Űrkutatás

Amazon tulajként a covid alatt az otthon rendelgetéseknek köszönhetően Bezosnak is berobbant pedig a bevétel meglepett hogy pont most történt ez meg. Jah rakéta ügyileg nem tudom én eddig is a rosszabb versenyzőnek néztem, akkor még a többiek próbáltak egy objektívebb állásfoglalást adni róla meg hogy majd durva lehet később ő is, de igazából évente tart 1 prezentációt meg ilyen kis bojlerekkel ugrálgatnak és annyi, azért a Space X továbbra is sokkla izgalmasabb.

Musk jobban tolja a szekeret, több olyan dologgal foglalkozik egyszerre ami sikernek lehet nevezni és igy jobban megy a részvénye is.
Beson, meg joformán nem is lehet hallani semmit rola, hogy mit csinál azon kivül, hogy a leggazdagabb ember.
A blue originrol sem jönnek ugy azu infok, hogy hogy áll, a holdraszállásárol sem, azon kivül az amazonnál se nagyon látni, hogy mozgolodna valami.

Te a létra vagy rács elrendezésre gondolsz, vagyis, hogy A és a nem közvetlen szomszéd C modul között legalább két útvonal legyen. Igazad van, az ISS jelenlegi formájában kockázatos, hiszen a Destinity - Unity - Zarja tengely bármelyik tagjának lezárása lehetetlenné tenné a teljes állomás bejárását ( vagy végiglebegését, vagy ahogy ők nevezik 😊 )
Azt nem tudom, hogy modulok hőtágulása lehetővé tenné-e a létra vagy rács alakzatban történő csatlakozásokat, vagy hogy lehet-e olyan biztonságos dokkoló csatlakozást létrehozni, ami lehetővé tenné a sérült modul két dokkolójának leválasztását és a test kiemelését a dokkolási tengelyre merőlegesen, bár szerintem van ott annyi gógyé, hogy meg tudják valósítani.

A Unity pont az a központi elem amit kifogáésolsz, hogy nicns, az köti össza a többit, a két lakórészt (zarya az orosz oldalra és destiny az usa oldalra, amihez kapcsolódik az európai és japán modul is egy második elosztón keresztűl ), valamint a napelemszárnyak is a unityhez kapcsolódnak. Ennél csillagpontosabb nem lehetne, hacsak nem előre tudták volna hogy, kik, mikor és miylen modulokat akarnak felvinni, márpedig ezt nem tudták előre, 15 év legózás eredménye az állomás, amihez mindenki utólag barkácsolt mindent, amikor éppen volt rá pénze és ingere. Emellett az orosz oldal teljesen önellító, ha kell, míg az usa oldal nem vagy csak nagyon kis mértékben, azaz nekik nem volna értelme jobban kísérletezni erre.

Jelenleg igy néz ki a ISS.
Itt hol van az a kompaktság és fugetlenség az egyes moduloknál, hogyha nem a hub hanem csak az egyik modul sérul, akkor csak az a modul menjen a levesbe és ne az összes hozzá kapcsolt is aminek semmi baja?


Én ilyenre gondoltam amikor csillagpontos elrendezést gondoltam. itt most lényegtelen, hogy 4-6 vagy több a kapcsolat a hubbal.
A másik meg ha a modulok ugyan igy kapcsolódnak csak épp 90 fokkal elforgatva, hogy párhuzamosan álljanak egymással .

Figyu, az ISS pont így van felépítve ám. Most tekints el a napelemektől. Na meg attól, hogy a csillag az 6+ csatlakozós HUB. Itt 2-4 csatlakozósok vannak. És ha a hub sérül, akkor a hozzá kapcsolódó modulok "mehetnek a levesbe".

Tehát itt van a Zvezda, Zarja, Uniti (na ha ez a központ), Destiny, Harmony tengely a többi csillag alakban ehez csatlakozik.
Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2020.12.31. 09:54:27

A gond, hogy nem lenne olcsóbb, az ISS tömege 400 tonna, a Saturn V hasznos teher képessége leo-ra 120 tonna (volt), azaz 4 Saturn V kellene fent, hogy eltolja majd visszahozza az ISS-t, az mintegy 12 ezer tonna leo-n... És persze értem, hogy egy esetleg majd valamikor lesz bfs jobb arányt hoz, ám a lényegen nem változtat, az egész holdraszálló modul, ami elviszi a népeket hold körül, pár embert lerak és visszahoz, kevesebb, mint az iss maga, többszörösen.

