10000
-
KillerJ0e #595 Több adat a Magyar találmányról
Szóval ez egy ion vagy plazma hajtómű , már csak arra lennék kíváncsi, hogy az a "nagyságrenddel nagyobb tolóerő" pontosan mennyi számokkal kifejezve. -
KillerJ0e #594 Hát ez a cikk elég szenzáció hajhásznak tűnik, nem akarok negatív lenni de semmi konkrétumot nem ír, semmi adat a tolóerejéről vagy az Isp-ről.
A cikk is tartalmaz egy-két ellentmondást mint pl:
"bolygóközi térben szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre a napenergia, amelyet napelemek segítségével könnyen ki lehet nyerni, és ezzel lehet hajtani a hajtóművet, amely maga körül elektromágneses erőteret gerjesztve mozgásba hozza a levegő gázmolekuláit."
Azért azt megnéznem hogy az űrben hol talált nagy mennyiségben a levegőben található gázmolekulákat. A cikk szerint valamiféle elektromos meghajtásról van szó márpedig az ilyen típusú meghajtásoknak igen kicsi a tolóereje. Meg hat az hogy 0 hajtó anyaggal nem csak a víz alatt vagy a légkörben de még az űrben is tudunk menni, enyhén szolvas kicsit sántít a dolog.
A nekem erről a légköri ion hajtómű jutott eszembe(lifter) de hát mint tudjuk kb semmire nem jók az ilyenek. -
#593
Hehe. Egy világos és érthető, minden kétséget eloszlató cikk egy új magyar találmányról.
Ez most a VASIMR-hez hasonló plazma hajtómű? Vagy valami más? Mi az, hogy nem kell hozzá hajtóanyag? Áhhh... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#592
Nukleáris meghajtással a Kiwi/Nerva kísérletek leállítása után az 1970-es évek eleje óta senki sem kísérletezett, tehát az azóta született Nukleáris meghajtások mind csak elméleti síkon modellezettek.
Az NSWR meghajtás valóban igen ötletes és frappáns, ám én személy szerint kétlem, hogy valaha is megvalósulna, túl veszélyes ugyanis. -
KillerJ0e #591 Az NTR-GAS/closed nukleáris meghajtásnál az Isp 1500-3000s ami nem rossz és azt írjak, hogy (elméletben) nincs nukleáris szennyezés. Akár még földfelszínről is lehetne indítani majd az űrben már átválthatna a planetáris űrhajó a gyors. ámbár kicsi tolóerejű hajtóműre.
A Dr. Zubrin féle NSWR-meghajtással kísérleteztek már vagy csak elvi síkon?
-
#590
Az AdAstra féle oldalon lévő tervekre gondolsz?
Hm, kezdek hinni a VASIMR-ben. :) -
KillerJ0e #589 Na igen egy kombinált meghajtás nem lenne rossz dolog.
Am itt egy pár link én ezeket szoktam nézegetni + wikipedia , sok adat és link megtalálható rajtuk , kár hogy magyar verzió nincs.
Link1
Link2 -
kamov #588 Az általam ismert forrásokban a nátriumhűtésű reaktor és a beépített lineáris generátoros stirling energiaátalakító látszik befutónak.
És igen, se nem könnyű, se nem egyszerű. Ezért kell megcsinálni. -
#587
Hmmm... a négy hónaposnál akkor lemaradtam. A 200MW-osról én azt olvastam, hogy sokan szkeptikusan a szilárd magos "nukleáris-akkumulátor" hatékonyságával, illetve egyáltalán az egész koncepciójával kapcsolatban. Ha jól rémlik 9 ilyen nyújtaná az elektromos energiát ennél a tervnél, és pont azért vált lehetővé a "csoda", mivel ilyen iszonyatos hatékonyságú ez a nuki-akku, valami 15kW/kg? Ez elég szép, ha megvalósul, lévén csak nemrég kezdtek el rajta egyáltalán dolgozni.
