9993
-
alex88 #348 hello!
bocsi, de sürgös lenne és hirtelen nem találtam jobb topikot!
az érdekelne, hogy szerda éjszaka vagy hajnalban lehet hullócsillagokat látni, ha az idő is engedi, de érdekelne hogy pontosan mikor azon belül hogy éjszaka vagy hajnalban?:) -
#347
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#346
Április 12., 58 éve történt:
[center] -
#345
Az LM és az Altair méretarányos rajza:
![]()
-
mrzool #344 Nincs királyi út, vagy megérted a relativitáselméletet, vagy elfogadod...
Mivel az idődilatáció miatt a mozgó órák lassabban járnak, ezért fénysebesség közeli utazásnál érdekes különbségek tudnak kijönni. Ez nem olyan, amit egy mondatban át lehet adni. -
#343
akkor emelj ki valamit ami igy irja leh hogy "mivel...tehát..."
kell valakinek egy egyszerű megfogalmazás :D -
mrzool #342 "hogy van ez? ha fénysebeséggel megyünk 1 évet akkor mi is 1 évvel leszünk idősebbek meg a földön is 1 év tellik el, vagy nem???"
Nézz utána a speciális relativitáselméletnek és az ikerparadoxonnak, és ott lesz a magyarázat.:) -
#341
most nézzük a kapcsolatot és a filmben volt, hogy ha fénysebességgel utazik 4 évet az embert akkor a földön akár 50 év is eltellik!
hogy van ez? ha fénysebeséggel megyünk 1 évet akkor mi is 1 évvel leszünk idősebbek meg a földön is 1 év tellik el, vagy nem??? -
#340
Ritka jól sikerült misszió annyi szent. Nem is csoda, ha a robotmissziókat támogatók egyik fő indoka, hogy miért inkább a robotküldetéseket kellene erőltetni az emberes missziók helyett. -
#339
5 éve a Marson
azért durva hogy 3 hónapra tervezték. -
#338
Köszi, ez alapján megtaláltam, de átolvasva homlokráncolós... 3 fős személyzet nagyon kevés egy ilyen útnál, és ráadásul nincs mesterséges gravitáció sem. Mondjuk oké, kihoztak egy minimális költségű, és reális technológiai lehetőségekkel operáló Mars-utazást, és ezzel passzol az Orion-Altair pároshoz. -
kamov #337 A Shuttle középfedélzete az ISS küldetéseken elég szépen telerámolva szokott lenni. Érdemes végignézni az STS-126 NASA képarchívumát.
NASA-s Marsutazás tanulmányban tudtommal a 2007-es az utolsó, de ez tulajdonképpen a szokásos időközi ráncfelvarrása a 90-es évek Design Referense Mission-jainak (DRM3. Amiről még tudok az a 2007-es IAA kongresszuson ismertetett kémiai tanulmány amire "AIAA-2007-6136.pdf" néven érdemes rákeresni. Erre dob egy lapáttal még a Marsdrive Corp Mars for Less tanulmánya ami EELV-vel oldaná meg az indításokat. -
#336
A fene tudja, tudom, hogy rossz összevetési alap, de az Űrsiklóhoz képest elég szerény azért. :)
Tényleg, nem tudsz valami frissebb Mars-űrhajó tervet a NASA-tól? Egy 2007-est találtam, az 56m-es forgási rádiuszú szétnyíló rácsszerkezeteset. Frissebbet sehol. Van egy szintén 2007-es hír, miszerint "400 tonnás" űrhajó lesz, amit részletekben, 3-4 ARES V. indítással juttatnak LEO pályára, és ott szerelnék össze. A kettő üti egymást, de az utóbbival kapcsolatban semmi konkrétumot nem találtam. -
kamov #335 Érdemes több nézetből is megnézni ugyanott.
