9996
-
gafzhu #8452 A gond akkor kezdődik, ha elpukkan egy prototípus. A Strarhopper nem állt messze tőle. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#8451
Jó kérdés. :)
De ha a reális csúszásokat figyelembe is vesszük, az Mk.1 repülési tesztek elindulhatnak jövőre. -
gafzhu #8450 Melyik évben? :) -
#8449
Lesz abból január is.... :D -
Pares #8448 SpaceX’s Gary Henry: “Starship Mk1 launch coming up here in about 2 months” #IAC2019
Szóval december leghamarabb...
Utoljára szerkesztette: Pares, 2019.10.24. 08:47:30 -
#8447
Nekem erősen az 1 hónapon belüli adat maradt meg :D Na akkor majd novemberben ha szerencsénk lesz, mert ami marketinget letolnak gondolom már szóltak volna 1 héttel előre. -
Pares #8446 Szeptember 28-án 1-2 hónapra jósolta a 20km-es ugrást... -
#8445
Azt nézem már csak 1 hetünk van az októberből lesz valami starship tesztelés vagy nem? Lehet már megbeszéltük hogy halasztottak, de én képes voltam ezt elfelejteni :D és a visszakeresés sem segített sokat. Elméletielg nem full indítás de egy nagyobb űrt karcolgató ugrás volt a legutolsó amit emlegettünk meg hogy októberben, de nem igazán érzem hogy ez összejön. A szokásos tarthatatlan vállalások gondolom, persze elmondta hogy miért ad ilyen deadlineokat meg valahol jó felfogás is de a folyamatos csalódás okozás is garantált ezáltal. -
#8444
Pár podcast amit hallgatok (az egyiket linkeltem lent is) beszélgetett róla most az aktualitása miatt, és ott is többeknek csak most "esett le", hogy mennyire nagy katyvasz van... pedig ők akár évtizedek óta ezzel foglalkoznak. -
#8443
Tényleg érdekes kialakult helyzet ez és nem látszik a megoldás. -
#8442
Senki nem állhat mögé reálisan, mert nem fog egyszerre mindenki mögé állni egynek se. Ráadásul ha "hivatalos", és elkezd olyan adatokat gyűjteni független forrásokból, amik érzékeny dolgokra mutatnak, akkor összevont szemöldököket fog gyűjteni és még inkább elzárkóznak a hivatalosak. Így rajta lehetett az összes bemért kínai tárgy, mint megfigyelők által feltöltött objektum. Ha mondjuk a NASA az ESA és a JAXA állna mögötte, akkor már nem biztos, hogy ilyen engedékenyek lennének.
Persze a NORAD-nak is (és a többi ügynökségnek is) megvan a saját trackerje az összes ilyen adattal, ami akár még pontosabb is, mint ami publikus de azokat nem fogja nyilvánosságra hozni. De egy csomó ID-t lehet tudni, mert azok nyilvánosak (a Stratégiai Parancsnokság tölti fel a space-track.org-ra egy csomó adattal együtt) - a Tienkung-2 2016-057A és NORAD 41765 számokon található, az ISS 1998-067A és 25544 ...
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2019.10.20. 18:08:59 -
#8441
Igen de azt is írtad hogy ezek kvázi hobbi projektek és tök jó lenne ha valahogy hivatalos lenne, felkarolnák, kapnának valami hátszelet mert így tényleg nem vehetik annyira komolyan őket, de ha lenne egy nemzetközi szervervezet akinek ez a dolga és az érintett államok is tagjai lennének az érdekesebb lenne, de könnyen lehet hogy csak mi aggódjuk túl a dolgot és igazából nem is akkora probléma még és így is 2-3 évente van hír hogy esetleges ütközés lesz, úgy néz ki ez nem üti meg az ingerküszöböt hiába nagyon drága 1-1 műhold feljuttatása és nem is lehet hirtelen pótolni. -
#8440
Van két nagy, a publikus tracker weboldalak ebből dolgoznak (főleg a space-trackből, mert annak van egy egyszerű API-ja, és bárki szabadon használhatja a feltöltött adatokat akár arra is, hogy leendő ütközéseket számoljon - erről írtam a #8428 második bekezdésében).
