9875
-
#310
A szobatársam eccer megkérdezte, hogy mi értelme dollármilliárdokér szemetet lőni az űrbe. Nos az ilyen embernek nincs értelme magyarázkodni. Aki korlátolt, az is marad... -
Haunebu #309 Szerintem a technika még messze áll attol, hogy valódi űrturizmus legyen.
Ahoz kb olyan mindennapivá kéne vélni az űrutazásnak mint a kocsikázásnak. Olyan mint kb a Star Wars...
Ez egy igen ritka bolygó amin élünk. Ezt kéne megbecsülni, nem pedig a Marsot lakhatóvá tenni, meg a Holdat. A mai emberi mentalitás és technika fényévekre van attol, hogy mi életet leheljünk akár egy bolygóba is!
Milliárdokat költenek arra, hogy 4-5 ember felmehessen az űrbe a nemzetközi űrállomásra lebegni meg levegőben enni. Közben a föld maga csak pusztul megy tönkre. Ki tudja hány fényévre van a legközelebbi ilyen lakható bolygó... -
#308
szerintem pénz az lenne, ha az érdekek is úgy kívánnák
-
#307
Ezt olvasta valaki? Nagyon meggyőző eredményei vannak ennek a meghajtásnak, csak ezt is elfaszkodták a szokásos pénzmegvonós dologgal.
Annyi féle jó hatékony hajtómű van, de mindíg a hagyományosat használják, mert az eddig bevált, vagy mert nincs pénz újra... -
#306
Ezt jó hallani. Végre itt is történik valami. -
#305
![]()
többi kép -
#304
Létrejön az első magyar űr-tesztközpont
2007. április 5., csütörtök, 9:14
Egy tegnap aláírt megállapodás az első lépés egy hazánkba tervezett, európai színvonalú űrkutatási beruházás irányába. A terv keretében a Zsámbéki-medence területén egy olyan űr-tesztközpontot kívánnak létesíteni, amelyhez hasonló Európában négy van, ugyanakkor a kontinens keleti felén még egy sincsen.
A tervek szerint 2007-ben induló, összesen 2,2 milliárd forint összberuházású Űripari Technológiai- és Tesztközpont űrberendezések tesztelését és minősítését végzi. A létesítmény egy képzési-oktatási szolgáltatást is nyújtó űrkutatási központot foglal magában, technológiai és tesztközponttal, a kapcsolódó kis- és középvállalkozások cégközpontjaival és laborjaival, valamint K+F intézetekkel, összesen közel 30 hektárnyi területen.
Az ilyen tesztközpontok a nagyközönség által kevéssé ismert, mégis kiemelt jelentőségű létesítmények - nélkülük ugyanis egyetlen űreszközt sem tudnának biztonságosan üzemeltetni. Az űrkutatásban az egyes berendezéseket és a kész, már összeszerelt egységeket a start előtt kiterjedt ellenőrzéseknek vetik alá. Ennek során vizsgálják például, hogy a rendszer miként bírja az induláskor fellépő gyorsulást, rázkódást és egyéb kellemetlen behatást. Tanulmányozzák a berendezések működését vákuumban, alacsony és magas hőmérsékleten, továbbá olyan intenzív sugárzások közepette, amilyeneknek a világűrben lesznek kitéve. A tesztközpontok a fentieken túl széleskörű fejlesztési munkát is végeznek, elsősorban azt kutatva, hogy a meghibásodások jellegét miként lehet a Földön fogott jelekből megállapítani, továbbá milyen fejlesztésekkel csökkenthető ezek kialakulásának esélye.
A létesítmény létrehozásáról szóló megállapodást a Bonn Magyarország Kft. és Talentis Group írta alá. A központ ugyanis a Talentis Program keretében, a Zsámbéki-medence fejlesztési programjának részeként épül meg. A teljes programnak csak kisebb része kapcsolódik az űrkutatáshoz, a távlati cél az, hogy létrehozzák a közép-kelet-európai régió első tudásközpontját. A Bonn Hungary Kft. a magyar űripar zászlóshajójaként számtalan nemzetközi feladatban működött már közre, többek között részt vett az indonéziai műholdas cunami-előrejelző rendszer kialakításában is: a cég berendezései veszik a LAPAN Tubsat indonéz műhold fedélzeti kamerájának képeit.
