9903
  • militavia
    #9697
    Ez tiszta sor, csak a F9-nél tudni lehetett, hogy megvalósítható, hiszen 1996-ban megvolt a techdemó.

    Itt most más a lépék (és a cél...)
    Utoljára szerkesztette: militavia, 2023.04.21. 16:21:12
  • gothmog
    #9696
    A falcon9 robbanással végződött visszatérési kísérleteinél is voltak ugyanilyen hangok, mint a tied, meg irasidus-é. Aztán egyszer csak kész lett (akármit is jelentsen ez), elkezdett működni, és mára rutinná vált.
    De ha úgy jobban tetszik: ugyanakkora hiba negatív irányba messzemenő következtetéseket levonni az első tesztből, mint pozitív irányban megtenni ugyanezt.
    Mindezt úgy, hogy mind a kerítés mellől okoskodunk.
  • militavia
    #9695
    Ennél azért picit több érvet várna el az ember.
    Évek kemény kitartó munkája után egy rakás hajtómű nem működött és a többlépcsős rakéta no.1 alapha, a szétválás se sikerült.
  • militavia
    #9693
    Teszt.
  • MerlinW
    #9693

    Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2023.04.21. 13:02:11
  • militavia
    #9688
    Hiba van a fórumban?
    Elvileg volt új hozzászólás, de belépve nem látszik.

    SZERK: Kommenteltem és akkor megjelentek.
    Utoljára szerkesztette: militavia, 2023.04.21. 09:57:06
  • Irasidus
    #9691
    Boritékolható volt. Mázli az nem siker, persze a befektetőknek ezt a látványos tüzijátékot sikerként kell eladni. De ha dolgok mögé nézünk, akkor kiderül hogy ez egy rakat ipari hulladék volt, és semmi értékelhető mérnöki haszna nem volt ennek a tüzijátéknak. Kiváncsi vagyok hogyan tovább, meddig és hogyan folytatódik a show? Ti mit tippeltek?
  • gothmog
    #9690
    Már eleve pozitív, hogy nem az asztalon robbant fel.
  • Ninju
    #9689
    Valszeg nem "összeragadt". Még a fő hajtómű leállítása előtt el kezdett bukdácsolni. 2:49-nél kellett volna jönnie a hajtómű leállásnak, de akkor már oldalazva repült a rakéta. Esélyes, hogy else jutott a számítógép a fokozat leválasztásáig.
    Kíváncsi vagyok mi volt a kiváltó ok. Mennyit számított az az 5 kiesett hajtómű.
  • Tetsuo
    #9686
    Bár felrobbant, gondolom a teszt bizonyos fázisai sikeresek voltak.
  • repvez
    #9687
    sikeresnek tekinthetó , kisebb problémákkal, de tényleg már az is jo eredmény volt, hogy elsore eddig eljutott.
    Ami számomra kicsit csalodás, hogy a szétválás nem sikerült, mikor már kb 200x megcsinálták mind a falcon 9 mind a összeszerelés és tesztek alatt a spaceshipnél is,
    Tehát eleve olyan rendszert kellene már használni ami bombabiztos, persze mnem tudhatjuk, hogy mi miatt, szoftveres gond vagy deformálodott a test és emiatt nem sikerült.

    Viszont ami pozitiv, hogy a MAxQ után a teljes rakéta kibirt több pörgést is annál a sebességnél, hogy egyből széttört volna.
    A 36km-es magasság is nekem kicsit alacsonynak tunt ahhoz , hogy már a booster leváljon .
    Ahhoz képest, hogy 100km-t tekintjuk az ur határának és a harmadánál már elfogy a teljes uzemanyag a boosterbol, a maradék meg a hajo hajtomuveivel kellett volna megoldani, ráadásul a sebesség is még sehol se volt a 28000km/h-hoz, ha jol láttam alig ment többel 2000nél .
  • Bucser
    #9686
    Volt Liftoff, 4 vagy 5 booster failed liftoffnal, aztan sikertelen volt a spearation, sikeres volt a flip, kar hogy starship meg mindig helyben volt. RUD at 3:49
  • Sequoyah
    #9685
    Kozvetitesben elmondtak mar jo elore, hogy a felloves torolve lett, de a visszaszamlalast es mindent folytatnak, es igy a felloves foprobajakent hasznositjak ujra a hetfoi napot.
  • gothmog
    #9684
    Egy befagyott szelepről írnak. A közvetítésben már 10 perccel a vége előtt mondták, hogy nem lesz indítás.
  • repvez
    #9681
    csak 40mp-n mult , hogy nem ment fel.
  • gothmog
    #9682
    Csak a szokásos ügymenet. De azért ez már a célegyenes, egy-két (öt-tíz) napon belül elindítják.
  • Ninju
    #9680
    Az is lett. :)
  • gothmog
    #9680
    Jóváhagyták, de a hétfő csak az első dátum. Esélyes hogy ma még scrub lesz a vége.
  • Ninju
    #9679
    Gondolom ma kiderül, de ha jóváhagyják, akkor úgy néz ki hétfőn Starship teszt.

