9996
-
Xsillione #8572 Nos az ilyen szemléletűeknél sajnos nem lehet visszaállítani egyéni formában a korábbi, lopásmentes módszert, lassan nem emelt gázzal és minden hozzávaló mókával, aztán hirtelen agyhelyéhez kapna egy kicsit. -
Solt #8571 Nem értek egyet, de ragozni ezt nem szeretném, főleg itt. Kezeljük érdekességképpen. -
#8570
Ezen reggel nagyon felkacagtam. Kicsit hasonlít a téma a magyar focira. Feneketlen kútba akarjuk önteni az adófizetők pénzét, mikor úgy is ellopják annak is a nagy részét...
Utoljára szerkesztette: mulli1986, 2019.11.28. 09:26:14 -
Solt #8569 Magyarország 2024-ben űrhajóst kíván küldeni az űrbe -
#8568
Ez történik, ha a politika beavatkozik a műszaki fejlődésbe... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#8567
Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a McDonnel-Douglas az 1990-es évek közepén 750 millió dollárra taksálta a függőlegesen induló- és leszálló SSTO űrhajó kifejlesztését a DC-X / DC-Y / Delta Clipper vonalon. Nem kellett senkinek. Aztán indultak az X-33 tenderen, de a Lockheed lett a győztes.
A számtalan "mi lett volna, ha..." egyik fájdalmas eleme az, hogy ha nincs az EELV és az űrrepülőgéphez való kényszeres ragaszkodás, akkor ma teljesen máshogy nézne ki az űrhajózás... -
#8566
Na igen, politikai akarat, meg gerinc -valójában pénzről van szó, meg qrvasok pénzről, nem mintha az új technológiákból nem lehetne azt pénzt kihúzni.
szerk:
köszi a videót
Utoljára szerkesztette: gothmog, 2019.11.26. 12:24:39 -
#8565
Ez nem a NASA módszere. Ez az amerikai politikáé, ami megköti a NASA kezét, mert előírták, hogy STS elemből kell készülnie és pont. Meg ki szállíthat be. Ez kb. olyan, mintha előírnád, hogy az F-35A úgy készüljön, hog csak F100 vagy J79 hajótművet használhat, mert az már bevált és meg kell tartani a beszállítót.
Hülye kérésre csak hülye választ lehet adni.
Megcsinálták, senkinek nem kellett. 15+ évvel a mai digitális és egyéb haladás előtt is megcsinálták mások.
Nem azért nincs valami, mert a NASA hülye...
Ha a politika nem rendeli meg - ahogy a politika adott a SX-nek is rendelést - akkor nem lenne ma F9 sem..
Egyszerűen nincs meg a politikai akarat és gerinc, hogy ökörségből kihátráljanak.
Itt tart ma a mai vezető garnitúra sajnos.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.11.26. 11:53:27 -
#8564
A NASA módszere:
13 év alatt eljutottunk innen:
![]()
(koncept art)
Ide:
![]()
A SpaceX módszere:
Tíz év alatt eljutottunk innen:
![]()
Ide:
![]()
meg ide:
![]()
többek között, töredék pénzből... -
#8563
Valószínűleg a spaceX az arany középúton jár, azért haladnak ilyen jól. Én így csinálnám:
- Célmeghatározás (tapasztalati eredmények alapján van egy érték amit el kell érni. Én ezt még megszoroznám egy biztonsági tényezővel)
- Számolok--> megvan az eredmény --> megvannak a dimenziók
- Szimulálok--> megerősíti vagy cáfolja a számítást --> maradnak a dimenziók vagy módosítani kell őket, úgy hogy jó legyen
- Ennek függvényében megépítem a modellt
- Tesztelésen lenullázom szándékosan (megnézem meddig bírta: elérte-e a szükséges értékeket vagy sem, ha igen, mennyivel ment túl, ez összefüggésben van-e a biztonsági tényezővel. Ha nem bírta, akkor komoly mérnöki nyomozás kell, hogy mi miatt nem bírta ki és legközelebb ezeket a lehetséges hibákat javítani és tanulva belőle feltárni az ehhez hasonló hibákat, ellenőrző listába tenni őket, stb.)
- Mehet a következő fázis, ahol már mást tesztelek és az előző "sikeres" konstrukciót választom
- Vagy mehet az újra teszt, amin már javítottam az előző sikertelen tesztnek az eredményeit, de így nem tudok új fázisba lépni
Ha a space x ezt csinálta, akkor ez a felrobbant tartály akár egy sikeres teszt is lehet és tudnak tovább menni.