Az oldalnézet már árnyalja a képet.
http://www.tallgeorge.com/images/projectconstellation/cev_overview.jpg
Valóban nem egy táncterem, de a Szojuz orbitális kabinjánál így is jóval több használható tér jut egy főre(a hosszabb időtartam miatt). -
#334
Ez teljesen rendben van, én ezen kép alapján próbáltam belőni, hol is helyezhették el, de még így, négyre redukált személyzettel sem tűnik túl tágasnak a tér... -
kamov #333 Cifu írta másik topikban.
"A Boeing egy Szojuzra emlékeztető megoldást hozott le, amely logikája abban van, hogy az orbitális modul a feladattól függően cserélhető, illetve el lehet helyezni benne relatíve normálisan a WC-t (kiváncsi lennék, hogy helyezték el az Orion 5x3,3 méteres csonkakúpjában úgy, hogy ne legyen sehogy sem útban az, aki a dolgát végzi)."
Válaszom:
Az Apollo stílusú kabinok alakja kívülről valóban csonkakúp, de ezen belül a hermetikus rész alakja már más. Egyszer alul kívül a manőverfúvókák szerelvényei vannak hermetikusan elkülönítve, ezért ott belülről alul hengeres a hermetikus rész, felül meg az átszállóalagút körül az ernyőrekeszek és szintén hajtóművek vannak.
Ha megnézed a Szojuz WC-jét, az bármilyen 50cmx50cmx50cm-es helyen elfér ami egy dupla tárolórekesz mérete, kell még továbbá 2-3 négyzetméter függöny...
-
#332
A google map megmutatja az adott hely melyik szélességen és hosszúságon van? Vagy csak nem találom rajta? -
#331
Gagarin űrrepülése, az Apollo-holdutazás és most a Kínai űrséta. Összeesküvés-mániákusok mindig voltak, vannak és lesznek. Szerintem ez csak egy erőltetett belemagyarázás. De tételezzük fel, hogy igaz, amit a srác állít. Ha megcsinálták számítógépes trükkel azt, hogy a háttér tökéletes legyen, akkor egy 'buborékot' ne tudnának eltüntetni, ami jól látható az előtérben? Ugyan már. Valami elszabadult a felszerelésből, vagy az űrhajó felületéről, és az úszott át a képen. Szerintem. -
dragfire #330 Üdv mindenki!
Ma kutakodtam neten a kínai űrkutatásról. Olvasgattam, videókat nézegettem, mígnem eljutottam ehhez a videóhoz:
kínai űrséta
Na most megszeretném kérdezni, hogy szerintetek jogos-e az az állítás miszerint: a kínaiak csak megrendezték az űrsétájukat, vagy pedig egyszerű irigység az, ami arra motiválta a videó készítőjét, hogy ilyen váddal dobálózzon?
(Ha beszéltetek már róla bocs...) -
qaíwsyedx #329 Sajnos amíg nem erősítik meg sok lessz a "ha" és addig erről nem fogunk biztosat tudni.De én nem erre a hajtóműre tettem célzást csak próbáltam lehetséges eszközt felvázolni az emelőrakéták helyett.Azaz a légkörben nem a kis sűrűségű xenon kiáramlása által létrehozott hajtóerővel kéne számolni.De ez csak mind elmélet marad egy megfelelő energiaorrás nélkül. -
#328
Miután a B-2A ezen meghajtására csak közvetett bizonyítékok vannak (nevezetesen megfigyelések arról, hogy a B-2A nagy magasságban kikapcsolta a gázturbinás hajtóműveit, legalábbis a kondenzcsík megszűnt), és hivatalosan ezzel kapcsolatban semmit sem kommentálnak, ezért csak a találgatás marad.
Mivel a hajtóműveket "nélküli" repülést eddig csak közepes-nagy magasságban, és egyenes vonalú repülésnél figyelték meg, arra gyanakodnak, hogy a tolóereje túl kicsi ahhoz, hogy kiváltsa a gázturbinás hajtóműveket, de elég ahhoz, hogy infravörös kisugárzás nélkül, zajtalanul adott magasságban és adott sebességnél tartsa a gépet.
