9993
-
#9627
hold kialakulásának egy verzioja lehet
Számomra azért lenne pár kérdés, hogy jelenleg a hold mindig a föld felé fordul, mindig ugyan azt az oldalát látjuk. ha valoban igy alakult ki ahogy a videoban akkor elvileg forognia kellett ahhoz, hogy felvegye a gömb formát ahogy a föld is, ha forgott akkor mi állitotta meg a forgását? ha nem akkor mitöl lett gömb alaku? illetve a földön is minden anyagot meg kell , hogy találjunk ami a holdon van, mivel csak egy kis rész maradt a többi beépült a földbe a beléje csapodo bolygobol. -
#9626
Olympus Mons
wiki
600km átmérőjű az alapja és 22,5 km magas
![]()
Utoljára szerkesztette: ximix, 2022.09.22. 21:27:23 -
How 2 astrophotographers teamed up to capture a stellar image of the moon
npr.org -
#9624
arról nem találtam infót, hogy hogyan készitette, mert a megapixel nem jelent semmit sem most, hogy egy mobilba is lesz máűr 200megapixeles camera, attol még nem lesz ilyen kép vele készitve.
Más.
LAssan az Artemis is kilovésre kerül és a starship is közelit az elsö fellövéshez is.
Azzal kapcsolatban ismét csak azt tudom elmondani, hogy lassan 1 éve volt az utolso suborbital fellovés és ha jol emlékszem 3-4 fellövés volt abbol az utolso élte tul ugy ahogy a landolást. Azután nem értettem, hogy miért maradt abba a tesztelés , mert attól , hogy most a orbital fellovésre készülnek a suborbital padrol még lehetett volna fellöni még legalább 1-2 hajot, addig, hogy ténylegesen minden hiba nélkül vissza tudjon szállni a helyére,még akor is ha csak ideiglenes fix lábakat szereltek volna rá a tervezési változtatások miatt.
Mivel az az egy sikeres leszállás nem hinném, hogy minden apro problémát megtaláltak és kiküszöböltek és már nem lett volna szukség a többi teszte, hogy most egybol mehet az orbit.
Füleg, hogy az is sok változást szemvedett.
A S15ös volt az utolso amit suborbitra fellöttek a 16ost már nem azt szét is szedték, most már a 24esnt akarják fellöni ,de már a 25ös is szinte teljesen kész és 27ig különbözö fázisokban vannak, ahogy a buszterek tekintetében is, a 4essel akartak kezdeni, most már a 7est tervezik felloni, de a 8as is már kész és még további részek is kész vannak.
ezért mondom, hogy valami nincs összehangolva, mert vagy a tervezés a tul gyors vagy az épités , és mire elérnének odáig, hogy tesztelhessenek valamit élöbe már okafogyottá válik, mert uj tervek vannak amihez ugy gyártmány is kellene. Igy meg csak csüszik az egész mert adig addig finomitgatnak amig nem lesz belöle semmi sem elkészitve és élöbe letesztelve. -
Ninju #9623 Jaj de kár, hogy egy picit bemozdult. Egyébként rohadt jó. Köszi. -
Two years ago, I teamed up with a fellow redditor to try and take the most ridiculous moon shot we could come up with.
Today, we proudly introduce our newest collaboration, a 174 megapixel look at our cosmic companion.
Zoom in to check it out!
reddit
https://i.redd.it/zm4nfgq29yi91.jpg
![]()
-
Litofán 3D nyomtatott éjszakai lámpa előtét
https://www.etsy.com/shop/WhopperPrinting -
"Hamarosan megjelennek az első képek a NASA Webb űrteleszkópjáról"
https://www.nasa.gov/feature/goddard/2022/first-images-from-nasa-s-webb-space-telescope-coming-soon
Így néz ki a J.Webb küldetésirányító központja:
![]()
![]()
![]()
![]()
-
#9619
-
-
#9617
Pár napja már úgy volt, hogy a ship20 az mégsem fog repülni, megy a displayre, a booster 4 meg kuka. Most épp a booster 6 és a ship 24 a jelölt az orbit-tesztre, ráadásul már a raptor2-motorokkal. De hogy hol és mikor az kérdőjeles az említett FAA engedély miatt.
