem kéne takarékoskodni), akkor számára értelmetlen lenne az adott kozmikus sebesség meghatározása, hiszen akár egy autó (állandó) sebességével is el tudna jutni a Holdra. -
Artemis 1
wiki
![]()
-
Ninju #9662 Pont azt próbáltam magyarázni, hogy nem kell. Nagyon trükkös tud lenni az orbitális mechanika. A hold sem tartja fent az első kozmikus sebességet. Mégsem esik a fejünkre. A kozmikus sebesség egy viszonyszám.
Próbáld ki a Kerbal Space Program-t. Rengeteget lehet belőle tanulni. -
Xsillione #9661 csak ugyanahhoz érdemes bármit is számolni, és igen, az űr az a hely, ahol ahhoz, hogy messzebb menj, gyorsítasz, és cserébe lassabban fogsz haladni. (leo körpálya sebessége 6,8-7,7 km/s, geostat pályán 3,1 km/s) ahogy egyre messzebb mész a földtől, a földkörüli sebességed csökken, a napkörüli érdembennem változik (túl kicsi az eltérés, persze ott is érvénes, hogy messzebb kisebb, csak a távolságváltozás olyan elenyésző még egy föld-hold utazásnál is, hogy nem érdekes és egyébként is a földhöz vagy a holdhoz viszonyítasz.) -
#9660
ezért mondom, hogy nem mindegy, hogy mihez viszonyitunk, mert egy körpályán mozog és minél nagyobb a sebesség annál nagyobb az átmérüje az orbitnak, az lehet, hogy ez a fajta átmérő növekedés vagyis távolodás a földtöl nem gyors, de az biztos, hogy a körpályán maradáshoz viszont fennt kell tartani a első kozmikus sebességes, mert az alatt visszaesik a tárgy a további sebesség novelés viszont nem tudom , hogy milyen arányba áll egymáshoz, tehát mondjuk 100km/h gyorsitást kell az ISS mondjuk 10 km/h sebeségu távolodásához a földtöl vagyis magasabb orbitra álláshoz. -
Ninju #9659 Amikor egy 20 perces hajtómű használattal felgyorsították a hajót 17500 MPH-ról 22600-ra, akkor azt a plusz sebességre azért volt szükség, hogy kimásszon a föld gravitációs kutjából. Miközben ez a "felfelé mászás" tart folyamatosan csökken a sebessége, mivel a mozgási energiája egy része helyzetivé alakul. Ahogy távolodik a földhöz viszonyított sebesség folyamatosan csökkenni fog. Bőven 7 km/s alá. Ha nem találkozna ismét visszatérne abba a korábbi magasságba ahol a pályamódosítást végrehajtott, és még a sebességét is visszanyerné.
Az első kozmikus sebesség nem azt jelenti, hogy folyamatosan legalább olyan sebességgel kell haladni egy égitesthez viszonyítva, hogy ne essünk vissza rá. A hold is csak ~1km/s kering a föld körül.
Mindezek ellenére az az 492 MPH az nekem is kevésnek tűnik, hacsak nem a földtől való távolodási sebessége van kijelezve. -
#9658
pont ezt mondom, hogy nem mindegy, hogy mihez viszonyitjuk a sebességet, mert az urálomás is marha gyorsan megy, de az urhajos meg az urséta közbe az urállomáshoz képest zéro a sebessége a földhöz képest meg 28000km/h.
Az is tiszta sor, hogy a gravitácio hat rá . -
Irasidus #9657 A sebesség valójában nagyon változó, az űreszközök sebességét leginkább a bolygók és a Nap gravitációja befolyásolja. Ahogy távolodik egy égitesttől, úgy folyamatosan veszít a sebességéből, ha nem indítod el megfelelő sebességgel végül teljesen elveszti a sebességét és visszazuhan, ugyanígy ha közeledik egy égitesthez gyorsuló sebességre tesz szert. Ahhoz hogy el tudjon szakadni a Föld gravitációjától 40271 km/h szükséges, amíg ezt nem éri el, addig a távolodó űreszköznek folyamatosan csökken a sebessége, hiszen a Föld gravitációja húzza vissza... Ez nem furcsa ha már láttál egy mágnest, csak itt a gravitáció a mágnes.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.11.20. 07:50:54 -
Garga Pitic #9656 Hogy mi lassítaná le?
Mondjuk a Föld. -
#9655
akkor ott valami gond van a kijelzlssel, mert mert ahhoz , hogy elhagyja a földet ahhoz minimum 7km /s vagyis 28000km/h kell, ennél csak több lehet , mert mi lassitaná le ha kijutott a légures térbe? és ez a sebesség a földi orbithoz kell -
#9654
Köszönöm! Tényleg eléggé minimális.