Sajnos az űrutzás propblémája a hajtóanyag tömege még most is, 3000 tonna a saturn v az indulás előtt, ebből 45 tonna volt az apollo hasznos teher, amiből aztán kevesebb, mint 5 tonna tért vissza, és az apollo esetében tényleg minden ponton elhagytak mindent amit lehetett, hogy 10% legyen a visszahozott tömeg.

az tudom, hogy semmi olyan erőhatás nincs ami ezt okozhatná, csak a földi viszonyokhoz képest tűnik olyannak, hogy mindenfelé szétáll. De ha valami miatt meg kellene gyorsitani a teljes állomást akkor már más lenne a helyzet, hogy hogy viselkedne a gyorsulásra.

Attól, hogy moduláris még nem kötelezően lehet csak egymás után tenni a modulokat. amolyan sorosan kötve.
Lehetne ugy is tenni a modulokat, hogy az oldalaikkal kapcsolódnak össze , vagy egy központi csillag hubra és arra kapcsolnák a modulokat.

Most ha valamelyik középső modulban történik probléma akkor az ketté választja az egész állomást nincs kerülőút vagy nem tudják leválasztani a modult anélkül, hogy ne esne szét az állomás.
De egy ilyen csillagpontos elhelyezkedésnél könnyen leválasztható a sérült modul a többi bolygatása nélkül.
És ha bővíteni kell az állomást egy újabb hub beiktatásával hozzá lehet illeszteni mint egy többsoros csillagmotornál.

És az egész építmény sokkal robusztusabb masszívabb lenne.

A hold körüli dologhoz, meg igen sok üzemanyag, de még mindig olcsóbb lenne felvinni pár modult és üzemanyagot mint kifejleszteni egy egészen uj űrhajót hozzá és megépíteni.

Mit ertesz "torekeny" alatt? Semmi olyan erohatas nem varhato ami miatt eltorhetne.

Egyebkent pedig azert modularis, mert csak modulonkent tudjak felvinni az urbe.

LEO->Hold orbit durván 4 km/s delta v, ezt kéne az egész állomással eljátszani, majd ismét visszafelé, az majdnem annyi, mint felvinni az egészet, azaz ez az állomás reptetés nagyjából annyi üzemanyagot igényelne az állomáson, mint amenyivel felvihetnél egy másikat. Nem véletlen, hogy a terv, az, hogy van a hold körül is egy állomás, mert akkor elég a kis ember és más hasznos terhet cipelő elemet reptetni oda (és vissza,) az állomás már helyben van.

A törékenység meg nem érdekes, amikor éppen nem tologatják, akkor nem igazán zavarja semmi, és a feljebb tologatást meg elég lassan teszik meg, bár ahogy írták is, ha megnézed érdemben egy lánc az egész szinte, csak a napelemek állnak ebből ki.

Az űrbe jutásnál a tömeg és a térfogat az "ellenség". Az űrben is elég kompakt az ISS, csak a napelemek nagyok, és pont lineárisan + csillag alakban van felépítve.

a kompaktot ugy értem, hogy a mostani modulokat egymás után meg ilyen elágazva füzik össze. miért nem egymáshoz oldalt összekapcsolodva vagy épp csillag alakban?

Nagyobb tömeg, több hajtóanyag.
Na most mi van? Egyszer kényelmesen tágas máskor túl kevéssé kompakt? 😊

Csak ugy érdekesség ként érdekelne, hogy mi az oka hogy egy esetleges holdraszállást nem tudnak az ISS-el megcsinálni?
Felküldhetnének egy hajtómü és egy leszállo egység modult mait hozzácsatlakoztatnak az ISS-hez és meginditanák a holhoz.
Ott meg a leszállo egység leválik , majd visszadokkol ha a feladatot elvégezte és az ISS visszajön a földi pályára.

Elvileg minden más adott már ott is és azért kényelmesebb az ISS mint egy kapszulába zárva utazni .

A másik, meg, hogy miért nem kompaktabb kialakításúnak az ürbázisok, miért ilyen törékenyek tűnőnek építik?