    https://everydayastronaut.com/starship-superheavy-orbital-flight-test/
  • Tetsuo
    #9678
    Ha a valószínűség eloszlása egyenletes az időtengelyen. Attól is függ, mennyire komolyanvehetőek azok az elméletek amelyek tele vannak feltételezésekkel.
    Mindenesetre lehet, hogy már be is következett, csak több száz év, mire mi észleljük; Aztán lehet, hogy az annyira várt esemény a föld alá kényszerítene minket...
  • Sequoyah
    #9677
    Ha 100 evet elunk, es a kovetkezo 100.000 evben tortenik meg, akkor 1 az 1000-hez az eselye, ami azert nem is olyan lehetetlen. De legyen 1/2000, mert a tobbsegunk inkabb 50 evig tervez meg elni itt:)
  • MerlinW
    #9676
    Hát ha valaki megél 100 ezer - 1 millió évet, annak nem 0 az esélye :)
  • Sequoyah
    #9675
    Pici az esely hogy mi lassuk, de nem 0.
  • LSSAHPAUL
    #9674
    Megnéztem a Betelgeuse esetleges robbanása után mit lehet majd látni belőle hát ez igen! :) Lesz még egy "hold" pár évig :) és még nappal is jól fog látszódni!
    https://twitter.com/i/status/1214173520894287877
  • Sequoyah
    #9673
    A cikk nem irja, de a wiki szerint 10x nehezebb a napnal. Ilyen tavolsagban szamos hasonlo tomegu csillag letezik. Es egy ilyen tomegu fekete lyuk pontosan annyira veszelyes, mint egy ungyanilyen tomegu csillag. A Betelgeuse az egyik legismertebb csillag az egen, es nehezebb is, kozelebb is van, raadasul "hamarosan" robbanni is fog. Szoval minden szempontbol veszelyesebb ezeknel a fekete lyukaknal.
  • LSSAHPAUL
    #9672
    https://index.hu/tudomany/2023/04/06/fekete-lyuk-csillagaszat-fold/
    Nem kicsit hatásvadász a cikk címe.. "félelmetesen közeli" megnézem és 1560 fényév :D jesszus. Gondoltam ha félelmetesen közeli akkor közelebb lehet mint a proxima centauri (4,2) és jaaj lehet egyszer elnyel minket :) de hát 1560 :D ez kemény volt.
    Utoljára szerkesztette: LSSAHPAUL, 2023.04.06. 12:48:20
  • repvez
    #9671
  • ximix #9670
    Andrew McCarthy
    @AJamesMcCarthy
    This is the moment Mars peeked out from behind our moon after being hidden for an hour. This shot was captured using my largest telescope and a special high-speed camera. Seeing another planet rising on the horizon of our moon was such a surreal experience.
    twitter
  • Teppik Amon
    #9669
    Cifu még aktív? Nagyonrégen láttam.
  • repvez
    #9668
    Visszaért az orion


    Még Musknak is van 1-2 hete , hogy fellöjje
  • Irasidus
    #9667
    James Webb - Titán:

  • repvez
    #9666
  • Sequoyah
    #9665
    Nagyon leegyszerusitve, a 28.000km/h szokesi sebesseg azt jelenti, hogy 27.999km/h eseten elvesziti az osszes sebesseget a fold gravitacioja miatt, tehat 0ra csokken, es szepen visszaesik a foldre.
    28.001km/h eseten ugyanigy elveszit 28.000km/h-nyi sebesseget, viszont marad egy nagyon minimalis hogy tovabb tavolodjon a foldtol.