minden szó egy-egy link
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2019.10.20. 17:40:24 -
#8439
Jó de azért az is előrelépés lenne ha a publikálhatókról lenne egy mindenki által elérhető adatbázis atán a titkosak meg kerülgessék azokat titokban meg egymást is, vagy kocacanjanak össze és akkor legalább felderülnek. Meg érdekes lenne a titkosakat is megpróbálni feltérképezni és publikálni bár ez nem a hosszú élet receptjének hangzik :D -
#8438
"Sziasztok, az a műhold, amiről persze hivatalosan nem tudunk mert nem publikus, viszont ezen és ezen a pályán halad - lehet, hogy a tietek... ha igen, akkor figyeljetek, mert van egy másik, ami ezen és ezen a pályán halad, és ... hm, lehet, hogy az is a tietek. De lehet, hogy másé. Mindenesetre pár héten belül úgy néz ki összekoccannak... szóval ha bármelyik a kettő közül a tietek, akkor érdemes lehet pályát módosítani. Ha egyik se a tietek, akkor felejtsétek el hogy szóltunk, és a pályaadatokat töröljétek ki, mert GDPR meg ilyesmik. Köszi!"
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2019.10.20. 17:24:01 -
#8437
Ja igen nem vettem figyelembe a titkos dolgokat, de mennyire lehet az már titkos manapság? Ilyen radarok mellett... és kétlem hogy teljesen fém mentesen tudnának bármit is gyártani odafentre, meg biztos nem csak radar alapon figyelnek. Aztán elég egyszer felfedezni utána csak követni kell hogy módosított e nagyban pályát hogy mégegyszer meg kelljen találni esetleg, de már jó kiinduló pontunk van ha tudjuk hol volt. Jó volna ezt a háborús metódust már magunk mögött hagyni, jó kifutása úgy sem lehet. -
#8436
Elveszteni senki se "akarja", de azt se feltétlen, hogy minden fent keringő dologról legyen akár csak részben publikus pályainformáció. Az alapfeltételezés simán az, hogy mindenki más megosztja a saját adatait, és azt majd én összevetem a saját titkos dolgaimmal. Így csak mindenki másnak kell betartani a szabályokat.
Persze egy részét megfigyelések útján is be lehet gyűjteni (meg is teszik folyamatosan), de van ott bőségesen olyan is mindenkinél, ami nem tartozik másra :) -
#8435
Azért már más ügyeknél is megoldották hogy nemzetközi szervezet felügyelje az ilyen dolgokat és igazad van általában kétséges hatékonysággal működnek, de ettől még járható út lenne. 3 nagyot beszervezik aztán a többi meg majd már vagy be akar lépni, vagy önkéntesen betartja a szabályokat mert maga sem akar majd műholdat elveszteni. Esetleg keménykedhetnek is és a veszélyes nem tag műholdakon tesztelhetik az elhárító rakétákat, bár az mindig butaság mert a sok törmelék csak még kiszámíthatatlanabb pályára áll a műhold meg csak 1 pályán jelent veszélyt, de ha összeütköznek akkor is ez van hogy szerte szét repül a törmelék.
Cifu számítása meg érdekes, ha a 10 éves élettartamot nézzük akkor kiderül hogy épp elég üzemanyag van a pályán tartásához meg egy öngyilkos manőverhez mikor már le akarják hozni, plusz ez mellett talán egy kicsike maradt az egyéb manőverekhez, szóval ha manőverezgetni kéne a többi műhold miatt az azt jelenti hogy évekkel rövidíti meg a saját élettartamát ha jól értem, mert azért olyan sok tartalék csak ütközés elkerüléhez nincs bennük. Meg jó lenne ha precízen ki tudnák számolni mert pl fél méterrel elkerülni is elég, de ugye nem így működik hanem a km-ek is még közelnek számítanak, szóval az elkerülő manőverhez is mindig több energiát fognak elhasználni mint amire mindenképpen szükség lenne. -
#8434
A LEO pályán keringő műholdaknál cirka 120-450 m/s delta-V kapacitás szokott rendelkezésre állni, 300km magasságban cirka 25-35m/s delta-V kell a keringési magasság tartására, per év, 500km-es magasságban ez cirka 20m/s.
