9993
-
#9587
Hogy húzol védőfóliát hengerből egy nem konvex felületre?
A ship-el kapcsolatban, (amellett hogy ünnepek voltak és a SpeceX-ben is emberek dolgoznak, ráadásul ők is 8 órában) ez nem valami amit csak össze kell rakni. Ezt most találják ki. Több száz/ezer ember brainstorm-ingol, megbeszélik a problémákat, megoldásokat, dokumentálják őket, jóváhagyatják egymással, szimulálják (amihez programokat kell készíteni, ha nincs), alkatrészeket terveznek (hetek, hónapok), tesztelnek (hetek), szimulálnak (napok, hetek), gyártósorokat készítenek (hetek, hónapok) / konfigurálnak (napok, hetek), ha nincs, legyártják őket (hetek, hónapok), szállítják őket (napok), építik (hetek), lebontják, módosítanak, terveznek, tesztelnek, szimulálnak, legyártják őket, szállítják őket és így tovább.
Egy komolyabb videójáték patch-en is százak dolgoznak 3-6 hónapon át, évtizedek óta bejáratott megoldásokkal, eszközökkel. Az űrkutatásban 80%-a a dolgoknak most "találódik" fel. Falcon 9 is 5 év alatt készült el, úgy hogy előtte 3 évvel már tervezték. Starship ötletét 2018-ban kezdték el feszegetni.
Ez űrkutatás, nem sörgyár :)
Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2022.01.09. 13:34:05 -
#9586
mostanában nem igen történik semmi látványos elörehaladás a space shippel, ahhoz képest , hoyg novemberre volt tervezve az első orbit fellövés, nem ógy tűnik, hogy bármi is történne még januárban se.
A WEBB teleszkopnál, nem tudom, hogy mi volt az ok, hogy egy ilyen bonyolult és rizikos modot választottak a hőpajzs kinyitásához és miért nem csak egy szimpla feltekert hengerről görgették ki a foliát -
#9585
-
#9584
James Webbről megérkezett az első kép 
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
HTKA humorból loptam
-
#9583
A grid-finekről azt mondta Musk, hogy később majd megcsinálják csukhatóra, a jelenlegi teszteknél jó az fixen is.
Utoljára szerkesztette: gothmog, 2021.12.27. 19:00:54 -
#9582
Nézd meg, hogy száll le a falcon 9. A sebessége pont a leérkezés pillanatában csökken nullára, ez benne a trükk. A lábaknak -és elvileg majd a mechzillának- csak a jármű majdnem üres tömegét (+- néhány százalék) kell megtartania. A lassítást a hajtóművek végzik. Persze ettől még elég meredek az elképzelés, de annak idején a falcon 9 leszállítása is az volt.
Utoljára szerkesztette: gothmog, 2021.12.27. 17:28:37 -
#9581
A távcső fellövésénél fura volt látni azért, hogy a fellövés után mikor elérte a 330km-es magasságot a röppálya visszaereszkedett 190km-ig.
Bár ez sztem csak virtuálisan csökkent, a föld görbülete miatt.
Meg , hogy milyen hamar ledobták az orrkupot és szabadon hagyták a tükröt. persze ez is a tömeg miatt, hogy anynival kevesebbet kelljen a gyorsitásra elpazarolni, de igy megy csak növeli a föld körül a szemetet ahelyett, hogy elvinné olyan távolságra ahol már nem okoz problémát.
Illetve, hogy a kis porszemek ne károsítsák a tükör felületét amig a célhoz nem ér -
#9580
Nem probálták még sehol igy, de ha beválik az hasznos lehet , hogy sok kilóval lehessen kevesebb a rakéta.
A grill rácsnál elvileg meg van erősitve, hogy elbirja a suját a rakétának.
Az, már elvieg már üres lesz vagy minimális üzemanyaggal mire az elkapó szerkezetre ér. ami nekem furcsa, hogy a fellövéskor se csukják be igy elég nagy légellenűállást generál .
A másik ami fura számomra, hogy ha az elkapás azon az oldalán a toronynak lesz ahol most vannak a karok az nekem veszélyes manővernek tünik,mert azon az oldalon nem messze van a tank farm a több ezer liter oxigén és metán, és müködö rakétákkal kell egy kis részen bemanővereznie a rakétának.
Másrészrol,meg ha a másik oldalon történne meg ott szabad a terület, viszont ha valami nem jön össze a leszállás vagy elkapás idején akkor meg pont a tankfarmba csapodik az egész rakéta.