A másik részre: el tudok képzelni olyan útitervet, hogy ha a majd elkészülő floridai indítóálláson bizonyítani tudják a rendszer életképességét és biztonságosságát, akkor már nem lesz akadálya az engedélyeknek texasban sem. A floridai platformot úgyis meg kellett volna építeni előbb-utóbb, most ezzel csak előbbre hozták az építést. A lényeg, hogy egyik építkezés nem zárja ki a másikat, sőt, simán lehet hogy az előre lefektetett tervet követik. Persze mindez csak ilyen okoskodás a kerítésen kívülről. Tulajdonképpen a témával foglalkozó bloggerek is abból próbálnak következtetni, ami kívülről látszik. -
#9616
egy kicsit visszakanyarodva a SpaceX-hez és a Spaceshipre. Egy kicsit most megint értetlenül álok a folyamatok elött amik zajlanak ott.
Annak ellenére, hogy folyamatosan készülnek az eszközök, az aktiv tesztelés megszunt ha a cryo nyomásprobákat nem számoljuk.
A gyártó soron már a ship 25 darabjai készülnek és a booster9 é, mikozben a ship 20 és a booster 4 fellövése és hajtömü tesztjei sem történtek még meg.
A ship 15 óta nem volt mégcsak 10 km-es fellövés sem, mintha az olyan tökéletesen sikerült volna, hogy azt nem lehetne ujra tesztelni, hogy több adat legyen vagy pontositani a szoftvert és a folyamatot a flipmanövert a késöbbiekhez, még ugy is ,ha ehhez lábakra lenne szükség a shipre , erre ott van a ship 15 ami már repült egyszer és a ship 16 is ami még nem de elkészült és félretették.
Aztán ott van az orbital teszt amit már tavaly novemberben meg akartak csinálni, de ahhoz meg még a torony sem volt elkészitve, azóta meg kiderült, hoyg az FAA sem adta még meg az engedélyt és jó ha ebben az évben sikerül nekik, de már azt is megirták, hogy ez az orbitalis teszt sem a ship 20as és booster4es párossal lesz, tehát megint lesz egy cucc amit fél éven keresztül teszteltek és mégsem lesz belöle semmi , pedig ez is tudna sok uj adattal szolgálni azokhoz a fejlesztésekhez amik a következüben kellenek és leget olyan hibára is rájönnének ami a már elkészült hajokra is hatással lenne és emiatt kukázni vagy modositani kellene öket.
Aztán ott van , hogy eddig ugy volt hogy a starbase lesz az egész föhadiszállása és ott fog minden kiépülni meg egy marsi probaváros szerüség.
Erre most meg cape Canaveral-ban kezdenek felhuzni egy uj kilövő tornyot és gyártósort, mert ott már az FAA engedéllyel nem lenne gond.
Szóval akkor most mégis hol lesz az egész fejlesztése, mert ha starbasen csinálják a hajokat akkor azokat fel kell vinni floridába, ha meg floridába költöznek akkor minek fejlesztik még most is a starbase-t?
Szóval most nem látom azt a fajta folyamatot ami a shipnél a 10km-es fellövésekig látszott, hogy ez és ez követi egymást ami a következö lépéshez kell.
-
#9615
össteállt a JW teleszkop tükre márcsak a finomhangolás van hátra, hogy élesebb és érzékenyebb legyen a kép, de a tükrök már egypontba mitatnak . -
kjhun #9614 Részben, az űrhöz is kapcsolódva: Szuperionos és forró fekete víz avagy egy új halmazállapot
Utoljára szerkesztette: kjhun, 2022.02.27. 17:40:19 -
Sequoyah #9613 Tekintve hogy ezek az urtavcsovek nem forognak (ellentetben a foldfelszinhez rogzitett tavcsovekkel), ilyenre nincs szukseg ott.