A OneWeb és a Starlink is ion-hajtóművekre szavazott, mivel ez a legjobb hatékonyság per tömeg arányú megoldás. Ez esetben 10 éves élettartam esetén cirka 400m/s delta-V büdzsével számolva (pályaemelés, pályatartás, deorbit) mondjuk 3-4kg kripton szükséges hajtóanyagnak és mondjuk 5kg a hajtómű és a kiszolgálórendszerek (tartályok, szelepek, stb.) mindenestől. -
#8433
Lehet kreszt kitalálni, ha az betarthatatlan, hiszen nincs semmi módja a betartatásnak?
Csúnyán néznek majd az oroszokra / ESA-ra / Indiára / Kínára / ... ha áthajt a piroson? Bárki azt meri mondani, hogy ő országként / vállalatként "felügyeli" a Föld körüli pályákat (és mondjuk engedélyeket akar osztogatni), azt nem fogja elismerni el az összes többi. -
#8432
Azért ez a pályamódosítgatásokhoz mennyi üzemanyag áll rendelkezésre? Bár ne is járjunk utána úgy sem túl nagy adat, meg néha kicsit kell módosítani néha nagyobbat nem tudnánk kiszámolni hogy pl 100-ra elég vagy több ezerre, meg azt sem tudjuk majd milyen sűrűn kellhet de az egészen biztos hogy nem vételen ez az üzemanyag és csak remélhetjük hogy kitart addig még le nem esik a műhold magától.
Szerintem a betiltásnak sem lenne értelme mert az hagyján hogy lassítaná a fejlődést de úgy is lenne valamilyen ország ami nem tartaná be és nagyon nem akarná amerika ezt a tudást ami pl a space x-nél is van egy külföldi országba exportálva látni. Szóval nem lesz itt semmilyen tiltás max kicsit korlátozgatnak vagy gyorsan kitalálják a kreszt. -
#8431
A szent Musk cége ezzel lényegében azt közölte, hogy szarik a biztonságra. Már emilezgetés helyett talán tessék felvenni azt a kurva telefont. Ott a szerverre fogni nem lehet semmit.
Nincs kötelességük semmire, az ESA szerencséje kvázi az volt, hogy egyáltalán volt elérhetőség a Starlink irányítóközpontba (az első megkeresésükre a Starlink vezérlés válaszolt, de akkor még 1:50000 volt a találkozásra számolt esély, és azt mondták, hogy szerintük nincs szükség pályaváltoztatásra), illetve a Starlink műhold adott esetben irányítható. Ha mondjuk egy 3U méretű, pályamódosításra lehetőséget adó hajtómű nélküli műholdról van szó, akkor eleve tök mindegy, mi a helyzet, nem tudna kitérni a másik műhold.
Az tök jó, hogy a starlink rendszere saját magát figyeli...
...de ami nincs a rendszerén belül, arról nem tud. Tehát kell egy 3. fél, aki a kettőt összeköti.
Félreértetted, az USAF küldi a figyelmeztetést a Starlink vezérlőnek is, a SpaceX viszont olyan irányítórendszert szeretne, ami emberi beavatkozás nélkül dolgozik. Ha X műhold keresztezi valamelyik Starlink műhold pályáját, akkor a rendszer szükség szerint végre fog hajtani egy pályamódosítást, de úgy, hogy közben a szolgáltatásban ne legyen kiesés. Több száz, több ezer műholdas rendszernél ez érthető elvárás és megoldás. Annyi a ciki ebben, hogy a SpaceX (legalábbis jelenleg) erről nem tájékoztatja a másik felet, így az nem tudja, hogy az adott Starlink műhold ki fog-e térni, és ha igen miként, milyen irányba változtatja meg a pályáját.
Én ráncolom a homlokomat. Mert ez nem olyan, mint idelent takarítani. Ha ezek pusztán üzleti elvek mentén teliverik LEO-t űrszeméttel, akkor egy ideig game over az űr használatának.
Két lehetőség van. Az egyik, hogy megtiltják az új műholdak pályájára állítását addig, amíg megnyugtatóan nem sikerül ezt a problémát kezelni, és nem jön létre egy általánosan elfogadott és betartható szabályozás. A másik, hogy menet közben próbálják a problémákat kezelni, az igények kialakulásával.
