10000
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#555
Ez főleg annak a fényében fejvakarós, hogy korábban folyton azt hajtogatták, hogy az ARES I. azért jobb, mert eleve 'man-rated', szemben az EELV-kkel, amelyek ugye nem...
Most meg az ARES I.-X-el van tele a sajtó (Holdrakétaként aposztrofálva, még a Space.com-on is...), ráadásul a három ernyője közül az egyik nem nyílt rendesen, és a vártnál erősebben ért vizet, az alsó szegmens pedig feltehetően ettől behorpadt (bár az is lehet, hogy a második (súlymakett) fokozat ütődött neki szétváláskor)...
[center]![]()
-
kamov #554 Továbbá nyáron napvilágot látott a légierőnek egy tanulmánya, miszerint az Ares-1-nél a szilárd hajtóanyagú első fokozat hibája esetén a repülés első 30-60 másodperces időszakában a személyzet még a jelenlegi 7 tonnás mentőrakétával sem vihető biztonságos távolságba a rakétától, ami a személyzet elvesztését jelentené. A szilárd hajtóanyag a rakéta esetleges darabokra hullása után is tovább égne, olyan erővel, hogy a széthulló darabok közé kerülő kabin ejtőernyője megéghet illetve elolvadhat a zsinórzat.
Véleményem szerint az Ares-1 eddigi léte is elsősorban az igen erős ATK lobbinak köszönhető. -
#553
Ezeknél ott valami nem oké... -
#552
Steve Cook a NASA hordozórakétákkal foglalkozó irodájának vezetője még Májusban tett egy olyan kijelentést, hogy egy Ares I. indítás ára mintegy 100 millió US$ lesz. E mellett a kifejlesztése még további 35 milliárd. Igen, milliárd, dollárban.
Egy olyan rakéta kifejlesztési ára, amely csak és kizárólag az Orion indítására készül, más feladatra felhasználni nem lehet (nem is tervezik). A képességei pedig kvázi megfelelnek a már ma is létező Delta és Atlas hordozórakétáknak, azokat sokkal kevesebb pénzből lehetne "emberes repülésre" késszé tenni.
35 milliárd dollár elegendő lenne hozzávetőleg további 9-10 évig üzemeltetni a már meglévő Space Shuttle rendszert, évi 4-5 indítással.
Talán nem csoda, hogy az Ares-t jó ideje komolyan támadják, mint egy alapból elhibázott döntést...
Ha érdekelnek a számok, akkor a GAO jelentése erre található a Constellation programról. -
#551
Áhhááá, tudtam, hogy ebben a témakörben is születni fog egy Cifu féle minicikk, megérte nem elmenni itthonról :)
Az igaz, hogy kb 100 M USD lenne az Ares-sel egy-egy indítás költsége? -
#550
ICBM, SAM vagy bármilyen rakéta esetén a folyékony hajtóanyag problémásabb, mert indítás előtt fel kell tölteni a rakéta üzemanyagtartályát, és a vagy toxikus, vagy kriogén üzemanyaggal való munka veszélyes. A szilárd hajtóanyag ezzel szemben nem okoz gondot, gyártásnál feltöltik, és utána vagy 20 évig rá se kell nézni.
Hordozórakétánál viszont a szilárd hajtóanyag hátrányai is előkerülnek: itt nincs olyan, hogy begyújtás után lekapcsolják, tehát nem lehet az indítás után leállítani, vagyis semmilyen módon nem kontrollálható a működése, így a tolóereje sem (ez így ebben a formában nem teljesen igaz, mert van rá mód, hogy szabályozzák kis mértékben, de sehogy sem egyszerű).
A másik komoly probléma vele, hogy kvázi az egész hajtóanyag egyben az égéstér is, hiszen a hosszúkás üzemanyag közepén található a kvázi égéstér, ha bármi probléma lép fel, az egész üzemanyag berobbanhat, és szemben a folyékony hajtóanyaggal, itt nincs szükség a hajtóanyagnak külön oxidálószer a robbanáshoz - eleve tartalmazza azt, tehát a robbanás veszélyesebb esetében. Az USAF elemzése szerint a szilárd hordozórakéta baleset esetén ráadásul kb. úgy működik, mint egy repeszgránát, mivel itt ugye nem csak a rakétatest darabjai repülnek szét, hanem a hajtóanyag is egy viszonylag kemény anyag - tehát a robbanás veszélyzónája sokkal veszélyesebb is lehet.
Burt Rutanék a StarShipOne esetén a fenti problémákra olyan megoldást találtak, hogy vegyítették a szilárd és folyékony rendszert, a hajtóanyag szilárd, közepén egy égőtérrel, aminek a végén oxigént fújnak be működéskor. Az oxigén szabályozásával változtatható a rakéta tolóereje, illetve bármikor kikapcsolható, ha elzárják a csapot.
