9996
-
Irasidus #8654 Marhaságról jutnak eszembe azok a beruházások, amik szintén gigantikus összegekbe kerültek, és elbuktak. Attól, hogy valamire a befektetők sok pénzt adnak, még lehet óriási bukás, tehát ez nem érv. Abba viszont félelmetes belegondolni, ha minden cég feljuttatja azt a több száz, és ezer műholdat, akkor gyakorlatilag megszűnik az űr elérésünk. Nagyon kíváncsi vagyok, mikor mondja azt valamelyik állam politikai, vagy katonai apparátusa, hogy itt állj! Mert úgy gondolom fogja, és ha nem a piac, akkor a politika/katonaság dönti be ezt a rendszert. A legtöbb ember ma már mobilon internetezik, ami egy érdekes adat, ugyanis ezek szerint a mobilszolgáltatót internetes elérésével, és áraival kell versenyezniük, ami megint csak párhuzam az Irridiummal...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.01.05. 18:19:49 -
#8653
25-50 közötti pingre lehet számítani. Az sok mindenre bőségesen elég, és sokkal jobb, mint amit most mondjuk valamilyen betárcsázós felületen oldanak meg még mindig.
(plusz bennem azért van egy olyan feltételezés is, hogy nem csak játékra létezik az internet, de igazából tudja a franc...)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2020.01.05. 18:05:40 -
#8652
Arra jó lehet, hogy akkor az istenháta mögött is lehet több tucat GB-os játékokat letölteni. De a ping érték miatt netes játékra alkalmatlan. -
Xsillione #8651 Sajnos tényleg nehéz megérteni vagy ekárcsak elhinni, hogy az USA lakosságának közel harmada nem rendelkezik olyan internetes lehetőséggel, amit mi 10 éve élvezünk, Kanadában ugyanez közel felére érvényes, Ausztráliában több mint felére, és ez csak a legegyszerűbb eset. Ezen felül akik most is használnak műholdas rendszert, azok nagyobb sávszélességes, sokkal jobb pinget és ha minden igaz mindezt olcsóbban fogják megkapni. A tényleges árakról semit nem tudonk, ám könnyen meglehet, hogy azokon a területeken is számításba jöhet ez, ahol lenne most is gyors net, csak túl drága.
Itt az egyetlen kérdés az ár lesz, erről semmit nem tudni, ha olcsó lesz, akkor simán működhet, ha sokba kerül, akkor hamar meghal a fenntartási költség miatt, ám talán nem komplett marhaságra küldögetnek fel műholdakat a SPaceX részéről, és a többi ugyanezen piacra pályázó cég sem poénból akar itt jelenlenni. -
Irasidus #8650 Azért egy technológiát úgy bevezetni, hogy majd megtalálja a piacát, elég erős. Főleg, hogy ők nem erre (farmerekre) építenek. Műholdas internet jelenleg is rendelkezésre áll, induljuk ki abból, hogy hol, miért, és mennyien használják... Szerintem nem csak az ára miatt nem tolonganak érte. Nem mondom, hogy nem lehetne sikeres, csak ahogy hozzáállnak, ugyanaz mint az Irídium esetében, csak ez jóval gagyibb kivitelezés. Végül is a műholdas telefon is megtalálta a piacát, csak éppen jóval szerényebb megrendelővel, és persze csődeljárással, több cégváltással. Nem az évtized üzlete volt. Itt viszont más problémák is közre játszanak.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.01.05. 17:20:55 -
#8649
Elsőre csak az összes mezőgazdasági területen, ahol már gépesített a művelés és a drónok, eszközök kommunikálnak egymással és egy központtal.
És egy picit gondolkodva lehet még találni elég sok dolgot, ahol rendkívül hasznos lehet az állandó és egyszerűen kiépíthető kapcsolat. -
#8648
Ok, de hol van a MASSZÍV igény netre a semmi közepén?