Nem tudom volt-e már, böngészős dokking szimulátor
https://iss-sim.spacex.com/

Pontosan az egész koncepcio erre épül. Musk ugy szemléltette mint egy ejtöernyös ugrás ahol az ejtöernyös is a kezei lábai mozgatásával tartja stabilan magát és irányitja . hol növeli hol csökkenti a légellenállást.
És ennek a valos tesztje, volt most, hogy bebizonyitsák, hogy a gyakorlatban is müködik ekkora rakétánál is.
És ami még plusz ahogy irtam, hogy minden elektromos vezérlésú nincs hidraulika vagy pneumatika, villanymotor mozgatja a szárnyakat.
Ezzek csökkentve a sujt és a hibaforrások lehetöségét.
Jövöre eléggé felgyorsulnak majd az események.
Jelenleg az SN17es verzioig vanank alkatrészek valamilyen szinten elkészitve és a boosternek is már majdnem a fele kész .
Az SN9es már teljesen üsszerakva az SN10eshez már csak az orkupot kell feltenni.-

És dec30ig még 2 tesztidöszak van beutemezve . ami az SN9es nyomásprobája esetleg static fire tesztje lesz.

Való igaz, kicsit le vagyok maradva Nagyraksiból.
Ezek szerin felület növelés, csökkentéssel manőverezik az orrát és a fenekét.

Hahaha igen jó volna ha lenne egy arc köztük aki igazán keni vágja

Ahh, nem tudom miért földrengésre emlékeztem. Köszi, így legalább nem a butaság maradt meg bennem. 😊

Konkrétan mindenki csak találgatott az élő közvetítés alatt nem csak ök, de a "híresebb" külföldiek is. mert nem mondta előre senki, hogy igy szabályozzák a magasságot, hogy egyenként leállítják a hajtóműveket. Annak fényében, hogy szabályozható a tolóeröjük, ezért számított arra mindenki, hogy mind a 3 végig működik majd a felfelé ágon.

Viszont azt már régen is lehetett tudni, hogy a szárnak aktív vezérlésűek. ez többször volt már említve, hogy ezért szereltek bele Tesla motort , mert nem hidraulikus hanem elektromos vezérlésű minden.
És pont azért mozgathatók, hogy a pontos pozíciót és helyet el tudják vele érni. . nem volt semmi gond sem a merevségükkel.

Számomra ami furcsa, az a kondenzációs gázok kiáramlása és annak mennyisége .
Felszállás elött még érthető, mert nincs felhasználás, de a repülés alatt elvileg sztem nem kellene ennyit kiereszteni, meg murán leáll a hajtómű, mivel egy közös tartályból táplálják mind a 3at .
Meg az is furcsa számomra, hogy mindegyik gáz gyúlékony akkor hogy hogy nem kapott lángra miután a lángcsóvába is belement.

Most találtam erre a csatornára.
Biztosan nincs olyan jó mint az angolok, de sztem megérdemelnék a támogatást. Mindjárt belehallgatok kíváncsi vagyok milyen színvonalú de jó látni hogy fiatalok ezzel foglalkoznak.

Arecibo Obszervatórium Wiki link

"
2020-as megrongálódás és leszerelés

A 2010-es évek számos viharja és hurrikánja miatt az építészek aggódtak a csillagvizsgáló statikája miatt.<5>
2017. szeptember 21-én a Maria hurrikán keltette erős szél miatt a 430 MHz-es radarrendszer áramellátó kábele elszakadt és a fő antennatányérra esett, ami miatt a 38 000 alumíniumpanelből 30 megsérült.
Az Arecibo megfigyeléseinek többsége nem ezt az áramellátási tápvonalat használja, hanem a kupolában lévő vevőegységére hagyatkozik. Összességében a Maria által okozott kár minimális volt.<6><7><8><9>


2020. augusztus 10-én egy, a 900 tonnás vevőegységet tartó egyik főkábele elszakadt, aminek következtében egy 30 méteres lyuk keletkezett az antennatányéron.<10><11><10>
A jelentések szerint a részleges összeomlásban senki sem sérült vagy sebesült meg.
A létesítmény az Isaias trópusi vihar elvonultával újra kinyitott. Azt nem derítették ki, hogy a kábelszakadás a vihar vagy más ok miatt történt-e. Többek között károsodott a Gregory féle kupola 6–8 panelje, és megsérült a kupola eléréshez használt függőhíd. A létesítményt a kárelhárítás idejére bezárták.<12>