Meglepődtem a sebességen. 995 MPH. Valamiért én többre tippeltem volna. Bár igaz, hova rohanjon. :)
Utoljára szerkesztette: quatlander, 2022.11.19. 15:44:34 -
Ninju #9653 Itt egy nagyon minimális követés és állapot látható, de ez is eléggé minimális.
Artemis -
#9652
Simán néznék videókat arról, ahogy egyre nagyobb lesz a Hold ahogyan közeledik feléje, stb...
De például tényleg sehol nem lehet nyomonkövetni akár egy távolságot a Földtől, bármit. -
Ninju #9651 Nem vitték túlzásba sem a telemetriát sem a fedélzeti kamerák képeit sajnos. :( -
#9650
A legnagyobb baj, hogy manapság a technologiai dolgokat amikkel egy kicsit is oktató jellegu az nem menő vagy nem olyan érdekes.
Sajnos a ki tud nagyobb hulye lenni az jobban megy.
DE visszatérve az SLS-re, sztem azért nem lett akkora érdeklödés ,mert elég sokat csuszott a fellovés és nem hogy nöt volna a hype körülötte inkább minenki elvesztette az érdeklödését vagy ugy gondolta, hogy megint majd elhalasztják valami ok miatt vagy csak már el is felejtette, hogy mikor lesz a soron következő fellövési idő.
Egyébként én is azt csináltam, hogy reggel a telefonon nézutem a fellövést, remélem , hopgy a holdhoz érkezést is közvetitik, a 33 kamerábol csak tudnak majd valami értékelheto képet vagy videot kuldeni . -
Irasidus #9649 A Spacejunkie "tulajdonképpen" sráccal? Nagyon nem szeretem az a bagázst... Brrr, szörnyű volt. Viszont, kis sztori: én azt vettem észre, hogy mindenki az indítást nézi. Az volt a legnagyobb döbbent, amikor kérdeztem reggel a kőműveseket mi a frászkarikát néznek, és miért nem falaznak... Azt hittem szokásos erotikus szart néznek, ehelyett az SLS indítását... Na itt kész voltam. És aznap többször megütötte a fülemet, hogy erről beszélnek a boltban, meg buszon.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.11.18. 18:39:06 -
#9648
szerintem akkor sem. majd ha emberes küldetés indul,akkor talán eléri a média ingerküszöbét. bár a héten Balázsék szenteltek a dolognak egy órát a reggeli rádiós műsorban -
#9647
Viszonylag alacsony szinten rezeg a média visszhangja. Gondolom, ha Holdközelbe ér akkor majd ez változik valamelyest. Ez azért mégis csak egy újabb mérföldkő.
Utoljára szerkesztette: quatlander, 2022.11.18. 12:15:15 -
Irasidus #9646 Elindult az Artemis 1 küldetés, és sikeresen elstartolt az SLS rakéta és terhe. Sok fejlesztés vár még rá, de a várakozásoknak megfelelően működik eddig minden.
![]()
![]()
-
poén
![]()
Utoljára szerkesztette: ximix, 2022.10.31. 15:50:44 -
Xsillione #9644 akkor javaslok egy egyszerű kísérletett, amig magad is elvégzhetsz, fogj két ceruzát a kezedbe, rajzolj egy kört (nem kell nagyon precíznek lenni, bár érdemes, javasolt a második ceruzát minnél nagyobb távolságra tenni, ahogy lehetséges, akkor jobban látszik.)
Majd tedd fel az előző második ceruzát egy körző rajzoló felére, és végezd el ismét a kör megrajzolását (ismét, nagyobb táv jobbanszemléltet.) -
Ninju #9643 Forog az a saját tengelye körül. Ha a nekünk nem hiszel itt van szemléltető animáció is róla:
Kötött tengelyforgás -
Garga Pitic #9642 NASA, DART
A NASA mérései szerint a DART szonda becsapódása a korábbi 11 óra 55 percről 32 perccel csökkentette a Dimorphos aszteroida keringési idejét a páros nagyobb tagja, a Didymos körül. -
Irasidus #9641 Az első találat egy releváns oldalról, a google segítségével nagyon kimerítő választ ad, ha rákeresnél:
"A Hold tengelyforgási és Föld körüli keringésének periódusa pontosan megegyezik, ez az oka annak, hogy a Földről nézve mindig ugyanazt az oldalát látjuk.