Mert a lenti USA térkép mellé kéne tenni azt, hogy az igény hol van. Mert, ha az inverz átfedés kicsi vásárlóerőben, akkor halott ügy...
Arra is kíváncsi leszek, hogy masszív viharok mennyire zavarják majd a kommunikációt. Mert akkor, aki valóban 0-24 órást hozzáférést akar - mondjuk kritikus orvosi konzultációhoz - az erre nem alapozhat. -
#8647
Magyarország világszinten élen jár lefedettség terén, plusz itt nincsenek távolságok, nem gond (a hegyes-erdős vidékeken kívül) teleszórni antennákkal a térképet.
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2020.01.05. 16:51:14 -
#8646
Én sem értem, de majd a piac eldönti. Itthon az ország nagy részén elérhető a 4G, de amikor meg utazok, akkor nem dőlök kardomba, hogy nincs net a semmi közepén, mert oda amúgy sem azért megyek. Mindenhol máshol városban meg már most és évek óta van 4G net.
Otthon meg 15+ éve van. -
Irasidus #8645 Ebben kódolva van a bukás, hasonlóan ahogy a műholdas telefonnál is. A problémák nem csak, hogy ugyanazok mint a telefonoknál, hanem még tetézve is van azzal, hogy alacsony földköröli pályára állítanak ezrével olcsó azaz gagyi műholdak ezreit. A klasszikus probléma ismert, egyrészt nem ingyen lesz az ingyen, mivel kell venni hozzá egy megfelelő méretű antennát... ami nem egy usb-kulcs mérete lesz, tehát korlátozhatóan használható, és így is kérdéses, hogy az épületeken belül egyáltalán mennyire lesz használható. Másrészt ha reklámokból fogják magukat fenntartani, az azért belassítja az eleve késő jelet (ami mondjuk játékosoknak nem lesz kedvence), ha meg fizetős lesz, akkor kérdés mennyit fognak kérni érte, azért elég drága infrastruktúráról beszélünk, amibe a meghibásodás javítása nem két perc. Elve az, hogy olcsó műholdakat használnak, megkérdőjelezi a stabilitását. Igazából még vagy egy tucat érvet lehetne felhozni a bukás mellet, de tegye a szívére a kezét az, aki azt mondja mindképpen kellene neki ilyen internet... Hol is kezdik el, egy amerikai államban, városban a sugárzást? Biztos nagy vevőpiaca lesz a jól kiépített szolgáltatók ellen, cserébe semmit sem pluszt nyújt, csak valószínűleg rosszabb lesz. Gagyinet? Hm...
Egy valami érdekelne, hogy azok a nagy üzleti körök, mire hagyatkoznak, olyankor amikor a bukás jelei ennyire egyértelműek? Fel nem foghatom...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.01.05. 15:19:41 -
#8644
átlag 5 év körülre tervezik -
gosub #8643 Ezek mennyi ideig maradnak fennt? -
#8642
Ma indul a SpaceX idei első adag Starlink műholdja, ezek már az első generációs fényességet-csillogást csökkentő bevonattal vannak ellátva. -
Sequoyah #8641 Az a gond, hogy bar latunk sok szupernovat mas galaxisokban, de nyilvan egyik sem olyan hogy elotte a csillagot magat is megfigyelhettunk volna hogy hogy viselkedik.
Szoval akar az is lehet hogy ez egy egyertelmu jele annak hogy 2 heten belul robban, csak ugye korabbi megfigyelesek nelkul lovesunk sincs rola hogy mik az egyertelmu jelek:) Lehet hogy csak ilyen extrem ciklikus a vegso szakasza az eletenek.
Es bar sokan mondjak hogy kicsi a valoszinusege hogy tenyleg felrobbanjon par even belul, de ennek a valoszinusegszamitasnak az egvilagon semmi alapja nincsen azon kivul, hogy "csillagaszati leptekben minden lassan szokott tortenni". Jobb nem is beszelni a valoszinusegrol, mert fogalmunk sincsen rola. -
#8640
És ez azért messze nem ugyanaz a lépték, mintha megtörténne ez:
![]()
amihez azért tegyük még hozzá, hogy lehet persze holnap, ezer vagy százezer év múlva is. Függetlenül attól, hogy most mennyire inog.