A National Science Foundation (NSF) a sérült kábel helyett másikat rendelt, de 2020. november 7-én, mielőtt az új kábelt a helyére tehették volna, egy másik, 9 centiméter átmérőjű főtartó kábel is elszakadt, ami darabokra törte az antennatányér egy részét.<13>
A kábelt rendszeresen vizsgáló mérnökcsoport mellé megérkezett az Amerikai Hadsereg mérnökcsapata, megvizsgálták a megmaradt kábeleket, és arra a következtetésre jutottak, hogy ezen a ponton már nem lehet megjavítani a károsodást, mivel a többi kábel is érintett lehet, és a katasztrofális baleset elkerülése érdekében mindenképpen le kell szerelni a rádiótávcsövet, hogy a környékbeli épületek semmiképp se károsodjanak.<14>
Az NSF 2020. november 19-én jelentette be, hogy leszerelik a vevőegységet, de előtte még meg kell határozni, mi ehhez a legbiztonságosabb módszer. Sean Jones, az NSF egyik tisztviselője szerint „Nem könnyű döntést hoznia az NSF-nek, de az emberek biztonsága az elsődleges prioritás.”<5><15>

Teljes összeomlás
A katasztrofális balesetet elkerülni mégsem sikerült. 2020. december 1-én, helyi idő szerint reggel 7:55-kor, a délnyugati tartószerkezet váratlanul megsérült, és a 900 tonnás vevőegység a magasból az antennatányérba zuhant<16>. Személyi sérülés nem történt, de egyes hírforrások szerint ez a baleset az obszervatórium végleges megsemmisülését, és 57 éves fennállásának a végét jelenti<17>.
"

Utoljára szerkesztette: ximix, 2020.12.18. 13:26:29

Ez pont nem irányított lebontás volt, hanem egy Rapid Unscheduled Dissasembly. 😄

valahol egy cikkben irták, és gondolom azért mert annyira ingatag volt, hogy nem engedtek senkit sem oda, hogy leszerelje a cuccokat.

Melyik videot nézted? Semennyire nem volt irányítva, és senki nem döntött a megsemmisítésről (akkor előtte lehet, levették volne a méregdrága felszerelést a lezuhant elemekről), egyedül az igaz, hogy nem volt rá pénz, és már korábban elszakad egy kötél, és emiatt nem volt használatban, mert annak helyreállítására sem volt zseton.

meg nem került pénz a karbantartására és elkezdett rozsdásodni, ez vezetett a kötél szakadáshoz. De ez már évekkel euelött volt.
Az egyik kötél elszakadásánál a tányéron is lyukat ütött ezért elkezdték vizsgálni, hogy megmenthető e még
A statikusok azt mondták, hogy már nem
És ezután döntöttek a megsemmisítés mellett és a többi kötelet már irányítottan robbantották szét.
Ahogy a videon is látni.

Főnököm már régen összedrótozta volna, ezek meg 3-4 hétig csak agyalnak. 😄

Ha jól rémlik volt egy földrengés ami elszakította az egyik tartósodronyt. Utána agyaltak vagy 3-4 hétig, h hogy lehetne biztonságosan megjavítani és jött még egy földrengés ami elszakított még egy sodronyt ugyanazon a tornyon. Aztán elfáradt a maradék. 😞

Ez mitől fáradt meg így?

Tehát a kérdésedre a válasz, hogy a sebesség határozza meg a hővédelem szükségességét. Felfele értelemszerűen nem megy olyan gyorsan hogy eléghessen, lefele meg szintén nem, mert a föld gravitációja intéz mindent. Nem tudom, de gondolom az űrsiklók azért pirultak meg mert nem volt mód a lelassításukra, ezért is kellett megfelelő szögben beérkezni a légkörbe. De majd kijavít valaki 😊