    Innentol kezdve a kuldetes tervezoinek a dontese, hogy az uzemanyagon sporolnak, vagy gyorsan akarnak odaerni. Ez esetben ugy dontottek, hogy annyi extra uzemanyagot kap, hogy 5 nap alatt erjen oda, ahhoz pedig elegendo ez a sebesseg.
  • Tetsuo
    #9664
    Így van. Ha lenne egy űrjármű, amely nem adagokban, hanem folyamatosan tudna energiát használni a haladásra (kvázi végtelenül, ergo nem kéne takarékoskodni), akkor számára értelmetlen lenne az adott kozmikus sebesség meghatározása, hiszen akár egy autó (állandó) sebességével is el tudna jutni a Holdra.
  • ximix #9663
    Artemis 1
    wiki

  • Ninju
    #9662
    Pont azt próbáltam magyarázni, hogy nem kell. Nagyon trükkös tud lenni az orbitális mechanika. A hold sem tartja fent az első kozmikus sebességet. Mégsem esik a fejünkre. A kozmikus sebesség egy viszonyszám.
    Próbáld ki a Kerbal Space Program-t. Rengeteget lehet belőle tanulni.
  • Xsillione #9661
    csak ugyanahhoz érdemes bármit is számolni, és igen, az űr az a hely, ahol ahhoz, hogy messzebb menj, gyorsítasz, és cserébe lassabban fogsz haladni. (leo körpálya sebessége 6,8-7,7 km/s, geostat pályán 3,1 km/s) ahogy egyre messzebb mész a földtől, a földkörüli sebességed csökken, a napkörüli érdembennem változik (túl kicsi az eltérés, persze ott is érvénes, hogy messzebb kisebb, csak a távolságváltozás olyan elenyésző még egy föld-hold utazásnál is, hogy nem érdekes és egyébként is a földhöz vagy a holdhoz viszonyítasz.)
  • repvez
    #9660
    ezért mondom, hogy nem mindegy, hogy mihez viszonyitunk, mert egy körpályán mozog és minél nagyobb a sebesség annál nagyobb az átmérüje az orbitnak, az lehet, hogy ez a fajta átmérő növekedés vagyis távolodás a földtöl nem gyors, de az biztos, hogy a körpályán maradáshoz viszont fennt kell tartani a első kozmikus sebességes, mert az alatt visszaesik a tárgy a további sebesség novelés viszont nem tudom , hogy milyen arányba áll egymáshoz, tehát mondjuk 100km/h gyorsitást kell az ISS mondjuk 10 km/h sebeségu távolodásához a földtöl vagyis magasabb orbitra álláshoz.
  • Ninju
    #9659
    Amikor egy 20 perces hajtómű használattal felgyorsították a hajót 17500 MPH-ról 22600-ra, akkor azt a plusz sebességre azért volt szükség, hogy kimásszon a föld gravitációs kutjából. Miközben ez a "felfelé mászás" tart folyamatosan csökken a sebessége, mivel a mozgási energiája egy része helyzetivé alakul. Ahogy távolodik a földhöz viszonyított sebesség folyamatosan csökkenni fog. Bőven 7 km/s alá. Ha nem találkozna ismét visszatérne abba a korábbi magasságba ahol a pályamódosítást végrehajtott, és még a sebességét is visszanyerné.
    Az első kozmikus sebesség nem azt jelenti, hogy folyamatosan legalább olyan sebességgel kell haladni egy égitesthez viszonyítva, hogy ne essünk vissza rá. A hold is csak ~1km/s kering a föld körül.

    Mindezek ellenére az az 492 MPH az nekem is kevésnek tűnik, hacsak nem a földtől való távolodási sebessége van kijelezve.
  • repvez
    #9658
    pont ezt mondom, hogy nem mindegy, hogy mihez viszonyitjuk a sebességet, mert az urálomás is marha gyorsan megy, de az urhajos meg az urséta közbe az urállomáshoz képest zéro a sebessége a földhöz képest meg 28000km/h.
    Az is tiszta sor, hogy a gravitácio hat rá .