9996
  • Dzsini
    #8815
    30 éve készült el a "halványkék pötty"
  • Sequoyah
    #8814
    Nekem gyanus hogy ha ennek barmi tudomanyos erteke lenne, akkor:
    A: vadul cikkeznenek rola
    B: Osszeeskuves-elmelet fanatikusok kedveert jol eldugnak a kepet ahelyett hogy a NASA szerveren publikaljak
  • gothmog
    #8813
    A köveknek, amikor törnek, néha érdekes lesz a formájuk. A különbség az, hogy a Földön, ha van egy érdekes formájú kő, azt előbb-utóbb valaki hazaviszi a sziklakertbe vagy a terráriumba. A Marson meg nem.
    Illetve ezek mind egy pontból készült állóképek, így nehéz pontos képet kapni az adott kő valós formájáról. Mondjuk ha lenne egy kép tíz méterrel odébbról, kiderülhet, hogy amit mesterséges szerkezetnek nézel, az igazából három különálló kő, és úgy már semmi különös nincs bennük.
    Utoljára szerkesztette: gothmog, 2020.02.10. 21:11:48
  • mulli1986
    #8812
    Ez egy izé? Most a képalkotás aprólékosságán kell fennakadni, nem azon, hogy mi van lefotózva, ugye?

    Sol1452: Én nem értem, tehát most a képen a lezuhant műholdat láthatom vagy a sol 1452 csinálta a képet?
  • Pares
    #8811
    Sol 1452, jobb felső sarok...
    21MB / 269KB
  • Dzsini
    #8810
    Megkövesedett CSigolyákat Találtak a Marson!!!!négy!!!!

    (pedig csak kiszáradt donut fánkok...)
    Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2020.02.09. 09:31:12
  • Pares
    #8809
    "Status of the Boeing provider is in a different position at this time," says Dr. Patricia Sanders, Chair, Aerospace Safety Advisory Panel.

    This is the first time I can recall that ASAP has broken with the rhetoric that both companies are experiencing issues. Now, the panel is saying SpaceX is nearly ready, Boeing has quite a bit of work ahead of it.
  • Pares
    #8808
    Mindeközben kiderült, hogy majdnem odaveszett a Starliner, küldetés közben, két órával a légkörbe érés előtt küldték ki a bugfixet a Starlinernek, hogy ne égjen el a légkörben... aztán pedig elmismásolták az egészet.

    Ha nem tudnám, hogy a Boeingnek milyen kapcsolatai vannak, azt mondanám, hogy lehúzhatják a rolót. "Too big to fail"...
    Utoljára szerkesztette: Pares, 2020.02.07. 19:39:55
  • molnibalage83
    #8807
    Hú basszus, lesz mit végignézni...
    Köszi a linket Dzsini.
  • Sequoyah
    #8806
    Mar nem az elso tema amit ilyen reszletesen, es megis kozerthetoen levezet.
    Szepen elmagyarazza mas videokban tobbet kozott hogy hogyan jottunk ra a fenysebesseg veges voltara, fekete lyukak felfedezesenek a tortenelme, sotet anyag felfedezesenek a tortenelme esatobbi...

    Sokan azt hiszik pl hogy a feketelyukak azert leteznek, mert Einstein azt mondta hogy leteznek, de meg sose lattuk oket, szoval nem is olyan biztos az. Viszont a vonatkozo videokat megnezve en is meglepodtem, hogy az elmult evszazad soran mennyi akar meroben kulonbozo meres es megfigyeles is tamasztja ala a teoriat.
  • Dzsini
    #8805
    néhány óra múlva indul a OneWeb második adag műholdja
  • Dzsini
    #8804
    Egy kis ismeretterjesztés - honnan is ismerjük a Nap korát?
  • molnibalage83
    #8803
    Nem értem szarkazmusodat...
    A műhold felbocsátás legfontosabb része a tömeg ér méret limit és az ár. Ezen a téren orbitális tévedés van az írásban. És én legalább észrevettem a problémát. Az újságíró még eddig sem jutott el...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.02.06. 11:26:25
  • Dzsini
    #8802
    vagyis 1000 kilónál butaságot írtál, amikor egyértleműen kiírta, hogy 830 a maximum

    Szerintem ezt most kell abbahagyni, mert bizonyára ez a legérdekesebb része a cikknek. További jó matekozást.