Akkor tényleg ismerkedjünk egy kicsit az általános iskolai fizikával:
Ha egy tárgyra nem hat erő, akkor az egyneletes mozgást végez (állandó sebesség.)
Milyen erők hatnak a rakétára (kicsit egyszírűsítünk persze)?
Tolóerő, gravitáció és légellenállás.
Ebből az egyik a hajtómű leállásakor megszűnik, marad a másik kettő, amiből az egyik elenyésző a légkör csekély mivoltából adódóan, a másik pedig a mozgási energiát helyzetivé alakítja, amíg emelkedik a rakéta, majd vissza, amikor meg csökken, ám a helyzeti energia lineáris, a kinetikus pedig négyzetes, azaz sok magasságot kell változtatni, hogy a sebesség megváltozzon. Ráadásul ez utóbbi csak a sebsség függőleges részére vonatkozik, a maradékhoz nem nyúl a gravitáció. Innen következik, hogy a sebessége nemigen változhat meg, és szerencsére így is viselkedik, így nem kell a valóságot a kényelmes képeleteinkhez igazítani.

Te magad írtad le, hogy a leáll a rakétahajtómű. Abban a pillanatban, hogy leáll megszűnik az erőhatás, ami gyorsítaná -> tehát nem gyorsul tovább, hanem állandó sebességgel mozog (most a kis légellenállás miatti nagyon csekély lassulást ne nézzük). Newton I. törvénye.

Ugy látom, hogy nem teljesen egyről beszélünk,
Amiról te irsz az hogy ha már nincs meghajtás és elérte a kijelölt páláyt akkor menyni idő mulva lassul le annyira ,hogy magasságot vesszen és emiatt egyre közelebb és közelebb kerül a szürübb klégkörbe ami a végén ahhoz, vezet hogy elég a légkörbe. ez amit irtál magasságtól függöen 5-25 év.

Én meg azt kérdeztem, hogy az mitól van, hogy a gyorsitó fokozat gyorsitja a rakétát 100km/h val másodpercenként, de abban a pillanatban ahogy megszünik ez a toloerő ott megáll a sebesség. tehát nem látni sem azt, hogy még mondjuk akár egy percig vagy egy orán keresztül is az a lendulet amit a rakéta toloereje okozott kitartana és lassabb ütemben de még nöne a sebesség, sem azt, hogy akár a légellenállás vagy bármi miatt elkezdene csükkenni.

nézd meg T+8:20 nál 164km magasságban amig meg a hajtómü addig pörög a sebességmérő ahogy lekapcsiol a hajtómü azonnal megáll a sebbesség

De az adatokon nem az látszik, hogy lefékeződik, hanem az , hogy abban a pillanatban ahogy megáll a hajtómö azon a sebességen stabilizálodik a sebessége, se nem gyorsul még egy darabig amig a lendulet tartana se nem csökken 1-2 km/h-t sem, ha lenne ott légkör ami lassitaná.

Mondom, nem par nap alatt. Az a legkor suruseg abban a magassagban eleg, hogy egy ido utan elegge lefekezze a a raketat, de nem fogsz emlitesre melto sebesseg csokkenest latni miatta azonnal. A videoban kesobb lathatod, ahogy maszik visszafele a sebesseg, de az sem a legellenallas miatt van, hanem mert emelkedik a palya(ami nagyabol ugyanaz a viselkedes, amit szimplan feldobott targyaknal lathatsz idelent a foldon.)
Erdekesseg keppen: A LEO-n(2000km a teteje) levo muholdak elvart max deorbit(mi erre a normalis magyar kifejezes?) ideje 25 ev, vagyis ennyi ido utan mindenfele beavatkozas nelkul is vissza kell esniuk, es ennek is a legellenallas a legnagyobb resze.
A Starlink muholdaknal(~550km) 5 ev a tervezett deorbit ido doglott muholdaknal, de normal ugymenet szerint sajat hajtomuvuket hasznaljak a lassitashoz, mikor lejar az idejuk es igy sokkal gyorsabban veguk van.
Nem tudom, hol a magassag hatar, ahol mar nem szamolnak a legellenallassal, de a GSO-n(~4000km) mar biztos nem.

Remelem valaki kijavit, ha valami hulyeseget irtam az adatokban, de az elv nagyjabol ez.