Persze onnan is meg lehet közelíteni hogy gyakorlatilag a legtöbb Mars-űrhajó projectben felvázolt technológia hasonlóan kifejlesztésre vár... -
kamov #586 Pont a VASIMR-NÉL vannak négy hónapos (12MW) és negyven napos (200MW) lehetőségek. -
#585
Mindenképpen ketté kell választani a Földfelszínről LEO pályára, illetve a LEO (LMO) pályáról induló bolygóközi űrhajók meghajtását.
Az első nélkül a második sehol sem lesz, tehát amíg nincs olyan hordozórakéta (vagy más alternatíva), amelyik képes nagy tömeget olcsón feljuttatni, addig kár is a gőzért. Ne feledjük, hogy jelenleg a csúcs a Delta IV Heavy, Ariane V. és Proton színvonal, ami inkább 25-27 tonna, mint 100 tonna körül mozog. Az Ares V. meg ki tudja, megvalósul-e valaha.
Itt (is) mindenképpen az SSTO felé lenne érdemes nyitni, de sajnos erre még tervek se nagyon vannak (az 1960-as években születtek nagy méretű SSTO és TSTO űrhajó/űrrepülő tervek).
Ami a bolygóközi repülést illeti, ott van a lenti NERVA hajtóműves 1968-as elképzelés, a 200+230 napos út nem olyan rossz, mondjuk úgy, inkább átlagos. Vannak 90 napos tervek is nukleáris-kémiai meghajtással, de jellemzően kisebb hasznos teher esetén. A VASIMIR sem fog sokkal gyorsabb utazást lehetővé tenni, ott is relative kicsi a tolóerő. Ha nagy tolóerő kell, akkor nukleáris meghajtásokon túl csak a vegyített kémiai meghajtások jöhetnek szóba. -
KillerJ0e #584 Tehát ennyit a NERVA-ról…
Sajnos a mai rakétahajtóművek kiábrándítóak, és ahogy nézem egyhamar nem lesz olyan hajtómű rendszer, aminek elég nagy a tolóereje, hogy az űrbe juttasson több tonnás űrhajókat, napokig vagy még hosszabb ideig működik és viszonylag gyorsan (1-2hónap) el tud juttatni minket a Marsra.
Az a gond hogy a nagy toló erő és nagy sebességpárosa valahogy sosem jön össze.
A vasimr nem lenne rossz, de hát a tolóereje…
Valamiféle nukleáris meghajtást kéne alkalmazni, abban lenne erő és gyorsaság csak a környezeti problémákat kellene valahogy kiküszöbölni.
-
#583
SSTO-kban (vagyis egy fokozattal a világűrbe jutthatható űrhajókban/rakétákban) nem hiszen, hogy használható, az eddigi NERVA hajtóműves rakéták is mind több fokozatúak voltak.
A NERVA alkalmazása Földről induló űrhajó esetén elég valószínűtlen, egyetlen ország sem vállalná be a vele járó környezetvédelmi kérdések általi politikai konfliktust.
Ahol reális esélye lenne egy ilyen hajtóműnek, az az interplanetáris űrhajók. A NASA is aféle "taxinak" képzelte a NERVA hajtóműves űrmodult, Föld körüli, Föld-Hold és Föld-Mars viszonylatban.
![]()
A NERVA hajtóműves 'Shuttle' elképzelés az 1960-es évekből
![]()
NERVA hajtóműves 'Shuttle' rakományt vesz át az STS űrsiklótól, hogy azt a Holdra szállítsa
![]()
NERVA hajtóműves Mars-űrhajó 1968-ból
Személy szerintn úgy vélem, hogy SSTO szinten inkább a Venture Star féle rendszer, de még inkább egy vegyes, legalább a repülés első szakaszában a légköri oxigént használó űrrepülőgép lehet megoldás. -
KillerJ0e #582 Sziasztok!
Mit gondoltok a NERVA típusú nukleáris hajtóművekről, illetve azok gyakorlati alkalmazásról például SSTO-okban?