Ha egyszer rairanyitod egy csillagra, akkor elvben ott marad. -
gafzhu #9612 Nem tudom, hogy a Hubble-t meg a Webb-et pontosan hogyan vezérlik, de a földön "amatőr" távcsövekkel a következő: kell egy equatorialis mechanika, melynek a raktatengelyét az északi pólusra állítjuk (ennek pontosításával szépen el lehet bíbbelődni egy darabig), ha e körül a Föld forgási sebességével szinron forgatjuk a mechanika többi részét a távcsővel, akkor aránylag pontosan követi a csillagokat. Hosszú záridejű felvételhez csillagkövetéssel (külön vezetőtávcső, kamera, elektronika/számítógép) lehet pontosítani a mechanika forgását. Na meg aztán jöhet az utófeldolgozás, mely az "elcsúszott" (sőt, a mechanika szándékosan is eltolja őket pár pixellel, mert jobb lesz a minőség a végső feldolgozásnál) képeket is összefésüli, javítja. Aztán lesznek belőle ilyen "amatőr" felvételek: https://apod.nasa.gov/apod/astropix.html? -
#9611
Mit értesz nagyon pontos precíz beállításon? A tükröt kell nagyon pontos-precízen beállítani, hogy egy tükörként működjön. Mert amúgy külön mozgatható darabokból van. -
Sequoyah #9610 A peldadban a nap koruli keringes ideje, es a sajat tengely koruli forgas ideje megegyezik, ezert a teleszkop mindig a keringes kozeppontjaval ellentetes iranyba nez.
A valosagban viszont semmifele ilyen szabaly nincs. Ha egyszer raallitjak egy csillagra, akkor az a csillagon marad a tehetetlenseg miatt, a keringestol fuggetlenul. A gond csak az lesz, hogy par havonta kikerul a hovedo pajzsanak a takarasabol, szoval fel evente mas celpontot kell keresnie hogy ne a nap iranyaba kelljen fotoznia. Persze egyebkent sem terveztek 12 honapos expozicios idovel, szoval ez csak elvi limitacio.
-
Irasidus #9609 A bicikli és világítótorony túl közel van ahhoz, hogy különböző szögből készült képek ne mást mutassanak. A képstabilizálás és a tárgykövetés a csillagászati megfigyelések esetében a már említett giroszkópok és lendkerekek végzik. Sőt még a boltban kapható csillagászati távcsöveknek is ugyanolyan sebességgel kell forogniuk, mint a Föld forgása, hogy az égitestek ne húzzanak csíkot a felvételen (erre van az óramű). A JWST esetében a megfigyelések során az X- és Y-tengely dőlésszögét folyamatosan állítja a helyzetszabályozó rendszer, a már említett giroszkópok segítségével, és ezért a vizsgált égterület nem fog bemozdulni, mert lekövetik a mozgását. Az meg nem számít, hogy körpályán van, mert nem fogja más "oldalát" mutatni ilyen távolságból.
Próbáld ki: helyez egy kamerát egy teherautó állványára, kezd el exponálni az éjszakai égboltot, és vezess egyenes vonalban, egyenletes úton. Ha az út teljesen sík, a fénykép továbbra is éles lesz - mert a mozgása egyáltalán nem számít, a csillagok olyan távol vannak, hogy az ég ugyanúgy néz ki, akár egy helyen, akár 100 km-re van.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.02.15. 09:44:19 -
#9608
Tudsz esetleg példát vagy leirást, hogy ez akkor hogy is müködik, mert akkor miért is olyan fontos ez a nagyon preciz beállitás a teleszkopnál ha nem is annyira számit ekkora távolságnál ha bemozdul? -
gafzhu #9607 Nagyon mások a sebesség és távolság nagyságrendjei. 1000 fényév elég sok, 100.000.000 még több. -
#9606
tegyél egy fényképezőgépet egy bicikli kerékre ugy hogy a fényképező giroszkoppal mindig egy adogg pontba mondjuk egy nagyon messzi törönyra fokuszál és forgasd meg a kereket. az a fél méter forgásban lévő kamera a 10-20km-re lévő toronyról ugyan ugy nem fog éles képet csinálni pedig elég messze van .
DE akár egy astrofotora is mondhatnám, hogy a holdat akarod vagy a sarkcsillagot ugyan igy lefotózni, és már egy 10mpes záridőnél is ha nem igazitod a föld mozgásáshoz a kamerát már homályos lesz és egy csik lesz a pontszerü csillag. -
Irasidus #9605 " célra tartják akkor is ha ugy vesszuk , hogy egyszer az egyik másszor a másik oldalát látná ugyan annak a tárgynak ha 3 honapig készül egy kép és közbe is elmozdul."
Olyan távolságról van szó, hogy nem mozdul el. Mindig ugyanabba az irányba néz, nem számít ekkora távolságból, semmit. Nem lesz "oldala".