Sajnos az energiaforrással kapcsolatban is csak találgatás van. Lehet gázturbina által hajtott generátor (bár ez nem túl valószínű, hiszen éppen a gázturbinák helyett használják) vagy üzemanyagcella. Legalábbis a saját feltevésem ez.
Ismétlem viszont, ha valóban rendelkezik a B-2A ilyen meghajtással, és nem valami más trükköt alkalmaznak... -
qaíwsyedx #327 
Nem tudom nért nem számoltam át így tényleg hülyeségnek hangzik
Miért nem működne a Lifter hajtómű kis magasságban?Megfelelő feszültségnél a levegő ionizálódik(ha jól tudom).
Mi az energia forrása a B-2-en a Lifter hajtómű számára? -
#326
A légköri ion hajtómű a Lifter elvű meghajtás, a feltételezések szerint a B-2A Spirit is ilyen Lifter-hajtómű segedelmével képes komoly infravörös kisugárzás nélkül repülni. Ennél valóban a légkör levegőjét használják a tolóerő létrehozására, aféle ion-szél módszerrel. Emiatt a hajtómű "külső" működésű. Megjegyzés: Ha a B-2A valóban rendelkezik Lifter-elvű meghajtással, akkor is csak a közepes-magas repülési magasságban való stabil egyenes repülésre képes vele. A felszálláshoz mindenképpen szükséges van a gázturbinákra.
Az űrbéli ion-hajtómű teljesen más kategória, ott egy "belső" működésről beszélünk, hiszen a gázt egy kvázi zárt ciklusban használják fel.
A kiáramlási sebesség attól függ, hogy mekkora fúvókán keresztül távozik a gáz, ám emlékeztetnélek, hogy grammban adtad meg a tömeget, tehát át kell számolnod kilogrammra, ha egyből számolsz vele. Számoljuk ki:
A te példádban tehát 0.1572g (0.0001572 kg) kiáramló gázunk, vagyis üzemanyagunk, ami 50m/s-el áramlik kifelé.
F = mDot * Ve
F = 0.0001572 kg * 50 m/s = 0.00786 Newton
Az Ion-hajtómű az adott tömegű üzemanyagot gyorsítja fel kvázi energiabefektetés árán - mondjuk 50.000m/s sebességre. Nézzük meg ugyanezt:
F = 0.0001572 kg * 50.000 m/s = 7.86 Newton
Ez az elv. Az adott gázhasználat nem tudom honnan származik, a SMART-1 esetén 5000 óra (18 millió másodperc) alatt használtak fel 82kg üzemanyagot (82,5kg volt a szonda tartályaiban, 150 bar nyomáson), ez 0.00455 gramm per másodperc. Ez esetén:
F = 0.00000455 kg * 50 m/s = 0.0002275 Newton (gáz kibocsátás 50m/s esetén)
F = 0.00000455 kg * 50.000 m/s = 0.2275 Newton (ion-hajtómű 50.000m/s kiáramlási sebesség esetén) -
qaíwsyedx #325 NB-36 egy kísérlet volt ez így igaz. A további ebből kifejlesztett a reaktor által felmelegített levegővel hajtották volna meg(feltéve hogy folytatják a projektet)
Ha nem tévedek a levegő is ionizálható és mivel jelentősen sürübb a csillagközi térbe kieresztett gáznál ezért valószínűleg a tolóerő is jóval nagyobb lenne(nagyobb megmozgatoot tömeg=nagyobb tolóerő).
Egyébként ha azt a 81,5 kg xenont sűrítve tárolták egy tartájban az kiáramláskor szintén adott volna tolóerőt nem? Másodpercenként kb. 0,1572g xenon távozott a tartájból. Mekkora kiáramlási sebesség képzelhető el így vákumban csak a nyomáskülönbség miatt (50 m/s(=180km/) -nál már ez adna 0,5N tolóerőt!) és mennyivel növeli ezt az ionhajtómű? -
#324
Az Ionhajtómű roppant kicsi tolóerővel rendelkezik, általában néhány Newtonnál nem többel. Tehát a Földről nem indulhatsz el vele. A világűrben bolygóközi közlekedésre nem rossz viszont, mert az Isp-je (kb. hogy mennyire effektíven használja fel az üzemanyagot) nagyon durva.