Utoljára szerkesztette: mulli1986, 2019.11.25. 10:43:50 -
Sequoyah #8562 Akkor menj el egy masik tanarhoz, aki viszont elmondja hogy a vilag osszes penzet bele lehet olni a tervezesbe es modellezesbe, a valosag ugyis mashogy mukodik, es a prototipus akkor sem lesz tokeletes.
Minel elobb kiprobalsz egy koncepciot eloben, annal hamarabb kiderul hogy mukodik-e.
Nyilvan van egy arany kozeput, es eleg nehez innen messzirol megmondani, hogy nem-e hatekonyabb a SpaceX megoldasa robbanassal vagy anelkul. Jo esellyel ez az MK1 egy olcson osszerakott valami, es nem egy nagy penzugyi veszteseg elvesziteni ezt.
Idezem Pete Beckert a Jobaratokbol.
Let me tell you a story. When I set out to create Moss 865, do you think it just happened overnight? No. There was Moss 1, that burnt down my Dad's garage, there was Moss 2 that would only schedule appointments in January, and 862 others that I learned from
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2019.11.22. 18:03:09 -
#8561
A Starlinert felpakolták
![]()
visszaszámláló a kilövéshez
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2019.11.21. 20:23:08 -
#8560
De nyilván tervezik meg modellezik, csak nem viszik túlzásba azt a fázist mert a valós tapasztalatok többet érnek és még van pénz rá addig látványosan gyorsabban haladnak. Még a NASA programokat folyamatosan röhögjük ki hogy mit eltökölnek velük és még akkor is bakisak azért a Space X elég komoly és egyre komolyabb -
#8559
Csak ez azért vicces, mert anno a tanárunk feltette a kérdést a hallgatóknak, hogy mire jó a tervezés és modellezés. Hát hogy ne kelljen 100 nyomásálló edényt legyártani egyesével, míg kiderül melyik nem durrant el a tervezési igénybevételnél.
Na, ezek most pont ezt játsszák el élőben csak még drágábban...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.11.21. 19:09:57 -
#8558
Igen a koncepciót értem, hogy tapasztalatot karnak szerezni és a következőbe azt továbbfehjelsztve késziteni.
Az olcsóság is rendbe van, mert csak 1x használatos lett volna mindegyik az MK1 is csak felment volna 20km magasra és vagy visszajön egészbe vagy valahol becsapódik, de legalább megnézték volna, hogy hogyan müködik a szárnyakkal való körmányzás meg a hajtómüvek.
DE ehelyett ebből mi valósult meg milyen tapasztalatot szereztek azzal ha a rossz hegesztés miatt szétment az egész ?
Nem kellett volna nagy csarnokot épiteni, mert egy 5m magas gyürüt szinte bármelyik hengerlő gyárban tudtak volna hajtani ahol csak egy helyen keleltt volna összehegeszteni és a merevitöket beletenni. és akát körbe is szegecselhették volna az egymásra rakott gyürüket.egyrészt a kevesebb gyürü kevesebb hegesztés kevesebb hiba a hibára és kevesebb idő az összeillesztésre. FEdett helyen álványről precizebb munkát lehet végezni, mint egy impolygó szeles kosárból.
Azt nem tudom, hogy volt e külön üza tartály a testben vagy maga az urhajó fala volt a tartály fala(bár nem hiszem, mert nem fagyott le a betöltött nitrogéntől)
Tehát a nyomáspróbát a tartállyal már beépités elött megcsinálhatták volna.
-
#8557
Ha ennek sikerül a nyomáspróbája, akkor folytatják amíg csak működik. A cél egyértelmű, de nem arról szól szerintem, hogy bármi világvége lenne, ha bármelyik útközben összecsuklik akármi miatt. Ha sikerül, jó. Ha nem, megvan a tapasztalat belőle, aztán készül a következő.
-
#8556
Azért az Mk.1 és Mk.2 célja eléggé egyértelmű volt. Eleve a Starhopper-nek kellett volna a légköri teszteket végrehajtani. Az nem valósult meg, az a minimális lebegés, amit csinált, inkább a Raptor-ról szólt... -
#8555
Nem teljesen értettem, hogy miért ilyen kis gyürük sokaságából hegesztik össze és a szabad ég alatt a helyszinen vágva rá lyukat és ott hegesztik , meg foltozzák.
