9999
-
Sequoyah #7312 Lassan mar az az erzesem hogy az utolso 1% tulbiztositasa mar tobbe kerul mint az egesz raketa. Nem lepodnek meg ha valaki kiszamolna, hogy olcsobb lenne ha hagynak a fenebe a tulbiztositast, es csak addig lonek fel a masolatokat amig fent nem marad vegre...
Mar csak azerty koltenek megtobbet, mert mar olyan sokat koltottek ra eddig. -
Sequoyah #7311 Igen, 0.5%-a az eves US GDP-nek. Es ez programkoltseg, a masodik ugyanolyan ut mar messze nem 100 milliard $, szoval le lehet osztani tobb evre. Csak USA-ban 30 olyan vallalat van, aminek ennel nagyobb az eves koltsegvetese.
A globalis GDP pedig ennek az 5x-ose, amit joggal veszunk szamitasba, tekintve hogy az egesz fold profitalhat belole.
Ne a sajat penztarcadbol indulj ki, globalisan ez apropenz. Ha az emberi urkutatas jovoje zsakutcaba jut utana, ez a hianyzo 100 milliard (vagy akar a tobbszorose) fel sem fog tunni a gazdasagban. Viszont ha ez nyitja meg az emberi urkutatas jovojet, es alapozza meg az ember jelenletet az univerzumban, akkor elkepesztoen nagy megterulese lehet. -
#7310
igen, volt már szó róla :) (klikk, aztán "ugrás a topicra" odavisz)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2018.05.17. 15:11:35 -
#7309
Ok, de a bibi az, hogy akármennyi tesztet csinálnak a JSWT, ha a tökéletesen működő műhold alatt szétesik a rakéta 1% eséllyel és az az 1% lesz, akkor IJ... -
#7308
Ez van.
Ezért is halasztgatják és lépték túl már sokadszor a költségvetést... -
#7307
Akkor, ha elszállna a JSWT, akkor újraépítenék, vagy lenne gyász és vállrángatás, hogy "ez van"? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#7306
A NASA, ESA, stb. ügynökségek nem kötnek harmadik féllel biztosítást. Állami költségvetésükből fakadóan szokták "önbiztosítással" rendelkezőknek is tekinteni őket. -
#7305
A JSWT-re van olyan, aki bevállal biztosítást? Ha végre felmegy esküszöm ujjak keresztbe lesznek végig, hogy nehogy a rakétával legyen valami gebasz... -
Irasidus #7304 Bár nem szeretem az ilyen összehasonlítgatást, de ha összehasonlítjuk az űrkutatásra, és bármely más kutatásra fordított összeget, azt látjuk, hogy az űrkutatás kapja messzemenően a legtöbb anyagi forrást. Amiért úgy tűnik, hogy lassú, az a hidegháború alatt beletolt (fáj de igaz, hogy) irreálisan magas pénzek. Most realizálódott a költségvetés, ami sokaknak (nekem se) nem tetszik, akiknek ugyebár az űrkutatás a szívük csücske. Sokan reménykednek, hogy majd a kereskedelmi alapú szolgáltatás megmenti, de igazából itt összemosódnak a célok, mert ott rakéta és űrhajófejlesztések mennek. De ha a rakéta olcsóbb is lesz, az alapkutatás, felfedezés nem hoz pénzt, ezért nem is nagyon kap a magánszektortól (elenyészően keveset). Egy kicsit túlzó, de jó személtető eszköz, a JWST-űrtácső, ami most tart olyan 8,8 milliárd-nál, amiből a rakéta indítás elenyésző már. És igazából, ahogy haladunk előre, egyre drágább kutatások kellenek. Szóval amit nyertünk a réven, vesztünk a vámon. -
#7303
Egyáltalán nem aprópénz. Egy sima oda-vissza út, amiről annyit mondhatsz el, hogy "ott járunk" az kb. 100 mrd USD nagyságrend. Ez neked aprópénz? A DoD éves költségvetésének ez kb. 1/8-a és nem milliós nagyságrendű embert vinnél iszonyatosan technikával, hanem kb. 6-ot. -
#7302
Ha megnézed, az űripar kereskedelmi része szolgáltat. Ez jelenleg főleg kommunikációs műholdakat takar (a műholdas TV is kommunkáció, csak egy irányú...), még az időjárás-radarok is többségében állami hátterűek. Pár éve elkezdett menni a képalkotó műholdak piaca, de igazából senki se tudja, lenne-e valós igény erre. Egyfelől részben a többség úgy van vele, hogy amire a műholdas képalkotás kell, arra ott van a Google (Maps) és társai, másfelől viszont a saját kémműholdal nem rendelkező államok viszonylag olcsón juthatnak kereskedelmi csatornákon igen hasznos képanyaghoz - teljesen legálisan.