A hazai kutató-fejlesztőhelyek közös problémája, hogy az űrminősítésű szerelés és tesztelés Magyarországon nem megoldott, így csak hatalmas költségek árán, az elnyert megbízások jövedelmezőségét kockáztatva tudják a végszereléseket és a teszteléseket elvégezni valamelyik nyugat-európai központban. A hazai "űripari műhelyek" méreteikhez képest nagy kutatási potenciállal rendelkeznek, a tesztközpont nélkül mégis esélytelenül indulnak a pályázatokon. Egy magyar tesztközpont lényegesen olcsóbbá tenné ezt a szolgáltatást - más uniós országok számára is. A nemzetközi űrtechnológiában élen járó német IABG máris jelezte a tesztközpont működtetésében való együttműködési szándékát.
A Bonn Magyarország Kft. vezetője, Solymosi János szerint a Talentis Űripari Technológiai- és Tesztközpont az állam számára is jó üzletnek ígérkezik, hiszen éves szinten a tervezett beruházás összegének duplája kerülhet vissza az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) megrendeléseként a magyar high-tech kutatás-fejlesztésbe.
A központban helyet kap majd antisztatikus szerelőhelyiség, chip-alkatrész beültetéséhez használatos bondoló berendezés, speciális tisztítóberendezés, ultrahangos mosó, korszerű elektronikai mérőműszerek sora, az elektromágneses kisugárzás és érzékenység méréséhez szükséges EMC mérőszoba, környezetállósági és klímaberendezés, űrszimulátor, vibrációs tesztlabor és lineáris gyorsulás szimulátor (centrifuga).
Európában jelenleg négy nagyobb tesztközpont működik, ezek az IABG (Industrieanlagen-Betriebsgesellschaft), ITS (INTESPACE), az Alcatel Test Centre és az ESTEC Test Centre.
Kereszturi Ákos
-
#303
Az egyenlítős dolog pont hogy megalapozott, mert a geostat pálya egy olyan speciális geoszinron pálya aminek 0 hoz közeli a dőlésszöge az egyenlítőhöz képest, más bolygó körül pálya nincs ahol egy adott pont fölött lehetne állni. A sima geoszinkron pálya meg azt jelenti hogy kicsi az excentricitása, és ugyanannyi a periódiusideje mint az égitest forgásának ami körül kering. Ez a földnél ugye ~24 óra.
Ezen kívül még van a Tundra pálya is ami szintén 24 órás periódusidejű, de erősen elnyújtott pálya.
Egyébként nem minden műhold kering geostat pályán, jórészt csak a távközlési műholdak. A többi jóval alacsonyabban kering, így a felderítő, bolgókutató műholdak is. -
#302
A geostacionárius pálya lényege, hogy nagy távolságban van a Földtől. Szerintem ez az egyenlítős dolog nem lehet megalapozott, mivelvannak műholdak, amik nagy távolságból a sarkokat vizsgálják. A geoszinkor meg az, hogy a föld mozgásával van szinkronban.. -
#301
Hu érdekes... -
#300
Igen. Csak az egyenlítő felett tud "állni" a föld felett. Ha nem az egyenlítő fölött megy, akkor az inklinációval megegyező északi, és déli szélesség között fog föl-le csúszkálni, az pedig már csak geoszinkron pálya. -
marcio mela #299 geostat meg csak 0 fok vagy ahhoz nagyon közel.
Az felel meg annak,hogy az egyenlítő felett? -
marcio mela #298 geostat meg csak 0 fok vagy ahhoz nagyon közel.
Az felel meg annak,hogy az egyenlítő felett? -
#297
Geoszinkronnak az a lényege hogy annyi idő alatt kerülje meg a földet, amennyi idő alatt az fordul egyet, szal bármilyen szögben mehet, geostat meg csak 0 fok vagy ahhoz nagyon közel. -
marcio mela #296 Mi a különbség a Geoszinkron Pálya (GEO) és a Geostacionárius Pálya (GSO) között?
Ráadásul a magyar Wikipedia® azt írja a geostacionárius pálya (GSO, Geostationary Orbit) nulla inklinációs geoszinkron pálya.
A Geoszinkron Pálya (GEO) pálya 0°-tól eltérő szöget zárhat be az egyenlítővel?Példának okáért a két sarkpont felett halad el?
A geostacionárius pálya (GSO, Geostationary Orbit) nulla inklinációs geoszinkron pályájával szegény kénytelen az egyenlítő felett haladni és máshol nem? -
morzket #295 Ja, hát kicsit nehéz fúrni olyan környezetbe, ahol a több ezer fokos kőzet sem képes megolvadni az óriási nyomás miatt. -
#294
toxic leaked.