Meg ha hővédő csempék is csak ugy fel vannak pakolva a végén és nincs egy lezáró sor ami le lenne törve a széle vagy kiegyenesítve , igy nekem ugy tünik, hogy a légáramlat bele tud jobban kapni és a felszállásnál is lefeszitheti a helyéről. Meg ahogy nézem , hogy a gyűrűknél ugyan ugy megvan az elválasztás a hővégő csempéknél is, miért nem egységes a teljes felületre átfedve a csempékkel a toldást. -
#9579
Láttam hogy nem szabadesésben esik be, de azok a hajtóművel előbb utóbb kikapcsolnak. Na mindegy majd meglátjuk. -
#9578
Az elkapó torony a lábak helyett van, a hajtóművek "fogják meg" lefelé jövet, ugyanúgy, ahogy a falcon9-et. Szóval az igazi nehézséget a pontos leszállás jelenti, de arra meg van már némi tapasztalat így a századik f9 leszállás környékén. -
#9577
Ezt az elkapórendszert valaha próbálták bármilyen módon? Mert így animációk alapján egyelőre hiszem ha látom kategória. Akármilyen hidraulikus rendszer is lassít majd ott több száz tonnákat, az a 3,6 mm-es lemez nem tudom hogy bírja ezt ki. Másik kérdésem a grill rács lett volna, de talán megmagyaráztam magamnak. Azok a tüskés részek azért vannak rajta hogy felszálló szakaszban ne legyenek turbulens leváló légáramlatok amik növelnék a légellenállást, lefelé jövő szakaszban meg "megtörik" a levegőt mint mikor úszásnál az ujjunk hegyét tesszük először vízbe hogy megtörjük a felületét. Vagy teljesen más szerepük van? -
Ninju #9576 Akit érdekel itt követheti a JWST helyzetét és állapotát:
https://jwst.nasa.gov/content/webbLaunch/whereIsWebb.html
-
-
-
#9573
![]()
-
Sequoyah #9572 Nincs felszine, mert a nap gyakorlatilag egy gaz-orias. Szoval csak egyre surubb es surubb lesz ahogy kozelebb mesz.
Szoval akar azt is mondhatnank hogy epp most szalltak le a felszinere:) -
#9571
-
kjhun #9570 Akkor, ott nagyon be van fűtve!! Viszont, a földi légkörhöz képest, sokkal ritkább, az anyag ottan, így nem eszik azt olyan forrón. Vajon, meddig lehetne még elmerészkedni? 3-4-5 millió km? Ha, képletesen szólva le lehetne, a nap látható felszínére szállni, az már technikai bravúr lenne, csak nem ismerünk olyan anyagot, ami kibírná ezeket, a körülményeket. -
#9569
"The outermost atmospheric layer is the corona, which gets really hot, almost 2,000,000 degrees F (~1,100,000 C). This is where the solar wind begins." -
kjhun #9568 Kiderült hol a napkorona határa
Hány fok lehet ott?? 2000-3000fok vagy sokkal több? -
gafzhu #9567 Nem rosszból, de hogy fog a Holdra kerülni egy 50 m-es centrifuga úgy, hogy még nem avult el?
Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2021.12.09. 10:16:33 -
#9566
![]()
-
Xsillione #9565 Gondoltam, hogy a gondolkodás nem megy, a holdon akár 50 méteres átmérő is belefér, persze ekkor továbbra is kell rakétafokozat, mert akkor a holdrol sem fog teljes orbitra küldeni, azaz ha valóban össze akarod vetni az egyéb megoldással, akkor igenis 200 méteres lesz és elég magában, csak az űrbeli navigáláshoz kell majd valami meghajtás, nem pedig az orbitra állás befejezéséhez, azaz továbbra is mivel viszed fel az 50 vagy 200 métertes eszközt, ja pont azzal, amivel építed a sokkal egyszerűbb rendszert, amihez nem kell mindent alapjaiban újratervezni. Az űrsziklát meg vagy eleve behozzuk a fold közelébe, és akkor egyik sem kell, közvetlen parkoljuk az építendő léétesítmény mellé. Vagy nem az aszteroida orbitja az érdekes cél, hanem vissza a földre, amihez ismét messze több kellene, legalább az ötven méteres, ha űrben akarjuk használni, vagy opció a légkörben fékezés. Ha meg még egy föld/mars orbit és utánna landolás, akkor bizony ott hatalmas rakétát indítasz, amihez haosnlóan nagy inditó kellene. -
Sequoyah #9564 200m az a foldi verzio. A holdon sokkal kisebbre van szukseg, egy aszteroidan pedig meg annal is sokkal kisebbre. -
Xsillione #9563 A teljes méretű csúzli a kétszázméter átmérővel bír, mennyivel másabb, mint a többi eszköz? Melyik rakétával viszed fel a komplett iss tizszeresét egyben és rakod le a holdon? Mindegyik egyébként azzal kezdődik, hogy energiaforrásat telepítesz, ami mindkettőt meghaladó infrastruktúra. Ennek alig van bármi értelme, és az is legfeljebb a légkörrel bíró égitesteken, mindenütt máshol egyszerűbb a már "meglévő" eszközökkel. -
#9562
Áh azért sajnálom hogy jövőre csúszik, de mindegy csak legyen sikeres:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2021.11.18. 07:12:31 -
Sequoyah #9561 Ezek mind kilometeres szerkezetek, ami egy infrastruktura-project.