A Convair NB-36-osba csak egy reaktort építettek be, de a meghajtásához semmi köze nem volt - csak a reaktor működése és a sugárzással kapcsolatos tesztekhez kellett. A Szovjeteknek is volt egy hasonló elképzelése, egy átépített Tu-95-ösöbe szereltek reaktort (Tu-95LAL/Tu-119). -
juzosch #323 Az ionhajtóműnek kissebb az ereje, mint a légellenállás, szóval gyakorlatban nem működik. -
qaíwsyedx #322 Lehet hogy hülyeséget írok, de az ionhajtómű a légkörben is müködik nem?
Egyébként az amerikaiak kísérleteztek a hidegháború idején nukleáris meghajtású repülőgéppel, egy nehézbombázóra(convair B-36) raktak atomreaktort. -
#321
Lehet hülye kérdés,de összefoglalva a rakéta technológián kívül nem tudunk,másképp valami komoly tehert vagy embereket szállítani az űrbe?Mert szerintem ez nagyon siralmas...Amúgy ha egy űrrepülőt megfelelő atom meghajtással látnánk el,akkor gondolom ahoz is kellenének hordózórakéták?Azok nélkül nem tudna felszállni?Csak mert ha tegyük fel építenénk valami nagyobb űrhajót amire ráférne minden fontos rendszer még,és sok élelmiszer rakomány,az ugye földet érni még valahogy tudna de vissza menni már nem ezért ez csak arra alkalmas hogy bolygók között repkedjen,de ahoz hogy rakományt vagy embereket cseréljenek rajta,kell egy űrrepülő vagy valamilyen kabin amivel letudnak jönni,de fel már megint rakéta kell...Vagy az uj űrreőülő koncepció,amit mostanság reklámoznak azt irják rolla hogy ha lessz megfelelő rendszer orbitális pályára is álhat..,de rakományt azzal sem lehet fevinni:(:) -
#320
Ez a nézetbeli eltérés kettőnk között. A technológiai háttér meglenne egy Mars utazásra is akár. De a lényeg, hogy megvalósítják-e, avagy sem. Ha nem valósítják meg, függetlenül attól, hogy mi miatt, akkor ne hivatkozzunk rá, mert az, hogy "képesek lennének rá, ha akarnának" édeskevés... -
#319
Cifu!!
ez irtam en is...az akarat(es az egyetertes az EU-ban)hianyzik az ugyben..
nem a tachnologiai hatteripar kepessegei a hianyosak!!!!!
iratam mi a velemenyem a kinai tecnologiarol..
senki nem tagadta az eredmenyeiket...
-
#318
es sztd nem azert"kuncsorognak"az oroszoknak mert igy koltseghatekonyabb(ergo)olcsobb lenne...??!!nem azert mert erre a technologiai szinvonaluknal fogva keptelenek,egyszeruen politikai egyseg nincs a kerdesben mert nem akarnak horribilis osszegeket kolteni valamire aminek a hozadekaban nem tudnak megegyezni(erted!!!!!????politikai okai vannak nem technologiai..)!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!nembeszelve h nem csinalnak belole akkora preztizs kerdest mint a kinaiak igy kompenzalva a tenyleges elmaradasukat..(foleg a videki regioket ahol kozepkori foldmuvelo szinten el a lakossag 60-70%-a...!)de latszat beruhazasokra semmi se draga...!oreg,ha azt mondod kina ne az orszag 1/5 reszet kitevo relative fejlett regiobol indulj ki...!!!!probald mar az egeszet tekinteni..!vagy menj el kinaba(ne csak pekingbe vagy sanghaiba!)vagy nezz utana elfogulatlanul....
vegulis a dialektikus materializmust valljak amely szerint a menyiseg(ha el er egy bizonyos szintet)ohatatlanul a minoseg kiszelektalodasahoz vezet(vagyis manifesztalodik na minoseg)... :)
Annyira költséghatékonyak, hogy az Ariane V. esetén az ESA cirka 1 milliárd euróval fizetett többet az első kudarcok után azért, hogy végrehajtsák a szükséges fejlesztéseket. Eddig cirka 500 millió eurót költöttek a lehetséges jövőbeni hordozójárművek tanulmányaira, de pár méretarányos légköri tesztnél több még nincs. A Hermes-ről meg már írtam, 2 milliárd dollárt dobtak ki az ablakon, mindennemű eredmény nélkül.