Állítólag ne voltak veszélyben az űrhajósok. De azért nem szertnék a helyükben lanni, ha szivárog az ammónia. -
Nagydorog #293 Én olvastam ilyen könyveket ahol az űrkutatás eszközeit mutatta be. -
Nagydorog #292 Jo nehéz leget egy űrrepülöt irányitani.
-
#291
Emlékszik még valaki a "Végtelen szerelmesei" c. kissorozatra? -
#290
Azért ez nem ennyire egyszerű. Azért, mert közvetlen kontaktusba nem kerültünk a belső maggal, azért még tudunk a létezéséről.Abban viszont igazad van, hogy elég kevés az információnk arányiban mérve. -
patiang #289 Nem tudom láttátok-e a Discovry-t? A földdel foglalkozott, ill. annak belsejével. Hát az is felér egy űrutazással. Még SEMMIT sem tudunk igazából arról a testről amin vegetálunk.:(( -
#288
Emlékezés egy pazar Mars-szondára -
#287
Csillaghullás a hétvégén
2006. november 17., péntek, 9:01
A Leonida meteorraj aktivitása vasárnap hajnalban éri el a 2006-os maximumot. Némi izgalomra adhat okot, hogy idén annak az anyagfelhőnek az előrejelzett helyén halad át a Föld, amelyet a raj szülőüstököse 1932-es napközelségekor dobott ki. Ebből kiindulva az optimista előrejelzések szerint a maximum látványa a 2001-ben és 2002-ben tapasztaltakhoz is hasonlíthat, amikor szép meteorzápor mutatkozott.
A híres-hírhedt Leonida meteorraj ezen a héten, szombatról vasárnapra virradóan éri el aktivitásának idei maximumát. Az elmúlt években a raj több erős meteorzáporral is szolgált, azonban az előrejelzések szerint az ilyen látványos tűzijátékokra újabb harminc évet kell várni. Néhány szép meteort viszont most is megfigyelhetünk.
A Leonida meteorraj a széttöredező 55P/Tempel-Tuttle-üstökös törmelékéből származik, amely 33 éves periódusban kering a Nap körül. Az üstökösből napközelben kidobott poranyag lassan széthúzódik az üstökös pályája mentén. Ebbe a törmeléksávba szalad bele a Föld minden év november 14-21-e között. Ha a találkozás akkor következik be, amikor az üstökös napközelben van, több hullócsillagot látunk, mivel ilyenkor a felhő legsűrűbb, üstökösmaghoz közeli részén megyünk keresztül - ez történt az elmúlt években.
Az 55P/Tempel-Tuttle-üstökös immár nyolcadik éve távolodik a Naptól, a közelében lévő sűrű porfelhő ezért már messze jár. Néhány hullócsillag azonban így is az utunkba akad, különösen azért, mert idén annak az anyagfelhőnek az előrejelzett helyén halad át a Föld, amelyet a kométa 1932-es napközelségekor dobott ki. Mindezek nyomán kedvező esetben óránként több tucat hullócsillag is feltűnhet az égen, ha megfelelő helyszínről és kitartóan várjuk a meteorokat.
![]()
Fent az elméleti számítások alapján a Leonida meteorraj sűrűbb felhőinek feltételezett helyzete látható a Föld idei novemberi mozgásához képest. Eszerint november 19-én hajnalban találkozhat bolygónk a legtöbb, rajhoz tartozó szemcsével (forrás: J. Vaubaillon). Ebből kiindulva az optimista előrejelzések szerint a maximum látványa a 2001-ben és 2002-ben tapasztaltakhoz is hasonlíthat, amikor szép meteorzápor mutatkozott. Ám ha lesz is átlagon felüli aktivitás, az feltehetőleg rövid ideig, maximum két-három óráig tart.
A maximum időpontját a különböző számítások a november 18-ról 19-re virradó hajnalon magyar idő szerint 5:45 és 7:30 közötti időszakra teszik. Ez hazánknak nem a legkedvezőbb, mivel nem sokkal a napkelte előttre esik. A modellek arra is utalnak, hogy ezúttal az apró szemcsék lesznek túlsúlyban, ami halvány meteorokat jelent. Ezért könnyen elképzelhető, hogy a jelenség a nagyvárosokból alig látszik majd.