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.02.14. 19:44:58 -
#9604
félreértetek, nem ugy értem, hogy nem oldották meg vagy nem lehet hanem azt , hogy hogyan csinálják hogy lesz stabil kép.
Az L2 körül 6 honap alatt tesz meg egy kört a két ellentétes oldal között meg van több mint 250000km tehát mégha stabilan is a célra tartják akkor is ha ugy vesszuk , hogy egyszer az egyik másszor a másik oldalát látná ugyan annak a tárgynak ha 3 honapig készül egy kép és közbe is elmozdul.
Ha meg ugyan azon a ponton akarnak stabil képet csinálni akkor mindig 6 honapot kell várniuk, hogy ugyan oda a helyre visszaérjen és és mikron pontossággal visszaállni és ugyan anyni iseig késziteni egy ujabb felvételt.
DE mivel 6 honap alatt a nap körül is forod azért, pont az ellentétes oldalán lenne az a cillag amirol elöször készitett képet, tehát egy ujabb fél évet kell várnia , hogy visszaforduljon arra a csillagra.
Vagy hogy lesz ez megoldva ? -
Sequoyah #9603 Az osszes urtavcso kering a nap es a fold korul, a JWST sem mas ebben. Sot a Hubble-hoz kepest meg lassabban is kering a fold korul (L2 korul), szoval kevesebbet kell korrigalni. Szoval ezt a problemat mar regen megoldottak.
Egyebkent ha egyszer raallitod egy celpontra, idealis esetben tokeletes stabilitassal, akkor a tehetetlenseg miatt az a celponton is marad. A keringes nem fogja megforgatni. A gravitacio nem general forgatonyomatekot.
Hosszabb tavon ugyan az arapaly hatas miatti surlodas kovetkezteben kotott tengelyforgasuva valik, de ez nagysagrendekkel lassabban tortenik mint a fotok keszitese.
-
gafzhu #9602 Vezetőtávcsövet is használhatnak mint a Föld-szinten a követés pontosításához. A Föld többször fordul meg a tengelye körül, mint a nap körül, mégis lehet akár több hónap különbséggel gyűjteni az expo.-kat az adott objektumról. -
#9601
Addig rendben van, hogy célontartják giroszkoppal, de a JW teleszkopnak 230000km-es orbitja van az L2 körül és még a nap körül is, ezeket a mozgásokat hogy köszöbölik ki, hogy ne mozduljon be a kép amikor több napig is eltarthat egy egy kép készitése? -
Irasidus #9600 Stabil pont nincs, giroszkópokkal és/vagy lendkerekekkel oldják meg a célratartást az űrtávcsőkénél. A JWST esetében egy újfajta rendszert használnak, ami egy félgömb rezonátor giroszkópot (HRG). Aminek az "újdonsága", hogy nem tartalmaznak mechanikus alakrészeket, így nem ez lesz a gyenge pontja a megfigyeléseknek, mint pl.: a Kepler esetében, ami a meghibásodás után már nem tudott célon maradni (így a K2 meghosszabbított küldetés egészen más célokat határoztak meg). A pozicionálást meg vezető csillagokkal végzik.
Olvasmány
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.02.14. 12:40:01 -
#9599
WEBB távcső elso képe
Még a kalibrálás folyik. Csak azért elgondolkodtam, ha ennyire pontos és kis eltéréssel csináltak mindent, hogy éles legyen a kép akkor azt hogy oldják, meg, hogy stabilan egy pontba nézzen ? Mert ahogy néztem, az L2es pontban nem fixen áll hanem egy pont körül kering és még a nap körül is, szoval ha orákba vagy napokba telik neki egy kép elkészitése, hogy minél több fény érkezzen a tükörre akkor azt , hogy oldják meg, hogy ne mozduljon be a kép és ne legyen homályos vagy hogy áll vissza ugyan arra a pontra ?
gyanitom a beépitett pozicionálo rakétákkal nem lehet ilyen pontosságot elérni , de még talán a léptető motorokkal sem, ha a tükröket moszgatják. -
#9598
egyetlen esetet tudok elképzelni , de ahhoz, még évtizedekre vagyunk , hogy megvalosuljon.