Utoljára szerkesztette: gothmog, 2020.01.01. 17:05:42 -
#8639
-
gosub #8638 Bocs, félreérthető volt, az a rész egyáltalán nem rád vonatkozott, hanem az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztő írásokban sokszor fordulnak elő jelentéktelenítő megfogalmazások, degradáló jelzők és e miatt nehezen érzékelhető a rendkívüliségük. -
#8637
Ki szólta le? -
gosub #8636 A Nagy Piramis tájolása szinte tökéletesnek mondható a mai napig. Nem mágnesességhez és nem csillaghoz kötött, hanem a forgástengely által kijelölt észak felé mutatnak az oldalélei, 3.5 fokperc pontosan. Minden leszólás, becsmérlés ellenére ez nagyon nagy pontosságnak számít és csak a nagyon lassú földtani mozgás változtathat rajta. -
#8635
A legtöbbet a többi csillaghoz képest a szomszédos Barnard's Star mozog, 10 szögmásodperc/év tempóval az égbolton (a Hold átmérője 1800 szögmásodperc)
![]()
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2019.12.30. 07:24:34 -
#8634
A 4-6 ezer évvel ezelőtti egyiptomi égrajzokon - ha van ilyen - akkor a ma ismert csillagképek is már máshogy állnak.
A piramisok északi tájolása is talán már pontatlan, a sok ezer évvel ezelőtti északkal lehet pontos.
De értem a kommented lényegét. A vallás szerint mi az égbolt, emberi léptékkel statikus. De valójában nem az. Csak az emberi szám nem lát túl messzi csillagokat... -
#8633
Az általános kollektív tudatban még mindig az van, hogy a csillagok mozdulatlanok és állandók. Persze az eszünkkel tudjuk hogy nem, de egész más ezt a szemünkkel látni. -
#8631
Hogy nem kozmikus és történelmi léptékben megváltozik a csillagkép, amit lát az ember? -
#8630
Ettől függetlenül ha (amikor) megtörténik, az példátlan lesz az emberiség írott történetében. Ugye Kepler novája "új csillag" volt -innen az elnevezés-, és a rák köd forrása sem olyan csillag volt, amit előtte számon tartottak volna. Ez viszont az északi félteke -kultúrától függően- legismertebb vagy második legismertebb csillagképének az egyik főcsillaga. Ami néhány hetes-hónapos fényjáték után eltűnik az égről, ill. átalakul egy halvány folttá. Ilyesmi pedig, amennyire tudjuk, nem történt amióta írásbeliség van. Szóval nem csak tudományos, de társadalmi szempontból is érdekes esemény lesz. -
Pares #8628 "We’re now building flight design of Starship SN1, but each SN will have at least minor improvements, at least through SN20 or so of Starship V1.0."
"Flight is hopefully 2 to 3 months away"
twitter -
#8627
Köszi. -
#8626
Egész sok megfigyelés van, csak távoli (általában extragalaktikus) esetekről.
Ami a környéken történt az az 1604-es Kepler szupernóva, arról már részletes adatokkal rendelkezünk, az 1054-es mai nevén Rák-ködként ismert csillag robbanásáról szintén aprólékos, kínai források vannak.
Ezek alapján néhány hétig növekszik a fényessége, aztán pár hónap alatt elsötétedik.
Amúgy többé-kevésbé erre lehet számítani:
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2019.12.24. 10:44:20 -
#8625
Ez azt jelenti, hogy először sikerülne megfigyelni egy teljes folyamatot az elejétől a végéig?
