9993
-
#508
Köszi, ismét érdekes esetválogatást adtál (asszem, ezt egyszer-kétszer még eljátszom veled, hiszen hatékonyabb téged kérdezni mint a google-t).
Az ausztrál példád megerősíti azt, hogy gyenge szűrőket alkalmaznak. Nem hiszem, hogy ilyen egy Mars expedíción előfordulna, akkor sem ha történetesen széria tartozék lenne a wc pumpa a súlytalansági wc-khez. És gondolom a vezetés nem volt a helyzet magaslatán, a személyzet nem minden tagja vett részt a pumpák nem rendeltetés szerű használatában és igen valószínű, hogy a személyzet nem minden tagja volt úriember. Állatok mindenhol lehetnek.
Még egyszer kösz, ezekről az űrállomásos konfliktusokról még nem hallottam.
-
#507
Ebben például azonban az Anktartiszi bázisokon tapasztaltakról írtak. Ott a nők jelenlétében szinte megszüntek a férfiak közötti harsányabb viaskodások.
Erről a lovagias viselkedés jut eszembe. Nők előtt nem mernek balhézni. :) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#506
Nem hallottam semmi komolyabbról, ami tartósan és hátrányosan befolyásolta volna a csoportmunkát.
Skylab-4: A szigorúan beosztott ütemterv miatt összeszólalkozott a Földi irányítás és az űrállomás parancsnoka, aminek az lett a vége, hogy egyszerűen kikapcsolta a rádiót az űrállomáson egy időre.
Szojuz-28 / Szaljut-6: A Cseh űrhajóst szabályosan elnyomta a három orosz űrhajós, ezt Vlagyimir Remek (ő volt a Cseh űrhajós) a végén poénnal próbálta elütni, miszerint a kézfeje vörös lett attól, hogy ha bármihez hozzá próbált érni, valamelyik orosz űrhajós egyből rácsapott a kezére, hogy ne nyúljon hozzá. Tették mindezt akkor is, amikor Remek egy olyan műszert próbált használni, amivel a tudományos megfigyeléseit végezte volna.
Szaljut-7 / Szojuz T-14: A személyzet egyik tagja depressziós lesz, elveszti a motivációját, ezért 160 nappal a tervezett visszatérés előtt megszakítják a munkát, és visszajönnek a Földre.
Mir-23: A személyzet és a Földi kapcsolat olyan rossz viszonyú volt, hogy a parancsnok szabályosan ordibált a Földi irányítással. A rossz állapotú űrállomás rátett egy lapáttal (tűz ütött ki az állomáson), ahogy a Progressz emlékezetes ütközése is. A személyzetet a tervezetnél korábban hozták vissza kialvatlanság/álmatlanság és egészségügyi problémák miatt.
Ebben szerepeltek azok a megállapítások, hogy vegyes személyzet esetén olyan versengés alakul ki (semmi tudatosság nincs a dolog mögött, egyszerű hormon és ösztön, amit minden ember és általában minden élőlény örököl a génjeibe kódolva) ami hátráltatja a zökkenőmentes csoport munkát.
Ebben például azonban az Anktartiszi bázisokon tapasztaltakról írtak. Ott a nők jelenlétében szinte megszüntek a férfiak közötti harsányabb viaskodások.
A tengeralattjáró személyzetet azért nem hasonlítanám az asztronautákhoz. Hogy is mondjam, azért azokat az embereket olyan mindenre kiterjedően nem válogatják meg. (csak meg kell nézni egy két amcsi, vagy angol tengeralattjárós doksi filmet, és rájössz mire gondolok).
Amerikai vagy angol tengeralattjárón nem is látsz női személyzetet. Svéden, Ausztrálon, Kanadain például igen. A Svédeknél az első években voltak kisebb-nagyobb súrlódások (ahogy egy kapitány beismerte, ezek legnagyobb része a férfisovinizmusra vezethetőek vissza), de miután lefektették a keretszabályokat, hogy mi a megengedett, és mi az, ami már nem, a problémák többsége megszünt, vagy legalábbis kezelhetővé vált. Itt olyasmire kell gondolni, hogy a két fős kajütök (az új Svéd tengókon ilyenek vannak) is koedukáltak...
Épp a hierarchia az, ami kordában tart egy csapatmunkára kijelölt csoportot és minimalizálja a konfliktusokat, de ismétlem, van egy kis különbség pl egy őrszázad, egy tengeralattjáró személyzet és az asztronauták között.