Cifu a te véleményedre nagyon kívácsni vagyok. :) -
#581
Bemutatták az SST-t. -
#580
Nasa TV most. -
#579
Az egy nagyságrenddel összetettebb program, és a tapasztalatom szerint általában a laikusok 10 perc után kiábrándulnak belőle. Ez azért egy nagyságrenddel egyszerűbb és egy (lehetséges) Holdbázis kinézetét, működését, életét mutatja be. Erre megfelel. :) -
#578
szerintem orbiter :D ott az építését is leszimulálhatod :) -
#577
Constellation Holdbázis Szimulátor program. Mindössze 42 Mbyte, és benne vannak a tervezett Holdbázis főbb elemei. Lehet benne Holdsétát tenni, illetve a LER-t (az új Holdautót) vezetni. :) -
#576
Azért a Spirit már így is messze túlteljesítette az elvárásokat. Ha azt nézzük, hogy mit vitt(ek) végbe a Mars Rover(ek), akkor egy szavunk se lehet. Pláne ha azt nézzük, hogy hány Mars küldetés volt, amely semmit sem tudott felmutatni. Az eddigi és a közeljövőben induló Mars-missziók, illetve azok kudarc/siker ábrája. -
#575
elpusztulhat_az_egyik_mars-jaro :( -
#574
A fehér repülőgép a WhiteKnightTwo, a Virgin Galactic űriparának első lépcsője, ez fogja indítani a SpaceShipTwo-t, ami ugye a szuborbitális űrturizmus első gépe lesz, és ahogy a tervek állnak, a LauncherOne-t, is, ez pedig a SpaceShipTwo-ra épülő kis méretű hordozórakéta. Ha megnézed az amúgy valóban nem túl jó minőségű képet, látható, hogy a hajtómű, és a hátsó szárnyak a SpaceShipTwo-ra emlékeztetnek. A törzs hengeres, és az orrán van egy kacsa-vezérsík is.
[center]![]()
A WhiteKnightTwo és a SpaceShipTwo számítógépes fantáziarajza, ebből csinálták a lenti prezentációs ábrát -
#573
Szerintem ez egy kivetített képről egy gyenge minőségű fotó. -
#572
ezt painttel rajzolták? -
#571
Kikerült az első kép a LauncherOne-ról. Ez ugyebár a Virgin Galactic műhold-indító szolgáltatása lesz, várhatóan a White Knight Two-ra alapozva. Legfeljebb 200kg-os műholdat képes majd LEO pályára állítani, várhatóan 2011-től...
[center]![]()
-
polarka #570 Jah, kemény állatka, én először ebben a műsorban láttam, amit mostanában a Spektrumon tolnak, a S01E06-ban volt. (youtube idevágó részlet [ENG]). A wikin is van cikk róluk. -
Candi #569 Medveállatka.
Lehetséges űrutasok, melyek az ember után elsőként landolhatnak majd más égitesten? -
Candi #568 Azért kemény a csávó, készít egy holdkompot vagy mi a túrót, felszáll meg leszáll vele meg arrébbmegy mintaszerűen, de azzal a nagy batár Dodge-dzsal elakad a homokban xDDD
Amúgy le a kalappal előttük. Igaz, azzal a sugárhajtóművel páncélszekrényt lehetne olvasztani :) -
#567
Megvan a nyertese a Northrop Grumman Lunar Lander X PRIZE versenynek, amely automatizált függőleges fel- és leszállást, illetve a kettő között egy vízszintes repülési fázist (a vízszintes a haladási irányt, és nem a jármű orientációját jelzi) tartalmazott. A 2006 óta kiirt versenynek három "döntőse" volt, végül a Masten Space csapata nyerte az 1 millió dolláros díjat. A Level 1 csak felszállás - lebegés - leszállás volt, a Level 2 pedig felszállás - vízszintes repülés - leszállás.