    A többiektől: bocsánat, hogy reagáltam rá...
    Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2020.02.06. 11:23:00
  • molnibalage83
    #8801
    Kipróbáltam, lásd lent.
    Nem igaz, amit ír. Végig 5000 USD/kg. 1000 kg-nál azért akadt ki, mert 830 kg a max. Annál nagyobb tömegnél nem oszt le.

    A legszomorúbb az, hogy az újságírók ennyire értelem nélkül írnak. Nem tűnik fel nekik ekkora aránytalanság...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.02.06. 11:20:13
  • Dzsini
    #8800
    Szerencsére felveheted a kapcsolatot mind a cikk íróival, mind a SpaceX-el, ha javítani szeretnéd a számításaikat :)

    (próbáld ki 1-200 kilóig is, és onnan egyesével, talán sikerül megismerni az algoritmust, amit leírtak)
    1 kg: 1 millió
    10 kg: 1 millió
    100 kg: 1 millió
    200 kg: 1 millió
    201 kg: 1 millió 5e dollár (201-200 = 1; 1x5e = 5e)
    202 kg: 1 millió 10e dollár (202-200 = 2; 2x5e = 10e)
    203 kg: 1 millió 15e dollár
    ...
    830 kg: 4 millió 150 ezer (vagyis 1 millió + 630*5e dollár)
    Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2020.02.06. 11:20:31
  • molnibalage83
    #8799
    Csak hülyeség. A kalkulátor nem ezt mondja.

    A cikk rohadtul elírt valamit, mert a kalkulátor 250 kg-ra 1 250 000 dollárt ad ki.
    250 000 /50 = 5000 USD/kg itt is.

    Hogy miért bontották meg. Full lineáris az ár...

    ... de próbaképpen 1000 kg esetén már nem. Ott "csak" 4 150 000 jön ki, tehát 4150 USD/kg.

    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.02.06. 11:12:36
  • Dzsini
    #8798
    Írják a cikkben is. 200 kilóig 1 millió fix, fölötte kilónként 5.
  • molnibalage83
    #8797
    Érdekes az árazás. 5000 USD/kg, de 200 kiló felett minden kg csak +5 (?) dollár?
    200 kg = 1 000 000 USD
    250 kg = 1 000 250 USD

    ????

    A cikk rohadtul elírt valamit, mert a kalkulátor 250 kg-ra 1 250 000 dollárt ad ki.
    250 000 /50 = 5000 USD/kg itt is.

    Hogy miért bontották meg. Full lineáris az ár...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.02.06. 11:10:56
  • Dzsini
    #8796
    SpaceX elkezdte árusítani egy egyszerű weboldalon át kis műholdak részére a Falcon9 indításokon a helyeket - az alapár 1 millió USD 200 kilóig néhány részlet
  • mulli1986
    #8795
    Hát elég érdekes ez a sok felhasználási terület, ha tippelni kéne még mindig a rúgó a kakuktojás a listából
  • Pares
    #8794
    Készült egy kép, amiböl kiderítették, hogy pontosan milyen típusú acélt használnak.

    Typical applications:

    -Springs
    -Press plates
    -Conveyor chains
    -Mixer blades
    -Sinks

    Hamarosan kiegészíthetik a listát a starships-el is :D
  • Dzsini
    #8793
    A Nap körül kering nagyjából a Föld után (az L5 ponton is túl)

    Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2020.02.04. 16:52:20
  • Xsillione #8792
    Közel egy tonna, így semmi nem garantálja, hogy teljesen elégne a légkörben, azaz megfelelő helyen és időben kéne lehozni, ami egyébként sem garantált. Ezen túl napkörüli pályán van, így nem biztos - inkább szinte biztos -, hogy nincs elég üzemanyaga egy légkörbe lépéshez, ráadásul az sokkal nagyobb sebességgel történne a szokásos visszatérésekhez képest, ami a bizonytalanságot és darabok leérkezésének esélyét is növelné.
  • mulli1986
    #8791
    És miért? Ha még mindig működik nem elég lenne, ha belepottyanna a légkörbe?
  • Dzsini
    #8790
    Készülődik az OSIRIS-REx a mintavételre - eddig is tudtuk, hogy a Bennu rettentően kavicsos, de most még közelebbről megnézte a gyűjtésre kijelölt helyet (a kék csillag a keretben):

    és a keret (elforgatva a fentihez képest):

    a kép 600 méter távolságról készült, a jobb-középen felső repedt kő kb. 1 méteres
    Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2020.02.04. 11:46:44
  • Pares
    #8789
    "The thing that’s counterintuitive about the stainless steel is, it’s obviously cheap, it’s obviously fast—but it’s not obviously the lightest. But it is actually the lightest. If you look at the properties of a high-quality stainless steel, the thing that isn’t obvious is that at cryogenic temperatures, the strength is boosted by 50 percent."

    "There’s a trick here, though, which I think is quite important, when you consider this as a reentry vehicle. See, here’s the other benefit of steel: It has a high melting point. Much higher than aluminum, and although carbon fiber doesn’t melt, the resin gets destroyed at a certain temperature. So typically aluminum or carbon fiber, for a steady-state operating temperature, you’re really limited to about 300 degrees Fahrenheit. It’s not that high. You can take little brief excursions above that, maybe 350. Four hundred, you’re really pushing it. It weakens. And there are some carbon fibers that can take 400 degrees Fahrenheit, but then you have strength knockdowns.

    But steel, you can do 1500, 1600 degrees Fahrenheit."

    "With steel, now you’ve got something where you can comfortably be at a 1500 F interface temperature instead of, say, a 300 F, so you have five times the temperature capability at interface point. What that means is that for a steel structure, the leeward side of the back shell does not need any heat shielding."

    "The carbon fiber is $135 a kilogram, 35 percent scrap, so you’re starting to approach almost $200 a kilogram. The steel is $3 a kilogram."

    Forrás
  • repvez
    #8788
    mondjuk nagyon azota nem mondott részletes tervet ,hogy hogyan lesz az épitkezés .
    ugya ahhogy régebben is emlitettem , szeptemberben még ugy volt , hogy az amit kiállitott rakétát a sajtónak az pár hétel belül fellövésre kerül 20kmre.
    Aztán kiderült, hogy az csak az ures váz volt, és utána kezdték el ujra szétszedni és belepakolni dolgokat amitől majd müködni fog.
    Ezután törtnt meg ugye az MK1es robbanás.
    Itt álljuk meg egy kicsit.
    szóval ha az a rakéta arra volt tervezve, hogy fellöjék, akkor eleve nem a türéshatárig nyomatom a nyomástesztnél, hogy mindenképp felrobbanjon.
    Ha a végleges rakétánál elég a 3 báros tartálynymás akkor a 3 báros nyomással a 20 kmes ugrást meg lehetett volna csinálni , hogy tesztelni lehessen a többi rendszert is élesbe.
    Párhuzamosan mehetett volna ez ami most történik, hogy megnézik, melyik desingn birja legtovább a nyomást, ahelyett, hogy egyből nekiálltak csinálni a 2.teljes rakétát.
    Mert ahogy a mellékellt ábra mutatta a mk1es tesztnél biztos, nem 3 báron volt a nyomás.