A fő probléma, hogy mit tudsz eladni az űripar piacán, és mennyiért tudod eladni (visszatermeli-e az árát), illetve van-e rá valódi kereslet. Most a legnagyobb ilyen kérdőjel a globális műholdas internet-szolgáltatás, amely önmagában az indítások kétharmadát jelentheti az elkövetkezendő években. De a rizikó is óriási, mert jelenleg még senki sem tudja, hogy valóban lesz-e elég fizetőképes kereslet erre a szolgáltatásra.
Az emberes űrhajózás per pillanat nagy útkeresésben van. Érdekes megjegyezni, hogy a két "civil" kereskedelmi űrhajó, a CST-100 / Starliner és a Dragon v2 is gyakorlatilag állami pénzből készül (hivatalosan nagyjából 60/40 a NASA és a kereskedelmi partnerek pénzügyi aránya, de azt a 40%-ot a partner a későbbi ISS utakkal visszakapja, sőt, nyereséget is termelhet belőle később - elvben).
Amíg nincs kereskedelmi űrhajó, a kereskedelmi űrutazás sem értelmezhető (az, hogy a Szojuz űrtúristát vitt vagy visz fel, némileg más közeg). Szóval most mindenki büszkén tekint a jövőbe, miközben a kispadon malmozik.... -
Sequoyah #7301 Nyilvan a Mars kolonizalasa is hozna magaval tucatnyi tudomanyos es technikai ujdonsagot, amit ugyanugy kamatoztathatunk a foldon, mint az eddigieket.
Bar ha a kolonizalast szoszerint vesszuk, akkor kicsit tulsalgosan messze nezunk a jovobe. Eloszor menjunk oda, es jojjunk vissza. Amig ezt nem tettuk meg, addig csak talalgatjuk a koltsegeket, es amig a valos koltsegek nem ismertek, ertelmetlen kolonizalasrol is beszelni. De ezzel nincs is baj, mert igazabol a kolonizalasra szinte nem is kell most kolteni, minden valodi munka magara az utazasra iranyul, meg ha a sajtonak a kolonizalasrol is beszelnek.
Hozzatennem, egy alapszintu kolonizalas meg pesszimista koltsegvetessel szamolva is apropenz a vilag (vagy akar csak USA) termelesehez kepest. Ennel ma is sokkal tobbet koltunk ennel sokkal haszontalanabb dolgokra. A legujabb bosszuallokra amit elkoltunk (1-2 milliard $), abbol a holdra is lehetne menni:) Szoval kicsit alszent dolog az urkutatas BARMELYIK szeletere haszontalan penzkidobaskent tekinteni...
A tudomany es az urkutatas mindig is olyan volt, hogy a kozvetlen haszna sokszor nem latszott, aztan hosszabb tavon forradalmasitotta a technologiat/gazdasagot/tarsadalmat. Szoval attol hogy te nem latod a hasznat, attol meg lehet. -
#7300
Akkor teljesen más idők jártak. BTW voltak, akik leállították volna már az A13 magasságában is. Egyébként a péniszméricskélés mellé sikerült azért tudományos dolgokat is bepakolni, hogy legyen értelme a dologoknak, nem volt cél a porfit.