Ez a csuzli viszont kompakt, es egy egysegkent epitheto es telepitheto eszkoz, amit viszonylag konnyen le lehet tenni barhova. -
Xsillione #9560 Nem, ott simán egy sínágyút/maglevet fogunk használni erre, mert nincs légkör, és máris nem kell a képzeletbeli rakétánk oldalfalának elviselnie jópár g-t a gyorsítás során (percekig vagy akár órákig.) A holdon még lehet, hogy inkább egy űrlift lesz egyébként, mert ott a mai anyagokkal is megvalósítható az, és elvben az előnyei indokolják, persze majd akkor, ha egyáltalán lesz ezen mókákra igény egyszer. -
Sequoyah #9559 Viszont ha a holdra/aszteroidara teszik hogy pl a banyaszott anyagot hazakuldjek, maris van ertelme. -
Ninju #9558 Műszakila valszeg megoldható. Az a kérdés, hogy megéri e.
-
kjhun #9557 Vagy ágyúval. :D (Verne: Utazás a Holdba.) -
#9556
kérdés, hogy a csuzlival valo kilövést mikor találják ki . -
Xsillione #9555 Ha lesz hozzá "második" fokozat, akkor esetleg, bár érdemben alig több, mint bohóckodás, az indítás energiaköltsége olyan 3% magasság, 15%-20% légkör és gravitációs veszteség, a maradék, 80%+ az oldalsó sebesség.
Ebből ez megspórolja a magasság mondjuk hatodát (300 km helyett 60-re repít) és a légkör egy részét (nagy részét, legyen a veszteségek mondjuk harmada) az oldalsó sebességhez meg semmit nem tesz, azaz talán az összenergia 5%-10%-t megspórolja (nem égetsz érte üzemanyagot - persze kérdés, hogy az az áram valójában milyen forrásból érkezik), cserébe kell a pörgető rendszer, meg a rakétának stabilizálnia kell majd magát, hogy jó írányba nézzen indításkor, és persze innentől az oldalsó burkolatnak el kell majd viselnie a forgatás terhelését, nem pedig csak egyenesen állnia, ahogy egy rakétánál szokás. Összességében egy lehetőség, bár kétséges, hogy akárcsak visszahozza a saját veszteségeit mire leo-n találjuk a hasznos terhet. -
kjhun #9554 Erről ti mit gondoltok?? ---> Centrifugákból lőnék ki az űrrakétákat 
Érdekes egy ötlet, azt nem vitatom.
-
Kepek #9553 holdmotor, kéne!!4 -
Irasidus #9552 Nem 100 vagy 1000 km magasság (távolság) elérése a nehéz, hanem a pálya menti sebesség: azaz a 28480 km/h elérni (ehhez kell sok energia, vagy jelen esetben hajtóanyag). Amúgy ez középiskolás fizika, a centripetális erő, egyenletes körmozgás, Newton törvényei, az első kozmikus sebesség. Attól, hogy kvázi légüres tér van száz km magasan, az csak annyit jelent, hogy légellenállás elhanyagolható, ezért is könnyebb (vagyis jelenlegi technikával egyedül ott lehetséges) elérni a pályára álláshoz szükséges sebességet, és megint csak légellenállás hiányában viszonylag tartósan (tehát további nagymennyiségű hajtóanyag, vagy energia fogyasztása nélkül) megtartani. Szóval a világűr nem egyenlő a föld elhagyásával, az amúgy is csak egy önkényes határ...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2021.10.18. 19:17:56 -
Sequoyah #9551 Szamokkal leirva, a Blue Originnak pontosan 0 volt a sebessege 100km-en. A Falcon 9 sebessege ugyanott 7+ km/s vagyis 28.000km/h. Az azert nem kis kulonbseg. -
#9550
Ahogy lent is írták, az Origin csupán 100km-re emelkedett, majd visszaesett. Inspiration 600km magasságban 3 napig keringett. 200km-el magassabban mint az ISS.
Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.10.16. 00:16:01 -
Sequoyah #9549 A Blue Originnek gyakorlatilag csak 2. fokozata van, nekik az 1. fokozat hianyzik, a booster, ami a sebessegenek a nagy reszet adja.
Szoval igen, egyertelmuen ha lenne a palyara allitashoz alkalmas raketajuk akkor palyara allhatnanak... Ez igy trivialitas. Ha nekem lenne ilyenem, akkor en is palyara allhatnek, de nincsen, ahogy nekik sincs. Persze nekik tobb eselyuk van hogy fejlesszenek egyet:D -
Nagydög #9548 A "kilepjen az urbe"-nek igy semmi ertelme. A Blue Origin egyszeruen fuggolegesen felemelkedik, aztan visszaesik. A csucson a sebessege: 0.
A Falcon Fold koruli palyara visz terhet. Ahhoz meg, hogy palyan(es ez meg csak LEO) is maradjon az a teher ~28000km/h-ra kell gyorsitani.