Az STS esetén a tervezéskor és az igények meghatározásakor úgy számoltak, hogy a rendszer az utasszállító repülőgépek biztonsági szintjén fog üzemelni, így arra törekedtek, hogy a megoldás olcsó, újrafelhasználható és lehetőleg egyszerű legyen, miközben a lehető legnagyobb tolóerőt (és ezzel a legnagyobb hasznos terhet) juttassák fel a világűrbe. A szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta jobban beleillett ebbe a képbe, mint a folyékony, hiszen például jóval kevesebb alkatrészből áll. Annyira bíztak a rendszerben, hogy semmiféle biztonsági eszközt nem szántak a személyzetnek, eredetileg még szkafandert sem viseltek volna!
[center]![]()
A szilárd rakétahajtómű felépítése, az égőtér végén van a begyújtó szerkezet
![]()
Az STS szilárd (balra) és folyékony (jobbra) gyorsító-rakéta terveinek metszete még a fejlesztés időszakában
![]()
A Scaled Composites féle hibrid szilárd-folyékony rakétahajtómű felépítése -
#549
Miért? Mi bajuk a szilárddal? Komolyan nem értem őket. ICBM-nél utálták, mert sokáig tart feltölteni, nehéz kezelni stb.
Akkor STS esetén miért nem jó a szilárd? -
#548
Ez gonosz volt. :)))
Hozzá kell tenni, hogy a szilárd gyorsítórakéta ellen sok agitáció volt a Space Shuttle esetében is, és az USAF kerek-perec kijelentette, hogy szilárd hajtóanyagú rakétát nem akar látni embert szállító űrhajó esetében - csak leléptették őket. :) -
#547
Sikerült! Bár egy kicsit késtek az indítással. Olyan 25-29 évet :) -
#546
Nasa TV most. -
#545
Az Ares I-X indítást elnapolták az időjárás miatt, úgy tűnik, az Ares-t még az ág is húzza. :) -
#544
Hmm.. közben most látom, hogy a SpaceX sikeresen tesztelte a 9 hajtóműves Falcon 9 első fokozatát:
[center]![]()
-
#543
Akkor félreértettem a dolgot. :) -
kamov #542 Az Ares-V Lite, a Jupiter, az SD-HLLV, az EELV70+, tehát az öszes két indításos alternatíva az Ares-1 törlésével jár.
AZ Ares-1 akkor maradhat ha marad a 1,5 indításos változat, de még ekkor sem biztos.
-
#541
Hát úgy tűnik, hogy az Ares I. akkor marad, mert folyton csak a HLV-kkel foglalkoznak, fel sem merül, hogy az Ares I. + Orion alternatívák életre kelljenek... -
kamov #540 Nna kezdődik.
A NASA vezetője utasítást adott a nehéz hordozórakéta (HLV) alternatívák kiértékelésére.
-
#539
Nehéz ügy... Az egyik legfőbb problémám az ilyen félúton való felülvizsgálatokkal az, hogy több milliárd dollárnyi befektetést tesznek kvázi semmissé, úgy, mint anno a Venture Star / X-33 lelövése...
Az Orionra és az ARES I.-re ha jól tudom, már legalább négy és fél milliárdot költöttek összesen (de régi adat, valószínűleg többet). Igazából sem az Orion, sem az ARES nem tetszik, főleg az embertelen magas ára miatt.
A fő probléma szerintem az a tény, hogy hatalmas fix költségek terhelik mind az űrsikló, mind a fejlesztés alatt álló Ares+Orion programot. Szívem szerint én egy újrafelhasználható, repülőgép indította, vagy SSTO rendszer mellett döntenék, de a nulláról elkezdett munka miatt ez szinte elképzelhetetlen.
Ha nem lesz plusz pénz (én pedig arra számítok, hogy nem kap a NASA pluszt pénzt, bármennyire is rágják a költségvetési bizottság fülét), akkor az Option 2 egyértelmű, az ARES I. és V. költségei egyszerűen már most úgy elszálltak, hogy nincs mese, váltani kell, ennél már csak jobb megoldás lehetséges...
Ha lenne pénz, én az Option 4B mellett döntenék, egyfelől azért, mert remélhetőleg így nem lenne legalább 4 éves kiesés az emberes missziókban (és ez jóval nagyobb lehetőségeket biztosít az ISS tudományos kihasználtságának), másfelől pedig talán az STS származék nehéz hordozó kevesebb rizikót jelent fejlesztés terén. -
kamov #538 Kifogás mindenre van.
Te mit választanál? -
#537
Az, hogy piaci alapon juttatják fel a személyzetet, nekem kicsit erős, nincs még ehhez megfelelő, biztos alapokon nyugvó megoldás. A Dragon igéretes, de kérdés mikor lesz belőle valami...