Utoljára szerkesztette: Nagydög, 2020.12.14. 11:17:13

Elsődlegesen a sebesség számít,a magasság közvetlen nem, ezután még nem mindegy,, hogy mekkore a felület, amivel érkezik (nagyobb felület esetén a felszíntől messzebb van a hőfront, így a testet közvetlen kevesebb hőenergia éri el), illetve a sebesség vesztés mértéke, ha lassan teszi ezt, akkor kevesebb energiát kell adott idő alatt leadni, kisebb melegedés, ezen kettő a hatalmas és pehely könnyű burkolat esetében jelentősen csökkenti a védelem mértékét.

A gyorsulás megszűntével meg meglepő módon nem gyorsul tovább a jármű, és jelentős légkör hiányában nem kezd el gyorsan lassulni sem.

Nincs koze a magassaghoz, a sebessegtol fugg. Ha megnezed, a booster 8000 km/h -nal valik le, es a legkorbe lepes elott meg tovabb fekez. A fairingnel nem tudom, mi az eljaras, de az is 9000 km/h-nal valik le.
A visszatero egysegek korpalyarol jonnek, ami joval nagyobb sebesseget jelent.

De minél magasabban van annál gyorsabban kell mennie, igy összefügg a kettö-

*Ez nem teljesen igaz. Azon a magassagon meg bosegesen eleg suru a legkor, hogy meghajtas nelkul lefekezodjon es visszaessen, csak nem par nap alatt.

De az adatokon nem az látszik, hogy lefékeződik, hanem az , hogy abban a pillanatban ahogy megáll a hajtómö azon a sebességen stabilizálodik a sebessége, se nem gyorsul még egy darabig amig a lendulet tartana se nem csökken 1-2 km/h-t sem, ha lenne ott légkör ami lassitaná. meg ha lenne ott akkora légkör ami hatással lenne a rakétára akkor addig nem dobnák le az orkupot sem, mert a "menetszél " szétszakitaná a néhol elhelyezett vékony foliákat rajtuk.

Pár kérdésem azért lenne az inditásokkal kapcsolatban. arra nem igen találtam infót, hogy mekkkora magasságtol kell már hüvédelem vagy mikortol égnek el a visszatérő egységek a légkorbe és milyen magasság alatt nem.

Nincs koze a magassaghoz, a sebessegtol fugg. Ha megnezed, a booster 8000 km/h -nal valik le, es a legkorbe lepes elott meg tovabb fekez. A fairingnel nem tudom, mi az eljaras, de az is 9000 km/h-nal valik le.
A visszatero egysegek korpalyarol jonnek, ami joval nagyobb sebesseget jelent.

Mert ugye itt a foldon ha megszunik a meghajtás akkor a légellenállás visszafogja a sebességét, de az ürben ?

A legellenalas nem visszafogja a sebesseget, hanem lassitja a dolgokat itt nalunk. Odakint nincs legellenalas(*), de hajtomu nelkul ettol meg nem fog gyorsulni.

*Ez nem teljesen igaz. Azon a magassagon meg bosegesen eleg suru a legkor, hogy meghajtas nelkul lefekezodjon es visszaessen, csak nem par nap alatt.

Pár kérdésem azért lenne az inditásokkal kapcsolatban. arra nem igen találtam infót, hogy mekkkora magasságtol kell már hüvédelem vagy mikortol égnek el a visszatérő egységek a légkorbe és milyen magasság alatt nem.

Mert itt is ahogy néztem az első fokozat kb 90-100km magasságban vált le, az orkup meg olyan 120km magasságnál-
És az orrkupon semmi hóvédelem és semmi olyan anyag nincs ami ez ellen védene, föleg ,hogy a melső fele is szabaddá válik a láválléás után.

A space shuttle középső nagy tartálya is elégett a légkörben, de ha csak alacsony orbirta mentek akkor az se ment nagyon magasabbra mint most a falcon.

A másik meg amit még nem tudok, hogy figyeltem a sebességmérőt és amikor leállitották a második fokozaton is a hajtómüvet akkor megállt a sebbesség stabilizálódott, ami elötte kb mp enként növekedett 100km/h-val amig ment a hajtómü.
Tehát ott ahol nincs légellenállás akkor mitol nem növekszik tovább a sebessége ha lenduletben volt ?
Mert ugye itt a foldon ha megszunik a meghajtás akkor a légellenállás visszafogja a sebességét, de az ürben ?

Easy Orbital Mechanics
YT list