Hogy egy példával éljek, az FCC a OneWeb engedélykérésekor, menet közben hozott egy olyan döntést, hogy innentől csak úgy lehet amerikai engedélyt kiadni (a OneWeb brit címen bejelentett cég, de frekvenciahasználati engedélyt az Egyesült Államokban is kérte), ha a LEO pályán keringű műholdnál kidolgozott űrszemét-kezelést nyújtanak be. Egyfelől arra vonatkozólag, hogy mi történik, ha adott mennyiségű műhold bedöglik (1,5 és 10%), és irányítattlanul kering tovább, másfelől pedig kidolgozott megoldás szükséges ahhoz, hogy a műhold élettartama végén irányítottan meg legyen semmisítve a légkörben. A OneWeb először még erősködött az utóbbi igény elvetése mellett, mert az eredetileg tervezett, cirka 110-125kg-os műholdtervbe nem fért volna bele a pályaváltoztatás ilyen volumene, ezért a jelenlegi tervek 175-200kg-os műholdakról szólnak...
Ezzel csak annyi a probléma, hogy ilyen szabály tudomásom szerint jelenleg csak az Egyesült Államok fogalmazott meg. Tehát ha az adott műhold tulaja nem akar amerikai terület felett frekvenciahasználati engedélyt kérni, akkor semmiféle korlátozással nem kell szembenéznie... -
#8430
Az utolsó mondat a tipikus felelőtlen viselkedés, amitől az óceánban lassan több a műanyag, mint a hal. Annyi a difi, hogy halat nem kötelező enni (már aki hozzájut máshoz...), de csak egy világűr csak. Ha majd ónagy Internet szolgáltatók miatt akkora törmelékfelhő lesz, hogy lehet páncélozni a műholdakat (napelemet hogyan....?), akkor lesz szép új világ. Akkor egy ponton túl nem lesz fent műhold. Egy sem. Lehet fellőni nagy pofával holdakat, amiből lesz megint még szemét.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.19. 23:28:53 -
#8429
Persze tudom hogy az egyik állami a másik privát írtam is hogy prviát cég ezt nem fogja nyújtani, de álmodozni csak szabad :)
Az meg nekem is eszembe jutott hogy manapság már minden nagyobb lázongásnál teljesen reflexszerűen lövik le a netet az országok szóval ha majd beindul a rendszer és eljön az első ilyen netlelövés akkor meglátjuk milyen döntést hoznak a starlinknél mert tényleg simán mondhatják majd hogy nem engedjük meg hogy elnyomjanak nyújtunk nektek ingyen szolgáltatást egy ideig. Persze cégek kerülik a politizálást de egy ekkora ingyenreklám lehetőséget sem szoktak kihagyni. Vagy mi lesz ha pont az USA-ban akarják majd lelőni, mert kis területen még relatív könnyű a műholdas net zavarása is, de nagyobb helyeken mint pl az előbb említett országos méretű tüntetés már parás. -
#8428
A műholdak pályára állítására nincs semmilyen rendszer, szabályzat. Ugyanígy nincs semmiféle szabályzat arra, hogy kinek mit kell csinálnia akkor, ha úgy néz ki, hogy valami valamivel össze fog akadni. Ahogy itt beszéltek róla ez egy "gentlemen's club" jelenleg.
(szemben a légkörrel és a repülőkkel, ahol az adott ország légkörébe lépő minden eszköznek azonosítania kell magát, stb.... )
Van néhány egyéni "bevalláson" alapuló amatőr(!) rendszer, ahova aki akarja, beküldheti az eszközeinek a pályaadatait és egy értesítési címet, és ha valamelyik ilyen adatbázisban ütközést jósolnak, akkor kiküldenek egy értesítést a felek részére - de semmilyen felelősséget nem vállalnak az adatok valóságáról, pontosságáról. Ilyenekből dolgozik az összes online szatelit tracker weboldal és applikáció. Csak az van benne, amit valaki beleírt.
.... esetleg kéne egy szabályzat, amit aláírnak az államok / cégek - mókás lesz bármi olyat megfogalmazni, amit a NASA, az ESA, Kína és a SpaceX is :)
Addig is a SpaceX simán mondhatja azt, hogy az általa feldobált sok tízezer olcsó műholdból nem fog foglalkozni azzal, hogy néhánynak esetleg baja esik. Foglalkozzon vele az, akinek drágább és fontosabb eszköze van veszélyben. Ők úgyis hetente fognak százával felküldeni pótlást. -
#8427
Semmi rosszat? Hm....