Nem, mintha nem lenne szép jövőkép, hogy még akár válogatni is lehetne a piaci elven működő űrhajók között, csak ennyire optimista azért nem vagyok (vagy lehet most kellene egy LEO képes űrhajó fejlesztésébe fognom? :D). -
kamov #536 Ha választanom kellene:
Ha nem lesz lóvé akkor "Option 2"
Ha lesz akkor "Option 4A" -
kamov #535 ![]()
-
#534
Az lesz a legszebb, ha az Ares-t végül bedobják a kukába, kiváncsi leszek, mi lesz a végső döntés a jövőjével kapcsolatban... -
COOLancs #533 Ares-1X roll-out
[IMG]![]()
[/IMG]
-
#532
A hátralévő SST indítások a jelenlegi tervek szerint:
[center]![]()
-
#531
Először is, az űrsikló eredetileg is arra lett tervezve, hogy űrállomásmodulokat vigyen fel, már az 1970-es években így tervezték, majd az 1980-as években jött a Freedom űrállomás, amiből végül kinőtt az ISS. Másodszor az orosz gyártású modulokat leszámítva az összes modult úgy tervezték, hogy az Űrsikló rakterében legyenek feljuttatva - egyszerűen sem méret, sem kialakítás tekintetében nem lehet őket alternatív hordozórakétákkal (Proton, Delta IV Heavy, Ariane V., stb.) feljuttatni, illetve ha fel is lehet, túl drága és bonyolult megoldás (pl. ugyebár nincs saját hajtóművük ill. automata dokkolóberendezésük, e nélkül készültek, hiszen ugye az űrrepülőgép rakteréből a Canadarm segítségével kerülnek végleges helyükre). Ilyen elképzelések cirkuláltak a Columbia-baleset után, ám nem kerültek megvalósításra a fenti okokra hivatkozva.
Az ISS moduljaihoz semmi szükség a Saturn V.-höz hasonló monstrumra, lévén a legnagyobb modulok (Zarja és Zvezda, amiket Proton hordozórakéta vitt fel) tömege sem éri el a 20 tonnát... -
#530
Cifu, az ISS eddig építéséhez hány űrsikló indítás társult? Nem lett volna olcsóbb legyártani még 4-5 Saturn V rakétát és felküldeni néhány indíásból? Vagy egyszerűen a szerelés üteme nem tarthatatott volna lépést azzal, ahogy felküldik a cuccot? Esetleg tényleg ennyire drága és körülményes lett volna megint Saturn V-öt gyártani kicsit updatelve? -
#529
![]()
Az orosz PPTK legutóbbi verziója. A hővédelmet az űrsiklónál használthoz hasonló szilikát téglák nyújtják. Érdekes ellentét, miközben az amerikai Orion áttér az ablative (elégő) hővédelemhez. A napelemtáblák forgathatóak, mint a SzenCsou-nál. -
#528
Candi írta:
Nem lenne hierarchikus vetélkedés, nem lenne vágyakozás (különös tekintettel a honvágyra illetve az öröklési vágyra), nem lenne dühkitörés, haragtartás, stb. Persze, a legkivitelezhetőbb módszer az időszakos ivartalanítás lenne, vagyis ameddig az út tart, addig az ivarszervek működését felfüggeszteni, majd az út végeztével ismét elindítani.
Ugye tudod, hogy ez összetettebb annál, minthogy egyszerűen sterilizálják az űrhajósokat. A hormonháztartást felborítani nem bölcs dolog, pláne egy olyan környezetben, amely amúgy is alaposan megterheli a szervezetet. Eleddig nem is tudok olyan kísérletről, ahol hormonkezeléssel együtt tesztelték volna a hosszú idejű bezártságot izolált környezetben. -
kamov #527 Sorolhatnánk még a Szaljut-7 első állandó személyzetét ahol Berezovoj és Lebegyev űrhajósok maximálisan megutálták egymást 211 nap alatt.
A Mir 23. személyzete amúgy Vaszilij Ciblijev parancsnok és Alekszandr Lazutkin fedélzeti mérnök volt, meg Michael Foale amerikai űrhajós.
Ha jól emlékszem Lazutkin akart öngyilkos lenni. Végül elvonult egy csendes zugba és nyolc órát aludt egyfolytában, ettől jobban lett.
Sem ő, sem Ciblijev nem repült később, viszont az a tény hogy Ciblijev 2003-tól 2009-ig (nyugdíjba vonulásáig) a Csillagváros vezetője/parancsnoka volt, arra enged következtetni, hogy a tapasztalataikat felhasználták. Annyi bizonyos hogy az űrhajósok kiválaszásánál kiemelten fontos szempont hogy hogyan teljesítenek alváshiányos helyzetben.