[center] -
#566
Jujj, a cikk címében fissziós, a cikkben viszont már fúziós hajtóműről írnak... Közben pedig egy "hagyományos" nukleáris reaktor -> ionhajtómű megoldásról van szó... -
#565
De egyébként én lennék a legboldogabb, ha mindkettő megvalósulna 
-
#564
Szerintem kamu. Eyg business jet dizájnos űrrepülővel egy napelem nélküli űrállomásra, amely 400 km-es körpályán kering orbitális sebességel. Burt Rutan a térdét csapkodva röhög:)
Itt meg arrol írnak, hogy az ororszok fúziós (:D) reaktorral hajtott űrhajót terveznek. 600 milla 9 évre. Szerintem ezen is röhögnek már páran. -
#563
Galactic Suite, mi a fene ez megint? Nekem a Bigelow-féle űrállomás jutott eszembe, amit eredetileg ugye 2010-ben akartak indítani, és űrturista célokra kihasználni. Ezt 2012-re szánják, ami legalábbis érdekes, figyelembe véve, hogy eleddig semmit sem hallottunk róluk... :S -
#562
Ez így nem túl költséghatékony tesztelés, mert két rakétát használnak fel, mikor lehet, hogy egy is elég lett volna. Az a meredek, hogy pénzt költenek arra, hogy bebizonyítsák, hogy nem pénzkidobás ez az egész. Mivel bizonyítják? Pénzkidobással, egy 'előrehozott' teszttel, ami nem bizonyít ve mindent. Duva mi? -
llax #561 Ezt a tesztet az első fokozat tesztelésének kevésnek tartom... Igazából csak az irányítórendszert (illetve annak önállósított formáját) tesztelhették ilyen módon.
Pl. vibráció szempontjából is másképp viselkedhet az 5 szegmenses változat. A szétválás teljes tesztelése is "belefért" volna. Tettek rá nagyobb, az 5 szegmenses tömegéhez méretezett ernyőket, de nem akkora tömeggel tesztelték.
Inkább vártak volna egy kicsit és legalább az első fokozatot tesztelték volna a végleges konfigban. Ha most kibukott volna valami probléma, lett volna idő korrigálni a következő tervezett tesztig. De ha ezek csak a következő tesztnél jönnek elő, csak az első fokozat miatt simán csúszhat 1-2 évet a program.
Van egy olyan érzésem, hogy ez a teszt nem is annyira mérnököknek, hanem sokkal inkább az amerikai politikusoknak és az adófizetőknek szólt. Mivel első perctől nem volt 100%-os támogatása és most is veszélyben van a program folytatása, fel kellett mutatni valamit, minél előbb. Bizonyítani kellett, hogy fel tud szállni önállóan egy űrrepülő SRB (ezt a mérnökök vaszleg eddig is tudták).
Nem tudom, hogy ez a feltételezésem mennyire állja meg a helyét. De szerintem ha a mérnökökön múlt volna, ha pár hónappal később is, de az 5 szegmenses SRB-t tesztelték volna élesben... Akkor legalább már tudnánk, hogy van egy (repülés közben is) tökéletesen működő első fokozat. Vagy éppen azt, hogy milyen problémákat kell még megoldani Más a tömeg, a gyorsulás, a vibráció, máshol van tömegközéppont (és ez más ütemben "vándorol" a hajtóanyag fogyásával)... -
#560
Én legalábbis eddig nem olvastam róla semmi hivatalosat, ahogy a behorpadt szegmensről sem. -
kamov #559 Ezért futottak meg a költségek. -
llax #558 A 2. fokozat azonnali "bukdácsolásának" okáról tudtok már valami hivatalos infót? Mert annak leválasztás után "illene" legalább néhány másodpercig egyenesen tovább repülni mindenféle stabilizálás nélkül (még akkor is, ha egy makett)... -
#557
Mondjuk ettől függetlenül teljes sikernek tartják, hiszen a fő feladat az első fokozat tesztelése volt, annál pedig nem tapasztaltak sem vibrációt, sem más működési problémát, és a forgási manővereket is hibátlanul végrehajtotta. A visszatérési és szétválási rész nem volt része a tesztnek, nem arról szólt. Mondjuk durva, hogy 445 millió dollár volt ez a teszt, és közben olyan dolgok derülnek ki, hogy például az első fokozat ernyői teljesen eltérnek az STS gyorsító fokozat ernyőitől - azokat is teljesen újra kellett tervezni. Szóval a végén kiderül, hogy annyi közös van az ARES I.-ban és az SRB-ben, hogy a rakéta-hajtóanyaga azonos összetételű... :) -
#556
Mégis inkább megrogyott a leérkezéskor. Az ütközésnyom látszana.
Meg abból amit látni lehetett, a két darab elég hamar eltávolodott egymástól.