![]()
Az 1998-as Leonida-maximum - ehhez hasonlót sajnos nem várhatunk ezen a héten (Juraj Toth, Comenius U. Bratislava, Modra Observatory)
A meteorokat szabad szemmel kell megfigyelni. A megfigyeléshez szükséges fontos körülmény a sötét égbolt és egy nagy adag kitartás. Míg kivilágított nagyvárosokból hosszú órák alatt is csak egy-két meteort láthatunk, sötét vidéki ég alól ugyanennyi idő alatt több tucat hullócsillagot pillanthatunk meg. Próbáljunk tehát minél messzebb kerülni a zavaró fényforrásoktól. Nem szabad elfeledni, hogy míg az éves ciklussal jelentkező meteoraktivitás jól előrejelezhető, a hosszabb periódusoknál, például a Leonidánkál tapasztalt közel 33 év esetében sokkal bizonytalanabban az előrejelzések. Csak az ég alatt, vasárnap hajnalban fog kiderülni, mekkora porfelhővel találkozik bolygónk.
Kereszturi Ákos
-
#286
Nem tud valami linket a jupiter holdjairól, ahol nagy felbontású viszonylag közeli és jó minőségű képek vannak? Vagy még várjak ezzel pár évet? :\ -
#285
Öö amikor itt volt Neil az ő szájából is hallottam :) Még talán az egyesen ment a legelső fajta Friderikuszsó, és ő hivta el. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#284
Nem, ez csak egy humorista poénja volt. -
#283
Nem túl jó ötlet a rakétát végigcipelni a fél világon. -
marcio mela #282 Neil Armstrong tényleg azt mondta mielőtt a holdra lépett GOOD LUCK, MR.GORSKY? -
marcio mela #281 Van egy központ ahol felkészítik a Pegasust felrakják a L1011 alá és bármelyik szélességi körre elrepülhet?Közbeeső reptereken leszálhat tankolni? -
#280
~24000$/kg és 210000 $/kg az ca. 10x.Súlyos szám.
Az, de az elöbbi csaknem 4 tonnát visz fel, az utóbbi meg csak 190kg-ot GEO pályára. Ha neked egy legfeljebb 190kg-os műholdat kell GEO pályára feljutattnod, akkor a lehetőségeid elég vegyesek. Vehetsz "helyet" egy nagyobb hordozórakétán, amelyiknél kompromisszumra kényszerülhetsz a pályát illetőleg (nyilván a fő megrendelő dönti el, hogy a rakéta milyen pályára vigye fel a műholdját, az "utas" kisebb műholdak ettől jelentősen nem térhetnek el). A másik, hogy veszel egy Pegasus kilövést. Olcsóbb, mint egy komolyabb hordozórakéta ára, amelyik a teneked megfelelő pályára állítja a műholdadat. Márpedig egy konkrét pénzösszegből gazdálkodsz. Vagy nem. Ez utóbbira példa az, amit te példaként felhoztál. A NASA megrendelt X fellövést az Orbital-tól. Ő vállalta a műhold fellövésének költségeit, ergo ő dönti el, hogy mivel vigyék fel a műholdat. A háttérben talán olyasmi húzodhatott meg, hogy kell a megrendelés az Orbitalnak, aki kilobbyzta ezt. Ennyi.
Hozzá kell tenni, hogy amerikai állami pénzből amerikai hordozórakétával lehet csak feljuttatni műholdakat. Ergo ha a te tudományos műholdadat a NASA ill. az amerikai állam pénzeli, akkor nem viheted el az oroszokhoz, hogy ők lőjjék fel.
Hozzá kell tenni, hogy amerikai viszonylatban jelenleg az Orbital Pegasus ill. Taurus hordozórakétája a legolcsóbb űrbe juttatási lehetőség.
Akkor az Orbital csődbe ment ugye?
Él és virul. -
marcio mela #279 ~24000$/kg és 210000 $/kg az ca. 10x.Súlyos szám.Egy dok.filmben mondták,egy röntgenkitörést vizsgáló műholdat azt hiszem a pegazussal lőttek fel de nem szabadult ki az orrkúpból.Ez valamikor a '90-es években lehetett.Azt is mondták minden 3. kilövés kudarc volt.Akkor az Orbital csődbe ment ugye? -
#278
Persze hogy nem mindegy, de LEO értéket első körben nem találtam a Sea Launch-oz, és lusta voltam komolyabb háttérmunkát végezni ez ügyben. Mérvadónak azért megteszi, hiszen GEO-ra is fele annyiért visz fel 1kg hasznos terhet, mint a PegasusXL LEO-ra, illetve a PegasusXL GEO-ra cirka 210000 $/kg áron juttat fel terhet... :) -
juzosch #277 LEO, vagy GEO az nagyon nem mind1. -
#276
Kinek érte meg akkor a Pegasus?
Az Orbital cégnek? :)))
A Sea Launch biztos olcsobb.