Michael Foale később a Nemzetközi űrállomás nyolcadik személyzetének a parancsnokakét repült. A sors fintora hogy ottléte alatt a Destiny modul egyik ablaktömítésének a szivárgását kellett kijavítania.
-
#526
Azért ne feledjük el, hogy egy XVI.-XVIII. századi hajós alapból mást kapott az élettől, mint egy mai modern ember. Kényelemből, szabadságból, mozgástérből, stb. Összevethető, de nem ad valós értéket.
Rengetek terv van a Mars űrhajóra, már von Braun is készített ilyet a második VH. után. A mai tervek egy része számol mesterséges gravitációval, egy részük nem. Ebben a cikkben az egyik NASA tanulmányt fejtettem ki, ahol alacsony tömeg mellett is biztosítják a mesterséges gravitációt.
Az egyik lehetőség, hogy az emberek empátiaigényét kielégítsék, ha valami olyan elfoglaltságot adnak nekik, amely ezt biztosítja. A legáltalánosabb e tervekben a növénytermesztés, a legjobb persze az lenne, ha állatot tarthatnának, például halakat egy akváriumban és hasonlók. Ezzel persze az a gond, hogy akkor az állatok számára is biztosítani kell az élelmiszert, ami ugye plusz tömeg, illetve mit fognak csinálni az állatokkal a Mars felszínén... -
#525
Hasonló azért volt. Magellán hajóútja vagy Cook kapitányé? Ritkán kötöttek ki, a komfortszint némileg alacsonyabb volt... -
Pares #524 Gondoljatok csak bele... 3 évig egy szűk pléhdobozban, összezárva 2-3 másik emberrel. Azért ehez nem kis elszántság kell. Ha jól tudom, még a Földön se történt ilyen hosszú teszt. Nem is tudom elképzelni, hogy ilyenre ki lehet képezni az embert. Lehet, hogy gyerekkoruk óta kéne úgy nevelni őket, hogy kisebb megterhelés legyen számukra, de ez megint egy nagyon problémás kérdés. Mégis ki adná oda a gyerekét, hogy aztán egy ilyen mű-embert csináljanak belőle? Na mindegy, ezt csak én filozofáltam ki...
Arra vannak valami hivatalos tervek, hogy a Mars 1 (hehe) kb. mekkora lesz? Lesz-e rajta mesterséges gravitáció (tudom, problémás...), mert ez is rettentő mértékben hozzájárul az űrhajósok egészségi és pszichikai állapotához.
A másik dolog, ami nem is volt megemlítve, az a Föld abszenciája. Mármint utazni egy bádogdobozban, a nagy sötétség kellős közepén úgy, hogy 15 percet kell várni a válaszra a rádióban. Hát nem lehet egy kellemes élmény. Persze a marsi táj látványa biztos kárpótolja majd őket, veszélyesség szerint viszont ott is csak csöbörből vödörbe kerülnek... -
#523
Csak a medvék szervezet erre van "terveze". Sok százezer év evolúciójának eredménye. -
#522
Azért teljesen nem zárnám én ki azt, hogy valamiféle "téli álom" szerű állapotba lehessen juttatni az embert, ahol az anyagcseréje lelassul. Mint a medvék téli álma. -
#521
Itt arról van szó, hogy viszonylag szűk helyen kell majd dolgozniuk együtt az űrhajósoknak. Az utazás közbeni unalom már csak egy lapáttal tesz erre. De ha a célhoz érnek, akkor úgy is mindenképpen együtt kell dolgozniuk... -
Pares #520 Aham, értem. Szóval akkor muszáj lesz a defektes emberi pszichikát orvosolni... -
#519
A klasszikus értelemben lehetetlen és szerintem az is marad. Az ember adott környezeti viszonyok mellett marad életben. Télen még az utcán is megfagysz védelem nékül...
Az ember anatómialilag nem alkalmas rá, és az anyagtörvények is gátat szabnak. A sejtek anyagtartalma kirstályosodni kezd asszem. -
Pares #518 Én olvastam (vagy láttam, már nemtudom) olyan űrhajósról is, talán az ISS-en, vagy Skylab-en, aki a (valamiféle technikai gondok miatt, ha jól emlékszem) meghosszabbodott bezártság miatt komolyan megfontolta az öngyilkosságot is.
A legegyszerűbb megoldás a hibernálás lenne, bár nemtudom, hogy milyen szinten tartanak ezen a téren a kutatások, vagy hogy mennyire lenne kivitelezhető... Bár, lehet, mire oda jutunk, hogy embert küldünk a Marsra, már lesz rá technika... -
#517
Az lehet, de ismered Mruphy-t? A egyszerű dolgok fontosak, de a fontos dolgok nehezek. :)
Én nem nézném le egyiket sem. -
#516
Ezek szerint kevertem, a kékek a legegyszerűbb munkát végzők, és nem a barnák. My bad...
[/IMG]
