10000
-
Xsillione #8739 "Illetve rég gondolkozok azon, hogy a világűrben milyen hatása van egy sugárhajtóműnek?"
Akkor gondoljuk át együtt, hogy is működik a sugárhajtómű:
1. Beszívja a levegőt. Valahol itt látszik elsőként, hogy gondok lesznek.
2. Ehhez hozzákeveri az üzemenyagot és elégeti azt. Nincs mihez keverni, és oxigén hiányában az nem éghet el.
3. A megnövekedett hőmérséklet miatt nagyobb sebességgel hagyja el a korábban beszívott levegő a gépet, és ez hajtja előre. Az első két pont kudarca miatt itt nincs minek létrejönnie, azaz ahajtómű semmilyen formában nem üzemképes az űrben (vagy akár bármely más, oxigénmentes légkörben)
Ha meg viszed magaddal az oxidálószert is, akkor az már rakétahajtómű. -
#8738
Illetve rég gondolkozok azon, hogy a világűrben milyen hatása van egy sugárhajtóműnek? Gondolom nem sok, mivel nem a hőenergiával és tolóerővel mozdítják meg a gépet, hanem a kiáramló anyag tömege hatás ellenhatás törvényt kihasználva. Jól sejtem vagy van erre valmi jobb tudományos magyarázat is?
:
Hát semmi nem történne, mivel az ürben nincs levegő amit be tudna szivni és összesüriteni a hajtómü, igy hiába permetezed az üzemagyagot az égőtérbe, nem lesz mi beinditsa a folyamatot.Tehát nem lesz semmi , se hő, se nyomás , se éghető anyagösszetétel, se hömérséklet hozzá. még ha öninditóval felpörgetnéd akkor sem lenne semmi változás, a lapátok nem terelnének semmit sem a hajtómüvön keresztül, csak magába forogna. -
Sequoyah #8737 Azert ez nem egy tuzijatek-szeru robbanas, hogy ha pislogsz egyet akkor lemaradsz rola:) Ez napokig/hetekig akar honapokig latszodni fog.
Az elso masodpercek megfigyelesenek inkabb tudomanyos erteke van, mint szorakoztatasi.
Sajna mivel ezek igen ritkan tortennek, nincs is igazan ra precedens az elmult 1-200 evbol, szoval nem tudjuk a konkret elojeleit hogy mar csak percekre/napokra vagyunk tole, vagy 1000 evre. Mas galaxisokban persze latunk szupernovakat, de ott meg az eredeti csillagot nem tudjuk megfigyelni a robbanas elott.
Szoval valoszinuleg semmifele elorejelzest nem fogunk kapni, akar par perceset sem. Majd egyszer csak felnezel az egre (te vagy az uk-uk-uk unokad), es ott lesz ez a fenyes valami, es bemondjak a hirekben hogy megtortent. -
#8736
Abban a pillanatban biztos, amikor felizzik az égbolton.
Mivel nem láttunk még szupernóvát a jelenkori tudásunkkal közelről, így csak modell/elmélet van arról, hogy minek kellene történnie. -
#8735
Na szünet óta nem jártma itt és egyből kiderül, hogy talán megsemmisül egy csillag...
Világvége nem lesz? :)
Egyébként mikortól biztos, hogy felrobban? Mennyire biztos, hogy konkrét időpontot tudnak mondani, amikor látni lehetne. Remélem mi fogjuk élőben látni, nem akarok emiatt máshova utazni. Pláne, ha annyira elcsúszik a jóslat, hogy azért maradok le róla, mert elfordult közben a föld. Illetve rég gondolkozok azon, hogy a világűrben milyen hatása van egy sugárhajtóműnek? Gondolom nem sok, mivel nem a hőenergiával és tolóerővel mozdítják meg a gépet, hanem a kiáramló anyag tömege hatás ellenhatás törvényt kihasználva. Jól sejtem vagy van erre valmi jobb tudományos magyarázat is? -
#8734
Emellett a NASA Mars2020 rovere közeledik a névadáshoz, 155 elődöntős pályázat érkezett rá. Ahogy a Curiosityt, ezt is diákok nevezik el, egy rövid esszében kell indokolniuk, hogy miért a választott nevet kapja.