Lehet, sőt biztos. De a NASA csak és kizárólag amerikai cégekkel dolgozhat e téren, és ha noha a Sea Launch többségi tulajdonosa a Boeing, 40%-os részesedéssel, ez kevés az üdvösséghez. Egyébként a Sea Launch sem olyan rendkívűl olcsó, ~24000$/kg áron juttat fel műholdakat, igaz nem LEO, hanem GEO pályára. -
marcio mela #275 Kinek érte meg akkor a Pegasus?
A Sea Launch biztos olcsobb. -
#274
Másik topicból átköltöztett téma:
marcio mela: Most mennyibe kerül 1 kg földkörüli pályára állítása?
[NST]Cifu: Nagyon szélsőséges adatok vannak, függően attól milyen hordozóeszközről van szó, illetve külön kell nézni az emberi űrutazásnál a költségeket.
De pár hozzávetőleges adat LEO pályára (zárójelben, hogy mekkora hasznos terhet képes feljuttatni), kizárólag a fellövés költségeit tekintve, tehát a fejlesztési költségek nincsenek belekalkulálva:
R-29 Volna (~110kg): ~5000$/kg (a Volna leselejtezett, tengeralattjáróról indított R-29 ballisztikus rakétából átalakított hordozórakéta, ilyennel akarták a Cosmos-1-et pályára állítani, de a Volna meghibásodott, és a fellövés kudarccal végződött)
Szojuz ST (7800kg): ~6000$/kg (a jól bevált Szojuz hordozórakéta)
Ariane 5 (16000kg): ~9000$/kg (az Ariane 5 az ESA nagy méretű hordozórakétája)
Atlas V 402 (12500kg): ~11000$/kg (az Atlas V a Lockheed Martin hordozórakéta családja, 12,5 tonnástól 20+ tonnás LEO teherbírású változatokkal)
Shuttle (24400kg): ~20500$/kg (a Shuttle hasznos terhelése a rakodótérben)
Jelenleg a NASA a Kistler Aerospace és SpaceX cégeket támogatja, hogy 2010-re olcsó hordozórakétákat fejlesszenek ki, a cél az 1000$/kg elérése (amit személy szerint kissé túl optimistának tartok).
marcio mela: Volt egy olyan megoldás,hogy egy repülőgép a hasa alatt vitt egy rakétát (Pegasus rocket).Azt használják?
És a válasz:
Igen, az Orbital cég Pegasus hordozórakétája egy L1011-es hasa alól indul, a PegasusXL 443kg hasznos terhet vihet fel, cirka 25 millió dollárért, ez 56433 $/kg. Szóval nehogy olcsóbb, de inkább drágább (sokkal drágább)... -
#273
Sanyix, az elképzelésed szvsz ott hibádzik, hogy a NASA egyszerűen nem mer, és nem akar kockáztatni. Meg lehetne próbálni ilyen laposabb beérkezést, és "hullámvasút" visszaérkezést, de nem fognak ilyesmire fanyalodni, mivel jelenleg a kulcsszó a biztonság. A hagyományos visszatérésnél már van elég tapasztalatuk, egy új metódus használata esetén bekövetkező baleset, ne'adj isten katasztrófa esetén az egész bagázst, aki ezt kitalálta, a tökeiknél fogva akasztanák fel. Nem járja mostanság ilyen kockázat felvállalása. -
juzosch #272 Oroszország, zimbavbe, dél afrika, én se szívesen vinném oda a milliárdos repülőmet:)
Nem azt mondom h 2,5 kmen nem lehet leszálni, hanem hogy jóval nehezebb. Ha 2km kell a leszálláshoz, akkor érdemes legalább 4-gyel számolni, mert ha csak 500m van, akkor a hibázás esélye nagyban megnövekszik.
(nem nagy számokról van szó, hanem pl 4km-en 1/1000 a hiba esélye, 2,5kmen meg 1/100. hasraütés)
És azért választották ezeket, mert ha egyszer baj van akkor valahova mégiscsak le kell tenni, mert a tengernél ezek is 1000x jobbak. -
#271
Hát azért van egy pár
Vostochny (Oroszo.) 5 km
Gavia (Brazilia) 4,96 km
Upington (Délafrika) 4,89 km
Harare (Zimbabve) 4,72 km
Kinshasha Ndjili (Kongó) 4,70
Mafikeng (Délafrika) 4,62 km
Hawange National Park (Zimbabve) 4,59 km
És ez csak a 7 leghosszabb...
Szóval nagyon sok 4 km-nél hosszabb van.
Azért szerepelnek a listában, mert tökéletesen megfelelő hosszúságúak egy űrsiklónak, és mert jó a poziciójuk.