Ami igazán hiányzik itt az akarat. Az ESA egyszerűen nem mert saját űrhajó fejlesztésébe fogni, ezért az EADS Astrium egy "roppant" eredeti ötlettel állt elő: az ATV (Automated Transfer Vehicle) alapjain egy, az amerikai Orion űrhajóhoz hasonló programot vázolt fel. A háttér viszont az, hogy az ESA 1.35 milliárd eurót költött az ATV-re, amiért cirka 30 orosz Progressz teherűrhajó repülést vehetett volna. Tehát a szándék valószínűleg ott lappangot...
A személyzettel ellátott ATV-ről a BBC.com-om.
![]()
A személyszállító Európai űrhajó fantáziarajza
Ami a fejlettséget illeti, nos, azért adjuk meg az ördögnek, ami az ördögé. A kínaiak a nulláról indultak, minimalista költségvetéssel. Ma ott tartanak, hogy van egy nagyon fejlett hordozórakéta családjuk, embert szállító űrhajójuk, és 3 sikeres repülésük vele. Bizony, ez a fejlettségüket is mutatja...
Ha a régiókat nézzük, akkor mindig a fejlett részeket vesszük figyelembe, hiszen európában is nézhetnénk akkor az Olasz vagy a Spanyol szegény negyedeket, ha te a kínai szegény országrészekkel jössz... Igen, sok szegényük van, de a fejlettség nem összesített dolog, hanem az, hogy mit tesz le az asztalra. Amikor európa fejlettségét nézed, akkor te is Brüsszelt vagy Berlint veszed elő, nem valamelyik szegény, lepukkant Spanyol vagy Magyar kisvárost... -
#317
Ha van elég üzemanyag és elég stabil energiaforrás, akkor igen, akár ilyen hosszú ideig is. A Deep Space 1 űrszonda 81,5kg xenon üzemanyagot használt el 20 hónap alatt. -
#316
És egy ilyen Ion hajtómű 40-50 évig is bírja? -
#315
Többféle elképzelés is van. A két legnépszerűbb megoldás a nukleáris rakétahajtómű, illetve a nukleáris energiával táplált ion-hajtómű. Hogy melyiket használnák egy Mars-expedició esetén, jó kérdés. Viszont én kételkedem abban, hogy 2020-2030 között elindulna egy ilyen, legalábbis a jelenlegi állapotok alapján... -
#314
Ez érdekes,akkor lehetséges hogy 2020-2030 között ilyen űrhajó indul a marsra? -
#313
Hober Mallow:
Amugy űrhajóból miért nem építenek atommeghajtásút?Azon kívül hogy veszélyes?
Ketté kell választani a kérdést: miért nem építettek atommeghajtású hordozórakétát (ami a világűrbe jut fel) illetve atommeghajtású űrhajót (ami bolygóközi utakra alkalmas, Marsra, Jupiterhez, stb.).
Az elsőre a válasz az, hogy veszélyes, elég decens a sugárterhelés, és nem volt miért erőltetni. Egyszerűen eltüntek azon programok, amelyek igényeltek volna ilyen méretű hordozórakétát.
A másodikra a válasz az, hogy egyszerűen nincs és nem volt olyan program, amely ilyen űrhajó megépítését realizálta volna. Tervek születtek szép számmal, sőt, egy időben a nukleáris meghajtás volt a fő opció egy Mars-űrhajó számára, de a tervek megvalósítására sem politikailag, sem más okból nem volt pénz.