A lehető leggyorsabban és legolcsóbban akarják megépíteni őket. Ebbe nem fér bele, hogy építenek egy b@zinagy hangárt, amely elég magas az összeépített Starship számára.
-
#8554
Szerintem soha nem volt célja, hogy teljesen működjön (ha igen, ők lettek volna a legjobban meglepve). Az volt a célja, hogy bizonyos koncepciókat kipróbáljanak rajta, megoldásterveket teszteljenek. Az Mk2 a másik helyen szintén kipróbál dolgokat, és a kettőből szerzett tapasztalatból épül majd az Mk1 helyén az Mk3, és így tovább.
És mindegyik addig jut, ameddig épp sikerül. Ha az Mk4 fog először repülni akkor az, ha az Mk7, akkor az.
Ahogy a Starlinknél is minden egyes újonnan felküldött adag folyamatosan tovább van tervezve-alakítva-finomítva, itt se cél, hogy az első legyen a tökéletes. -
#8553
Én mikor elöször megláttam, hogy hogyan épitik ezt a rakétát, már akkor aggodtam, hogy hogy fog ez müködni, hát saknos egyenlöre sehogy.
Nem teljesen értettem, hogy miért ilyen kis gyürük sokaságából hegesztik össze és a szabad ég alatt a helyszinen vágva rá lyukat és ott hegesztik , meg foltozzák.
Nem tudom, miért nem lett volna jobb megoldás, ha egy nagyobb csarnokban kevesebb szekciót, de jobban megépitve szerelnek készre már csak a helyszinen..
5-6 nagyobb gyürü jobb lett volna , de nem ugy mint most, hogy volt vagy 30 és azok is legalább 3 darabbol áltak.
Mondjuk én nem ettol féltem, hogy a tartály nem birja, hanem , hogy a körülmények miatt valami olyan probléma lesz ami nem a tervek hibája.
Olyanra gondoltam, hogy a szabad égen való tarrásnál beleesik az eső , falevél szenyneződés, és a hajtóanyag feltöltésekor megfagyó visz nyomjja szét a falat vagy a szennyeződések miatt lángra kap az oxigén és robbanáshoz vezet.
Nem tudom, hogy ilyenre milyen forgatókönyvet terveztek.DE az elején az volt, hogy az Mk1 és az mk2 között az megy fel elsőnek akik elöbb végeznek az összeszereléssel.
DE a képeket elnézve az Mk2 még ott sem tart ahol az MK1. DE ha most arra várnak ,hogy a az mk3at fogják felküldeni elsönek akkor az megint sok időbe fog telni.ÉS füleg ugy, hogy azt már az eslő orbitális fellövésre tervezték a 3. fellövésre nem ugy hogy az lesz az első és ugy akarják visszahozni , hogy azt sem tudják, hogy amit elterveztek az a valóságban beválik e és müködöképes.
remélem azért ujra belelendülnek, már nagyon vártam a tesztet
Utoljára szerkesztette: repvez, 2019.11.21. 17:18:03 -
#8552
Jim Bridenstein, a NASA igazgatója fogalmazta meg azt, hogy a SpaceX abban a legjobb, hogy kudarcot valljon.
Gyorsan csinál valamit, leteszteli, kudarcot vall, majd megnézik mi ment félre, újra megépítik a tapasztalatok alapján és újra tesztelik. Ez némileg eltér a bevett rakétatechnológiai szokásoktól, ahol először mindenféle maketten kísérleteznek, aztán teljes nagyságú tesztpéldányt építenek, azon nyammognak pár évet, és így tovább. Az Ares / SLS pont azért ilyen lassú víz, mert az utóbbi megoldással haladnak.
A SpaceX azt a megoldást választja, ahogy hajdan fejlesztettek, persze modern eszközökkel, de a koncepció onnan jön. Ez persze sokszor hoz látványos kudarcokat... -
Sequoyah #8551 Kicsit tul sokat akartak ettol a primitiv koncepcio modelltol...
Ugy nez ki addig feszitik a hurt amig lehet, mielott eloallnak a kovetkezo verzioval. Vegulis van ertelme ennek a modszernek is, de robbanas igy kvazi garantalt, mert addig csinaljak amig fel nem robban:) -
#8550
Akkor végleg a hegesztés volt gyenge. Ciki... -
#8549
Az Mk3 épül ennek a helyére, az Mk2 a másik helyszín.
twitter
![]()
(a hozzászólásfolyamban látszik, hogy nem a tető repült le először)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2019.11.21. 10:50:06 -
#8548
Más hogyan gyártja ezeket? -
#8547
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy meglepődtem.