A szent Musk cége ezzel lényegében azt közölte, hogy szarik a biztonságra. Már emilezgetés helyett talán tessék felvenni azt a kurva telefont. Ott a szerverre fogni nem lehet semmit.
Az tök jó, hogy a starlink rendszere saját magát figyeli...
...de ami nincs a rendszerén belül, arról nem tud. Tehát kell egy 3. fél, aki a kettőt összeköti.
Én ráncolom a homlokomat. Mert ez nem olyan, mint idelent takarítani. Ha ezek pusztán üzleti elvek mentén teliverik LEO-t űrszeméttel, akkor egy ideig game over az űr használatának.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.19. 20:29:47 -
Xsillione #8426 Kétségtelen, csak magában néztem az 5K és 30K műholdat, ha ehhez veszünk még párszáz vagy párezer már ottlévő ilyen-olyan pályán kerigőt, meg a közeljövő várható hasonló szolgáltatóinak párezres csoportjait, akkor már kezd nagyon is kellemetlenné válni, ha párszáz vagy akár csak pártíz km lesz egy-egy műhold közt, és ezek kereszteznek egy másik hasonló sürűségű pályát, akkor bizony inkább a mikor a kérdés, nem az hogy lesz-e karambol. És akkor mág nem is beszéltünk a magasabb páylára való indítás mókájáról, aho la rakétának mindezen akadályokat kell majd kerülgetnie. -
#8425
A probléma az, hogy a pályák nem párhuzamosak, szóval ez valójában igenis irtó ciki lesz, nem véletlenül kezdett bele az USAF is a világűrt figyelő rendszer fejlesztésének. Az eddigieknél kisebb tárgyakat is a korábbiaknál pontosabban kell követni, és hamarabb kell a lehetséges összeütközéseket előre jelezni.
2019 augusztusában az ESA Aoulos műholdja és a Starlink 44 műhold viszonylag alacsony (cirka 320 km magas) keringési pályán voltak, és bizonyos szintű (nagyjából 1:50000) esély mutatkozott a számítások szerint arra, hogy a két műhold összeütközik, nagyjából egy hét múlva. Ez nagyjából ötször kisebb esély, mint ami az űriparban elfogadott a kitérő manőver végrehajtásáról (ami 1:10000). Az erről szóló figyelmeztetést az amerikai légierő űrmegfigyelő radarközpontja elküldte mind a SpaceX, mind az ESA részére, utóbbiak pedig egy e-mailt is küldtek a SpaceX Starlink irányítóközpontjában, hogy megvitassák a teendőket. Az ESA szerint a SpaceX tömören közölte, hogy ők nem fogják megváltoztatni a műholdjuk pályáját. A Starlink-44 egyébként egyike az első 60 Starlink műholdból a két "hátrahagyottnak", amelynél azt szeretnék megfigyelni, hogy a légellenállás miatt hogy változik a műhold pályája, hogy lassul le, és adott esetben majd semmisül meg a légkörben. A gond ez után következett, mivel az amerikai légierő a folyamatos követés által pontosított adatokból már azt vette ki, hogy a találkozás esélye 1:1000-es szintre nőtt, ami már messze az a kategória, amikor ki kell térni. A gond az volt, hogy az ESA ugyan többször is próbálta felvenni a SpaceX-el a kapcsolatot, de ők nem reagáltak egyszer sem (állítólag az e-mail rendszerük nem továbbította az ESA levelét), így végül szeptember 2.-án az Aeolus pályáját cirka 300 méterrel megemelték, hogy biztosan elkerüljék az összeütközést.
A probléma az, hogy a SpaceX valójában semmi rosszat nem tett, nincs bevett "KRESZ" a világűrben, a két félnek magának kell eldöntenie és megvitatnia szükség szerint, mi lesz az eljárás. A SpaceX hivatalosan egy olyan rendszert akar bevezetni, amely automatikusan pályát változtat, ha erre szükség mutatkozik, emberi beavatkozás nélkül. Ezzel csak annyi a baj, hogy a másik fél nem tud arról, hogy a Starlink műhold tesz-e kitérő manővert, és hogy milyen mértékűt és milyen irányba. -
#8424
Az összes GNSS rendszer állami üzemeltetésű, még a Galileo is, szóval nem egy kategória a műholdas internet és a GNSS szolgáltatás.