Egy hely kolonizálásának a célja a profit. A Mars milyen módon termelne profitot? -
Renegade #7299 nekem a fejlődés ütemével van a fő bajom, mindenre van pénz, de űrkatásra alig jut, én nem vagyok egy nagy fegyverbuzi, szóval jobban örültem volna, ha pl az F-35re szánt pénzt űrkutatásra fordították volna.
Hogy zajlanak ezek a költségvetési viták, mondjuk az USA esetében? Így is köröket vernek a többi nemzetre fegyverkezés terén, aztán abba meg számolatlanul öntik a pénzt. Vagy elértünk egy technológiai határt, ami miatt nem lehet jobb űreszközöket fejleszteni?
Nyilván nem csak a NASA-tól kéne várni a csodát, csak fura, hogy alig történik előrelépés.
Szegény Arthur C. Clark is milyen optimista volt ennek kapcsán.
-
Sequoyah #7298 Mint a holdraszallas? Ha visszamehetnel idoben, azt is leallitanad, mert ertelmetlen es allami penz pazarlasa? -
#7297
Nekem vegyes érzelmeim vannak egy ennyire értelmetlen tevékenység kapcsán, hacsak nem 0 állami forrásból történik. Ha valakinek ez a hobbija, akkor tolja... -
fonak #7296 Én szeretném, ha még az életemben megindulna a Mars kolonizálása meg ilyesmik, de én is tartok tőle, hogy lufiként fog kipukkadni ez az egész Musk-jelenség. :/ -
#7295
Hogy az űrhajózás terén nézzük, ott van az, hogy a Hold körüli űrturista-megkerülő út már lekerült a napirendről, amit sacc per kábé senki sem ért. Ha volt valóban két ember, aki ezért jelentős összeget fizetett volna, akkor mi lett velük? Megunták? Jobb lehetőséget találtak? Én bennem él a gyanú, hogy ez valójában csak egy médiahecc volt, nem több... -
Renegade #7294 kicsit off, de kapcsolódik a múltkori Musk vitához, bár jómagam is Musk rajongó/hurráoptimista vagyok, de az nem azt jelenti, hogy nem olvasnék el egy ilyen cikket, szóval +1 pont a Musk kritikusoknak: Tesla gondok -
#7293
NASA JPL Techdemo
-
#7292
Köszönöm.Akkor pusztán csak mert megtehették az erősebb rakéta miatt azért volt a váltás és nem a pályára állás sajátossága miatt választották . -
#7291
-
#7290
Lehet nem annyira haditechnika, de van valami infó arról, hogy a NASA a most fellöt in sight küldetésénél miért a vanderberg air force base-ről indították a rakétát a marsara és nem a szokásos Hustoni kilövő helyről? Meg csak a kilővés helye miatt voltak katonai személyek is az inditő központban esetleg a küldetés jellege is kötődik a katonai vonalhoz?Illetve követve a fellövést furcsa volt, hogy az egyenlítőtől délre és közel merőlegesen rá indították el , máskor ez inkább párhuzamos volt az egyenlítővel vagy legalább is észak felé indult a pálya.
Az InSight a 2008-as Phoenix Mars űrszonda tartalék "busz"-át használták fel, azt anno egy Delta II. indította Mars-felé induló pályára, most a leggyengébb Atlas V. variáns, az Atlas V. 401 állt rendelkezésre az indításhoz. Ez viszont sokkal erősebb, mint a Delta II., így egy csomó "felesleges" energia áll rendelkezésre. Ezért (első alkalommal egyébként) úgy döntöttek, hogy a Vandenberg légibázisról indítják dél-délkeleti irányba, majd fokozatosan emelve a pályát az űrszonda elhagyja a Föld gravitációs kútját, és a Mars-felé indul.
Technikai szempontból még egy előnye volt a Vandenbergi indításnak: azok az indítóállások sokkal kevesebbet vannak használva, így kevésbé fordulhat elő, hogy összetorlódnak az indítások, ami miatt esetleg halasztani kellene az indítást, mert másik rakétát indítanak az adott indítási ablakban, avagy az indítóállás / előkészítő hangárt más műhold / űrjármű előkészítésére használnák éppen. -
#7289
Az első Falcon 9 Block 5 a teszteléshez készülődve:
![]()
-
#7288
a teljes webcast errefele
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2018.05.04. 05:44:04 -
#7287
Szombaton indul a NASA InSight leszállóegység, ami a Mars Elysium Planitia vidékén fog leszállni novemberben, és ott fúrásokba kezd, a terv, hogy megismerjék a Mars belső szerkezetét.