A NasaSpaceFlight fórumán páran megjegyezték, hogy az ilyen gyártástechnológia (lemezekből hegesztik össze a gyűrűket, sőt, a dómfedelet is, ami a jelek szerint most elengedett) nem egy életbiztosítás. Vajon az Mk.2-vel mi lesz? -
#8546
Starship prototípus nyomásteszt nem volt teljes siker:
beszámoló
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2019.11.21. 05:41:24 -
#8545
Köszönjük szépen!
-
Xsillione #8544 Ez azért eléggé leegyszerűsített elképzelés, valóban 200-400 km magasan pár év alatt lejön, 600 km esetén már évtizedes lépték, 800 km esetén évszázados, efelett pedig leginkább fennt marad örökre. És ez még bőven a mostani rendszerek felsőbb értékei, hát még akkor, ha a lentebbi pályák elkezdenek betelni. -
Sequoyah #8543 5-10 ev utan nincs felig kiepitett halozat, mert lepotyog mindegyik. Persze az is szivas, de nem orokre szemetelik tele az urt. -
Xsillione #8542 Jah, csak esetleg 5-10 év és ott állsz féltucat megbukott társaság részben kiépített hálózatával, egyenként 100-200-500 darab, együtt 1K-3K műholdal, amit a továbbiakban senki sem kezel és üzemeltett. Mert valóban jól hangzik, hogy távcső meg miegyéb lesz, bár egyenlőre az internetet tudja majd, és utána várjuk csak a következő boring hyperloop képességet... -
Sequoyah #8541 Oke, elore lehet tudni. De meg egyszer, ki fogja eldonteni? -
#8540
A második adag Starlink pl. már autonóm elkerülőrendszerrel rendelkezik, alakítottak a felépítésén, hogy biztosítsák azt, hogy egyben érkezzen vissza a légkörbe, ne essen darabokra és hagyjon hátra szemetet, bővítették az antennarendszerét, hogy lehessen őket "távcsőként" hasznosítani, és már részben fényvisszaverődést csökkentő felülettel látták el - ez a harmadik adagnál lesz teljes.
Na most egy 12000 lencsés adaptív optikás űrtávcső, ami gömb alakban figyel körbe, azért nem hangzik olyan rettenetes dolognak amellett, hogy lefele közben internetet továbbít.
És ezek csak olyan dolgok, amik az előző iterációban még nem voltak benne. Gyakorlatilag havi szinten fejlesztik tovább a rendszert, adnak ki új "modellt".
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2019.11.14. 17:22:34 -
#8539
azt azért már elöre lehet tudni pár tulajdonságból. amiket még itt a földön megversenyeztetnek és akinek a terméke a legtöbb tulajdonságba élen végez azé megy fel.
A mobil telefonoknál sem akkor derül ki melyik a nagyobb telesitményü amikor eladnak belöle pár százezret, hanem azt már lehet tudni elöre , hogy mire lesz képes.
igy kétszer is kéne versenyezniuk a cégeknek egyszer azért , hgy az ö megoldásuk kerüljön fel , másodszor meg azért, hogy az ö szolgáltatásán keresztül érjék el az emberek.,
-
Sequoyah #8538 Pontosan! Ez igazoltan a leghatekonyabb modja a verseny eldontesenek.
Itt csak a szemeteles a problema, de tekintve hogy par ev alatt ezek ugyis leesnek, ossze sem merheto hasonlo foldi problemakkal ahol generaciokra mergezzuk meg a kornyezetunket.
Amugy meg van erre egy kapitalista megoldas is. Ha tenyleg tul sokan lesznek tovabbra is, akkor meg kell adoztatni, es utana csak az marad aki eleg hatekonyan dolgozik ahhoz hogy ezt kigazdalkodja. -
#8537
Felküldik mindet, és a piac teszteli + eldönti - aki csődbe megy, az pedig nem küld fel pótlást? -
Sequoyah #8536 Es ki donti el hogy melyik a jobb, ha ki sem telepitik az urbe hogy kiprobalhassak? A partbizottsag? -
#8535
Nem azt akarnám, hogy ne legyen verseny, hanem azt, hogy az ürbéli eszközökön dolgozzanak össze és akié a jöbb megoldás annak az eszköze kerüljön fel a müholdra, ha a ciklus végéig egy másik cég tud jobb javitott verziót gyártani akkor az ö eszköze lesz fellöve lecserélni a régit.
ugyan igy a földön is, attől, hogy ugyan azt a sigárzást venné mindenki még gyárthatna saját vevőt hozzá ki ki jobb vagy rosszabb kivitelben és árazással.