Most még nem megoldható egy telefon méretű eszköz használata, a Starlinknél Musk pizzásdoboz méretű AESA antennát vizionált, de ahogy fejlődik a technológia, feltehetően fog majd ez változni. Amúgy a lehetőségnél nem az a tényező, hogy az Anktartisztól a Csendes óceán közepén át a Himalája tetejéig mindenhol lehet net, mert ez eddig is megoldható volt. Csakhogy a pizzásdoboz még mindig kisebb, mint egy másfél méteres parabola antenna, és a 100-1000Mbit még mindig egy nagyságrenddel nagyobb, mint az 5-25Mbit, amit a GEO pályás műholdrendszerek nyújtanak. Ráadásul a kisebb magasságban keringő műholdakkal akár 15ms-os késletetéssel megvalósítják, míg a GEO esetén 250-400ms az általános.
Plusz ez még mindig a tehetősekről fog szólni, legalábbis az első időkben. A repülőgépeken, yacht-okon, félreeső kis magán-szigeteken, olajfúró tornyokon, kutatóbázisokon ó, és nem mellesleg a hadseregeknél vastag tárcával fogják a lehetőséget várni, hogy bárhol széles sávú internetelérésük legyen.
Plusz még egy sor problémával fognak szembesülni jogilag is, hiszen Kína vagy Oroszország területén szabad internetelérés azért kicsit meredek dolog a politikusoknak... -
Xsillione #8423 Hmm, 850-900 millió km2 a vonatkozó magassában (LEO) a képzetes gömbfelszínünk. Feltéve, hogy az ötezer meglávőre pályánként ezer műhold jut, akkor 900 ezer km2, azaz magyarországnyi területenként egy, nem olyan vészes, bár ha hozzá veszem, hogy 40 ezer km/h sebességgel repül, akkor a a rá eső területet egy-két perc alatt lefedi...
A 30 ezer 360-520 esetén érdemben nincs értelme eltérő pályákról beszélni (magasság terén), azaz itt harmicszoros sürűség lesz, 30 ezer km2 per egy műhold, 550*550 km, keresztbe megteszi perc alatt. Itt már egyszerá közelekdési kérdés, akarunk-e pár másodpercenként egy elszáguldó műholdat vagy sem. (és még nem számoltam azzal, hogy a nem a teljes földfelület lesz potenciális vásárló, így egy része nem kap majd semmennyi vagy legalábbis kevesebb műholdat, ami a lényeges térségben akár két-háromszorozhatja a sűrűséget.
Utoljára szerkesztette: Xsillione, 2019.10.19. 13:50:30 -
#8422
Tök jó lenne ha a gps mintájára ingyen lenne a net is miután az első alkalmazók kifizették a befektetést meg hasznot. Persze ilyen nem csak a magáncég miatt nem lesz hanem azért se mert úgy hallottam folyamatosan karban kell majd tartani új műholdakkal. Pedig annyira tetszik az ötlet hogy egy telefon és megvagy a világ bármelyik részén. Ha nem EU-s országba utazol nem kell aggódnod hogy nem lesz neted vagy valami helyi kártyát próbálgatni, ha nem netezel annyit a telefonon mégis évi 4-5 helyzet van ahol jól jönne nem kéne wifit vadászni. Olyan jó lenne ha kreatívan kitalálnának valamit, pl hogy 1 órát bírod korlátozott sávszélen használni egy nap capatcha kitöltése után és pár reklám megnézéséért cserébe vagy valami. Bár lehet simán telefonnal nem is tudnád fogni a jelet mert valami komolyabb antenna kéne bevallom annak nem jártam utána de mintha sejlene valami földi antenna disztribúció is. -
#8421
Én kezdek aggódni az űrszemét miatt. Pont úgy fogjuk teleszemetelni az égboltot, mint itt lent mindent...?