Csak ugy, ha egy föld körüli urraktár lenne , uza és rakomány vegyesen és a földröl napi 3 fellövéssel vinné fel a cuccokat és a mars föld között meg ingajáratok lennének amik nem szálnak le sehol csak megpakolják öket az urraktárban és a marsnál meg kidobják egy leszálloegységgel vagy akár ott is egy külön tárolo bázis még az urben. -
Xsillione #9597 Sehogy, szép mese az egész, ha heti egy indításig eljut akkor már nagyon szép, ám az csak egy lépés a sok-sok lépés közül, ami viszont nem hangzik elég jól. Tényleg azt képzeli, hogy egyetlen eszköz fog naponta háromszor repülni, és akkor be lehet dobni a többet viszünk fel, mint eddig valaha, a realitást meg nem szükséges behozni. -
#9596
és hogy gondoltad a leosztást , hogy kijöjjön a 3 fellövés/ nap /év ? meg az ujrahasznositási fordulás időt?
-
Sequoyah #9595 Az a jo ebben, hogy nem egybol kell 1000 fos Mars-bazist epiteni, hanem inkrementailisan. Ez pedig egy elvi maximum, ami azt mutatja, hogy akar egy nagyobb Mars-koloniat is fenn tudnank tartani sokkal kevesebb penzbol mint amit pl haboruzasra koltunk.
De nyilvan 1 hajoval kell kezdeni, es minden egyes inkrementalis lepes az elozo lepes eredmenyenek a fuggvenye. A lenyeg hogy ha a Starship ugy mukodik ahogy igeri, akkor nem a raketa es a fellovesi kapacitas lesz a szuk keresztmetszet. -
#9594
Szép tervek és számok , de egy kicsit én jobban belegondoltam a számok mögé.
Tehát addig rendben is van, hoyg a matek az kijön amit bemutatott a felvihető felszereléseket illetöen,
De.
Egyrészt, hova mit is akar enynit vinni? mert ha 3x naponta 1 éven keresztül számolta a felvihető menyniséget, az azt jelenti, hogy feltehetően föld körüli pályáyra , mert egy hajonak annyira van üzemanyaga.
Ha a marsi missiora akar ennyit felvinni, akkor ott már máshogy alakulnak a számok.
Mert napi 3 fellövésből az egyiknek utántankolo tanker feladata lenne amivel az elözöleg fellött hajót utántölti, hogy elindulhasson a mars felé. a napi 3. fellövés megint lehet hasznos teher, de akkor várnia kell egy napot , hogy a következő tanker utántöltse.
igy 2 naponta ismétlödne egy ciklus, tehát máris megfelezödött a hasznos teher mennyisége mert a másik fele csak tanker feladat.
A következő amit nem emlitett, hogy napi 3 fellövéssel évente az 1000 hajót jelent. a mars elérése 6 de inkább 9 honap a jobbik esetben.
A megérkezés után kipakolni kell és valahogy utántölteni a visszautra.
A vissza ut szintén 9 honap, tehát also hangon 2 év mire az első hajó visszaér ,hogy ujra lehessen hasznositani mégegy fellövésre.
A visszauton üresen jön vissza, mert nincs ott semmi ami megpakolja.
igy ha folyamatosan akarja küldeni a hajókat akkor közel 2000 hajó lesz fellöve mire az első visszatérne , hogy ujra mehessen, vagy csak 1000, de akkor a következő évben meg egysem
A hasznos fellövések száma igy máris csak a negyede mint amit bemutatott a prezentácioban.
Azt meg még senki nem mondta, hogy ha még sikerül is minden hajót elinditania marsra, akkor hogyan is fogják kipakolni és felépiteni a dolgokat ott, mert ha napi 3 hajó indul utnak akkor elvileg napi 3 hajó is érkezik meg a marsra, mindegyik 100tonnás rakománnyal.
Ha emberek lesznek az elö körbe küldve akkor hol fognak megszállni mig felépul a bázis, ha meg csak a bázis elemeit küldik oda akkor ki fogja vagy mi felépiteni kipakolni ugy, hogy azonnal költözhető legyen mire megérkeznek az első emberek ?
Ha meg ottmaradnak a csillaghajók, mint lakoegységek arra az idöre akkor meg nem beszélhetunk ujrahasználható urhajókról, mert akkor évekik csak folyamatos gyártás lesz ahelyett, hogy ujra fel lehessen löni bármelyiket is ami megjárta már az utat.