A vevő meg majd eldönti , hogy neki mi a fontosabb a minöség avyg a sebesség vagy mindkettő.
Ahogy a TV adásos müholdak is lehetnének egybe , de mindenki csak a neki megfelelő dekoderrel tudná fogni attól függöen , hogy kinél mire fizetett elő.
DE ehhez nem kellene mindenre spec külön mühold elég lenne ha egy egységes hálózat lenne fenn . az ISS-nél is össze tudnak dolgozni az oroszok meg az amcsik , akkor itt is félre lehetne tenni az érdekeket a föld érdekében. -
#8534
Mert most a spaceX, teleszorja a sajátjával, de ezt kina nem akarja használni csinál magának sajátot, ugyan igy csinál majd oroszország és az EU is.És a végén már mozdulni se lehet .
A három jelenleg ismert cégből kettő amerikai (SpaceX és Amazon), egy brit bejegyzésű, de amúgy EU és amerikai kötődésű (OneWeb). Versenyeznek a műholdas internetszolgáltatás piacáért.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy pár év múlva a Szahara közepétől a Csendes-óceán legelhagyatottabb részein át az Antarktiszig mindenhol lehet internetelérésed. Ez teljesen új lehetőségeket jelent a szárazföldi, tengeri és légi drónok és pilóta nélküli járművek terén.
Olyan lesz mint a GPS esetében , ott is már 3 tipus van fenn és természetesen ehhez 3 féle vevő kell a földön.
4 globális rendszer van (USA, Oroszország, EU és Kína) illetve két regionális (Japán és India). Ezek még mindig mindenek előtt katonai célú rendszerek. A fő feladatuk a saját hadsereg részére független helyzetmeghatározásának biztosítása.
Mind az ürben mind a földön egy csomő erőforrást lehetne sporolni ha nem ösztödna szét anyni felé ezek a dolgok és még hatékonyabb is lehetne ha mindenki beletenné a tudását. A föld felszinérol meg eltünhetnének az átjátszótörnyok meg egyéb állványok.
A másik oldalról nézve ha nincs verseny, a fejlődés is lelassul. A GPS a hidegháború miatt jött létre. A műholdas internet anno a globális elérhetőséget biztosította méregdrágán. A Starlink, OneWeb és a Project Kuiper ennek egy következő lépcsője.
A verseny nélküli világot gondolom ismered. Tervgazdálkodásnak hívták. Nem mondhatjuk, hogy túl sikeres volt... -
#8533
Ez a baj, hogy nincs összefogás és félretenni az ellentéteket olyan esetben mint az űr.Mert most a spaceX, teleszorja a sajátjával, de ezt kina nem akarja használni csinál magának sajátot, ugyan igy csinál majd oroszország és az EU is.És a végén már mozdulni se lehet .
Olyan lesz mint a GPS esetében , ott is már 3 tipus van fenn és természetesen ehhez 3 féle vevő kell a földön.
Miért nem lehet összefogni és egy redszert kifejleszteni amibe benne van az összes olyan szolgáltatás amihez ez a lefedettség kell.
Benne lehetne a GPS a net, meg a telefonálás is, igy nem lenne olyan ,hogy nincs jel és nem tudsz senkit sem felhivni ha segitség kell.
Vagy az önvezető autoknál , majd nem kellene különböző eljárásokat követniük és ahány tipus anyni féle megoldás annyi féle reakció minden szituációban.
Mind az ürben mind a földön egy csomő erőforrást lehetne sporolni ha nem ösztödna szét anyni felé ezek a dolgok és még hatékonyabb is lehetne ha mindenki beletenné a tudását. A föld felszinérol meg eltünhetnének az átjátszótörnyok meg egyéb állványok.
Az más kérdés, hogy itt a földön hogy oldanák meg , hogy a különbözö cégek milyen csomagokat árulnának hozzá, de a lényeg, hogy a technologia egyforma lenne és egy tipusu eszköz venne el helyet csak ott fenn.