Ezt a jelenséget kötött keringésnek, esetleg kötött tengelyforgásnak hívjuk. Az egymás körül keringő kiterjedt – azaz nem pontszerű – égitestek esetében mindig fellépnek gravitációs árapályerők, melyek a gravitációs és tehetetlenségi erők helyfüggése miatt lépnek fel (pl. a Hold Földhöz közelebbi oldalát nagyobb erővel vonzza a Föld, mint a közepét, vagy a túloldalát). Mindezek miatt a Hold felszínére ható eredő erő egy elnyúlt alakú felület mentén lesz állandó, ami kialakítja az ún. dagálypúpot. Visszahatásként ez természetesen létrejön a Föld felszínén is, és ez okozza a tengerjárást, a hat óránként váltakozó apály és dagály jelenségét. Az égitestek kezdetben gyors tengelyforgása miatt a dagálypúp hossztengelye nem pontosan a másik égitest középpontja felé mutat, ezért forgatónyomaték lép fel. Ez a forgással ellentétes irányban hat, azaz lassítja az égitestek rotációját. Elegendően hosszú idő alatt beáll az egyensúlyi helyzet, amikor a tengely körüli forgás periódusa megegyezik a keringéssel az egyik égitestre, a mi esetünkben a Holdra, így kötött tengelyforgás alakul ki. Még hosszabb idő alatt a Föld forgása is hozzá fog idomulni a Hold keringéséhez, amikor a két test szuperkötött keringésű lesz: azaz mindkét égitest mindig ugyanazt az oldalát fordítja a másik felé. Ilyen pl. a Pluto és legnagyobb holdja, a Charon.
Naprendszerünkben ez a jelenség egyáltalán nem ritka – többek közt például a Jupiter négy legnagyobb, úgynevezett Galilei-féle holdja is kötött keringést végez az óriásbolygó körül." -
rebekakocsis #9640 Szerintem engedd el, mint a kalapácsvető a telefont. -
Irasidus #9639 Mivel a kalapácsvető nem magyarázza meg azt, hogy a "Hold miért ugyanazt a felét mutatja nekünk", így nem jó analógia. Egészen más oka van a kalapács esetében, mint Föld-Hold rendszer esetében.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.10.11. 18:31:27 -
Nagydög #9638 "...égitestek pályáknak meghatározásának az úgy nevezett kétest problémája nem alkalmazható a kalapácsvetőre."
Tehat, repvez osszefoglalanam: a kalapacsveto es a kalapacs teljesen jo analogia a Fold - Hold rendszerre. Ellenben a fold es a hold kozott nincs bazi nagy kotel, a holdat senki nem festette feketere/pirosra, mint a golyot szoktak, ja es a Fold sem emlekeztet tulzottan egy kalapacsvetore egy dobokorben. Valamint meg tanultunk valami ujat a tanult emberekrol es a tokfejsegrol is. -
#9637
akkor itt valami nagyon félre ment itt nálatok arrol amit én mondtam, egy szoval sem irtam azt , hogy a hold nem fordul , de nem a saját tengelye körül hanem a földhoz közel egy holdon kivüli forgástengely körül forog, saját tengelye körül csak imbolygo mozgást végez ahogy a video is szépen szemlélteti
ÉS igen azzal is tisztába vagyok, hogy a kalapács vetönél nem tömegvonzás van , csak arra akartam utalni, hogy ott is a vetövel egyutt forog ,de sose látod a távolabbi oldalát a golyonak, mert a kötél nem engedné, hogy a saját tengelye körül megforduljon.
A mellékelet videon is láthatod, hogy a sötét folt csak fel le imbolyok az egyenlitőkörül, de sose tunik el mert nem forog.
A telefonos hasonlatod is ezért sántit, mert ha igazad lenne akkor miközben körbe fordulok akozbe a telefon hátlapi kameráját is kellene látnom ha neked lenne igazad, de mivel a kezembe nem fordul meg ezért csak velem egyszerre tud körbe fordulni,de nem a telefon saját tengelye körül. -
Irasidus #9636 Nem találtak ki új fizikát. A golyó nincs gravitációs tömegvonzásban a kalapácsvetővel, hanem merev forgó mozgást végez, ezzel szemben két keringő égitest egymásra ható gravitációja miatt fellépő excentrikus anomália, vagy középanomália a kalapácsvetőnél nem lép fel, és az égitestek pályáknak meghatározásának az úgy nevezett kétest problémája nem alkalmazható a kalapácsvetőre. Ez nem új fizika, ez középiskolás fizika. -
Nagydög #9635 Ne ma', a TF-en feltalaltak valami ujfajta fizikat?! A kalapacsveto es a kalapacs teljesen jo analogia a Fold - Hold rendszerre. Meg a kozos tomegkozeppont korulotti keringest is remekul bemutatja.
Es Repvez, persze hogy a Hold forog sajat tengelye korul. Ha kepzeletben megprobalod kivenni a Folet a kepbol, akkor rogton meglatod. Alternativakent fogd a a telefonodat a kezedbe, indits egy video rogzitest, majd a kepernyovel folyamatosan magad fele fordulj korbe magadon.(A telefon folyamatosan ugyanazt az oldalat feled forditva kering korulotted.) Tekintsd meg a videot, amin lathato, hogy a telefonod korbefordult a tengelye korul: A szoba mind a negy sarkat lathadod a videon.
Utoljára szerkesztette: Nagydög, 2022.10.11. 15:10:34