Ebből egy zsűri választja ki azt a kilencet, amiből online szavazás bevonásával kerül ki a győztes név.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2020.01.16. 13:46:28 -
#8733
A Rosalind Franklin ExoMars rover átesett a környezeti teszteken, a rendszer ellenőrzések következnek, és utána készen áll a becsomagolásra és indulásra - előreláthatólag július második felében, augusztus elején indulhat a Mars felé
![]()
-
#8732
Ebben a műfajban az Örsön, meg Kőbánya-alsón a bódékban bemutató darabként kirakott üdítők a kedvenceim, ahol a zéró kólának már kb. olyan színe van, mint a gyömbér ízűnek új korában. 
Utoljára szerkesztette: benőmenő, 2020.01.16. 08:55:35 -
#8731
Szigetszentmiklóson kb. 20 éve is láttam olyan egyirányú és stop táblát, amin néhány méterről még éppen látszott a piros szín. A napsugárzás tette a dolgát.
Ma már van UV stabilizált műanyag és festék, de több ezer év alatt lehet, hogy azokkal is végezne az sugárzás. Csak idelent addig más eróziós hatás nyírná ki a táblát. Eső, szél, stb. -
Sequoyah #8730 Igazabol semmi olyan nem tortenik a holdon ami a foldon ne tortenne, csak ott erosebb a hatas.
Ezek marpedig szepen lebomlanak a foldon is. MInden kifakul, a muanyag lassan elporlad stb... A kovek viszonylag sokaig birjak, de ezen kivul csak az marad meg, ami megujul, azaz az elo anyag.
Ha gyorsitott felvetelben neznenk barmilyen magara hagyott anyagot, akkor ugy nezne ki mintha sav mardosna aktivan:) Amit nehany sci-fiben latunk hogy az idegen bolygo mergezo es mindent leolvaszt, az igazabol a Fold, csak lassabb a folyamat es hozzaszoktunk:D -
Solt #8729 
-
Prof William #8728 Így most mindenki azt fogja hinni, hogy a franciák jártak ott. :) -
#8727
Érdekes -
#8726
nagyjából az az egyetértés NASA részéről is, hogy a sugárzás szétgyilkolta a festéket benne - és valószínűleg annyira elgyengült az anyaga is, hogy részben szét is porladhattak - néhány képen árnyékokat még látni az LRO felvételein
"A company called Annin Flagmakers wove the flags out of rayon, and each one cost NASA a paltry $5.50 (more than $33.00 today when adjusted for inflation). On the surface of Earth, such flags fade in sunlight. That's because ultraviolet light — the same wavelength that causes sunburn — excels at breaking down fibers and colors."
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2020.01.14. 18:00:04 -
#8725
Előttem jött valami a facebookon, de nyilván az ilyen facbook bölcsességeknek nem szabad hinni, de attól még lehet igaz gondoltam bedobom témának, erről mit lehet tudni?
![]()
Vajon az anyaggal mit kezdett a sugárzás? A szín pigmenteket tényleg lebonthatta? Kaphatunk valamikor fotót róla hogy milyen állapotban lehet? -
#8724
Köszi. -
fonak #8723 "meg azt a csúcsos izét hova tették mikor szálltak át?"
Az ismertetők szerint kézzel távolították el az útból az ellendarabbal együtt. -
#8722
Mars vs Föld
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
#8721
Hol mentek át az űrhajósok a vezérlőmodulból a holdkompba? Nekem nyilvánvalónak tűnne, hogy ahol dokkoltak, de a képeken az annyira szűknek tűnik, meg azt a csúcsos izét hova tették mikor szálltak át? -
#8720
Az addig igaz, de azért nem hinném, hogy sok idő és pénz lenne egy egyszerü számitást végezni, hogy mekkora erönek kell kiállnia a tartálynak és mekkora a célérték.
Mert ha 8.4 bar a cél érték akkor hogy nem sikerül már 2x a közelébe sem lenni neki,
Középiskolába mechanika órán oktatják. most meg már célszámitógép vagy szoftver is van hozzá.
Ahogy a NASA tesztje is mutatta a számitás és a teszt közötti különbséget a gyártás és az anyagok kivitelezése okozhatja ha a számitások rendbe vannak.
De mindenesetre nem tiszta az ütemterv és ,hogy mikor mit akarnak csinálni , mert sikeresnek minősitették a tesztet, szóval igy akartak vagy csak ezt mondják.kifelé. -
#8719
-
Pares #8718 "A nasa 260%os nyomástesztjéhez meg még mindig sehol sincs."