![]()
-
#7286
mi időnk szerint délután (9:15 EDT, nálunk 15:15) a NASA sajtótájékoztatót tart a Kilopower (gyerekkori nevén KRUSTY) nevű kompakt fissziós erőművéről (a 10kW-os változat ~1,2 tonna, és embermagasságú), egy azzal kapcsolatos kísérletsorozat eredményéről - erről az (akkor még jövőbeli) tesztről és a rendszerről szól a videó:
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2018.05.01. 06:53:12 -
#7285
Tessék bepótolni :) -
#7284
Csecsemőnek minden új :)
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!A dátumot nem is figyeltem, csak megnéztem Gwynne Shotwell-el egy másik TED videót (április 18) amiben szerepelt rákerestem, de a dátumot nem is néztem, hogy az régi. -
#7283
67P felszíni képekből összetűzött animáció - háttérben csillagok, előtérben a porszemcsék, amiket még az üstökös felszíne megtartott
összeillesztve és utókezelve az ESA fotótárból -
#7282
Ez az IAC2017-es előadásból van. ;) -
SpaceX helyközi járat elképzelés
-
#7280
Beszélgetés Gwynne Shotwell-el, a SpaceX elnök-ügyvezető igazgatójával (COO - Chief Operating Officer)
Link a TED beszélgetésre (sajnos nem tudom beágyazni)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2018.04.23. 19:45:20 -
fonak #7279 R.I.P. Magyari Béla -
#7278
Itt a NASA jelenlegi tervezett ütemterve a jövőre (ez még csak terv, persze):
![]()
Ami említést érdemel:
-2019-től kb. évente egy kereskedelmi megbízású Hold-szonda vagy műhold indul
-2020-ban lenne a személyzet nélküli SLS/Orion tesztút (ez nemrég csúszott 2019-ről hátrább)
-2020 után nincs új Mars-rover tervben (ugyebár most a Hold lett az új kiemelt célpont)
-2022 körül kerülne a Hold közelében pályára állítandó Deep Space Gateway űrállomás első eleme.
-2023-ban lenne az első személyzettel való űrrepülése (ez pedig 2022-ről csúszott hátra) a Hold körül, akár a DSG állomáshoz.
-2024 után a NASA kiszállna így vagy úgy az ISS üzemeltetéséből, új partneri vagy kereskedelmi tovább-üzemeltetés elképzelhető.
-A 2020-as évek közepére Hold-kőzet / -por minta visszahozatala a Földre, például úgy, hogy robotszondák tárják fel, viszik a DSG-hez, és onnan jut vissza a Földre.
-A 2020-as évek vége felé emberes leszállás.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.04.22. 15:27:04 -
#7277
Kb. 2020/2021-re indulhat el az OrbitalATK közepes- és nehéz hordozórakétája, az OmegA. Az első két fokozat szilárd hajtóanyagú, két gyorsító rakéta még van az első fokozat mellett, illetve a harmadik fokozat két RL-10C (LOX/LH2) hajtóművel rendelkezik. Cirka 10 tonnát tud majd GTO és 7 tonnát GEO pályára állítani. A cél elsődlegesen a védelmi minisztérium megrendeléseinek elnyerése. A fejlesztési költség nagyságrendileg 250 millió dollár, amit részben a védelmi minisztéium fizet.
-
#7276
A kép címe lehetne az, hogy "erő" vagy "teljesítmény". -
#7275
APOD-ról, mert szép:
![]()
-
#7274
Szovjet / Orosz űrhajózás története, következő rész (az Enyergia hordozórakéta, a VKK űrrepülőgép-program és a Poljusz története) -
#7273
Én is az oxigénre, illetve a túlnyomást biztosító nitrogénre tippelnék.