-
#9593
Nem javítani, csak kiegészíteni próbáltam, amit írtál. Egyébként rosszul is írtam úgyhogy pontosítom: a négyes booster áll ott összeszerelve, az fog felmenni az első teszttel, aztán az óceánba(ha minden a tervek szerint megy). Az ötös tényleg parklópálya, valszeg kiállítási tárgy lesz belőle a kihagyott shipek, meg a hopper mellett. A hatost viszont már kettes raptorokkal fogják szerelni.
Peace!;) -
#9592
naponta megnézem az összefoglalot, hogy mi törtét ott , ugyhogy képbe vagyok vele és nem azt mondtam, hogy smemit nem történt csak azt , hogy ahhoz hogy azt hirdették, hogy az első orbit novemberben meglesz ahhoz képest amit azóta megcsináltak azt mutatja, hogy ténylegesen meg tervben sem volt , hogy tavaly de még talán idén tavasszal is megtörténne az első fellövés.
Annyi minden hiányzott a kilövö toronyrol is ami nem csak az elkapáshoz, de a fellövéshez is muszáj lett volna, hogy igy visszanézve lehetlen lett volna az akkori fellövés.
ÉS ajjoz , hogy ez megtörténjen, még legalább 2-3 hét kell , hogy az állványon összereszelt állapotban is, dolgozzanak és telszteljék az egész rakétát mielött feelllövik.
1-2 statikus vagy nyomásproba még ott is lesz lelötte feltehetőleg. meg a vezérlö felületek és rakéták tesztelése is.
ÉS igen az engedélyekre is várni kellett amit ha jol tudom januárba meglesz. -
Sequoyah #9591 Ha jol tudom akkor engedelyre is varniuk kell, mert egy foldkoruli repteteshez es iranyitott zuhanashoz Hawaii mellett a hatosagok aldasa is szukseges.
De nem vagyok teljesen up to date, hogy meg mindig arra varnak, vagy mar megkaptak es mason dolgoznak. -
#9590
Az úgy elég meredek hogy semmi látványos nem történik, inkább a szokásos elon-time/realtime arányról van szó. Én is durván alábecsültem ezt, amikor még tavaly tippeltem.
Egyébként ami azóta történt:
-a tank farm készre szerelése,
-az indítóállás (+mechzilla) készreszerelése zajlik, elkezdték tesztelni
-az új, highbay magasságú, dupla széles szerelőcsarnok (widebay) építése folyik
-átállnak a raptor2-re, valószínű, hogy már az első nagytesztnél is, így az ötös booster kuka, a hatos lesz az első, ami felmegy. Amiből az jön, hogy február- március előtt esélytelen.
-közben eldőlt hogy nemcsak a booster, a ship is a mechzillára száll le, így -egyelőre- annak se lesz lába.
-a ship20 túl van pár static-fire-n
És ez csak az, ami kívülről látszik. Szóval csak azért tűnik eseménytelennek, mert reptetős teszteket épp nem csinálnak. Ettől még folyamatos a munka.
-
Xsillione #9589 Az egyik ok, amiért ilyen trükkösre kellett faragni, mert nem csak mint rétegek védik, hanem a réteget egymás közt tökrözve oldalra kivezetik a fényt (infravörös tatományban), hogy így semennyire se tudjon átjutni a hideg oldalra. Ehhez viszont pontos méret és forma kell. -
#9588
Félreértesz, nem azt mondtam, hogy nem igy muködnek a dolgok, de ha elözetesen novemberre volt tervezve valami akkor gondolom addigra már ezek a folyamatok lezárodtak volna, hogy kész legyen minden a fellövésre.
Persze közbejöhetett valami amiről nem tudunk és ezért csuszik.
De ami azota még folyamatban volt, nem ugy tunt, hogy bármi is készen lett volna a tervezett fellövésre.
Elég csak a kilövö állomáson végzett munkákat megnézni, hogy a feltöltö csonkok még csak november után kerültek rá és a védo burkolatok is a kilövö állomásra.
Tehát erre mondtam, hogy hogy akartak novemberben felovést.
A teleszkophoz, meg a folia feladata , hogy a feényszennyezést és a hőt távoltartsa a tükörtől, ehhez miért kell ilyen bonyolult forma és mechanizmus?