Akár egyik, akár másik lesz, akkor mennyi idő alatt megy végbe a folyamat a mai modellek szerint? -
#8624
A Betelgeuse vörös szuperóriás csillag (az Orion csillagkép jobb válla, α Orionis) épp megint egy komoly halványodási szakaszon esik át (október óta közel 2 magnitúdónyi), úgyhogy megint minden csillagnézegető azon drukkol, hogy végre kipukkad :)
![]()
Ha igen, akkor jó kis szupernóva lesz belőle, nappal is látható lesz. És attól függően, hogy mekkora tömeget sikerül ledobnia magáról egy neutroncsillagot (jóval valószínűbb) vagy fekete lyukat hagy maga után.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2019.12.24. 10:15:57 -
gosub #8623 Ez szinte hihetetlen. Hálózatba kötött eszközök alap funkciója a szinkronizálás. Semmi kommunikáció, ellenörző lekérdezések nincsenek a szerkezet részei között? Hihetetlen, hogy fél napig nincs semmi kapcsolat a kapszulával. Az alatt két darab pontos óra is el fog térni egymástól.
25 éve ha otthon két szintetizátort összedugok az első dolgok egyike az egységes midi time code. -
#8622
A Starliner kapszulához senki nem nyúlt hozzá az ellenőrzés után, és amíg nem nyitotta ki a napelemeit és kezdte el a pályára állást nem kommunikált senkivel és semmivel.
Ha lett volna ember benne és az felügyeli a rendszert, annak valószínűleg nagyon hamar feltűnik, és megoldja a helyzetet ahelyett, hogy - mivel olyan pályán volt, hogy nem volt közvetlen kommunikáció az irányítóközponttal - hosszú ideig az automatika futtatta a "pályát helyesbíteni" programot.
Van bőven tanulság belőle, szerencsére nem esett senkinek baja, és kiderült egy csomó minden. -
#8621
Az.
Ráadásul nem értem, hogy hogyan lehet ekkora hibát véteni. Nem tűnt fel, hogy mást mutat az óra...???? -
Sequoyah #8620 Nekem ez eleg sulyos hibanak tunik, akar a foldbe is allithatta volna az urhajot az elektronika, mert "azt hitte mashol van". Ez inkabb csak oriasi mazli hogy nem tortent nagyobb baj... -
#8619
![]()
Sajnos nem tudta elvinni a karácsonyi ajándékokat az ISS-re, de legalább visszatért épségben.
A rendszeróra okozta a problémát, az órát az indítás helyett az indítás előtti utolsó elektronikai ellenőrzéskor nullázták, így az majdnem 11 órával többet mutatott, és a Starliner "azt hitte" jóval előrébb tart az út során, és próbált aszerint manőverezni. Javították a beállításokat, de addigra túl sok hajtóanyagot használt el az automatika, így nem tartották biztonságosnak az utat az ISS felé, biztonságos pályára helyezték és visszahozták.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2019.12.23. 12:57:01 -
Pares #8618 Gondolom ez is teljes siker, mint pad abort teszt, ahol az ejtőernyő is meghibásodott, meg földetérés után hatalmas narancssárga méregfelhő vette körül kapszulát... 
-
#8617
A Starliner elindult - de nem sikerült helyes pályára állnia, így pár napon belül visszahozzák.
-
#8616
-
Sequoyah #8615 Teljesen mas szakaszban jar a ket project. A NASA egy mar kesz, kifejlesztett urhajot tesztelt. Ezzel szemben a Space X a fejlesztes korai szakaszaban jar, ahol meg csak probalkoznak es utat keresnek.
Ez meg nem is egy prototipus volt, hanem egy proof of concept, ami meg a prototipusnal is kezdetlegesebb, ellentetben a NASA kesz termekenek a vegso tesztelesevel. -
#8614
Az volt a célja :) -
#8613
Értem én, hogy nagy dolog, de olyan ez a marketing videó, mintha az ürlények felfedezéséről szóló akciófilm lenne :)