Az Ausztrál tengókon komoly probléma volt az újoncok beavatásának az esete. A nyílvánosság felé csak a legszélsőségesebb esett került, mikor három újoncot a felszínre emelkedett tengó fedélzetén lekötözték, végbelükbe pedig WC pumpa nyelét nyomták fel. A botrány kipattant, közvetlen megoldást nem találtak, a személyzeteknél továbbra is találtak módot arra, hogy az újoncokat szivassák. A helyzet megfordult viszont, mikor nők is kerültek a fedélzetre. Az újoncok által emelt panaszok ezeken a tengókon szinte marginális szintre süllyedtek, és noha egy-két szélsőséges esett továbbra is maradt, nagy általánosságban a nők jelenléte lehűtötte a férfi személyzet ilyen téren. -
polarka #505 Jó, rövid, angol ismeretterjesztő bejátszás. -
#504
Discovery on the pad -
#503
Nincs itt semmi meglepő. A Japán űrprogram 2001-ben hirtelen talált magának 1,4 milliárd dollárt, miután az amerikai lakómodul és a CRV lelövése után kiderült, hogy az eredeti elképzelésekhez képest, mely szerint 7 fős állandó személyzete lesz az ISS-nek, melyből egy japán, lett ugye 2(3) fős állandó személyzet, amelyből egy sem japán. Az emberes űrkutatástól így elvontak egy jókora adag pénzt, amit szépen átcsoportosítottak a különféle kutató- és tudományos programokba. Így lett egy pár Hold-programjuk, lett pénz az eféle ion-hajtóművekre és így tovább.
Amúgy a NEC nem tegnap kezdte az ionhajtómű-kutatást, hanem már az 1990-es években. -
Inquisitor #502 Nem tudja valaki, hogy mik ezek az egyre sűrűbb infók japánok részéről mindenféle Hold-al kapcsolatos egységekről, leszállókabintól a kutató robotig?
És mi ez a NEC álltal hirtelen kalapból előhúzott "ólcsó de jó" ION hajtómű?
http://robot.watch.impress.co.jp/docs/news/20090804_306907.html
Aerojet and NEC Collaborate to Explore Low Power Ion Propulsion Systems for Satellites -
#501
másik meg az űrben egy szondánál mondjuk nem is kell sugárvédelem, csak a műszerek és a reaktor közé -
#500
Nem olvastad el Kamov üzenetét? Az eredeti cikkben [(URL=http://nextbigfuture.com/2007/11/vasimr-engines-plus-200-mw-of-nuclear.html]Google 5 másodperc[/URL]) ugyanis 200MW-ot említenek a 39 napos útra. A 200kW-os ion-hajtómű csak egy tesztpéldány, ezekből jóóópár darab kellene a Mars-utazáshoz, ha 39 nap alatt akarod megoldani.
A hír lényege pont ez, hogy elvileg jóval rövidebb is lehetne az utazás, a jelenleg fejlesztés alatt álló technológiákkal.
Sugárvédelem valóban kell, de csak az űrhajó felé.
![]()
Az "árnyékpajzs" működési lényege
A kép egyébként erről az oldalról van, ajánlom mindenkinek, akit érdekel a téma, nagyon 'profi', legalábbis abban, hogy igyekszik tudományosan, de közérthetően minden lényeges elemet kivesézni. -
#499
A sugárzás csak "picit" zavarná a műszerek mérési adatait, mert szondán azok is vannak... -
#498
forrás? A másik meg az űrben egy szondánál mondjuk nem is kell sugárvédelem, csak a műszerek és a reaktor közé, hiszen kit érdekel hogy egy amúgy is halálos sugárzású környezetben sugároz még valami?
Na meg ugye itt kW-ról van szó, nem Mw-ről. Gyanítom hogy egy 100 tonnás reaktor "picit" több kakaót ad mint 200 kW... -
#497
"Apró" feledékenység. Egy olyan reaktor csak cirka 100 tonna, de inkább jóval több. -
kamov #496 Nem maradt le, csak azt már elfelejtették átemelni az eredeti cikkből, hogy ehhez egy 200MW-os áramforrás is kellene, ami nagyjából egy atomtengeralattjáró reaktorteljesítményének felel meg. A reálisabb 12-20 MW-os áramforrással is maximum 4 hónap alatt képes lenne a Marsra érni.
A VASIMR lényege pont az hogy a jelenlegi elektromos rakétahajtóműveknél nagyságrendekkel nagyobb energiamennyiséget képes kezelni, és mind a fajlagos mind az össztolóerő az eddigieknél szélesebb tartományban változtatható. Maga az indexes cikk szokás szerint tele van félrefordítással.
Közben a VX-200 első 200kW-os tesztje is megvolt június végén.
A kövtekező szintén 200kW-os VF-200 már remélhetőleg az űrállomáson fog bizonyítani pár év múlva. -
#495
Vagy lemaradt az elejéről egy 1-es? -
#494
VASIMR -> mars 39 nap alatt?