A nukleáris erőforrás gyakorlatilag megkerülhetettlen a huzamosabb időtartamú bolygóközi utaknál, mivel egyetlen alternatíva sem rendelkezkezik olyan hatékonysággal, mint egy nukleáris reaktor. A napelemek tartóssága kérdéses, ráadásul nagyon nagy méreteket igényelnek. Az üzemanyagcella pedig sehol sincs energiasűrűség szempontjából. A meghajtásra két fő opció van, az egyik az atomreaktor által táplált ion-hajtómű, a másik pedig egy thermo-nukleáris rakétahajtómű, amelyben a reaktor radioaktív magján keresztül áramoltatott üzemanyag (általában hidrogén) adja a tolóerőt.
A NASA jelenleg a
Prometheus program keretében vizsgálja és fejleszti a lehetséges nukleáris alkalmazásokat.
Molnibalage:
1. Tolóerőt képes előállítani, de közel sem akkorát, hogy gravitáció ellen bármo esélyed legyen.
Nem igaz, az amerikaiak gyakorlatilag készen voltak a NERVA hajtóművel, annak pedig egy folyékony oxigén rásegítéses változata 2500kg-os hajtóműtömeggel mintegy 9000kN tolóerőt lett volna képes leadni.
[center]![]()
A két elkészült Nerva-2 egyike. -
almos79 #312 Akit érdekel, az STS-122 Atlantis indítása szuper felbontásban (768*576) és minőségben (4 mbps) a nemzeti.tv portálon! A tíz perces program csak egy ajánló, hamarosan egy egész küldetést lehet napról napra végignézni a webes televízióban, valaimt konkrétan még az ATV Jules Verne (Verne Gyula) teherűrhajóról ígérnek egy egész estés tudományos filmet.
![]()
-
#311
By Inquisitor:
SpaceShipTwo
Ez nem hadi cucc, de valamelyik repülőgépszakértő megnézné ezt a kütyüt? Nekem mint hozzánem értőnek elég kiforratlannak tűnik ez a katamarán röpgép felépítés...
Pedig szó nincs erről.
A "katamarán" felépítés előnye az, hogy nincs szükség darura vagy hasonló külső segédeszközre ahhoz, hogy a hordozó gépet és az űrúgró járművet összekössék. Ha egy "sima" gép hátán lenne, akkor elég méretes darurendszerre lenne szükség, ráadásul utána az utasoknak is macerás lenne a beszállás (valami utaskapu kellene hozzá, mint a reptereken). Ez olcsó, egyszerű és ami a lényeg: működik. Rutan amúgy is több ilyesmi gépet épített már eddig, tehát van vele tapasztalata. Amúgy ha megnézed a SpaceShipOne esetén a White Knight-nak szabályosan hülye elrendezéssel kellett elkészülnie (ágaskodnia), hogy alá beférjen a SpaceShipOne. Itt pedig egy jóval nagyobb űrugróról van szó. A katamarán felépítés tehát nem volt rossz döntés. -
#310
A szobatársam eccer megkérdezte, hogy mi értelme dollármilliárdokér szemetet lőni az űrbe. Nos az ilyen embernek nincs értelme magyarázkodni. Aki korlátolt, az is marad... -
Haunebu #309 Szerintem a technika még messze áll attol, hogy valódi űrturizmus legyen.
Ahoz kb olyan mindennapivá kéne vélni az űrutazásnak mint a kocsikázásnak. Olyan mint kb a Star Wars...
Ez egy igen ritka bolygó amin élünk. Ezt kéne megbecsülni, nem pedig a Marsot lakhatóvá tenni, meg a Holdat. A mai emberi mentalitás és technika fényévekre van attol, hogy mi életet leheljünk akár egy bolygóba is!
Milliárdokat költenek arra, hogy 4-5 ember felmehessen az űrbe a nemzetközi űrállomásra lebegni meg levegőben enni. Közben a föld maga csak pusztul megy tönkre. Ki tudja hány fényévre van a legközelebbi ilyen lakható bolygó...