A csillagászok gondolom örülni fognak ennek a sok mozgó fényvisszaverő izének... -
#8420
A SpaceX-nek jelenleg a StarLink műholdas internetszolgáltatáshoz 15 ezer (!) műhold indítására van engedélye, ezek több különböző magasságban keringenek, nagyjából 5 ezer műhold LEO (1000 km alatt), a többi MEO (1000 és 36 ezer km között, itt zömmel 1000-5000km között) magasságban. Most benyújtottak egy kérvényt, hogy további 30 000 (harmincezer) műholdat szeretnének majd pályára állítani a StarLink részére 360-520km között. Már a 15 ezer is felfoghatattlanul nagy szám, eddig összesen nem indított az emberiség ennyi műholdat, és ez csak egyetlen hálózat (a OneWeb és az Amazon is több ezer műholdat tervez pályára állítani hasonló célból). A mostani 30 ezer műhold iránti kérelem pedig ezt ugye még megfejeli, nem is kicsit.
Mi értelme van a kérelemnek?
1.: A kérelem önmagában nem jelenti azt, hogy a műholdakat el is kell indítani, de a papír birtokában nem kell külön az FCC-hez fordulniuk.
2.: Mivel egyre több az aggodalom a hatalmas műholdas rendszerek miatt, így a SpaceX még esélyesen egy későbbi (várható) szigorítás előtt kapja meg az engedélyt, így nem kell olyan elvárásoknak megfelelnie, aminek a későbbi műholdaknak igen.
3.: Mivel ilyen magasságba ennyi műholdat állítanak pályára, a konkurensek kérvényei hátrányos elbírálásban részesülhetnek, ha azonos magasságra kérnének engedélyt. -
Pares #8419 "-Az SLS első fokozata és gyorsító rakétája többé-kevésbé 40 éves technológiára épít (SSME és SRB)."
Na hát ez számomra a legérthetetlenebb, hogy mivel magyarázzák a több éves csúszásokat és a több milliárd dolláros extra költséget? Nem pont az lett volna az egész lényege, hogy gyorsan készen lesznek, mert semmi újat nem kell kifejleszteni, hanem meglévő technológiára épül az egész? Mármint nyilvánvaló, hogy az egész program egy pénzszivattyú azokba az államokba, ahol az összeszerelő üzemek vannak, és mind a Boeingnek, mind bizonyos befolyásos politikusoknak az az érdeke, hogy minél tovább épüljön, de tényleg ennyire nagy az érdektelenség és ennyire nem kell elszámolniuk senkinek? -
#8418
Hogy lényegében szondát gyártsanak raktárra, ha kell, akkor lehessen gyorsan indítani? -
#8417
Nem nagy probléma, csak fel kell készülni rá - az 'Omuamuánál azt számolgatták, hogy pár hónapon múlt a felfedezése, hogy legyen elég idő odadobni valamit a jelenlegi technológiával. (pénzzel nem számolva)
Akkor nem tudták, hogy kb. milyen gyakorisággal lehet ilyenekre számítani (100 évente egy? 10 évente? havonta?), tehát azt se lehet tudni, hogy egy esetleges felkészülés után mennyi ideig kellene "rajtra készen" állnia egy szondának (ideális esetben valamelyik Lagrange-ponton, kevésbé ideális esetben LEO-ban, vagy akár a Földön).
Így, hogy egészen hamar lett egy második, már el lehet kezdeni statisztikát készíteni, és terveket szőni. -
#8416
Gondolom nyálat csorgatva küldene erre pár tudós szondát, ha lehetséges lenne. -
Sequoyah #8415 Az urkozpontbol is csak merfoldekrol lehet nezni nyilvanvalo biztonsagi kockazatok miatt, szoval a legnagyobb kulonbseg inkabb csak az lehet, hogy a partrol nem feltetlenul latni a kilovoallast, csak amikor mar 1-200 metert mar emelkedett a raketa.
De talan van olyan partszakasz ahonnan kozvetlen a ralatas. Keress geo-tagelt kiloves kepeket/videokat.
UI: Siman elhalaszthatjak rosszabb ido eseten 11-rol 12-re, amikor viszont a kozpontban leszel.
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2019.10.17. 17:33:31 -
#8414
Cost-Plus-Incentive Fee Contract (CPIFC) -> angol megnevezés
Cost-Plus-Incentive Fee (CPIF) szerződés -> a Contract szót nem írom le, mert az ugye azonos a szerződéssel
Írhattam volna úgy, hogy mindig CPIFC-t kapnak.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.10.17. 17:28:31 -
#8413
And now for something completely different:
2I/Borisov, a második megfigyelt csillagközi térből érkezett vendégünk, és az első ilyen üstökös a Hubble-on át nézve
![]()