Ahogy az SLS-re költött idő és pénz mennyiségével sem versenyezhet. -
#8717
Szóval akkor az első tesztnél el sem érték a névleges nyomásértéket mikor felrobbant a tartály? Mert elvileg az uj desing 20%al erősebb mint az előző volt. és ha ez 7.1 baros nyomásnál pukkant el , akkor az előzőnek 5.7nél kellett lennie.
ÉS ha tudják, hogy 1,4 es biztonsági szorzóval akarnak dolgozni akkor már eleve tudhatták, hogy a 20% nem lesz ehhez elég.A nasa 260%os nyomástesztjéhez meg még mindig sehol sincs.
A mostani tesztnél vizet használtak a tartályba, gondolom költségcsökkentés miatt , de igy egy újabb hatást vettek ki az egyenletből, a folyékony oxigén vagy nitrogén okozta hőtágulást ami hatással lehet a hegesztésre és a fémtestre is.
-
Pares #8716 Dome to barrel weld made it to 7.1 bar, which is pretty good as ~6 bar is needed for orbital flight. With more precise parts & better welding conditions, we should reach ~8.5 bar, which is the 1.4 factor of safety needed for crewed flight. -
#8715
Most ugy néz ki mintha körbe se lett volna hegesztve a fedő.
Lehet valami mással kéne probálkozni ehelyett a hegesztéses kis darabokbol összeállitott tartály helyett . -
#8714
Ezt értem, de mennyivel több tömeg ha a csövön belül vagy a burkolat alatt viszik el a vezetéket, vagy kívülre kötik fel? -
#8713
Na ez is szétfosta magát :)
ugy néz ki ebböl nem igen lesz 2-3 hónapon belül start -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#8712
Az első és második Starship verzió esetén a gyártástechnológia volt tesztelés alatt. Ezért versenyzett a két építő csapat.
Bele volt kódolva, hogy kudarcot vall, sajnos... -
#8711
Irgalmatlan fontos a tömeghatárok betartása, és minden trükköt bevetnek, hogy minél több tömeg legyen "hasznos" teher (műszer, tudományos érzékelő, stb.). Az ilyenek árán tudják ezt elérni... -
#8710
Nyomástesztre viszik az elkészült tartályt.Ezt kellett volna az elsőnél is, még mielött összeszerelik
elötte megnézni, hogy nem ereszt e vagy birja e a nyomást
-
#8709
Arra azért kíváncsi lennék, hogy miért ilyen sérülékenyre tervezik a landoló egységeket, hogy az összes vezeték, csatlakozó panel, kivül lóg max egy vékony arany fólia mögé téve.
úgy gondolná az ember, hogy egy ismeretlen helyre egy robosztusabb ellenálló desingnal mennek, ahl egy élesebb kőzet , por vagy egyéb akadály nem tud sérülést okozni az eszközben.
Illetve mindent grammra kitervelnek és ha valami nem a számadásnak megfelelő akkor már nem tudnak továbbhaladni, ahogy volt az utóbbi küldetésnél is, hogy azért nem tudtak lejjebb fúrni, mert keményebb volt a kőzet mint amit számították és a fúrófejet nem tudták belenyomni jobban ,nem volt olyan erős a kar hozzá.