Ez ha igaz, akkor nagyon durva dolgok lesznek itt. Bár konkrét kN értéket nem közöltek. -
kamov #493 Az utánpótlás ugyanolyan nehéz. A teljesen megpakolt MPLM modul 13.5 tonna is lehet. Az utolsó két repülés egyike márpedig MPLM küldetés lesz a jelenlegi tervek szerint.
-
#492
"13 tonna alatt a sikló képtelen lenne az ISS modulok feljuttatására. "
-Úgysem kell már sokáig iss modulokat cipelnie. -
kamov #491 Mindennek ára van.
A Burán esetében a második fokozat külső lemezburkolata 7-8 tonna volt.
A Shuttle jelenleg 16,8 tonnát tud a rakterében az ISS-hez vinni. 900kg a dokkolórendszer tehát marad 15,9 tonna hasznos teher. 13 tonna alatt a sikló képtelen lenne az ISS modulok feljuttatására. A tartály festését is azért hagyták el anno, hogy 600kg-ot spóroljanak vele.
Jelenleg annyira szükség van a Shuttle teherkapacitására hogy a 2010-es utolsó küldetéseken már csökkentett számú személyzettel kell repüljenek, hogy az emberek helyére is hasznos teher kerülhessen.
-
#490
Az a 2 mm-es alufólia kevésbé sérülékenyebb lenne, mint az űrsikló hasán található cserép? -
#489
És a rögzítő szegecsek tömege? Megváltozott légellenállás a felület változása miatt? Stb. Mondom, a NASA mérnökei nem hülyék. A 2mm meg talán kevés is, nem ismert előttem a mechanikai igénybevétel nagysága. A hab fölé téva a hab igénybevétele is megváltozhat.
Nem olyan egyszerű az élet, ahogyan azt elképzeled. -
#488
Egy 2mm vastag alumínium lappal számolva kb. 3,1 tonna és nagyon is megvalósítható szerintem. -
#487
Mellesleg "csak úgy közé" rakni egy fémlapot nem lehetne. Változna a szerkezet inerciája is. Gyakorlatilag az egész tartályt be kellene burkolni vele.
Jó lenne nem teljesen hülyének nézi a NASA mérnökeit és főleg nem a te korodban. -
#486
Számold ki, hogy hány tonna lenne. Ennyivel kevesebb hasznos teher. Most sem túl sokat lehet felvinni és cirka 10 k$ még LEO-ra is. -
#485
Elég lenne a hajtóanyag tartály és űrrepülő közé tenni egy fém lapot hogy a leváló törmelékek ne érjenek a hővédőpajzshoz. Ez nem nagy dolog, vagy tévedek? -
#484
Várom a javaslatokat és a költségbecslést és legalább egy basic tervet. Addig ez csak szájakarte. Szigetelni kell a tartály, mert kriogén hajtóanyag van. A tömege viszont korlátzott lehet a szigetelésnek. Emiatt a szilárdsága is az. -
#483
Szánalmas hogy ennyit kell szenvedni egy fellövéssel. Arról nem is beszélve hogy megoldhatnák ezt törmelékes problémát.Azon izgulni mindig nehogy valami baja legyen a hővédőpajzsnak... 
-
#482
Csak elindult végre.Remélem nem komoly a baj. -
#481
Remek. 
Lesz fönt mit heggeszteni.
-
#480
Úgy tűnik pár leválló hőszigetelő darab megint eltalálta az űrsikló hasát... -
fulopzizou #479 najó, hát akkor ez úton van....
térj vissza egyben Endeavour!!! -
fulopzizou #478 jóóóó!!!! megint most értem haza!! a világért sem hagynám ki a startot..:DDD -
#477
Úgy néz ki, hogy ez-alkalommal végre minden ok. -
#476
De a zivatarok kialakulására számítani lehet. Azt azért csak megtudják jósolni legalább 1 nappal előre. Amíg van esély arra, hogy szupercellák kialakulhatnak a közelben, addig hanyagolnám a dolgot a helyükben. -
#475
Ezért megérte felépíteni? Megáll az eszem... -
#474
Meglett. A Holdraszállásban volt. Köszi! -
#473
Én is erre emlékszem, de mielőtt írtam volna végig lapoztam mindkettőt. Megnézem még 1x mert lehet, hogy átugrottam. -
#472
Cifu egyik cikkjében volt szerintem, vagy a Holdraszállás, mi az igazság topicban megtalálod. Esetleg az űrrepülés, összeesküvés elméletek topikban. -
#471
Valahol régebben láttam egy képet amin a shuttle régi és új műszerfala volt egymás mellé rakva. Nincs meg valakinek ez a kép (vagy link), mert nem igazán találom most? -
#470
Stresszes dolog lehet ennyit liftezni. xD -
polarka #469 Minden nap reggel enyhe, csak aztán délután/estére megint ott a felhőzet.