    A teszt utáni idöszakra meg megint csak nem teljesen tiszta mit miért mikor csinálnak.
    most egymás után csinálják a tartályokat és a teszteket, de egy másik csoport meg ugyan ugy csináljatná azokat a részeket amik nincs hatással a tartály , hogy amikor megvan a megfelelö kivitelezés, márcsak össze kelljen állitani és mehet a kilövés.

    mert ha nem is ez a végleges kialakitás , akkor az a tartály kialakitásra is hatással lesz. ergo, most hiba tesztelik ha utána meg kell változtatni és kezdhetik elölről mindent. vagy ha valami a repülési teszteknél adódik ami miatt a méreteken vagy a formán kell változtatni
  • Dzsini
    #8787
    A NASA Spitzer űrtávcső küldetése befejeződött, elküldték neki az utolsó leállítóparancsot az 5 évre tervezett küldetés 17. évében.
    sok szép képet készített :)


    Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2020.01.31. 12:38:53
  • [NST]Cifu
    #8786
    Igen, de a pontos okokat nem ismerjük, Musk az ár problémáját emlegette, hogy mennyivel olcsóbb a rozsdamentes acél, de egyben nehezebb lesz mindenképpen, mint ahogy tervezték, tehát vagy kevesebb hasznos terhet vihet, vagy több hajtóanyag szükséges a világűrbe jutáshoz.

    A saját tippem az, hogy nem sikerült záros határidőn belül legyártani a prototípust, ellenben lett egy csomó selejt, talán még az is lehet, hogy a legyártott autokláv nem felelt meg a célnak, szóval Musk megelégelte a helyben topit, és alternatívát keresett.
  • Dzsini
    #8785
    A kompozitoktól megváltak, igen.
  • repvez
    #8784
    A multkorinál mégcsak 8.4 volt a cél és 1.4es biztonsági szorzó.
    Amugy kiványcsi lennék, hogy az MK1es tesztnél mekkora nyomásnál szállt el ,mert ott legalább 50 m magasra kilövellt a hajtóanyag és a fedél is, most meg csak alig emelte el a fedelet.

    Egyébként kiváncsi vagyok a tényleges kialakitására, mert a multkor az órrkúpot is tesztelték amibe volt egy kisebb tartály, az eddigi látvány terveken azon a helyen a üvegezett kabin részt mutatták.
    illetve még 2012 ben Musk egy full kompozit tartály mellett pózolt , ezek szerint akkor azt az irányt teljesen dobta?
  • [NST]Cifu
    #8783
    8,5 bar-nál durrant el, 3 bar a működési nyomás, 6 bar-t kell a tartálynak bírnia személyzet nélküli módban, emberes űrrepülésnél a 8,5 elég lehet, de állítólag 300% az elvárt (tehát 9 barig kellett volna bírnia).
  • gafzhu
    #8782
    Mintha tett volna egy kis gixer a műholdak leválásánál, széthullni látszott az egész elfordult meg beragadt műholddal.
    Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2020.01.29. 20:49:41
  • repvez
    #8781
    10 perc mulva fellövés:



    Egy ujabb nyomásteszt a 2. tankkal. kiváncsi vagyok mennyi nyomásnál engedett, de nekem még mindig nem meggyözö ez a hegesztéses technika, föleg, hogy ateszt elött már a leak tesztnél is csöpögött több helyről

  • Sequoyah
    #8780
    Csak az en monitoromon sargas-barnas homokszinu a cucc, epp olyan amilyennek varom?

    A legkozelebbi feher cucc amit latok az a feher-fekete kor alaku abra amivel talan a kamerat kalibraljak...
  • Irasidus
    #8779
    Az nem fehér, hanem sörétszürke, csak pont olyan helyen van, ahonnan becsillan a fény, és a vörös por miatt feltűnőbb. Ha megnézed a többi alkatrészen is lehet szép fehér csíkot látni, pont ott ahol becsillan.
  • mulli1986
    #8778
    Nyílván azt csinálsz itt ami belefér a szabályzatba, csak szerintem kicsit túlpörögted a témát, ezért megpróbáltam elviccelni. Nem sikerült semmilyen szinten :(
  • Dzsini
    #8777
    Kérdezd meg a forrást - akár twitteren, akár máshol, elég kommunikatív népség :)
  • Pares
    #8776
    Miért kéne? Űrkutatás topik, marsjáró, fura anyag lerakódás (?). Gondoltam megkérdezem, hátha valakinek van valami kielégítő magyarázata, de eddig egyik sem volt az. Bocsánat ha bárkinek megzavartam a lelki békéjét.