Utoljára szerkesztette: repvez, 2020.01.10. 17:14:55 -
#8708
-
Sequoyah #8707 Mikor igertek ingyen netet? Es miert is igertek volna, amikor mindig is for-profit projectnek szantak, amibol a Mars-programot finanszirozzak majd? -
Xsillione #8706 Lehet a 20 fok per másoodperc követési képesség és 75 fok látószög a lefektett lap készüléktől, ami biztos fontos egy viharban hánykolódó hajón, vagy egy repülőgépen, ám a viszonylag stabil lakásokban teljesen felesleges. Mivel 600 USD-ért két napon belül szállítják a méteres tányéros műholdvevőt, ami saját motorjával áll rá a műholdra, így ebben nagyságrendben lesz a készülék, hacsak a jeladó rész (ami kell ez előbbi mellé) valamiért nem kerül 10K USD nagyságrendbe, ami valahogy nem igazán kerek. (A műholdas telefonok 500-1500 USD árban vannak, amiért alig nagyobbak mint a normál mobilok, az okosjellegű tenyérnyi képernyős az csak az antenna bütykével nagyobb, mint más hasonló kéészülékek), azaz nagyon nincs indok sem a méret sem az ár esetén a lehetettlenre, főleg, ha az asztali készülék+tányérantenna bőven befér a felhasználók többségének igényeibe szvsz. -
#8705
Miért is ennyi ez az antenna? Mert ha nincs benne aranyba öltött palládiumba oltott ródium akkor nehezen magyarázható az ára, akkor max elkérik mert elkérhetik, nem sokan foglalkoznak vele, kevés embernek van rá szüksége de semmi különleges és ha sorozatgyártásba nyomja a starlink az árat is leszorítja majd. Meg egy sima parabola antanna még olcsóbb is bár az sokkal primitívebb technológia azt értem, de ami a Starlinkhez kell az nem ennyire high tech lesz mint ez a Kymeta mert ha jól értem ez azért erős mert veszi a jelet bárhonnan ha csak le van fekterve valahova, a Starlink meg forgatós lesz ha hihetünk a tweetnek -
Irasidus #8704 Ígérni sok mindent lehet, mondjuk ebben az egyben igaza is lesz, hiszen hasonló antennák is körülbelül pizzás doboz méretűek (plusz vevőegység), az ár viszont nehezen hihető. Ha reálisan nézzük, és hasonló eszközökből indulunk ki, azaz LEO pályáról, adatátviteli antenna áráról beszélünk, például a Kymeta-ról, az harmincezer dollár körül mozog, viszont ennek az adatátviteli sebessége csak 60mb/s. Másrészt a starlink antennáknak ezen felül még képesnek kell lenniük több műhold egyidejű követésére is, miközben az interferenciákat ki kell szűrnie, ami szoftverileg egy roppan drága programot jelent, és ha összeadogatjuk a dolgokat az 90-270 ezer dolláros árat jelent. Jelen időben ez a valóság, hogy honnan szedi az a háromszáz dollárt, én nem tudom, te igen?
Másrészt eleve nem ezt ígérték, hanem ingyen internetet - mindenkinek. Ebből már csak az ingyen, és a mindenki nem jött össze. Most olyan technológiát ígérnek olcsón, ami valójában nagyon drága, és nem látni, mitől lesz olcsóbb... Te elhiszed? Mert én még az antennát sem láttam tőlük. Ennyi.
u.i.: Ezt a technológiát nem lehet telefonba bezsúfolni sajnos. Pedig tényleg jó lenne.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.01.09. 20:33:26 -
Sequoyah #8703 Nincs olyan fizikai torveny ami tiltana.
Technikailag pedig, mivel innovaciorol van szo, elore nem megallapithato hogy megvalosithato-e. De 30 centirol 5 centire lezsugoritani valamit azert nem olyan nagyon hallatlan dolog.
A mai savszelesseg ami keresztul megy egyetlen tengeri kabelen, vagy a koromnyi terabajtos memorialapkak se tuntek lehetsegesnek 20 eve, de az emberek talalekonyak.
A Kinai gyartok sem ingyen dolgoznak egyebkent, szoval ok is akkor gyartanak majd ilyet, ha beindul a biznisz, es lesz ra kereslet.
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2020.01.08. 20:36:47 -
#8702
Szerintem az innovatív kínai gyártók ráállnak maguktól ingyen is, ha lehetséges, de pont ezt kérdezem, hogy technikailag mennyire elképzelhető, mert ez olyan most hogy teljesen mindegy mennyi pénzt fizetnék neked és milyen csukákban próbálnád akkor sem tudnál felugrani a Holdra. Viszont szerintem ez megoldható lenne még ha nem is lenne olyan tökéletes a jelvétel mint a nagy antennával. -
Sequoyah #8701 Ha bevalik a dolog es tobb milliardos uzlet lesz belole, akkor lesz penzt telefonba integralni is. Par milliard dollar az nagyon jo motivacio az innovaciora. -
#8700
Ez meg akár egy autóra is felszerelhető lenne szóval a sivatag közepén is meg lenne oldva. Csak kár hogy aki sokat utazik nem cipelheti magával érdekes, hogy vajon lehetne-e olyan telefont gyártani amibe bele lehet zsúfolni ezt az antennát mégis.
